Polló László 2013.03.27 14:34:15

Jani, kezdetben én is így gondoltam, hogy ez a helyes. Az esetek nagy részében így is van, DE éppen arra hívja fel a figyelmet az idézett Dan Ariely, hogy nemcsak piaci, hanem társadalmi viszonyok között is élünk, ahol másként működnek a cserék, mint a pénz alapúnál. Nálam alap, hogy van teljesítménybér, ám azt is tudom, hogy a teljesítményt fokozni egy szint felett már bérrel nem lehet.

Polló László 2013.04.03 08:42:41

Kedves HáHá!
Köszönöm a biztatást és különösen köszönöm a linket! Gyakorlatilag összefoglalja mindazt, amit a Daniel H. Pink a "Motiváció 3.0" könyvében leír. Tapasztalatom szerint ez tökéletesen igaz Magyarországon is - ha az átlagfizetések meghaladják a havi nettó 300.000 Ft-ot (emberenként változik, ez a nagy átlag). Az önkéntesekről írtak meg persze nálunk is ugyanúgy működnek. Mégis, fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy éhes hassal nehéz világraszóló dolgokat alkotni. Amíg Magyarországon nem sikerül megteremteni azt a termelékenységi szintet, amely a kb. 300eFt/fő/hó kifizetéséhez elégséges, addig ne nagyon álmodozzunk 3.0-as motivációs rendszerekről.

Polló László 2013.01.28 19:49:20

Én meg úgy vélem, hogy túlzott fókusz van azon, hogy mit csinál és mit nem csinál a kormány. 23 éve ezen görcsöl majdnem mindenki. Pedig azok, akik ehelyett elkezdtek dolgozni, tanulni, bizonyítják, hogy akár a kormányok ellenére, akár a súlyok és láncok ellenére is lehet itt boldogulni. Három kategória boldogul jól: 1) a közvetlen exportálók 2) az exportra dolgozó nagyvállalatok beszállítói 3) az importtal versenyezni tudók.í
.
Az edző és súly hasonlatot továbbvíve: Balczó András úgy lett olimpiai bajnok, hogy a Szabadsághegyen a futóedzéseit ólomövvel megterhelve végezte. Az olimpiai futás ehhez képest neki felüdülés volt. Azaz aki a hazai iszapbirkózásból ki tud emelkedni, mert annyira termelékennyé vált, hogy versenyképes lett az EU-s és világpiacon, az a további akadályokat már játszva győzi le. Lehet, hogy javíthatatlanul optimista vagyok, de sok cégnél láttam már ezt, s tudom, hogy ez megvalósítható. Csak károgás és sült galamb várás helyett el kell kezdeni tanulni, szervezni, tervezni, mérni, korrigálni, dolgozni. Ma nincs olyan cég az országban, ahol ne tudnék 2-3 napos felmérés után több száz sürgősen megvalósítandó olyan feladatot találni, amelyek végrehajtása után akár meg is duplázódhat a termelékenység.

Polló László 2013.01.30 17:34:46

@go2go: Papp Józsival már egy ideje levelezésben állok és sok mindenben egy rugóra jár az agyunk. Noha a cikk úgy írja, mintha ez újdonság lenne, de Józsi már a 2-3 éve megjelent "Magyar gazdasági csoda" című könyvében is leírta ezeket a gondolatokat. Sajnos az EU-ban nem így gondolkodnak, mert a jelenlegi fejlesztési pénzek kiosztási módja biztosítja, hogy a fejlettebbekhez megrendelések formájában jelentős részben visszacsurogjanak az így kiosztott pénzek, ezért nem fogják engedni az adósságcsökkentésre fordítani... Pedig jó lenne!
.
A belföldi piac iszapbirkózás (vagy Madách hasonlatával: sok az eszkimó és kevés a fóka) - ebben nincs vita közöttünk. A belföldi piaci szereplők nagy része ostoba és még azt sem tudja, hol a hiba. Akkor sem, ha megmondom neki. Ebben is egyetértünk, azonosak a tapasztalataink. Azokon tudok csak segíteni, akik képesek felülemelkedni a nagy magyar macsó természetükön, lemondanak a helyi menő csávó címükről - amit a cégükben viselnek - és hajlandók elfogadni segítséget. A cikkel éppen egy ilyen szokásos vakságra szerettem volna ráirányítania figyelmet, hogy a kormánytól válnak megváltást, de az nem fog onnan jönni. Semmilyen pártzászló alatt.
.
A bárhol találok hibát nem azért van, mert olyan hű de okos vagyok, hanem mert annyira alacsonyra tették a lécet a magyar vállalkozások. Mivel az iszapbirkózásban csupa ilyen ellenféllel találkoznak, el sem tudják képzelni, mennyivel magasabban van a mérce a nemzetközi porondon. :)

Polló László 2013.02.06 14:42:57

Kedves kgab57!
Sajnos nem lehet erre fogni az alacsony termelékenységet. Eleve, a külföldi tulajdonban lévő cégek a munkaerőnek kb. a 20%-át foglalkoztatják (10%-ot s multik, s újabb 10%-ot a külföldi kézben lévő középvállalatok). 17-18%-ot foglalkoztat az állam, a többit a magyar tulajdonú cégek vagy önfoglalkoztatók. A külföldi tulajdonosoknak nem érdekük, hogy a nyereség külföldön képződjön, mert nálunk ennek az adója sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. (Nálunk 500mFt nyereségig 10%, felette 19%; Ny-EU-ban meg jellemzően 32-39% között és nem sávos; a kettős adózás meg ki van csukva nemzetközi szerződésekkel, azaz az itt leadózott nyereséget adómentesen hazavihetik.) Ennek ellenére lehet egy ilyen hatás, mint amit leír, mert a gazdasági gyarmatok - amilyen hazánk is - nem sokat tudnak tenni ez ellen, ha éppen erre szottyan kedvük az erősebbeknek. De racionálisan gondolkodva nem tesznek ilyet.
.
Amúgy meg személyes tapasztalatból tudom, hogy sokkal jobban szervezettek, sokkal hatékonyabbak a nyugat-európai gyártó üzemek, mint a hazai tulajdonban lévő kócerájok - tisztelet a kevés kivételnek. Jártam francia, olasz meg magyar gyárakban, s ez sajnos így igaz, ahogy írom. Egyszerűen el sem tudják a magyar tulajdonosok és munkatársaik, vezetőik képzelni, hogy mennyire magasra kell tenni a lécet ahhoz, hogy a nyugat-európai cégekkel versenyezni tudjunk. :(
Üdv: Polló László

Polló László 2012.10.03 14:22:35

@Topwise: Igaza van, de attól, hogy mi itt ebben megegyezünk, az ég világon semmi nem fog az államapparátusban és a politikában megváltozni.
.
Igyekszem az energiáimat oda koncentrálni, ahol most tudok hatást elérni: ez a középvállalati ügyfeleim köre. Ezek versenyképességének javulása azt jelenti, hogy el tudnak kezdeni exportra termelni. Azok a munkák, amelyet eddig belföldi piacra végeztek el, mások (kevésbé versenyképesek, hatékonyak) által elvégezhetővé válik.
.
Így a munkaerőpiacon mindenki egyet előre tud lépni és a sor végén állók is kaphatnak egy helyet, azaz csökken az eltartottak száma is. Én ma csak ilyen "körmönfont", ám tartós megoldást nyújtó módon tudok hozzájárulni a probléma megoldásához. Ezután a politikusoknak is könnyebb lesz és learathatják az új munkahelyek teremtéséért járó babérokat! ;)

Polló László 2013.01.02 23:58:45

Kedves Rossonerooo!
1) Az árfolyam elég sok mindentől függ és csak csapnivaló kormányok szokták tönkretenni. Ha megnézi, akkor a Ft/€ - az € létezése óta - nem nagyon változott; azaz nem volt sok ráhatása az exportunkra (drasztikus leértékelés tudja ideig-óráig segíteni azt, de szerencsére ilyen ötlet eddig nem volt).
2) Képzetlen munkaerővel rendelkezünk, de nem a kormánynak kell tanulnia, hanem a munkaerőnek. Ezt legfeljebb kisebb vagy nagyobb mértékben támogatni tudja a kormány - az adónkból. Kéne jobb tanári gárda is, de ma a tehetségesek nem mennek tanárnak, hanem inkább jogásznak, közgazdásznak, mert az a divat. Azt hiszik, hogy majd ők is parlamenti képviselők lesznek és jól élnek. Én ebben inkább a hamis értékrendet sulykoló kereskedelmi média hatását látom és nem a kormány hibáját.
3) A korrupció - kényszerből - csökken. Ma sokkal kisebb a költségvetési hiány, mint évekkel ezelőtt, s mégis működik az ország. Egyes újságok szerint még korrupcióra is futja. Ám amennyivel kevesebbet költünk, az is korrupció csökkenés volt - elsősorban.
4) Kiszámíthatatlan üzleti környezet? Én ilyet Magyarországon nem látok! Egy világgazdasági kataklizma kellős közepén néhány teher átrendezéssel (pl. szektorokra kivetett külön adókkal) megúsztuk a dolgot. Az egyik lányom Görögországban él. Na ott tényleg kiszámíthatatlan az üzleti környezet! Ahhoz képes a mi kis nyomorunk kívánatos stabilitás!
5) Ellenszél és hátszél. Hátszél volt a magyar gazdasági növekedésnek, hogy a külföldi kézbe kiprivatizált kereskedelmi bankok a 90-es évek végétől elkezdték finanszírozni a fogyasztást és a lakásvásárlást. A GDP 5-7%-a került be évente hitel formájában az országba. 2008-ban megfordult a dolog és a GDP 3-8% kifele megy az országból. Gyurcsány, Bajnai és Orbán regnálása alatt is. A bank (és minden tőzsdés) furcsa állatfajta: egy ideig elképesztően magas kockázatot is bevállal, majd utána évekig a legcsekélyebb kockázattól is riadozik. Most ez utóbbit éljük; amit felerősít, hogy különadókat kaptak a bankok a nyakukba. Majd elmúlik ez is - vagy jönnek a betöltetlen helyre hazai bankok.
6) Ám addig is a belföldi piac ki van vérezve, a kereslet csekély, mert hiába ad a kormány 3-400 MrdFt SZJA kedvezményt vásárlóerő fokozásra, ha közben 3.000 MrdFt hitelt vonnak vissza a bankok. Na ezért mondom azt, hogy a kormány kezében sokkal kevesebb eszköz van, mint gondolnánk. Ezért szorgalmazom inkább a cselekvést a különféle kormányokra várás helyett. A fizetőképes kereslet meg a határainkon kívül van, ezért exportálni kell! Ha van fizetőképes kereslet, rögtön akad bankhitel és beruházási lehetőség, tőkebefektető és minden földi jó. Ám a kormány nem tud teremteni exportképes, versenyképes, hatékony vállalatokat, ez a vállalkozói szektor feladata.
7) Magas reálkamat: ez éppen a kormány által delegált MNB tagok miatt végre elkezdett csökkenni, ebben csak dicsérni lehet a kormányt.
8) Mindig gúnyolódunk az oroszokon, hogy Putyin a cár atyuskájuk. Ám ha magunk nézünk a tükörbe, akkor mi sem vagyunk jobbak. 22 éve a kormányoktól várjuk, hogy végre jobbra forduljon a sorsunk, őket szidjuk, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy elvárnánk. Pedig soha, egyetlen korban sem a történelem folyamán nem volt annyi eszköz egy vállalat kezében, hogy saját kezébe vegye a sorsát, mint manapság. Csak felülről történő csodavárás helyett élni kellene ezekkel. :)

Polló László 2013.01.05 08:55:57

@Rossonerooo:
Kedves Rossonerooo!
.
1) Bár ezért a közgazdászok meg szoktak róni, de nem hiszek a közgazdászok által kiagyalt elméletekben; így az egyensúlyi árfolyamban sem. Ennek oka, hogy egyre inkább látszik: a versenyképesség alapja elsősorban a kultúra, és minden más csak utána következik; ezt pedig eddig csak Max Weber és néhány nem közgazdász követője merte a szájára venni; miközben a közgazdászok a "ceteris paribus" karámjaikkal vannak elfoglalva. A forint leértékelés (amit a devizahitelesek miatt nem lehet megtenni, ebben egyetértünk) ideig-óráig segítené az exportot - jelentős gyötrelmektől kísérve (mert a vele járó infláció mindenki életszínvonalát rontaná). Az ország eladósodottsága a másik gátja a forint árfolyam rontásának: ha nincs extraprofit a magyar forint államkötvényeken, a kutya sem vásárolná azokat. Márpedig ezeket a lejárat függvényében kénytelenek vagyunk továbbra is kibocsátani, egyelőre esélyünk sincs a visszafizetésre.
.
2) Egyetértünk. Én inkább másfél millióra teszem azok számát, akiket segíteni kell. A következő intézkedésekkel:
a) A tartósan munkanélkülit lehessen minimálbér alatt is, részmunkaidőben is foglalkoztatni és ne kelljen utána járulékot fizetni.
b) Bármikor ki lehessen rúgni (nincs munkaerkölcsük, fokozatosan kell megtanulniuk).
c) Kapjanak ingyenes munka melletti tanulási lehetőséget és erre az időre is kapjanak fizetést.
d) A nyírteleki "Kedves Ház" pedagógiával fogadják be a gyerekeiket bentlakásos iskolába (hét végén a gyerek hazamegy, egyébként a bentlakásos iskolában tanul).
e) Akik be tudnak illeszkedni a munka világába, azoknak a lakhatását javítani kell, hogy ki tudja magát pihenni.
.
3) Minden ügyfelemet azzal kecsegtetem (és sokuknál már el is értem), hogy olyan mértékben tudom nála növelni a termelékenységet, hogy nem kell adót csalnia. Ám fejétől bűzlik a hal: amíg a párt finanszírozás nincs megoldva, amíg a képviseleti demokráciában az nyer a választáson, akinek több pénze van, addig a korrupció a képviseleti demokráciával rendelkező országokban kiirthatatlanul megmarad - legfeljebb a mértéke csökkenthető. Most nálunk valamennyit csökkent (egy nagyon magas értékről), de ez messze van még a kívánatostól.
.
4) Mivel a bankokkal igazán barátságos Gyurcsány-Bajnai regnálás alatt több hitelt vontak ki az országból, mint Orbánék 2 és fél éve alatt, ezért nem hiszem, hogy most ástuk meg a sírunkat a különadókkal. Hazánkban nagyon alacsony a teherviselése a legtehetősebb multinacionális cégeknek, a GDP 2-3%-ára tehető teher átrendezést hajtott végre a kormány - amit azok gond nélkül lenyeltek: nem költöztek ki az országból és legalább annyi új munkahelyet hoztak létre, mint amennyit megszüntettek. Németh László is már felismerte "a minőség forradalmát", korunkban meg is éljük azt. Nem az számít, hogy mekkora az adó, hanem hogy az itt meglévő humán vagyon képes-e megfelelni a világpiac egyre szigorodó követelményeinek. Minél inkább igen, annál több értéket tud létrehozni, és annál inkább kívánatos termelési és fejlesztési hely Magyarország. Ezért nemcsak a munkából kiszorultak fejlesztésére kell gondolni, hanem a szakmunkásokra, mérnökökre, technikusokra és egyéb érték előállítókra. Nem jó, hogy a beruházási ráta csak 80%-on áll, de ennek legfőbb oka az, hogy Európa egyre rosszabbul áll a világgazdasági versenyben. Ám én azt gondolom, hogy nem Kínával, Indiával kellene versenyezni, sokkal inkább a németekkel. Ezért tartom fontosabbnak a motorgyártás az Opelnél és az Audinál, mint az összeszerelést a Suzukinál. Az előbbivel sokkal több értéket lehet előállítani, az utóbbinál a nagy érték Japánból érkezik és az ott élőket gazdagítja.
.
A bizalom fontos dolog, ezért tartom jónak, hogy a különadók rendszere elsősorban az oligopol piacokat élvezőket sújtotta és a magas hozzáadott értéket előállítókat nem. Ezzel az elhibázott privatizáció került egy kicsit korrigálásra.
.
5) Speciális posztszocialista ország jelenség (de nem mindegyik posztszocialista országban), hogy a kereskedelmi bankokat külföldi kézbe hagytuk átmenni; a világ többi országa nem követi el ezt az őrültséget. Nem valamiféle túlhajtott nacionalizmus miatt, hanem mert ez kiszolgáltatottságot jelent, amit egy ország nem engedhet meg magának. 2008-ban minden bank a saját anyacégéhez, anyaországához vonta vissza a tőkét. Hazánkban így tett az OTP, de az összes többi bank csak kivitte a pénzt; ennek a hiány azóta is látszik, ez volt a közvetlen oka a belföldi piac összeomlásának, amely azóta is csak vegetál. Az elmélet szépen leírja, hogy azért jó közvetlen állami finanszírozás helyett kereskedelmi bankokkal finanszírozni a piacot, mert ők a nagy tapasztalatukkal "a nem vállalható kockázatokat kiszűrik és az életképeseket finanszírozzák". Aha... Ez is egyike a neoliberális meséknek, aminek nincs semmi alapja. Ma a bankok elsősorban spekulánsok, s úgy viselkednek, mint a tőzsdések. Fújják, fújják a buborékot, majd nyalogatják a sebeiket, amikor kipukkad.
.
Ki fogja a magyar bankokat feltőkésíteni? Mi magunk - hosszú, keserves éveken át. Ám a banki multiplikátor hatás miatt sokkal érdemesebb ide betenni a pénzt, mint állami/EU-s támogatásokba.
.
A banki sikernek nincs garanciája. El kellene érni, hogy ne csak egy paraméteres (=pillanatnyi profit) legyen egy bank stratégiai optimuma. De ez megint messzire vezető gondolatmenet. :)

Polló László 2013.01.02 23:21:50

A magyar belföldi piacot meghatározó iszapbirkózásban tényleg annál alacsonyabb az elérhető ár, minél kisebb szellemi és anyagi erőfeszítést kíván meg a piacra belépés. De ennek oka a rendszerváltáskor megbillent egyensúly és a sokkterápiás privatizáció, azaz nem normális állapot.
.
a hirtelen valamilyen csoda folytán elkezdene 500.000 ember külföldi piacra dolgozni, máris közel ennyi új munkahely keletkezne belföldön és máris nem lenne ilyen eszement az árverseny.
.
Pontosan erre a csodára lenne tehát szükségünk és máris azoknak is növekedne az érték termelésük, akik ma egymás agyabugyálják az árversenyben. Végre dolgozhatnának és értéket teremthetnének ők is a százával írt ajánlatok, tízezrével osztogatott szórólapok helyett.
.
Azt próbáltam meg megmutatni, hogy nálunk lassan kezd kialakulni egy már vizsgázott módszer az exportképesség elérésére. Nem minden cégnek; a példában szereplő vállalat is már régóta produkálja a szükséges minőséget, átfutási időt, gépesítettséget. De a jókon sokkal könnyebb javítani, mint a reménytelenül elmaradottakon. Ezért egyelőre a már valamennyire felkészültekkel kell kezdeni. A példájuk másoknak is útmutató lesz. :)

Polló László 2012.10.03 11:52:06

@TudodMici: én a saját baráti és rokoni körömben szoktam játszani; a papok és az erdészek még nagy tarokkosok, illetve itt lehet néhány tarokk klubot megtalálni: tarokk.lap.hu/
.
a bridzs jóval elterjedtebb, azt sokan tudnak játszani, a magyar bridzs válogatott sok tornát megnyert, illetve jó helyezéseket szokott elérni