Apuleius • 4 nap
Januárban elég részletesen írtam arról, hogy beszereztem pár nagyjából 1/64 méretarányú... inkább játék-, mint modellautót, de abból mindenképpen a minőségibb fajtából. Konkrétan három Porsche 917-et és egy 934-et, mindet a Majorette-től. Akkor elég szigorú korlátokat szabtam magamnak, hogy kordában tudjam tartani a gyűjtőszenvedélyem, ezeket természetesen azóta egytől egyig áthágtam. Most a Porschékkel megkezdett vonalat folytatva, az újabb német szerzeményekről lesz szó.
Az előző bejegyzésben végigvettem a Porsche 917-nek a Majorette által kiadott összes változatát, a könnyebben elérhetők közül igazából egy érdekelt még engem, a 17-es rajtszámú kék darab, amely Hans Herrmann és Rudi Lins 1970-es sebringi autóját mintázza. Újdonságot igazából nem ígért, a mintázata ugyanaz, mint a Le Mans-győztes piros salzburgi autónak, csak kék az alapszíne és a rajtszáma nagyobb méretű, a valósághoz közelebb álló. A kék szín igazán jól áll neki, valahogy nyugtató hatása van, de a négy közül a piros és a lila-zöld Martini szerintem ütősebb.
Hogy ne árválkodjon a csomagban, megvettem vele a 911 Carrera RS 2.7 prémium kiadású változatát. Kezdetben zavart, hogy ha a 917 és 934 esetében a Majorette ragaszkodott a történelmi hűséghez, akkor a Carrera RS esetében miért nem találtak egy olyan festést, ami tényleg egy valódi versenyautóról származik. Esetünkben ugyanis az egyébként kimondottan látványos sárga-piros festés és a 139-es rajtszám egy 1970-es 911 ST-ről származik, amivel Gérard Larrousse és Maurice Gélin harmadik helyet szereztek az autós Tour de France-on, viszont a Carrera RS csak két-három évvel később került piacra. Mindenesetre ez az egyetlen kiadás a típusból, ami valódi versenyautó festését kapta és kíváncsi voltam, miben tud többet a prémium verzió a szimpla modellekhez képest.
Nos, a gyönyörű festésen kívül a műanyag Fuchs felnikre szerelt gumiból készült abroncsok jelentik a legnagyobb különbséget, amik érezhetően jobban tapadnak és az autó nem csúszik úgy keresztbe velük, mint a műanyag kerekekkel. Emellett egy szép, fémből készült gyűjtődobozt is adnak mellé, aminek a fedelén a minta az autó mintázatát idézi.
Amíg a 917 valós méretaránya 1/60, addig a Carrera RS-é 1/56, ami már elég nagy, egy kicsivel még az 1/57-es 934-esnél is nagyobb, de a klasszikus Porsche 911 egy keskeny, kicsi autó volt - szemben a mai változataival -, és a Majorette a Hot Wheels-hez és Matchboxhoz hasonlóan úgy tervezi a modelljeit, hogy azok minél inkább kitöltsék a csomagolást. Kár, hogy nem ugyanazt az öntvényt vették alapul, mint amit a 934-eshez is használtak, hatalmas pozitívum lett volna, ha egy az egyben összemérhető lett volna a két típus.
A Carrera RS-nek nyitható a motorházteteje, így látható a motor is, ami sokkal jobban kidolgozott, mint a 917 esetében. A Carrera RS és a 2.7 feliratok is jól kivehetők
A februári beszerzés után tavasszal kicsit elragadott a gyűjtői láz és elindultam más irányba, de erről majd máskor számolnék be. Viszont nemrég kijött egy új modell, ami telitalálatnak bizonyult kivitelezés szempontjából is és abból a szempontból is, hogy tökéletesen illik az én valódi versenyautók körül összpontosuló gyűjtői elképzeléseimbe is.
A Hot Wheels-re sokáig ferde szemmel néztem az eltúlzott modelljei miatt, de az utóbbi években nagyüzemben adják ki a jobbnál jobb, a valódi autókra egyre jobban hasonlító modelleket, sokszor valódi versenyautókat megidézve. Persze a védjegyüknek számító óriási hátsókerék még így is sokszor belerondít az összképbe. Az idén kiadott Porsche 904 Carrera GTS viszont rendkívül jól sikerült, ráadásul, a festése az 1964-es Targa Floriót megnyerő autót idézi. Aki régóta követi a blogot, az tudhatja, hogy Le Mans mellett a Targa Florio az a név, aminek nem tudok ellenállni. Egy jól eltalált autó, ráadásul a kivételesen szép Porsche 904, és még Targa Floriót is nyert, mindez nem prémium, hanem mainline kiadásban... túl szép, hogy igaz legyen.
A 86-os rajtszám alapján könnyen beazonosítható, hogy Colin Davis és Antonio Pucci 1964-es Targa Florio győztes autójáról mintázták a modellt. Az apró részletek, mint a kidolgozott tanksapka, a csak a bal oldalra felszerelt tükör és kis Porsche logó sokat dobnak az összképen
A Hot Wheels nem jelöli a pontos méretarányt, de mérésem szerint 1/64, tehát a méretébe még a legszigorúbb gyűjtők sem köthetnek bele. Igazából az egész autóba nehéz belekötni, a casting gyönyörű, a tampo is rendben van, a motorháztető jobb hátsó sarkán a pici Carrera GTS felirat is szépen kivehető. A részben nyitott oldalablakok is jól állnak neki, elvégre Szicíliában elég meleg volt és a kétliteres motor is termelte a hőt. Amibe bele lehet kötni, az a felniválasztás, de valószínűleg az autóhoz legjobban illő darabot választották a Hot Wheels készletéből.
A jövőben remélhetőleg lesznek alternatív kiadásai is, jó lenne még valamilyen másik valódi versenyfestéssel látni, de ez a Targa Florio változat elsőre telitalálat.
Ennek örömére hozzácsaptam a Porschéhez az Audi 90 quattrót, amit a németek az IMSA GT bajnokság GTO kategóriájában indítottak 1989-ben. A modell a 2023-as év egyik nagy szenzációja volt, a Hot Wheels hatalmasat gurított vele, ráadásul ez is hétköznapi, mainline kiadásban került a boltokba. Ez a festésében némileg látszik is, a hátsó lámpák és a nagy hátsó szárny piros festése elmaradt, de gondolom valamit hagyni kell a prémium kiadásoknak is. Azóta kiadták piros és kék színben is, de a fehér az igazi, a 4-es rajtszámú autót ráadásul Hans-Joachim Stuck, túraautó legenda vezette. A bajnokságot nem sikerült megnyernie az audisoknak, mert év elején kihagyták Daytonát és Sebringet, de Stuck számos győzelmet aratott az autóval.
A formájára azt gondolom nem lehet panasz, tele szuper apró részletekkel, mint az oldalt kivezetett kipufogó, az oldalablakba vágott hűtőnyílás, vagy a vezetőoldali védőháló. A tervező, Fraser Campbell, ahogy a 904 esetében, úgy itt is kiváló munkát végzett. A méretaránya kb. 1/63. Amibe bele lehet kötni, az a festés minősége. Az eredeti autó mintázatát elég jól visszaadja, de eléggé elnagyolt, kissé kopottas. A rajtnál biztos lekoccolt egy Mercuryt vagy Nissant. Ettől függetlenül jó vétel volt ez is.
A végére egy Rennsport Reunion ihletésű csoportkép a Porschékről
