Regisztráció Blogot indítok
Adatok
kvadrílio (törölt)

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ugyan nem tartottam a pénzemet a Quaestorban, ezáltal legalább most az egyszer, kivételesen nem vágtak át úgy, mint az átlagosnál bűzösebb ürüléket a palánkon, nem ezért van, hogy egymás után két posztban hajlandó vagyok minden idők Fidesz-kormányzásainak legmellbevágóbb…..
kvadrílio (törölt) 2015.03.28 22:33:57
@Tudományos Iibsizmus:

A Trabant volt az első jármű a Német Demokratikus Köztársaságból, ami a keleti közlekedés szimbólumává vált. Régebbi kiadású autós szakkönyvek még Törpeautónak nevezték, hiszen – egyes tévhitek szerint – eredetileg nem is kocsinak készült, hanem fedett motornak.

A DKW volt a neve annak a német autógyárnak, amelyik kifejlesztette az F8-at, ami később minden keletnémet családi autónak őstípusává vált. A Zwickauba települt AWZ – Automobilwerk Zwickau – gyár folytatta az F8 gyártását, aminek továbbfejlesztéséből született meg a szovjetek fennhatósága alatt a második világháború után az F9. 1953-ban az F9 gyártása Eisenachba költözött, ahol az EMW, később pedig a Wartburg készült. Zwickauban az F8-ból a P70-es modellt fejlesztették ki, aminek elnevezésében a P (personenkraftwagen) a személyautó jelleget, a 70 pedig a 700 cm³-hez közelítő 690 cm³-es motort jelölte. Ez volt az első német autó, amelyik műanyagborítású (duroplaszt) karosszériával készült. 1955-ben mutatták be, vízhűtéses kétütemű motorja a régi kéthengeres F8-aséval szinte megegyezett, 22 lóerőt teljesített. A kocsi 820 kg-ot nyomott, 90 km/h végsebességre volt képes, és nem kevesebb, mint egy perc alatt gyorsult fel 90 km/h sebességre. Ezek a menetteljesítmények már abban az időben is nagyon elavultnak számítottak, az anyaghiánnyal küzdő NDK-ban viszont egyelőre nem látszott más lehetőség arra, hogy olcsón előállítható személyautóhoz juttathassák az embereket.

A limuzin kivitel mellett („Zwickau” típus) kapható volt még kombi és coupé változatban is. Az öt évig tartó gyártás során több mint 36 000 autót gyártottak le. 1957-től volt kapható a P70-es utódja: a P50-es, majd a P601. A Sachsenring-emblémát a Trabant 1958. május 1-jétől viselte, de a P70-es típus leállításáig azokat is ezzel látták el, az addigi AWZ-logo helyet. Nagyon közkedvelt kocsi volt, alacsony ára és könnyű javíthatósága miatt vonzódtak hozzá az emberek.

Az első szérián (P50, 1957-1959) még nem volt oldalcsík, egyszínű volt a fényezés, a dísztárcsák pedig virágsziromszerűek. Az AWZ, majd Sachsenring-logós orrjelvény magában hordja a motorháztető felnyitását segítő fület, később bemélyedést. Motorja 500 cm³-es, amely 18 lóerőt ad le. 1964-ig 132 000 db-ot adtak el belőle, amikor a P601 átvette a helyét. 1958-ban az autó oldalán lévő díszléc átalakult, ezentúl ívesen lekanyarodott az autó hátulja felé haladva, és a kocsi fényezése is kétszínű lett. A kormányküllők is íveltté váltak, és az üléstámlát billenthetővé alakították. 1959-től forgalomba került az új a típusjelzés, ezentúl Trabant 500 névvel.

A második sorozat (P50/1, 1959-1961) kétszínű fényezést kapott, amit ívelt díszléc osztott ketté.

A harmadik változatnál (P50/2, 1961-1962) az egy darab oldaldíszléc egyenes, de itt már változtak az ülések, a belső kárpitok és a műszerfal.

