Regisztráció Blogot indítok
Adatok
TroA

0 bejegyzést írt és 22 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2015.05.15. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmbook Puhdistus - Tisztogatás (2012) 2018.03.31 07:00:00
Tisztogatás. Milyen egyszerű szó. Viszont milyen borzalmakat takar a jelentése. Elsősorban II. Világháborúból ismerjük, pedig korántsem csak akkor arra az időszakra jellemző. A mostani filmben elsősorban azutáni alkalmazásáról van szó. Igen, elméletileg már békeidőben. Ami a balti államokban még…..
TroA 2018.06.17 21:00:38
Megnéztem a filmet, és elolvastam a könyvet. A maga módján mindkettő nagyon jó. A film egyik erénye, hogy a 2. világháborús jelenteit nézve, még csak véletlenül sem jut az ember eszébe, hogy szerecsen(pontosabban náci és/vagy kollaboráns)mosdatást látna. Ez, sajnos, fontos szempont egy észt filmnél. Negatív példaként az 1944-et tudnám felhozni. Sikeresen megoldották azt, amit a napi (észt) belpolitika nem tud, és nem is akar. Úgy ábrázolták az észt hazafit és a szovjet katonát, hogy russzofóbia az ember eszébe sem jut a film nézése közben. (Miközben azért elég durva dolgokat láthatunk.) A könyvben persze komplexebb ez a kérdéskör kibontási is mint a filmben, de hát azért könyv... (Hiszen abban mind a jelenkori, mind a 70-80 évvel ezelőtti zsigeri oroszellenesség megjelenik.) Ugyanakkor ez tényleg csak sokadlagos üzenete a filmnek. Egyet tudok azzal a megállapítással érteni, hogy a mű a nőkről, az erőszaknak kitettségükről szól. Elsősorban.
Ugyanakkor egyes női karakterek megítélése (főként Aliidéjé) különbözhet a regénybeli és filmbeli megjelenése okán. (Nem túl szép mondat, de remélem érthető.)
Szerintem mindkét alkotást érdemes tanulmányozni.
Oldfan, köszi a cikket! Köszönöm, hogy általad lehetőségem lett megtekinteni ezt a filmet, és megismerkedhettem egy érdekes könyvel is.
Szamurájfilmek Miyamoto Musashi - Sword of Fury (1973) 2017.08.28 06:30:00
Szóval, Mijamotó Muszasi, a szamurájok etalonja, az önképzés bajnoka, a legenda. Josikava Eidzsi könyvsorozata óta különösen szárnyal a népszerűsége, bár előtte sem panaszkodhatott volna a címadó. Életének különféle feldolgozásai valószínűleg az idők végeztéig ellátja anyaggal a japán filmes…..
TroA 2017.10.09 17:35:51
Kedves Oldfan! Tudod, nem vagyok otthon a japán filmek világában (se). Ezért lehet, hogy furcsának tűnhet majd az észrevételem. Nos. A film tetszett. A bejegyzés is, amit írtál. De most a filmről ejtenék néhány mondatot.
Az tetszett a filmben, amit "régóta" hiányolok a szamurájos alkotásokban. Azt hogy a szabálykövető japánok, hogyan próbálnak "mutyizni". Adva van ugye a viselkedési kódex, és mereven tartják magukat hozzá. Na, ebben a filmben azért nem egészen így van. Látszólag, az előírásokat betartják. Betű szerint. Ám, egyes szereplők keresik a "kiskapukat". És meg is találják. Betű szerint betartják, de a lényeget tekintve nem. No nem mindenki, de vannak akik... És van aki a látszatra se nagyon ad. És ez tetszett. (Magam szabálytisztelő életet élő ember vagyok. Legalábbis igyekszem...) Emberi lett ettől a történet. Több lett (számomra), mint egy szamurájos film.

A film végi látszólagos befejezetlenség is megnyerte a tetszésemet. Hiszen bár a párbaj a film csúcspontja, de annak végét, az igazi végét már nem láthatjuk. Ám, semmi kétség nem marad az emberben, azzal kapcsoltban, hogy a győztes vajon élvezni tudja-e diadalát. Hiszen a film elején található vívóiskolai vezetőségi "megbeszélés" egyértelművé teszi, hogy sokszor többről van ilyenkor szó, mint egyszerű bajvívásról. Ezek becsületbeli ügyek. És lehet becsülete egy roninnak?

Köszi a feliratot, és a bejegyzést is! Érdemes volt megnézni a filmet, és elolvasni az írásodat.
