Adatok
czaj (törölt)
0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Gyakori kritika a hívőkkel szemben, hogy jó, a Krisztus-sztori rendben van, Istenben is tudok hinni, de az egyházi szóban nem. Az efféle autodeista hozzáállás eredménye nemcsak egyházszakadás, mint azt láttuk a történelemben, hanem egyféle lelki szárazság is: mondom, hogy hiszem az…..
Munkahelyi (T)error
A közszférában hónapokig nem kapsz fizetést, ha váltani mersz
2013.11.26 08:12:22
Kedves Munkahelyi Terror Blog,
szeretném megosztani veletek egy barátom munkahelyváltásának történetét, az ugyanis tarthatatlan és szégyen, hogy senki nem beszél arról, hogyan szívatja a magyar közigazgatás azt a közszolgát, aki netán a munkahely-változtatás…..
czaj (törölt)
2013.11.26 18:36:56
@gyászhuszár:
simán volt ilyen minden kormány alatt. Ez nem kormáyn függő, ez a közigazgatási bürokrácia...
És egy másik hozzászóláshoz: igen, aki nem csókos, az dolgozhat. közfszéraára jellemző, minél kiebb a pozíciód, annál kevesebb a fizud, annál több a melód. Szerencsére nekem lett versenyszférás állásom, nem Kánaán ez se, de mivel nagy cég, a papírokra nagyon ügyelnek.
És hát nem mindenkinek van választása, főleg ha első munkahely s kell a pénz meg a tapasztalat
simán volt ilyen minden kormány alatt. Ez nem kormáyn függő, ez a közigazgatási bürokrácia...
És egy másik hozzászóláshoz: igen, aki nem csókos, az dolgozhat. közfszéraára jellemző, minél kiebb a pozíciód, annál kevesebb a fizud, annál több a melód. Szerencsére nekem lett versenyszférás állásom, nem Kánaán ez se, de mivel nagy cég, a papírokra nagyon ügyelnek.
És hát nem mindenkinek van választása, főleg ha első munkahely s kell a pénz meg a tapasztalat
A Balatont a 19. század elején kezdték el felfedezni maguknak az írók, költők, tudósok, művészek. A balatoni fürdőkultúra a 19. század második felében már virágzott: Füred, Keszthely, Almádi, Siófok a leglátogatottabb fürdőhelyekké váltak a század végére. A magyar…..
czaj (törölt)
2011.07.05 16:46:00
Ímhol egy link: http://drawapig.desktopcreatures.com/Csak egy malacot kell rajzolnod, és máris megtudhatsz érdekes dolgokat személyiséged titkos bugyrairól. Csak tessék, csak folyvást! Borzongató felismerések garantáltak! (Angolosok előnyben.) Kedves játékos kedvű…..
Tisztelt blog! A gyermekem a múlt héten az iskolájával kötelező fogászati szűrésen volt. Egy évben azt hiszem, kétszer mennek az osztályával. Mivel korábban elég sok rosszat mesélt róla a fiam, ezért kb. fél éve saját fogorvoshoz visszük. Az orvossal abban maradtunk, hogy…..
Urbanista
Fél Európát átölelő világörökséget készítenek elő, amiből lehet, hogy Dunaföldvár miatt nem lesz semmi
2011.01.24 11:50:00
Van valami bájos abban, hogy az első nagy, közös, összeborulós, fél Európán átívelő világörökség épp egy erőszakra épülő birodalom katonai létesítménye lehet. Amely ráadásul épp hogy nem az összetartozásról, hanem a szétválasztásról szólt egykor - ugyanis a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
1, az első komoly, számomra nehezen megemészthető eset volt, mikor unokatesóm református férfit választott, s ökomenkius esküvőt szerettek volna. A katolikus pap azért tagadta meg a kérésüket, mert unokatesóm teljesen őszintén azt válaszolta a jegyes oktatáson, hogy ő mindkét egyházzal szeretné megismertetni a gyerekeket, s reméli, lesz köztük olyan, aki az ő hitét választja (a férjével így egyeztek meg). A helyes válasz az lett volna, hogy minden gyerek katolikus lesz, de a pap arra célzott, hogy nem bánná, ha a vőlegény is átkeresztelkedne. (Megjegyzem, a vőlegény hívő református családból volt, még lelkész is akadt a tágabb rokonságban) A környék papjai közül mások sem vállalták az ökomenikus esküvőt, így végül református szertartás lett, s a gyerekek is reformátusok, mint a három.
2, temetések, a végtisztesség megtagadás a. A legfelháborítóbb részemről. Nagymamámat nem óhajtotta eltemetni, mert szerinte a fiai és unokái nem elég vallásosak. Erre is mindjárt kitérek, de annyit, hogy Nagymama - és azt a pap is tudta - nagyon vallásos volt, és aktív részese az egyházközségnek, amíg a betegségei engedték. Utolsó fél évben már a házat nem tudta elhagyni, mert a konyhából a szobába az utat több mint fél óra alatt tette meg. A szomszéd falu papja járt hozzá, mert a helyi nem volt hajlandó betegeket látogatni csak mindig adott napon (azt hiszem szerdán), Mamának meg az orvos és kezelések miatt ez nem volt jó. Fiai meg unokái azért nem megfelelőek, mert nagybátyám elvált, a lánya házasságon kívül 19 évesen szült gyereket. (Noha szerintem dícsérendő, hogy nem a könnyebb utat választotta, s azóta összeházasodtak az apával, s van két másik kölök is). Végül a szomszéd falu papja temette, noha az egész egyházközség kiakadt, hogy ezt a szégyent, pont Nagymamámtól megtagadni a temetést.
3, merőben elméleti, de mindezidáig senkitől nem kaptam megnyugtató választ. Én, mint az egyház női tagja, egyetlen példaképet választhatok magamnak, a Szűzanyát. Belegondolt már valaha bármelyik pap/férfi hívő, hogy mekkora paradoxont akasztanak a nők nyakába? Legnagyobb jóindulattal és igyekezettel is legfeljebb a felét választhatom... Míg a férfi hívőknek ott az Atya, Fiú, Szentlélek. Persze ne szó szerint vegyük, de akkor miért Atya meg Fiú, s miért "hímnemű" a Szentlélek mindazokban a nyelvekben, ahol nyelvtani nemek vannak? (Egyébként azokon a képi ábrázolásokon is, ahol valamiért nem galamb) Anya meg outsider, ráadásul Szűz. Aztán ott van persze Éva, aki kimondva-kimondatlanul bűnösebb a bűnbeesésben, s a Bibliában található számos negatív női karakter (jóval több van belőle mint negatív férfiból, s a férfiakkal ellentétben esélyt a megbánásra is csak az Újszövetségben kapnak, már ha...) Ha Isten előtt egyenlőek vagyunk, akkor a nők miért mindig a rosszabbak, az Isteni egyszemélyből kizártak, kapják a nyakukba a lehetetlen paradoxont, s másodrendűek mai napig az egyházban? (Nem csak a papi hivatásra gondolok. Egyházmegyei tisztségeker sem kapnak soha, én legalább is életemben nem találkoztam egyetlen egy egyházmegyei tisztséget viselő nővel, noha az polgári része az egyházi szerepvállalásnak.) Erre a kérdéskörre sose kaptam megnyugtató választ. Illetve egy mondhatni olyasmit egy evangelikus lelkész asszonytól (nem lelkész feleség, lelkész asszony, férje orvos volt egyébként). Bár nem teljesen nyugtatott meg, abban az időszakban komolyan gondolkodni kezdtem, hogy áttérek evangélikusnak. Már csak azért is, mert ők nem csak mondják, hogy ne szó szerint vegyem a férfi-nő megnevezéseket és szerepeket a bibliában, hanem a közösség rendszere is megmutatja ezt a felfogást. Végül nem tértem át. Nem olyan könnyű az... lélekben sem... De nem tudom magam összetartozónak érezni magam a Katolikus Egyházzal, sem másmilyennel sem, miközben Isten továbbra is fontos része az életemnek. S úgy látom, ezzel a helyzettel nem vagyok egyedül