Adatok
Rátonyi G. Tamás
57 bejegyzést írt és 63 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egészen meglepő, hogy akárcsak pár évtizeddel ezelőtt is mennyi utcanévről nem tudták, hogy ki volt a névadó. Legendák, ismeretlen eredetű utcanevek ma is vannak persze, de az nem jellemző, hogy ne tudnánk: kiről van elnevezve egy utca. 1972-ben azonban majd' háromtucatnyi…..
Rátonyi G. Tamás
2021.09.06 13:21:08
@Vajant Mihály: a konkrét kérdésre - vagyis, hogy mikor és miért változott i-ről y-ra Podhorszky neve - nem tudom a választ, de általánosságban elmondható, hogy rengeteg személy nevének az írásmódja változott, és így a róluk elnevezett közterületeké is, szóval a jelenség ismerős. Előfordulhat, hogy volt egy közismert írásmód, ami hibás volt, de nem volt senki, aki szóvátette volna, az is előfordulhat, hogy később kutatták fel az illető anyakönyvi kivonatát, esetleg megjelent egy életrajzi szócikk valahol, ahol rámutattak a hibára stb. Szóval számos oka lehet, hogy valakinek a nevét korábban így írták, aztán meg úgy, és az utca nevét is ehhez igazították. Az egyik legismertebb példa erre Nagysándor Józsefé: az október 6-i vértanúról halála után 150 évig azt hitték, hogy a nevében szereplő Sándor az egyik keresztneve volt, és az utcatáblákon is így szerepelt országszerte: Nagy Sándor József. Aztán az 1980-as évekre kiderült, hogy ez családnév volt, és egybeírta, így egyszerre javították az ország összes utcanevét Nagysándor Józsefre. Feltételezem, hogy Podhorszkyval is valami ilyesmi történt.
Rákosváros - mai és korábbi nevén: Zugló - 1935-ben született, amikor a XIV. kerület létrejött. Budapest ugyanis 1873-as egyesítésekor csak tíz kerületből állt, de lakosságszám növekedése és a közigazgatás aránytalan leterheltsége miatt 1931 és 1940 között kialakították a XI., XII., XIII. és XIV.…..
Volt egy számomra ikonikus kép, amit egy régi Képes Pesti Hírlapból szkenneltem be, és használtam a blog Facebook oldalán. Aztán a napokban kaptam néhány hasonló témájú fotót a Képes Pesti Hírlap facebook-oldal szerkesztőjétől, amikből egy egész blogbejegyzésre való összegyűlt. Nézegessétek a '30-as…..
A leginkább ismert utótagok - vagyis a közterület neve után, annak jellegére utaló földrajzi köznevek - az út, utca, tér és a köz. Azt tudtad, hogy valójában 41-féle ilyen szócska használható Budapesten?
A fővárosi önkormányzat 1992-ben pontosan meghatározta, hogy mely…..
Rátonyi G. Tamás
2015.08.20 08:06:14
@Józsi bácsi, a frappáns visszavágások nagymestere: Az azonos nevű utcanevek megváltoztatása nehéz ügy. Ezek akkor keletkeztek, amikor 1950-ben a fővároshoz csatolták az elővárosokat. Ezekhez a nevekhez valamennyi előváros nagyon ragaszkodik, hiszen benne van az emlékük, múltjuk, történetük, hajdanvolt lelkesedésük. Egy olyan egyszerű, jelentéktelennek tűnő ügy is, mint a rákospalotai Dembinszky utca megváltoztatása is nagy vihart kavart annak idején:
utcakterek.blog.hu/2015/06/11/rakospalota_xv_kerulet_dembinszky_utca_wisocky_utca_atnevezes
utcakterek.blog.hu/2015/06/11/rakospalota_xv_kerulet_dembinszky_utca_wisocky_utca_atnevezes
Rátonyi G. Tamás
2017.12.27 14:15:50
@fzoli415: Bármilyen hihetetlen, ezek nem hivatalos nevek, vagyis Budapesten hivatalosan nincs ösvény utótagú közterületnév. Most utána is néztem, és még a postai irányítószámkeresőben sem szerepelnek ( www.posta.hu/szolgaltatasok/iranyitoszam-kereso ). Ahhoz képest, hogy az 1980-as évek óta így hívják ezeket az utcákat, az utcanévlexikon is számontartja ezeket, a térképekről nem is beszélve, egyik sem hivatalos. És nem is lehetne az addig, amíg az ösvényt, mint utótagot fel nem veszi a fővárosi önkormányzat a listájára.
Rátonyi G. Tamás
2017.12.27 14:44:00
@fzoli415: Hát, ezek névtelen utcák voltak, tehát könnyebb volt a köztudatban elterjednie egy _bármilyen_ elnevezésnek, mint egy már meglévőt felváltó új névnek. Vagyis "átnevezheted" az utcádat, de akkortól két neve lesz, és a Te változatod nem fog elterjedni, vagy ha mégis, akkor csak zavart okoz.
Érdekes ez a jászteleki elnevezés, kíváncsi lennék miért így alakult ki.
Érdekes ez a jászteleki elnevezés, kíváncsi lennék miért így alakult ki.
A címbeli lelkesedés csupán szarkazmus, valójában nem tartom szépnek a számozott utcaneveket, de ma már vannak olyanok, amelyeket hagyományőrzésből nem bántunk, és ezzel egyet tudok érteni. A fővárosban sok számozott utca volt és van, olyanok, mint például az I. utca, vagy az 525. tér. Ma már jóval…..
Fapados tippek, trükkök, élmények
A Ryanair bemutatja: alattomos merénylet az utasok ellen
2017.11.08 19:18:21
Leteszteltük és valóban szándékosan szétülteti az egy foglaláson szereplőket a Ryanair csak azért, hogy utána felkínálja: fizessetek és akkor ülhettek egymás mellett. Ennél nagyobb pofátlansággal rég találkoztunk, főleg, hogy még le is tagadják, hogy változtattak volna a rendszerükön.
Valahol…..
Rátonyi G. Tamás
2017.11.09 08:12:13
Rátonyi G. Tamás
2017.11.09 08:13:26
@Rátonyi Gábor Tamás: ketto ket=kettonket ket
2017 az idióta utcanévadás éve Kecskeméten. Miközben hazánk számos méltán megbecsült történelmi személyiségéről nincs közterület elnevezve, a hülyeség és a közösségi megalázkodás az elnevezésekben dáridózik.
A Felsőszéktó városrészbe új utakat jelöltek ki, emiatt egy kisajátított telek egyik…..
Rátonyi G. Tamás
2017.11.02 09:45:48
@Kec5kemert: Nem nagyon változott a véleményem, még esetleg azt lenne érdemes megnézni, hogy a Csalánosi út neve hogy született, mert erre még rímel is a Háromszögi (ez sem ismeretlen jelenség, és bizonyos távlatból már organikusnak tűnik: a XIV. kerületünkben van egy Amerikai út nevű közterület, ami a XIX. században a környék egyetlen dűlőútja volt egy Amerikához címzett vendéglővel, majd amikor a környék beépült, és új közterületek születtek, már minden gyökér nélkül, pusztán az amerikai ihletettségéből fakadóan született a Mexikói, Francia, Argentína közterületnév, majd még később még mindig az amerikai "hatásból" fakadóan az Edison és a Kolumbusz, ezt követte az Újvilág - egyiknek sincs köze a környékhez, de így együtt egy egész megfogható és elfogadható koncepciót alkotnak, pedig a kiindulópont lényegében egy vendéglátóipari egység volt).
Egyébként amit még érdemes vizsgálni: személyről elnevezett közterület esetén elég reprezentatív-e a közterület, illetve az adott személynek a környékhez, városrészhez volt-e köze? Az általad említett Pongrátz Gergelynek pl. sok településhez volt köze, de az életrajza alapján Kecskeméthez nem, és ugyanez a helyzet Nagy Imrével és Maléterrel. Ettől függetlenül persze a nemzet egészéért tett szolgálataiért, áldozatvállalásáért bárkiről bárhol el lehet nevezni közterületet (lásd pl. Kossuth Lajos, Petőfi Sándor stb.), kérdés, hogy az adott közösségben az illetőnek milyen mélyen gyökerező tisztelete, kultusza van. Az előbb említett Kossuth és Petőfi nélkül pl. egy település utcahálózata sem létezik, ez sem szerencsés szerintem, van ahol létező Kossuth-kultuszról lehet beszélni, van, ahol csak elsodorta a névadókat a hazafias lendület. A javaslataidból a Nagy Attila nekem sokkal jobban tetszik, kérdés, hogy pont Felsőszéktóhoz volt-e kötődése, illetve a most kialakult tér méltó környezetet biztosít-e az ő emlékéhez (lásd pl. a XV. kerületi Zala György utcát, ami egy laktanya és temető közt húzódik, tipikusan a tudjuk le az utcanévadást, oszt jól van gondolatkörben fogant elnevezés lett).
Egyébként az is közkeletű tévedés, hogy egy személy emlékezetét kizárólag utcanévben lehet őrizni, és emiatt mindenképpen erőltetni kell a névadást (lásd pl. a nagyon szerencsétlenül és méltatlanul végződött Mádl Ferenc út esetét). Egy szobor gyakran jobban kifejezi mit gondol az utókor az illetőről, illetve egy találó intézménynév is bőven jó lehet arra, hogy megmutassuk milyen körben élt és alkotott, cselekedett és ért el eredményeket. A személynévadást emiatt egyfelől gyakran erőltetettnek érzem (kicsit ebben a posztban is), gyakran oda nem illőnek (értsd: valami piszlicsáré mellékutca, vagy kültelki tér).
Közben megtaláltam a jogügyi bizottsághoz készült előterjesztést, de azzal sem lettem okosabb. Jó lenne tudni, hogy ez a lakossági egyetértés milyen körben, milyen módszerrel lett mérve, illetve hogy kikből áll ez a tanács... Mindenesetre az általad bírált elnevezésnek úgy tűnik volt támogatottsága a helyiek körében, ami szerintem egy sok mindent vivő érv.
Mindezeket azonban - ismétlem - úgy írom, hogy nem vagyok odavalósi, nem is akarok beleugatni, de úgy éreztem, hogy az írásod egy véleményt és egy ízlést tükröz, kicsit mintha nélkülözné az utcanévadással kapcsolatos elengedhetetlenül szükséges alázatot és nyitottságot, és nem vagyok meggyőződve arról sem, hogy lenne mögötte a kecskeméti közterületelnevezésekkel kapcsolatos koncepció, inkább csak egyetlen elnevezés bírálatát látom. Nincs szükség az én támogatásomra ezekhez az utcanevekhez, de arra igen, hogy a helyi sajátosságokat figyelembevéve ítéljük meg a névadást, ne a saját értékrendünk vagy ízlésünk szerint.
Egyébként amit még érdemes vizsgálni: személyről elnevezett közterület esetén elég reprezentatív-e a közterület, illetve az adott személynek a környékhez, városrészhez volt-e köze? Az általad említett Pongrátz Gergelynek pl. sok településhez volt köze, de az életrajza alapján Kecskeméthez nem, és ugyanez a helyzet Nagy Imrével és Maléterrel. Ettől függetlenül persze a nemzet egészéért tett szolgálataiért, áldozatvállalásáért bárkiről bárhol el lehet nevezni közterületet (lásd pl. Kossuth Lajos, Petőfi Sándor stb.), kérdés, hogy az adott közösségben az illetőnek milyen mélyen gyökerező tisztelete, kultusza van. Az előbb említett Kossuth és Petőfi nélkül pl. egy település utcahálózata sem létezik, ez sem szerencsés szerintem, van ahol létező Kossuth-kultuszról lehet beszélni, van, ahol csak elsodorta a névadókat a hazafias lendület. A javaslataidból a Nagy Attila nekem sokkal jobban tetszik, kérdés, hogy pont Felsőszéktóhoz volt-e kötődése, illetve a most kialakult tér méltó környezetet biztosít-e az ő emlékéhez (lásd pl. a XV. kerületi Zala György utcát, ami egy laktanya és temető közt húzódik, tipikusan a tudjuk le az utcanévadást, oszt jól van gondolatkörben fogant elnevezés lett).
Egyébként az is közkeletű tévedés, hogy egy személy emlékezetét kizárólag utcanévben lehet őrizni, és emiatt mindenképpen erőltetni kell a névadást (lásd pl. a nagyon szerencsétlenül és méltatlanul végződött Mádl Ferenc út esetét). Egy szobor gyakran jobban kifejezi mit gondol az utókor az illetőről, illetve egy találó intézménynév is bőven jó lehet arra, hogy megmutassuk milyen körben élt és alkotott, cselekedett és ért el eredményeket. A személynévadást emiatt egyfelől gyakran erőltetettnek érzem (kicsit ebben a posztban is), gyakran oda nem illőnek (értsd: valami piszlicsáré mellékutca, vagy kültelki tér).
Közben megtaláltam a jogügyi bizottsághoz készült előterjesztést, de azzal sem lettem okosabb. Jó lenne tudni, hogy ez a lakossági egyetértés milyen körben, milyen módszerrel lett mérve, illetve hogy kikből áll ez a tanács... Mindenesetre az általad bírált elnevezésnek úgy tűnik volt támogatottsága a helyiek körében, ami szerintem egy sok mindent vivő érv.
Mindezeket azonban - ismétlem - úgy írom, hogy nem vagyok odavalósi, nem is akarok beleugatni, de úgy éreztem, hogy az írásod egy véleményt és egy ízlést tükröz, kicsit mintha nélkülözné az utcanévadással kapcsolatos elengedhetetlenül szükséges alázatot és nyitottságot, és nem vagyok meggyőződve arról sem, hogy lenne mögötte a kecskeméti közterületelnevezésekkel kapcsolatos koncepció, inkább csak egyetlen elnevezés bírálatát látom. Nincs szükség az én támogatásomra ezekhez az utcanevekhez, de arra igen, hogy a helyi sajátosságokat figyelembevéve ítéljük meg a névadást, ne a saját értékrendünk vagy ízlésünk szerint.
Egy 1990-ben megjelent évkönyvet olvasgatva bukkantam Mészáros György írására, ami a városrésznevek rendszerváltás környéki újraalkotásáról szólt. Tulajdonképpen egy az egyben közölhetném az írást, mert olvasmányos és érdekes, azért választottam azonban az "elmesélést", mert a történetnek van eleje…..
Az út és utca szavunk az etimológiai szótár szerint nem ugyanonnan származik, az előbbi finnugor, az utóbbi szláv eredetű jövevényszó. Az utcát ulca, úca, ucca formában is írták mielőtt utcza majd utca lett volna belőle. De addig még sok írásmód használatban volt, ezek egy része utcanévtáblákon is…..
Rátonyi G. Tamás
2017.08.08 08:01:49
@Segna: Hát, ahhoz képest, hogy mennyire untad, elég alaposan átolvastad :) Két etimológiai szótárt is megnéztem (bár szerintem az egyik forrása a másik lehetett), és elég logikus, amit írnak: az "út" szó első írásos előfordulása a tihanyi apátság híres alapítólevele 1055-ből: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea" - itt "utu" formában. Feltételezik, hogy ugor, esetleg uráli korból származó örökség.
Az utca későbbi szó, 1337 az első írott előfordulása "wlcha" formában (kb.: ulca). Ehhez a szláv ulica áll a legközelebb, de egy népetimológiai tekerés is bekövetkezett, ti. az út kicsinyítőképzős formájaként gondolva lett utca.
De az én gondolatmenetem is azt sugallja, hogy különböző eredetűek, ha a szavak mai jelentéséből indulunk ki: a vándorlás korában inkább utakkal (települések közti utakkal, vagy városok, tájegységek, országok felé vezető útként számontartott utakkal) találkoztak eleink. Utca településen belüli közterület, ahhoz, hogy ezzel találkozzanak, a hétköznapi szóhasználatba bekerüljön a kifejezés, előbb le kellett telepedni, ki kellett, hogy alakuljon maga a település. Tehát lehet az új népvándorláskori (akár finnugor) is, az utca pedig honfoglalás utáni - itt már akár a véletlen is rásegíthetett, hogy pont a szláv megnevezést fogadtuk be, és nem mondjuk a németet. De ez már csak az én okoskodásom.
Az utca későbbi szó, 1337 az első írott előfordulása "wlcha" formában (kb.: ulca). Ehhez a szláv ulica áll a legközelebb, de egy népetimológiai tekerés is bekövetkezett, ti. az út kicsinyítőképzős formájaként gondolva lett utca.
De az én gondolatmenetem is azt sugallja, hogy különböző eredetűek, ha a szavak mai jelentéséből indulunk ki: a vándorlás korában inkább utakkal (települések közti utakkal, vagy városok, tájegységek, országok felé vezető útként számontartott utakkal) találkoztak eleink. Utca településen belüli közterület, ahhoz, hogy ezzel találkozzanak, a hétköznapi szóhasználatba bekerüljön a kifejezés, előbb le kellett telepedni, ki kellett, hogy alakuljon maga a település. Tehát lehet az új népvándorláskori (akár finnugor) is, az utca pedig honfoglalás utáni - itt már akár a véletlen is rásegíthetett, hogy pont a szláv megnevezést fogadtuk be, és nem mondjuk a németet. De ez már csak az én okoskodásom.
Rátonyi G. Tamás
2017.08.08 08:02:58
A városfallal körülölelt Pest - vagyis a mai Belváros - utcaneveiből kevés maradt mára. De ez nem csak az átnevezgetések miatt történt így: ha ilyen távolságra merészkedünk az időben, akkor nem csak azt kell figyelni, hogy az utcák nevei hogy változtak, hanem azt is, hogy maguk az utcák, vagyis az…..
Rátonyi G. Tamás
2017.07.30 01:08:52
@Indriq: 1785-ös térképet találtam, igaz, utcanevek nélkül, de az utcák ábrázolásával: mapire.eu/hu/map/budapest/?layers=osm%2C14
(remélem működik a link, ha nem, akkor a jobb oldali opciók menüből kell kiválasztani a térképet, az átlátszóság pedig a csúszkával állítható, a 100 azt jelenti, hogy egyáltalán nem látszik át, csak az 1785-ös térképet mutatja).
(remélem működik a link, ha nem, akkor a jobb oldali opciók menüből kell kiválasztani a térképet, az átlátszóság pedig a csúszkával állítható, a 100 azt jelenti, hogy egyáltalán nem látszik át, csak az 1785-ös térképet mutatja).
Rátonyi G. Tamás
2017.07.30 09:23:15
@Drago Brutic1: Nézd csak, mutatom egy 1895-ös térképen, hogy hol állhatott Klösz. A piros pötty az ő, az a bütyök pedig mondjuk az orra, vagyis abba az irányba néz. Ahol áll, ott ma a Március 15. tér Dunához legközelebb eső lakóépülete áll (nem a Mátyás Pince!), kb. a mai Molnár utca sarka. Szóval tulajdonképpen oldalvást áll a Dunához képest.
m.blog.hu/ut/utcakterek/image/nem_hasznalt/hal_ter_fotos.jpg
m.blog.hu/ut/utcakterek/image/nem_hasznalt/hal_ter_fotos.jpg
Rátonyi G. Tamás
2017.08.01 09:38:34
A június 14-i közgyűlésen tíz névtelen közterület elnevezéséről döntött a főváros. Ezek a III., XVI. és XVIII. kerületekben találhatók, ezen belül Mátyásföldön egy új utcanévbokor is született.
A III. kerületi Békásmegyeren az Óbor és a Mező utca között található kis utcácska a Gőtés köz nevet…..
Utcák, terek
Valaki szóljon a fővárosi képviselőknek, hogy van már Budapesten Ankara utca
2016.04.25 08:29:08
A rendszerváltáskor a fővárosi képviselők bölcsen úgy döntöttek, hogy Budapesten új utcanevet csak akkor lehet adni, ha abból nincs a fővárosban egy sem. Később ezt a passzust törölték, most ismét lehetnek többes utcanevek Budapesten. Ennek egyik példája lehet az Ankara utca, ami ugyan van már…..
Rátonyi G. Tamás
2016.04.26 09:34:26
@Terézágyú: Számozott utcák utcanévbokorban három helyen találhatók Budapesten, és bár korábban szó volt róla, hogy megváltoztassák, az ott lakók ragaszkodtak a megszokott nevekhez, így meghagyták ezeket. Sőt, ha jól tudom van olyan városrész, ahol a számozott utcanevek védelmet kaptak, tehát elvileg meg sem lehet változtatni azokat.
Kívülállóként biztos szokatlanok ezek, de ha az ott élőknek fontos, akkor ezt tiszteletben kell tartani (egyébként például a XXII. kerületi Baross Gábor-telepen elég régiek is ezek az utcanevek).
Tervezem, hogy írjak ezekről a különleges utcanevekről is, addig is: nem ezeknek a megváltoztatása a megoldás.
Kívülállóként biztos szokatlanok ezek, de ha az ott élőknek fontos, akkor ezt tiszteletben kell tartani (egyébként például a XXII. kerületi Baross Gábor-telepen elég régiek is ezek az utcanevek).
Tervezem, hogy írjak ezekről a különleges utcanevekről is, addig is: nem ezeknek a megváltoztatása a megoldás.
Rátonyi G. Tamás
2017.06.10 10:54:51
@KapitányG: @KapitányG: Igen, az a másik régi, bár a barossiak szerintem korábbiak (1890, a ligetiek 1900 körüliek). Egyébként voltak Mátyásföldön és Angyalföldön is, de azokat már megváltoztatgatták. Már rég formálódik egy külön poszt ezekről a számozott utcanevekről, pár hónap és megírom :)
Tulajdonképpen még 2011-2012-ben történt ez az utcaátnevezés, de egyfelől az előzmények akkoriban nem kaptak különösebb publicitást, másfelől én a mai napig nem tértem napirendre az ügy fölött - ha úgy tetszik, még mindig piszkálja a csőröm. Arról van szó, hogy a XV. kerületben a Dembinszky utcát…..
Rátonyi G. Tamás
2017.05.30 21:21:52
@Albu: Kösz szépen az elismerő szavakat :)
Az utcanévhez: a mai napig nem tudják kiejteni a palotaiak, és nem is tudják ki kicsoda (mármint persze csak azok, akikkel beszéltem). Ha megkérdeznek, magam is csak annyit morgok, hogy egy lengyel származású '48-as hős honvédtábornok neve helyett egy lengyel származású '48-as hős honvédtábornok nevét kell megismerniük...
Az utcanévhez: a mai napig nem tudják kiejteni a palotaiak, és nem is tudják ki kicsoda (mármint persze csak azok, akikkel beszéltem). Ha megkérdeznek, magam is csak annyit morgok, hogy egy lengyel származású '48-as hős honvédtábornok neve helyett egy lengyel származású '48-as hős honvédtábornok nevét kell megismerniük...
Tudja Ön, hogy hol volt Budapesten az Akasztófa-hegy? És a Banyaháza? No és a Lófejtisztás? Van egy pedánsan összeállított cédulakatalógus Rexa Dezső hagyatékában, amiből kiderülhetne hol találhatók ezek a helyek, valamint több száz félig-meddig elfeledett budapesti földrajzi névre is magyarázatot…..
Prágában járva igazán szép piros utcanévtáblákat találtunk, de a város (és Csehország) sajátossága nem ebben rejlik, hanem a házszámozásban. Egyszerűen imádják a számokat, minden háznak van belőle legalább kettő, de néhol három, sőt, akár négy is. Ráadásul használják is ezeket például a címzésben,…..
Számos jellegzetes intézmény, épület van Budapesten, amelyeknek a címét soha senkinek nem kellett kiderítenie, a maguk jelentősége okán olyan ismertek, hogy bárki megtalálja őket, nincs szükség arra, hogy utcanevet és házszámot keresgéljünk. Mégis: ki gondolta volna, hogy a Mátyás templomnak, a…..
Rátonyi G. Tamás
2017.04.17 11:59:18
@Ziu9: Nagyon érdekes felvetés a hajók ügye: szerintem Mo-on nincs olyan kultúrája, hogy gördülékenyen "kapjanak" címet, ezért igazodnak a part(ment)i legközelebbi címekhez. Az A38 azt írja magáról, hogy "Petőfi híd, budai hídfő", a Spoon pedig, hogy "Vigadó tér 3. kikötő". Ebből úgy tűnik, ha a kikötő egy állandó valami, akkor annak a címét adják meg a hajók. Ha nincs "állandó" kikötő, akkor csak belövik magukat a legésszerűbb azonosítási ponthoz.
Jó kérdés volt, kösz!
Jó kérdés volt, kösz!
Az Urbanista blog Facebook oldalán még 2015-ben jelent meg egy kérdés arról, hogy ismernek-e az olvasók az Astoriához hasonló olyan területet, aminek sajátos népi elnevezése van, de nem számít hivatalos közterületnek. Jobbnál jobb tippek érkeztek, ugyanakkor az is kiderült, hogy sokan félreértették…..
Rátonyi G. Tamás
2017.04.03 12:13:48
@hillman.: Ezt nem ismertem, pedig nem lakom messze a ligettol. Majd lehet, h. csinalok egy kulon liget posztot. Kosz!
Rátonyi G. Tamás
2017.04.03 12:17:24
@Barneby: Ez jo felvetes, a Gesztenyeskertet ismertem, de magamtol nem jutott volna eszembe beleirni. Utana fogok nezni, mennyire hivatalos az elnevezes, ez sztem park, nem a szo altalam vizsgalt ertelmeben vett kozterulet. Kosz a tippet.
Rátonyi G. Tamás
2017.04.06 19:26:02
@dzsordzsbus: Igen, koszi, megvan a Csikago, de az mar tenyleg nagyobb, mint egy kozterulet. Majd meg gyujtok hozza varosresznyi neveket, de azokvol mar tul sok van, sosem fogok a vegere erni... :)
Mi, a főváros iránt elkötelezett bloggerek úgy gondoljuk, hogy a Közép-Európai Egyetem fontos szerepet tölt be Budapest életében, ezért tiltakozunk a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítás ellen.
Bayer Árpád BarosssBlogErdős Zoltán: Városi metamorfózisok blog Fonyódi Anita Kép-Tér…..
Volt egy nap 1969-ben, amikor egy korábbi célkitűzésnek megfelelően rendezték volna a fővárosi házszámozást. Ez a gyakorlatban azt jelentette - volna -, hogy 1969. szeptember 1-ig cirka százezer budapesti lakosnak megváltozik a lakcíme - anélkül persze, hogy elköltöztek volna.Tulajdonképpen az…..
Rátonyi G. Tamás
2016.06.12 13:19:51
@mpl: Térképen megnézve teljesen okénak tűnik: a Mozsár utca sarkán kezdődik, szabályosan az óramutató járásával ellentétesen haladva az Andrássy út felé növekszik, majd a Jókai utca vonalában halad tovább a Mozsár utcáig. Két oldala van, egyiken megy 1-4-ig, a másikon 5-8-ig. Mondhatnám pöpec :)
Rátonyi G. Tamás
2017.04.03 12:26:45
@lezlidzsi84: A hazszamozast egesz egyszeruen eldontottek 1874-ben, hogy igy lesz es kesz. Oszinten szolva sosem vizsgaltam, hogy mas nagyvarosokban mikent van, nem biztos, h nalunk van forditva, ez nezopont kerdese :)
Az biztos, h a mai Budapesten egy varosresz van csak, ahol forditva szamoznak, szoval a koncepcio alapvetoen elterjedt. Irtam mar errol, de most mobilon nem tudom elokeresni, majd este kuldok linket.
Azert irhatnal egy-ket peldat, h mire gondolsz, este megnezem.
Az biztos, h a mai Budapesten egy varosresz van csak, ahol forditva szamoznak, szoval a koncepcio alapvetoen elterjedt. Irtam mar errol, de most mobilon nem tudom elokeresni, majd este kuldok linket.
Azert irhatnal egy-ket peldat, h mire gondolsz, este megnezem.
Rátonyi G. Tamás
2017.04.03 21:59:26
@lezlidzsi84: Pesthidegkút eltérő számozásáról nem tudtam, most megnéztem, tényleg így van, kösz a tippet. Rákospalota Öregfalu városrészében vannak még így a számok.
Itt van egyébként az 1874-ben született házszámszabályozás eredeti dokumentuma, máig ezek a szabályok a mérvadók az úgynevezett "házszámmegállapításban":
library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_35_036_03/?pg=59&layout=s
Csakhogy: ez a szabály csak az akkori Budapestre vonatkozott. Minden - korábban önálló - település maga találta ki a saját házszámozási szisztémáját, és ez nem is egyidőben történt, kb. a századforduló +- 30 év. Budapest környékén bizonyára kínálta magát átvenni a fővárosi szabályozást, de lám: Pesthidegkúton és Rákospalota Öregfaluban más szisztémát találtak ki. Aztán ahogy Budapesthez kerültek ezek a települések, megörököltek egy csomó ilyen eltérést - de hát erről szól ez a bejegyzés is.
Az általad írt településekkel nem foglalkoztam, bizonyára mindenütt a saját képviselőik találták ki az ottani szisztémát, az egyik ilyen lett, a másik olyan. Még szerencse, hogy pl. abban egységesek, hogy az egyik oldalon páratlan, a másikon páros számok vannak, mert alkalmazhatták volna a londoni példát is, ahol sorban számozzák a házakat, és az utca végén visszafordul a számozás. De pl. az Őrségi falvakban vannak az ún. "szer"-ek, na ott nem is tudom hogy számoznak - ha számoznak egyáltalán.
Szóval nincs külön magyarázat, vagy ha igen, akkor csak annyi, hogy minden képviselőtestület maga találta ki hogy legyen.
Itt van egyébként az 1874-ben született házszámszabályozás eredeti dokumentuma, máig ezek a szabályok a mérvadók az úgynevezett "házszámmegállapításban":
library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_35_036_03/?pg=59&layout=s
Csakhogy: ez a szabály csak az akkori Budapestre vonatkozott. Minden - korábban önálló - település maga találta ki a saját házszámozási szisztémáját, és ez nem is egyidőben történt, kb. a századforduló +- 30 év. Budapest környékén bizonyára kínálta magát átvenni a fővárosi szabályozást, de lám: Pesthidegkúton és Rákospalota Öregfaluban más szisztémát találtak ki. Aztán ahogy Budapesthez kerültek ezek a települések, megörököltek egy csomó ilyen eltérést - de hát erről szól ez a bejegyzés is.
Az általad írt településekkel nem foglalkoztam, bizonyára mindenütt a saját képviselőik találták ki az ottani szisztémát, az egyik ilyen lett, a másik olyan. Még szerencse, hogy pl. abban egységesek, hogy az egyik oldalon páratlan, a másikon páros számok vannak, mert alkalmazhatták volna a londoni példát is, ahol sorban számozzák a házakat, és az utca végén visszafordul a számozás. De pl. az Őrségi falvakban vannak az ún. "szer"-ek, na ott nem is tudom hogy számoznak - ha számoznak egyáltalán.
Szóval nincs külön magyarázat, vagy ha igen, akkor csak annyi, hogy minden képviselőtestület maga találta ki hogy legyen.
Gondoltad volna, hogy a II. kerületi Aranka utca névadója férfi volt? És azt tudod, hogy Pállya Celesztin férfi volt-e vagy nő? Hát Lyka Anasztáz?Újpesti gyerekként nőttem fel, nem volt ismeretlen előttem Pállya Celesztin festőművész neve, emlékszem, hogy tanultunk róla az iskolában (Újpesten mindig…..
2010-ben a közgyűlés új nevet adott a pesti és a budai alsó rakpartoknak. Ennek az volt a szépséghibája, hogy 2000-ben már egyszer adtak nevet az útszakasznak, és tíz éven belül nem lehet új elnevezést megváltoztatni, de azt az akadályt egy rendeletmódosítással leküzdötték. Az új elnevezések azokról…..
Bár az óbudai képviselőtestület támogatta, megszavazta, pár évig még nem lehet hivatalos a Bud Spencer park - adta hírül a Kétfarkú Kutya Párt. Az elnevezést a főváros vetette el, mondván: személyekről csak haláluk után legkorábban öt évvel lehet közterületet elnevezni. Ebben - sajnos - igazuk…..
Kilenc új utcanévvel gyarapodott a fővárosi közterület-állomány (háromról korábban olvashattatok) a legutóbbi közgyűlés óta, továbbá két utcanév változtatásról is beszámolhatok, valamint két olyan ritkaságszámba menő névváltozás is történt, ahol az utótag változott: az egyik esetben utcáról sorra, a…..
Utcák, terek
Új utcanevek Angyalföldön: Edisonnak már a harmadik utcája lehet Budapesten
2017.02.09 12:09:24
Három közterület elnevezését határozta el a XIII. kerület, a fővároshoz azonban csak egyet terjesztettek be, a másik kettő egyelőre a levegőben lóg. Vizsgáljuk meg az utcaneveket! A két függőben lévő közül szerintem az egyik nagyon jó ötlet, a másik nagyon rossz, a megvalósult új utcanéven…..
Rátonyi G. Tamás
2017.02.10 10:40:09
@cardiobascuralis: Am elyik hozzászólás alá odaírtad a Tiédet, ott a válasz. Köz lehet.
Rátonyi G. Tamás
2017.02.10 10:45:33
@cardiobascuralis: Hát, ott aztán semmiféle Egyesült Izzó/Tungsram nem volt soha, a posztban szereplő fényképen is látszik, hogy egy vadiúj irodaház van, ami még csak nem is székháza a GE-nek, hanem irodabérlőként van ott. Korábban az Elzett gyár volt a helyén. Ellenben a trágársággal megerősített határozottságot, a korlátoltság kultuszát nagyon nem kedvelem.
Rátonyi G. Tamás
2017.02.10 10:53:31
@városjáró: Ez történelem része, ugyanúgy, ahogy a Mária Valéria tér a József Attilán. Helye van.
Amikor a londoni utcanévtáblákról írtam, mutattam 1726-os, sőt, 1636-os házszámjelöléseket is, és bizony irigykedtem, hogy milyen becsben tartják ezeket. Aztán kiderült, hogy Budapesten is vannak régi házszámok, nem kizárt, hogy öregebb feliratunk is van, mint a londoni.A házszámok a XIX. század…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz