Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ősz Csaba

41 bejegyzést írt és 25 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A kereszténység védelmére elhangzott legnagyobb érvet az egyik teológus barátomtól hallottam: „nem tudnék mit kezdeni a halál kérdésével, nem tudnám megmagyarázni másképp”. Az ember tehetetlenségének nagyszerű elismerése. Hogy ennyi volna az egész és semmi más - szinte…..
Ősz Csaba 2015.09.28 21:16:23
@Hitetlen: Köszönöm a reflexiót, azonosulni több megjegyzéssel is.
Az értelmesebb vagy teljesebb élet igényét nem valamilyen aranyszabályhoz kötöttem, hanem az ember saját magával szembeni elvárásához - az a gondolat járt a fejemben, hogy sokan életük végén bánkódnak azon, hogy bárnyak megtették volna ezt vagy azt...
  Egy teológus barátom javasolta Antony Flew könyvét: There is a God - Mégis van Isten - Hogyan változtatta meg nézeteit a világ egyik leghiresebb ateistája. Komolynak tűnt az ajánlata: Olvassam el és majd meglátom, hogy Dawkins Isteni téveszme könyvét mennyire helyreteszi. Hát…..
  Régóta sejtettem, hogy a kereszténység nagyon emberi és esendő alkotás. A több oldalról megismert történelme erről tanuskodik. Rengeteg félreértés és homály övezi az egész történelmét, és sok vitatott kérdés között nagyon keveseknek adatik meg, hogy valós képet…..
  Kevésbé érzek vonzódást a hitéletet helyettesitő ötletek iránt. Nem gondolom, hogy ima helyett meditálni kellene vagy istentisztelet helyett valamilyen más rituálét kellene kitalálni. Néha a kivétel erősiti a szabályt. Nagyon ötletesnek tartom azt az elképzelést, hogy a…..
  Pálfordulásom elején (hivőből szkeptikus utam) valaki megkérdezte, hogy most már ki az istenem, a tudomány? Ezután a tudományba vetem a hitem és tőle várok mindent? Akkor azt mondtam, hogy nem gondolom, hogy egy másik istenre volna szükségem, de mindenképpen a világról…..
Ősz Csaba 2015.08.29 15:50:54
@Brendel Mátyás: megjegyzéseid szerint nem is olyan hűlyeség. Igazad van, hogy a megfogalmazásban vannak még pontatlanságok. Köszönöm a kiigazitást. Vannak dolgok, amelyek bizonyos megközelitésből nem állják meg a helyüket, de ebben az összefüggésben - vagyis a mondanivalót tekintve megállja a helyét.

Azt el kell ismernünk, hogy nagy különbség van a tekintélyelvűségben a tudomány és a vallás vonatkozásaiban. Lehet, hogy csupán az érdekviszonyok másak, de azért nagyon különbözik a kettő.
Szivesen leülnék beszélgetni erről...
  Miért van annyi hitetlen ember? A Nyugati világ egyre szekulárisabb. Ahol a tudományos világszemlélet teret hódit, ott kevesebb szükség van a vallásos hitegetésre. Ez igy van rendjén, annál is inkább, mert a hitetlenség nagyméretű jelenléte joggal bizonyitja, hogy semmilyen…..
  Az ateizmus nem filozófia, de még csak nem is világnézet - egyszerűen a nyilvánvaló tények elismerése. Voltaképpen az „ateizmus” kifejezésnek nem is volna szabad léteznie. Senki sem…..
Istennel randiztam Elmaradt csoda 2015.02.19 22:14:21
A randi még nem jött össze és csoda sem történt. Valójában, nem hiszek a csodákban. A képzeletvilágomból nem lépett ki a Nagy Könyv által bemutatott Isten. Nem tudom, hogy milyen volt, amikor a vizet borrá változtatta és a vízen járást sem ismételte meg senki azóta.…..
Istennel randiztam Nem hittem volna 2015.07.31 18:47:07
  Fél éve már, hogy bejelentettem az „Istennel randiztam” utazásom miértjét. Nem hittem volna, hogy ennyire messzire kerülök attól az Istentől, akit a Bibliából ismertem. Őszinttén úgy gondoltam, hogy ugyanolyan következetesen fog cselekedni az életemben, mint az Irások…..
A vallásos gondolkodás történetében tiszteletreméltó múltra tekintenek vissza azok a teodiceák (Isten védelmezések), amelyek a rosszat az akarat szabadságával magyarázzák, amelyek szerint Isten azért nem szünteti meg a rosszat, mert tiszteletben kivánja tartani szabadságunkat…..
  Ez nem a Sinai hegy közelében történt népvándorlás képe, hanem a napokban történő menekültek története. A világban levő rossz valóságát szemlélteti. Mielőtt mélyebben szeműgyre vennénk a rossz létezésének a kérdését, gondoljunk a következő képre:  Valahol egy…..
Istennel randiztam Tévedni emberi 2015.07.04 13:07:05
  Himnuszt zengek az emberi tévedésről. Tudatosult bennem, hogy milyen szerencsés vagyok. A szakemberek azt mondják, hogy nagyon ritka a tévedések beismerése és pozitivan kezelése. Hálás vagyok, hogy életkörülményeim és lehetőségeim megfelelő helyzetbe hoztak a keresztény…..
Istennel randiztam Kezdem érteni 2015.06.26 19:38:36
Kezdem érteni a múltbeli keresztény önmagam működését, és úgy látom, van remény arra is, hogy megértsem a környezetem. Amióta megváltozott a világképem, gyakran tettem fel magamnak a kérdést: hogy lehettem ilyen vak, hogy nem láttam a életfelfogásom gyenge pontjait?…..
   Lenyűgözve olvastam Simon Singh könyvét, A nagy Bumm-ot. Tetszett, hogy bonyolult tudományos fejtegetéseket képes volt emberi nyelvezettel megfogalmazni. Laikusként olvasva is izgalmas volt. Keresztény koromban azt hittem, hogy óriási butaság elképzelni is a világ robbanásból…..
Keresztényként, a múltban elutasitottam az evolúciót és azt hirdettem, hogy sokkal nagyobb hit kell elfogadni ezt az elméletet, mint a kreacionizmust. Tévedtem, egyszerűen műveletlen voltam ezen a téren. A matematikában sem voltam eléggé jártas ahhoz, hogy egy egészen triviális…..
Ősz Csaba 2015.06.18 09:44:39
Kedves Moha,
Nagyon szépen összetetted a két szövegösszefüggésből eredő mondatot.
Még mindig azt látom, hogy nagy általánosságban a statisztitkák jól mutatjá a korrelációt a tudatlanság és a vallásosság között. Kivételek mindig vannak. Bár csodálkozom, azon a néhány tudóson, aki megpróbálja összesimitani a tudományát a hitével.
Nem kell egyetérteni velem, akkor sem fogok műveletlennek tartani senkit. De ez a tényeken semmit sem változtat.
Michael Shermer nagyon nem agnosztikus, hiszen a szkeptikus Magazin főszerkesztője az USA-ban. Elég sők előadását hallgattam, persze vannak kérdések, amelyekben csak agnosztikus. De érdemes rá figyelni. PHD-je van a tudományok történelméből és elég sikeresen leplez le áltudományokat, stb.
Az általad időzett statisztika az időfüggvényében tekinti a változásokat - ott valóban nincs olyan nagy eltérés. Általánosságban véve a tudós társadalom max. 40% hivő miközben a társadalom 80%-ban, nyilván európában mindkét szám kevesebb.
Semmi gondom nincs azokkal a tudósokkal, hogy nem fogadják el az evolúció populista nézeteit amivel a kreacionisták szeretnék lejáratni a tudományt. Igazad van, sokkal bonyolultabb a kérdés, és az átlagnál tájékozottabb ismeretekre van szükség ahhoz, hogy az ember megfelelő választást hozzon.
Meg fogom nézni azokat a könyveket, amit felsorakoztattál...

Még mindig úgy gondolom, hogy a tudomány és az áltudomány zűrzavarában meg lehet találni a helyes válaszokat és kilehet bogozni az igazságot bizonyos keretek között. Van a tudománynak határa, de érdemes ismerni ezt a határt és van a józan hitnek is helye - ez komoly kutatási területnek látom, nem egészen kiaknázott. Ahogyan most látom, a kérdésekre a legmélyebb választ a tudományfilozófia és a vallásfilozófia határai között találhatjuk meg. Van mit kutatni...
  Többen nagy szemekkel azt a kérdést intézik felém, hogy „te még hiszel az evolúcióban”? Nem, nem hiszek benne,  elfogadom az evolúcióelmélet nagyon komoly bizonyitékait és osztom a tudóstársadalom többségének a hozzáállását, melyszerint az evolúciót tényként kell…..
  Örömmel fogadnám, ha valaki megalapozottan válaszolna kérdéseimre: Mivel bizonyítható, hogy Isten több lenne az emberi képzelet szüleményénél? Létezik olyan tudományos bizonyíték a teremtés igazolására, amit nem cáfoltak meg többszörösen is természettudósok…..
Ősz Csaba 2015.06.08 09:53:11
Kovács-Biró János válaszaira néhány gondolatban reagálok:

OPC: 1. Mivel bizonyítható, hogy Isten több lenne az emberi képzelet szüleményénél?
KBJ: Richard Dawkins irja: “a tudomanynak nincs modja arra, hogy egy felsobbrendu leny letezeset cafolja” (A Devil’s Chaplain 149.old), igy a bizonyitekokat a tudomanyos kereteken kivul is kell keresni. A tudomany kozvetlenul sem nem cafolja, sem nem bizonyitja Isten letezeset, mivel a termeszetbol vett magyarazatokkal szolgal. Ha valami elkezd letezni, annak oka van. Az Univerzum elkezdett letezni, tehat az Univerzum letezesenek oka van. Ha letrejott, akkor Valakinek letre kellett hoznia: A Teremtonek. Roma 1:20 “Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az Ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétôl fogva az Ő alkotásaiból megértetvén megláttatik.” Ha tukorbe nezunk meglatjuk.

Véleményem: Nem látom a logikát abban a gondolatmenetben, hogy „ha valami létezik, akkor annak oka van”. Annyi minden van a természet világában és az életünkben, aminek nincs oka. A természetes kiválasztás és a világ kialakulásának evolúciós folyamata teljes mértékben ellentmond annak a feltételezésnek, hogy Valaki létre kellett volna hozza.

OPC: 2. Létezik olyan tudományos bizonyíték a teremtés igazolására, amit nem cáfoltak meg többszörösen is természettudósok bizonyítékok tömegével?
KBJ: Az Istenkepu ember Isten teremtoi szeretetenek egyik legcafolhatatlanabb bizonyiteka: erkolcsi es erzo leny, gondolkodni, merlegelni, donteni es felelosen cselekedni kepes. 
Tovabbi fontos cafolhatatlan produktumai a teremtesnek: 
- az ido: Isten orokkevalo, megis dimenziot szolgaltat a megtapasztalasnak es az emlekezesnek
- a tervezettseg, a rendezettseg es az esztetikai szepseg, melyek a teremtes osszhangjabol fakadnak
- leegyszerusithetetlen bonyolult szerkezetek
- a termeszet torvenyei – egyetemesek, abszolut torvenyek, orokervenyuek, atfogoak
- a foldrol valo gondoskodas es a munka elve – a Teremto gondoskodik, dolgozik/az ember is
- a Szombat elve (6 napi munka/1 nap munkaszunet)
- a gyumolcsozes, a megelegedettseg, az ember korlatainak elve

Véleményem: A fenti felsorolt érvekre mind ismerek alapos cáfolatot. Az eddigi bejegyzéseimben a legtöbbről beszéltem, a későbbiekben részletesen irok a teremtés áltudományos fejlődéséről.

OPC: 3. Mi az oka, ha nem személyes érdekek, hogy a teológusok és a vallásos hivatalnokok többsége nem képes becsületesen feltárni az istenhit mitologikus vonásait - nem beszélve a "kinyilatkoztatás" (Biblia) ellentmondásos elemeiről és kétes eredetéről?
KBJ: Valoban elofordul, hogy teologusok, lelkeszek, hivok nem tudunk kulonbseget tenni elvek es alkalmazasok kozott. Ehhez nem fuzodik egyeni erdek, csupan azt bizonyitja, hogy emberek vagyunk, uton Isten orszaga fele. Isten uzenetenek rogzitese, terjesztese es megelese nemhogy szemelyes erdekekhez kotodne, inkabb azok eletenek kockaztatasaval jart, akik korszakokon at ezt tettek. Isten kijelenti onmagat es elveit az Altala teremtett termeszeten keresztul, az Irott uzeneten keresztul, embereken keresztul es a lelkiismereten keresztul. Isten az adott kor emberenek a szintjen kommunikal. Neha korszakokon ativelo szimbolumokat hasznal. A megoldast mindig erthetoen kozli. Pl. Róma 10:13 Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.

Véleményem: A bibliai ellentmondásokat és az irracionális állitásokat az értelmes keresztények feltehetően ismerik, mégsem hozzák felszinre vagy a Biblia egy olyan könyv, amibe minden belemagyarázható. Isten annyira érthetően közölte önnmagát, hogy nincs két keresztény, aki ugyanazzal az Istenképpel birna és nincs két keresztény közösség, amelyik megeggyezően értelmezné az Irást.
Ősz Csaba 2015.06.08 09:57:40
Kovács-Biró János válaszaira a véleményem - 2

OPC: 4. Ha a Biblia nem az ember istenképének evolúciójáról szól, akkor hogyan magyarázható az Ó-szövetségi Isten öldöklése az evangéliumi szerető Istennel?
KBJ: A kinyilatkoztatasbol kibontakozo Istenkep az adott korban elo ember nyelven es szintjen ertheto. Nem az Istenkep fejlodik, hanem a kijelentes progressziv, mindig erthetoen alkalmazhato az adott korban. Ahogyan a technikat hasznalo ember alig erti (sokszor lenezi) a manualis vilagot, ugy evezredek tavlatabol mai szempontok szerint vizsgalva nehezebben ertjuk Istent, aki megengedte emberek halalat. A halal a gonosz es a bun valasztasanak kovetkezmenye ma is. Istennek joga van barmikor iteletet vegrehajtani, hogy ezzel tobb eselyt adjon az emberisegnek az orok eletre. Isten szempontjabol azonban nem minden halaleset tragedia – a feltamadas remenysegeben orokke elhet az, aki Istenbe vetett hitben halt meg.

Véleményem: Elég félresikerült az a kinyilatkoztatás, ahol Isten arra kéri az Izraelitákat, hogy öljék le a környező népeket. Ez akkor nagyon érthető lehetett, hiszen a zsidók nagyon igy akarták az Istent megérteni. Nagyon kicsafart magyarázat és teljesen irracionális, hogy Isten megengedte a halált, amikor az öldöklést megparancsolta. Persze, hogy Istennek bármihez joga van, még arra is, hogy embert öljön, hiszen önmaga jelleme ellen is cselekedhet. Csak igy sehogysem áll össze a kép. Ráadásul még a feltámadás képzete is súllyosbitja a dolgot.

OPC: 5. Hogyan szenvedheti el egy szerető és mindenható Isten nyomorgó százezrek mindennapi éhezését?
KBJ: A szenvedesben Isten vallalja a nehezet Jezus altal. Krisztusban Isten szenvedett. Az ember szenvedeseben is Isten szenved. A szenvedes nem Isten szeretetlensegenek, hanem az emberiseg onfejusegenek es a gonosz valasztasanak a kovetkezmenye. Isten megengedi a szenvedest a gonoszsag kiteljesedesevel egyutt, hogy az egesz Vilagegyetem elott lathato legyen a kulonbseg Isten elvei es a Satan elvei kovetese kozott. “Amikor mindenünk megvan, a hit azt mondja, hogy Isten jobb ennél, és amikor mindent elveszítünk, akkor a hit mondja, hogy Isten jobb annál is.” (John Piper) A foldi let soran a szenvedes idoleges. Istennek orok megoldasa van. Lasd! Jel 21:3-4.

Véleményem: Nekem egy ilyen tehetetlen Isten nem kellene. Gyakorlatilag azt állitod, hogy egy neurótikus önsajnálkozó Istennel vagyunk megáldva. Ráasásul a világegyetem állitólagos lényeit nem érdemes ennyire ledegradálni, hogy több ezer éven keresztül ne értsék, hogy mi folyik - kész téboly. A felelősség átháritásáról pedig ne is beszéljünk.

OPC: 6. Emberi kitaláción kívül, milyen más oka lehet annak, hogy az evangéliumok kivételével, a Jézus korabeli történetírók nem beszélnek Jézusról, szűztől való fogantatásáról, csodáiról és feltámadásáról?
KBJ: A Jezus korabeli – nem elfogulatlan, inkabb propagandajellegu - tortenetiras elsosorban a kronika es az ujsagiras egyfajta kevereke, ami szemtanuk beszamolojan alapult, es szinte azonnal lejegyzesre kerult. Jezus a Romai Birodalom egyik leigazott teruleten szuletett. Az a teny, hogy a tortenetirok foglalkoznak Jezus eletevel azt igazolja onmagaban, hogy fontos tenyezokent kezeltek. Sajnos a korabeli tortenetirok nem vettek figyelembe Jezus eletenek szemtanuit, hogy a birodalom propaganda celjainak megfeleloen Jezus istensegenek bizonyitekait es elveinek ervenyesseget tompitsak. Javaslom Richard Bauckham: Jesus and the Eyewitnesses muvet olvasasra. Alljon itt a szemtanuk cafolhatatlan beszamoloja 2 Peter 1:16 es 1 Janos 1:1 alapjan. 
(Ide masolom: 2 Peter 1:16 Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélôi voltunk az ô nagyságának. 
1 Jan 1:1 A mi kezdettôl fogva vala, a mit hallottunk, a mit szemeinkkel láttunk, a mit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek ígéjérôl.)

Véleményem: Mindenképpen el fogom olvasni az ajánlott könyvet. Hadd hivjam fel a figyelmet néhány komoly kutatásra is: Richard Carrier, On the Historicity of Jesus és a Proving History cimű könyveit, valamint Vermes Géze A Kereszténység kezdetei cimű könyve. Ismereteim szerint alaposan igazolt bizonyitékok vannak arról, hogy az evangéliumi Jézus nem létezett. Azt gondolom, hogy a következő évek teológiai világát teljesen felforgatja az utóbbi évek archeológiai és történeti igazolásai.
Ősz Csaba 2015.06.08 10:00:33
Kovács-Biró János válaszaira a véleményem - 3

OPC: 7. Milyen értelmes magyarázat létezik arra, hogy Isten elfogadta emberi önmaga halálát saját maga kiengeszteléséért?
KBJ: Ez a kerdes egy torz Istenkepbol fakad. Isten es ember kozott ket kapcsolati szal van: 1. az Istent az emberrel koti ossze, es 2. az ember viszonyat femjelzi Istennel. A bun tonkreteszi a masodik szalat. Az elsot nem tudja. Istennek nincs szuksege onmagat kiegengesztelni, mert O nem szakitotta meg a kapcsolatot. A megszakadt kapcsolat ujrafelvetelehez, a bekelteteshez, Isten Onmagat aldozza fel Fiaban, Krisztusban. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen. (Jan 3:16) Semmit nem tehetunk azert, hogy Isten jobban szeressen ennel, vagy kevesbbe.

Véleményem: Ez teljesen irracionális és logikátlan - valóban óriási hit és képzelőerő kell ezt megmagyarázni. Ez számomra nem értelmezhető

OPC: 8. A több ezer keresztény hit és a több ezer más vallás istenképe milyen képet mutat az önmagát “egyértelműen kifejező” Istenről? Lehetséges, hogy a vallásnak kevés köze van ahhoz, hogy mi az igazság és inkább attól függ, hogy milyen földrészen születtem?
KBJ: Istennek nincsenek mostoha gyermekei: legyen hivo, vagy tagado, barhol eljenek, Isten sajatjanak tekinti oket. Isten szemelyesen mindenkihez szol, megismerteti Onmagat az emberekkel. Job 33:14 -16 “Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá! Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre…”. Gondoskodott arrol, hogy az ember vallas nelkul is Isten-tudatra ebredjen. Pred 3:11 “Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta.” A vallas, mint ideologia nem feltetlenul az Isten igazsaganak a kepviselete. Olyan ez, mint a matematikai feladatokra adott valaszok: egyik valasz kozelebb, masik tavolabb all az igazsaghoz.

Véleményem: Ha Európa nyugati felén születtem, akkor közelebb vagyok az igazsághoz, mint Ázsiában? Újra egy tehetetlen Isten, aki nem tudja megértetni magát a sok muzulmánnal - budhistával - taoistával és történelmi kereszténnyel. Felháboritó, nem?

OPC: 9. Kinek az imáját hallgatja meg Isten? Ha minden az ő akarata szerint történik, akkor mi értelme van az imának? Ha az imádság Istent nem érinti, csak az embernek jó érzés, ezt miért nem ismerik el a keresztények?
KBJ: Isten mindenkinek az imajat hallja, es meg is valaszolja neha igennel, neha nemmel, neha varakozassal, neha azzal, hogy valtoztasson az imadkozo a keresen. Dr John Dybdahl professzorbaratom ima-inkubatorokat hozott letre hitetlenek szamara. Az egyetemi kurzus praktikuma az volt, hogy probaljak ki letezik-e Isten. Minden esetben valasz erkezett az imakra. Isten mindenhato, megsem avatkozik eroszakkal az eletunkbe. Satan azzal vadolja Istent, hogy onkenyesen cselekszik. Imadsaggal segitseget kerunk Istentol, es engedelyt adunk Neki a cselekvesre. Az ima nem Istent valtoztatja meg, hanem letrehozza a kapcsolatot a Mindenhatoval. Mat 7:7 Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
P.S. (tudomanyos esettanulmanyok az imarol – Philip Yancey: Prayer konyveben)

Véleményem: Elolvasom a könyvet, mert nagyon érdekel, hogy milyen tudományosság lehet az ima mögött. Isten mindenhatósága és mindentudása logikai bukfenc - szintén irracionális. Milyen hatalmas az Isten, akinek engedélyt kellene adni?

OPC: 10. Mi változtatná meg a keresztény ember gondolkodását Isten létezésével kapcsolatban? Milyen bizonyítékra van szükség ahhoz, hogy a keresztények beismerjék: Isten csak a képzelet szüleménye?
KBJ: A hivo ember megtapasztalja Istent. Vele el. Furcsanak talalja azt, hogy erofeszitesek tortennek arra, hogy Isten letezeset cafoljak. Csak annak a letezeset kell cafolni, akinek a letezeset tapasztaltak. A keresztenyek nem bizonyitekot keresnek, hiszen lepten nyomon Isten valosagossagaval talalkoznak. Itt kapcsolatrol van szo, annak elismereserol, hogy mindenben fuggunk Istentol. Ennek a kerdesnek a megvalaszolasat rabizhatjuk a vegelszamolas idejere. Ha ott kiderul, hogy nincs Isten, akkor nem veszitettunk semmit azzal, hogy az O elvei szerint eltunk. Ha ott az derul ki, hogy megis VAN, akkor mindent megnyertunk. Az osszes lehetseges elet-opcio kozul az Isten letezese a legbizonyosabb es hihetobb.

Véleményem: Isten létezését nem kell cáfolni, mert semmi bizonyiték nincs létezésére. Nem értelmezhető, hogy a keresztények milyen valóságosságot tapasztalnak meg, hacsak nem egy álomvilág valóságáról van szó. Milyen kapcsolatról van szó? Ebben a dimenzióban nem lehet racionálisan gondolkodni. Isten létezése valóban a hiszékenység kategóriája, amit magyarul hiedelemnek nevezünk.
  Eltekintve attól a furcsa megnyilvánulástól, hogy a kérdéseim megválaszolására Kovács Biró János feltételrendszert szeretne szabni és egy kérdéssort kitűzni, - bár először a kérdéseket én tettem fel saját blogomon - örömmel álok a kihivás elé, megpróbálom betartani…..
Ősz Csaba 2015.06.07 16:20:39
Kovács Biró János válaszai:
Osz-Puspoki Csabaval tovabb folytatjuk a parbeszedet barati tisztelettel. Csaba 10 kerdest tett fel a blogjan, es ezekre igyekeztem valaszolni. Termeszetesen az elo parbeszed lenne a legmegfelelobb mod ezeknek a kerdeseknek a megbeszeleseben. Mivel a tavolsag es az elfoglaltsag akadalyoz ebben bennunket, igy marad az iras. A valaszok egyenkent nem lehettek tobbek 99 szonal. Igy egy suritett valaszt igyekeztem irni. Nem szorongatom a bolcsek kovet, csak Isten kepes mindent tokeletesen megvalaszolni. Minden hozzaszolot arra kerek, hogy szemelyeskedest kerulve a temahoz szoljon. Minden szemelyes megjegyzest szemelyes uzenetben kuldjunk egymasnak, ezzel is kifejezve egymas iranti tiszteletunket. 
OPC = Osz-Puspoki Csaba, KBJ = Kovacs-Biro Janos
OPC: 1. Mivel bizonyítható, hogy Isten több lenne az emberi képzelet szüleményénél?
KBJ: Richard Dawkins irja: “a tudomanynak nincs modja arra, hogy egy felsobbrendu leny letezeset cafolja” (A Devil’s Chaplain 149.old), igy a bizonyitekokat a tudomanyos kereteken kivul is kell keresni. A tudomany kozvetlenul sem nem cafolja, sem nem bizonyitja Isten letezeset, mivel a termeszetbol vett magyarazatokkal szolgal. Ha valami elkezd letezni, annak oka van. Az Univerzum elkezdett letezni, tehat az Univerzum letezesenek oka van. Ha letrejott, akkor Valakinek letre kellett hoznia: A Teremtonek. Roma 1:20 “Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az Ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétôl fogva az Ő alkotásaiból megértetvén megláttatik.” Ha tukorbe nezunk meglatjuk.
OPC: 2. Létezik olyan tudományos bizonyíték a teremtés igazolására, amit nem cáfoltak meg többszörösen is természettudósok bizonyítékok tömegével?
KBJ: Az Istenkepu ember Isten teremtoi szeretetenek egyik legcafolhatatlanabb bizonyiteka: erkolcsi es erzo leny, gondolkodni, merlegelni, donteni es felelosen cselekedni kepes. 
Tovabbi fontos cafolhatatlan produktumai a teremtesnek: 
- az ido: Isten orokkevalo, megis dimenziot szolgaltat a megtapasztalasnak es az emlekezesnek
- a tervezettseg, a rendezettseg es az esztetikai szepseg, melyek a teremtes osszhangjabol fakadnak
- leegyszerusithetetlen bonyolult szerkezetek
- a termeszet torvenyei – egyetemesek, abszolut torvenyek, orokervenyuek, atfogoak
- a foldrol valo gondoskodas es a munka elve – a Teremto gondoskodik, dolgozik/az ember is
- a Szombat elve (6 napi munka/1 nap munkaszunet)
- a gyumolcsozes, a megelegedettseg, az ember korlatainak elve
OPC: 3. Mi az oka, ha nem személyes érdekek, hogy a teológusok és a vallásos hivatalnokok többsége nem képes becsületesen feltárni az istenhit mitologikus vonásait - nem beszélve a "kinyilatkoztatás" (Biblia) ellentmondásos elemeiről és kétes eredetéről?
KBJ: Valoban elofordul, hogy teologusok, lelkeszek, hivok nem tudunk kulonbseget tenni elvek es alkalmazasok kozott. Ehhez nem fuzodik egyeni erdek, csupan azt bizonyitja, hogy emberek vagyunk, uton Isten orszaga fele. Isten uzenetenek rogzitese, terjesztese es megelese nemhogy szemelyes erdekekhez kotodne, inkabb azok eletenek kockaztatasaval jart, akik korszakokon at ezt tettek. Isten kijelenti onmagat es elveit az Altala teremtett termeszeten keresztul, az Irott uzeneten keresztul, embereken keresztul es a lelkiismereten keresztul. Isten az adott kor emberenek a szintjen kommunikal. Neha korszakokon ativelo szimbolumokat hasznal. A megoldast mindig erthetoen kozli. Pl. Róma 10:13 Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.
OPC: 4. Ha a Biblia nem az ember istenképének evolúciójáról szól, akkor hogyan magyarázható az Ó-szövetségi Isten öldöklése az evangéliumi szerető Istennel?
KBJ: A kinyilatkoztatasbol kibontakozo Istenkep az adott korban elo ember nyelven es szintjen ertheto. Nem az Istenkep fejlodik, hanem a kijelentes progressziv, mindig erthetoen alkalmazhato az adott korban. Ahogyan a technikat hasznalo ember alig erti (sokszor lenezi) a manualis vilagot, ugy evezredek tavlatabol mai szempontok szerint vizsgalva nehezebben ertjuk Istent, aki megengedte emberek halalat. A halal a gonosz es a bun valasztasanak kovetkezmenye ma is. Istennek joga van barmikor iteletet vegrehajtani, hogy ezzel tobb eselyt adjon az emberisegnek az orok eletre. Isten szempontjabol azonban nem minden halaleset tragedia – a feltamadas remenysegeben orokke elhet az, aki Istenbe vetett hitben halt meg.
Ősz Csaba 2015.06.07 16:24:01
Kovács Biró János válasza - folyt.

OPC: 5. Hogyan szenvedheti el egy szerető és mindenható Isten nyomorgó százezrek mindennapi éhezését?
KBJ: A szenvedesben Isten vallalja a nehezet Jezus altal. Krisztusban Isten szenvedett. Az ember szenvedeseben is Isten szenved. A szenvedes nem Isten szeretetlensegenek, hanem az emberiseg onfejusegenek es a gonosz valasztasanak a kovetkezmenye. Isten megengedi a szenvedest a gonoszsag kiteljesedesevel egyutt, hogy az egesz Vilagegyetem elott lathato legyen a kulonbseg Isten elvei es a Satan elvei kovetese kozott. “Amikor mindenünk megvan, a hit azt mondja, hogy Isten jobb ennél, és amikor mindent elveszítünk, akkor a hit mondja, hogy Isten jobb annál is.” (John Piper) A foldi let soran a szenvedes idoleges. Istennek orok megoldasa van. Lasd! Jel 21:3-4.
OPC: 6. Emberi kitaláción kívül, milyen más oka lehet annak, hogy az evangéliumok kivételével, a Jézus korabeli történetírók nem beszélnek Jézusról, szűztől való fogantatásáról, csodáiról és feltámadásáról?
KBJ: A Jezus korabeli – nem elfogulatlan, inkabb propagandajellegu - tortenetiras elsosorban a kronika es az ujsagiras egyfajta kevereke, ami szemtanuk beszamolojan alapult, es szinte azonnal lejegyzesre kerult. Jezus a Romai Birodalom egyik leigazott teruleten szuletett. Az a teny, hogy a tortenetirok foglalkoznak Jezus eletevel azt igazolja onmagaban, hogy fontos tenyezokent kezeltek. Sajnos a korabeli tortenetirok nem vettek figyelembe Jezus eletenek szemtanuit, hogy a birodalom propaganda celjainak megfeleloen Jezus istensegenek bizonyitekait es elveinek ervenyesseget tompitsak. Javaslom Richard Bauckham: Jesus and the Eyewitnesses muvet olvasasra. Alljon itt a szemtanuk cafolhatatlan beszamoloja 2 Peter 1:16 es 1 Janos 1:1 alapjan. 
(Ide masolom: 2 Peter 1:16 Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélôi voltunk az ô nagyságának. 
1 Jan 1:1 A mi kezdettôl fogva vala, a mit hallottunk, a mit szemeinkkel láttunk, a mit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek ígéjérôl.)
OPC: 7. Milyen értelmes magyarázat létezik arra, hogy Isten elfogadta emberi önmaga halálát saját maga kiengeszteléséért?
KBJ: Ez a kerdes egy torz Istenkepbol fakad. Isten es ember kozott ket kapcsolati szal van: 1. az Istent az emberrel koti ossze, es 2. az ember viszonyat femjelzi Istennel. A bun tonkreteszi a masodik szalat. Az elsot nem tudja. Istennek nincs szuksege onmagat kiegengesztelni, mert O nem szakitotta meg a kapcsolatot. A megszakadt kapcsolat ujrafelvetelehez, a bekelteteshez, Isten Onmagat aldozza fel Fiaban, Krisztusban. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen. (Jan 3:16) Semmit nem tehetunk azert, hogy Isten jobban szeressen ennel, vagy kevesbbe.
OPC: 8. A több ezer keresztény hit és a több ezer más vallás istenképe milyen képet mutat az önmagát “egyértelműen kifejező” Istenről? Lehetséges, hogy a vallásnak kevés köze van ahhoz, hogy mi az igazság és inkább attól függ, hogy milyen földrészen születtem?
KBJ: Istennek nincsenek mostoha gyermekei: legyen hivo, vagy tagado, barhol eljenek, Isten sajatjanak tekinti oket. Isten szemelyesen mindenkihez szol, megismerteti Onmagat az emberekkel. Job 33:14 -16 “Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá! Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre…”. Gondoskodott arrol, hogy az ember vallas nelkul is Isten-tudatra ebredjen. Pred 3:11 “Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta.” A vallas, mint ideologia nem feltetlenul az Isten igazsaganak a kepviselete. Olyan ez, mint a matematikai feladatokra adott valaszok: egyik valasz kozelebb, masik tavolabb all az igazsaghoz.
OPC: 9. Kinek az imáját hallgatja meg Isten? Ha minden az ő akarata szerint történik, akkor mi értelme van az imának? Ha az imádság Istent nem érinti, csak az embernek jó érzés, ezt miért nem ismerik el a keresztények?
KBJ: Isten mindenkinek az imajat hallja, es meg is valaszolja neha igennel, neha nemmel, neha varakozassal, neha azzal, hogy valtoztasson az imadkozo a keresen. Dr John Dybdahl professzorbaratom ima-inkubatorokat hozott letre hitetlenek szamara. Az egyetemi kurzus praktikuma az volt, hogy probaljak ki letezik-e Isten. Minden esetben valasz erkezett az imakra. Isten mindenhato, megsem avatkozik eroszakkal az eletunkbe. Satan azzal vadolja Istent, hogy onkenyesen cselekszik. Imadsaggal segitseget kerunk Istentol, es engedelyt adunk Neki a cselekvesre. Az ima nem Istent valtoztatja meg, hanem letrehozza a kapcsolatot a Mindenhatoval. Mat 7:7 Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
P.S. (tudomanyos esettanulmanyok az imarol – Philip Yancey: Prayer konyveben)
  Szkeptikusként a világról alkotott képemet a logikára és a tudomány kellően alátámasztott eredményeire alapozom, nem pedig tekintélyre, hagyományra vagy bármiféle olyan dogmára, amely a racionális gondolkodás akadálya lehet. Azt vallom, hogy a körülöttünk levő világ…..
  Régóta dicsérem Robert Wright Isten evolúciója cimű könyvét. Forrón ajánlom minden olyan kereszténynek, aki szeretné egy szélesebb látószögből megérteni, honnan is ered az az istenkép, amit örökölt. Néhány fontos tanulságot vázolok fel belőle: Az iró történelmi…..
Istennel randiztam Nyílt levél 2015.03.21 20:36:04
Kedves istenhívők! Az utóbbi beszélgetéseim során – Isten létezéséről vagy a hit kérdéseiről - megfigyeltem néhány mintázatot, amit megosztanék. (1) Amikor indulatokat viszünk vitáinkba, az sosem tesz jót a kapcsolatnak, akár Isten létezését vagy nem létezését védjük.…..
Ősz Csaba 2015.05.26 22:19:21
@Mohácsi Zoltán: lehetséges, hogy az új gondolatjel nem volt elég hangsúlyos egy másik téma kezdéshez. Semmi képpen sem kötöttem össze logikailag. Ez nem a párbeszéd tartalma és konklúziója, hanem egy kiindulási véleményem. Nem is én állitom, hogy tudományosan be lehet bizonyitani Istent, hanem a vallásosak tesznek nagylelkű kijelentéseket.
Tanulom kategorizálni a gondolatokat és fogalmakat. Az egészséges és építő vitákhoz szükséges tisztázni bizonyos értelmezési irányvonalakat. Milyen szerepe van az érzelmeknek a dolgok megismerésében és bizonyításában? Mi az objektivitás  és a szubjektivitás szerepe az…..
Ezzel a néhány hónapos istenhit nélküli múlttal azon gondolkodom, hogy milyen előnyöket nyújtott a vallásos életem, amit most nem kaphatok meg? Valamivel kevesebb lett az életem vagy több? Mit veszítettem és mit nyertem? Próbálom végigzongorázni azokat az "áldásokat", amelyek…..
Sok vallásos ember nehezen tudja elképzelni, vallás híján hogyan lehet jó az ember, sőt, miért is akarna jó lenni?  Számos könyv, többek közöt Robert Hinde Why Good is Good (Miért jó a jó?), Michael Shermer The Science of Good and Evil (A jó és a rossz tudománya), Robert…..