Adatok
évasion...
52 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
It's been the longest year, you know?Tryna live on my own.....
Halkan kattan a bőrönd füle az éjben. Guruló kerekek mutatják utam a nyirkos sötétben egészen a sárgán világító taxi lámpáig. - A reptérre kérem. ..
Azt mondják a reinkarnációs utaztatás végleges eredményét sokáig nem értjük, hiszen a párhuzam mely a jelen és az előző életünkben húzódik nagyon fejlett intelligenciával és érzelmi töltéssel rendelkezőket kapcsolja át dimenzióról dimenzióra.
Becsukom a szemem, s érzem ahogy testemben egy egy pici…..
Úgy vágyom rá, hogy tudjak még hazudni Neked...
..
Némán fekszem ágyamban, s meredten bámulok bele az utcámban motoszkáló sárga szirénák fényébe. Gyomrom megfeszül, néha megremeg. Olyan csalódott vagyok...
Hűvös nagyvárosi estén telefonom névjegyzékét pörgetem, s mielőtt rányomnék egy névre agyam stoptáblája élesen felvillan előttem. ..
Manapság a szemembe csapnak a villámok, éles fehér fényben szöknek elő az ágyam alá söpört rossz döntések ezeréves porcicái, s ilyenkor...ilyenkor szívem hevesebben ver, egészen nyaki aortáimban érzem lelkem lüktetését. ..
- Who was this guy? - I can not define... - Ha, strange- yes, maybe he is my strange something... ..
A hideg üde vörös rózsákat fest az arcomra, s számon kifújt levegő hófehér felhőként szökik az éjbe. Karácsonyi fények közt sétálok, s az aprócska lankás utcák sötétjében meg meg torpanok. Figyelem az embereket, a tájat, a fénysugarak játékát, s szívem mélyére hatol egy nyughatatlan érzés. Hiányzol…..
„Szórakozottan
másvalaki arcával
mosolyodtam el.”..
Hűvös nagyvárosi estén telefonom névjegyzékét pörgetem, s mielőtt rányomnék egy névre agyam stoptáblája élesen felvillan előttem. ..
Felkavart por ízét érezni a levegőben. Az eső már kavarog felettünk, s emberacok között sétálok minduntalan. A nap lenyugodni készül, de utolsó sugaraival apró kis piros csókokat lehel fedetlen vállamra, s roséfröccs pedig járomcsontomra tapasztja mosolyom. Rád gondolok. ..
Kásaszerű fény ússza át szobám falait, hideg esőillattal telve lebben a függöny, s magamra húzom a takarót...
Elfáradtam. Pont. Elfáradtam reggel felkelni, s a tükörbe nézve a tegnapi sminkem sírástól megfolyt maradványait letörölni újra és újra. Most itt leülök egy kicsit, pont itt, a fürdőszoba közepén s csak nézem ahogy a lefolyóba hullanak könnyeim. Szétmosódnak, összeolvadnak, eltűnnek. Ahogy Te is…..
Miért olyan nehéz megtalálni valakit, aki fényes nappal is úgy fogad el ahogy késő éjjel maga elé képzelt? Miért olyan nehéz egyenes válaszokat adni egyenes kérdésekre? Miért nem lehet 6-os dobni az életünk dobókockáján,hogy kiszabadulhass a döntéseid…..
Igen igen, látom magam előtt ahogy tekinteted az égbe kapod és kissé megrázva fejed leteszed az asztalra a telefonod. Nem fogod érteni, sőt nem akarod megérteni miért is nyomkodom újra a billentyűket tudván tudva, hogy semmit sem ér. Mégis próbáljuk meg.
Hallgasd csak meg…..
Kinyitom az ajtót, s hosszan a szemedbe nézek mielőtt lábad elhagyja küszöböm, s kezed végigcsúszik gerincem ívén üdvözlésként. Mélybordó nedűvel kavarodik hangos nevetésünk, s füstöt fújva űzzük el kétségeinket egymás iránt. ..
Csillog a hashtag a képek alatt, s félmosolyra húzom a szám. Bár mindenki tisztába lenne a barátság fogalmával, talán nem tartana itt a világ. ..
Emlékszel arra amikor azt kérdeztem mennyi idő kell, hogy elteljen egy szívtörés után? Mennyi idő mire újra talpraáll valaki? Mire elsétál egy hely mellett, s nem villanak elő a múlt megragadt apró félhomályos részei szeme előtt?!..
A fertőtlenítőszer szúrja orromba magát, s pórusaimon keresztül kúszik vissza agyamba a jól ismert kórházi bentfekvés émelyítő kínkeserves szaga. ..
Szemembe tűz a nap, de már érezni melegségének enyhülését. A sugár létezése maradt csak mely még elhiteti velünk a nyár megragadt mozzanatait. A föld már réges rég hideget ont magából...
A kapcsolatok a legfontosabbak egy ember szerű lény életében. Sajnos jelzőkkel burkolják testünk, s ha nincs épp olyan színű, illetú, varrású, tapintású bőrünk melyet elvárnak tőlünk, rögtön a lista legaljára csúszunk. ..
Kővé dermedve állok a bejáratnál, mellettem emberek jönnek mennek s nem tudok megmozdulni. Napszemüvegem sötétített lencséjén átszúrnak a villódzó fények, s a lelkem mélyén dübörög a zene. Gyerünk! Indulj! ..
Megfigyeltem, hogy akkor tudok írni ha szomorú vagyok, vagy valami nagyon fáj. Ma mégsem ezért hozott ide a gondolat. Egyszerűen csak eszembe jutottatok, egymás után sorjában... úgy érzem hogy itt az idő hogy lezárjam, és tanulságot vonjak le létetekből. HIsz Ti megtettétek ezt már rég...
A szemedbe nézek, s feléd nyújtom poharam. Ülj le kérlek mellém. A fehér napozóágy mellettem rád vár. Kissé hideg hisz az első nap óta csak várja hogy helyedet elfoglald rajta. Nem muszáj beszélned, nem várok válaszokat. Ebben a káoszban talán már nincs is hang, mely elég erősen tépné át a gondok,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz