Adatok
tethova
6 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Én nem voltam a csirkeszárnynak sosem nagy rajongója, de ez egy időben kedvenc-kedvenc-kedvenc ételem volt. Nagyon könnyű elkészíteni, szupergyors és annyira finom, ropogós!
Ha idegenkedEL a szárnytól, dobverővel is csodás, de a szárny az igazán ropogós.
A csirkeszárnyakat dörzsöld be sóval és…..
Utazások közben mindig megállnak a távolsági buszok étkezdékben, minden alkalommal lencselevest veszek - felmelegíti testemet, lelkemet, proteines, ami a tej- és tojás nélkül élők világában elég fontos. Törökországban ez a Nr.1 leves, nem véletlenül - nagyon tápláló és finom.
Sokan mentát is…..
Bekövetésre ajánlom!
Ez az a német kislány akit mondtam - imádnivaló, minden nemzet kajáját vegánmód készíti el, és mellé még cuki is. Könnyű és ötletes recepteket mutat...
Na, ebben mindent ehetEL teljes biztonsággal, és szerintem ez a világ egyik legfinomabb kajája.Szuperegészséges és tele van fehérjével, nagyon könnyű elkészíteni (csak a burikat és a csicserit be kell tenni a sütőbe időben, de onnan gyerekjáték).A tavalyi év legnagyobb felfedezettje nálunk. Krémes…..
Ezt a receptet Erika barátnőmtől kaptam, egy időben rengeteget készítettem, a húga iráni pasija hozta egyenesen a hazájából.
Tudom, hogy nem vagy oda a padlizsánért, de ez tényleg nagyon finom - egyszerű, de nagyszerű, nagyon hálás a készítése is. Igen, sokáig fő, de szinte rá sem kell nézni.…..
Ez nevében leves, valójában egy igen tápláló egytálétel, nekem a kedvenc comfort foodommá nőtte ki magát. Teljes íze van, illatos, tele van proteinnel, és igazi keleti hangulatot csempészhet az asztalotokra, főleg a csini kis lilahagymás halapennyós joghurttal a tetején - szerintem a vegán joghurt /…..
Hát persze, hogy annyira kötődtél hozzá. Most, hogy elhunyt, neked is vannak ám kedvenc Bowie klipjeid. Jaj, de még mennyi! Most jönnek csak elő. Az a sok-sok sláger, amit amúgy is dúdoltál, most végre kikerül a Facebook oldaladra. Téged is sajnálunk, nem csak a legendás popikont. Sőt, téged talán…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Nem az a baj a cikkel, hogy ironikus / cinikus, hanem hogy tök keserű. Egy ártalmatlan jelenséget (bár ezek lennének a legmegvetendőbb dolgok a világban, hogy valaki rajong, meg szeret egy kicsit okoskodni) karikírozol ki tök bántó módon, és amikor erre kritikát kapsz, lezárod azzal, hogy a másik nem érti a humort / stílust / ő is pont olyan, mint a cikkben jellemzett karakter.
Nem nem értjük a viccet, hanem csak nem nevetünk. Én nem vagyok rajongó típus, sőt, meg is értem, miért írtad meg ezt a cikket, tehát van szemem a jelenségre, de még úgy is rosszul esett a cikk, hogy nem rólam szól.
Azt éreztem, hogy inkább 10 picsuló Bowie rajongót választanék társaságnak, mint valakit, aki ennyire felsőbbrendűen tud osztani.
A másik problémád, hogy minden közepes szóviccedre rákasírozd a nevedet, és még az interjúdban is arról beszélsz, hogy milyen gáz ha valaki ellopja, és nem tudják az emberek, hogy Te vagy a Vicces Szerző. Ez mennyiben más mint a Bowie-fanok posztjai a figyelemért? Erről is lehetne írni egy ugyanilyen marót, mint ahogy mindenkinek van nevetséges tulajdonsága, amiért nem biztos, hogy érdemel ekkora savtengert.
Sokkal jobb vagy ennél az alapján, amit régen láttam a munkáidból, kívánom, hogy többet meríts abból.