Palásthy György 2016.05.27 13:58:43

Az iránytaxi fényképe jellegzetesen ukrán, vagyis kijevi! Utaztam is rajta, tényleg ilyen. És például itt megtekinthető: scarch.kiev.ua/?p=133528
Kéretik a pontosság, ha manapság idehaza ez már nem is elvárás.

Moszkvában elég régen kicserélték az ósdi járműveket korszerűekre. Például ha beütjük a "moszkvai iránytraxi" keresőkifejezést (московская маршрутка) a yandex.ru keresőbe, megnézhetjük a fényképeket.

Moszkvában az iránytaxiknak már évek óta tilos megállniuk bárhol másutt, mint a kijelölt autóbuszmegállókban. A cikkbéli leírás a mai Kijevre, illetve a kb. 10 évvel ezelőtti Moszkvára érvényes.

Több éven keresztül autóztam Moszkvában, ahol dolgoztam. Ma is szívesebben autózom ott, mint Budapesten. Egyszerűbb és udvariasabb.

A gyalogosokat pedig - Budapesttel ellentétben - 85%-ban azonnal átengedik az autósok. 6-8 évvel ezelőtt mind Kijevben, mind Moszkvában horribilis bírságokat vezettek be gyalogosok át nem engedése esetére, és a rendőrök rá is szálltak ezekre. Azóta könnyebb szívvel engedném a gyermekemet Moszkvában gyalog menni az iskolába, mint Budapesten.

A buszokon, villamosokon, trolikon forgóvillás beléptetőrendszerek vannak az első ajtóknál. Helyet nem sokat foglalnak, de igen hatékonyan kiszűrik a jegy nélkül utazni szándékozókat. Nem ártana nálunk sem.

Ettől az évtől kezdve az összes elavult járművet, pl. a "kereskedelmi buszokat" vadonatújakra cserélik, és bevezetik az állami járműveken használt egységes buszjegyeket, bérleteket, szociális kedveyményeket. Ezek a buszok sem álltak meg, ahol akartak, ezt nagyon szigorúan betartatták. A legtöbb úton, ahol a szélesség megengedi, ugyanúgy vannak kijelölt buszsávok, mint nálunk. És ugyanúgy kamerák figyelik a rájuk hajtó autókat, amelyeknek tulajdonosai ugyanúgy elkerülhetetlenül megkapják postán a bírságot.

Egyszóval a poénos cikk egy 10-15 évvel ezelőtti állapotot tükröz.

Palásthy György 2015.05.01 14:24:33

Néhány apróság:
1) Már az előző Janukovics-kormány is, de különösen a jelenlegi ukrán kormány a moldáv kormánnyal egyetértésben szigorúan lezárta az Ukrajna és a Dnyesztermenti Köztársaság közötti határt (a moldáv határ már korábban lezárásra került), ezzel felszámolva a dnyesztermentiek fő bevételi forrását, a "bevásárló-turizmust" ("челночная торговля"), és lehetetlenné téve az esetleges hivatalos exportot és importot. Ez a kényszerhelyzet - sajnos - semmiképpen sem sietteti a transznisztriai konfliktus rendezését.
2) Putyin mindig is elismerte, hogy a gazdasági szankciók jelentős veszteséget okoznak Oroszországnak (legutóbb, ha jól emlékszem 160 Mrd USD-t mondott), de hangsúlyozta, hogy egyrészt az EU-nak, valamint a többi, ahhoz csatlakozó országnak is, másrészt pedig hogy a szankciókkal sikerült elindítani a hazai termelés fejlesztését.
3) Mindig is szkeptikusan viszonyultam azokhoz a félelmekhez, hogy a Balti országok Oroszország érdekszférájába tartoznak. A II. Világháborúban azok megszállása logikus volt, hisz elvágta a német hadsereg bekerítési útvonalát (legalábbis délről). Jelenleg azonban látjuk, hogy geopolitikailag semmi szüksége sincs azokra - gazdasági nyomásával jobban kézbentartja azokat (lásd például Litvániát, ahonnak az oroszok hazai kikötőkbe irányították át a kőolajátfejtést, ami azonnal megmutatkozott a litvánok GDP-jében).
4) Összességében nagyon érdekesnek látom a cikket. Egyetértek a szerzővel abban, hogy se Budzsák, se Transznisztria megszállása nincs napirenden, ezek a kérdések Ukrajna esetleges területi újrafelosztása esetén kerülhetnének újra elő.