Regisztráció Blogot indítok
Adatok
pasztorl92

0 bejegyzést írt és 47 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A magyarországi hadigondozás a Nagy Háború után A címben idézett mondat Hegedüs Sándor pápai rokkant honvéd 1922-ben íródott leveléből származik, amelyben a népjóléti miniszterhez fordult segítségért megvont rokkantjáradékának ügyében. Jelen írásunk az első világháború utáni hadigondozást, a…..
pasztorl92 2021.07.31 06:42:24
Tartalmas poszt. Köszönjük. Kutatásaim során az alábbi levelet találtam. Sajnos keltezés nincs rajta.
„Alolirot alázatos kérelemel járulok anagy tekintetű Honvédelmi minisztérium 4 osztálya kegyes szine elé sebesülésem folytán a rokantá vált igazolása és a rendkívüli felöl vizsgálat elö vezetésére. születési évem 1889 sajó Petri Borsod m Katona időmet Kasán a 6ik taraczkos tüzérezrednél és a 3.h.tá.t. ez. töltötem háborúban bevonultam mint tartalékos 1914 agusztus elsején eperjesre innin mentem ki a harcztére (orosz) az 3.h.tá.t. ezred első ütegével majd a román frontra vezényeltek mikor ezeknek a frontóknak vége let az olasz frontra mentem mindenüt az első vonalban teljesítetem szolgálatot it meg sebesültem a Tonále völgy területén folyt harczókban sebesülésem történt 1918 junius ho 13 án mint löveg vezetöi szakasz vezetö elenséges gránát lövést kaptam asaját löszerekmbe melynek követ 4 emberem halot és én 3 magamal sebesültem sebemet akét lábam hátso tagján mint egy 20srapnel töltelék és egy 4 czentis repesz darabot a fartö forgoba ajob lábamban melynek következtéböl nehezeb munkát mai napig nem tudok végez ni a nagy lég nyomás következtéböl fül és sziv betegséget is szenvedek sebesülve aradon fekütem az összes harcztéri szoltálatom 47 honap maratam alázatos hü szolgája Vitéz Drótos József Keresztes Püspöki Borsodmegye mező Keresztes"
A mai nap 10 éves a blogunk. Szerkesztőségünk ebből a „történelmi” alkalomból megkereste az alapítókat, hogy elevenítsék fel az emlékeikben miként él az indulás időszaka, milyen előzmények után, hogyan is indult el 10 éve az oldalunk. Következzen a blog indulásának története az alapítók szemével.…..
pasztorl92 2020.07.29 08:11:11
Én és az NHB.

2014 nyarán nagy szerencse ért, kb. 100 000 Ft –tal rövidítettem meg a Szerencsejáték Zrt-t. Ha már fortuna csókot hintett felém úgy döntöttem, hogy „élményre” költöm ezt az összeget. Befizettem egy utazási iroda Isonzó emlékútjára. (Erről Kerényi Éva szerző beszámolót is írt, mely olvasható volt a blogon. 2014. októberében jelent meg a cikk.)

Az utazás helyszíneit már jól ismertem a blogról, aminek ekkor már olvasója voltam. Az utazás egyik szakmai vezetője, a blog szakértője, Rózsafi János volt, aki nagyon szakszerűen és fogyaszthatóan adta elő az itt harcolt magyar(országi) ezredek történetét. Az út végeztével abban maradtunk, hogy tartjuk a kapcsolatot, mely ekkor heti email váltásokban merült ki, segítségével egyre jobban beleástam magam az I. világháború és szűkebb környezetem történetébe.

2015-ben indítottam be az ő tapasztalatai, javaslataim alapján a helytörténeti kutatásaimat, kezdetben a régi Borsod vármegye, majd Zemplén és Heves felé nyitottam. (A jövőben pedig tervezem Abaúj és Gömör irányába elmenni.) János közbenjárásával néhány rövidebb, hosszabb poszttal ekkor már jelentkeztem a blogon is. Mindezen felbuzdulva és János javaslatára 2015-ben felvételiztem az egri Eszterházy Károly Egyetem történelem szakos bölcsész képzésére. (Ekkor még főiskola volt.) Itt sok kiváló tanártól tanulhattam, köztük volt/van Bartók Béla a blog szintén állandó szerzője, szakdolgozatom konzulense akinek iránymutatásai, tanácsai sokat segítenek a mai napig is. (Nagyon kedveltem még Pap Józsefet és Makai Jánost is. A fiatalabb generációból Borbély Zoltánt és Fábián Mátét.)

Ahogy a tanulmányaim és helytörténeti kutatásaim haladtak, egyre több és több helyen jelentek meg rövidebb, hosszabb munkáim, néhány felkérés is érkezett, hogy beszéljek ezekről. Előadásaimmal így jutottam el a helyi általános iskolától, könyvtárakon át a Miskolci Egyetem lejtős tereméig, ahol előttem Négyesi Lajos, utánam Bartók Béla adott elő. Mindezek nyomán ma már nem jelent gondot emberek elé kiállni és beszélni. Közben érkezett a felkérés Tamástól, hogy szeretné, ha a blog állandó szerzői közé lépnék, amit azóta is igyekszem meghálálni posztjaimmal. Vannak ami sülnek, vannak amiket jobbnak éreztem, mint amit az olvasottság hoz, de hát ez egy ilyen szakma.

Ha összegezném a dolgokat, hova jutottam el a blog és szerkesztőinek támogatásával:

- Több mint 70 cikk/poszt/tanulmány/kiadvány/ismeretterjesztő olvasmány, melyből 15 NHB poszt.

- Több mint 20 külföldi tanulmányút: Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Olaszország, Erdély, Horvátország. (Egyszer még Ukrajnába is áttévedtem Medyka [Przemyśl mellett], de egy ukrán katonai járőr visszavonulásra kényszerített.)

- ~20 ismeretterjesztő előadás.

A blogról a kedvencem (és szerintem sokunké) Kovács György naplója, továbbá nagyon kedvelem Takács Róbert szerző stílusát, mind szóban, mind írásban.

Végül legnagyobb eredményemet is szeretném megosztani a blog olvasóközönségével. Történt, hogy egy ismerős tanárnő felkérése alapján 7 osztályosoknak meséltem utazásaimról, inkább érdekességeket bemutatva, mellőzve az évszámokat és a „kikivelmiérthogyanésvesztettünk” gondolatmeneteket. Az utolsó diám az ilyen típusú előadásoknál mindig könyvajánló. Javaslok a klasszikusokat (Remarque, Somogyvári) és a „centenáriumi vonal” szülöttjei közül is. Ilyenkor ez egész jó záró slidenak, nagy eredményeket még sem vár az ember. Az Y sem nagyon, de a Z generáció meg főleg nem olvas. Valamilyen új felfogás szerint abban az évben a diák választott, hogy mit akar kötelező olvasmánynak, leállt az iskola a Kőszívű ember fiai, Légy jó mindhalálig vonalról. Amikor a magyar tanár bekérte az olvasónaplókat 2 Nyugaton a helyzet változatlant és 2 Virágzik a mandulát kellett leosztályoznia. Az érdemjegyekre már nem emlékszem, de itt talán nem is a számszerűsítés a lényeg.

Ez az én sztorim, csak négy jégkorong mérkőzést megfogadtam döntetlenre....
Pásztor Levente
Első világháborús tábori újságok Hadi Cubus, Csatapereczek, Gázmacska, Kartács, Stochodi Oroszlán, Prhovói fütyülő, Lövészárok és vidéke, Vidám Újság a Szomorú Hegyekről – csupán néhány cím a nagy háború idején kiadott több mint száz magyar nyelvű katonaújság közül. Mint a címek egy része sejteti,…..
A Nagy Háború állásharcai számos új eszköz és taktika kifejlesztését idézték elő, a harci gázok, a tankok vagy a rohamharcászat mind a megmerevedett vonalak ellen keresett megoldásként jelent meg. Bár a tűz alkalmazása egyike a legősibb harcászati módszereknek, az I. világháborúban a használatát…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 3. rész Hősünk csodával határos módon életben marad, de szerb fogságba kerül. Miután túléli a vasúti szállítást is, Nisben, a legénységi hadifogolykórházban keserves napokat él át. Erős szervezete azonban legyőzi a seblázat. Később a helyi tiszti…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 2. rész A sikeres Drina-átkelés után kezd kibontakozni az 5. hadsereg offenzívája. A szerbek ugyan szívósan védekeznek, de kénytelenek folyamatosan visszavonulni. Szakraida István kezdi megtapasztalni, milyen is ez a háború: a győzelmet…..
Az elmúlt években az Osztrák–Magyar Monarchia területén létesített mintegy 50 hadifogolytáborról, a hadifoglyok elhelyezéséről, ellátásáról számos, elsősorban osztrák szerzőktől származó mű született. A közelmúltban pedig Magyarországon is elkezdődött a kutatás a témában. Számos publikáció jelent…..
Mihályfalusi dr. Forgon Mihály 10-es honvéd századparancsnok rövid háborús útja Gömörmihályfalva kis település a történeti Gömör megyében; a Vály-völgyben terül el, lakossága 100 fő körül mozog. A település egyik lakója, Forgon Andor, a falu híres szülöttje, a Nagy Háborúban elesett dr. Forgon…..
A forradalom miniszterelnöke a Nagy Háborúban 2/2. rész Nagy Imre (1896–1958), miután megjárta Doberdó poklát egy sebesülést követően a hátországba került. Onnantól mindent elkövetett, hogy ne vigyék vissza a véráztatta sziklák közé. Az addig idealizált orosz front az olaszhoz képest nem jelentett…..
pasztorl92 2020.03.14 06:00:08
@PintérTamás: így van.!
1918 tavaszán egy új és minden korábbinál veszélyesebb „háborús találmány” kezdte tizedelni a hadviselők táborát. A spanyolnáthának elnevezett influenzajárvány nem válogatott a különböző országok egyenruhásai között. A magyar királyi miskolci 10. honvédgyalogezred tábori újságjában a betegség az…..
pasztorl92 2020.02.09 11:43:34
@bloggerman77: Telitalálat!
Részlet Ujházy Sándor most megjelenő emlékiratából Zúgott a Dnyeszter partja címmel Benkő Levente kolozsvári történész, szerkesztő gondozásában a jövő héten jelenik meg Ujházy Sándor emlékirata. Az erdélyi baróti Tortoma Könyvkiadó által a Hadinapló könyvek sorozatban megjelenő kötet szerzője Eger…..
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 1. rész Új naplósorozatot indítunk útjára, amelynek a szerzőjét, dr. Kemény Gyulát már ismerhetik régebbi olvasóink. A közreadásra kerülő írás időrendben az első a katonaorvosunktól ránk maradt naplókból, de talán a háború legkegyetlenebb arcát mutatja…..
Milyen előzmények vezettek az osztrák–magyar rohamcsapatok megszervezéséhez? Mikor, hogyan, milyen feladattal, fegyverzettel és szervezeti keretek között jöttek létre a rohamalakulatok? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben. A rohamcsapatok megszervezésének előzményei és…..
Sáfrány Géza, a miskolci 10-es honvédek ezredparancsnokának hagyatékából A Magyaros elleni rohamtámadásról már számos tanulmány, cikk született, hiszen egyedülálló haditett volt. Ebben a posztban most az erdélyi végeken zajló események mögé, a mindennapokba pillantunk be a m. kir. miskolci 10.…..
pasztorl92 2016.04.25 19:08:09
Az előző kommentet nem ehhez a posthoz kívántam hozzáfűzni :) Hanem ehhez: Családfakutatás a Hadtörténelmi Levéltárban az Osztrák–Magyar Monarchia időszakára vonatkozóan.

Ide ez tartozhat még:

Sáfrány Géza bemutatása:
1870-ben a Borsod vármegyei Bánfalván, (ma: Bánhorváti egyik része) református családban született. Apja Mihály, az 1948-49-es szabadságharc tüzér hadnagya, édesanyja Prófét Emília. Gimnáziumi tanulmányait Rimaszombaton végezte, majd azután katonai pályára lépve 1891-ben avatták hadnaggyá. 1896-ban vette feleségül Baksay Gizellát, 3 gyermekük született. Békében szolgált a miskolci 10., a nagyszebeni 23., a szatmárnémeti 12., és a besztercebányai 16. honvéd gyalogezrednél. A világháború Besztercebányán érte, a harctérre 1914. aug. 24-én indult a 16. honvéd menetzászlóaljjal, mint annak parancsnoka. Az első ütközetet orosz földön, Wyerszcziczánál vívták. A gorlicei harcok idején alezredessé lépett elő, majd 1916. júl.15-én a magyar királyi 10. gyalogezred parancsnokává nevezik ki -az ezred legfényesebb diadala a Magyaros tető visszafoglalása az ő nevéhez is kötődik-, amit egészen 1918 októberéig be is töltött, ekkor megbetegedés miatt adta át azt –az olasz fronton- Szabó Sándornak altábornagynak. Emlékiratában szomorúan írja ezredtől való elválást: „Mindég bántott és fájt az a tudat, hogy vitéz ezredemet elhagytam s nem lehettem vele az utolsó pillanatig s nem osztozhattam vele a hadifogság szenvedéseiben is, amint osztoztam vele két-és fél éven át jóban, rosszban.” 1917 novemberében ezredessé nevezték ki, majd 1922-ben tábornokká, 1925-ben altábornaggyá léptették elő. 1925-ben 35 év tényleges szolgálati év után nyugállományba helyezték Miskolcon. A világháború befejezése után sem szakadt el hűséges ezredétől és Miskolcon továbbra is lelke maradt minden 10-es megmozdulásnak. Az ő lelkes tevékenységének eredménye a miskolci „10-es honvéd szobor" és a volt honvéd laktanya falában elhelyezett „10-es honvéd emléktábla", mely a 10-es honvéd harci dicsőségét örökíti meg. Az ő buzgólkodásának és fáradhatatlan propagandájának eredménye a Zenepalotában elhelyezett „10-es honvéd múzeum", az özvegy- és árvaalap kezelő bizottság újbóli működése és minden l0-es honvéd megmozdulásnak 1938-ig ő volt a mozgató rugója, lelke, központi irányítója. Később a tisztségektől visszavonulva, háborús emlékiratain munkálkodott. 1957-ben hunyt el, végső nyughelye Miskolcon a Deszkatemetőben van.

Háborús kitüntetések: Wyerszczicza: Hadidíszítményes és kardos III. oszt. katonai érdemkereszt;1914.nov. krakkói harcok. Zagorzice: Hadidíszítményes és kardos bronz katonai érdemérem; 1915.már.8-18. III. oszt. vaskorona, hdm. és kardok; 1915.máj-2-28. 2. oszt. német vaskereszt. (Gorlice); 1916.okr. Hdm. és kard Lipót rend lovagkeresztje, Podwiczolky, Horozanka, Görgény, Úzvölgy harcai; 1916.dec-1917.jan. Hdm. és kard Ezüst katonai érdemérem, Gyimes; 1917. márc. 8, 23, 27, Hdm és kard. II. oszt. vaskorona a kormányzói Signum Laudis-szal, Magyaros visszafoglalása és megtartása.
Békebeli kitüntetések: 1910.ápr.10. III. oszt. Katonai érdemkereszt; 1925. Magyar katonai érdemérem; 1925.jún.21. a Görznél hősi halált halt öccsével Jenő tüzér hadnaggyal és Géza várományos fiával vitézzé avatták; 1942. Nemzetvédelmi kereszt.
pasztorl92 2017.02.25 09:55:13
@Hatvanas: Tisztelt Tanár Úr!

Sassy verseit nagy becsben tartják manapság is Csíkban. Ha jól tudom most indul(t) egy kezdeményezés, hogy kiadvány formájában egy összeállítás megjelenhessen.

Egyik verse viszont kicsit másabb mint a többi, ugyanis -sajnos- nem csak papíron létezett.
1916.október 18-án tartott temetésről így ír Sassy a Hét ország frontján c. munkájában:

"Amíg Pojana Uzului előtt folytak a
harcok, ezredparancsnokságunk az Úz melletti
csendőrlaktanyában töltött pár éjszakát,
a Kőkért mellett. Szomorú emlékű
hely. Nap-nap után hozták le a hegyekből
ide halottainkat. Két temetőparcelláit töltöttünk
meg velük október 15—20-ika között.
[...]
Lefektettük őket sorba, az arcukra fenyőgallyat terítettünk szemfedél helyett és a temetésükön Subik Károly tábori lelkészünk mondott megindító gyászbeszédet.
A két parcella közepére magas fenyő-
szálra egy meggyalult deszkát szögeztünk
fel, melyen beégetve ott barnállott a következő sírversem:

Erdély határhegyét harcolva bejárták,
S a szép Székelyföldet már szabadnak látták.
A hazai földért harcoltak itt bátran
S hantjuk itt domborul a szabad hazában.

Érdekesség még, hogy a kötetben megemlít egy másik verselő 10-est is:

"A halottak közt volt Rusznyák Gyula
tizedes is, aki szebbnél-szebb verseket irt
a román fronton. Ózdi fiú volt. "
Az 1917 nyarán hatalmas erővel meginduló orosz Kerenszkij-offenzíva nevezetessé tette a Stanislau mellett húzódó lövészárkokat a cs. és kir. munkácsi 65. gyalogezred számára. Ezekben az árkokban zajlott a negyedik háborús év egyik legvéresebb csatája a keleti fronton. Az ezred a harcokban csaknem 80…..
Hosszú ideje foglalkoztat családom története, felmenőim sorsa, olykor viharos életútjuk. Úgy érzem, fontos, hogy őseink története tovább éljen akár a család, akár egy másik közösség emlékezetében is. 14 évesen került kezembe először nagyszüleimnél néhány katonafotó, amelyek az utókor számára…..
A caporettói összeomlást követően, 1917. november 9-én közölték a hírügynökségek és az újságok, hogy III. Viktor Emánuel király Diaz tábornokot nevezte ki az olasz haderő vezérkari főnökének. A hír meglepő volt, mert a tábornok korábban nem állt a közfigyelem fókuszában, sokan a nevét se ismerték.…..
Az első világháború kitörése jelentős mértékben megváltoztatta a tűzőrök életét, feladatait, helyzetét is. Sokan bevonultak közülük katonának és az életüket áldozták a frontokon. Az itthon helytállók és a háborúból visszatérők hősi halott bajtársaik emlékére emlékműveket…..
A XIX. század közepén megindult ipari fejlődés a kiegyezést követően Magyarország területén is egyre nagyobb mértékben növekedett. Létrejött az önálló honvédség, melynek ruházati, felszerelési, élelmezési ellátása a magyar kormányzat hatáskörébe került. A XX. század elejére egyre több katonai…..
Egy szakaszvezető naplójából A Nagy Háborúban részt vevő katonák naplója a kutató számára mindig „gyöngyszem”. Ezek segítségével személyesebbé, sokkal átélhetőbbé válnak a száraz katonai jelentések. Különösen igaz ez, ha a napló írója ráadásul a kutató szülőhelyéről származik. A Duna menti Adonyból…..
1915 márciusában a galíciai harctéren Staszkówka község közelében harcoló kassai 9-es és besztercebányai 16-os honvédek súlyos harcokat vívtak a szembenálló orosz erőkkel. Mindkét fél részéről tömegével maradtak hősi halottak a két állás között, akiknek a közös…..
Taby Árpád és a második zászlóalj dicsőséges napjai a Hétközség-fennsíkon A nagy múltú császári és királyi egri 60. gyalogezred Nagy Háborúban játszott szerepét vizsgálva hamar szembetűnik, hogy a II. zászlóalj külön utakat járt az ezred másik három zászlóaljától. A kikülönített egység egyik…..
pasztorl92 2017.04.20 19:53:08
@b.miklos: Tisztel Uram! Köszönöm hozzászólását. Kérdéseire válaszolva:

I. "A 125. gyalogezred útja a Monte di Val Bellára" c. képet a Magyar Katonai Szemle, 1932 (2. évfolyam, 2. negyedév) számában találtam, azon belül is Julier Ferenc: Hétközség fennsíkjának védelme 1918-ban c. munkájában. Eredetileg nincs címe, azt én adtam neki.

II. "A Monte di Val Bellán megszolgált „kisezüst” német nyelvű indoklása" c. képet én fotóztam. Ez a minőségén is látszik sajnos, de talán még éppen olvasható. Egy "Verzeichnis" c. 1918.7.22-én kelt dokumentum egyik részlete, ami Hajnal Sándor lányának tulajdona. Nem eredeti dokumentum, csupán másolat, amit 1940-ben kértek ki a M.kir. Hadilevéltárból.

üdv. P.L.
pasztorl92 2017.04.20 20:12:30
@Mick81: Tisztelt Uram!
Köszönöm hozzászólását.

Aki a cs. és kir. 60. gyalogezredről szeretne mélyebben tájékozódni az sajnos nehezen járható terepre téved. Hiszen az ezrednek albuma nincsen, és a levéltári források is igen csekély számban állnak rendelkezésünkre.

Babucs Zoltán, Maruzs Roland: Ahol a hősök születnek - Az egri magyar királyi "Dobó István" 14. honvéd gyalogezred története c. munkában röviden lehet olvasni, hiszen a cs. és kir. 60. gy.e. a 14. honvédgyalogezred "elődjének" mondható.

Egész jó majd 40 oldalas összefoglaló került kiadásra 1932-ben a Hevesvármegye lap ünnepi számában. Ha a googleba beírja ezt, elsőnek hozza: "Hevesvármegye császári és királyi 60. gyalogezred".

A m.kir.10.gy.e.-del kapcsolatban könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen több mű is létezik -legfőképpen Sassy Csaba jóvoltából- ami az ezred útját dolgozza fel.
- A tizes honvédek Galicziában (Budapest, 1931)
- Hét ország frontján. Sassy Csaba háborús naplója 1. kötet (Miskolc, 1930)
- Hét ország frontján. Sassy Csaba háborús naplója 2. kötet (Miskolc, 1931)
- A volt m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred világháborús emlékalbuma (Miskolc, 1939)
- Kacagó lapok a komoly időkből 1915-16 (Miskolc, 1916)

Plusz: Létezett az ezrednek a "Tízes honvéd" c. tábori újsága, ami először 2heti lap, majd havi, később még ritkábban jelent meg, de egészen a II. világháborúig életben volt.
Ezek mellett pedig a Hermann Ottó Múzeum évkönyveiben többször is foglalkoznak a 10. gyalogezreddel.

üdv. P.L.
pasztorl92 2017.08.17 20:41:05
Ezt írtam a posztba:

- "Július 1. hajnalán az előretolt szakaszt az olaszok szétugrasztották, a szakaszparancsnok Fehér János zászlóst fogságba ejtették. A harci zajra felfigyelve működésbe léptek a főállásban elhelyezett géppuskák, majd kézitusában verték vissza az olaszokat, s a zászlóst a fogságból kiszabadították."

- "Fejér Miklós, Cs. és kir. 60. gye.,A 60. közös gyalogezred önállóan működő II. zászlóalja, mely az olasz harctéren oly gyakran tűnt ki csodálatraméltóan vitéz harcaival 1918. június végén Gallio község melleit, az egyik magaslaton volt állásban. A júniusi nagy csata már lezajlott, csak helyi jelentőségű harcokat vívtak a hosszas küzdelmekben legyöngült ellenfelek. Június hó utolsó napjának egyikén az olaszok betörtek állásainkba, de a 60. gyalogezred II. zászlóalja lendületes ellentámadással kiűzte onnan őket. Sőt a nekilendült derék egriek ráadásul még az olasz állások első vonalát is megszállták. Ezen elfoglalt árokrészt Fejér Miklós, zászlós tartotta két szakaszával, két napon és két éjjelen át verte vissza az olaszok meg-megújuló dühös támadását.
Végre július 1-én jó ideig tartó akna- és ágyútűz után repülőgéptűztől is támogatott elszánt támadást intézett az olasz gyalogság Fejér zászlós félszázada ellen. A több oldalról erősen szorongatott félszázadot hősies ellenállása közben bekerítették és foglyul ejtették. Tüzérségi tüzünk okozta zűrzavarban azonban megszökött Fejér zászlós olasz őrei kezei közül és kínos viszontagságok után elérte ezredét, honnan gázmérgezés következtében kórházba szállították. (Illésfalvi Péter, Maruzs Roland, Szentváry-Lukács János: Hősök naptára 1917 - 1918 és
www.hungarianarmedforces.com/hosoknaptara/2018/347.htm)

Több, mint véletlennek érzem az vezetéknevek egyezőségét, az időpontokat, a rendfokozatot és az egyéb információkat, így javítanom kell magamat. Minden bizonnyal Fehér(Fejér) Miklósnak hívták a korábban (különböző források alapján) Jánosnak keresztelt szakaszvezetőnket. A linken a szemébe is nézhetünk a fiatalembernek.