Adatok
Központi Bányászati Múzeum
72 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A magyar nyelvű bányászati szaknyelvről és a bányászok önkéntes biztosításáról
Idézetek a Bányászati Levelekből
/ Pesti Hírlap 1857. augusztus 11/ 13/ 14./
„Veszedelmes s nem a magyar embernek való foglalatosság ?”
„ Mi nekünk magyar bányászoknak …. kötelességünk a magyar sajtó útján…..
Kosáry Domokos: Péch Antal élete
129-137. p.
1848.márciusában vagyunk. A francia forradalom után. A bécsi és pesti forradalom küszöbén.
A nagy történelmi fordulónál, mely a Péch-féle polgárfiúk előtt a jövő kapuját nyitotta meg.
Ezek, ott álltak szerényen, a polgári-nemzeti átalakulás…..
Központi Bányászati Múzeum
Kosáry Domokos: Péch Antal élete, részletek - 2. rész
2019.03.05 08:50:01
Kosáry Domokos : Péch Antal élete kézirat I. / 30- 31.illetve 37-40. p./
A bányászati akadémia előzményei
A 18. században vált Selmecbánya Magyarország, sőt a Habsburg Monarchia bányász szakképző intézményének helyszínévé. 1735-ben III.…..
Város a bányák felett /kézirat 21-79 .p./ II. fejezet
A selmeci akadémia
1835-ben John Paget angol utazó meglátogatta Magyarország „bányász-fővárosát”, hasonló jelekre figyelt föl, amikor az Ipoly felől lassan a város közelébe ért. „Zúzott salakból készült utak, részeg bányászok, mosóházak,…..
Központi Bányászati Múzeum
Kosáry Domokos : Péch Antal élete - bevezetés egy kézirathoz
2019.02.13 12:36:42
Az elmúlt hetek múzeumrendezési munkái között izgalmas leletre bukkantunk: Kosáry Domokos akadémikus, történész, s nem mellesleg Péch Antal dédunokája* által írt, több mint 800 oldalas kéziratra Péch Antal (képünkön) életéről.
Múzeumunk feltehetően a kiadás reményében vásárolta meg a művet a…..
Központi Bányászati Múzeum
Ady Endre és a selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia
2019.01.28 18:56:44
Új kiállításunk anyagához kerestem érdekességeket, amikor a Soproni Szemle 1960. évfolyamának Helytörténeti adattárában - váratlan ajándékként - rátaláltam Ady Endre soproni kapcsolatinak nyomában címmel Zakar János írására.
Ebből idézek néhány bekezdést a 100 éve elhunyt költő emlékére.
„ .. A…..
Kezdjük az elején : a projekt címével.
Első olvasatra talán túl nagyvonalúnak tűnhet, mégis mi úgy véljük, kifejezi ez a cím a múzeum elkötelezettségét a témák komplex kezelésére: arra, hogy az életet csak annak bonyolultságban érdemes bemutatni. El akarunk szakadni az egyes tudományágak olykor…..
Amit bemutatni szeretnénk, az egy mondatban is összefoglalható: mi volt a szerepe a nyersanyagbányászatnak a civilizáció történetében. Egy bányászattörténettel foglalkozó szakember erre ösztönből mondja, hogy meghatározó, de ez a válasz túl egyszerű: a valóságban olyan ez, mint a tyúk, vagy a tojás…..
A legismertebb „ ugrás” a gőzgép és az ipari forradalom összekapcsolása.
Ez utóbbi kapcsolat azonban megérdemli, hogy kicsit részletesebben megvizsgáljuk, mert megmutatja a technikai, technológiai fejlődés és a civilizáció fejlődése közötti igen bonyolult összefüggéseket.
Az, hogy a gőzben…..
Múzeumunk életéről az elmúlt csaknem fél évben nem tettünk közé új információkat: köszönjük a türelmüket, hogy megőrizték érdeklődésüket.
A hosszú csend magyarázata az, hogy intézményünk fenntartóváltás előtt áll. A végleges döntés meghozataláig várakozunk és természetesen végezzük a…..
Termés arany kristályok tűkvarcos alapra települve rózsaszerű alakzatokat képeznek. Hidrotermális folyamatok révén keletkezett. A kristályhalmaz andezit alapkőzetre települ, amit a 19. században Selmecbányán még „zöldkő-trachit”-nak neveztek. Ez a kőzet gyakran képezte kristályos kvarc kitöltésű…..
A Központi Bányászati Múzeum és a Szlovák Bányászati Múzeum / Selmecbánya / szakmai együttműködése számos nagysikerű kiállítást tett lehetővé. 2002 májusában különös, jó hangulatú kiállítást nyílt meg a fenti címmel, Maria Ćelková művészettörténész rendezésében: az 1654-ben Selmecbányán megalakult…..
Történetek a magyar bányászatról.
A 2000-ben megnyílt állandó kiállításaink között volt egy, melyben kísérletet tettünk arra, hogy a ránk maradt tárgyak, dokumentumok segítségével bemutassuk: mi volt a magyar bányászat története, s ezt szó szerint értettük. Egy - két évezredet átfogó -…..
Központi Bányászati Múzeum
Egy röplap margójára: a bányászok forradalma és szabadságharca 1956-1957-ben
2017.11.05 20:44:03
Múzeumunk 2006-ban konferenciával, és időszaki kiállítással emlékezett az 1956-os eseményekről, hősökről. Minden rendezvényünk, s az azok nyomán kiadott kötetünk a - „Bányászok és bányavárosok forradalma, 1956”- részletesen foglalkozott az 1956. november 4. utáni történésekkel is.
Az alábbi…..
A festmény az Iglóhoz közeli szepességi bányaváros, Merény egyik mély völgyében futó patakjára telepített zúzókat és hámorokat ábrázolja madártávlatból. A Merény elnevezés csak rövid ideig élt, mivel egykori német nevét, a Wagendrüsselt csak 1887-ben magyarították Merényre. A trianoni béke után…..
Ezt az aranyforintot I. Mátyás 1467-től kezdődő pénzreformjának 1470 után megváltoztatott előlapjával verték. Az korábbi címeres előlapot mutató éremkép helyett ugyanis ettől az időponttól az ún. Madonnás előlapot alkalmazták. Az ezen a pénzen a klasszikusan ismert „magyar” éremkép figyelhető meg:…..
Az 1918-ban készült festmény pihenő bányászt ábrázol. A mezítelen felsőtestű bányász a kép előterében egy a mezőn elhelyezett pihenőpad végén üldögél. Jobb könyökével a pad támlájára, bal kezével a munkában rövidre kopott csákányára támaszkodik. A munkásnadrágja övére biztonsági benzinlámpa van…..
A zólyom megyei Rhónic (Kisgaram) vasgyára alapvetően a Selmec- és Körmöcbánya környéki nemesércbányák kiszolgálására létesült. A rhónici vasgyár virágkorát a 19. században élte, s készítettek itt acéllemezt, drótot, kályhákat, s más, öntöttvas lakberendezési tárgyak mellett dísztárgyakat is. A…..
Központi Bányászati Múzeum
Történetek a kiállítási tárgyainkhoz: Gáspár Sándor festményei
2017.10.30 08:03:12
Az 1980-ban, már a felújított épületben megnyitott új, állandó kiállításunkban az első műtárgy, amivel találkozott a látogató az Gáspár Sándor: A dorogi szén megtalálása, című, nagyméretű olajképe a lépcsőfordulónkban. A kép jó, úgyhogy a 2000-ben rendezett új kiállításon is kinn…..
A bányászbárd nagyon ritka tárgytípus a hazai bányászatban. A szászországi bányavidékeken gyakorinak tekinthető díszfegyvert csak ritkán alkalmazták a magyar bányászatban. Ezen ritka darabok egyike a Svaiczer-bárd. A bárdot – a nyél latin nyelvű felirata szerint – V. Ferdinánd adományozta Svaiczer…..
Faragott lapocskákból intarziásan összeragasztott fatábla. Két részből másodlagosan összeállított. Földalatti bányatérségeket ábrázol, a hagyományos, kőzethasadékokon keresztül, mintegy kinyitva a hegyet. Hét munkálkodó bányász figura látható rajt. Közülük egynek éppen csak a feje látszik, a többiek…..
Az épület rekonstrukciós munkáinak befejezésével egy, alapvetően múzeumi célokra használható , a korábbiaktól erősen eltérő térszerkezetű házat kaptunk vissza. Csaknem duplájára nőtt a kiállítóterek mérete, lett hely irodáknak, könyvtárnak, restaurátor- és fotóműteremnek. A tetőtér beépítésével…..
David Hohenberger 1550 körül született. Családja alighanem már a 14. században átköltözött Alsó-Magyarországra Tirolból. Az 1580-as években már selmeci bányapolgár és bányatulajdonos. Mint ilyen, bizonyára nagy tekintélyre tett szert a bányavárosban, mert 1587 és 1595 között Selmecbánya városbírója…..
A bányászati felsőoktatás hagyományos és jelképes ruhadarabja a gruben. Neve német nyelven bányabeli viseletet jelent. „Bányászka” elnevezéssel próbálták az 1930-as években magyarítani, de ez a törekvés nem járt sikerrel.
Speciális bányászkabát, mely még a selmecbányai Bányászati Akadémia…..
A múzeum személyzete 1974-ben költözött ki az épületből a legértékesebb tárgyakkal és a könyvtárral a Storno-ház három helyiségébe – majd azon belül is költöztek néhányszor. Az akkori alkalmazottak számára kemény, embert próbáló időszakot jelentett. Talán könnyített a lelkükön, hogy kinézve az…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz