Adatok
unionista (törölt)
0 bejegyzést írt és 167 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Kell-e? Csak amennyire az élettől. Meg a levegőtől. Meg az apánktól. Ugyanis a kapitalizmus valóság. Csak a hozzá való viszonyunk változhat. A tőke, vagy tágabban magántulajdon alapú társadalom, amelyben a tulajdonát mindenki átfordíthatja befektetésbe (teszi tőkévé) akár…..
unionista (törölt)
2015.03.20 12:24:02
@kiir:
az árfolyomok elemi közelítéssel erre a véletlen bolyongásra hasonlítanak. persze ennél sokkal bonyolultabb algoritmusok vezérlik a tőzsdét. de mind ezen a játékon alapulnak. fejre vagy az írásra fogadunk. össszességében egy komplex véletlen bolyongást írunk le valahogy. de egy őrültség, hogy erre alapozzuk a gazdaságot. mert ez azoknak kedvez, ahol eleve sok van. és ez az egész a "too big to fail" alapon működik.
valamire fogadott a buda cash. de egy nagyobb alap azzal szembe ment. és ő nyert. ahogyan a fej-vagy írás játékban az nyer, akinek több pénze van. ha valaki 1000, a másik csak 10 zsetonnal indul és egymás ellen fogadnak, akkor az eleve több pénzzel rendelkező nagyobb eséllyel viszi el az összes nyereményt. elég nagy ahhoz, hogy ne bukjon el.
szóval ennek az egésznek csak érintőlegesen van köze a valódi piacgazdasághoz. globális hatalmi játszmák, amik folyamatosan gazdasági válságokat, kereskedelmi háborúkat eredményeznek. amíg a világkommunizmust kellett lenyomni. velük szemben kellett fogadni addig ez működött. mert a nyugat volt az erősebb. magyaroszág akkor is szopóággon volt. és most is.
az árfolyomok elemi közelítéssel erre a véletlen bolyongásra hasonlítanak. persze ennél sokkal bonyolultabb algoritmusok vezérlik a tőzsdét. de mind ezen a játékon alapulnak. fejre vagy az írásra fogadunk. össszességében egy komplex véletlen bolyongást írunk le valahogy. de egy őrültség, hogy erre alapozzuk a gazdaságot. mert ez azoknak kedvez, ahol eleve sok van. és ez az egész a "too big to fail" alapon működik.
valamire fogadott a buda cash. de egy nagyobb alap azzal szembe ment. és ő nyert. ahogyan a fej-vagy írás játékban az nyer, akinek több pénze van. ha valaki 1000, a másik csak 10 zsetonnal indul és egymás ellen fogadnak, akkor az eleve több pénzzel rendelkező nagyobb eséllyel viszi el az összes nyereményt. elég nagy ahhoz, hogy ne bukjon el.
szóval ennek az egésznek csak érintőlegesen van köze a valódi piacgazdasághoz. globális hatalmi játszmák, amik folyamatosan gazdasági válságokat, kereskedelmi háborúkat eredményeznek. amíg a világkommunizmust kellett lenyomni. velük szemben kellett fogadni addig ez működött. mert a nyugat volt az erősebb. magyaroszág akkor is szopóággon volt. és most is.
unionista (törölt)
2015.03.20 13:20:41
@kiir:
nem kínáról van szó te szerencsétlen, hanem a magyarokról. általában a kicsi nyitott gazdaságoknak magas az árfolyamkitettsége.
nem kínáról van szó te szerencsétlen, hanem a magyarokról. általában a kicsi nyitott gazdaságoknak magas az árfolyamkitettsége.
A Fidelitas nevű szervezet frissen beiktatott elnöke úgy próbálta meg felkelteni maga iránt feltehetőleg leginkább a Fidesz elnökének figyelmét, hogy úgynevezett provokátorfigyelő csapat felállítását jelentette be. Egy e-mail címet is létrehoztak volna, ide kérték elküldeni a…..
unionista (törölt)
2015.03.18 22:20:40
Orbán Viktor a magyar politika Hessler ezredese. Nevetséges monomániája a harc örökkévalóságáról és a több száz éves magyar szabadságharcról alighanem a személyiségében gyökerezik, ahogy saját vezéri voltának felmagasztosítása is a nemzeti szuverenitás kérdésévé.…..
unionista (törölt)
2015.03.18 17:42:02
@panelburzsuj:
vegyük az élelmiszert és azt, hogy létezik a "holland tolna". ez nem utópisztius (magyarul: hely nélküli). meg vannak jelölve a helyek (toposzok). sőt maga a gazdaság absztrakt módon egy topológikus térre épül. nincs megvalósítva. lehet, hogy nem lehet. de azt nem mondhatod, hogy utópisztikus. mondhatod azt, hogy ezt nem akarják az emberek. az lehet. akarjanak mást. nem akarok senkit meggyőzni.
vegyük az élelmiszeripart. abból indulok ki, hogy a holland tolnában van egy élelmiszeripari szakközépiskola és főiskola. abban az iskolában valamit tanítanak mondjuk a tejről. mi az a tej. értem, hogy nagyon sokféle tej van. de a kérdés az, hogy a tolnaiak számára mi a tej. mit mondanak az iskolásoknak. ezt találja ki a céh. a holland segítőkkel. és az lesz a tolna tej. és alapvetően ezt kapnák mondjuk az iskolában. értem persze, hogy egy cég kitalál egy új típusú eljárást. ez lehet a járásban. ez már nem a tolna tej, hanem annak egy változata a tamási tej. de lehet, hogy ez sem elég. valaki egy családi terméket fejleszt. fejlesszen. de a lényege, hogy van egy nyílt szabvány. amit a tolnai iskolában a tejről tanítanak. ami a mezőföldhöz van hozzáigazítva. miféle állatok élnek ott. és azok váladákából milyen módon nyerik az emberek többsége számára is viszonylag könnyen emészthető tápláló italt. persze itt aztán rengeteg kérdés merül fel. csak ezzel kapcsolatban. és erre van válasz általában. és a kérdés, hogy mi tud a tolnai. ha csak azt, amit általában mindenki, akkor a helyi piacon lehet belőle megélni. ha többet, akkor abból többet lehet profitálni. de ez nem zárja ki, hogy akár egy család egyedi tejterméket állítson elő. hanem csak azt mondja, hogy készíts egy szabványos doboz tejet. persze lehet, hogy ez egy az egyben olyan lesz, mint a másik. de akkor mit akarsz. de ha a tolnai "céh" tud valamit, akkor azt ki lehet vinni bécsbe. persze ha egy cég tudja, akkor azt is ki lehet vinni. de az elsőszámú cél nem a versenyképesség, hanem az önfenntartás.
a szabad kereskedelem azt mondja, hogy csináld meg a legjobbat. de így az ellátási lánc végén levők fölözik le a hasznot. ha a szabad kereskdelemet teljesen feladjuk, akkor az őstermelőknek kedvezünk. a nyerstej árát úgy árazzák, ahogy akarják. aranyárban is mérhetik. mert legfeljebb egy másik helyettesítő termékkel versenyeznek. ez a modell a kettő között keresi az utat. a tolna megyei tejipari vállalat az nagyjából úgy működne, hogy annak van egy védett piaca. de abba mindenki beszállhat. kiszámítható piacon kiszámítható nyereséget termel. de ez is piaci alapon működik. közösségi rendelés van. a fogyasztók befizetnek a tolna tejre. de a közintézmények is rendelnek. az iskola vagy a kórház. de ha valaki tamásiban azt mondja, hogy a veszrém tej olyan ficsi, hogy arról nem akar lemondani, akkor ne mondjon le. ezeket a kis piacokat azért mégis csak befelé zárná. bár valószínűleg mindenhol lenne egy szomszédos megye (régiós) konkurens. a fővárosok piacán is erős verseny lenne. és a megyén belül. lehetne akár tamási tej. ez jobb, mint a szokásos tolnai. ez a tamási céh. de ez is lehet cég.
az ortodox liberálisok azt mondják, hogy az önszerveződő piac olyan legyen, hogy a gyártók össze ne fogjanak. és a termelésben ne legyen irányított és tervezett elem. mert az a rossz. nem állítom, hogy az irányítottság és a tervezettség feltétlen jó. de engedjük meg. lehet, hogy szövetkezeti jellegű termelési mód. és akkor mi van. kooperatív és nem korporatív. ebből az elsőt kidobtuk. és a totális verseny filozófiájában nincs önfenntartás. a tejet is hozzuk be kínából, mert az egy centtel olcsóbb. és akkor nagyobb lesz a haszon az értékesítésen. ez az ortodox zsidó logika. nem azt állítom, hogy ők rosszak, mert bizonyos szempontból igazuk van. csak a többség oldaláról nézve nem szolgálja a közjót. és akkor ez nem tartható demokratikusan. hiába mondják az ortodox zsidók, hogy ők a demokratikus oldal. a démosz nem mögöttük, hanem velük szemben áll.
amiről beszélek az persze bizonytalan. mert ez múltbeli minta. a nyugat is így polgárosodott. a zsidó kereskedőket első körben kirakták, mint macskát szarni. és amikor eladható termék pármában, akkor a kinyitották a piacot. és így lett a parlamat. az ortodox zsidók hazudnak. azt mondják, hogy az ő általuk a szabad piacon jött létre. csak nem szabad azt mondani, hogy a fővárosi ortodox liberális zsidó politikai osztály hazudik. ha valaki ezt mondaná a mainstream médiában, akkor nem szólalhatna meg másnap. mert megírnák a világlapok bloggerei, hogy fasiszta. a kisebbség csak áldozat lehet. ha én zsidó lennék, akkor ugyanígy tiltakoznák ez ellen az ortodox csoport ellen. azzal együtt, hogy ők nem gonoszak. és elvi igazságuk van. a politika ilyen, hogy az elképzeléseknek csak a parciális helyessége bizonyítható. és lehet, hogy ez a modell sohasem látott mélységekbe taszítana egy megyét. mert nagyon lényeges, hogy a terv előzetesen mennyire kidolgozott.
vegyük az élelmiszert és azt, hogy létezik a "holland tolna". ez nem utópisztius (magyarul: hely nélküli). meg vannak jelölve a helyek (toposzok). sőt maga a gazdaság absztrakt módon egy topológikus térre épül. nincs megvalósítva. lehet, hogy nem lehet. de azt nem mondhatod, hogy utópisztikus. mondhatod azt, hogy ezt nem akarják az emberek. az lehet. akarjanak mást. nem akarok senkit meggyőzni.
vegyük az élelmiszeripart. abból indulok ki, hogy a holland tolnában van egy élelmiszeripari szakközépiskola és főiskola. abban az iskolában valamit tanítanak mondjuk a tejről. mi az a tej. értem, hogy nagyon sokféle tej van. de a kérdés az, hogy a tolnaiak számára mi a tej. mit mondanak az iskolásoknak. ezt találja ki a céh. a holland segítőkkel. és az lesz a tolna tej. és alapvetően ezt kapnák mondjuk az iskolában. értem persze, hogy egy cég kitalál egy új típusú eljárást. ez lehet a járásban. ez már nem a tolna tej, hanem annak egy változata a tamási tej. de lehet, hogy ez sem elég. valaki egy családi terméket fejleszt. fejlesszen. de a lényege, hogy van egy nyílt szabvány. amit a tolnai iskolában a tejről tanítanak. ami a mezőföldhöz van hozzáigazítva. miféle állatok élnek ott. és azok váladákából milyen módon nyerik az emberek többsége számára is viszonylag könnyen emészthető tápláló italt. persze itt aztán rengeteg kérdés merül fel. csak ezzel kapcsolatban. és erre van válasz általában. és a kérdés, hogy mi tud a tolnai. ha csak azt, amit általában mindenki, akkor a helyi piacon lehet belőle megélni. ha többet, akkor abból többet lehet profitálni. de ez nem zárja ki, hogy akár egy család egyedi tejterméket állítson elő. hanem csak azt mondja, hogy készíts egy szabványos doboz tejet. persze lehet, hogy ez egy az egyben olyan lesz, mint a másik. de akkor mit akarsz. de ha a tolnai "céh" tud valamit, akkor azt ki lehet vinni bécsbe. persze ha egy cég tudja, akkor azt is ki lehet vinni. de az elsőszámú cél nem a versenyképesség, hanem az önfenntartás.
a szabad kereskedelem azt mondja, hogy csináld meg a legjobbat. de így az ellátási lánc végén levők fölözik le a hasznot. ha a szabad kereskdelemet teljesen feladjuk, akkor az őstermelőknek kedvezünk. a nyerstej árát úgy árazzák, ahogy akarják. aranyárban is mérhetik. mert legfeljebb egy másik helyettesítő termékkel versenyeznek. ez a modell a kettő között keresi az utat. a tolna megyei tejipari vállalat az nagyjából úgy működne, hogy annak van egy védett piaca. de abba mindenki beszállhat. kiszámítható piacon kiszámítható nyereséget termel. de ez is piaci alapon működik. közösségi rendelés van. a fogyasztók befizetnek a tolna tejre. de a közintézmények is rendelnek. az iskola vagy a kórház. de ha valaki tamásiban azt mondja, hogy a veszrém tej olyan ficsi, hogy arról nem akar lemondani, akkor ne mondjon le. ezeket a kis piacokat azért mégis csak befelé zárná. bár valószínűleg mindenhol lenne egy szomszédos megye (régiós) konkurens. a fővárosok piacán is erős verseny lenne. és a megyén belül. lehetne akár tamási tej. ez jobb, mint a szokásos tolnai. ez a tamási céh. de ez is lehet cég.
az ortodox liberálisok azt mondják, hogy az önszerveződő piac olyan legyen, hogy a gyártók össze ne fogjanak. és a termelésben ne legyen irányított és tervezett elem. mert az a rossz. nem állítom, hogy az irányítottság és a tervezettség feltétlen jó. de engedjük meg. lehet, hogy szövetkezeti jellegű termelési mód. és akkor mi van. kooperatív és nem korporatív. ebből az elsőt kidobtuk. és a totális verseny filozófiájában nincs önfenntartás. a tejet is hozzuk be kínából, mert az egy centtel olcsóbb. és akkor nagyobb lesz a haszon az értékesítésen. ez az ortodox zsidó logika. nem azt állítom, hogy ők rosszak, mert bizonyos szempontból igazuk van. csak a többség oldaláról nézve nem szolgálja a közjót. és akkor ez nem tartható demokratikusan. hiába mondják az ortodox zsidók, hogy ők a demokratikus oldal. a démosz nem mögöttük, hanem velük szemben áll.
amiről beszélek az persze bizonytalan. mert ez múltbeli minta. a nyugat is így polgárosodott. a zsidó kereskedőket első körben kirakták, mint macskát szarni. és amikor eladható termék pármában, akkor a kinyitották a piacot. és így lett a parlamat. az ortodox zsidók hazudnak. azt mondják, hogy az ő általuk a szabad piacon jött létre. csak nem szabad azt mondani, hogy a fővárosi ortodox liberális zsidó politikai osztály hazudik. ha valaki ezt mondaná a mainstream médiában, akkor nem szólalhatna meg másnap. mert megírnák a világlapok bloggerei, hogy fasiszta. a kisebbség csak áldozat lehet. ha én zsidó lennék, akkor ugyanígy tiltakoznák ez ellen az ortodox csoport ellen. azzal együtt, hogy ők nem gonoszak. és elvi igazságuk van. a politika ilyen, hogy az elképzeléseknek csak a parciális helyessége bizonyítható. és lehet, hogy ez a modell sohasem látott mélységekbe taszítana egy megyét. mert nagyon lényeges, hogy a terv előzetesen mennyire kidolgozott.
unionista (törölt)
2015.03.18 17:44:38
@Fuxos (ex bömis):
kettőnk között a különbség az, hogy én a világról gondolok valamit. ami szerinted alapvetően téves. és ezért engem bolondnak tartasz. ez eddig rendben van. egy szabad országban ehhez jogod van. csakhogy te úgy vitázol, hogy nem gondolsz semmit. olvastál valamit egy könyvben. saját magadtól nem gondolsz semmit. csak és kizárólag személyeskedsz. ezért vagy bömbi.
kettőnk között a különbség az, hogy én a világról gondolok valamit. ami szerinted alapvetően téves. és ezért engem bolondnak tartasz. ez eddig rendben van. egy szabad országban ehhez jogod van. csakhogy te úgy vitázol, hogy nem gondolsz semmit. olvastál valamit egy könyvben. saját magadtól nem gondolsz semmit. csak és kizárólag személyeskedsz. ezért vagy bömbi.
unionista (törölt)
2015.03.18 21:40:01
@panelburzsuj:
slendrián módon fogalmaztam. mindenki beszállhat, aki teljesíti a helyiek követelményeit. ezt klasszikusan nem a céh mondja meg, hanem a helyhatóság. a céh a termelők érdekeit tartja szem előtt. a cég mivel egyetlen termelő, az összes fogyasztóét. és ezek fölött áll a helyhatóság. ez a klasszikus liberális modell.
slendrián módon fogalmaztam. mindenki beszállhat, aki teljesíti a helyiek követelményeit. ezt klasszikusan nem a céh mondja meg, hanem a helyhatóság. a céh a termelők érdekeit tartja szem előtt. a cég mivel egyetlen termelő, az összes fogyasztóét. és ezek fölött áll a helyhatóság. ez a klasszikus liberális modell.
Megéreztem, hogy kell adnom egy lökést az MTVA sajtóosztályának ahhoz, hogy elkészüljön a Tökéletes Sajtóközlemény: sikerült a magyar sajtó jelentős része és a szakemberek által is egyöntetűen bukásnak tekintett március 15-i nézettséget kihozni úgy, hogy a naiv olvasók…..
unionista (törölt)
2015.03.16 22:59:41
Babits Mihály: Petőfi koszorúi (részlet)
“Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát? Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, mint az olcsó gyertyák.
Szabadság csillaga volt hajdan a magyar, de ma…..
unionista (törölt)
2015.03.16 19:13:30
@panelburzsuj:
ha debrecen helvét kantonná alakulna, akkor az detroit típusú felemelkedéshez és detroit típusú összeomláshoz is vezethetne. a cél az lenne, hogy a város és annak környéke 25 év alatt elérje a középeurópai átlagot. nagyjából azt a szintet, ami most budapest. és utána ezt a szintet megtartsa, ne omoljon össze. ez nem azt ígéri, hogy a hajdúság olyan lesz, mint ausztria. hanem mint stájerország, karintia vagy burgenland. szerintem a magyar vidéken védett piacokkal elérhető. úgy, hogy a megyének van egy szövetségi állami kapcsolata.
ebben a modellben az átalakulás úgy zajlik, hogy a helyi társadalom nevében a megyei vagy a megyei jogú városi önkormányzat szerződést köt egy szövetségi állammal és annak befektetőivel. gyügyén a szamos menti (fehér) gyarmati járás szatmár (sathmar) megyében. és az elképzelés az, hogy megszállják a páncélosok. csak nem oroszok, hanem poroszok és haszonbérbe veszik a szamos völgyét. értem, hogy mi van ha valakinek nem tetszik. költözzön el onnan. de ha nincs konszenzus közeli állapot, akkor ne legyen. vagy mondhassa azt a megyén belül egy járás, vagy akár egy község. akár gyügye, hogy a németek be nem teszik a lábukat. mert ha kell, akkor gyügyét vasvillával is megvédik. ebben az esetben védjék meg. ehhez joguk van. de ahhoz is, hogy kitalálják, hogy ők ott dobozos almát, almalevet, almás süteményt termelnének. sathmar márkanév alatt. nyilván lehet minőségbiztosítás. mit vesznek meg a németek. cserébe mit adnak el. van egy magyar és egy román értelmiség szatmárnémetiben. ez részben egy jogalkotási folyamat. félfeudális-félkapitalista. mert a koncessziók jogokat engednek át. de erre lehetőség van. de ezt tekintsék át a minisztériumok, a szabad sajtó. ugye világos, hogy mi az ez egész. haszonbérbe vennének egy megyét a cseléd kultúrával, ami létezik. nem megjavítják, hanem kihasználják. de ez nem hülyéskedés. a sikerre nincs garancia. mert mi van ha a németek felmondják a szerződést. mert a magyarok, a románok és a cigányok semmit se teljesítenek. vagy a projekt annyira jól sikerül, hogy a parasztok idő előtt azt mondják, hogy nem kellenek a németek. nélkülük is megy. és nem megy. ez is része a projektnek. így jártak. ezt nem lehet kizárni. ha a németek ezzel visszaélnek, akkor majd mehetnek az északi germán szabolcsba. ami lehet egy "small scandinavia". de lehet, hogy az emberek fellázadnak. felgyújtják meglévő electrolux és a legó gyárat. de az is lehet, hogy a nokia vagy a volvo létesít egy üzemet. mert bevezetik a skandináv oktatást. de a helyi társadalom szerződik. a megye a skandináv szövetségi kormánnyal. lehet, hogy ezzel szabolcs, mint egy rakéta kilő. ha eléri a magyar átlagot, akkor a kincstár nettó befizetője lesz. az államnak lehet egy korlátozott kiegyenlítő szerepe. mert mi van ha a bodrogközbe senki se fektet be. marad ezen a szinten. de miért ne lehetne. ott a bodrog és a tisza. összekapcsolódhatnak a szlovák részekkel. és kiszolgálhatják az egyik német szövetségi államot. irányítottan, tervezetten. nem az oroszok vonulnak be, hanem a poroszok. na most ha a népek azt mondják ricsén, hogy nehogy már. jó így nekünk. akkor ne alakítsák át. értem persze, hogy ki kell találni mit csináljon kisrozvány és nagyrozvány. de a polgárosodás másképp nem megy.
értem persze, hogy a balaton vagy mondjuk hévíz előnye a szuper környezeti vagyon. a bodrogközi láp ehhez képest nem jó. de alacsony szintről indulnak. és ez arról szól, hogy egy félfeudális-félkapitalista konglomerátum jön létre. gondolják meg, hogy az jó lesz-e vagy sem. és ha nincs konszenzus közeli állapot, akkor inkább ne kössék meg. ricse évtizedek óta nem fejlődik, várjanak egy évet, vagy kettőt. vagy ne várjanak és vágjanak bele ha van mibe.
a politikai programok helyessége parciálisan bizonyítható. és ezt mindig számon lehet kérni. erre mondom, hogy konkrét elképzeléseket lehet összemérni a bordogközi A', A'', A''', A'''', ... tervet. ami evolválódik. lépésenként finomodik, amíg egyet nem értenek vele. vagy jön egy bombasztikus B. amire a népek azt mondják, hogy ez az. ezt akartuk már száz éve. csak nem jöttünk rá, hogy mi az. de lehet, hogy nagyon akarják. és nem működik. nem lehet ezt se kizárni. csak bízni, hogy ha valami értelemes, akkor megvalósítható.
ha debrecen helvét kantonná alakulna, akkor az detroit típusú felemelkedéshez és detroit típusú összeomláshoz is vezethetne. a cél az lenne, hogy a város és annak környéke 25 év alatt elérje a középeurópai átlagot. nagyjából azt a szintet, ami most budapest. és utána ezt a szintet megtartsa, ne omoljon össze. ez nem azt ígéri, hogy a hajdúság olyan lesz, mint ausztria. hanem mint stájerország, karintia vagy burgenland. szerintem a magyar vidéken védett piacokkal elérhető. úgy, hogy a megyének van egy szövetségi állami kapcsolata.
ebben a modellben az átalakulás úgy zajlik, hogy a helyi társadalom nevében a megyei vagy a megyei jogú városi önkormányzat szerződést köt egy szövetségi állammal és annak befektetőivel. gyügyén a szamos menti (fehér) gyarmati járás szatmár (sathmar) megyében. és az elképzelés az, hogy megszállják a páncélosok. csak nem oroszok, hanem poroszok és haszonbérbe veszik a szamos völgyét. értem, hogy mi van ha valakinek nem tetszik. költözzön el onnan. de ha nincs konszenzus közeli állapot, akkor ne legyen. vagy mondhassa azt a megyén belül egy járás, vagy akár egy község. akár gyügye, hogy a németek be nem teszik a lábukat. mert ha kell, akkor gyügyét vasvillával is megvédik. ebben az esetben védjék meg. ehhez joguk van. de ahhoz is, hogy kitalálják, hogy ők ott dobozos almát, almalevet, almás süteményt termelnének. sathmar márkanév alatt. nyilván lehet minőségbiztosítás. mit vesznek meg a németek. cserébe mit adnak el. van egy magyar és egy román értelmiség szatmárnémetiben. ez részben egy jogalkotási folyamat. félfeudális-félkapitalista. mert a koncessziók jogokat engednek át. de erre lehetőség van. de ezt tekintsék át a minisztériumok, a szabad sajtó. ugye világos, hogy mi az ez egész. haszonbérbe vennének egy megyét a cseléd kultúrával, ami létezik. nem megjavítják, hanem kihasználják. de ez nem hülyéskedés. a sikerre nincs garancia. mert mi van ha a németek felmondják a szerződést. mert a magyarok, a románok és a cigányok semmit se teljesítenek. vagy a projekt annyira jól sikerül, hogy a parasztok idő előtt azt mondják, hogy nem kellenek a németek. nélkülük is megy. és nem megy. ez is része a projektnek. így jártak. ezt nem lehet kizárni. ha a németek ezzel visszaélnek, akkor majd mehetnek az északi germán szabolcsba. ami lehet egy "small scandinavia". de lehet, hogy az emberek fellázadnak. felgyújtják meglévő electrolux és a legó gyárat. de az is lehet, hogy a nokia vagy a volvo létesít egy üzemet. mert bevezetik a skandináv oktatást. de a helyi társadalom szerződik. a megye a skandináv szövetségi kormánnyal. lehet, hogy ezzel szabolcs, mint egy rakéta kilő. ha eléri a magyar átlagot, akkor a kincstár nettó befizetője lesz. az államnak lehet egy korlátozott kiegyenlítő szerepe. mert mi van ha a bodrogközbe senki se fektet be. marad ezen a szinten. de miért ne lehetne. ott a bodrog és a tisza. összekapcsolódhatnak a szlovák részekkel. és kiszolgálhatják az egyik német szövetségi államot. irányítottan, tervezetten. nem az oroszok vonulnak be, hanem a poroszok. na most ha a népek azt mondják ricsén, hogy nehogy már. jó így nekünk. akkor ne alakítsák át. értem persze, hogy ki kell találni mit csináljon kisrozvány és nagyrozvány. de a polgárosodás másképp nem megy.
értem persze, hogy a balaton vagy mondjuk hévíz előnye a szuper környezeti vagyon. a bodrogközi láp ehhez képest nem jó. de alacsony szintről indulnak. és ez arról szól, hogy egy félfeudális-félkapitalista konglomerátum jön létre. gondolják meg, hogy az jó lesz-e vagy sem. és ha nincs konszenzus közeli állapot, akkor inkább ne kössék meg. ricse évtizedek óta nem fejlődik, várjanak egy évet, vagy kettőt. vagy ne várjanak és vágjanak bele ha van mibe.
a politikai programok helyessége parciálisan bizonyítható. és ezt mindig számon lehet kérni. erre mondom, hogy konkrét elképzeléseket lehet összemérni a bordogközi A', A'', A''', A'''', ... tervet. ami evolválódik. lépésenként finomodik, amíg egyet nem értenek vele. vagy jön egy bombasztikus B. amire a népek azt mondják, hogy ez az. ezt akartuk már száz éve. csak nem jöttünk rá, hogy mi az. de lehet, hogy nagyon akarják. és nem működik. nem lehet ezt se kizárni. csak bízni, hogy ha valami értelemes, akkor megvalósítható.
unionista (törölt)
2015.03.16 20:04:23
@panelburzsuj:
szóval ugye világos. a németek építettek egy autógyárat a pusztában. most azt kellene mondani, hogy vegyék bérbe a kiskunságot. a mercedes mellett legyen bosch. legyen egy small stuttgart. legyen német-magyar a lószar is. nyilván nem lehet mindent előállítani a kiskunságban. de a megyének van export terméke. és ennyi értékben be is hozhatnak. akár még tőkét. de ebben az esetben a kiskunsági háztartási gépcsere program az úgy zajlana, hogy szinte mindent lecserélnek bosch termékekre. és az üzem egyik évben mosógépet gyárt, utána mosogatógépet, utána hűtőt, utána sütőt. év végén átállítják a gépeket. vagy hozzák az új gépsort. és gyártják a porszívót, utána kávéfőzőt. ebben a modellben a kecskeméti parasztok a bosch termékeket veszik. mert velük szerződtek. de ha boldizsár áttervezi a porszívót. és azt mondják a parasztok, hogy hű de kafa. mert ez az igazi hírös magyarosch porszívó, akkor gyártsanak olyat. ha valaki nem akarja lecserélni az akciós háztartási gépcsere programban, akkor ne cserélje. vagy szuper szűrő kell neki, mert ritka allergiás egy családtag, akkor majd rendel az amazonról, vagy akárhonnan.
ez nem az óriás üzemméreteket kikényszerítő kommunista/kapitalista szabad piaci modell, hanem egy önfenntartásra épülő. ahol tájak, városok, emberek versenyeznek. mert kecskeméten lehet, hogy karcsi is épít egy kis gépgyárat. mert ott a hochschule für technik ketschkemet. de ettől a baden-württenbergiek nem ijednek meg. mert kecskeméti félmilliós konglomerátum elég kicsi ahhoz, hogy versenyben legyőzze a gazdagabb stuttgart környéki ötmillióssal. szóval ez a modell csak feljebb húzza kecskemétet. de lehet, hogy az pont elég. egy szerződésben kell kikötni, hogy mire van garancia. ennek mi az ára. és mire nincs. csak ugye ilyet nem nagyon csinált senki. ezért nem az országot kellene átalakítani, hanem első körben egy várost vagy egy megyét.
szóval ugye világos. a németek építettek egy autógyárat a pusztában. most azt kellene mondani, hogy vegyék bérbe a kiskunságot. a mercedes mellett legyen bosch. legyen egy small stuttgart. legyen német-magyar a lószar is. nyilván nem lehet mindent előállítani a kiskunságban. de a megyének van export terméke. és ennyi értékben be is hozhatnak. akár még tőkét. de ebben az esetben a kiskunsági háztartási gépcsere program az úgy zajlana, hogy szinte mindent lecserélnek bosch termékekre. és az üzem egyik évben mosógépet gyárt, utána mosogatógépet, utána hűtőt, utána sütőt. év végén átállítják a gépeket. vagy hozzák az új gépsort. és gyártják a porszívót, utána kávéfőzőt. ebben a modellben a kecskeméti parasztok a bosch termékeket veszik. mert velük szerződtek. de ha boldizsár áttervezi a porszívót. és azt mondják a parasztok, hogy hű de kafa. mert ez az igazi hírös magyarosch porszívó, akkor gyártsanak olyat. ha valaki nem akarja lecserélni az akciós háztartási gépcsere programban, akkor ne cserélje. vagy szuper szűrő kell neki, mert ritka allergiás egy családtag, akkor majd rendel az amazonról, vagy akárhonnan.
ez nem az óriás üzemméreteket kikényszerítő kommunista/kapitalista szabad piaci modell, hanem egy önfenntartásra épülő. ahol tájak, városok, emberek versenyeznek. mert kecskeméten lehet, hogy karcsi is épít egy kis gépgyárat. mert ott a hochschule für technik ketschkemet. de ettől a baden-württenbergiek nem ijednek meg. mert kecskeméti félmilliós konglomerátum elég kicsi ahhoz, hogy versenyben legyőzze a gazdagabb stuttgart környéki ötmillióssal. szóval ez a modell csak feljebb húzza kecskemétet. de lehet, hogy az pont elég. egy szerződésben kell kikötni, hogy mire van garancia. ennek mi az ára. és mire nincs. csak ugye ilyet nem nagyon csinált senki. ezért nem az országot kellene átalakítani, hanem első körben egy várost vagy egy megyét.
unionista (törölt)
2015.03.16 22:03:45
@panelburzsuj:
nem ad hoc módon és direktben kell követleni a pénzt.
a 21-27 közötti uniós fejlesztési ciklusra kellene készíteni egy nagy balaton tervet. amiből egy operatív program lehet. ehhez nyilván kell egy balaton törvény.
az első, hogy ebből ki kell zárni a pártpolitikát. azért, hogy lehetőség szerint a lakosság konszenzusát élvezze. még egy időre azt is, hogy ki mit lopott. nem a kormány ellen vagy, vagy mellett kiállni. ez attól független önkormányzati politika.
győzzék meg a veszprémi főegyházmegyét, a balatoni érsekséget, hogy pártok felett állva támogassák a nagy balaton tervet.
ez azért nem egyszerű dolog. és már az elején pénzbe kerül a tervezés. ezért szükséges egy szövetségi állam bevonása. az, amelyik befektetne veszprémbe. mondjuk a bajoroké. gisela von bayern miatt lettek a királynék városa. győzzék meg a bajor szövetségi kormányt arról, hogy nekik nem orbán viktor a hosszú távú szövetségesük, hanem a polgárág. és itt léphet be az egyetem.
de ehhez nem kell megbuktatni a magyar kormányt. hanem a királynék városában szövetségesnek meg kell nyerni a bajort. de van hozzá reprezentatív műemlék épület, mert biztosítja az egyház. előadótermek, mert biztosítja az egyetem. és polgári összefogás.
ezzel nem mehet szembe orbán viktor? mert akkor tiborczékat felakaszthatják. a népharag effektíve elsöpörheti őket. és ezért könnyen lehet, hogy ezek a jómadarak azt mondanák, hogy rendben. ők is támogatják a civil önkormányzatiságot. elég nagy a tó. közép-európában a legnagyobb. éppenséggel elférnek ők is rajta. de lehet mondani, hogy egyetleg adjanak fel olyan vagyontárgyat, ami a közjó szolgálatához elengedhetlen.
tehát ehhez nem egy álcivil baloldali összefogás kell, amit kész zoltán elképzel. ami lebontja a kétharmadot. hanem ami felépíti veszprémet és a balaton partját. polgári összefogás és egy szövetégi kormány támogatása. az egyetem és az egyház támogatása. és ezek után lehet követelni a pénzt.
a hiányzó láncszem az, hogy bevonnak egy szövetségi államot.
nem ad hoc módon és direktben kell követleni a pénzt.
a 21-27 közötti uniós fejlesztési ciklusra kellene készíteni egy nagy balaton tervet. amiből egy operatív program lehet. ehhez nyilván kell egy balaton törvény.
az első, hogy ebből ki kell zárni a pártpolitikát. azért, hogy lehetőség szerint a lakosság konszenzusát élvezze. még egy időre azt is, hogy ki mit lopott. nem a kormány ellen vagy, vagy mellett kiállni. ez attól független önkormányzati politika.
győzzék meg a veszprémi főegyházmegyét, a balatoni érsekséget, hogy pártok felett állva támogassák a nagy balaton tervet.
ez azért nem egyszerű dolog. és már az elején pénzbe kerül a tervezés. ezért szükséges egy szövetségi állam bevonása. az, amelyik befektetne veszprémbe. mondjuk a bajoroké. gisela von bayern miatt lettek a királynék városa. győzzék meg a bajor szövetségi kormányt arról, hogy nekik nem orbán viktor a hosszú távú szövetségesük, hanem a polgárág. és itt léphet be az egyetem.
de ehhez nem kell megbuktatni a magyar kormányt. hanem a királynék városában szövetségesnek meg kell nyerni a bajort. de van hozzá reprezentatív műemlék épület, mert biztosítja az egyház. előadótermek, mert biztosítja az egyetem. és polgári összefogás.
ezzel nem mehet szembe orbán viktor? mert akkor tiborczékat felakaszthatják. a népharag effektíve elsöpörheti őket. és ezért könnyen lehet, hogy ezek a jómadarak azt mondanák, hogy rendben. ők is támogatják a civil önkormányzatiságot. elég nagy a tó. közép-európában a legnagyobb. éppenséggel elférnek ők is rajta. de lehet mondani, hogy egyetleg adjanak fel olyan vagyontárgyat, ami a közjó szolgálatához elengedhetlen.
tehát ehhez nem egy álcivil baloldali összefogás kell, amit kész zoltán elképzel. ami lebontja a kétharmadot. hanem ami felépíti veszprémet és a balaton partját. polgári összefogás és egy szövetégi kormány támogatása. az egyetem és az egyház támogatása. és ezek után lehet követelni a pénzt.
a hiányzó láncszem az, hogy bevonnak egy szövetségi államot.
Orbán öt éve minden tettével megcsúfolja Március Idusát, és holnap a Múzeumkertben ennek a csúfságnak szervez vásári kavalkádot.
1848. március 15-e a polgári szabadság, a közteherviselés és a törvényesség kivívásának napja.
2015. március 15-én ezeknek az eszméknek a…..
unionista (törölt)
2015.03.13 23:06:27
@explanatus:
budapest cca. 500 km2. például lehetne azt mondani, hogy nagyjából a fővárosnyi területen szervezzük meg az iparvárosokat és a mezővárosokat. az egyik földrészlet eltart 1,5-2 millió embert. a másik csak 15-20 ezret. ez abból adódik, hogy az induló állapot és a környezeti vagyon eltér. ha élnek az emberek egy lápon, ahol eleve nem laknak túl sűrűn, akkor ott nehezebb a boldogulni. de azért 500 km2-enként akad egy mezőváros. és lehet azt mondani, hogy nektek is annyi földterületek van, mint a fővárosnak. próbáljatok meg kevesebb embert tisztességesen eltartani. úgy, hogy azért szolidárisak is vagyunk. ez nem lehetetlen. 3000 önkormányzat helyett lenne cca. 200 polisz. területében nagyjából egyformák.
a navracsics féle járási beosztást lehetne városiasítani. persze területben ezek is szórnak. mert kaposvár és környéke cca. 1500 km2. dunakeszi cca. 100 km2. de kiindulásként például azt el lehetne fogadni, hogy magyarország 176 polisz. és ezekben szerveződik a politika.
upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/0/05/Magyarorsz%C3%A1g_j%C3%A1r%C3%A1sai_2013.png
ezek mellett azért vagyok régió és megyepárti, mert minden régióban van egyetem. és majdnem minden megyében főiskola. és ezekben a városok együtt tudnak működni. és ezek képesek valamilyen önszerveződésre. gyügyét nem lehet budapestől polgárivá tenni. de ha azt mondják, hogy a tisza és a szamos közén kicsit nagyobb többségi magyar területet van, mint amekkora budapest. találjátok már ki a szatmári tiszahátat. esetleg segítsük már meg valami csapattal, akár fiatalokkal.
fehérgyarmat büszkesége árpád vezér a kutyával című faszobor. mert a lovat túl bonyolult lett volna kifaragni. vagy nem volt akkora farönk. leonardo féle kolosszust se tudták bronzból kiönteni. mert kellett a réz az ágyúhoz. találjátok ki szatmárban (vásáros) naményt, (máté) szalkát, (fehér) gyarmatot. mindjárt van egy kis verenyhelyzet, együttműködési lehetőség. a pártpolitikát kell kizárni ebből. akkor rögtön lenne ott helyi értelmiség. azt a leszakadó részeken meg lehet kicsit támogatni. de ezeket helyben kell kitalálni. a helyi társadalomra szabva. mert az elképzeléseket, terveket nekik kell végrehajtaniuk. úgy, hogy kicsit kevesen vannak. szóval ezért kellenek függetlenek, civil önkormányzatok, pártatlan kormányhivatalok. mert ezeket a kistérségeket nem lehet még megosztani.
budapest cca. 500 km2. például lehetne azt mondani, hogy nagyjából a fővárosnyi területen szervezzük meg az iparvárosokat és a mezővárosokat. az egyik földrészlet eltart 1,5-2 millió embert. a másik csak 15-20 ezret. ez abból adódik, hogy az induló állapot és a környezeti vagyon eltér. ha élnek az emberek egy lápon, ahol eleve nem laknak túl sűrűn, akkor ott nehezebb a boldogulni. de azért 500 km2-enként akad egy mezőváros. és lehet azt mondani, hogy nektek is annyi földterületek van, mint a fővárosnak. próbáljatok meg kevesebb embert tisztességesen eltartani. úgy, hogy azért szolidárisak is vagyunk. ez nem lehetetlen. 3000 önkormányzat helyett lenne cca. 200 polisz. területében nagyjából egyformák.
a navracsics féle járási beosztást lehetne városiasítani. persze területben ezek is szórnak. mert kaposvár és környéke cca. 1500 km2. dunakeszi cca. 100 km2. de kiindulásként például azt el lehetne fogadni, hogy magyarország 176 polisz. és ezekben szerveződik a politika.
upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/0/05/Magyarorsz%C3%A1g_j%C3%A1r%C3%A1sai_2013.png
ezek mellett azért vagyok régió és megyepárti, mert minden régióban van egyetem. és majdnem minden megyében főiskola. és ezekben a városok együtt tudnak működni. és ezek képesek valamilyen önszerveződésre. gyügyét nem lehet budapestől polgárivá tenni. de ha azt mondják, hogy a tisza és a szamos közén kicsit nagyobb többségi magyar területet van, mint amekkora budapest. találjátok már ki a szatmári tiszahátat. esetleg segítsük már meg valami csapattal, akár fiatalokkal.
fehérgyarmat büszkesége árpád vezér a kutyával című faszobor. mert a lovat túl bonyolult lett volna kifaragni. vagy nem volt akkora farönk. leonardo féle kolosszust se tudták bronzból kiönteni. mert kellett a réz az ágyúhoz. találjátok ki szatmárban (vásáros) naményt, (máté) szalkát, (fehér) gyarmatot. mindjárt van egy kis verenyhelyzet, együttműködési lehetőség. a pártpolitikát kell kizárni ebből. akkor rögtön lenne ott helyi értelmiség. azt a leszakadó részeken meg lehet kicsit támogatni. de ezeket helyben kell kitalálni. a helyi társadalomra szabva. mert az elképzeléseket, terveket nekik kell végrehajtaniuk. úgy, hogy kicsit kevesen vannak. szóval ezért kellenek függetlenek, civil önkormányzatok, pártatlan kormányhivatalok. mert ezeket a kistérségeket nem lehet még megosztani.
unionista (törölt)
2015.03.13 23:28:22
@ursus artos:
lehet felőlem akárki. sanyi haverom is szeretne államfő lenni. az ő hármas jelszava: "rend, fegyelem, unicum". sanyi haverom főleg hónap elején népszerű. mert olyankor mindenkit meghív, mert van pénze. a hó végén kuncsorog, mert ennie sincs mit. talált egy egeret az ólban. de nem ölte meg, mert milyen világ jön ki tudja. szóval értem, hogy sokféle a választó. és ez mind választható.
csak arra gondoltam, hogy ha a pártrendszer egészébe vetett bizalom megrendül, akkor közvetlen elnökválasztást lehetne tartani. hazugság, hogy ez szembemegy a demokrácia elveivel. minden ilyen szomszédos országban van. visegrádi országokban, kivétel magyarország. független, pártatlan jelöltek kellenek. aki nehezen támadható, értelemes és tekintélyes. olyasmi, mint amilyen egy idősebb akadémikus. tanszéket vezet az már jó. legalább a kocsmában.
ezek után az államfő hivatala lenne a pártatlan szellemi műhely. nem bal, vagy jobboldali, hanem pártatlan. erre mondom, hogy egy ilyen választáson a második helyzettet mint egy segítőt vagy egy nádort is be kellene ebbe a munkába emelni. akárki nyer, akkor a másik oldal ne érezze magát kirekersztve.
de értem, hogy ez sem egyszerű dolog. a megoldást próbálom keresni. csak túl sokat és pontatlanul pofázok. be is fejezem.
lehet felőlem akárki. sanyi haverom is szeretne államfő lenni. az ő hármas jelszava: "rend, fegyelem, unicum". sanyi haverom főleg hónap elején népszerű. mert olyankor mindenkit meghív, mert van pénze. a hó végén kuncsorog, mert ennie sincs mit. talált egy egeret az ólban. de nem ölte meg, mert milyen világ jön ki tudja. szóval értem, hogy sokféle a választó. és ez mind választható.
csak arra gondoltam, hogy ha a pártrendszer egészébe vetett bizalom megrendül, akkor közvetlen elnökválasztást lehetne tartani. hazugság, hogy ez szembemegy a demokrácia elveivel. minden ilyen szomszédos országban van. visegrádi országokban, kivétel magyarország. független, pártatlan jelöltek kellenek. aki nehezen támadható, értelemes és tekintélyes. olyasmi, mint amilyen egy idősebb akadémikus. tanszéket vezet az már jó. legalább a kocsmában.
ezek után az államfő hivatala lenne a pártatlan szellemi műhely. nem bal, vagy jobboldali, hanem pártatlan. erre mondom, hogy egy ilyen választáson a második helyzettet mint egy segítőt vagy egy nádort is be kellene ebbe a munkába emelni. akárki nyer, akkor a másik oldal ne érezze magát kirekersztve.
de értem, hogy ez sem egyszerű dolog. a megoldást próbálom keresni. csak túl sokat és pontatlanul pofázok. be is fejezem.
unionista (törölt)
2015.03.14 18:07:13
@panelburzsuj:
fussunk neki még egyszer:
a paraszti nagyanyám (felteszem nemcsak az enyém) úgy képzelte: nincs módszer. keverjük ki az összetevőket. aztán majdcsak kisül belőle valami. azt mondta: itt a sok lapótya. kedvetekre válogassatok. jött vilma, aki elvette az egyiket, jolán a másikat, attila a harmadikat és így tovább. minden lapótyának története volt. ilyen volt a paraszti világ.
a városi nagyanyám azt gondolta: a módszer a lényeg. arra törekedett, hogy a krumpliból, lisztből, a tojásból vagy tejből megalkossa a tökéletes burgonyás lángost. kereste a legjobb receptet. de a sem véletlen dobálta egymásra a tálra, hanem a palacsintákból toronyot épített. azért, hogy a darabok közel egyforma hőmérsékletűek legyenek.
a két nagyanyámat nyilván nem fordítottam szembe egymással. felmértem ésszel, hogy mindkét felfogás jó, de valahol mégis csak verseng egymással. mert a vidékies/házias és a városias/ipari is általánossá akar/akart válni.
egyesítsük a két felfogást. de hogyan tegyük meg?
az ortodox liberális megoldás az, hogy a 21. században a vidékies/házias változatot el kellene felejteni. mert azt meghaladta a város/ipar sokfélesége. a hipermarketekben különféle félkész és készételek kaphatók. megveheted a legkülönfélébb hozzávalókat a világ bármely pontjáról. így mindenki olyan lángost süt a konyhájában, amilyet akar. így a legnagyobb a szabadság. de valójában nem, vagy nem feltétlen. mert így alapvetően minden globális és individuális. ez a metropoliszok logikája.
van egy másik iskola, amelyik a poliszok kis-világára épít. ez is liberális, csak nem ortodox módon. ebben is megjelenik a zsidókereszténység. csak reformált formában.
szóval ez a felfogás azt mondja, hogy a hipermarket helyett/mellett legyen inkább közraktár. és az áru legyen döntően helyi. a háziasságot teremtse meg a vidék. törekedjen a tökéletességre az város. ez a felfogás is megengedi, hogy a népek akár egyénileg is gazdálkodjanak. de feladja a dogmákat (ami nem feltétlen jó, de nem is feltétlen rossz). ez is számos probléma vet fel egyébként. a lokális optimumkeresés: mohó. hogyan lesz globális egyensúly?
szóval ez közösségi tulajdonra és védett piacokra épít. ebben a felfogásban a debreceni arany bikában a hajdúsági burgonyás palacsinta és lángos hajdúsági lisztből, hajdúsági krumpliból, hajdúsági tyúkok tojta tojásból és hajdúsági tehenekből fejt tejből készül. a hajdúsági iparművek gázkészülékein sül. úgy, hogy a gáz hajdúszoboszlói gázmező termeli ki. a nagyerdei vigadóban megjelenhet a házias lapótya.
ha valaki debrecenben a nagyerdei villanegyedben a nagytemplomtól 1,5 km-re lakik és felül a villamosra, akkor hová megy? a városba. debrecenben a "város" a "piac" utca. a népek meg akarják tartani a vidékiességet.
lehet mondani, hogy ez a másik véglet. az ortodox nacionalista. mert teljesen bezárná a piacot. inkább csak zártabbá tenné. a hortobágyi kilenclyukú hidat annak idején nagy nehézségek árán tudták megépíteni. mert a környéken nem volt kőfejtő. a követ a pusztába hozták. a híd árát a hídi vásárnak kellett kitermelnie.
na most mi van ha nem termeli ki. akkor ez a felfogás a kínálatot korlátozná. leszámítva a közvetlen életmentést. és azt mondja, hogy majd ez kényszeríti ki termelésben a minőséget. de ez már nem ortodox, és nem igazán is liberális. a hajdú megyei párttitkárnak nem tetszett, hogy miért veszprémi tejipar szállítja a krémtúrót. a népek a pusztában a mazsolást vették. mert az emberek szeretik, ami nincs. szőlő nem nagyon volt. a megyei párttitkár azt mondta, hogy a mazsola mellett lehet datolya vagy füge is. de akkor tessék megtermelni az almát, a körtét, a vörös és a fekete ribiszkét. csak úgy kerülhet a mazsola vaniliás krémtúróba. így lett a hortobágyi állami gazdaság róna üdítője. ha már tudtak palackozni, akkor badacsonyból hoztak szőlőt. azért, hogy helyi legyen a traubisoda. a rendszerváltás után óriási perpatvar lett is belőle, mert egy zsidó megvette budapesten a végjegyet. a jaffa nem kellet senkinek. pedig a "szőke kóla" is népszerű volt, csak az ugye arab narancs.
de nem a zsidókkal van a probléma, hanem azzal, hogy egyféle zsidó kultúrát engedünk meg. a fővárosit. azért ölték meg a vidéki zsidóságot, mert nem értették, hogy igazodni kell a parasztokhoz. és nem értették a tájegységek sokféleségét. szóval amiről én beszélek az egy reformált keleti-ájra, tiszai cigány, nem ortodox szláv és vidékies zsidó világkép. ami budapesten értelmezhetetlen. a dunántúlon nem feltétlen ezt kellene követni. ebből adódik ez a széthúzás.
fussunk neki még egyszer:
a paraszti nagyanyám (felteszem nemcsak az enyém) úgy képzelte: nincs módszer. keverjük ki az összetevőket. aztán majdcsak kisül belőle valami. azt mondta: itt a sok lapótya. kedvetekre válogassatok. jött vilma, aki elvette az egyiket, jolán a másikat, attila a harmadikat és így tovább. minden lapótyának története volt. ilyen volt a paraszti világ.
a városi nagyanyám azt gondolta: a módszer a lényeg. arra törekedett, hogy a krumpliból, lisztből, a tojásból vagy tejből megalkossa a tökéletes burgonyás lángost. kereste a legjobb receptet. de a sem véletlen dobálta egymásra a tálra, hanem a palacsintákból toronyot épített. azért, hogy a darabok közel egyforma hőmérsékletűek legyenek.
a két nagyanyámat nyilván nem fordítottam szembe egymással. felmértem ésszel, hogy mindkét felfogás jó, de valahol mégis csak verseng egymással. mert a vidékies/házias és a városias/ipari is általánossá akar/akart válni.
egyesítsük a két felfogást. de hogyan tegyük meg?
az ortodox liberális megoldás az, hogy a 21. században a vidékies/házias változatot el kellene felejteni. mert azt meghaladta a város/ipar sokfélesége. a hipermarketekben különféle félkész és készételek kaphatók. megveheted a legkülönfélébb hozzávalókat a világ bármely pontjáról. így mindenki olyan lángost süt a konyhájában, amilyet akar. így a legnagyobb a szabadság. de valójában nem, vagy nem feltétlen. mert így alapvetően minden globális és individuális. ez a metropoliszok logikája.
van egy másik iskola, amelyik a poliszok kis-világára épít. ez is liberális, csak nem ortodox módon. ebben is megjelenik a zsidókereszténység. csak reformált formában.
szóval ez a felfogás azt mondja, hogy a hipermarket helyett/mellett legyen inkább közraktár. és az áru legyen döntően helyi. a háziasságot teremtse meg a vidék. törekedjen a tökéletességre az város. ez a felfogás is megengedi, hogy a népek akár egyénileg is gazdálkodjanak. de feladja a dogmákat (ami nem feltétlen jó, de nem is feltétlen rossz). ez is számos probléma vet fel egyébként. a lokális optimumkeresés: mohó. hogyan lesz globális egyensúly?
szóval ez közösségi tulajdonra és védett piacokra épít. ebben a felfogásban a debreceni arany bikában a hajdúsági burgonyás palacsinta és lángos hajdúsági lisztből, hajdúsági krumpliból, hajdúsági tyúkok tojta tojásból és hajdúsági tehenekből fejt tejből készül. a hajdúsági iparművek gázkészülékein sül. úgy, hogy a gáz hajdúszoboszlói gázmező termeli ki. a nagyerdei vigadóban megjelenhet a házias lapótya.
ha valaki debrecenben a nagyerdei villanegyedben a nagytemplomtól 1,5 km-re lakik és felül a villamosra, akkor hová megy? a városba. debrecenben a "város" a "piac" utca. a népek meg akarják tartani a vidékiességet.
lehet mondani, hogy ez a másik véglet. az ortodox nacionalista. mert teljesen bezárná a piacot. inkább csak zártabbá tenné. a hortobágyi kilenclyukú hidat annak idején nagy nehézségek árán tudták megépíteni. mert a környéken nem volt kőfejtő. a követ a pusztába hozták. a híd árát a hídi vásárnak kellett kitermelnie.
na most mi van ha nem termeli ki. akkor ez a felfogás a kínálatot korlátozná. leszámítva a közvetlen életmentést. és azt mondja, hogy majd ez kényszeríti ki termelésben a minőséget. de ez már nem ortodox, és nem igazán is liberális. a hajdú megyei párttitkárnak nem tetszett, hogy miért veszprémi tejipar szállítja a krémtúrót. a népek a pusztában a mazsolást vették. mert az emberek szeretik, ami nincs. szőlő nem nagyon volt. a megyei párttitkár azt mondta, hogy a mazsola mellett lehet datolya vagy füge is. de akkor tessék megtermelni az almát, a körtét, a vörös és a fekete ribiszkét. csak úgy kerülhet a mazsola vaniliás krémtúróba. így lett a hortobágyi állami gazdaság róna üdítője. ha már tudtak palackozni, akkor badacsonyból hoztak szőlőt. azért, hogy helyi legyen a traubisoda. a rendszerváltás után óriási perpatvar lett is belőle, mert egy zsidó megvette budapesten a végjegyet. a jaffa nem kellet senkinek. pedig a "szőke kóla" is népszerű volt, csak az ugye arab narancs.
de nem a zsidókkal van a probléma, hanem azzal, hogy egyféle zsidó kultúrát engedünk meg. a fővárosit. azért ölték meg a vidéki zsidóságot, mert nem értették, hogy igazodni kell a parasztokhoz. és nem értették a tájegységek sokféleségét. szóval amiről én beszélek az egy reformált keleti-ájra, tiszai cigány, nem ortodox szláv és vidékies zsidó világkép. ami budapesten értelmezhetetlen. a dunántúlon nem feltétlen ezt kellene követni. ebből adódik ez a széthúzás.
A 80 milliárd forintból gazdálkodó közmédia véletlenül elfelejtette tájékoztatni a lakosságot arról, mekkora pofont kapott Paks2 az Európai Bizottság és az Euratom rosszallása miatt, aminek a tényét ráadásul Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős…..
A politikus ezt írja egy Facebook bejegyzésében: "Lehet, hogy örülnöm kellene, hogy Simicska leügynöközte Orbánt, de nem örülök. Az ember legszívesebben elfordítaná a fejét, mint amikor valami gyomorforgató látvány kerül elénk. Olyan, mintha két sáros vaddisznó betörne a…..
unionista (törölt)
2015.03.11 12:37:28
@panelburzsuj:
nem azt állítom, hogy a zsidókeresztényeknek áll a zászló. hanem azt, hogy 1990-2010 között nekik állt. és ez elbukott. és azóta a vezető baloldali országos napilapokból és nyugati világlapokból az folyik, hogy egy sötét, fasiszta diktatúra van.
az értelemezésem az, hogy cigány kultúra hirdetett elsőbbséget. ha az egy zsidókeresztény res publica volt, akkor ez egy cigány principátus. ebből hátrál ki a balkáni despota simicska. és ebből lehet egy pánszláv dominátus. ha a mérsékeltebbek összezárnak (mondjuk az északi pokorni és a déli navracsics), akkor kiszoríthatják az őseurázsiai jobbikot. szerintem erről szólnak a hatalmi harcok. értem, hogy ez egy sajátos, majdnem unikális értelmezés. de mondjál másikat.
szerintem a zsidókeresztények és a nyugat-indoeurópaiak a dunamentén alkothatnak közösséget. a zsidókeresztények és a keleti árják debrecenben egyezhetnek ki. a dominánsan tisza-mentén magyar-cigány kultúra jöhetne létre. a duna mentén magyar-zsidó. ehhez kellene duna tévé és tisza tévé. dunántúli pannon, budapest és alföld filmstúdió. felvidéki, kárpátaljai és délvidéki és erdélyi televízió. alpokalján osztrák-magyar. és ebből lehetnek a regionális koprodukciók. a kis-lengyel krakkóval. ehhez kapcsolódhat bécs és pozsony. a ljubjana és zágráb és a nagy szerb-belgrád. elég multikulturális?
csak ebben nem a zsidók uralják a magyar televíziót. hanem egyenrangú félként vehetnének részt a gyártásban. és most ez a probléma. mert nem ehhez vannak szokva. kivándorolnak. vándoroljanak.
nem azt állítom, hogy a zsidókeresztényeknek áll a zászló. hanem azt, hogy 1990-2010 között nekik állt. és ez elbukott. és azóta a vezető baloldali országos napilapokból és nyugati világlapokból az folyik, hogy egy sötét, fasiszta diktatúra van.
az értelemezésem az, hogy cigány kultúra hirdetett elsőbbséget. ha az egy zsidókeresztény res publica volt, akkor ez egy cigány principátus. ebből hátrál ki a balkáni despota simicska. és ebből lehet egy pánszláv dominátus. ha a mérsékeltebbek összezárnak (mondjuk az északi pokorni és a déli navracsics), akkor kiszoríthatják az őseurázsiai jobbikot. szerintem erről szólnak a hatalmi harcok. értem, hogy ez egy sajátos, majdnem unikális értelmezés. de mondjál másikat.
szerintem a zsidókeresztények és a nyugat-indoeurópaiak a dunamentén alkothatnak közösséget. a zsidókeresztények és a keleti árják debrecenben egyezhetnek ki. a dominánsan tisza-mentén magyar-cigány kultúra jöhetne létre. a duna mentén magyar-zsidó. ehhez kellene duna tévé és tisza tévé. dunántúli pannon, budapest és alföld filmstúdió. felvidéki, kárpátaljai és délvidéki és erdélyi televízió. alpokalján osztrák-magyar. és ebből lehetnek a regionális koprodukciók. a kis-lengyel krakkóval. ehhez kapcsolódhat bécs és pozsony. a ljubjana és zágráb és a nagy szerb-belgrád. elég multikulturális?
csak ebben nem a zsidók uralják a magyar televíziót. hanem egyenrangú félként vehetnének részt a gyártásban. és most ez a probléma. mert nem ehhez vannak szokva. kivándorolnak. vándoroljanak.
unionista (törölt)
2015.03.11 13:24:40
@panelburzsuj:
és ugye világos, hogy ebben andy vajna, a balkáni szefárd despotizmus is érvényesülhet, csak nem kizárólagos jelleggel. szóval itt mindenki a diverzitásról pofázik, de valódi önkormányzatiságot kevesen akarnak. szóval szerintem ebben az évtizedben, de még a következőben is nagyon necces az, hogy bármiféle változás lesz. de ennek alapvetően a magyarországi zsidóság, illetve újabban a hozzájuk beálló keresztények az okai. mert ők akarnak a kettőből az egyik oldal lenni. ami egy vicc. arányos képviseletre van szükség.
és ugye világos, hogy ebben andy vajna, a balkáni szefárd despotizmus is érvényesülhet, csak nem kizárólagos jelleggel. szóval itt mindenki a diverzitásról pofázik, de valódi önkormányzatiságot kevesen akarnak. szóval szerintem ebben az évtizedben, de még a következőben is nagyon necces az, hogy bármiféle változás lesz. de ennek alapvetően a magyarországi zsidóság, illetve újabban a hozzájuk beálló keresztények az okai. mert ők akarnak a kettőből az egyik oldal lenni. ami egy vicc. arányos képviseletre van szükség.
unionista (törölt)
2015.03.11 13:34:56
@panelburzsuj:
illetve még durvábban nem az egyik, hanem mindkét oldal. zsidó baloldal/keresztény jobboldal játékot borította fel orbán. a balkán pártjával. a keresztények balra szorultak. a szefárdok jobbra húztak. és most a délszlávok támadják. szerintem elég pontosan leírható ez. értelmetlen erre több időt vesztegetni. szerintem az elkövetkező 10-20 évben nem hiszem, hogy változik valami. ha ez a kivonulás lesz a téma, akkor a köznép legyinteni fog.
illetve még durvábban nem az egyik, hanem mindkét oldal. zsidó baloldal/keresztény jobboldal játékot borította fel orbán. a balkán pártjával. a keresztények balra szorultak. a szefárdok jobbra húztak. és most a délszlávok támadják. szerintem elég pontosan leírható ez. értelmetlen erre több időt vesztegetni. szerintem az elkövetkező 10-20 évben nem hiszem, hogy változik valami. ha ez a kivonulás lesz a téma, akkor a köznép legyinteni fog.
1 órája kaptam a hírt, miszerint a Questor is bedőlt a brókerháborúban. Erre azért felkapja a fejét az ember, pláne akkor, ha eddigi elméleteit sokan nem vették komolyan, kinevették. A blogon az elmúlt hetekben rengetegszer foglalkoztam a brókerbotránnyal. Egyik írásban kifejtettem…..
unionista (törölt)
2015.03.10 08:28:20
Rima Karaki az a libanoni tévés, akivel nem érdemes ki a faszagyerek versenyt játszani élő adásban. A riporternő éppen egy muszlim vallástudóssal folytatott eszmecserét arról, hogy vajon miért állnak be keresztények az Iszlám Állam soraiba, és amikor a férfi tulajdonképpen…..
unionista (törölt)
2015.03.09 16:47:31
unionista (törölt)
2015.03.09 16:49:10
@rockjano:
oké, de a hazafiak lehet, hogy téged kapcsoltak le. a kis magyar törzsi háborúnak te is része vagy.
oké, de a hazafiak lehet, hogy téged kapcsoltak le. a kis magyar törzsi háborúnak te is része vagy.
Kedves Barátaim!
Azzal harangoztam be ezt a mai beszédet, hogy ajánlok egy eljárást, amellyel megerősödhetnek, és politikai hatalomra tehetnek szert a mai pártokkal kritikus polgárok. Ezek a honfitársaink többségben vannak a mai Magyarországon, de részint megosztottak, részint…..
unionista (törölt)
2015.03.08 19:33:07
@Frank Endi:
ha a pkp beállt volna kész zoltán mögé, akkor a csalódott fideszesek az mondanák, hogy a pkp a baloldal pártja. mert beállt kész mögé. akkor az a baj. ha nem áll be, akkor az. a pártpolitika ilyen. most nagyjából két választás van: a szar és a fos. kérdés, hogy melyikhez csapódsz. lehet csinálni középutat. de a társadalom megosztott.
legfeljebb a helyi társadalmak egyesíthetők. de azok is leginkább csak pártatlanokkal. nem olyan álfüggetlennel, mint kész zoltán. hanem olyanokkal, akik tényleg pártatlanok. akik nem a kétharmadot akarják lebontani, hanem veszprémet, ajkát, tapolcát akarják felépíteni. a bakonyt és balaton felvidéket. az érdekli őket. és nem valami hülye ideológia.
hogyan lehet veszprém a királynők városa úgy, hogy abban egy szélsőbalos munkásőr és egy szélsőjobbikos is jól érzi magát.
ha a pkp beállt volna kész zoltán mögé, akkor a csalódott fideszesek az mondanák, hogy a pkp a baloldal pártja. mert beállt kész mögé. akkor az a baj. ha nem áll be, akkor az. a pártpolitika ilyen. most nagyjából két választás van: a szar és a fos. kérdés, hogy melyikhez csapódsz. lehet csinálni középutat. de a társadalom megosztott.
legfeljebb a helyi társadalmak egyesíthetők. de azok is leginkább csak pártatlanokkal. nem olyan álfüggetlennel, mint kész zoltán. hanem olyanokkal, akik tényleg pártatlanok. akik nem a kétharmadot akarják lebontani, hanem veszprémet, ajkát, tapolcát akarják felépíteni. a bakonyt és balaton felvidéket. az érdekli őket. és nem valami hülye ideológia.
hogyan lehet veszprém a királynők városa úgy, hogy abban egy szélsőbalos munkásőr és egy szélsőjobbikos is jól érzi magát.
unionista (törölt)
2015.03.08 23:53:38
@yotta:
és az nem lehet, hogy a polgárosodáshoz pártatlan közemberek kellenek? nem álfüggetlenek, hanem tömegével valóban pártatlanok.
és az nem lehet, hogy a polgárosodáshoz pártatlan közemberek kellenek? nem álfüggetlenek, hanem tömegével valóban pártatlanok.
unionista (törölt)
2015.03.09 10:43:38
@panelburzsuj:
a jobbiknak cselekvési programja volt. el kezdtek szervezni egy milarit. amit nyilván lehetne sokkal jobban is csinálni. mondjuk építőtáborost. nagy tisza terv. ez olyasmi, mint a jobbik csak pártatlan. persze ehhez rengeteg szakértelem kell.
tarpa, csap (záhony), tiszalök, tiszaújváros (polgár), tiszafüred (poroszló), szolnok, szentes (csongrád), szeged. a tisza a magyar-alföldön egyre nagyobb településeket támaszt. végül összefolyik a dunával titelnél. és a duna-száva torkolatánál épül fel belgrád. és egyébként a tisza kárpátaljai kisebbségi magyar felső szakasza is nagyon menő. és ehhez jönnek a tisza mellékfolyói. ismerjük meg ezeket a tájakat, az embereket, építsük fel ezeket a városokat. de akár az északi hegyvidéki hegyvidéket, a dunántúli dombvidéket, vagy akármit. de ilyenbe leghülyébb fasisztákat is be lehetne vonni éppen úgy, mint a magas értelmiséget.
nyilván nem mostanában lesz ilyen, hanem a következő évtizedben vagy évtizedekben. szóval ehhez a jobbikot be kell emelni a hatalomba. a legokosabb lenne navracsics mellé emelni. láttak már ilyet brüsszelben. amilyen schüssel-haider kormány volt. és ha ez megbukik, akkor utána valamikor lehet esély arra, hogy valami értelmes történjen. de annak biztosan pártatlannak kell lennie.
de ez a törzsi háború újabb fejezetét nyitja meg. mert a duna mentén a németek szerveződnének. az inkább a nyugati árjáké lenne. és ahhoz kapcsolódhatnak a zsidók. az elbától keletre a tisza és a visztula környezetében keleti árják élnek és ott a cigányok lehetnek a közvetítők. az elba lehet középárja. hamburg felől befigyelnek az északi germánok. belgrád felől a délszlávok. szóval a politika sok tekintetben a népek csatája.
közvetlen kiválasztásra kellene törekedni. és arra, hogy a többségi mellett legyen egy kisebbségi vezető. mert ez megengedi a kereszplatformokat. van egy többségi tanácsos, a kormányzó és egy kisebbségi biztos. aki a szokásjog szerint a második helyezett. ő a co-missioner. de ezért a második helyért is csatázni fognak a kisebbségek. a legokosabb lenne megmérni, hogy ezek a csoportok hol élnek. és akkor a vetélkedés a inkább a törzsön belül és nem a törzsek között folyna. illetve a vetélkedésbe beszállhatna egy keresztplatformos elit. de persze ez a következő évtized zenéje. vagy azt követőé.
a jobbiknak cselekvési programja volt. el kezdtek szervezni egy milarit. amit nyilván lehetne sokkal jobban is csinálni. mondjuk építőtáborost. nagy tisza terv. ez olyasmi, mint a jobbik csak pártatlan. persze ehhez rengeteg szakértelem kell.
tarpa, csap (záhony), tiszalök, tiszaújváros (polgár), tiszafüred (poroszló), szolnok, szentes (csongrád), szeged. a tisza a magyar-alföldön egyre nagyobb településeket támaszt. végül összefolyik a dunával titelnél. és a duna-száva torkolatánál épül fel belgrád. és egyébként a tisza kárpátaljai kisebbségi magyar felső szakasza is nagyon menő. és ehhez jönnek a tisza mellékfolyói. ismerjük meg ezeket a tájakat, az embereket, építsük fel ezeket a városokat. de akár az északi hegyvidéki hegyvidéket, a dunántúli dombvidéket, vagy akármit. de ilyenbe leghülyébb fasisztákat is be lehetne vonni éppen úgy, mint a magas értelmiséget.
nyilván nem mostanában lesz ilyen, hanem a következő évtizedben vagy évtizedekben. szóval ehhez a jobbikot be kell emelni a hatalomba. a legokosabb lenne navracsics mellé emelni. láttak már ilyet brüsszelben. amilyen schüssel-haider kormány volt. és ha ez megbukik, akkor utána valamikor lehet esély arra, hogy valami értelmes történjen. de annak biztosan pártatlannak kell lennie.
de ez a törzsi háború újabb fejezetét nyitja meg. mert a duna mentén a németek szerveződnének. az inkább a nyugati árjáké lenne. és ahhoz kapcsolódhatnak a zsidók. az elbától keletre a tisza és a visztula környezetében keleti árják élnek és ott a cigányok lehetnek a közvetítők. az elba lehet középárja. hamburg felől befigyelnek az északi germánok. belgrád felől a délszlávok. szóval a politika sok tekintetben a népek csatája.
közvetlen kiválasztásra kellene törekedni. és arra, hogy a többségi mellett legyen egy kisebbségi vezető. mert ez megengedi a kereszplatformokat. van egy többségi tanácsos, a kormányzó és egy kisebbségi biztos. aki a szokásjog szerint a második helyezett. ő a co-missioner. de ezért a második helyért is csatázni fognak a kisebbségek. a legokosabb lenne megmérni, hogy ezek a csoportok hol élnek. és akkor a vetélkedés a inkább a törzsön belül és nem a törzsek között folyna. illetve a vetélkedésbe beszállhatna egy keresztplatformos elit. de persze ez a következő évtized zenéje. vagy azt követőé.
Szögezzük le: Orbán mégis azért uralkodhat, mert miközben lassan oszlik a homály, nincs, aki eszközöket adjon ellenében a társadalomnak. A kisebbség a többség megosztottsága és bizonytalanságai révén játszhatja el az összességet.
Mától ez másképp lesz.
Az ún. baloldal…..
unionista (törölt)
2015.03.08 19:34:22
@panelburzsuj:
már te is kezded, hogy a közéleti szuperász vagy. csak nem fejted ki. oké. én se mondok el mindent, csak valamit. de az valami.
már te is kezded, hogy a közéleti szuperász vagy. csak nem fejted ki. oké. én se mondok el mindent, csak valamit. de az valami.
unionista (törölt)
2015.03.08 20:09:09
@panelburzsuj:
dombóvár tipikusan olyan, hogy nem lehet eldönteni, hogy azzal mi legyen. ha én lennék az udvarban, akkor dombóvár a mecseki körúton lenne bonyháddal együtt. csak ez az ott élőeknek nem jut eszébe. de ez nem azt jelenti, hogy én vagyok az okos. hanem én azt mondanám az udvarból, hogy kapcsolják oda vásárosdombót. az ott egy falu. és akkor a mecseki gyűrűn legyen rajta.
de értem, hogy dombóvár inkább tolna akar lenni. persze kaposvárhoz van közel. és akkor adódik, hogy legyen egy hármas határváros. egy önálló határkerület. de annak hol van az még nagy-dombóvár. és ami már nem. mert ehhez azért nem elég a város. föld is kell. meddig lehet meggyőzni a parasztot. ehhez lélekszámban hódmezővásárhely méretre kellene fellépni. vagy azt mondani, hogy jó lesz nekünk a járás.
azt gondolom, hogy például erről a népeket nem filozófikusan kell győzközni. hanem azt kell megnézni, hogy dombóvárból meddig házasodnak kifelé ha a közelben találnak párt. illetve honnan költöznek oda ha közelből települnek.
de ezt pont úgy kell kimérni, mintha a széncinegék élőhelyét határoznád meg. és ha ez megvan, akkor meg lehet nézni, hogy ez a dombóvár környékiséget mi jellemzi. mi az a marker, ami a népeket összeköti. és lehet, hogy nincs olyan. vagy nem egy ilyen van, hanem sok. és ha találunk valamit, akkor lehet, hogy annak semmi jelentősége nincs. de akkor is ez a domináns csoport képes specializálódni valamire.
például a felvidéki iparosok szinte mind közép-indourópaiak. a csehek szerint "nagy-morvák", de a krakkóiak szerint a "kis-lengyel gén". nem arról van szó, hogy egy marker azt mondja, hogy iparos legyél. hanem az, hogy az a marker tudat alatt megkülönböztette az embereket. és azok el kezdetek iparossá válni. eltérni a keleti árja parasztoktól. tehát nem arról van szó, hogy az evolúció megmondja tajvanon hogy állítsatok elő mikroelektronikát. hanem az a sziget egy szaporodási közösség, vagy annak egy összefüggő része vagy részei specializálódik valamire. vagy szingapúr egy szuperfamilia. egy család uralkodik. mert ők többségében egy vagy néhány családból erednek. akik össze vannak házasítva.
ha neked fogalmad nincs, hogy kik élnek arrafelé. ezeknek az eredetcsoportoknak és sikeres keresztplatformoknak milyen kompentenciáik, testi, szellemi, lelki erejük van, akkor csak úgy általában lehet valamit mondani. a nép erre nem szavaz.
dombóvár tipikusan olyan, hogy nem lehet eldönteni, hogy azzal mi legyen. ha én lennék az udvarban, akkor dombóvár a mecseki körúton lenne bonyháddal együtt. csak ez az ott élőeknek nem jut eszébe. de ez nem azt jelenti, hogy én vagyok az okos. hanem én azt mondanám az udvarból, hogy kapcsolják oda vásárosdombót. az ott egy falu. és akkor a mecseki gyűrűn legyen rajta.
de értem, hogy dombóvár inkább tolna akar lenni. persze kaposvárhoz van közel. és akkor adódik, hogy legyen egy hármas határváros. egy önálló határkerület. de annak hol van az még nagy-dombóvár. és ami már nem. mert ehhez azért nem elég a város. föld is kell. meddig lehet meggyőzni a parasztot. ehhez lélekszámban hódmezővásárhely méretre kellene fellépni. vagy azt mondani, hogy jó lesz nekünk a járás.
azt gondolom, hogy például erről a népeket nem filozófikusan kell győzközni. hanem azt kell megnézni, hogy dombóvárból meddig házasodnak kifelé ha a közelben találnak párt. illetve honnan költöznek oda ha közelből települnek.
de ezt pont úgy kell kimérni, mintha a széncinegék élőhelyét határoznád meg. és ha ez megvan, akkor meg lehet nézni, hogy ez a dombóvár környékiséget mi jellemzi. mi az a marker, ami a népeket összeköti. és lehet, hogy nincs olyan. vagy nem egy ilyen van, hanem sok. és ha találunk valamit, akkor lehet, hogy annak semmi jelentősége nincs. de akkor is ez a domináns csoport képes specializálódni valamire.
például a felvidéki iparosok szinte mind közép-indourópaiak. a csehek szerint "nagy-morvák", de a krakkóiak szerint a "kis-lengyel gén". nem arról van szó, hogy egy marker azt mondja, hogy iparos legyél. hanem az, hogy az a marker tudat alatt megkülönböztette az embereket. és azok el kezdetek iparossá válni. eltérni a keleti árja parasztoktól. tehát nem arról van szó, hogy az evolúció megmondja tajvanon hogy állítsatok elő mikroelektronikát. hanem az a sziget egy szaporodási közösség, vagy annak egy összefüggő része vagy részei specializálódik valamire. vagy szingapúr egy szuperfamilia. egy család uralkodik. mert ők többségében egy vagy néhány családból erednek. akik össze vannak házasítva.
ha neked fogalmad nincs, hogy kik élnek arrafelé. ezeknek az eredetcsoportoknak és sikeres keresztplatformoknak milyen kompentenciáik, testi, szellemi, lelki erejük van, akkor csak úgy általában lehet valamit mondani. a nép erre nem szavaz.
unionista (törölt)
2015.03.08 23:18:48
@panelburzsuj:
egy nagyon egyszerű példát mondok. debrecen környezetében két nagyobb város van. északi irányban nyíregyháza. délkeletre nagyvárad. délnyugati irányban püspökladány a vasúti csomópont. ebben a háromszögben fekszik debrecen.
püspökladány közvetlen szomszédja karcag. az majdnem nyilvánvaló, hogy ezt a két kisvárost össze kellene vonni. őket a hortobágy (a vízfolyás) választja el. karcag már nagykun megye. püspökladány még hajdú. ha elég sok a párkapcsolat, akkor a patak két partján lehet telkeket kijelölni. ha nincs, de ha a "nemzeti konzultáció" talál két csoportot, amelyik hajlandó lenne egy hortobágy mentén gazdálkodni, akkor az érdemes lenne fejleszteni. de ez nem egy elmélet. itt több tízezer családról van szó. ezt a problémát nem filozofikusan nem lehet megoldani. önmagában se karcag, se püspökladány nem versenyképes. de lehet, hogy az összevonásból még nagyobb probléma lenne. egy harmadik települést kellene építeni. és a másik kettőnek elfogadni, hogy az lesz a közigazgatás központja. ezek együttesen már közelítenék szolnok méretét. azok mit szólnának, hogy nekik lenne egy új konkurensük. lehet, hogy örülnének, mert ez a település a szolnok-debrecen útvonalnak nagyjából a felezőpontján lenne. szóval ebből akár egy kölcsönösen előnyös megoldás is lehet. ezzel csak azt akarom mondani, hogy a versenyképesség nem egy "filozófiai" probléma. amit úgy általában meg lehet oldani. a kérdés az, hogy a hortobágy, a nagykunság és a tiszántúli nagy-sárrét találkozásánál hogyan legyünk versenyképesek. abban a két kistérségen összesen 94 ezer ember él. karcagnak két minisztere is van. fazekas sándor agrárminiszter és varga mihály gazdasági miniszter. jobb kombináció nem is lehetne. de a problémát a párt mégsem oldja meg. a piac sem. ehhez pártatlan közemberek kellenek. de ha a népek azt mondják, hogy a varga misi legyen a gazdasági miniszter, akkor legyen ő. ha valaki mást akarnak, akkor legyen más. az ott élő közel 100 ezer emberről van szó. de nem egy ilyen van. tucatot tudnék mondani.
nem messze tiszaújváros és polgár. azokat is egyesíteni kellene. de ugye tiszaújváros nem problémamentes hely. jobbik fellegvára. ha a két települést a környező falvakkal összevonnák, akkor 45 ezres folyami kikötőváros lehetne építeni. sőt akár a követlen szomszédban a szabolcs megyei tiszadobi kiszögelés. ami a nevelőintézetéről "híres". de azért ott van egy kastély. upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a7/Tiszadob_-_Palace.jpg
de akkor ez már valami. itt van a legrégebbi kulturális örökség a "tisza-culture" központja. ez a rész a neolitikum óta lakott. aquincum is régi, mert krisztus után 40-50 táján épült. a tisza kultúra krisztus előtt 4000-5000 évvel jött létre. oké, hogy ott nincs amfiteátrum. mert ez még az őskor. az ókori rómaiak árkot építettek. ezeknek a "sötét" tiszai falvaknak identitást kellene adni. egy határkerületet kellene építeni borsod-szabolcs-hajdú határán. van egy uniós pénzből épült régészeti park:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c8/Detail_of_the_M3_Archeopark_open-air_museum.jpg
ez lehetne a tankerületben az iskola. az őskori kultúra. az ókori római őrtornyokkal. van középkori kastély. és szocialisztikus művelődési ház. posztmodern a köbön. ezek az ősi házak:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/ba/View_of_the_M3_Archeopark_open-air_museum-2.jpg
generikus e-könyv olvasót hasznának a gyerekek a réten. a krisztus előttre nyúlik vissza a tradíció.
cache1.asset-cache.net/gc/122226328-prehistory-hungary-neolithic-tisza-culture-gettyimages.jpg?v=1&c=IWSAsset&k=2&d=oToYvXs3XPbg5%2bsLNpXWIXqG6JZoQqSPMgt6QEGi6CadOkClOowbLCvyNYJxTOV2GOOSCBkWrMCp10aHhp5GUr26cBhqbtatK%2fzbWQlIZgE%3d
mi látszik ebből a fővám térről? az, hogy a neofasiszta jobbik elfoglalja ezeket a térségket. de úgy, hogy az ősiséggel a cigányok többségét is maguk mellé állíthatják. és akkor ózd típusú győzelmük lenne. ezért minden módon próbálják őket ellehetetleníteni.
és erre a legjobb válasz az, hogy az önkormányzatot függetlenítsük a pártpolitikától. ne zárjuk ki a franciákat csak azért, mert ott írták alá a békeszerződést. tisza menti kastélyokat kellene építeni. lehet, hogy francia minták kellenek. francia nevelőnők hagyományaival. sophie marceau is francia. nem elég szép. trianon miatt minden franciát végezzünk ki? de a jobbik ha tudja, akkor vigyel el a szavazatokat a szociálliberálisok elől. az egy másik verseny. szóval nem azt mondom, hogy legyen vagy ne legyen jobbik. hanem azt: a megoldás szempontjából mindegy.
csak ilyen összevonósdiból van egy majd egy tucat. több, mint félmillió embert érint. nem azt állítom, hogy nekem van igazam. hanem azt, hogy gondolok valamit. de arról is gondolok valamit, hogy konkrétan milyen legyen az iskolarendszer. vagy a költségvetést hogy rakjuk össze. szóval tartok tőle, hogy a közéleti választóvonal a "semmi" és a "valami" között van. na jó, viszlát. tényleg neked a fuxosbömbi való.
egy nagyon egyszerű példát mondok. debrecen környezetében két nagyobb város van. északi irányban nyíregyháza. délkeletre nagyvárad. délnyugati irányban püspökladány a vasúti csomópont. ebben a háromszögben fekszik debrecen.
püspökladány közvetlen szomszédja karcag. az majdnem nyilvánvaló, hogy ezt a két kisvárost össze kellene vonni. őket a hortobágy (a vízfolyás) választja el. karcag már nagykun megye. püspökladány még hajdú. ha elég sok a párkapcsolat, akkor a patak két partján lehet telkeket kijelölni. ha nincs, de ha a "nemzeti konzultáció" talál két csoportot, amelyik hajlandó lenne egy hortobágy mentén gazdálkodni, akkor az érdemes lenne fejleszteni. de ez nem egy elmélet. itt több tízezer családról van szó. ezt a problémát nem filozofikusan nem lehet megoldani. önmagában se karcag, se püspökladány nem versenyképes. de lehet, hogy az összevonásból még nagyobb probléma lenne. egy harmadik települést kellene építeni. és a másik kettőnek elfogadni, hogy az lesz a közigazgatás központja. ezek együttesen már közelítenék szolnok méretét. azok mit szólnának, hogy nekik lenne egy új konkurensük. lehet, hogy örülnének, mert ez a település a szolnok-debrecen útvonalnak nagyjából a felezőpontján lenne. szóval ebből akár egy kölcsönösen előnyös megoldás is lehet. ezzel csak azt akarom mondani, hogy a versenyképesség nem egy "filozófiai" probléma. amit úgy általában meg lehet oldani. a kérdés az, hogy a hortobágy, a nagykunság és a tiszántúli nagy-sárrét találkozásánál hogyan legyünk versenyképesek. abban a két kistérségen összesen 94 ezer ember él. karcagnak két minisztere is van. fazekas sándor agrárminiszter és varga mihály gazdasági miniszter. jobb kombináció nem is lehetne. de a problémát a párt mégsem oldja meg. a piac sem. ehhez pártatlan közemberek kellenek. de ha a népek azt mondják, hogy a varga misi legyen a gazdasági miniszter, akkor legyen ő. ha valaki mást akarnak, akkor legyen más. az ott élő közel 100 ezer emberről van szó. de nem egy ilyen van. tucatot tudnék mondani.
nem messze tiszaújváros és polgár. azokat is egyesíteni kellene. de ugye tiszaújváros nem problémamentes hely. jobbik fellegvára. ha a két települést a környező falvakkal összevonnák, akkor 45 ezres folyami kikötőváros lehetne építeni. sőt akár a követlen szomszédban a szabolcs megyei tiszadobi kiszögelés. ami a nevelőintézetéről "híres". de azért ott van egy kastély. upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a7/Tiszadob_-_Palace.jpg
de akkor ez már valami. itt van a legrégebbi kulturális örökség a "tisza-culture" központja. ez a rész a neolitikum óta lakott. aquincum is régi, mert krisztus után 40-50 táján épült. a tisza kultúra krisztus előtt 4000-5000 évvel jött létre. oké, hogy ott nincs amfiteátrum. mert ez még az őskor. az ókori rómaiak árkot építettek. ezeknek a "sötét" tiszai falvaknak identitást kellene adni. egy határkerületet kellene építeni borsod-szabolcs-hajdú határán. van egy uniós pénzből épült régészeti park:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c8/Detail_of_the_M3_Archeopark_open-air_museum.jpg
ez lehetne a tankerületben az iskola. az őskori kultúra. az ókori római őrtornyokkal. van középkori kastély. és szocialisztikus művelődési ház. posztmodern a köbön. ezek az ősi házak:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/ba/View_of_the_M3_Archeopark_open-air_museum-2.jpg
generikus e-könyv olvasót hasznának a gyerekek a réten. a krisztus előttre nyúlik vissza a tradíció.
cache1.asset-cache.net/gc/122226328-prehistory-hungary-neolithic-tisza-culture-gettyimages.jpg?v=1&c=IWSAsset&k=2&d=oToYvXs3XPbg5%2bsLNpXWIXqG6JZoQqSPMgt6QEGi6CadOkClOowbLCvyNYJxTOV2GOOSCBkWrMCp10aHhp5GUr26cBhqbtatK%2fzbWQlIZgE%3d
mi látszik ebből a fővám térről? az, hogy a neofasiszta jobbik elfoglalja ezeket a térségket. de úgy, hogy az ősiséggel a cigányok többségét is maguk mellé állíthatják. és akkor ózd típusú győzelmük lenne. ezért minden módon próbálják őket ellehetetleníteni.
és erre a legjobb válasz az, hogy az önkormányzatot függetlenítsük a pártpolitikától. ne zárjuk ki a franciákat csak azért, mert ott írták alá a békeszerződést. tisza menti kastélyokat kellene építeni. lehet, hogy francia minták kellenek. francia nevelőnők hagyományaival. sophie marceau is francia. nem elég szép. trianon miatt minden franciát végezzünk ki? de a jobbik ha tudja, akkor vigyel el a szavazatokat a szociálliberálisok elől. az egy másik verseny. szóval nem azt mondom, hogy legyen vagy ne legyen jobbik. hanem azt: a megoldás szempontjából mindegy.
csak ilyen összevonósdiból van egy majd egy tucat. több, mint félmillió embert érint. nem azt állítom, hogy nekem van igazam. hanem azt, hogy gondolok valamit. de arról is gondolok valamit, hogy konkrétan milyen legyen az iskolarendszer. vagy a költségvetést hogy rakjuk össze. szóval tartok tőle, hogy a közéleti választóvonal a "semmi" és a "valami" között van. na jó, viszlát. tényleg neked a fuxosbömbi való.
A konzervatívok az egyszerű, hatékony, igazságos adórendszer hívei. Bár igazságosság alatt sok mindent lehet érteni, az adórendszer esetében kifejezetten az adókulcsokra és nem az adózó gazdasági erejére vonatkozik. Nem igazságos az, hogy valaki aránytalanul (tehát…..
unionista (törölt)
2015.03.06 09:44:36
@zenonküp:
az nyilvánvaló, hogy egyszer majd államosítani kell például a közgépet. éppen ezt gondolja a paraszt, hogy inkább belföldi oligarchák lopjanak mint külföldi oligopóliumok. azért, mert a "nemzeti nagytőkésektől" vissza lehet venni a pénzt. a nemzetközi vállalatoktól sokkal nehezebb. a parasztok nem teljesen hülyék. csak az értelmiség nincs velük szinkronban.
az nyilvánvaló, hogy egyszer majd államosítani kell például a közgépet. éppen ezt gondolja a paraszt, hogy inkább belföldi oligarchák lopjanak mint külföldi oligopóliumok. azért, mert a "nemzeti nagytőkésektől" vissza lehet venni a pénzt. a nemzetközi vállalatoktól sokkal nehezebb. a parasztok nem teljesen hülyék. csak az értelmiség nincs velük szinkronban.
unionista (törölt)
2015.03.06 10:47:06
unionista (törölt)
2015.03.06 10:52:27
Sokan kérdezték korábban tőlem, főleg az emberi szabadság elkötelezett hívei, hogy miként egyeztetem össze az alacsonyabb jövedelműek támogatását a polgári konzervativizmus teljesítmény- és piacelvű megfontolásaival. A válaszom erre: éppen azért, mert a gondolkodásunkban…..
unionista (törölt)
2015.03.05 14:28:44
@DrGehaeuse:
a legutolsó mérés szerint az együtt politikai támogatottsága: 0. lehet, hogy a nézőpont intézet hazudik. de akkor 1%. majdnem mindegy.
a legutolsó mérés szerint az együtt politikai támogatottsága: 0. lehet, hogy a nézőpont intézet hazudik. de akkor 1%. majdnem mindegy.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
az a probléma, hogy magyarországon nem tudunk olyan üzemméreteket előállítani, ami a világban versenyképes lenne. mert a látszólag kiválóan teljesítő járműiparba a kincstár euromilliárdokat invesztált. ez a nyereség elvándorol németországba vagy gumigyárosnak indiába. hogy lesz nekünk jó. oké, hogy azért nem olyan rossz. mert így teremnek új munkahelyek. de az összes foglalkoztatás mégis leginkább csak közmunkaprogramokban növekszik. persze azok is jelentős állami támogatás mellett működnek.
ha a csúcs járműipartól a közmunkáig mindent támogatni kell, akkor ez egy demokratikus szocializmus. és az ország többpárti viszonyok között ott tart, mint kádár idejében:
www.youtube.com/watch?v=6FGFof_c3RI