Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Válassz verset

58 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Csapkod az eső, szálanként bomlik, szaporodnak a barna tócsák. Sikos a földút, mint halak teste, meg-megvillantja pikkelyes hátát. A városszéli, fölásott kertek nyelik, kortyolják a hüs italt, hej, micsoda szép tavasz lesz itt, ha csupagally meggyfák lombja…..
Fényes, fénylőbb,  fényesebb,  hajlós nyírfa  csupa csepp,  csupa csepp és  aranycsík,  minden levél  mosakszik.    Hajlós nyírfa  hajában ül egy zöld gyík  magában,  arany gyüszüt  nézeget,  abban rejti  könnyemet   Ahány…..
Ó-török románcÉnekli egy lírai lelkű müezzin, zárásután, csak úgy, a maga szórakozásáraSok száz év előtt, nem is tudom, hányba'Bagdadban élt egy gyönyörűszép lányka,a szűz Fatime - így hívták őt szerte -szíve szerelmét még senki el nem nyerte,de szörnyű végzet! -…..
Álmot láttam, mily talány!Voltam szűz királyleány,Angyal őrzött, égi sarj,Ne érintsen semmi baj. S mert könnyem hullott végtelen,Megtörölte két szemem,Könnyem hullott, gyors özön,Elrejtettem örömöm. Akkor elszállt, menekült;Rózsa-reggel felderült;Illant könny és…..
Egy félig csókolt csóknak a tüzelángol elébünk.Hideg az este. Néha szaladunk,sírva szaladunks oda nem érünk. Hányszor megállunk. Összeborulunk.Égünk és fázunk.Ellöksz magadtól: ajkam csupa vér,ajkad csupa vér.Ma sem lesz nászunk. Bevégzett csókkal lennénk…..
Régi felvétel.Elsőre olyan, mintegy elrontottnyomat: életlen vonalak,szürke foltok a papírba mosódva; de aztán, ahogyjobban megnézed, a bal sarokbanfelfedezel egy ágat: lucfenyővagy ezüstfenyő nyúlik be a képbe,és jobb felől, mintha egy domboldalon,valami épp-hogy-csakemelkedőn:…..
A nap tüze, látod,a fürge diákota hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.Csengve, nevetvekibuggyan a kedves egy ős evoét a fénybe kiált.Régi, kiszáradttó vize árad,néma kutakban a víz kibuzog.Zeng a picinykeszénfejű cinkevíg dithyrambusa: dactilusok.Selymit a barka már…..
Szeretlek, szeretlek, szeretlek,egész nap kutatlak, kereslek,egész nap sírok a testedért,szomorú kedves a kedvesért,egész nap csókolom testedet,csókolom minden percedet. Minden percedet csókolom,nem múlik ízed az ajkamon,csókolom a földet, ahol jársz,csókolom a percet, mikor…..
Az ingó, szűk kapu megzörren és kitárul:Én sétálok megint az apró kert ölén,És mézesen tüzel a délelőtti fény,Túlérett szirmokon a nedves ragyogás gyúl. Semmi sem változott. Nádszékek sora sárgulA halk lugasban, a vadszőlő rejtekén...A szökőkút ezüst morajt úsztat…..
Szeles, fehérlő délutánon,mikor dalt hallasz messze, távol,a tiszta, illatterhes égbőlhull a napfényes, könnyü zápor. Akáctömjén röpül a légben,a lomb merengő, szűz fehérség,kis, ideges lányok kacagnak,veri az ördög a feleségét. Nyílt arccal isszuk az esőt…..
Mikor mint néhány napos újszülöttetfogtalak, s hazafelé indulóbanféltem, a lépcsőn valami kizökkentegyensúlyomból, s visszatarthatatlanbajba kerülsz, hisz elfödte a pólyacipőm orrát is, amíg fokról fokraereszkedtem, s lábammal keresgéltemtalpam helyét egyik után a…..
(Kis Senkimnek küldöm) Az Ősz, melybe ellátogattálKiváncsian és vágytalanul,Késő s még sem a régi kopár Ősz,Melyre már csak a Tél hava hull,Uj Tavasz és uj ígéret ez.Bizd rá hittel fehér hóságod,Add hozzá lángját drága melegednekS aztán tekints szét: az őszi kopár…..
Betűk és ajkak fennen hirdetik: Hogy a világ órjásilag halad; Mondják: az ember, ez erkölcsi lény, Tökélyesebb lesz minden perc alatt. Az új időknek nagy története E fontos tanból szép leckét adott; És megtaníta: hogy nincsen nagy ok Lenézni az oktalan állatot.Az állatok…..
Kedves Utókor!Ha nem lettetek igazságosabbak, békeszeretőbbek és általában véve értelmesebbek, mint amilyenek mi vagyunk (voltunk) - no, akkor vigyen el benneteket az ördög. ..
Ma átment előttem egy fekete macska!Aztán vissza is jött, azt hitte a csacska,hogy majd megijedek, félve babonától?Ám engem a dátum, mai nap sem gátol.Péntek, tizenhárom, ez szerencsét hozhat,ma is üzenhetek én, a csillagoknak,elküldhetem vágyam, dédelgetett álmom,mert amiben…..
Harminckét éves lettem én -meglepetés e költeménycsecsebecse: ajándék, mellyel meglepeme kávéházi szegletenmagammagam. Harminckét évem elszelelts még havi kétszáz sose telt.Az ám,Hazám! Lehettem volna oktató,nem ily töltõtoll koptatószegénylegény. De nem lettem, mert…..
Atyám mindig morog és rám sóz,ha kiscicát hozok a házhoz.Azt mondogatják a nagyok,Nem hozzánk hűséges: a házhoz.Istenem, én is így vagyok...
Bár könnyből lenne az esőHa meghal egy szerelem,Bár könnyből lenne az esőHa nehéz a szívem,Csak ázna a földNegyven napon át,A keserű könnyekA földet elmossák.Bár könnyből lenne az esőHa meghal egy gyerek,Bár könnyből lenne az esőHa gonoszak nevetnek,Csak mosnák a…..
Kéken   Dereng a hold a néptelen vidéken.  A tar hegyek, mint álmodó vadak,  Mint ázott barmok, úgy párállanak,  Süttetvén sovány hátukat a holddal.  Hullámzik, szuszog, lüktet a hegyoldal.  Micsoda éjjel!  Telis-teli titokkal és veszéllyel,  Szeszéllyel,…..
Erdőszélen nagy a móka, mulatság,iskolába gyűlnek mind a nyulacskák.A tanító ott középen az a nyúl,kinek füle leghosszabbnak bizonyul.Kezdi az oktatást egy fej káposztával,hallgatják is tátott szájjal.- Az egymást tapasztótáposztólevelek képezte káposztaletépett levelein…..
Arany János: Epilogus Az életet már megjártam.Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon'...Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot,Fényes tengelyt, cifra bakot: S egy a lelkem!Soha meg se' irigyeltem. Nem törődtem bennülővel,Hetyke úrral, cifra nővel: Hogy' áll orraAz…..
Itt, a kék Balaton partja virányain,Hol minden mosolyog, mint az aranyvilág,Hol dús búzakalász rengedez a mezőn,S a halmok koszorús oldalain ragyogA százféle gyümölcs s a zamatos gerezd;Itt a keszthelyi zöld parton emelkedikA csendes Helikon. Jöjjetek, ó szelídÁon szűzei, és…..
Már a gyenge kökörcs fel-felemelgetiA nyálkás avarok leple alól fejétÉs pelyhes koszorújátLassanként nyitogatja ki.Jer, lágy szél, jer! öleld és nyalogasd körűlA felkölt gyereket, jer, nehogy a fogasFény megverje szemévelVonj enyhébb levegőt reá.Már sok kis madarak messze…..
"Úgy döntöttem, hogy ma cingár leszek!” – mondta a Cingár.„Hát eddig?!” – kérdezték Mások. „Hát tegnap?!” – kérdezték Egyesek.„Eddig csak úgy- voltam cingár, most meg akarom is immár!”(Sokszor van, hogy nem a tények: csakis a Döntés a lényeg…)..
Már újra van virág.Gyöngécske, hófehér.Parányi, reszkető,de elmegy már a tél.Deres kövek közülkibújt az új remény,piciny hajnalharanggyötrelmek éjjelén.Fagyos hetek utánjött, mint a gyógyulás.Azt mondja: lesz öröm,lehet megújulás.Lélek, ne csüggedezz!Hallgass el, rút…..