Szamurájfilmek Bushido (Shundo) 2013 2017.04.24 06:30:00
Amikor 2002-ben a Twilight Samurai (Magyarországon: Az alkonyat harcosa) piacra került, ki gondolta volna, hogy egy új stílusú szamurájfilm irányzat indult az útjára. Pedig ez történt, mert a közönség vevőnek bizonyult a fölösleges teatralitást kerülő, de nagyon is életszagú történetekre. Azóta…..
TroA 2017.06.10 18:32:18
Nehéz hozzászólni Oldfan írásaihoz. Nem csak ehhez, mindegyikhez. Hiszen mindig igyekszik alaposan ismertetni az adott filmet, és a hozzá kapcsolható infókat. Nem felejtkezhetek el a személyes értékeléseitől sem, amikkel nehéz vitatkozni, nehéz velük ellenkezni. Megnéztem ezt a mozit. Valóban mondhatjuk rá, hogy nem túl gyors a cselekmény kibontása, de ez szerintem egyáltalán nem hátránya a filmnek. Sőt! Hiszen azért elég komoly dolgokat kapunk! Bele a lelkünk közepébe. A film alkotói szerint nem számít a kisember. Sem a boldogsága, sem a boldogulása. A nagyok, a politikai érdekek mentén gondolkodók számára fontosabb dolgok vannak, mint az egyéni élet. Tudható, nem új üzenet ez, de ez a film szépen, kulturáltan eszünkbe juttatja mindezt. A film egyik sarokpontja egy utcai küzdelem, amely során meghal valaki. A gyilkosának arcát nem láthatjuk ekkor, de mivel ez nem egy detektív történet szép lassan (szinte váratlanul) kiderül számunkra az igazság. És nem a film végén, így van időnk abban reménykedni, hogy a pontos okot is megtudjuk. Ám, mégsem ez a legfontosabb az ügyben. Ez az emberölés elindítja a morális kérdések özönét az emberben. Addig csak az egyének közötti konfliktusokat szemlélhetjük, de ez után az esti jelenet után jön(nek) az erkölcsi dilemmá(k). A Bushido, ha jól értettem, egy erkölcsi szabályrendszer. Erkölcsi szabályrendszereket sokan megtanulnak, sokkal kevesebben meg is élik. A film egyik legérdekesebb karaktere az aki meg is éli, de nem mindig. Vagy mégis, csak más szempontok vezérlik mint az idealistát? Vagy csak a cél szentesíti az eszközt időnként? Fránya kérdések!
Ez a film a 18- századi Japánban játszódik. De erkölcsi mondanivalóját tekintve játszódhatna bárhol és bármikor. Mondanivalója egyidős a morállal. Nagyon jó film!
Tetszett ahogy dob hangjával igyekeztek az alkotók a feszültség növekedését, a zaklatottságot érzékeltetni. A film képi világa visszafogott. A színei is erre utalnak. De az, hogy nem harsány (sem színvilágilag, sem látványvilágiak) egyáltalán nem hátránya az alkotásnak. Inkább előnye.
Köszönöm a feliratot és a filmet! A bejegyzés is nagyon jó!
Tudnál ajánlani olyan magyar nyelvű könyvet, amelyben Japán átfogó történelmével foglalkozik?
TroA 2017.06.11 06:07:25
@Oldfan: Szuper! Köszönöm! A 19-20. századi Japán történelme viszonylag könnyen megismerhető. Nem is erre az időszakra gondoltam, hanem éppen arra, amiről az általad ajánlott könyv szól.

Egy talány maradt bennem a filmmel kapcsolatban. Az áldozat felismeri a tettest. "Á, te vagy az!" - mondja. Először arra gondoltam, hogy régebb óta ismerhetik egymást. Ebben az esetben a film adós marad a motivációval, pontosabban a nézőre bízza azt. Ha viszont csak a palotából ismerik egymást, akkor az még negatívabb színben tünteti fel az áldozat kivételével az összes érintetett. Plusz, Hiroki elméletét az apja halálával kapcsolatban nagyon valószínűvé teszi. Ami...
Szóval, nagyon jó film, mindenkinek csak ajánlani tudom!
TroA 2017.06.11 11:52:41
@Oldfan: Igen, oda kell figyelni a filmre. Ráadásul nekem kicsit nehezen megy a távol-keleti arc megkülönböztetés. Például a legutolsó kockákon lévő arc számomra annyira különbözik a film többi jelenetében látottól... Pedig csak a "hajviseletben" van különbség. És nem csak annál a karakternél volt/van ilyen "problémám". A szemredők alapján probálom azonosítani őket. Ott különbözőek a ráncok.
