Adatok
ahuva
16 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Megbetegedtem. Vélhetőleg kislányomtól kaptam el valamilyen kórokozót, aki 1 nap hőemelkedés után már teljesen jól volt, csak némi köhécselés és nétha játszott még be. Ennek ellenére ők napokig itthon volt, és az óvodai nevelőtestület – teljes joggal – orvosi igazolást…..
Mai posztomat a pár héttel ezelőtti „napi gondolatom” inspirálta: az, hogy vajon jó-e a plus size modellek és a „fogadjuk el magunkat úgy, ahogy vagyunk” mozgalom iránya, vagy sem. Én ezt továbbgondoltam, és arra jutottam, hogy az elfogadásnak is kell, hogy legyen egy határa.…..
Ezúttal egy olvasmányélményemet, helyesebben kettőt osztanék meg Veletek – de a kettő számomra összefügg, ezért írok róluk egy füst alatt. Mindkét könyv azt feszegeti, vajon mennyi hatása, befolyása van egy szülőnek a gyermekére; vajon létezik-e olyan, hogy egy gyermek…..
Mit jelent hétköznapi hősnek lenni? Miért és mikor jellemző ránk az egyetemes közöny? Hogyan történhet meg, hogy emberek halálát sok más ember végignézi, és senki nem tesz semmit? Ha mi sem teszünk semmit, az annak a jele, hogy rossz emberek vagyunk, vagy van ennek valamilyen…..
Milyen az élet a háborús övezetben? Ma Magyarországon erről nem sok fogalmunk van, maximum megcsap bennünket néha az események szele, amikor olyan emberekkel vagy róluk szóló hírekkel találkozunk, akik háborútúl szenvedő területekről menekülnek. Az idősebbek azonban még…..
Mai posztomban egy bátor fiatal nőről írok Nektek, aki a betegségét és annak látható vetületeit nemcsak a saját hasznára tudta fordítani, de küldetésének tekinti, hogy másoknak is segítsen. Lizzie Velásquez egy rendkívül ritka betegséggel született, amely miatt a teste nem…..
Múlt heti posztomban “Az osztály” c. gondolat- (és félelem)ébresztő észt film kapcsán arról elmélkedtünk, vajon mekkora hatással bír a közösség annak egyéneire. Miután megírtam a posztot és elolvastam az érkezett kommenteket, eszembe jutott, hogy 1-2 éve olvastam egy remek…..
Mai posztom egy filmajánló kapcsán azt feszegeti, vajon mekkora és milyen irányú (pozitív, negatív) hatása lehet egy közösségnek annak egyéneire, és vajon ki lehet-e küszöbölni a negatív hatásokat. “Az osztály” egy 2007-es észt film (ilyenek is végre eljutnak hozzánk!),…..
A mai témámat ismét egy olvasmányélmény generálta: a véletlen egy vékonyka Moldova-kötetet sodort a kezembe. Címe: Méhednek gyümölcse, már jelezte, hogy ez valamilyen szinten a szülő-gyerek kapcsolattal foglalkozik, és mikor az egyik oldalon az „örökbefogadás” szót…..
Vajon mivel teszek jót a gyerekemnek: ha magam mellett tartom nagyon nehéz körülmények között is, vagy ha igyekszem számára a legjobb lehetőségeket biztosítani, még annak az árán is, hogy el kell szakadnia tőlem? Ez a kérdés teljesen hétköznapi családoknál is előkerülhet (pl.…..
Mai posztom apropója, hogy 197 évvel ezelőtt, 1818-ban ezen a napon született Magyarország egyik büszkesége, Semmelweis Ignác, az anyá megmentője (mindjárt itt a 200 éves évforduló is...). Ma még egy laikus tudásával is szinte érthetetlennek tűnik, miért számított forradalminak…..
islányom három és fél éves, és mint minden gyerek, imádja a meséket – hallgatni is, nézni is. Ez utóbbit ésszerű és kontrollált keretek között (szigorúan mi választjuk meg, mit nézhet és mennyi ideig) engedjük is neki. És mivel a TV nem bébiszitter, szinte mindig mellé is…..
Ezúttal egy nagy klasszikust idézünk fel, amely talán azért is időszerű, mert a fiatalabb generáció nagy eséllyel már nem is hallott róla, pedig véleményem szerint alapműről van szó. Itt is igyekszem a szpojler előtt jelezni, hogy aki meg szeretné nézni, most függessze fel az…..
Sok lehetséges témakezdemény kavarog a fejemben, de végül mindegyik a képzeletbeli „Piszkozat” mappámban landolt, mert egy frissen olvasott poszt a Facebookon felülírta őket. Egy anyuka, Brigitta írta a bejegyzést a kislányáról, Vivienről.Ebben még semmi új nincsen: Vivien…..
Tegnap szemem elé került egy elgondolkodtató cikk és videó. Egy fiatal costa ricai férfi észrevette, hogy az utcán előtte haladó férfi a mobiltelefonjával közelről filmezi az előtte haladó fiatal nő fenekét. Ezt ő maga is lefilmezte bizonyítékképpen, aztán szólt mind az…..
A mai posztom egy szívmelengető, és egyben nagyon elgondolkodtató filmalkotásról szól. „A mennyország gyermekei” egy 1997-ben készült iráni film, mely számos nemzetközi díjat zsebelt be (méltán), de hozzánk vagy nem jutott el, vagy 97-ben még én voltam túl felszínes vagy…..
A nők rabszolgasorba taszításának politikai szimbóluma lenne a kendő? Attól félünk, amit nem ismerünk, közben egyre radikálisabb az ellenérzés a terrortámadások miatt? A muszlim közösségekben is eltérően vélekednek az öltözködési „szabályok” mikéntjéről, a globális divatpiac pedig egyre erősebben…..
Ha a pasid próbakörre vinne egy másik nőt, less bele a telefonjába, ha úgy adódik, hogy lásd, kivel is állsz szemben. Posztolónkat megdumálta az alfahím, hogy bár szereti őt, meg minden, de lenne egy másik nő, akit egyszerűen nem hagyhat ki. Engedélyt kér, hogy megkóstolja, de mi…..
Egy magyar muszlim Izraelben 4., befejező rész.
Via Dolorosa, arab kávé, és libanoni belezés
Miután kigyönyörködtük magunkat a Sziklamecsetben, amibe nem engedték be a feleségem, mert nem volt rajta kendő, visszaszivárogtunk a muszlim negyedbe. A katonák még mindig ott…..
"Ahhoz, hogy egy nép hazát kapjon, egy másiknak el kell veszítenie azt? Nem feltétlenül!"
A bejegyzés első része itt található: egy-magyar-muszlim-izraelben.
Ha Izraelben mindenki zsidó lenne (mint ahogy nem), akkor is nagyon vegyes népség lennének, hiszen…..
ahuva
2015.04.22 13:27:43
de jó, hogy említed az "Ajami" c. filmet, nemrég láttam, és nagyon tetszett. Érdekes az a vita is, amelyet a rendező Scandar Copti generált, amikor azt állította, hogy ő nem képviseli Izraelt, mivel Izrael sem képviseli őt (www.jpost.com/Arts-and-Culture/Entertainment/Ajami-director-I-dont-represent-Israel). Ez teljesen jól mutatja a fentebb említett vitát is arról, hogy az izraeli arabok egyenrangúnak legyenek tekintve.
"mondtam magamnak: fuck this shit, ha arra várok, hogy ezek kibékülnek, akkor sose jutok el arra a földre, ahova pedig szeretnék eljutni"
Mindig is szerettem volna eljutni Izraelbe. Még mikor csak annyit tudtam róla, hogy valami gyanús mediterrán ország, akkor is. Aztán, ahogy egyre…..
ahuva
2015.04.22 10:30:28
ahuva
2015.04.22 13:06:36
ahuva
2015.04.08 14:53:12
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ugyanakkor nem biztos, hogy szerencsés keverni a Franciaországban életbe léptetett (az EU által jóváhagyott) szabályozás kérdését a divattal és az emberi jogokkal, ugyanis ez a kérdés nagyon messzire vezet. Erre két példát említenék:
1. egy burka takarásában sajnos valóban bárki meglapulhat - és ez azt kell mondjam, sajnos nagyonis jogos félelem Párizs, Ankara, Brüsszel után Európában.
2. ha én egy muszlim országba utazom, tőlem elvárja az ott élő muszlim népesség, hogy alkalmazkodjam az ő normáikhoz - értsd, ha spagettipántosban és forrónadrágban grasszálok Kairó utcáin, akkor nem csodálkozhatom azon, hogy minimum megbámulnak, rosszabb esetben megfogdosnak - Szaúd-Arábiában pedig vélhetően be is börtönöznek. A börtönt nyilván rossz néven venném, ugyanakkor elfogadható kérésnek tartom irányomban, hogy ha én megyek egy tőlem eltérő öltözködéskultúrájú országba, akkor én alkalmazkodjam legalább minimálisan az ő normájukhoz.
Ugyanez viszont visszafelé is érvényes. Ez itt Európa, ahol az a többségi norma, hogy mindenki szabadon megmutathatja az arcát és a haját, sőt a testrészek mutagatásának is inkább az erkölcsök és a jóízlés, semmint a törvények szabhatnak határt (mint ahogy sokszor sajnos nem szabnak, de ez egy más kérdés). Azt gondolom, jogos elvárása az Európát többségben lakó, nem muszlim embereknek és azoknak kormányainak, hogy ha ide jön valaki vendégként, akkor ő alkamazkodjon a mi normáinkhoz, legalábbis minimális mértékben - ahogy fordított esetben tőlünk is elvárják.
Azt gondolom, a francia szabályozás teljesen korrekt, hiszen nem a kendő mint olyan viselését tiltották be, hanem az arcot eltakaró változatot - amely, ahogy a cikkben írod is, érthető. Nem állítom, hogy egy konzervatívabb (vagy kozervatívabb országból érkező) muszlim nőnek könnyű nyilvánosan felfednie az arcát, ha ehhez nincs hozzászokva. De ugyanígy nekem sem könnyű reávennem magam, hogy 38 fokban hosszúnadrágot és hosszú ujjú pólót vegyek fel - mégis megteszem, vagy ha nem vagyok rá hajlandó, akkor nem megyek abba az országba. Ez mindenkinek saját döntési jogköre.
A cikked végén feltett kérdésről azt gondolom, hogy itt is - mint amúgy mindenütt - az értelmes arany középút lehetne a megoldás: az ország tiszteletben tartja a vallást, feltéve, hogy a vallás is tiszteletben tartja az országot, és fordítva. Az országok törvényei annyiban fölötte állnak a vallási törvényeknek, hogy általában a domináns vallás ünnepei adják az állami ünnepek egy részét. Ezért nálunk a vasárnap a munkaszüneti nap, Izraelben a szombat, a muszlim országokban a péntek. Nyilván a kisebbségben lévő vallásoknak ehhez alkalmazkodniuk kell, tehát magyarországi muszlim vagy kénytelen dolgozni pénteken is, vagy jó esetben meg tudja beszélni a főnökővel, hogy a saját vallásához alkalmazható munkarendje legyen - de garantálni ezt senki sem fogja neki, és nincs is joga elvárni. Ha úgy tetszik, a többség dönt. És ez valahol igaz a viseletre is.
Köszönöm, hogy meghallgattál :).