1960-ban jelent meg az első kombi, 1962-ben pedig a már ismert karosszériát mutatták be 600-as motorral, 100 km/h végsebességgel. Ekkor már egyenes küllős kormánykerék, kettős egyenes díszléc jellemezte az autót. A fehér autókon szürke, piros, kék, okker vagy zöld volt a díszcsík. A hátsó lámpa alsó részét Magyarországon belülről bíbor burkolattal látták el. A kétüteműek utolsó típusa a P601-es volt, amit 1963-tól készítettek.

Ez a jármű még a mai napig rója Magyarország útjait. Műszerfala kezdetben vajszínű, majd szürke volt, 1965 és 1968 között szögletes kilométerórával szerelték, a műszerfal 1966 áprilisától változott feketére. Ezeknél a kocsiknál 1969-ig nem volt szellőző a C oszlopon, a tank 24l-es volt. Az első embléma a hűtőrácson helyezkedik el, de még nem a jól ismert, egyszerű „körbe zárt villám”, hanem van két oldalra ágazó karja is (szárnyas embléma). Az index és a hátsó prizma pedig fémkeretes. A rendszámvilágítás öt 3W-os izzóval üzemelt, a tükrök pedig ívelt formájúak voltak. 1966-ben már van Trabant 601 Deluxe típus is, amin a külső fémalkatrészek nagyja krómbevonatú, kisebb extrák is találhatóak benne, például rádió, kényelmesebb ülések, eltérő színű belső kárpit. A tető fényezése is esetenként eltérő a karosszéria többi részétől.

HÁT EZÉRT KEL NAON VIGYÁZNI A NIKKEDRE
HA KIVETTED, TED MINDÉG NAFTALINBA!!
Játsszunk el a gondolattal, hogy Orbán Viktor egyszer az életben nem azt mondja, amit a hívei várnak tőle, hogy nem akarja ellenségkereséssel összerántani a táborát, hogy elkapja egy őszinteségi roham, és kimondja, amit önmagáról, a pártjáról, és rólunk, megfáradt, hülyének…..
kvadrílio (törölt) 2015.03.16 22:46:30
A tizenéves kor nemcsak a szülők számára kihívás: kamasznak lenni még sokkal nehezebb. A testi változások nyilvánvalóak, látható, ahogy nemcsak megnőnek a gyerekek, hanem megváltoznak, van, aki már nőiessé, férfiassá válik, és van, aki inkább csak elveszíti kisgyermekes báját, és belekerül valamiféle átmeneti létbe, amiben nem érzi magát otthonosan.

Még nem tudnak mit kezdeni a nemiség új jegyeivel, a lányok általában zavarban vannak a menstruációtól, ki büszke a melleire, ki takargatja, ki hiányolja. A fiúk közül is van, aki büszkén borotválja arcáról az első pihéket, van, aki nem tud mit kezdeni megváltozott külsejével.

De sokkal rejtettebb, hogy mindeközben mi történik belül. Mégis mi az a pszichés feladat, amit meg kell oldania ebben az időszakban a gyereknek?
shutterstock 154595420

Egy híres pszichológus, Erik H. Erikson szakaszokra bontotta az emberi életet, meghatározva, hogy melyik időszakban mi a fő lelki feladatunk, mit tanulhatunk abból az életszakaszból. Széles körben elfogadott elmélete szerint a kamaszkor olyan állomás, ami kiemelkedik az összes közül, mert ekkor összegezzük az addig tanultakat, és az addigiakra építve kialakítjuk a felnőtt identitásunkat.

Jó esetben magunkkal hozzuk a babakorból a bizalom érzését, ami arra alapszik, hogy kielégítették szükségleteinket, aztán a dackorszakból az autonómia érzését, ha megengedték, hogy gyakorolgassuk akaratunkat, az óvodás évekből a kezdeményezés képességét, ha hagyták, hogy kérdezzünk, érdeklődjünk, és a kisiskolás korból a szorgalom, a teljesítmény képességét, ha megfelelő kihívásokat és visszajelzéseket kaptunk.
Kimunkáljuk az identitást

Mindezekre épülve a tizenkettedik év körül elkezdjük kimunkálni az identitásunkat. A cél nem kisebb, mint hogy a kamaszkor végére, azaz elvileg tizennyolc éves korra (valójában ez kitolódhat, és manapság egyre inkább ki is tolódik), felnőtté váljunk. Ehhez azonban bizonyos lelki folyamatokon át kell esnünk.
Megváltozik az idő

Megváltozik az időhöz való hozzáállásunk. A kamaszkor elején még megvan az az érzet, hogy egyik pillanatról a másikra más emberré válhatunk, ami keveredik a másik szélsőséggel, hogy „ilyen maradok úgyis, bármit teszek”. Ezekben az években értjük meg, hogy az alapvető képességeink nem változnak hirtelen, és amiért megdolgozunk, abban leszünk később jók.
shutterstock 148535669
Valódi önbizalmat vajúdik a sértődékenység

Ennek az időszaknak feladata, hogy feladva az önérzeteskedést, valódi önbizalmat alakítsunk ki. A kamaszról jogosan hírlik, hogy túlérzékeny, extrémen sértődékeny. Érthető, hogy a tizenéves mindenhol bántást, kritikát sejt, mert még nincs meg a stabil tudása arról, ki ő, mire képes. Illékonynak éli meg az énképét, bármelyik pillanatban elbizonytalanodik, elég jó, elég értékes-e. Ha van lehetősége gyakorolni, kipróbálni magát, és reális, empatikus visszajelzéseket kap, akkor fokozatosan, kis lépésekben megszilárdul a tudása arról, mik a képességei, és kialakul az önbizalma.
Próbálgatjuk magunkat nemi, kreatív és még sok más szerepekben

A tizenéves kor a szerepek gyakorlásának is az időszaka. Ehhez már szükség van némi kezdő önbizalomra. Próbálgatjuk magunkat nemi szerepünkben, kreatív tevékenységekben, viselkedünk így-úgy, hol nyitottabbak, hol zárkózottabbak, hol csendesek, hol harsányak vagyunk, jó esetben konkrét szerepeket, színpadon is kipróbálhatunk.

Jó, ha a fiatal meri ezekbe beleengedni magát, mert így tapasztalja meg, melyik megy jól, és melyiket érzi értelmesnek, testhezállónak. Ha hiányzik az önbizalom a próbálgatáshoz, akkor fixálódik egy kézenfekvő, biztonságosnak tűnő szerep, és nem tud kiforrni, valójában mi illik a fiatalhoz.
Nem te mondod meg nekem...

A kamasznak rendszerint problémája van a tekintéllyel, szembe szegül a szülővel, tanárral, míg korábban feltétel nélkül elfogadta vezető szerepüket. Még ha dacolt is, végső soron a hierarchiát nem kérdőjelezte meg tartósan. Mikor a hároméves csípőre tett kézzel kiabál, hogy „nem te mondod meg”, érezzük, hogy az másfajta szembenállás, mint a tizenhétévesé, akire nem lesz elég egy kicsit erősebben ránézni: ő már tényleg úgy gondolja, nem áll fölötte az a másik. A felnőttséghez tartozik annak elfogadása is, hogy néha mi irányítunk, néha minket irányítanak. Aki ezen nem jut túl, mindig dacolni fog a főnökkel.
shutterstock 176674301
Az értékrend, ami csak a miénk

És talán a legösszetettebb feladat az értékrend kialakítása. Ma már nem is várja annyira a kultúra, mint Erikson idejében, aki a múlt század elején született, hogy választ adjunk arra, miben hiszünk, hova tartozunk ideológiailag. De valamiféle értékrendre szükség van a stabil identitáshoz, jelentsen ez vallási elköteleződést, vagy határozza meg más módon magát az ember.
Szédítően sok feladat néhány évre

VEREEBFING.

VAGYOK
Ha nincs ellenfél, belelövünk a saját lábunkba. Talán ezt gondolhatta Fördős Attila (Fidesz-KDNP) váci polgármester, aki az index híre szerint csütörtökön jól leteremtette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját és helyettesét, mivel ők nem kívántak diákokat delegálni a…..
kvadrílio (törölt) 2015.03.14 23:53:33
A miniszterelnök édesapjának a tulajdonában lévő Nehéz Kő Kft. évi több tízezer tonna hulladékot szeretne feldolgozni a Vértes lábánál, egy elhagyott kőbányában. Erről részletesen írtunk korábban.

A Magyar Narancs járt a tervezett hulladékfeldolgozó-telephez legközelebb eső Gánt-Gránás lakossági fórumán, ahol váratlanul Orbán Győző is megjelent. A cégvezető és a Nehéz Kő számára a hatástanulmányokat író szakértő igyekezett megnyugtatni a környéken élőket, hogy se a zaj, se a porszennyezés nem lesz elviselhetetlen, de – érthető okokból – a helyiek ezt nem nagyon hitték el. Kiderült, hogy napi 8 órát üzemelnének a gépek, többek között egy

homlokrakodógép,
egy forgókotró,
egy törő
és egy osztályozó berendezés.

Mindez 2-300 méterre a lakóházaktól. Orbán Győző egy darabig állta a sarat, de a Magyar Narancs beszámolója szerint amikor az egyik gránási lakos a többieket kezdte el szervezni, akkor bepöccent és elkezdett visszaszólogatni a hallgatóságnak.

Ezután a miniszterelnök édesapja elkezdett pakolni, majd néhány – egyebek mellett ő halálára vonatkozó – bekiabálás és az időközben a hallgatóság között megjelent Orbán Áron (a miniszterelnök testvére) kíséretében elviharzott.

A Magyar Narancs újságírója megpróbálta szóra bírni a vállalkozót, de ő

„rosszindulatú újságíróknak csak akkor hajlandó válaszolni, ha előbb 2 millió forintot adományoznak a gánti szociális otthonnak.”

DÖMDÖ-DÖM DÖ-DÖ-DÖM

HERCEGSZÁNTÓ JOBRA

BÉRKÓ
kvadrílio (törölt) 2015.03.14 23:57:26
Közeledik anyák napja, amikor illendő megköszönni, meghálálni édesanyánknak vagy párunknak azt a rengeteg törődést, amit mi vagy gyermekeink kaptak. Ha még eddig nem tettük, akkor vegyük át például tőlük a takarítás nehéz és fárasztó feladatait, hogy addig is pihenhessenek.

Persze fegyverzet nélkül nem lehet csatába indulni, úgyhogy mielőtt bevállalnánk a házimunka hétről-hétre visszatérő, legidőrablóbb teendőit, vagyis a porszívózást és a felmosást, érdemes megnézni, hogy milyen felszerelésre lesz szükségünk. A lista szerencsére nem hosszú a választék viszont kezd kicsit átláthatatlan lenni. Ha a lakásban többnyire szőnyegpadló van, akkor a legfontosabb egy jó porszívó, amivel a padlófelületek nagyját le is tudhatjuk. A maradékra, főleg a konyhába, a fürdőszobába és leggyakrabban az előszobába elkél egy felmosó szett is.

Bár porszívóból és felmosó fából is van hagyományos, old-school verzió, mi értelemszerűen a robotikus megoldásokat részesítjük előnyben. Anyák napján amúgy se legyünk zsugoriak; ne próbáljuk meg édesanyánk vagy életünk párjának munkáját holmi ócska eszközökkel kiváltani. XXI. századi problémákra XXI. századi megoldást kell biztosítsunk, elő a robotokkal. Igen ám, de melyikkel? A választásban nyújtunk most egy kis segítséget.
Porszívó robotok

A technológia iránt nyitottabbak és a Geeks.hu olvasók számára a robotporszívók már rég nem számítanak újdonságnak, bár megítélésük sokszor még az ő köreikben is vegyes. Ennek legfőbb oka az, hogy egy olyan gazdasági környezetben élünk, ahol tíz vagy százezrek hajlandóak elmenni zsebbe kapott 5-6 ezer forintokért egész nap mások lakását takarítani; nagyon gyakran ez az ötszáz-ezer forintos órabér képezi a robotok árának értékelési alapjait. Mikor térül meg vajon a 100 ezer forintos robot ára, ha Rozika minden héten kitakarítja a teljes lakást néhány ezer forintért, főleg, hogy Rozikára eztán is szükség lesz, csak ritkábban. Valószínűleg soha, mint ahogy legtöbbször nem térül meg a tévé és mondjuk egy Xbox ára sem.

Ez a megközelítés viszont teljesen rossz. A porszívózó- vagy felmosó robotok ugyanis nem a hetente egyszer megjelenő háztartási alkalmazott (vagy inkább modern kori szolgáló) vetélytársai. Ugyanis amíg Rozika a legtöbb helyre csak hetente egyszer jár, addig a robotporszívó készségesen összeszedi a port akár naponta is. Így ahol robotok takarítanak, ott nem kell messiásként várni a takarítót, hiszen a hatodik napon sem rohangálnak porcicák a lakásban. Ha feltétlen a racionalitás oldaláról akarjuk megközelíteni, akkor Rozika munkaidejéből vissza lehet vágni, hiszen a porszívózást és a felmosást nem kell már megcsinálnia, és a portörlés is garantáltan gyorsabban megy, ha a lakásban a lakók nem verték fel a port nap mint nap.

Kärcher RC3000 - az egyik legelső robotporszívó

De térjünk most vissza az anyák napjához, hiszen ez nem egy üzleti magazin, és jelen esetben nem a megtérülés lehetőségeit kutatjuk. Egy gyötrő feladatot szeretnénk levenni Anya válláról, ha már neki nem jutott egy Rozika, hogy kitakarítson. Mivel Anyának mindenből a legjobb jár, a cikk porszívókkal foglalkozó része itt akár véget is érhetne: meg kell venni a legdrágább robotot, a Samsung Navibot S SR8980 vagy a Kärcher RC3000 robotok valamelyikét, nagyjából 220 ezer forint körüli áron és a probléma le is van tudva. Szerencsére azért 220 ezer forint alatt is van élet, így egy robotporszívó beszerzése nem feltétlen kell, hogy kiürítse a rejtett tartalékokat. Ráadásul nem is biztos, hogy minden környezetbe a legdrágább jelöltek a megfelelőek.

Mondhatnánk az örök igazságot, hogy elsősorban az ismert gyártók kínálatából érdemes válogatni, de ezen a piacon néhány nagy márkát leszámítva alig akad ismert név, ráadásul az ismertnek tűnő nevek egy jó része kínai másolatok átcímkézésével igyekszik technikai fejlettségét a valóságosnál jobbnak beállítani. Érdemes tehát inkább az ár alapján elindulni.

Véleményünk szerint jelenleg 50 ezer forint alatt nem igazán érdemes robotporszívót venni. Sok? Lehet. Viszont, ahogy a korábbi teszteknél láttuk, az olcsóbb robotok vagy ár/érték arányukban, vagy a hosszú távú használat (lásd hozzászólások) illetve a nem létező ügyfélszolgálat során buknak el. Ne dőljünk be a takarítás egyébként méltán nagyágyújának se. Bár nem járt még nálunk, de a Vileda néven árult robot külső alapján kiköpött mása az iRobot tíz évvel ezelőtti előző generációs modelljének, ami lehet, hogy kiforrott, de semmiképp sem mai technológia.

Aldi Profimaster robot (más néven Ariete Briciola)

JAJ ISTENEM MOST NEM-E FÖLTETEM A BEFŐTÖTT