Hiroki elmélete szerintem is maga a valóság, ám hivatalosan a dolog elég szépen meg van szépítve. És a filmből csak indirekt módon "bizonyítható" Hiroki igaza. Soha senki nem erősíti meg azt amit ő is csak a nővérének mond el. Valószínűnek tartom, hogy az apja is csak úgy vállalta annak idején a feladatot, mint ő. De nem spoilerezek tovább!
Filmbook Bushido (Shundo) 2013 2017.05.03 06:30:00
Amikor 2002-ben a Twilight Samurai (Magyarországon: Az alkonyat harcosa) piacra került, ki gondolta volna, hogy egy új stílusú szamurájfilm irányzat indult az útjára. Pedig ez történt, mert a közönség vevőnek bizonyult a fölösleges teatralitást kerülő, de nagyon is életszagú történetekre. Azóta…..
TroA 2017.06.10 18:36:59
Nehéz hozzászólni Oldfan írásaihoz. Nem csak ehhez, mindegyikhez. Hiszen mindig igyekszik alaposan ismertetni az adott filmet, és a hozzá kapcsolható infókat. Nem felejtkezhetek el a személyes értékeléseitől sem, amikkel nehéz vitatkozni, nehéz velük ellenkezni. Megnéztem ezt a mozit. Valóban mondhatjuk rá, hogy nem túl gyors a cselekmény kibontása, de ez szerintem egyáltalán nem hátránya a filmnek. Sőt! Hiszen azért elég komoly dolgokat kapunk! Bele a lelkünk közepébe. A film alkotói szerint nem számít a kisember. Sem a boldogsága, sem a boldogulása. A nagyok, a politikai érdekek mentén gondolkodók számára fontosabb dolgok vannak, mint az egyéni élet. Tudható, nem új üzenet ez. Ez a film szépen, kulturáltan eszünkbe juttatja mindezt. Az alkotás egyik sarokpontja egy utcai küzdelem, amely során meghal valaki. A gyilkosának arcát nem láthatjuk ekkor, de mivel ez nem egy detektív történet szép lassan (szinte váratlanul) kiderül számunkra az igazság. És nem a film végén, így van időnk abban reménykedni, hogy a pontos okot is megtudjuk. ( De végül nem, én legalábbis nem jöttem rá. Találgatni azért tudnék...) Ám, mégsem ez a legfontosabb az ügyben. Ez az emberölés elindítja a morális kérdések özönét az emberben. Addig csak az egyének közötti konfliktusokat szemlélhetjük, de ezután az esti jelenet után jön(nek) az erkölcsi dilemmá(k). A Bushido, ha jól értettem, egy erkölcsi szabályrendszer (is). Erkölcsi szabályrendszereket sokan megtanulnak, sokkal kevesebben meg is élik. A film egyik legérdekesebb karaktere az aki meg is éli, de nem mindig. Vagy mégis, csak más szempontok vezérlik mint az idealistát? Vagy csak a cél szentesíti az eszközt időnként? Fránya kérdések!
Ez a film a 18- századi Japánban játszódik. De erkölcsi mondanivalóját tekintve játszódhatna bárhol és bármikor. Mondanivalója egyidős a morállal. Nagyon jó film!
Tetszett ahogy dob hangjával igyekeztek az alkotók a feszültség növekedését, a zaklatottságot érzékeltetni. A film képi világa visszafogott. A színei is erre utalnak. De az, hogy nem harsány (sem színvilágilag, sem látványvilágiak) egyáltalán nem hátránya az alkotásnak. Inkább előnye.
Köszönöm a feliratot és a filmet! A bejegyzés is nagyon jó!
TroA 2017.06.11 06:11:54
@TroA:@Oldfan: Köszönöm!
Filmbook A Dark Song 2016 2017.05.12 07:00:00
Pár évvel ezelőtt nem igazán hittem volna, hogy ismertetőt fogok írni egy horror moziról. lévén, hogy nem vagyok a műfaj rajongója. De lám, az élet mindig meglepetésekkel áll elő. Mentségemre legyen mondva, a film megéri a megnézést. Az előző év legjobb darabjának tartják a saját műfaján belül,…..
TroA 2017.05.20 17:00:10
@Darkcomet: Persze lehet, hogy túltolom a dolgot. Bár, szerintem nem. Nagyon jól össze van rakva a dolog. Mondhatni a legapróbb részletekig. Mentségemre szól az is, hogy megemlítettem, hogy az író-rendezőnek nagyon szívesen fel tudnák tenni kérdéseket. Igazából csak ő tudná megmondani, hogy melyikünk álláspontja a helyesebb.
Ez (szerintem) egy szimbolista mű (is), és nekem úgy tűnik, az alkotó többet rakott bele, mint amennyi "elsőnézésre" látszik. Egyébként épp ma jutott eszembe, hogy meg kellene újra nézni.

Lucio Fulcis-val kapcsolatban nem tudok nyilatkozni. De ez valószínüleg így is fog maradni. :)
TroA 2017.06.05 10:04:36
@Admirális: Érdekes felvetés az az állításod, hogy a filmbeli Solomon valójában amatőr módon űzi az "ipart". Igen, valóban van olyan jelenet, jelenetek a filmben amit így is lehet értelmezni. (Az internetezésesre gondolok például.) Magam erre valószínűleg soha nem gondoltam volna. Ezzel a megközelítéssel a férfi karaktere "színesedik". De szerintem alapvetően nem változik. Mindenesetre érdekes nézőpont. A magam részéről örülök, hogy felvetődött (mert felvetetted) ezt az aspektust is. Köszi! :)
TroA 2017.06.05 12:56:44
@Admirális: Olvasmány élményeim alapján a fekete mágia egy összefoglaló kifejezés. Elég sok minden belefér, elfér benne. Így az úgynevezett rituális mágia is, amiben azért a kellékek, misztikus ábrák sokaságán is hangsúly lehet. De persze a rituális mágia kifejezésbe is sok minden belefér... Szerintem nem érdemes belemerülni ebbe a témába. Sok jót nem hoz az ember személyes életébe. Nézd meg, hogy a híres okkultisták mivé lettek életük végére, hogyan fejezték be földi pályafutásukat. Nem irigylem őket.
BEKIÁLTÁS A baloldal pótcselekszik 2016.09.21 03:38:14
A parlamenti ellenzék és a Fidesz együtt képviselik a globálkapitalista érdekeket. Ha volt párt, amelynek nem kellett volna megszólalnia a Nemzeti Választási Irodának a népszavazás útmutatójával kapcsolatban, akkor az a Gyurcsány Ferenc által elnökölt Demokratikus Koalíció. Ugyanis a DK arra…..
TroA 2016.09.24 17:33:23
@HaD: A budai Várban fegyveres összecsapás következtében elhalálozott néhány magyar katona. Ők nem tudták, hogy nem kell ellenállni.

Nagyon szívesen!
TroA 2016.09.24 17:29:00
Filmbook The Cimarron Kid (1952) 2012.11.20 06:08:00
Hollywood, az álomgyár. Itt születnek a legendák, legyen az a Vadnyugat meghódítása, a Kerekasztal lovagjainak hőstettei, vakmerő kalózok rajtaütései, a könnyűlovasok támadása, vagy éppen a Star Wars fénykardos jedijeinek köztársaságot mentő akciói. Szóval, az sem baj, ha…..
TroA 2016.08.22 16:18:24
Nem tudom nagyon mellé lövök-e most, de nekem a film nézése közben végig olyan érzésem volt, hogy egy Billy, a Kölyök (W. H. Bonney, H. McCarty azaz az "eredeti" Billy a kölyök) adaptációt látok.
Ez nem feltétlen hátránya a filmnek. A vége is olyan, mint ami a valós Billyvel is megesett. De mivel az élet nem álom ezért jött Pat Garett...
Gyerekként nagyon tetszett a 73-as winchester. Nem olyan régen újra láttam. Több mint harminc év után. Nem mondom, hogy csalódás volt, de hiányérzetem volt a mozizás után. Gyerekként nagyon tetszett. Végig azt kerestem, hogy annak idején mi hozott lázba. Ilyen előzmény után ültem le megnézni ezt a western-t. Mit mondhatok?
Kellemes estét szerzett! Egyáltalán nem hátrány, hogy B western! Nekem nem hiányzott egyetlen sztár sem. Így jó, ahogy elkészült.
Ha gyerekként látom, nem kizárt hogy egy életre szóló élményt okozott volna, mint a 73-as winchester. Így, csak egy fél életre szólót... Már csak. De ez se a film hibája. :)
TroA 2016.08.22 17:19:37
@Oldfan: Hát nem tudom. Kimondottan Billy életéről szóló könyvet még nem olvastam. Először Molnár László Miklós könyvében olvastam az élettörténetét. Abból nem jött le nekem, hogy gátlástalan lenne. De ez nem jelent semmit. Hiszen a legendának több olvasata is van. Hol Garett a gátlástalan, hol Billy. Hogy mi az igazság? Valószínűleg egyik se volt egy Grál lovag. Azok hamar meghalhattak ott, azokban az években. (Valószínűbb számomra, hogy kisstíllű lehetett mind a kettő. Bár, ki tudja...)
Azt továbbra is fenntartom, hogy a forgatóírót (szerintem) inspirálta Billy, a Kölyök élete. Természetesen erősen idealizálva a valós eseményeket. De én akkor is látok hasonló dolgokat a valóság, és e film története között. Ott van mondjuk a legutolsó jelenet...
Nem a karakterek esetleges hasonlóságára gondoltam az előző hozzászólásomkor, hanem a cselekmény hasonlatosságát. Azt gondolom előző írásomban nem fogalmaztam pontosan. Most újra olvasva tényleg félreérthető.
Ilyen filmért gyermekként biztosan rajongtam volna.
Most azt mondanám, hogy egy jó western. Erre szerettem volna utalni azzal, hogy csak fél életre szóló. Meg közben a koromra... A kettő így együtt szintén nem jön át. Legközelebb igyekszem pontosabban fogalmazni, és megpróbálom kerülni a rébuszokat. :)
Filmbook Operation Daybreak 1975 2016.05.27 07:00:00
1942.május 27-én Prágában hajtották végre az egyik legközismertebb európai politikai merényletet, amely alaposan felbolygatta a magabiztos náci vezetők életét. Nem csoda, hiszen a kontinens nagy része a kezükben volt és a keleti fronton a Moszkva alatti vereség ellenére még offenzívában voltak a…..
TroA 2016.08.22 10:54:24
Csak jó dolgokat tudok írni a filmről!
Bár nem a napjainkban divatos, néha izzadságszagúan valóságszerűnek tűnő iskola alkotása (hogy is lenne az, hiszen bő húsz év múlva fog elkészülni az első olyan film), mégis olyan érzése van az embernek, hogy nem egy szimpla akciófilmet néz. Mert nem az. Nagyon tetszett, hogy Heydrichet belehelyezték, ahogy bemutatták a helyét a nómenklatúrában, és ahogy az emberi kapcsolatait bemutatták. Voltak eddig is ismereteim róla, tudtam a tevékenységéről, de valahogy , talán a viszonylag korai (?) halála miatt, valós beágyazottságát nem éreztem. Ennek az is az oka lehet, hogy valahogy történelemórákon nem tanítottak (napjainkban meg pláne nem tanítják) ezekről a dolgokról. Persze, mint a téma iránt érdeklődő, olvastam Heydrichről. Lidicéről is, de túl sok információm nem volt róla. Tehát nem volt ismeretlen a sztori, de a film segített helyretenni dolgokat.
A bejegyzés nagyon jó.
Számomra egyáltalán nem meglepő, hogy Heydrich a magánéletében tudott kedves ember is lenni. Ahogy (a bejegyzésben is említett) Sztálin is tudott az lenni. Erre tanú (a sok elfogultsággal is vádolható földijén, vagy lányán Szvetlánán kívül) Churchill is. Az ilyen formátumú embereknél épp az a baj, hogy igazából akik személyesen ismerik el se tudják hinni róla, hogy kegyetlen is tud lenni. Az a megdöbbentő, hogy érző szívű emberekből könnyen át tudnak változni hidegszívű, barbár lényekké.

Prága nagyon tetszett. Prága mindig tetszett.
A film előnye, hogy a város nem valahol a Michigan-tó partján lett felépítve. Sokkal jobban átjött így a prágai hangulat. (Az epizód színészek között ismerős arcot is láttam! Hiába, no! Csak láttam néhány csehszlovák sorozatot!)

Összességében mind a film, mind a bejegyzés nagyon tetszett!
Köszönöm Oldfan!
Filmbook Unconquered (1947) 2012.12.18 06:17:00
Amerika földjének meghódítása kifogyhatatlan témát biztosít Hollywood számára már a filmváros létrejöttétől fogva. Leginkább persze a préri bekebelezése a fő irányvonal, továbbá a déli határvidékeken történtek. Viszonylag ritkábban bukkannak fel Kalifornia vagy az északi részek, pedig ott sem…..
TroA 2016.08.22 10:28:12
Filmbook A múzeumlátogató 1989 2015.01.30 09:00:00
Úgy tűnik, Konsztantyin Lopusanszkijt nagyon foglalkoztatta a világ sorsa. Nem találta megnyugtatónak a maga körül látottakat. Így született meg a gyakran „posztapokaliptikus trilógia” elnevezéssel illetett filmjeinek második darabja. Az elsőről már olvashatott nálunk az érdeklődő itt. „A halott…..
TroA 2015.06.16 04:56:30
A film mondanivalójáról rengeteget lehetne beszélni, írni. A teljesség igénye nélkül néhány dologra kitérnék. Bizonyos tekintetben az alkotók transzcendens világértelmezésének lehetnünk tanúi. Már A halott ember levelei megtekintése után is volt ilyen érzésem. Ez egy istenkeresős film. Erre félreérthetetlen utalásokat találhatunk. Ennek ellenére vallási csoportok biztos nem fogják népszerűsíteni az alkotást. Oldfan írásából kiderül, hogy több vallásra is utal egyszerre a film. Mégis nekem úgy tűnt, persze lehet hogy tévedek, mintha a biblikus világképet jobban preferálná az alkotó. Ez a hozzáállás illeszkedik az orosz kulturális hagyományokhoz. Két fő világnézet termékenyítette meg az orosz kulturális életet. Az egyik a kereszténység eszmeisége, a másik az okkultizmus. (Admirális hozzászólásában említett száraz ateizmus véleményem szerint nem jellemző arra, amit orosz népléleknek hívunk.) Mindkettő jelenlétének történelmi előzménye van. A Kijevi Rusz megalakulásának idejében mind a keleti, mind a nyugati kereszténység igyekezett befolyása alá vonni a kialakuló korai szláv állam vezetőrétegét. Ebben az időben az iszlám és a buddhizmus jelenléte sem volt elhanyagolható. Az okkult tanok egyik forrása a mongol fennhatóság idején megismert mongol vallás és mitológia, a másik forrása a szibériai sámánizmus, amellyel a terjeszkedő ifjú Orosz Állam találta magát szemben. A mongol iga alatt fejlődik ki a keleti ortodox kereszténység orosz formája a pravoszlávizmus. A materializmus mindig is idegen volt a néplélektől. Nem véletlen, hogy a bolsevizmus is vallási köntösben jelent meg. Erre már az angol filozófus, Bertrand Russel is rámutatott írásaiban. A vezetőik úgy tettek, mintha vallástalanok, materialisták lennének, de valójában ez a hőskorszakukban nem így volt. Legtöbbjükről tudható, hogy a vörös felszín alatt milyen szellemiséggel szimpatizáltak. A vallásoskodás, a vallásos cselekedetek gyakorlása teljesen beívódott a 20.század eleji orosz néplélekben. Ezért kellett kitalálni a kommunista szent(ségtelen)háromságot is. (Marx, Engels, Lenin esetleg Sztálin, Lenin, Marx igény és korszak szerint változtathatóan.) A bolsevik hatalomátvétel után tűzzel-vassal irtották a kereszténységre utaló dolgokat az új, szovjet Oroszországban. Mivel a pravoszlávia nemzeti vallásnak számított (ez nem egyedülálló jelenség, elég ha a magyarországi Református Egyházra gondolunk), és ezért az orosz nemzeti identitás része volt (bizonyos tekintetben még ma is az), így legalábbis a jelszavak használata révén, bizonyos fokú rehabilitációt élhettek át a vallásilag elkötelezett emberek ’41 nyara után. A vallástalanság, a materializmus eszméjének nem volt átütő ereje az orosz néplélekre a XX.század folyamán. Az ikonok, szobrok iránt tanúsított, számunkra idegennek tűnő hozzáállás az ortodox liturgiába, és bibliai igeszakaszokon alapul. A száraz materializmus és a vallásoskodás közötti őrlődés inkább a magyar néplélekre jellemző, nem a szlávra. Az Alföldi emberekre mindenképpen. Szerintem. A tudományos ismeret növekedésével egy másik, új vallás is megjelent az emberiség történetében. Ez pedig a Tudomány Vallása. A filmben a Múzemlátogató házigazdája egy ilyen személy. Amikor először megláttam (és azóta is akárhányszor eddig láttam, mindig) az jutott eszemben, hogy ebben az emberben van valami papos. Ha figyelmesen hallgatjuk a mondanivalóját, akkor hamar rájöhetünk, hogy ő az ismerettel rendelkező, világosan és logikusan gondolkodó értelmiségi. Teljesen igaza van, amikor az ember és a környezetszennyezés viszonyáról beszél. Megmérgezzük a környezetünket, magunkat is mert az rövidtávú érdekeink így kívánják. Mert így gondolja az ember. Szerintem, ha tíz-tizenöt évvel később készült volna a film, akkor a fenntartható fejlődés lózungja is megkapta volna a magáét. Igen, úgy gondolom egy bla-bla az egész. A súlyosan környezetszennyező gyárakat áttelepítik a Föld másik felére, hogy ne láthassuk őket (legalábbis mi), és közben arról akarnak meggyőzni minket, hogy már nincs is akkora környezetszennyezés. És az ipari termelés közben nem csökken. A környezetszennyezés csökkentése az ipari technológiák átalakítását, a termelés volumenének csökkentését vonná maga után. (És ezzel párhuzamosan a termékek árának növekedését.) Ugyanúgy, ugyanannyit nem lehet környezetbarát módon előállítani. A hagyományos nehézipart, vegyipart nem lehet környezetbaráttá tenni. Ezért gondolom úgy, hogy vagy kevesebbet termelünk (és fogyasztunk) vagy a környezetszennyezés nagysága nem fog csökkeni. Lehet hogy pesszimista vagyok, de én nem látom, hogy hatásos környezetvédelem mellett az ipari fejlődés fenntartható lenne. Szóval ott van a papos kinézetű vendéglátó, aki tisztán látja a normálisnak tartott emberiség esztelenségét. Ugyanez a személy a degeneráltak vallásosságát lenézi, bizonyos értelemben kigúnyolja. Ahogy telik az idő, úgy bizonyosodhatunk meg egyre inkább, hogy a rendező egyáltalán nem osztja a Tudomány Papjának a véleményét.
TroA 2015.06.16 04:57:18
Ebben a filmben épp az a nagyszerű, hogy annyiféleképpen értelmezhetjük. Tulajdonképpen saját magunk vagyunk, saját kulturális kötödésünk, előítéleteink, gondolataink azok amik a film értelmezési tartományát megadhatják. Erről a filmről történő eszmecsere észrevétlenül is meg tudja nyitni lelkünk legbelsőbb kapuját, előtűnhetnek a kincsesházunk értékei. Vagy értéktelenségei. A Múzeumlátogató és A halott ember levelei is ugyanazt a kérdéskört járják körül. A Tudósban, és a Múzemlátogatóban ugyanaz a közös. Egy alapvető emberijog harcosai. Ők a boldogságkeresők. Róluk is írt Thomas Jefferson: „Magától értetődőnek tartjuk ezen igazságokat: hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, melyek között ott van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog. E jogok biztosítására kormányokat állítottak fel az emberek, és ezen kormányok a hatalmukat a kormányozottak egyetértéséből nyerik.”
Mindkét film főszereplője boldogságot keres. A Tudós ezért írja Eriknek a leveleit (és ezért nem egy tudományos művet diktál), és a Múzeumlátogató is a boldogság keresése miatt megy le a föld alá. A boldogságot megtalálni, nem öncélúan hanem boldogságkeresőként élni… Na ez nem kis feladat!
Filmbook A halott ember levelei 1986 2015.01.20 06:00:00
„Úgy szeretnék szólni most hozzátok, mint egyik halott a másikhoz.” Mellbevágós mondat. Nem csoda, ha gyakorta idézik, mint a film tartalmának esszenciáját. Világosan tisztázza a tényállást, ugyanakkor felkelti a néző érdeklődését. Konsztantyin Lopusanszkijnak megadatott…..
