Adatok
Praetor
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egyre gyakrabban hallani azt, hogy bojkottálni kéne az Olimpiát, mert ugye Tibetben balhé van. Vagyis Tibetben 60 éve tapossák sárba az emberi jogokat, de Pekingnek kellett adni az Olimpiát, hogy ezt mindenki észrevegye. Az olimpiai eszme a népek barátságát hirdeti: béka vagy te…..
Gőzerővel építünk autópályákat, gyorsforgalmi és főútvonalakat, miközben megállíthatatlanul nőnek az üzemanyagárak, és egyes vélemények (pl. olajcsúcs-elmélet) szerint nem is fognak már nagyon megállni. Ráadásul még az aszfalthoz is kell az a fránya olaj, attól olyan…..
Praetor
2008.06.10 22:29:56
Az olaj miatt biztosan nem kell aggódni egy ideig, ugyanis Brazílián kívül még szibériai és kaukázusi területeken is óriási készletek vannak (csak mélyebbre kell fúrni drágábban), de a nagy falat az olvadó Északi-sark alatti mezők lesznek. Így az olajhiány aligha lesz motiváló erő, annál inkább a globális felmelegedés okozta természeti katasztrófák.
(BKV kontra autó-ról itt írtam korábban: edmond.freeblog.hu/archives/2008/02/20/BKV-zz/)
(BKV kontra autó-ról itt írtam korábban: edmond.freeblog.hu/archives/2008/02/20/BKV-zz/)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
De néhány érdekesség:
- az emigráns tibetiek nagyrész sohasem járt Tibetben, legfeljebb turistaként,
- Tibetnek nem biztos, hogy hasznára válna az önállóság, lévén az emigránsok óriási száma és magas képzettségük, súlyos gazdasági és társadalmi szakadékot eredményezne a tibeti társadalomban
- azok a képek, amelyeket lehetett látni a médiában a tibeti lázongásokról, mind Nepálban készültek...
2. A "free Tibet" mozgalomnak két nagy formája van, egyrészt a trendi nyugati, a másik viszont kemény üzlet, melyet tibeti emigránsok sejtjei üzemeltetnek világszerte.
3. Nem látom sok értelmét a vitának arról, hogy Kína mennyire tiporja sárba a jogokat vagy mennyire nem. Sokak Kínát illető anyázása abból fakad(hat), hogy a nyugati kultúrkör értékeihez, viszonyaihoz hasonlítanak, de Kína teljesen más tészta. Másrészt meg a Nyugat is szívesen ápol szoros (értsd: nemcsak gazdasági, hanem politikai és stratégiai) kapcsolatokat diktatóriuks rezsimekkel (pl. az USA Szaúd-Arábiával, amihez képest Kína piskóta).