Adatok
BZoltan
0 bejegyzést írt és 3492 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ennek a blognak az egyik célkitűzése minden kipróbálása, aminek bármi értelme lehet a szőlőműveléssel kapcsolatban. Több helyen olvastam már a verjus-ről (ejtsd: verzsü), ami egy citromlé féle savas lé, amit olajjal összekeverve salátaöntetként használnak menő helyeken. Sőt 1 verjus : 1…..
Sose volt még olyan jó hasonlatom, mint amikor a szőlészkedést ahhoz hasonlítottam, mintha derékig érő zselében kellene felfelé futni egy hegyre, erős ellenszélben.
Egyrészt ott vannak azok a munkafolyamatok, amiket sohasem csináltam még. Még tavaly is úgy küldtem mintát egy kóstolóra, hogy csak…..
BZoltan
2020.04.18 05:12:00
@AdamAK: Az nem kérdés, hogy a "nászéjszakák bora" egy irgalmatlanul szar márkanév :) Nagy barom volt aki kitalálta.
A "Velencei" szerintem egy jó vonal lesz.
Közben megnéztem a címkédet. Szép címke, látszik, hogy odafigyeltetek rá.
A grafika jópofa és könnyen értelmezhető. Pinceajtó, rock and roll és a bringa mind nagyon jó szimbólumok. Hasonló koncepció mint a Sanyinál és sok más jól működő címkénél, hogy nincsen sok felesleges csicsa de középtájon van egy jó grafika/logó.
Az Aprókertek név megjelenése szerintem a klasszikus szépen rajzolt, de kriptikus problémával küzd. Ha azt akarod, hogy mint grafikai elem rögzüljön, akkor annak már bonyolult, ha szüvegként akarod, hogy működjön annak, meg nehezen kiolvasható. Jópofa ötlet, hogy a két soros szöveg alsó-felső betűit összekötöd, de mivel a valóságban ilyen senki nem használ így megdolgoztatod az agyat ami nehezíti a rögzülést. Szerintem nagyon jó a neve a pincének. Mind az apró mind a kert szó kedvességet, szimpátiát jelez. Konkrétan jobb név ez mint a mienk. A mienk kimondottan nem jó név, de hát a Balogh sem egy jó név és mégis együtt élek vele. Szóval én a helyedben nekifutnék annak, hogy a jópofaság megmaradjon, de az érthetőség javuljon. Könnyen tudod tesztelni, hogy lerakod a címkét 5-10-15 méterre és nézed, hogy mennyire jön át a szöveg.
Amúgy tetszik, hogy meg tudtad oldani a címkét egy látótérben.
Ami nem tetszik az az, hogy a leghangsúlyosabban jelzett, legkönnyebben olvasható információ a fajtanév. Ami jó lenne, ha a fajtanév más lenne. De a sok nagyon jó fajtanévből az olaszrizling a legterheltebb. Sajnos tapasztalatból mondom. Van sok rajongója az olasznak és én is imádom a fajtát. De érdemes tudni, hogy vannak korlátai és bizony erősen sérült presztízzsel terhelt a fajta.
Az viszont tetszik, hogy te is (helyesen) egy szóval írod az olaszrizlinget :)
Összességében szerintem szép és jól működő a címkéd. Nincsen benne olyan hiba ami drámai lenne.
A "Velencei" szerintem egy jó vonal lesz.
Közben megnéztem a címkédet. Szép címke, látszik, hogy odafigyeltetek rá.
A grafika jópofa és könnyen értelmezhető. Pinceajtó, rock and roll és a bringa mind nagyon jó szimbólumok. Hasonló koncepció mint a Sanyinál és sok más jól működő címkénél, hogy nincsen sok felesleges csicsa de középtájon van egy jó grafika/logó.
Az Aprókertek név megjelenése szerintem a klasszikus szépen rajzolt, de kriptikus problémával küzd. Ha azt akarod, hogy mint grafikai elem rögzüljön, akkor annak már bonyolult, ha szüvegként akarod, hogy működjön annak, meg nehezen kiolvasható. Jópofa ötlet, hogy a két soros szöveg alsó-felső betűit összekötöd, de mivel a valóságban ilyen senki nem használ így megdolgoztatod az agyat ami nehezíti a rögzülést. Szerintem nagyon jó a neve a pincének. Mind az apró mind a kert szó kedvességet, szimpátiát jelez. Konkrétan jobb név ez mint a mienk. A mienk kimondottan nem jó név, de hát a Balogh sem egy jó név és mégis együtt élek vele. Szóval én a helyedben nekifutnék annak, hogy a jópofaság megmaradjon, de az érthetőség javuljon. Könnyen tudod tesztelni, hogy lerakod a címkét 5-10-15 méterre és nézed, hogy mennyire jön át a szöveg.
Amúgy tetszik, hogy meg tudtad oldani a címkét egy látótérben.
Ami nem tetszik az az, hogy a leghangsúlyosabban jelzett, legkönnyebben olvasható információ a fajtanév. Ami jó lenne, ha a fajtanév más lenne. De a sok nagyon jó fajtanévből az olaszrizling a legterheltebb. Sajnos tapasztalatból mondom. Van sok rajongója az olasznak és én is imádom a fajtát. De érdemes tudni, hogy vannak korlátai és bizony erősen sérült presztízzsel terhelt a fajta.
Az viszont tetszik, hogy te is (helyesen) egy szóval írod az olaszrizlinget :)
Összességében szerintem szép és jól működő a címkéd. Nincsen benne olyan hiba ami drámai lenne.
BZoltan
2020.04.18 13:00:17
@AdamAK: A sztoritok és grafika hozzá egyértelműen nagyon jó és hiteles is.
Az olaszrizlinggel kapcsolatban is teljesen egyetértünk. Én nagyon szeretem a fajtát, többre lenne hivatott ha komolyan venné a piac.
A csóka és a kadarka szép kihívás :) Én ha most telepítenék kék szőlőt akkor laskát és tihanyi kéket ültetnék.
Fehérből az olasz
Az olaszrizlinggel kapcsolatban is teljesen egyetértünk. Én nagyon szeretem a fajtát, többre lenne hivatott ha komolyan venné a piac.
A csóka és a kadarka szép kihívás :) Én ha most telepítenék kék szőlőt akkor laskát és tihanyi kéket ültetnék.
Fehérből az olasz
BZoltan
2020.04.24 18:29:41
Ez a képsorozat 2006-ból való. Azóta rengeteget változott nálam a feldolgozás menete, de érdekes végiggondolni, hogy ha ma ugyanezek az eszközök állnának rendelkezésemre, miként változtatnám meg a feldolgozást úgy, hogy a jelenlegi tudásom szerint a legjobb minőségű mustot indítsam forrásnak. Nem…..
BZoltan
2019.10.07 11:16:31
@kunzoo: Évek hosszú sora óta toljuk bióba a sárgamusit, rajnait és furmintot is (meg a juhfarkot, hársot, olaszt és még 3-4 fajtát). Az előbbieket kisebb mennyiségben. Furmintot majdnem egy hektáron, ráadásul nagyrészt karós műveléssel. Tény, hogy melós és odafigyelős a furmint bióban, de megoldható és működik.
Mint azt az egyel korábbi posztból megtudtuk, az organikus technológia kudarca az volt, hogy a szükséges réz és a kén dózisának harmadát fújta ki Rambo a víztakarékos gépével.
Mint azt az egyel korábbi posztból megtudtuk, az organikus technológia kudarca az volt, hogy a szükséges réz és a kén dózisának harmadát fújta ki Rambo a víztakarékos gépével.
Minden tavasszal van egy nap, amikor beülök az autóba, ami rászárad a seggemre, mire kiszállok belőle. Igen, ez az oltványszedés napja. És ez minden évben ugyanarra a napra esik, amikor pokolba kívánom az egész magyar szőlészeti rendszert, ezt a mélységesen ostoba, agyalágyult szisztémát, ahol…..
BZoltan
2019.04.16 08:50:33
@vegyesfehér: Persze ne felejtsük el mmegjegyezni, hogy származási igazolást nyilván ő sem tud adni. Jó dolog a kutatóintézet fajtagyüjteménye. De ami mégjobb lenne az az, ha létezne ezekből a fajtákból hatóságiléag elismert törzsültetvény is.
BZoltan
2019.04.16 19:12:50
@vegyesfehér: Sajnos ezzel én is tisztában vagyok :(
A finn szauna titkairól lesz a mai posztban szó, természetesen egy, az országban élő magyar szemével. András korábban már írt ide (mi több, ő nyerte a Magyarország 2.0 pályázatot is…), most azonban egy látszólag könnyedebb, valójában élet-halál fontosságú témát boncolgat komoly részletességgel. Ha…..
BZoltan
2019.01.05 00:57:58
@Burgermeister: A cikkből sajnálatosan hiányzik ezen szauna illatosítók témája.
Ugyanis nagyon megoszlik a finnek véleménye is. Vannak akik szerint szentségsértés minden szagosítás a szaunában és vannak akik még a szintetikus nyírfaillatosítót vagy az általad is említett sörös locsolást is elfogadják.
Az fix, hogy más szaunájára csak a gazda engedelmével illik tiszta vizen túl más locsolni. Nyilvános szaunában vagy közösségi szaunában pedig értelem szerűen tilos a szagosítás. Mert az utánunk jövő nem biztos, hogy szereti :)
Ugyanis nagyon megoszlik a finnek véleménye is. Vannak akik szerint szentségsértés minden szagosítás a szaunában és vannak akik még a szintetikus nyírfaillatosítót vagy az általad is említett sörös locsolást is elfogadják.
Az fix, hogy más szaunájára csak a gazda engedelmével illik tiszta vizen túl más locsolni. Nyilvános szaunában vagy közösségi szaunában pedig értelem szerűen tilos a szagosítás. Mert az utánunk jövő nem biztos, hogy szereti :)
BZoltan
2019.01.05 09:41:40
@Ellenzéki Tüntető:
Ez így tényleg félreérthető. De ismerni kell a finn néplelket, hogy ezt a részt tényleg megértsük.
A finneknél tényleg nincsen kommunikációs kényszer. Semmilyen. Olyan ez minthogy egy finn nem mondja a párjának egynél sokkal többször hogy "szeretlek". Úgy vannak ezzel, hogy egyszer elmondják és ha változik a helyzet akkor majd szólnak. Ugyanez érvényes a közösségi helyekre. Ha nincs okuk akkor nem pofáznak, nem udvariaskodnak, nem köszöngetnek. Az, hogy jó napot kívánnak az alap, azt nem kell mondani. Senki nem kíván rosszat a másiknak, vagyis az alap, hogy jó napot kívánnak :)
Persze az elmúlt évek során sokat európaiasodott a finn társadalom is. Vagyis a fővárosban és a nagyobb városokban már terjednek az európai kommunikációs szokások. De maga a finn néplélek az lassan változik.
Szóval a finn halgatagság és zárkózottság nem barátságtalanság, nem modortalanság. A jó szándék, segítőkészség az alap, ehhez egy finnek nem kell csevegnie meg művigyorral jó napot kívánnia. Ha egy nyilvános szaunába belépsz akkor egy szűk biccentés bőven elég. A köszöngetésnél többet ér ha megfogod a félig üres vizesvödröt és kimész teletölteni. Azzal jobban kifejezed magad mint egy üres köszönéssel.
Ez így tényleg félreérthető. De ismerni kell a finn néplelket, hogy ezt a részt tényleg megértsük.
A finneknél tényleg nincsen kommunikációs kényszer. Semmilyen. Olyan ez minthogy egy finn nem mondja a párjának egynél sokkal többször hogy "szeretlek". Úgy vannak ezzel, hogy egyszer elmondják és ha változik a helyzet akkor majd szólnak. Ugyanez érvényes a közösségi helyekre. Ha nincs okuk akkor nem pofáznak, nem udvariaskodnak, nem köszöngetnek. Az, hogy jó napot kívánnak az alap, azt nem kell mondani. Senki nem kíván rosszat a másiknak, vagyis az alap, hogy jó napot kívánnak :)
Persze az elmúlt évek során sokat európaiasodott a finn társadalom is. Vagyis a fővárosban és a nagyobb városokban már terjednek az európai kommunikációs szokások. De maga a finn néplélek az lassan változik.
Szóval a finn halgatagság és zárkózottság nem barátságtalanság, nem modortalanság. A jó szándék, segítőkészség az alap, ehhez egy finnek nem kell csevegnie meg művigyorral jó napot kívánnia. Ha egy nyilvános szaunába belépsz akkor egy szűk biccentés bőven elég. A köszöngetésnél többet ér ha megfogod a félig üres vizesvödröt és kimész teletölteni. Azzal jobban kifejezed magad mint egy üres köszönéssel.
BZoltan
2019.01.05 19:48:09
@MaCS_70: Lehet beszélgteni szaunában, de nem kötelező.
Az nem igaz, hogy szaunában ne lehetne politizálni. Olyannyira lehet, hogy van szauna a finn parlamentben is.
Az nem igaz, hogy szaunában ne lehetne politizálni. Olyannyira lehet, hogy van szauna a finn parlamentben is.
For the English version of this post, please click here.
"Mások Frankhon boráért hadd rajongjanak csak,magasztalják spanyol vagy olasz bor ízét,vagy azt dícsérjék, melyben sirászi tűz ég:magyar vessző nedvét kívánom én magamnak.Ki csínján issza csak, életét megnyújtja annak,ily nektár nem…..
BZoltan
2018.10.20 19:37:55
@varga.daniel.sokbor: A juhfark "nehézsége" egy teljesen fals és téves szakmai blődli. Nem tudom ki keztde el terjeszteni vagy ki értett először félre valamit. A hagyományos helyi fajták közül messze a juhfark a legmegbízhatóbb.
Egyébként megszámoltam... a posztban a kesernye/keserű szó 12-szer szerepel. A juhfarknak ez az olaszrizlingre hajazó mandulás, csonthéjas kesernye konkrétan a fajtajellege. Nem mindenki szereti, de egy a világon összesen talán 100 hketáron termő fajtának nem kell mindenkinek a kedvére valónak lennie.
Amiért a 2016-os évben ez karakteresebben jelenik meg az azért lehet, mert a jégverés miatt a borok extraktja és esetleges maradékcukor tartalma alacsonyabb és emiatt a juhfark fajtajellege is határozottabb.
Egyébként megszámoltam... a posztban a kesernye/keserű szó 12-szer szerepel. A juhfarknak ez az olaszrizlingre hajazó mandulás, csonthéjas kesernye konkrétan a fajtajellege. Nem mindenki szereti, de egy a világon összesen talán 100 hketáron termő fajtának nem kell mindenkinek a kedvére valónak lennie.
Amiért a 2016-os évben ez karakteresebben jelenik meg az azért lehet, mert a jégverés miatt a borok extraktja és esetleges maradékcukor tartalma alacsonyabb és emiatt a juhfark fajtajellege is határozottabb.
BZoltan
2018.10.24 04:50:23
@varga.daniel.sokbor: Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy az Imre nem nyilatkozik egy olyan fajtáról amivel ő maga soha életében nem dolgozott. Az Imre azt szokta mondani, hogy ő csak ritkán, az igazán jó években szokott juhfark bort készíteni. Csak azt nem szokta hozzátenni, hogy mivel csak ilyenkor tud vásárolni juhfark szőlőt.
Az olaszrizling és a juhfark fajtajellege nagyo hasonlóak. Mind az olasznak ahogy a juhfarknak is sajátossága a korty végén érezhető kesernye amit sokan csonthéjjas vagy mandulás jegynek tartanak/éreznek.
2016-ban a jégverés durván tönkretette a szőlők lombozatát a Somlón. Ugyanakkor a szőlőtermésnek "csak" 40-60%-a veszett oda. Emiatt a megmaradt szőlő, a nagyon lecsökkent lombfelülettel lassabban érett be vagy egyáltalán nem érett be. Emiatt sokkal alacsonyabb cukrfokkal szüretelt mindenki mint máskor és így a borok is sokkal szárazabbak lettek mindenkinél. A szárazabb és alacsonyabb extrakttartalmú olaszrizlingekben és juhfarkokban a fajtajelleg szükségszerűen intenzívebb.
Ami érdekes és szerintem fontos tudnivaló az ilyen katasztrófasúlytotta évjárat borairól... és amiről szerintem senki nem beszél szívesen az az, hogy milyen olyan eszközökkel is éltek a borászok abban az évben.
A jégverés szinte minden fürtöt érintett. Azok akiknek nem sikerült a jégverést követő 12-18 órán belül reagálni azoknak bizony a sérült szemek elkezdtek rothadni. A Somlón amúgy is ritkaság az organikus szőlőművelés. Mi vagyunk az egyetlenek akik kizárólag csak szerifikált organikus szőlőből készítünk brt. Rajtunk kívül még a Kreinbacher birtok saját területei szertifikáltak. Nem tudok magunkon kívül mást aki a jégverés után azonnal a réz-kamilla-zsurló kombóval ment volna rá a szőlőre. A legtöbben bevetették a legdurvább növényvédő szereket. A 2016-os évben szerintem fokozottan van jelentősége annak, hogy ki milyen növényvédelemmel dolgozott. A borászati technológiákra ugyanez érvényes. Sokan a silányabb minőségű szőlőből származó ízproblémákat a legdurvább kazeines derítőszerekkel bekkelték ki. Ez egy olyan derítőszer ami egy az egyben kicseréli a borok aromavilágát. Elsősorban pont a rosszabb minőségű szőlő feldolgozása során előforduló zavaró ízek semlegesítésére van a kazeines derítés. Ez a derítőszer egy az egyben megfosztja a juhfarkot is és az olaszrizlinget is a fajtajellegétől. A techno nagyborászatoknál bevett szokás így kezelni a borokat.
Ez az oka annak, hogy voltak 2016-os borok ahol nem éreztél olaszrizling/juhfark fajtajelleget és volt ahol igen.
Az a kesernye ami mind a juhfark és az olaszrizling sajátossága lehet persze olyan íz amit te nem szeretsz. Nekünk is vannak olyan fogyasztóink akik nem szeretik ezeket a fajtákat. Ők rendszerint hárslevelűt, traminit vagy furmintot isznak tőlünk is.
Főleg a 2016-os évben amikor a jégverés miatt a mi boraink is alacsonyabb maradékcukorral és extrakttartalommal (1g/l cukor - 25g/l extrakt) kerültek palackba. A 2015 (3g/l cukor - 27g/l extrakt) év juhfarkját az 5g/l összes cukor és extrakt töblet bizony simulékonyabbá és a kesernyés utóízt jobban neutralizálta.
Mindezt pedig azért írtam le, mert úgy érzem erre a kesernyés jegyre építetted a posztodat.
Az olaszrizling és a juhfark fajtajellege nagyo hasonlóak. Mind az olasznak ahogy a juhfarknak is sajátossága a korty végén érezhető kesernye amit sokan csonthéjjas vagy mandulás jegynek tartanak/éreznek.
2016-ban a jégverés durván tönkretette a szőlők lombozatát a Somlón. Ugyanakkor a szőlőtermésnek "csak" 40-60%-a veszett oda. Emiatt a megmaradt szőlő, a nagyon lecsökkent lombfelülettel lassabban érett be vagy egyáltalán nem érett be. Emiatt sokkal alacsonyabb cukrfokkal szüretelt mindenki mint máskor és így a borok is sokkal szárazabbak lettek mindenkinél. A szárazabb és alacsonyabb extrakttartalmú olaszrizlingekben és juhfarkokban a fajtajelleg szükségszerűen intenzívebb.
Ami érdekes és szerintem fontos tudnivaló az ilyen katasztrófasúlytotta évjárat borairól... és amiről szerintem senki nem beszél szívesen az az, hogy milyen olyan eszközökkel is éltek a borászok abban az évben.
A jégverés szinte minden fürtöt érintett. Azok akiknek nem sikerült a jégverést követő 12-18 órán belül reagálni azoknak bizony a sérült szemek elkezdtek rothadni. A Somlón amúgy is ritkaság az organikus szőlőművelés. Mi vagyunk az egyetlenek akik kizárólag csak szerifikált organikus szőlőből készítünk brt. Rajtunk kívül még a Kreinbacher birtok saját területei szertifikáltak. Nem tudok magunkon kívül mást aki a jégverés után azonnal a réz-kamilla-zsurló kombóval ment volna rá a szőlőre. A legtöbben bevetették a legdurvább növényvédő szereket. A 2016-os évben szerintem fokozottan van jelentősége annak, hogy ki milyen növényvédelemmel dolgozott. A borászati technológiákra ugyanez érvényes. Sokan a silányabb minőségű szőlőből származó ízproblémákat a legdurvább kazeines derítőszerekkel bekkelték ki. Ez egy olyan derítőszer ami egy az egyben kicseréli a borok aromavilágát. Elsősorban pont a rosszabb minőségű szőlő feldolgozása során előforduló zavaró ízek semlegesítésére van a kazeines derítés. Ez a derítőszer egy az egyben megfosztja a juhfarkot is és az olaszrizlinget is a fajtajellegétől. A techno nagyborászatoknál bevett szokás így kezelni a borokat.
Ez az oka annak, hogy voltak 2016-os borok ahol nem éreztél olaszrizling/juhfark fajtajelleget és volt ahol igen.
Az a kesernye ami mind a juhfark és az olaszrizling sajátossága lehet persze olyan íz amit te nem szeretsz. Nekünk is vannak olyan fogyasztóink akik nem szeretik ezeket a fajtákat. Ők rendszerint hárslevelűt, traminit vagy furmintot isznak tőlünk is.
Főleg a 2016-os évben amikor a jégverés miatt a mi boraink is alacsonyabb maradékcukorral és extrakttartalommal (1g/l cukor - 25g/l extrakt) kerültek palackba. A 2015 (3g/l cukor - 27g/l extrakt) év juhfarkját az 5g/l összes cukor és extrakt töblet bizony simulékonyabbá és a kesernyés utóízt jobban neutralizálta.
Mindezt pedig azért írtam le, mert úgy érzem erre a kesernyés jegyre építetted a posztodat.
Utolért az Addams Family életérzés: mintha egy sötét felleg követne mindenhová. Volt már rosszabb szüretem (2010-ben, amikor nem szüreteltem), de ennél rosszabbul még soha nem éreztem magam. Az év közben sorra megjelenő problémák most, szeptember elején csúcsosodtak ki, közel 100 mm eső formájában.…..
BZoltan
2018.09.20 19:27:01
@kunzoo: A kezdetektől fogva organikusan művelünk úgy egy hektár szőlőt a Somlón. Ennek a kétharmada nagyon köves talajon karós művelésban, a harmada pedig inkább bazaltsrétes talajon középmagas kordonon. Három pannon bormustrán arattunk vele 2009-2010-2011, és azóta is vagy 6-8 csillagnyi helyen poharaztatják.
Vagyis szerintem lehet bióban tolni a furót. Tény, az ilyen extrém csapadék az olyan területeken ahol kicsit is megállt a leeső víz ott pattogatott kukoricaként robbantak szemek 100mm eső után. Addig bírta.
Vagyis szerintem lehet bióban tolni a furót. Tény, az ilyen extrém csapadék az olyan területeken ahol kicsit is megállt a leeső víz ott pattogatott kukoricaként robbantak szemek 100mm eső után. Addig bírta.
BZoltan
2018.09.21 04:58:33
@Gabssy: Nálunk szinte egy blokkban van minden és van vagy 8-10 fajtánk. A Tamáska háza alatti furmint elfolyt, a karósnak viszont semmi baja. A nagyhárs egy részét megette a lisztharmat, ugyanakkor legfelül a Kreinbacherék alatt tökéletes. A nagy Juhfark zseniális, az alsó új telepítés fele lerohadt.
Szóval igen, területtől függően nagyon eltérő tud lenni. Én azt figyeltem meg, hogy ahol van agyagos réteg ott a talaj jobban megfogta a sok csapadékot és ott jobban rothadt a nagy eső után. Ahol meg köves és lejtősebb ott elfolyt a víz és épp maradt a a szőlő.
@kunzoo: Nekünk tavaly semmi baj nem volt a Furminttal. Szerintem szó sincs 1/10 arányról. Függetlenül a biótól az van mint minden mással. 15 évből 5 nagyon jó, 5 közepes és 5 az szenvedős.
Szóval igen, területtől függően nagyon eltérő tud lenni. Én azt figyeltem meg, hogy ahol van agyagos réteg ott a talaj jobban megfogta a sok csapadékot és ott jobban rothadt a nagy eső után. Ahol meg köves és lejtősebb ott elfolyt a víz és épp maradt a a szőlő.
@kunzoo: Nekünk tavaly semmi baj nem volt a Furminttal. Szerintem szó sincs 1/10 arányról. Függetlenül a biótól az van mint minden mással. 15 évből 5 nagyon jó, 5 közepes és 5 az szenvedős.
Bor és vállalkozás
Megszegtem a saját borvásárlási szabályomat, a Szerémi Zöld miatt!
2018.08.29 19:43:23
A szabály a következő: kóstolás nélkül nem vásárolok bort. Csak nagyon-nagyon ritkán, mint ebben az esetben. A szabályszegésem oka, az alábbi FB bejegyzések.
Medvebor zalai borászat Július 26. · A hét végén Pesten is!!! Ahogy már korábban írtam, forgalomba került az első borom. A hét végén (és…..
BZoltan
2018.09.01 13:29:21
BZoltan
2018.09.02 11:39:38
@László Vágó: Hogy élesen vagy nem, de valamilyen szinten mindenképpen elkülöníthető.
Szerintem az elsődleges kérdés, hogy mit érthetett Prohászka Ferenc a "fűszeresség" alatt.
Én személy szerint megelehtősen szkeptikus vagyok az ilyen fajtajelleg meghatározásokat illetőleg.
Szerintem az elsődleges kérdés, hogy mit érthetett Prohászka Ferenc a "fűszeresség" alatt.
Én személy szerint megelehtősen szkeptikus vagyok az ilyen fajtajelleg meghatározásokat illetőleg.
Ígértem egy bejegyzést a talajtakaró növényzet használatáról a szőlőben - ez következik most. Amint arról már beszéltem, takarónövényt azért használunk a sorok között, mert a talaj felső 30-40 centiméteres rétegét átjáró gyökértömeg segít a humuszképződésben. A takarónövény meggátolja az eróziót a…..
BZoltan
2018.06.13 18:37:10
@sulfur: Köszi :) Majd viszek bablevest és váltásgatyát.
BZoltan
2018.06.29 07:07:50
@TDOK: Megtisztelő, hogy közvetítesz ebben a kérdésben.
Az első levelemben amit nekik írtam leírtam, hogy a Somló-hegyre (1), szőlőbe (2) szeretnék hengert maximum (3) 1.5m széles eszközt. Erre kaptam 11 nappal később a bruttó 952 ezer forintos ajánlatot, 55 napos határidőben 60% előleggel.
Az upsale-nek ezen módját én nem kedvelem. Szerintem üzletileg eredményesebb és a fogyasztóban nagyobb bizalmat kelt az, ha nem a legnagyobb, legdrágább, legfelszereltebb cuccról adjuk az első ajánlatot. Hanem több lehetőséet felkínálva, a drágább megoldások előnyeit leírva.
Bocs, de én konkrétan balekra vevésnek tartom azt, ha rám akar valaki tolni (miután konkrétan leírtam, hogy szőlészetbe kell a gép) egy olyan drágább (esetünkben szántóföldi technológiás) műszert amire semmi szükségem nincsen.
Bevallom, érzékeny vagyok az ilyen dolgokra.
Az első levelemben amit nekik írtam leírtam, hogy a Somló-hegyre (1), szőlőbe (2) szeretnék hengert maximum (3) 1.5m széles eszközt. Erre kaptam 11 nappal később a bruttó 952 ezer forintos ajánlatot, 55 napos határidőben 60% előleggel.
Az upsale-nek ezen módját én nem kedvelem. Szerintem üzletileg eredményesebb és a fogyasztóban nagyobb bizalmat kelt az, ha nem a legnagyobb, legdrágább, legfelszereltebb cuccról adjuk az első ajánlatot. Hanem több lehetőséet felkínálva, a drágább megoldások előnyeit leírva.
Bocs, de én konkrétan balekra vevésnek tartom azt, ha rám akar valaki tolni (miután konkrétan leírtam, hogy szőlészetbe kell a gép) egy olyan drágább (esetünkben szántóföldi technológiás) műszert amire semmi szükségem nincsen.
Bevallom, érzékeny vagyok az ilyen dolgokra.
BZoltan
2018.06.29 08:14:03
@TDOK: Nem írtam sehol a harácsot. Szó sincsen erről. De ha explicit megírom, hogy szőlőbe kell és hogy hegyre, akkor furcsa érzés egy kétszer drágább a szükségesnél sokkal jobb/másabb eszközre ajánlatot kapni.
Nincsen harag, én megértem, hogy ez csak egy mallőr volt. Nincs kizárva, hogy mégis veszek ilyen cuccot, de bevallom, hogy még a 350+áfát is sokallom egy kicsit. 200+áfa lenne szerintem a reális ára egy ilyen cuccnak.
Nincsen harag, én megértem, hogy ez csak egy mallőr volt. Nincs kizárva, hogy mégis veszek ilyen cuccot, de bevallom, hogy még a 350+áfát is sokallom egy kicsit. 200+áfa lenne szerintem a reális ára egy ilyen cuccnak.
Ahogy közeleg a szüret, egyre komolyabban foglalkoztat a még kíméletesebb szőlőfeldolgozás. A tavalyi év kiváló választása a Jolly zúzó-bogyózó volt, ami gyökeresen változtatta meg a szőlő feltárását: míg korábban a bogyózógép által levert bogyók egészben maradtak, és úgy kerültek áztatásra, addig…..
Tokaj és furmint, Toszkána és sangiovese, bordói grand cru classé és a répacukor. Az első két szimbiózist nem kell magyarázni, azonban a harmadik hallatán gyaníthatóan sokaknak a tarkójára szalad a szemöldökük. Bevallom, nekem sem sikerült megbarátkoznom a gondolattal, hogy a…..
BZoltan
2018.05.31 22:47:08
@zoli: Dehogy csűröm, csavarom. Hiteles forrást hoztam igazolandó, hogy régen is készült kereskedelmi aszú rendszeresen a Somlón. Leírtam neked a saját személyes tapasztalatomat. Nekem van három hektár szőlőm a Somlón, azt hiszem, hogy ez kellő alap ahhoz, hogy a helyi aszúsodásról nyilatkozzak. Nálunk a juhfark, ha olyan az év, akkor 100%-ban aszúsodik. Ezt nagyjából tíz évből háromszor tudja. Szóval nem, nem igaz az, hogy "Tokajban éppen annyira ritka, ha nincs aszús év, mint amennyire máshol, ha az van." Kérdezz meg bárkit, hogy ha valami rosszat kell mondani a juhfarkról akkor mit mond...hogy érzékeny a szürkerothadásra.
Konkrétan itt van a bizonyíték feketén-fehéren, hogy aszú volt is és van is máshol is, csak máshol nem használják fel olyan mértékben, de nem amiatt, hogy kevesebb aszúsodás lenne, hanem mert más borvidékeken nem volt piaca az ilyen típusú bornak.
A gombás példád nagyon jó. Pontosan erről van szó. De ugye ahol nem lehet az adott gombát kaszálni csak éppen előfordul attól még nem fogunk fintorogni, hogy hát ez a gomba nem idevaló és csak modifikálja itten a környezetet. Akkor is része lesz az erdőnek és az egész szisztémának ha kevesebb van belőle mint azon a helyen ami erről híres.
A kérdés az, hogy a botritiszesedés az része-e a termőhelyi jellegnek avagy sem. Szerintem ha nagyban az akkor kicsiben is az.
De hagyjuk, nem hiszem, hogy innen előre tudunk lépni. Mondom, felségsértés és szentséggyalázás ma sok helyen erről a témáról egyáltalán beszélni is :(
Konkrétan itt van a bizonyíték feketén-fehéren, hogy aszú volt is és van is máshol is, csak máshol nem használják fel olyan mértékben, de nem amiatt, hogy kevesebb aszúsodás lenne, hanem mert más borvidékeken nem volt piaca az ilyen típusú bornak.
A gombás példád nagyon jó. Pontosan erről van szó. De ugye ahol nem lehet az adott gombát kaszálni csak éppen előfordul attól még nem fogunk fintorogni, hogy hát ez a gomba nem idevaló és csak modifikálja itten a környezetet. Akkor is része lesz az erdőnek és az egész szisztémának ha kevesebb van belőle mint azon a helyen ami erről híres.
A kérdés az, hogy a botritiszesedés az része-e a termőhelyi jellegnek avagy sem. Szerintem ha nagyban az akkor kicsiben is az.
De hagyjuk, nem hiszem, hogy innen előre tudunk lépni. Mondom, felségsértés és szentséggyalázás ma sok helyen erről a témáról egyáltalán beszélni is :(
BZoltan
2018.06.01 05:23:03
@zoli: Nem, nem az országot nácizzuk le, de ha ameddig minden választáson kap 5%-ot egy náci párt addig nyugodtan mondhatjuk, hogy az országra jellemző a kisebb vagy nagyobb mértékben a náculás.
Nem azt mondtam, hogy Somlónak a legjellemzőbb bora az aszú lenne. Nem azt mondtam, hogy azt csinálják a legtöbben. Nem azt mondtam, hogy Somló aszús borvidék lenne.
Azt mondtam, hogy a botritisz rendszersen és említésre méltó mértékben megjelenik, annak segítségével kereskedelmi mennyiségben értelmezhető aszúbor készíthető.
Ha Tokajban a botritisz a termőhelyi tipicitás alapja és legfontosabb formálója akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy máshol is ahol a botritisz jelen van ott az legitim alkotója a helyi tipicitásnak.
Ami ellen én érvelek, hogy ha valami az egyik helyen fontos meghatározó az máshol miért kizárólag irtandó kórság.
Az, hogy a botritisz mint termőhelyi jelleg nem kizárólag tokaji azt feljebb több törtnelmi forrással és szőlészeti adatokkal már igazoltam. Kanonizálni soha nem fogja ezt senki, mert ahhoz túl nagy falat ez. De az igazság és a hitelesség nekem mindig is fontosabb lesz mint a kánon.
Az aszú Tokaji exkulzivitása pusztán lobbitevékenység és marketingérdekek következménye. Egyszer ezt valaki kitalálta és azóta az a kánon, hogy a botritisz Tokajban mennyei csuda, de mindenhol máshol egy betegség.
Ez a tipikus példa arra, hogy marketing mennyire le akarja az amúgy nagyon is összetett igazságot egyszerűsíteni. Tök jó lenne a marketingnek ha mindenborvidéknek egyetlen könnyen leírható jellemzője lenne. De az igazság az az, hogy a termőhelyi tipicitás egy rendkívül összetett, bonyolult és nagy rendszer aminek sok-sok összetevője van.
Én megértem, hogy könnyebb kommunikálni a nagyvilágba, hogy a magyar édesbor/aszúbor az csak és kizárólag Tokaj... tényleg, megértem, hogy a biznisz így működik a legjobban. Csak éppen ez egy hazugság amely szakmai érvekkel és történelmi forrásokkal cáfolható. Szar ügy az amikor a marketingnek szembejöne a valóság :)
Nem azt mondtam, hogy Somlónak a legjellemzőbb bora az aszú lenne. Nem azt mondtam, hogy azt csinálják a legtöbben. Nem azt mondtam, hogy Somló aszús borvidék lenne.
Azt mondtam, hogy a botritisz rendszersen és említésre méltó mértékben megjelenik, annak segítségével kereskedelmi mennyiségben értelmezhető aszúbor készíthető.
Ha Tokajban a botritisz a termőhelyi tipicitás alapja és legfontosabb formálója akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy máshol is ahol a botritisz jelen van ott az legitim alkotója a helyi tipicitásnak.
Ami ellen én érvelek, hogy ha valami az egyik helyen fontos meghatározó az máshol miért kizárólag irtandó kórság.
Az, hogy a botritisz mint termőhelyi jelleg nem kizárólag tokaji azt feljebb több törtnelmi forrással és szőlészeti adatokkal már igazoltam. Kanonizálni soha nem fogja ezt senki, mert ahhoz túl nagy falat ez. De az igazság és a hitelesség nekem mindig is fontosabb lesz mint a kánon.
Az aszú Tokaji exkulzivitása pusztán lobbitevékenység és marketingérdekek következménye. Egyszer ezt valaki kitalálta és azóta az a kánon, hogy a botritisz Tokajban mennyei csuda, de mindenhol máshol egy betegség.
Ez a tipikus példa arra, hogy marketing mennyire le akarja az amúgy nagyon is összetett igazságot egyszerűsíteni. Tök jó lenne a marketingnek ha mindenborvidéknek egyetlen könnyen leírható jellemzője lenne. De az igazság az az, hogy a termőhelyi tipicitás egy rendkívül összetett, bonyolult és nagy rendszer aminek sok-sok összetevője van.
Én megértem, hogy könnyebb kommunikálni a nagyvilágba, hogy a magyar édesbor/aszúbor az csak és kizárólag Tokaj... tényleg, megértem, hogy a biznisz így működik a legjobban. Csak éppen ez egy hazugság amely szakmai érvekkel és történelmi forrásokkal cáfolható. Szar ügy az amikor a marketingnek szembejöne a valóság :)
BZoltan
2018.06.01 09:20:03
@zoli: Örülök, hogy a legfontosabb kérdésben egyetértünk. Szerintem a lobbi és a nettó ostobaság néha kéz a kézben jár, néha pedig külön okoznak károkat. Nem igazán lázadok ezek ellen, de ha alkalom adódik akkor elmondom amit gondolok és tudok, vagy tudni vélek. A vérlázítóan kretén nászéjszakázás is ilyen, pedig abból elvileg én is hasznot húzhatnék. De én hiszek abban, hogy hosszú távon a hitelesség és az igazság a jövedelmezőbb. Mondjuk nyilván hülye vagyok :)
Azt nem hiszem, hogy Tokajnak bármilyen problémát okozna ha más borvidékeken is készülne néha párszáz palack aszúbor. Mondom, igazán nincsen sem termelői sem piaci igény arra, hogy jelentős aszút palackozzanak máshol. Mi az éves 6-8 ezer liter borunkból minden harmadik évben tudnánk 200-300 liter aszú kaliberű édesbort csinálni. Nem fájna az senkinek.
A botritisz/muslinca/kocsánybénulós fajta szerintem mind terroirképző faktorok. Szerintem ismered az én terroir koncepciómat. Én minden természetes és kultúrális/emberi faktort a terroir részének tartok. Nem csak az a terroirképző aminek közvetlen (!) hatása, hogy most (!) mi (!) finomnak tartunk egy (!) bort.
Én a terroir egy olyan műhelynek tartom ahol ezernyi meg ezernyi kisebb és nagyobb munkaeszköz van... némelyik fiókba dugva, némelyik a sarokba hajítva, némelyik a falra szögelve. Van olyan eszköz amit napi szinten használunk és van amelyiket csak ritkán veszünk elő. De minden kész termék ebbő a műhelyből kerül ki és minden terméket a műhely eszközeivel készítünk el. Van úgy, hogy egy törött csavart használunk fel, van úgy hogy a kukából guberálunk ki egy szemétnek gondolt rongyot valmihez. Idővel a termékek is változnak, mi is tanulunk/felejtünk és az eszközök is kopnak, néha meg újak kerülnek be a rendszerbe.
A muslinca amúgy szerintem mint természetes és élő organizmus alapvető része a termőhelynek. A botritisz sem kevésbé. Azért mert a gilisztát ami a humiszt csinálja látjuk és elfogadjuk terroir alkotónak attól még a botritisz is az :)
A kocsánybénulásra hajlamos fajta egy nehéz eset... a fajtát az ember válogatja. Ha a kocsánybénuló fajtának van valami olyan jellege ami valamiért az adott borvidékhez kötődik akkor közvetve ez is része a termőhelynek. A kéknyelű/sárfehér mint női virágú fajták is terheltek... és mégis a badacsonyi/somlói termőhely elválaszthatatlan részei voltak. Ameddig ugyebár néhány nagyonhülye kitalálta, hogy alacsony a hozamunk és pusztuljanak. Ők úgy néztek egy tulajdonságra mint kiküszöbölendő problémára. Aztán jól odavertek a borvdéki tipicitásra, eszem a is szívüket.
Egyébként a botritiszt nem aszúborhoz használták a Somlón. A régi leírások egyértelműen arra utalnak, hogy a somlói borok sárgábbak, olajosabbak, tüzesebbek voltak mint sok más vidék bora. Saját tapasztalatból mondom, hogy ezek jellemzően az 2-5% botritiszes szem áztatással való feldolgozásának jele. A régi somlói borok, főleg az értékesebbek mai kifejezéssel mondva szamorodnis jellegűek voltak. Az, hogy ma ez a stílus nem divat az lényegtelen. A lényeg az az, hogy a tokajinál kisebb mértékben de mindenképpen jelen levő botritisz bizony nagyon is meghatározta a somlói borok stílusát.
Azt nem hiszem, hogy Tokajnak bármilyen problémát okozna ha más borvidékeken is készülne néha párszáz palack aszúbor. Mondom, igazán nincsen sem termelői sem piaci igény arra, hogy jelentős aszút palackozzanak máshol. Mi az éves 6-8 ezer liter borunkból minden harmadik évben tudnánk 200-300 liter aszú kaliberű édesbort csinálni. Nem fájna az senkinek.
A botritisz/muslinca/kocsánybénulós fajta szerintem mind terroirképző faktorok. Szerintem ismered az én terroir koncepciómat. Én minden természetes és kultúrális/emberi faktort a terroir részének tartok. Nem csak az a terroirképző aminek közvetlen (!) hatása, hogy most (!) mi (!) finomnak tartunk egy (!) bort.
Én a terroir egy olyan műhelynek tartom ahol ezernyi meg ezernyi kisebb és nagyobb munkaeszköz van... némelyik fiókba dugva, némelyik a sarokba hajítva, némelyik a falra szögelve. Van olyan eszköz amit napi szinten használunk és van amelyiket csak ritkán veszünk elő. De minden kész termék ebbő a műhelyből kerül ki és minden terméket a műhely eszközeivel készítünk el. Van úgy, hogy egy törött csavart használunk fel, van úgy hogy a kukából guberálunk ki egy szemétnek gondolt rongyot valmihez. Idővel a termékek is változnak, mi is tanulunk/felejtünk és az eszközök is kopnak, néha meg újak kerülnek be a rendszerbe.
A muslinca amúgy szerintem mint természetes és élő organizmus alapvető része a termőhelynek. A botritisz sem kevésbé. Azért mert a gilisztát ami a humiszt csinálja látjuk és elfogadjuk terroir alkotónak attól még a botritisz is az :)
A kocsánybénulásra hajlamos fajta egy nehéz eset... a fajtát az ember válogatja. Ha a kocsánybénuló fajtának van valami olyan jellege ami valamiért az adott borvidékhez kötődik akkor közvetve ez is része a termőhelynek. A kéknyelű/sárfehér mint női virágú fajták is terheltek... és mégis a badacsonyi/somlói termőhely elválaszthatatlan részei voltak. Ameddig ugyebár néhány nagyonhülye kitalálta, hogy alacsony a hozamunk és pusztuljanak. Ők úgy néztek egy tulajdonságra mint kiküszöbölendő problémára. Aztán jól odavertek a borvdéki tipicitásra, eszem a is szívüket.
Egyébként a botritiszt nem aszúborhoz használták a Somlón. A régi leírások egyértelműen arra utalnak, hogy a somlói borok sárgábbak, olajosabbak, tüzesebbek voltak mint sok más vidék bora. Saját tapasztalatból mondom, hogy ezek jellemzően az 2-5% botritiszes szem áztatással való feldolgozásának jele. A régi somlói borok, főleg az értékesebbek mai kifejezéssel mondva szamorodnis jellegűek voltak. Az, hogy ma ez a stílus nem divat az lényegtelen. A lényeg az az, hogy a tokajinál kisebb mértékben de mindenképpen jelen levő botritisz bizony nagyon is meghatározta a somlói borok stílusát.
Kis birtokunk organikusan fejlődik. Idén 100%-os beállottságú lett az új ültetvényünk, lényegében megvagyunk a gépesítéssel, és talán tudunk bort készíteni is (ezen egészen biztosan lehet még javítani). A növekedés következő lépése a vállalkozás gazdaságosságának megteremtése. A telepítés utáni első…..
BZoltan
2018.05.21 08:23:10
@kunzoo: Szerintem arra, hogy bio nem érdemes arculatot építeni.
A hitelességre, természetességre, tisztaságra és a kézművességre érdemes, de nehéz. Ezt amúgy a Ramboék nagyon ügyesen csinálják. Szerintem 3-4 éven belül már kihagyhatatlan szereplői lesznek a magyar élvonalnak.
Dörgicsét pedig simán vissza tudják rakni a térképre. Ha Bussay dokinak sikerült a Zalát feltenni a térképre akkor Dörgicsével nem lesz lehetetlen :)
A hitelességre, természetességre, tisztaságra és a kézművességre érdemes, de nehéz. Ezt amúgy a Ramboék nagyon ügyesen csinálják. Szerintem 3-4 éven belül már kihagyhatatlan szereplői lesznek a magyar élvonalnak.
Dörgicsét pedig simán vissza tudják rakni a térképre. Ha Bussay dokinak sikerült a Zalát feltenni a térképre akkor Dörgicsével nem lesz lehetetlen :)
BZoltan
2018.05.22 04:06:33
@kunzoo: Tudtommal szertfikált rendszer a Rambó birtoka. Másnak nem nagyon van értelme.
A marketing értéke szerintem a bionak úgy mezitláb nem sok van. Úgy értem, hogy ha rárakom a címkénkre, hogy bio (mi is szertifikált bio birtok vagyunk) attól senki nem fogja kérni egy vinotékában. Nálunk inkább az működik, hogy külföldi éttermesek és kereskedők direkt úgy keresnek meg minket, hogy szertifikált biok vagyunk-e mert ha igen akkor érdekli őket a dolog.
Szóval a nyugati csúcs gasztróba már elvárás, hogy pap legyen papír. Magyarországon még nem.
Amúgy szerintem a Dörgicse önmagában nem hangzik rosszul. Azt azárt mindenki tudja, hogy az északi part hegyein fasza bort lehet szűrni.
A marketing értéke szerintem a bionak úgy mezitláb nem sok van. Úgy értem, hogy ha rárakom a címkénkre, hogy bio (mi is szertifikált bio birtok vagyunk) attól senki nem fogja kérni egy vinotékában. Nálunk inkább az működik, hogy külföldi éttermesek és kereskedők direkt úgy keresnek meg minket, hogy szertifikált biok vagyunk-e mert ha igen akkor érdekli őket a dolog.
Szóval a nyugati csúcs gasztróba már elvárás, hogy pap legyen papír. Magyarországon még nem.
Amúgy szerintem a Dörgicse önmagában nem hangzik rosszul. Azt azárt mindenki tudja, hogy az északi part hegyein fasza bort lehet szűrni.
Be van fejezve a nagy mű, igen.A gép forog, az alkotó pihen.Év-milliókig eljár tengelyén,Míg egy kerékfogát ujítni kell.
(Schmidt Pál Madách Imre: Az ember tragédiája.)
Tesztüzem a szőlőben
Tekintettel arra, hogy egyelőre nem dől az uniós pénz a gazdaságba, viszont…..
BZoltan
2017.07.24 15:46:58
@RAMBO: Röpke fejszámolással, nálunk úgy hektáronként 6-7 munkanapnyi kaszálást tudnánk egy ilyen masinával spórolni (gyorsítani) hektáronként. Persze ez szezonfüggő, mert van úgy, hogy többet kell kaszálni és van úgy, hogy jól el lehet kapni időben az aljönvényzetet. De az ökölszabály szerint ha egy mezőgazdasági eszköz három éven belül megtérül az már hiperfrankóság.
Szóval engem mindenképpen érdekel.
Szóval engem mindenképpen érdekel.
BZoltan
2017.07.26 00:20:07
@RAMBO: Ez örömteli :) Ha esetleg segíteni tudok, akkor szóljál bátran.
BZoltan
2018.05.21 11:06:35
Az idei évben több kisebb tételünk volt (150 liter körül) és amikor felhívtuk a palackozással foglalkozó pinceszövetkezetet, kedvesen elhajtottak, mert ők nem foglalkoznak ilyen kis mennyiségekkel. Így aztán magunk láttunk neki ezeknek a manikűr tételeknek a lepalackozásához, amiről kiderült, hogy…..
BZoltan
2018.04.08 12:22:28
@Gabssy:
Borüveg - THM KFT.
Régi Veszprémi út 14-16.
9028 Győr
Fon.: +36 96 312 - 133
Mobil.: +36 30 651 3753
Web: www.boruveg.com
Borüveg - THM KFT.
Régi Veszprémi út 14-16.
9028 Győr
Fon.: +36 96 312 - 133
Mobil.: +36 30 651 3753
Web: www.boruveg.com
Első pillanatra egy 1500 forintos hiperes édes szamorodni kockázatos vételnek tűnik. Egy szamorodni palackjának átlagos polci ára jóval efölött jár, ugyanakkor a másik oldalról ennyiért a kísérletezés sem annyira fájdalmas. A nagyobb tokaji pincészeteknél bevett dolog egy amolyan másodcímkés vonal…..
BZoltan
2018.04.04 18:08:53
@furmintfan: A kérdés az, hogy az édesbort egy szociális juttatásnak tartjuk amihez mindenkinek joga van. Vagy a természet egy ritka ajándékának amit sok munkával, nagy kockázatvállalással és kellő szakértelemmel lehet polcra rakni... Ebből a szempontból én kártékonynak tartok minden olcsó édesbort.
Főleg, hogy igazándiból nem vagyok meggyőzve, hogy itt valódi maradékcukorról van szó. Én az aszúk többségének esetében sem tartom helyénvalónak a maradékcukor kifezejezést. Ezért érdekelne, hogy ez a bor hogyan készült.
Főleg, hogy igazándiból nem vagyok meggyőzve, hogy itt valódi maradékcukorról van szó. Én az aszúk többségének esetében sem tartom helyénvalónak a maradékcukor kifezejezést. Ezért érdekelne, hogy ez a bor hogyan készült.
BZoltan
2018.04.05 07:50:24
@furmintfan: Ennek a bornak az árára több magyarázat is lehet.
Egyrészt az amit a Zoli ír önmagában egy lehetőség. Gyászos és gyalázatos lehetőség de való igaz, hogy 100-150Ft áron felvásárolt szőlőből ki lehet hozni ezt az árat. Azt mondjuk kétlem, hogy a posztban is jelzett alapvetően jó minőséget ilyen alapanyagból össze lehet hozni, de a borászati technológiák manapság csodákra képesek.
A másik lehetőség, hogy ez egy loss-leader termék. Ebben az esetben a piacszerzés és brand ismertség növelés érdekében a termelő vállalja a veszteséget.
Az, hogy az első eset mennyire gyalázatos nem szorul magyarázatra. A második pedig szerintem amortizálja az édesbor mint termékkategória renoméját.
A 12.5vv% szesz és az édes kategória az legaláb 23MM alapanyagot követel meg. Ennél kevesebből nem jön ki a törvényi minimum.
Egyrészt az amit a Zoli ír önmagában egy lehetőség. Gyászos és gyalázatos lehetőség de való igaz, hogy 100-150Ft áron felvásárolt szőlőből ki lehet hozni ezt az árat. Azt mondjuk kétlem, hogy a posztban is jelzett alapvetően jó minőséget ilyen alapanyagból össze lehet hozni, de a borászati technológiák manapság csodákra képesek.
A másik lehetőség, hogy ez egy loss-leader termék. Ebben az esetben a piacszerzés és brand ismertség növelés érdekében a termelő vállalja a veszteséget.
Az, hogy az első eset mennyire gyalázatos nem szorul magyarázatra. A második pedig szerintem amortizálja az édesbor mint termékkategória renoméját.
A 12.5vv% szesz és az édes kategória az legaláb 23MM alapanyagot követel meg. Ennél kevesebből nem jön ki a törvényi minimum.
BZoltan
2018.04.06 06:13:36
@pecz: Alázás :(
Az idén lecseréltük a szűrőnket. Vannak, akiknek van türelmük hobbi borszűrővel dolgozni, de ha egy picit komolyan vesszük a néhány ezer palackos borkészítési célkitűzést, akkor nem vacakolhatunk egy nyilvánvalóan prosztata problémákkal küzdő szűrővel. A szűrők összerakása számomra a Mars-expedíció…..
BZoltan
2018.03.29 09:30:12
@bakatorro: Valamennyi extraktot vesz ki a szűrő.
Az eddigi években azt figyeltem meg, hogy a lehető legkevesebb beavatkozás mellett hogyan fejlődik a bor a pincében. Így aztán a boraink eleinte ígéretesek, aztán szépek voltak, majd végül elöregedtek és meghaltak. Az érési folyamatot végig kísérve rengeteg tapasztalatot szereztem. Nagyon fontos:…..
BZoltan
2018.03.18 13:51:08
@Gabssy: Mindjuk engem az is érdekelne, hogy tényleg a magas kéntől fáj az ember feje Pista bá' bora után.
Mostanában több helyen olvastam arról, hogy elsősorban a biogén aminok okozzák a kínzó fejfájást és nem is a kén.
A kén elleni keresztes háború elején óta én folyamatosan túrom a toxikológiai írásokat és nyomát sem találtam annak, hogy bármilyen élettani hatása lenne a kénessavnak.
Mostanában több helyen olvastam arról, hogy elsősorban a biogén aminok okozzák a kínzó fejfájást és nem is a kén.
A kén elleni keresztes háború elején óta én folyamatosan túrom a toxikológiai írásokat és nyomát sem találtam annak, hogy bármilyen élettani hatása lenne a kénessavnak.
BZoltan
2018.03.19 10:38:22
@Gabssy: Igen, az amerikai(FDA) hatóságok toxikológiai dokumentumaiban én is ezt találtam. A bőrt és nyálkahártyát irritálhatja. De halálos dózisa (LD50) még így sincsen neki.
Persze, igen :) Aki már dolgozott törzsoldattal vagy lapkénnel az tudja, hogy nem kellemes. A Tibor szerint 20-30 év alatt hozzá lehet szokni :D
Viszont mindezt tudva engem egyre jobban érdekel, hogy pontosan mi is áll a kénmentes technológiára ideológiát építő mozgalom mögött.
Persze, igen :) Aki már dolgozott törzsoldattal vagy lapkénnel az tudja, hogy nem kellemes. A Tibor szerint 20-30 év alatt hozzá lehet szokni :D
Viszont mindezt tudva engem egyre jobban érdekel, hogy pontosan mi is áll a kénmentes technológiára ideológiát építő mozgalom mögött.
Itt az első magyar egyveleg is nagyjából az év első napjától március első hetéig bezárólag kóstolt borokkal...
BZoltan
2018.03.10 07:26:26
Mindog csodálkozva olvasom ezeket a giga posztokat. Ennyi anyag simán három hétnyi napi poszt is lehetne.
Emlékezzetek vissza Albert blogjára: albertgazda.blog.hu/ Nem kell több flekkes esszét írni mindig. Egy palackfotó, pár szó, pontszám.
Emlékezzetek vissza Albert blogjára: albertgazda.blog.hu/ Nem kell több flekkes esszét írni mindig. Egy palackfotó, pár szó, pontszám.
Ritka, hogy a borral kapcsolatos hírek és információk átlépik a magunkfajta szubkulturális fórumokat úgy, hogy lendületből letarolják az üzleti-, bulvár- és közéleti sajtó hasábjait is. Tavaly decemberben, még az úgynevezett gazdaságünnepi karácsony-nagyüzem előtt mégis valami ilyesmi történt,…..
BZoltan
2018.03.08 13:37:56
@Onebottle: Mit kérdeztél tőlük és milyen választ adtak?
Eger elsősorban a házasítások "hazája", bikavérek, csillagok, egri cuvée-k viszik itt a prímet, a fajtaborok - pláne fehérben - inkább csak epizódszerephez jutnak. A furmint szólóban palackozva végképp ritka madár ezen a tájon - Eger talán az egyetlen borvidékünk, ahol furmint és hárslevelű is…..
BZoltan
2018.02.14 08:11:05
@Adamkert: A nagyobb tömeg-specifikus hőkapaciát a borospalack esetében azért nem segít, mert amennyire késlelteti a palack tartalmának a melegedését/lehülését annyiban lassítja a hőmérséklet normális állapotba való visszatérését is. Röviden fogalmazva :) amit nyersz a réven azt bukod a vámon.
A vastag, nehéz borospalacknak egyetlen szerepe az, hogy prémium hatást keltsen. A fogyasztó a súlyosabb palackot kézben tartva azt érzi, hogy valami komolyat, súlyosat, többet kap a pénzéért.
Továbbá, szerintem a vastagabb üveg nem is törésállóbb mint a normális üveg.
A vastag, nehéz borospalacknak egyetlen szerepe az, hogy prémium hatást keltsen. A fogyasztó a súlyosabb palackot kézben tartva azt érzi, hogy valami komolyat, súlyosat, többet kap a pénzéért.
Továbbá, szerintem a vastagabb üveg nem is törésállóbb mint a normális üveg.
BZoltan
2018.02.15 18:28:33
@Adamkert: A törésállóságról én megkérdeznék egy fizikust. A józan paraszti eszem azt súgja, hogy egy ésszerű szint felett már nincs jelentősége a vastagságnak. Én már ejtettem le betonra teljesen átlagos palackot tele borral úgy hogy a palack pattant is egyett és mégsem tört el. De törtem már miszlikbe apró koccantással is. Az üveg egy trükkös anyag.
Valami nincs rendben. Mert adva van a tökéletes kézműves technológia, amelyben gyakorlatilag érintés nélkül születnek meg a legcsodálatosabb borok - és amelyik a valóságban igencsak akadozva működik.
..
(Kedves olvasónk, Török Attila cikkét olvashatjátok. Köszönjük!)
Beszéljenek hát a tények. Ha a magyar bor és a külvilág szóba kerül, a vélemények néha önsajnáltatók, máskor inkább önámítók. Jogos ilyenkor a kérdés: milyen adatállományra is támaszkodnak ezek? Első nekifutásra a nemzetközi (pld.…..
BZoltan
2018.01.23 08:42:28
@akov: Ott nem stimmel a dolog, hogy ez a vizsgálat nem a borlapokat nézte. Török Attila egy alapvető logikai hibát követ el. Az igaz implikáció negációja ugyanis nem feltétlenül eredményez igaz implikációt. Ez csak ekvivalencia esetében működik.
Attila viszont azt írja, hogy "A részletes borlap azért utal arra, hogy igényesebb étteremről van szó."
Ami lehetne egy igaz implikáció. Viszont az nem igaz, hogy az igényes éttermeknek van részletes online borlapja. Ráadásul mint írtam, a részletes online itallap korántsem biztos, hogy egyezik a valódi itallappal. De ha véletlenül egyezik is, még az sem jelent semmit. Mert hiába van ott egy bor az itallapon ha nem kínálja a sommelier.
Összességében ezzel a kutatással azt tudtuk meg amihez nem kell sok kutatás. Nevezetesen, hogy a magyar bornak nincsen olyan presztízse ami bevonzaná a fogyasztókat egy étterembe. Ezt eddig is tudtuk.
Én nem szeretem az olyan írásokat amik azt üzenik, hogy "nincsenek magyar borok a külföldi fine diningban" mert ez konkrétan nem igaz. Van, de a szerepünk nem az, hogy behúzzuk a fogyasztókat az étterembe.
Attila viszont azt írja, hogy "A részletes borlap azért utal arra, hogy igényesebb étteremről van szó."
Ami lehetne egy igaz implikáció. Viszont az nem igaz, hogy az igényes éttermeknek van részletes online borlapja. Ráadásul mint írtam, a részletes online itallap korántsem biztos, hogy egyezik a valódi itallappal. De ha véletlenül egyezik is, még az sem jelent semmit. Mert hiába van ott egy bor az itallapon ha nem kínálja a sommelier.
Összességében ezzel a kutatással azt tudtuk meg amihez nem kell sok kutatás. Nevezetesen, hogy a magyar bornak nincsen olyan presztízse ami bevonzaná a fogyasztókat egy étterembe. Ezt eddig is tudtuk.
Én nem szeretem az olyan írásokat amik azt üzenik, hogy "nincsenek magyar borok a külföldi fine diningban" mert ez konkrétan nem igaz. Van, de a szerepünk nem az, hogy behúzzuk a fogyasztókat az étterembe.
BZoltan
2018.01.23 08:57:36
@febiha: Nem "nem tökéletes", hanem gyökereiben és teljesen hibás.
Az, hogy így is reprezentatívabb mint amit én írtam az konkrétan butaság. Én ugyanis nem állítottam, hogy az amit írtam az bármit is reprezentálna. Amit én írtam az csak bizonyítja, hogy hiányosak a források.
"mérni nehéz, pontosan mérni szinte lehetetlen. "
Rosszul mérni pedig félrevezető és így kártékony.
Hangsúlyozom, hogy a cikkben leírt adatok nem pusztán pontatlanok, hanem maga a mérési módszer rossz.
Ha meg kell mérnem egy árok mélységét és csak egy 10cm +/- pontosságú mérőszalagom van akkor kapok egy pontatlan eredményt. De ha inkább odaállok az árok mellé és megnézem, hogy hányat tudok dekázni focilabdával és azt beszorzom 50cm-rel akkor nem pontatlan eredményt kapok, hanem rossz eredményt.
Mondom az online elérhető fine-dining borlapok nem tekintehtők forrásnak.
Ha a "kutatást" végző egyetlen magyar fine-dining étteremet felhív akkor ezt azonnal elmondták volna neki.
Van három dolog
1) online itallap - vagy van, vagy nincs
2) ha van online itallap - vagy pontos vagy nem
3) ha van online itallap és pontos is - arról, hogy a sommelier mit kínál semmit nem tudsz
4) itallapon lenni egy palack borral tíz éven át nem ugyanaz mint nem szerepelni az itallapon, de eladni évente tíz raklap bort.
Az, hogy így is reprezentatívabb mint amit én írtam az konkrétan butaság. Én ugyanis nem állítottam, hogy az amit írtam az bármit is reprezentálna. Amit én írtam az csak bizonyítja, hogy hiányosak a források.
"mérni nehéz, pontosan mérni szinte lehetetlen. "
Rosszul mérni pedig félrevezető és így kártékony.
Hangsúlyozom, hogy a cikkben leírt adatok nem pusztán pontatlanok, hanem maga a mérési módszer rossz.
Ha meg kell mérnem egy árok mélységét és csak egy 10cm +/- pontosságú mérőszalagom van akkor kapok egy pontatlan eredményt. De ha inkább odaállok az árok mellé és megnézem, hogy hányat tudok dekázni focilabdával és azt beszorzom 50cm-rel akkor nem pontatlan eredményt kapok, hanem rossz eredményt.
Mondom az online elérhető fine-dining borlapok nem tekintehtők forrásnak.
Ha a "kutatást" végző egyetlen magyar fine-dining étteremet felhív akkor ezt azonnal elmondták volna neki.
Van három dolog
1) online itallap - vagy van, vagy nincs
2) ha van online itallap - vagy pontos vagy nem
3) ha van online itallap és pontos is - arról, hogy a sommelier mit kínál semmit nem tudsz
4) itallapon lenni egy palack borral tíz éven át nem ugyanaz mint nem szerepelni az itallapon, de eladni évente tíz raklap bort.
A négy évvel ezelőtt komolyabb ráncfelvarráson és névváltáson is átesett tokaji államborászat kvázi-alapborairól már legalább kétszer írtunk bloghasábjainkon. Járjon utána itt és itt, aki valamilyen okból kifolyólag lemaradt, kimaradt. A reform szükségességével…..
Az év hátralévő részét már az ünnepi palackoknak fenntartva, december közepére is jön a menetrendszerű egyveleg. Otthon, vendégségben, étteremben, buliban, (bor)fesztiválokon kóstolt borok itthon, ennek megfelelően hosszabb-rövidebb, részletesebb vagy nyúlfarknyi, kóstolás közben vagy emlékezetből…..
BZoltan
2017.12.17 12:03:44
@szergo: Én is csináltam már ilyent. A 2012-es Juhfark borunknak vittem le 10%-kal az árát. Pedig elvitték volna az utolsó palackig akkor is ha +10%-kal növeltem volna. Nem egyedülálló jelenség, hogy egy bor ára jelzésértékkel követi az évjárathatást.
BZoltan
2017.12.20 19:17:06
@szergo: A Frici Vinculum bora egy legenda és önmgaában egy intézmény. A saját boraimat nem tudom megítélni, de el szokott fogyni és jó helyeken mérik.
Én csak azt mondom, hogy korántsem egyedi eset ez.
Ráadásul van ebben üzleti megfontolás is. Ha az ember bazírozik arra, hogy lesz olyan év amikor nagyon összeáll minden (vagy akár már ott van hordóban az alapanyag amiről a piac mit sem sejt) akkor annak a kiemelkedően jól sikerült bornak a magasabb árát könnyebb el tudja fogadni a piac ha a termelő azt mondja, hogy hát mos elsült bitangul a fegyver, de bezzeg az meg az az év csak átlagos volt és lám-lám annak viszont le is vittem az árát.
A nagyvilágban is ismert ez az árazási modell. Nem jófejség vagy megkönnyezni való alázat ez, hanem egy létező és ismert üzleti és kommunikációs stratégia.
Én csak azt mondom, hogy korántsem egyedi eset ez.
Ráadásul van ebben üzleti megfontolás is. Ha az ember bazírozik arra, hogy lesz olyan év amikor nagyon összeáll minden (vagy akár már ott van hordóban az alapanyag amiről a piac mit sem sejt) akkor annak a kiemelkedően jól sikerült bornak a magasabb árát könnyebb el tudja fogadni a piac ha a termelő azt mondja, hogy hát mos elsült bitangul a fegyver, de bezzeg az meg az az év csak átlagos volt és lám-lám annak viszont le is vittem az árát.
A nagyvilágban is ismert ez az árazási modell. Nem jófejség vagy megkönnyezni való alázat ez, hanem egy létező és ismert üzleti és kommunikációs stratégia.
BZoltan
2017.12.21 06:11:12
@szergo: Sőt, a szekszárdi borokra pedig fokozottan igaz amit írsz :) Magyarország amúgy elsősorban fehérboros ország. Úgy általában a magyar fehérborok sokkal közelebb vannak a világ élvonalához mint a magyar vörösborok. Ezen utóbbi sokkal nehezebb és kompetitívebb terep.
Mai posztunkban Sütő Zsolt 2017. március huszonkettedikén megjelent cikkének fordítását olvashatjátok. Az eredeti, szlovák nyelvű cikket itt találjátok. Az eredeti szöveg és a fordítás itt olvasható párhuzamosan.
Sok szó esik az utóbbi időben a természetes-, bio-, kézműves- és autentikus borokról.…..
BZoltan
2017.12.11 13:49:56
@zoli: Két külön téma az ültetvény és a pince bio minősítése. Ha csak az ültetvényt minősítteted bionak, akkor senki nem foglalkozik azzal, hogy a pincében mit csinálsz és akkor oranikus művelésmóddal termelt bio szőlőd lesz.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Büntetésre pedig még akkor sincsen esély sem ha egy fogyasztó éppen belehal az éttermi kalandba, mert ez nem így működik. A növényvédő szereknek (vagy bennük levő hatóanyagoknak) van egy olyan toxikológiai vizsgálata és engedélye amely garantálja, hogy még a várakozási időn belüli szüret esetén sem okoz komoly problémát. Olyan szert egyszerűen nem lehet kapni amitől bármi közvetlen baja lehetne a fogyasztónak. Szép is lenne, ha minden dokumentáció, engedély, nyomonkövetés nélkül lehetne ilyen mértékben toxikus szereket használni.
Ha kipermetezel ma egy növényvédő szert és holnap reggel leszüretesz akkor a lé laborvizsgálata ki fog mutatni szermaradványokat és magát a szert is. De ez semmiképpen nem lesz olyan mértékben toxikus amelynél ilyen komoly következmények lehetnek. Egyszerűen _NEM_. Pont... nem , akkor sem. Ilyen nincs. Ha ilyen közhiedelem van akkor az a bugyuta kemofóbia hatása.
Többek között ezért rühellem szenvedélyesen azt amikor a bio mellett valaki azzal próbál érvelni, hogy hát a konvencionális növényvédelem az mérgező. Nem az, nem így, nem ebben a dózisban és nem ilyen gyorsan. Ami igaz az az, hogy mnapság (korbban sem igazán) már nem végezenek több évig tartó, drága, több fajt lefedő toxigológiai vizsgálatokat. Vagyis a hosszú távú élettani hatásokkal kapcsolatban lehetnek kételyek, de ez nem az "összefossa magát" kategória.
De egy vékonyfosás vagy rosszullét miatt nincsen az a hatóság amelyik egy étteremnek minden alapanyagát laborba küldenek. Ez egyszerűen nem életszerű. Egyetlen alapanyag ilyen laborvizsgálata százezres nagyságrendű összegbe kerül. Egy étteremben pedig tucatnyi alapanyagot kellene ilyenkor megvizsgálni. Meg majd biztos milliós költségen fognak minden nyirkos fingást és múló rosszullétet kivizsgálni. Ha maradandó károsodást vagy halált okozna egy vacsora akkor indul be ez a gépezet. De mondom... olyan dózisban egy szőlőlé nem tud olyan hatóanyagot tartalmazni ami ilyen hatással járna. Esetleg akkor ha a Rambo nem a szőlőlét hanem magát a 100% növényvédőszert töltötte volna le.