Regisztráció Blogot indítok
Adatok
ZöldSzentendre

1 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Tisztelt Szentendreiek!A lakosok túlnyomó többsége úgy vélekedik, hogy Szentendre lakosságát nem képes kiszolgálni a város közintézményi és fizikai infrastruktúrája. Folyamatosan nő a levegőszennyezés, a zajterhelés, a közutak forgalma. Az oktatási intézményekben nincsen…..
ZöldSzentendre 2009.05.14 13:26:43
PETÍCIÓ

Szentendre Város Önkormányzata
2000 Szentendre
Városház tér 3.


Tisztelt Képviselők!


A szentendrei zöld gondolkodású civil szervezetek és csoportok megdöbbenéssel tapasztalják, hogy az Önkormányzat minden lakossági és civil szervezeti véleményt mellőz a szentendrei külterület bevonásokkal kapcsolatban. Az eddigi viselkedésükből az rajzolódik ki, hogy saját és sajátos menetrend szerint továbbra is meg kívánják valósítani a 2002-ben elfogadott útitervet a területbevonásokkal kapcsolatosan. A segítő szándékú zöld szervezeteket ellenfélnek tekintik, az alacsony részvételű és hatékonyságú lakossági fórumokat pedig csak kötelező elemnek tekintik egy-egy döntés meghozatala előtt.
Jelen beadványunkkal felhívjuk figyelmüket, hogy a területbevonásoknak számos jogi és anyagi következménye lehet mind az Önkormányzat, mind a lakosság többsége számára.


A PETICIÓ

1. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy folyamatban lévő ombudsmani vizsgálat alatt a 2. sz. fejlesztési övezet szabályozási tervét elfogadásra benyújtják. Kérjük a Tisztelt Önkormányzatot, hogy semmilyen szabályozási tervet ne tárgyaljon, amíg a Jövő Nemzedék Országgyűlési Biztosának vizsgálata nem zárult le.
2. Érthetetlen és tendenciózus, hogy egy lakossági fórum után egy hétre már az illetékes bizottság tárgyalja, majd rá egy hétre, az Önkormányzat napirendre tűzi a 2. sz. fejlesztési övezet szabályozási tervének elfogadását. A ritmus feltételezi, hogy semmilyen változtatásnak nincsen helye, a lakossági fórum csupán a „letudtuk” szándékkal kerül megtartásra. Kérjük, hogy az Önkormányzat ne a lakosok feje fölött hozza meg döntéseit, vegye figyelembe a 3 lakossági fórumnyi aláírást (!), amiből 280 személy valóban szentendrei (csatoljuk a listát)!
3. Megdöbbentő, hogy újratervezik a 2. fejl. terület szabályozási tervét úgy, hogy ismét semmilyen módon nem veszik figyelembe a rendelkezésre álló és hatósági rendszerben is megtalálható botanikai felmérés eredményét. Készült egy botanikai felmérés, majd készült egy tájegység típus besorolás a DINPI által. A kettő nem keverendő össze! A botanikai felmérésről egy szót sem ejt az előterjesztés, szándékosan mellőzve azt. Pedig a botanikai felmérés szerint pedig a terület legalább 30%-án található védett növény csoportosulás. Kérjük a tervezőket, ne mellőzzék a hiteles felmérés eredményét!
4. Az előterjesztésben említett DINPI nem növényzeti felmérést végzett, hanem tájrészlet besorolást. A szemrevételezés alapján történt tájegység besorolása szerint a tervezési terület minimum 10%-án szubpannon sztyepp található. Megdöbbentő, hogy a tervezők még ezt a szubpannon cserjés megőrzendő területet is addig csökkentették, hogy végül minden telekre lehessen épületet elhelyezni. Pufferzónáról már nem is beszélünk. A természeti érték mindig és mindenütt védendő, nem lehet belőle kedvünk szerint levágni. Kérjük az Önkormányzatot, rendelje el a tervek azonnali módosítását!
5. Kérjük az Önkormányzatot, addig ne tárgyaljon szabályozási tervet, amíg a településrendezési szerződéseket nem írta minden érintett alá!
6. Felszólítjuk az Önkormányzatot, hogy tartsa be a 1996. évi LIII. Törvényt a természet védelméről. E törvény értelmében, különös tekintettel a 7. §. (3) pontra, az Önkormányzat nem minősítheti belterületté a 2. sz. fejlesztési övezet azon részét, ahol védett növények populációja található. Amennyiben ezt megteszi, törvényt fog sérteni, aminek anyagi és erkölcsi következményei lesznek az Önkormányzat számára.
7. Döntse el az Önkormányzat, hogy milyen ürüggyel szeretné megvalósítani fejlesztési terveit. Megítélésünk szerint a szakmailag teljesen indokolatlan 2002-es fejlesztési útiterv megvalósítása nem kötelező, az csak egy lehetőség. Amennyiben az Önkormányzat ezt kötelezőnek tartja, akkor 2002-ben kellett volna az 1996-os Természetvédelmi Törvény szerint eljárni. Amennyiben mégsem látja kötelezőnek a 2002-es bevonási tervek végrehajtását, akkor a szabályozási terv készítése előtt kell –kellett volna - ezt megtennie. Melyiket választják a Tisztelt Képviselők?
8. Az Önkormányzat kötelessége a nevezett Természetvédelmi Törvény egyéb rendelkezéseinek betartása is. A Törvény egyértelműen leírja, hogy mi az Önkormányzat kötelessége védett növények és biológia sokféleség megőrzése érdekében. Megdöbbentő, hogy eddig sem az Önkormányzat, sem a Polgármesteri Hivatal munkatársai nem tettek ennek érdekében semmit. Megdöbbentő, hogy a tulajdonosokat nem értesítették hivatalból a védett növényekről és nem rendeltek el kezelési tervet. Jelen esetben hivatali körben történő mulasztással állunk szemben.
9. Kérjük az Önkormányzatot, hogy ne bújjon állítólagos bíztatási kárból fakadó kártérítési kockázat mögé. A kártérítés esetleges fennállása nem jogosítja fel az Önkormányzatot törvénysértésre! A törvénysértés következményeit mindenképpen viselnie kell!
10. Nevezze meg az Önkormányzat, mire alapozza a bíztatási kárigényt. Nem tudunk a tervezési költségen kívül semmilyen beruházásról Az újratervezés pedig jórészt a tervező cég eddigi mulasztásai miatt amúgy is szükséges.
11. Kérjük az Önkormányzatot, hogy vizsgálja meg a Természetvédelmi Törvény vonatkozó rendeleteit, különösen72. § (2) pontot a kártalanításról.
12. A mai napig nem nevezett meg semmilyen szakmai indokot az Önkormányzat, hogy miért kell a 2002-es fejlesztési terveket végrehajtani. Hiszen világos, hogy a fejlesztési tervek nem a város lakosságának érdekét szolgálják, hanem egy szűk telek-tulajdonosi rétegét. Az nem válasz, hogy „megígértük” a telek-tulajdonosoknak a bevonást. Továbbra is várjuk a szakmai indoklást!
13. Transzparenciát és etikus magatartást szeretnénk! Felszólítjuk a képviselő testület tagjait, beleértve a Polgármester urat is, hogy nyilatkozzon arról, hogy közvetlen és közvetett hozzátartozóinak (legalább I. fokú rokonságig) van-e telke a fejlesztési területeken. Nem vétek telket tulajdonolni, de nem etikus szavazni ilyen ügyekben! Kérjük jegyzőkönyvezni az érintettséget! (2002-ben is számos képviselő rendelkezett tulajdonnal azon területeken, amelyeket lakóterületi fejlesztésre kijelöltek. A pártatlan szakmaiság erősen megkérdőjelezhető)
14. Felszólítjuk az Önkormányzatot, tekintettel eddigi sorozatos mulasztásaira, hogy rendelje el az 1-es, 3-as, 4-es és 5-ös fejlesztési területek környezeti (botanikai, zoológiai, levegőminőségi, zajterhelési etc) vizsgálatát. Előzzük meg, hogy kialakuljon a maihoz hasonló helyzet!
15. Felszólítjuk az Önkormányzatot, hogy rendelje el a fejlesztési tervek következményeinek költség-haszon elemzését! Lássuk, mibe kerül ez a városnak! Lássuk, hogyan áll szemben ennek haszna óvodai, iskolai férőhelyek létesítésével, fenntartásával, orvosi és egyéb intézményi ellátás biztosításával, utak fenntartásával, közvilágítással etc! A mai újraelosztási rendszer és forráshiányos Önkormányzatok mellett még inkább fontos egy ilyen vizsgálat elvégzése!
16. Ha az Önkormányzat meggyőződése, hogy a lakosság támogatja Szentendre zöld külterületeinek felszámolását, akkor legyen bátor, kérdezze meg a lakosságot! Még nem késő, az Európai Parlamenti szavazással együtt kérje ki a lakosság idevágó véleményét!


Tisztelt Képviselők!


Eddig nem vették komolyan véleményünket, jóllehet egy városban élünk, városunk szebb jövőéjért dolgozunk. Ha mi nem, reméljük a törvények betartása vagy azok figyelmen kívül hagyása, elgondolkodtatja Önöket. Hogy petíciónkat ne tudják a szokásos módon lesöpörni az asztalról, készek vagyunk beadványunkat a nyilvánosság előtt is megjelentetni.

Üdvözlettel,

Zöld-és Élhető Szentendre Baráti Kör nevében

Könczöl Attila / Szilágyi Csaba / dr. Bariska Zsolt

Valamint

Kárpáti Márta, az Ózon Egyesület Elnöke, a Környezetvédelmi Munkacsoport tagja

Valamint

Kovács Bence, Független Ökológia Központ ügyvezetője

valamint további 280 aláíró tiltakozásával.


Szentendre, 2009-05-12
ZöldSzentendre 2009.01.04 16:25:51
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2005. XIX. Tv. (2005. április 25.)-vel kiegészített Tv. egységes szerkezetben:
Idézetek:
"6. hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;"

3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

6. § (1) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

(2) Az érintettet – egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása

8. § (1) A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

ZöldSzentendre 2009.01.04 16:35:50
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI,TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 2008. november 17-én kelt véleménye a Szentendre, Egres út alatti 2. számú fejlesztési terület (Tegez utca) szabályozási tervének módosításával kapcsolatosan:

táj- és természetvédelmi szempontból az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján a terület lakóterületté történő kiszabályozásával

nem értünk egyet.


A Szentendre, Egres út alatti 2. számú fejlesztési terület (Tegez utca) határos a Duna–Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelettel védetté nyilvánított - országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló Duna-Ipoly Nemzeti Park területével, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet által kihirdetett Natura 2000 hálózat Pilis-Visegrádi-hegység (HUDI 20039) jelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési (pSCI) területtel, valamint a HUDI10002 területkóddal Börzsöny és Visegrádi-hegység néven kijelölt különleges madárvédelmi területtel, továbbá az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) lehatárolt és Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 21/2006. (IX. 8.) Pm.sz. rendeletben megjelent országos ökológiai hálózat övezetével.

A Natura 2000 területek kijelölését Európai Uniós irányelvek határozzák meg, megőrzésük a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében kiemelten szükséges. Az ökológiai hálózat a természetvédelmi szempontból jelentősebb természetközeli állapotokat tükröző területeket köti össze, hogy a területek között a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosítsa.


Tárgyi területen védett növényekkel tarkított erdős pusztarét társulás található. A terület a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. számú melléklete alapján védett fajnak minősülő (pl.: bunkós hagyma /Allium sphaerocephalon/, csillagőszirózsa /Aster amellus/, hosszúfűzérű harangvirág /Campanula macrostachya/, dunai szegfű /Dianthus collinus/, hengeresfészkű peremizs /Inula germanica/, bársonyos kakukkszegfű /Lychnis coronaria/, nyúlánk sárma /Ornithogalum pyramidale/, nagy pacsirtafű /Polygala major/, bozontos árvalányhaj /Stipa dasyphylla/, hosszúlevelű árvalányhaj /Stipa tirsa/) és mára már ritkuló egyedszámban megtalálható értékes növényfajok élőhelye. Ebből kifolyólag a területen olyan, mára már egyre ritkuló társulások találhatóak melyek védelemre érdemesek.

Ezen felül a tervezési terület a fentiek miatt, működését tekintve részét képezi a szomszédos természetvédelmi szempontból értékes területek természeti rendszerének, melyet a számtalan védett-és jelölő faj jelenléte is bizonyít. Ezen felül élőlények számára nem csak, mint táplálkozó –és élőhely, hanem, mint közlekedő folyosó is működik. Ez különösképpen a zöldfolyosók esetében kiemelt szerep, - a táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területek életközösségei közötti kapcsolatok lehetőségét teremtik meg, melyek a természetes életközösségek fennmaradásában nagy fontossággal bírnak.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A szakasz (2) bekezdése értelmében a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A szakasz (3) bekezdése alapján a természet védelméhez fűződő érdekeket a településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések során figyelembe kell venni.
A Tvt. 8. § (1) bekezdése szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Tvt. 42. § (1) bekezdése alapján tilos védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése károsítása, e paragrafus (2) bekezdése pedig kimondja, hogy gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.

Tehát, a területhasználatot úgy kell meghatározni, hogy a természeti és táji értékek megőrzése a település teljes területén biztosítható legyen. A területhasználat meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy e területek természeti és tájképi értéke ne sérüljön. A Tvt 6. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.

A tervezési terület belterületbe vonása és kertes lakóövezetté átsorolása a terület jellegének, a használat intenzitásának megváltozásához vezet, ami a terület jelenlegi ökológiai funkciójának, tájképi értékének megszűnését és ezáltal a tervezési területen és a környező természetvédelmi kijelölés alá eső területeken egyaránt megtalálható természeti értékek károsodását, eltűnését jelentené.

A fenti törvényi hivatkozások alapján az Egres út alatti 2. számú fejlesztési terület (Tegez utca) lakóterületté történő kijelölésével táj-, természetvédelmi szempontból nem értünk egyet. E kijelölés megszüntetné a fent említett védett növényfajok élőhelyét, a területen jelenleg található értékes mára már ritkuló félben lévő növénytársulásokat, valamint tájképvédelmi szempontból sem támogatható.

Mindezen elvárásainkat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény támasztja alá.


Jelen állásfoglalásunk nem helyettesíti a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges engedélyezési eljárások során megkérendő hozzájárulásunkat.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (8) bekezdése értelmében a jóváhagyott terv egy nyomtatott példányát Felügyelőségünknek ügyiratszámunkra hivatkozva megküldeni szíveskedjenek!