Logo Pic
Darius1 2024. szeptember 27.

Svaneti

Svaneti az érintetlen hegyek birodalma a Kaukázus magas hegyei között, amelyek Grúzia északi részét határolják Oroszországgal közösen. A vidék egykor a görög mitológiában is említett Kolkhisz része volt. A tudósok bebizonyították, hogy Svaneti az első  államszövetség formájában előre meghatározta a grúz állam létrejöttét. Ezen a vidéken fogadták el a kereszténységet 530-ban. Meglepő módon a régiót  nem hódították meg a mongolok és még a perzsák sem értek el idáig, a szovjet kormánynak pedig minimális befolyása volt a kultúrára és az életre. Mindez azt eredményezte, hogy errefelé  leginkább tiszta vérű emberekkel találkozhatunk, akik sok évszázadon át sajátos közösségekben éltek, és nem engedtek be idegeneket földjeikre. 

 2200 méter magasságban bújik meg Ushguli falva, a régió legkeletibb pontja és Európa legmagasabb olyan hegyi települése, ahol állandóan élnek emberek. A falu az Enguri folyó közelében található, Grúzia legmagasabb hegyének, az ötezer méter feletti Shkhara-nak a lábánál. Ushguli-ban nagyon régi házak és épületek láthatók természetes palából, amely sok évszázadon keresztül változtatta a színét. Ez a hegyi település a világörökség része is egyben. Innen a Mestia-ba vezető út mentén található a Szerelem tornya, egy magányos épület, amely közvetlenül a folyóban épült. Senki sem tudja megmagyarázni, hogy miért épült távol a településektől, ezért rengeteg legenda kötődik létrejöttéhez.

 Az Ushba talán a leghíresebb hegy a Kaukázusban, leszámítva az Oroszországban található Elbruszt, habár magasságban nem tartozik az éllovasok közé (4690 méter). Éles csúcsai  szokatlan formában merednek az ég felé. Az Ushba mindkét hegycsúcsának meghódítása  igazi bravúrnak számít, ami csak keveseknek sikerült. A hegy másik látványossága az Ushba tükre, amely egy szinte függőleges szakadék a lejtőn, valamikor régen a híres hegymászónak, Khergiani-nak sikerült meghódítania. Lennebb, a Martvili-szurdoknál (más néven Gachedili), lehetőség nyílik vadvízi kajakozásra. A Chaladi egy körülbelül hat kilométer hosszú gleccser, amely az Ushba és a Chatyntau (Chatili) hegyek lejtőin kezdődik, majd  a folyó völgyében fokozatosan ereszkedik lefelé.  Az egyik legkönnyebben megközelíthető gleccserként tartják számon. Eleinte meredek lejtőkön kell feljutni az erdős részig, ahol nagyon magas fenyőfák nőnek. A meglehetősen zajos Chaladi folyóhoz érve az erdőhatárhoz érünk, ahol már csak  törpe fák és bokrok nőnek, majd végül a kurum-ok (meglehetősen nagy kövek) következnek, amelyek szinte teljesen beborítják be a talajt. A Koruldi-tavakat a Kaukázus gleccserei veszik körül. Innen szép kilátás nyílik Shkhara, Tetnuldi, Ushba, Laila és más csúcsokra.

 Az évszázadok során a régió lakosai sok történetet meséltek egymásnak, amelyek többsége a természethez kapcsolódott. Régen Svaneti-t az Ezer Torony Földjének is nevezték. A grúz mitológiában előforduló erdei lélek egyfajta isten, akinek feladata az erdő védelme. Kammerde ezenkívül megvédi az erdő és a hegyek összes élőlényét is, ugyanakkor a fákat kivágó és  szórakozásból állatokat pusztító embereket meg is bünteti. Az emberek azt hitték, hogy ha valaki eltűnt az erdőben, Kammerde elrabolta. A mai napig senki sem meri nyilvánosságra hozni a furcsa eltűnésekkel kapcsolatos információkat, valamint az erdei lélek tartózkodási helyét. Egy másik védőszellem, Ochokochi a mondás szerint az erdőben él, ahol mindig összeütközik a vadászokkal. Testének fele embernek, másik fele kos, testileg pedig  nagyon erős. Kerüli az emberekkel történő találkozásokat, de ha valaki szembemegy vele, dadogni vagy nevetni kezd. Télen alszik, nyáron pedig leggyakrabban vadászik.

A szván nép tagjai sok tekintetben különböznek a grúzoktól. Testalkatuk a hegyi népekéhez hasonlóan termetes és sportos. Saját beszélt nyelvük is van, amelyet a külső hatások egyáltalán nem asszimiláltak, de nincsenek írott betűik.   A vérbosszúra erefelé különösen nagy hangsúlyt fektetnek. A klánok közötti harcok akár több száz évig is eltarthattak, ha valaki megszegte a szabályokat. Az emberek visszafogott életmódot folytatnak, igyekeznek nem megbántani társaikat szavakkal és tettekkel, mert a szabályok be nem tartása az egész közösségért, még leendő gyermekeikre és unokáikra is hatással lesz. A XXI. században a konfliktusokat civilizáltabb módon próbálják megoldani: a sérelmeket jószágok vagy pénz formájában hozzák helyre. A nép tagjainak másik furcsa szokása, hogy versenyeznek egymás között egy kedves vendég fogadásának jogáért. Ezért a legtöbb esetben minden vendég beleszeret nemcsak a szép természeti csodákba, hanem a szeretetteljes fogadtatásba is, évszaktól és időjárási viszonyoktól függetlenül, legtöbbjük pedig biztosan visszatér oda, ahol korábban vendégül látták. Svaneti-ben található Európa legmagasabban fekvő szentélye is, amelyhez a Mkheri-hegyre kell felmászni. 

 47115815_418899755312785_7017446880527253504_n.jpg

 

35343077_309649889571106_8426242633751330816_n.jpg

 

 

 

307846462_160119056664811_4464583508998056775_n.jpg

 

 

309075478_162332813110102_7936025903886286579_n.jpg

 

 

 

Vissza a címlapra
Földünk és az univerzum tájai
Legjobban pörgő posztok
Brutális turné közeleg 2025 elején
KoaX • 8 nap
Az Iron Maiden duplázik Budapesten
sunthatneversets • 3 nap
Motta megoldást keres a Juve gólaszályára
venember83 • 4 nap
A Napoli elleni mérkőzés
Apuleius • 7 nap
Schira: „Yıldız és Bremer csak óriási ajánlatért mozdítható”
venember83 • 3 nap
Cikkek a címlapról
Brown: Szenvedély Sevillában
Fülszöveg:  Brigitta és Anikó elhunyt barátnőjüknek tett ígéretük miatt Sevillába utazik. Kikapcsolódásra vágynak, emlékezni szeretnének, ám egy titokzatos helyi férfi felborzolja a kedélyeket…Egyetlen titok sem maradhat örökre rejtve, így hamarosan fény derül az ijesztő igazságra. De mi van akkor,…
„Híres Komárom be van véve/Klapka György a fővezére...”
Klapka és Haynau találkozása. A kép Forrása: Ezernyolczszáznegyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Egykoru képek, okiratok, eredeti kézirások, ereklyék, nevezetes nyomtatványok, kiáltványok, művészi emlékek. Budapest, Franklin, 1898. 353. – Törzsgyűjtemény A magyar…
>