TroA 2015.05.15 05:14:36
Ez a film olyan mint a jó bor. Az idő hozza meg a zamatát. Megnézés után „ülepednie” kellett ennek a mozinak. Amikor először láttam teljesen lekötött. Nem kalandoztak el a gondolataim. A film megtekintése után jöttek az inspiráló gondolatok. Ezután, két nappal később, elolvastam Oldfan írását. Azóta eltelt egy kis idő, de még mindig a film hatása alatt vagyok. Admirális hozzászólása igen érdekes, és néhány dologban teljesen egyet is értek vele. Ugyanakkor szerintem nem csak az élet, és a halál kérdéskörét boncolgatja a film. Számomra inkább a minőségi élet és a létezés különbségéről szól. De erről majd egy kicsit. A film cselekménye számomra nem egyértelműen a háború utáni szovjet térfelén játszódik. Ha választanom kellene, azt mondanám, hogy olyan „nemzetközi”, bármelyik tömb „hátországában” játszódhatna. Egy fránya helikopteren kívül én inkább a nyugati tömbre jellemző apró utalásokat találtam. És itt most nem a filmben feltűnő SPEEDO feliratra gondoltam. Hiszen a nevezett márkájú sportruhák, kiegészítők 1986-ban (Sőt, akkor már több éve is!) a keleti blokkban szintén beszerezhetőek voltak. Magában ennek a márkanévnek a feltűnése nem igazolná állításomat. Én a filmben megjelenő katonák egyenruhájának szabása (és főként a sapkájuk!), és fegyverük kinézete alapján gondolnám a nyugati orientációt. Persze, lehet, hogy mindez a cenzúrának tett engedmény. Ha ez így van, akkor a helikopter jól egyensúlyozza mindezt! De azt sem tartom kizártnak, hogy szándékos dologról van szó. Egy nukleáris háború következményei mindenütt egyformák! A film üzenete szerintem a létezés és az élet közötti különbségről szól. Már az ókor folyamán megjelent az a vélemény, hogy az élni és létezni fogalmak nem feltétlenül szinonímák. Persze, biológiai értelemben igen. Filozófiai értelemben élőnek tekinthetjük azt az embert, aki világos életcéllal rendelkezik, és aki e célnak szenteli életét. Világos életcéllal sokan rendelkeznek, de ha ez az életcél a biológia szükségletek kielégítése csupán, akkor az még nem feltétlenül élet, hanem még „csak” a létezés kategóriája. Maga a létezés nem rossz dolog, de szerintem az emberben van valami, ami többre ösztönzi. Persze az emberiség többsége sikeresen elnyomja magában ezt az érzést. Van olyan, aki tudatosan, és van, aki nem. Hogyan érheti el az ember, hogy ne csak létezzen, hanem éljen is? Erre a kérdésre az ember évezredek óta keresi a választ. Keresi, és akad, aki megtalálja, mások pedig nem. És csak a földi pályafutásunk legvégén derül ki, hogy mi megtaláltuk-e! Én szeretnék élni, és nem csak létezni. Ahogy a filmben szereplő Tudós. „Kedves Erik!...” E sorok szimbolizálják, hogy a Tudós már nem önmagának élő ember. Nem a saját dolgai a legfontosabbak. Elmegy fájdalomcsillapítóért a feketepiacra. Kockáztatja az életét. Nem önmagáért. Leveleket „ír”, de nem azért, hogy a bölcsességét fitogtassa, hanem hogy segítse az utána jövőket. Van a filmben egy másik tudós karakter, aki a meglátásait, bölcsességeit a nukleáris apokalipszis következményei ellenére is ontja magából. Diktál. Van különbség a két figura között? Igen, van. A Tudós nem személytelenül osztja meg gondolatait. Ezért ír leveleket. És mert nem személytelenül adja át az ismeretet „élővé” válik, míg a társa csupán létezik egy pusztuló világban. Tehát, nem a cselekedetek által válunk élővé. Akkor mi a titok? Ezt kell megtudnunk! Mindenkinek, aki élni szeretne, és nem csak létezni. Ez egy életre szóló kihívás! Furcsa, de olyan érzésem volt, hogy a Tudós filmbeli halála, a halál pillanata volt az, amikor az élete megnyilvánult. Ellentmondás. Nem tudom megmagyarázni, elmagyarázni. Talán nem is lehet. Számomra nem az elmúlás, és nem az Isten halott gondolatkörről szól a film, hanem az értelmes, és tartalmas Életről! Arról, hogy értékként kell megélni az életet. Na, az a kihívás! A vegetálás, a létezés és azok a pótcselekvések, amik eleinte széppé, kívánatossá teszik mindezt, csak ideig-óráig elégítenek ki bennünket. Egy idő után besokall tőlük az ember. Beleun. De értelmes Életet élni… Az igen. Ez valódi kihívás. Úgy gondolom, hogy Tudósunk ez végül sikerült. A film legutolsó jelenete számomra végtelenül optimista. A gyerekek libasorban, egymásba kapaszkodva mennek a szélviharban. Egymásba kapaszkodnak, tehát ha valamelyikük elesik, akkor a többiek tudnak róla, segítenek neki. Együtt tudják folytatni az útjukat. Mennek az ismeretlenben, és… Szerintem köztük van Erik. Mindannyian Erikek. Mindenki Erik, de csak kevesen válnak Tudóssá. Pedig minden Eriknek Tudóssá kellene válnia. Köszönöm Oldfan-nak a fáradozásait!
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása