Adatok
Lullabie May
83 bejegyzést írt és 23 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Spekulatív Zóna 7. heti hírösszefoglalója a hazai fantasztikus irodalmi élet eseményeiről...
Spekulatív Zóna 6. heti hírösszefoglalója a hazai fantasztikus irodalmi élet eseményeiről...
Lullabie May
2019.02.10 19:02:25
@hetei.peter: Uh, akkor figyelmetlenek voltunk, mert a FIOK-ba kikerült meg még féltucat helyre, pont a sajátunkra nem? :D
Majd közvetlenül elküldjük az ilyen híreket, hogy ne maradjon ki az összesítőből. :)
Köszönöm a választ és szép estét! :)
Majd közvetlenül elküldjük az ilyen híreket, hogy ne maradjon ki az összesítőből. :)
Köszönöm a választ és szép estét! :)
Pesszimista képet festett a magyar fantasztikumról új posztjában az SFF-közösségben korábban tevékeny részt vállaló Mayer István (Mundus Adepti). Miben van igaza, és miben nincs?..
Amikor elkezdtem ezt a blogot, egy kedves barátnőm megkérdezte, hogy mi lesz amikor okafogyottá válik a dolog? Akkor, gondolom, azért kérdezte, mert a blog egy konkrét nyűglődés miatt indult, aztán lett belőle kicsit írós, kicsit magyarázós valami. Aztán, 2016-ban nem nagyon blogoltam, annyira…..
Benne vagyok egy tortás csoportban (lenyűgöződés céljából, mert beszarás miket tudnak csinálni), és két furcsaságra figyeltem fel amin nem tudok túllépni.
Az egyik a kiskutya alakú torta. Nem kiskutya fényképpel, se nem apró marcipán kiskutyával, hanem konkrétan ott fekszik egy édes-aranyos…..
Muszáj ezt az évértékelőt megírnom, mert ha ma nem teszem, nem fogom. Viszont, mivel ma türelmetlen hangulatban vagyok, valami felsorolásszerű gyors szalagvisszapörgetés lesz belőle.Nagyvonalakban, kb időrendben:
Rájöttem, hogy van akivel nem tudok beszélgetni. Hiába szeretem, nem…..
Béla nem az a kimondott George Clooney. Alacsony, pocakos, őszes haja szánalmas enerváltsággal lóg a fejéről és igyekszik zsíros fürtökbe összetapadni. Rövidlátó is szegénykém és hiába a világ legédesebb Bélája, nem ő képviseli a fiatalos ötvenes férfiakat a Mr. Universe…..
-- Engedj be Öreg! Pénzt hoztam!A viskó fakéreg ajtaja pár pillanat múlva hirtelen kitárult és a varázsló a lehető legnyájasabb arckifejezéssel hunyorgott bele a fénybe. A Lovag ijedten hátralépett, mert a mosolygó varázsló rémisztőbben nézett ki, mint amire számított.--…..
-- Miért?
-- Tényleg meg kéne magyaráznom? Nézz magadba. Gondold át az elmúlt évünket. Tényleg nem érted? Tudod jól az okát. Nem akarom tovább csinálni!
-- Miért?
-- Mert nem jó…..
Amikor megcsalnak, akkor a MI érzés sérül leginkább. Persze, sérti az önérzetet, hogy valaki, ha csak alkalmilag is, de jobb vagy fontosabb lett a párunknak, mint ÉN, de leginkább mégiscsak a MI-be vetett bizalom elvesztése, ami lebénítja az embert. A szerelem a MI közös…..
Lullabie May
2015.05.18 10:11:47
@Sária: Nem hibáztathatjuk magunkat de a másik hibáztatásával is csínján kell bánni. És ez sem könnyű.
A hibáztatás segít megteremteni egy látszólagos egyensúlyt, mert a legnehezebb szerintem elfogadni, hogy valami úgy van, ahogy van. A múlton nem tudunk változtatni. A hozzáállásunkon igen. És az majd hatni fog a jelenre, meg a jövőre meg a gyerekeink jelenére és jövőjére. Csak hosszú, meg nehéz és fájdalmas is. Ahogy mondod. :) És főleg hosszú. És a fenébe, hogy nincs varázspálca, hogy "hopp!" amire rájössz, már olyan is az életed. Vagy szerencse, hogy nincs, mert holnap talán valami másra jössz rá.
Mindenesetre: kitartást az úton! Mi is itt vagyunk. :)
A hibáztatás segít megteremteni egy látszólagos egyensúlyt, mert a legnehezebb szerintem elfogadni, hogy valami úgy van, ahogy van. A múlton nem tudunk változtatni. A hozzáállásunkon igen. És az majd hatni fog a jelenre, meg a jövőre meg a gyerekeink jelenére és jövőjére. Csak hosszú, meg nehéz és fájdalmas is. Ahogy mondod. :) És főleg hosszú. És a fenébe, hogy nincs varázspálca, hogy "hopp!" amire rájössz, már olyan is az életed. Vagy szerencse, hogy nincs, mert holnap talán valami másra jössz rá.
Mindenesetre: kitartást az úton! Mi is itt vagyunk. :)
Lullabie May
2015.05.20 05:58:16
@Sária: "a hibáztatás mindig gyanús" -- ez egy jó, gondolkodtató gondolat.
Nem rég mondta egy pszichológus barátnőm, hogy van néhány dolog amire mindig felkapja a fejét és azonnal tudja, hogy a terápia során valamikor még elő fog kerülni valami rohadt büdös csontvázhulla a szekrényből. Az egyik ilyen a "nekem csodálatos gyerekkorom volt" a másik pedig a "csodálatos párkapcsolatban élek". (a csodálatos szó bármelyik szinonimája beindítja a vészcsengőt). Ezek az adott dologgal kapcsolatos kritikai érzék teljes hiányát vagyis a valóság tagadását jelzik.
Természetesen lehet valakinek jó gyerekkora meg kiegyensúlyozott párkapcsolata, sőt még azt is gondolhatja bárki, hogy a döccenők ellenére inkább a "remek" kategóriába rakná, de a túlzott rajongás vagy a pozitívumok gyors sorolása, inkább védekezést jelez: ide ne gyere be, ezt ilyennek lásd, mert én ilyennek akarom látni!
Amúgy, ezt csak mesélem, mert eszembe jutott. Nagyon lazán kapcsolódik csak a poszthoz. :) :)
Nem rég mondta egy pszichológus barátnőm, hogy van néhány dolog amire mindig felkapja a fejét és azonnal tudja, hogy a terápia során valamikor még elő fog kerülni valami rohadt büdös csontvázhulla a szekrényből. Az egyik ilyen a "nekem csodálatos gyerekkorom volt" a másik pedig a "csodálatos párkapcsolatban élek". (a csodálatos szó bármelyik szinonimája beindítja a vészcsengőt). Ezek az adott dologgal kapcsolatos kritikai érzék teljes hiányát vagyis a valóság tagadását jelzik.
Természetesen lehet valakinek jó gyerekkora meg kiegyensúlyozott párkapcsolata, sőt még azt is gondolhatja bárki, hogy a döccenők ellenére inkább a "remek" kategóriába rakná, de a túlzott rajongás vagy a pozitívumok gyors sorolása, inkább védekezést jelez: ide ne gyere be, ezt ilyennek lásd, mert én ilyennek akarom látni!
Amúgy, ezt csak mesélem, mert eszembe jutott. Nagyon lazán kapcsolódik csak a poszthoz. :) :)
Egy barátom mesélte, hogy bár sosem vallotta volna be másnak, de természetesen azért kezdett kondizni mert remélte, hogy a póló alatt dudorodó izmai vonzzák a nőket.A fiam (12) azt mondta a minap, hogy remek dolog a dezodor, mert tesi után az egyik lány köré szagolt és…..
Lullabie May
2014.11.27 07:44:47
@Gontar:
A szociológiában nem vagyok jártas, úgyhogy csak azokat a gondolataimat tudom válasznak leírni amiken nekem is még gondolkodnom kell.
A társadalom egyénekből áll. Az egyén az aki otthon cigányozik, zsidózik, aki szexista, aki az áldozatot hibáztatja.
A szexizmus valóban mind a férfiakra mind a nőkre jellemző.
A bújtatott szexizmus általános. (ez egyébként egy hosszabb elmélkedésre váró dolog, mert a férfi és nő közti különbség őrült érdekes téma)
Nem szabad összemosni a viktimológiát szexista előítéletekkel -- ahogy ez most Mo-on felbukkant.
Társadalmi szinten azért érzékelhető a szexizmus, mert akik döntéshozó pozícióban vannak azokra -- úgy tűnik a hírekből -- erősen jellemző.
Egy rádióműsorban megkérdezték, hogy hibás-e az áldozat ha megerőszakolják. Az emberek 44 %-a igennel válaszolt.
A szexizmus ellen csak azok tehetnek akik nincsenek szexizmussal terhelve. Kérdés, hogy vannak-e ilyen emberek.
Én továbbra is azt gondolom, hogy bár a szexizmus és az erőszak támogatása vagy elnézése (lelki önvédelem) társadalmi szinten is megjelenik, az elfogadás, támogatása, bagatelizálása mégis csak az egyén szintjén javítható.
A hol kezdődik az ember "embersége", pedig valami olyasmi, hogy képes az empátiára. Képes valóban belehelyezkedni valaki más helyzetébe és onnan körülnézni. Szerintem... :)
A szociológiában nem vagyok jártas, úgyhogy csak azokat a gondolataimat tudom válasznak leírni amiken nekem is még gondolkodnom kell.
A társadalom egyénekből áll. Az egyén az aki otthon cigányozik, zsidózik, aki szexista, aki az áldozatot hibáztatja.
A szexizmus valóban mind a férfiakra mind a nőkre jellemző.
A bújtatott szexizmus általános. (ez egyébként egy hosszabb elmélkedésre váró dolog, mert a férfi és nő közti különbség őrült érdekes téma)
Nem szabad összemosni a viktimológiát szexista előítéletekkel -- ahogy ez most Mo-on felbukkant.
Társadalmi szinten azért érzékelhető a szexizmus, mert akik döntéshozó pozícióban vannak azokra -- úgy tűnik a hírekből -- erősen jellemző.
Egy rádióműsorban megkérdezték, hogy hibás-e az áldozat ha megerőszakolják. Az emberek 44 %-a igennel válaszolt.
A szexizmus ellen csak azok tehetnek akik nincsenek szexizmussal terhelve. Kérdés, hogy vannak-e ilyen emberek.
Én továbbra is azt gondolom, hogy bár a szexizmus és az erőszak támogatása vagy elnézése (lelki önvédelem) társadalmi szinten is megjelenik, az elfogadás, támogatása, bagatelizálása mégis csak az egyén szintjén javítható.
A hol kezdődik az ember "embersége", pedig valami olyasmi, hogy képes az empátiára. Képes valóban belehelyezkedni valaki más helyzetébe és onnan körülnézni. Szerintem... :)
Lullabie May
2015.02.20 08:41:28
"Keress egy dialógust a saját írásodból, és írd át úgy, hogy a szereplő más testbeszédet alkalmaz. Vidd tovább a történetet, és nézd meg, hogyan reagálnak rá – hitelesen – a többiek. Mi változott?"
Eredeti:
A csomag
A Halál töprengve ücsörgött a sötét kis…..
Az elme arany leple
Monge összehajtogatta a borvörös ruhát, és letette a gyékényre a másik mellé. Keze egy pillanatig megpihent a maga varrta narancsszínű leplen, aztán a falba vájt polcról leemelte a régi göncét, és lassú mozdulatokkal belebújt. A foszladozó vászon…..
Lullabie May
2015.04.13 08:39:15
Ha fontos vagy nekem, ha félek, hogy elveszítelek, akkor kiszolgáltatottnak érzem magam érzelmileg. Fájdalmat tudsz nekem okozni. A fájdalomtól pedig félek. Vagyis mindaddig félni fogok tőled, amíg elég távol nem vagyok, hogy már csak annyira érj el, hogy alig érezzem. Vagy ha már…..
– Az odaadó szeretet képessége mindennél fontosabb – mondta anyám esdeklő pillantást vetve apámra, aki a mellén összefont kézzel bámult maga elé.Nem úgy tűntek, mint akik ezt a kérdést már ezerszer átrágták. Megbújtak a sárga virágokkal díszített hófehér rendelő…..
Gina öt perccel előbb ér a találkozóra. Az eső eleinte csak szemerkél de az alatt amíg Gina bemegy a közeli mekibe, zuhogni kezd. Ja, a találkozó nem a mekiben van, hanem a sarkon. De a meki ablakán keresztül éppen odalátni ahol a pasas várja Ginát. A nő az óráját nézi. Óra…..
Lullabie May
2015.03.04 07:54:33
@Gontar:
Van egy óriási különbség a között amiről te írsz meg a között amiről én.
A hivatásos szívató tudatában van annak, hogy szívatja, kiröhögi, kihasználja a másikat. Az akit kihasználnak abban reménykedik, hogy idővel megjutalmazódik a kitartása és elnyeri méltó jutalmát.
A folyton késő ember egy típus. Aki valamit még megpróbál bezsúfolni az amúgy is szűkre szabott idejébe, aki nem tud nemet mondani a főnökének, aki rendszeresen az indulás perceiben kér még egy utolsó valamit, aki szeretne reggel elindulni de nem tud, mert valójában millió dolgot kéne csinálnia ami valóban fontosabb, mint az indulás.
Ez lehet rettenetesen bosszantó tulajdonság de messze távol áll a szívató érzelmi visszaélésével.
Amúgymeg, úgy tűnik neked érzékeny pontod a késés.
Lehet, hogy érdemes lenne utánagondolnod, hogy mi van e mögött.
Félre ne értsd, teljesen jogos elvárás a pontosság, de ha valakit a pontatlanság tehetetlen és elfojtott dühbe izzít, akkor azon érdemes gondolkodni.
Mert 5-10 percet várni valakire aki fontos nekünk, nem olyan nagy cucc. De ha az ember fél órával előbb ér a találkozóra, mert tiszta stressz, hogy idejében érkezzen, akkor az már 40 perc várakozás, ami alatt bizony csak gyűlik a rossz érzés. És a végén kire vártak 40 percet? A szerencsétlen késősre aki maga is végigizgulta, hogy késni fog.
Van egy óriási különbség a között amiről te írsz meg a között amiről én.
A hivatásos szívató tudatában van annak, hogy szívatja, kiröhögi, kihasználja a másikat. Az akit kihasználnak abban reménykedik, hogy idővel megjutalmazódik a kitartása és elnyeri méltó jutalmát.
A folyton késő ember egy típus. Aki valamit még megpróbál bezsúfolni az amúgy is szűkre szabott idejébe, aki nem tud nemet mondani a főnökének, aki rendszeresen az indulás perceiben kér még egy utolsó valamit, aki szeretne reggel elindulni de nem tud, mert valójában millió dolgot kéne csinálnia ami valóban fontosabb, mint az indulás.
Ez lehet rettenetesen bosszantó tulajdonság de messze távol áll a szívató érzelmi visszaélésével.
Amúgymeg, úgy tűnik neked érzékeny pontod a késés.
Lehet, hogy érdemes lenne utánagondolnod, hogy mi van e mögött.
Félre ne értsd, teljesen jogos elvárás a pontosság, de ha valakit a pontatlanság tehetetlen és elfojtott dühbe izzít, akkor azon érdemes gondolkodni.
Mert 5-10 percet várni valakire aki fontos nekünk, nem olyan nagy cucc. De ha az ember fél órával előbb ér a találkozóra, mert tiszta stressz, hogy idejében érkezzen, akkor az már 40 perc várakozás, ami alatt bizony csak gyűlik a rossz érzés. És a végén kire vártak 40 percet? A szerencsétlen késősre aki maga is végigizgulta, hogy késni fog.
Tudod, hogy honnan tudod, hogy nem kaptál segítséget?Hogy semmi sem változik attól, hogy már nincs melletted egy férfi.Ha csupán azt érzékeled, hogy egy adag ruhával kevesebbet kell szétválogatni, egy emberrel kevesebb étkezési igényeit kell figyelembe venni és egyel kevesebb az…..
Lullabie May
2015.03.03 16:02:05
@Perillustris:
Erős ezt hallani?
A saját válóperemen a bírónő szájából hallottam a következőt:
Jól meggondolta, hogy így kéri a gyerektartást? Tudja ez könnyen kikerülhető. És fel kell hívnom rá a figyelmét, hogy az a jellemző, hogy az apák akik a válóper előtt az életüket adták volna a családjukért, a válóper után már gyakran nem gondoskodnak róluk.
Gondolom ez az ő tapasztalata volt.
Én ezt válaszoltam:
Ha egy férfi nem akar gondoskodni a gyerekeiről akkor mindegy mit határoz a bíróság. Nincs az a hatalom ami pénzt húzzon ki abból aki nem akar fizetni.
Tudom, hogy a gondoskodás nemcsak pénzről szól. Én magam sem csak a pénzre értettem. A pénzt megkapjuk, apuka és a barátnője a gyrerekkel együtt töltött időt kurtítgatja módszeresen. Így én befoghatom a számat, a gyerekek meg szomorúak.
Erős ezt hallani?
A saját válóperemen a bírónő szájából hallottam a következőt:
Jól meggondolta, hogy így kéri a gyerektartást? Tudja ez könnyen kikerülhető. És fel kell hívnom rá a figyelmét, hogy az a jellemző, hogy az apák akik a válóper előtt az életüket adták volna a családjukért, a válóper után már gyakran nem gondoskodnak róluk.
Gondolom ez az ő tapasztalata volt.
Én ezt válaszoltam:
Ha egy férfi nem akar gondoskodni a gyerekeiről akkor mindegy mit határoz a bíróság. Nincs az a hatalom ami pénzt húzzon ki abból aki nem akar fizetni.
Tudom, hogy a gondoskodás nemcsak pénzről szól. Én magam sem csak a pénzre értettem. A pénzt megkapjuk, apuka és a barátnője a gyrerekkel együtt töltött időt kurtítgatja módszeresen. Így én befoghatom a számat, a gyerekek meg szomorúak.
A féltékenység örök téma. Egy új tapasztalat átértékelheti a korábbi nézeteinket vagy összezavarhat vagy meggyógyíthat. Ha mi éppen nem vagyunk féltékenyek akkor is tudunk olyanról, aki nagyon vagy éppen fordítva. Aki sosem élte meg az vagy hazudik vagy... vagy valahogy…..
Lullabie May
2015.01.26 15:35:29
@Gontar:
mennyi remek mondat! :)
Pár dologgal vitatkoznék.
„aki sokat féltékenykedik ő maga hajlamos a megcsalásra”
Azt gondolom, hogy aki sokat féltékenykedik az retteg a megcsalatkozástól. Nem azért féltékenykedik valaki, mert a saját világának része a csalás, hanem inkább azért mert a saját világának NEM RÉSZE az orvosság, a megcsalódásra. (talán pont azért, mert ő maga rettenetesen lenézi vagy szánalmasnak látja azokat akiket megcsaltak.)
A féltékenységet nem lehet elkapni. Bár talán el lehet tanulni a rossz szokást, a "jobb félin, mint megijedni" hozzáállást. Szerintem nem jobb folyamatosan félni, igaz viszont, hogy ha gyanakszik az ember, akkor végül valamikor csak igaza lesz, és boldog lehet vele, hogy "ő tudta".
Sokan megengednek maguknak sok mindent amit a partnerüknek nem, és észre sem veszik addig, amíg nem szólnak érte. A legtöbbünk olyankor értetlenül áll vagy próbál kétségbeesetten magyarázatokat meg párhuzamokat keresni a másik életében. De az ilyen helyzetből nem nagyon lehet jól kijönni. Mert a saját cselekedeteink hatására nincs rálátásunk, csak amikor visszajelzik -- akkor viszont már késő.
Amit felhoztál példának, hogy a lány magának szabadságot követel de a másik szabadságát konkrétan tiltja, az elfogadhatatlannak tűnik. DE elképzelhetőnek tartom, hogy van akinek elfogadható hiszen ahhoz, hogy ezt elvárja, ahhoz már kellett, hogy pozitív tapasztalata legyen erről.
És mondjuk ha a barátod, tegyük fel, ennek ellenére továbbra is odáig van a lányért, akkor megint csak pozitív tapasztalatként élheti meg a dolgot. Vagyis számára ez a felállás elfogadható.
Leginkább arra emlékeztet amikor a gyereket tanítja az ember a homokozóban, hogy ha elveszi a kislapátot a másik gyerektől, akkor az sírni fog. De van amikor a másik nem sír és szegény anya ott magyaráz, a kifosztott gyerek meg csak néz bután, mert nem érti mi van. És lehet, hogy ő speciel szarik a lapátjára.
A dolgok valóban változnak. Aki az állandóságra törekszik, a változatlanságra, az a fejlődésnek is gátat vet, nem csak az értékeket őrzi.. A kapcsolatokban a változások, az új igények a kapcsolat átbeszélését igénylik, a megállapodások megerősítését vagy módosítását.
Nem véletlen, hogy a nyitott kapcsolat, vagy a swinger klub csak ritkán igény a kapcsolat elején, és gyakrabban a későbbiekben, amikor a kapcsolatba fektetett idő és energia, már csak a kapcsolat „bármiáron” fenntartása esetén térül meg.
Én mondjuk hiszek a csodákban, de ez egy másik poszt témája lesz. :)
mennyi remek mondat! :)
Pár dologgal vitatkoznék.
„aki sokat féltékenykedik ő maga hajlamos a megcsalásra”
Azt gondolom, hogy aki sokat féltékenykedik az retteg a megcsalatkozástól. Nem azért féltékenykedik valaki, mert a saját világának része a csalás, hanem inkább azért mert a saját világának NEM RÉSZE az orvosság, a megcsalódásra. (talán pont azért, mert ő maga rettenetesen lenézi vagy szánalmasnak látja azokat akiket megcsaltak.)
A féltékenységet nem lehet elkapni. Bár talán el lehet tanulni a rossz szokást, a "jobb félin, mint megijedni" hozzáállást. Szerintem nem jobb folyamatosan félni, igaz viszont, hogy ha gyanakszik az ember, akkor végül valamikor csak igaza lesz, és boldog lehet vele, hogy "ő tudta".
Sokan megengednek maguknak sok mindent amit a partnerüknek nem, és észre sem veszik addig, amíg nem szólnak érte. A legtöbbünk olyankor értetlenül áll vagy próbál kétségbeesetten magyarázatokat meg párhuzamokat keresni a másik életében. De az ilyen helyzetből nem nagyon lehet jól kijönni. Mert a saját cselekedeteink hatására nincs rálátásunk, csak amikor visszajelzik -- akkor viszont már késő.
Amit felhoztál példának, hogy a lány magának szabadságot követel de a másik szabadságát konkrétan tiltja, az elfogadhatatlannak tűnik. DE elképzelhetőnek tartom, hogy van akinek elfogadható hiszen ahhoz, hogy ezt elvárja, ahhoz már kellett, hogy pozitív tapasztalata legyen erről.
És mondjuk ha a barátod, tegyük fel, ennek ellenére továbbra is odáig van a lányért, akkor megint csak pozitív tapasztalatként élheti meg a dolgot. Vagyis számára ez a felállás elfogadható.
Leginkább arra emlékeztet amikor a gyereket tanítja az ember a homokozóban, hogy ha elveszi a kislapátot a másik gyerektől, akkor az sírni fog. De van amikor a másik nem sír és szegény anya ott magyaráz, a kifosztott gyerek meg csak néz bután, mert nem érti mi van. És lehet, hogy ő speciel szarik a lapátjára.
A dolgok valóban változnak. Aki az állandóságra törekszik, a változatlanságra, az a fejlődésnek is gátat vet, nem csak az értékeket őrzi.. A kapcsolatokban a változások, az új igények a kapcsolat átbeszélését igénylik, a megállapodások megerősítését vagy módosítását.
Nem véletlen, hogy a nyitott kapcsolat, vagy a swinger klub csak ritkán igény a kapcsolat elején, és gyakrabban a későbbiekben, amikor a kapcsolatba fektetett idő és energia, már csak a kapcsolat „bármiáron” fenntartása esetén térül meg.
Én mondjuk hiszek a csodákban, de ez egy másik poszt témája lesz. :)
Lullabie May
2015.01.28 08:43:20
@Sária:
Az egyik amit eszembe juttattál, hogy Pál feri egyik könyvében olvastam, hogy az üvöltözős kapcsolatok azért tartanak sokáig, mert a veszekedés azt is jelenti, hogy néha odaüvöltjük a másiknak a nehezen kimondható vagy titkolt dolgokat, és ettől megkönnyebbülünk és megkönnyebbül a kapcsolat. A veszekedés nélküli kapcsolatokban sosem ürül ki a szenny.
Elmegy a pasid mondjuk a barátaival szórakozni és te közben az öklödet rágod, hogy hogyan fogják a nők csábítgatni és ő vajon ellen áll-e vagy elbukik. Vagyis a lovagod vajon kiállja-e a próbát. :)
Hazajön (kiállta) és elmondod neki, hogy az öklödet rágtad?
Mire ő azt válaszolja, hogy "kis butám, tudod, hogy szeretlek!"
Te megnyugszol.
Hm.
Leginkább arra emlékeztet amikor a gyerekek kérdeznek a világról. Nem tudják, hogy amit válaszolsz az igaz-e vagy mese vagy milyen tudásfokon áll de beépítik az infót a saját világukba.
Szóval van ebben a belső bizonytalanságban valami gyermeki dolog. Mintha azt akarnád, hogy más valaki mondja meg, hogy hogyan viszonyulj a világhoz.
A felnőtt éned elengedi, mert normálisnak tartja, hogy elmenjen a barátaival beszélgetni (normális is!). De mintha érzelmileg meg nem lenne ez a dolog kidolgozva benned.
Elgondolkodtattál, mert ez egy érdekes állapot:
Engedem, mert tudom -- szenvedek, mert érzem.
Ha van hozzá kedved, mesélj még erről. :)
Az egyik amit eszembe juttattál, hogy Pál feri egyik könyvében olvastam, hogy az üvöltözős kapcsolatok azért tartanak sokáig, mert a veszekedés azt is jelenti, hogy néha odaüvöltjük a másiknak a nehezen kimondható vagy titkolt dolgokat, és ettől megkönnyebbülünk és megkönnyebbül a kapcsolat. A veszekedés nélküli kapcsolatokban sosem ürül ki a szenny.
Elmegy a pasid mondjuk a barátaival szórakozni és te közben az öklödet rágod, hogy hogyan fogják a nők csábítgatni és ő vajon ellen áll-e vagy elbukik. Vagyis a lovagod vajon kiállja-e a próbát. :)
Hazajön (kiállta) és elmondod neki, hogy az öklödet rágtad?
Mire ő azt válaszolja, hogy "kis butám, tudod, hogy szeretlek!"
Te megnyugszol.
Hm.
Leginkább arra emlékeztet amikor a gyerekek kérdeznek a világról. Nem tudják, hogy amit válaszolsz az igaz-e vagy mese vagy milyen tudásfokon áll de beépítik az infót a saját világukba.
Szóval van ebben a belső bizonytalanságban valami gyermeki dolog. Mintha azt akarnád, hogy más valaki mondja meg, hogy hogyan viszonyulj a világhoz.
A felnőtt éned elengedi, mert normálisnak tartja, hogy elmenjen a barátaival beszélgetni (normális is!). De mintha érzelmileg meg nem lenne ez a dolog kidolgozva benned.
Elgondolkodtattál, mert ez egy érdekes állapot:
Engedem, mert tudom -- szenvedek, mert érzem.
Ha van hozzá kedved, mesélj még erről. :)
Lullabie May
2015.01.28 11:02:54
@Sária:
Érdekes dolog és rögtön hozott egy másik gondolatot bennem.
"ne várd ezt tőlem, nem vagyok az anyád/apád"
Állítólag ez teljesen okés mondás egy párkapcsolatban.
Mit várunk a szüleinktől?
Feltétel nélküli szeretetet.
Támogatást.
Megbocsátást
A felelősség kérdésének hangolását
Visszajelzéseket
Kíváncsiságot
Őszinteséget
Hitet bennünk
Meg még...
hogy folyton velünk törődjenek,
hogy megcsinálják helyettünk,
hogy elnézzék nekünk,
hogy istenítsenek,
hogy kitöltsék az üres óráinkat,
hogy nemet mondhassunk,
hogy ellenállhassunk,
hogy leteszteljük a hazudozási képességünket,
hogy próbálgathassuk rajtuk a manipulációs képességünket,
hogy legyőzzük őket,
hogy visszamehessünk,
hogy biztosítsanak róla, hogy okésak vagyunk,
stb...
Nem az a baj, ha a párom anyja vagyok néha. A nőkből ezt gyakran kihozza pusztán a szerett. Az a baj, ha túl gyakran vagyok a párom anyja/apja. Mert abba a viszonyban viszont nem tudok felnézni rá, és erős a szexuális tiltás.
Ha a pasim gyakran nyilvánul meg gyerekként, akkor nem fogom jól érezni magam nőként.
A férfiak talán egy cseppet jobban viselik a gyerekes nőket. Ott talán nem a szexualitás sérül elsősorban, hanem az intellektuális kapcsolat.
Szóval, lehetünk néha egymás pozitív szülei de ha az elvárások inkább a hisztis gyerek felől jönnek, az biztosan nem segíti a párkapcsolatot.
Talán te nem erre a dologra utaltál de ez jutott eszembe róla. :)
Érdekes dolog és rögtön hozott egy másik gondolatot bennem.
"ne várd ezt tőlem, nem vagyok az anyád/apád"
Állítólag ez teljesen okés mondás egy párkapcsolatban.
Mit várunk a szüleinktől?
Feltétel nélküli szeretetet.
Támogatást.
Megbocsátást
A felelősség kérdésének hangolását
Visszajelzéseket
Kíváncsiságot
Őszinteséget
Hitet bennünk
Meg még...
hogy folyton velünk törődjenek,
hogy megcsinálják helyettünk,
hogy elnézzék nekünk,
hogy istenítsenek,
hogy kitöltsék az üres óráinkat,
hogy nemet mondhassunk,
hogy ellenállhassunk,
hogy leteszteljük a hazudozási képességünket,
hogy próbálgathassuk rajtuk a manipulációs képességünket,
hogy legyőzzük őket,
hogy visszamehessünk,
hogy biztosítsanak róla, hogy okésak vagyunk,
stb...
Nem az a baj, ha a párom anyja vagyok néha. A nőkből ezt gyakran kihozza pusztán a szerett. Az a baj, ha túl gyakran vagyok a párom anyja/apja. Mert abba a viszonyban viszont nem tudok felnézni rá, és erős a szexuális tiltás.
Ha a pasim gyakran nyilvánul meg gyerekként, akkor nem fogom jól érezni magam nőként.
A férfiak talán egy cseppet jobban viselik a gyerekes nőket. Ott talán nem a szexualitás sérül elsősorban, hanem az intellektuális kapcsolat.
Szóval, lehetünk néha egymás pozitív szülei de ha az elvárások inkább a hisztis gyerek felől jönnek, az biztosan nem segíti a párkapcsolatot.
Talán te nem erre a dologra utaltál de ez jutott eszembe róla. :)
Ő áll a metróban a gumiszalag szélén, és megnyugszik amikor rászólnak.
Ő fél tőle, hogy egy nap elfelejtik, és feltűnő ruhákat hord, hogy észrevegyék. Ő az aki éjjel kieszi a dinnye közepét, majd a kanalat csattanva a mosogatóba ejti. Ő tépked szőrszálakat, és…..
Mint egy kóbor eb, hagyod magad mögött a nyomodat.Apró felhőcske, rögtön a bejárati ajtó légáramára kötve,egy nagyobb a fürdőszobai tükör előtt lebeg, emlékbeöltöztetve a vízköves mosdót, a szájvíz mentol karjába öltvea vécé illatosító mögött pukkanó molekulányi…..
Érdekes dologra jöttem rá a napokban. Amikor valami válság van, és az ember kétségbeesetten keresgél válaszok és megoldások, de legalább valami együttérzés, és főleg megnyugvás után, akkor nagyon kiszolgáltatottá válunk a mindenféle gondolkodók, guruk és egyéb ráolvasók…..
Olyan rég várunk már erre az átépítésre, hogy most amikor elkezdődött, valós örömöt érzek.Lássuk be, hogy nem csak távoli látványnak, de testközeli élménynek is rettenetes a Moszkva Széll Kálmán tér.Miben reménykedem?Eltűnik a telefonfülkékben felhalmozott gyomorforgató…..
A napokban Ancsa beletelefonált a vázlatomba de most már muszáj összeszednem a gondolataimat autonómia, egoizmus, individualizmus, énközpontúság, narcizmus, önzés és egyebek témakörben. Meg persze, hogy ez hogyan is állja meg a helyét egy párkapcsolatban. Vagy hogyan nem.A…..
Pár hónapja írtam egy bejegyzést. Tartalmilag az önismeretről, formailag a mozaikokról szólt.Nem is lenne különösebben érdekes, ha a napokban nem ugyanezt a gondolatmenetet olvastam volna egy önismereti könyvben, ugyanezzel a végkifejlettel. Büszke vagyok magamra.Abban a dobozban…..
Éppen akartam írni egy bejegyzést az egoról, amikor egy barátnőm belecsörgött a gondolatmenetembe. A reggeli telefonok egyébként is a frászt hozzák rám. Meg az estik. Ez a két alkalom amikor ha megcsörren a telefon abból még sosem sült ki semmi jó. Valamiért senki nem hív reggel…..
Lullabie May
2015.01.06 11:57:27
@Gontar: Akkor te csakis a szuperportás lehetsz, civilben! :D
Hajlandó lennél egy interjúra?
Érdekelne a történet másik nézőpontja is. :) :) :)
Hajlandó lennél egy interjúra?
Érdekelne a történet másik nézőpontja is. :) :) :)
Lullabie May
2015.01.06 17:17:59
@Gontar: Ha Ancsa valóban a hiányzó 10%-ot kereste, az azt jelenti, hogy a portás Milán 90%-ban megfelelt. Mennyi az esélye annak, hogy mindig olyan pasit talál magának Ancsa, akiből pont a kalnad-élmény hiányzik, de egyébként 90%-ban megfelel? :)
Amit mondasz (az idézet) az értelmezhető úgy is, hogy Milán azt gondolja, hogy ő 90%-ban tökéletes de a fene abba, aki a maradék 10%-ot is meg akarja kapni.
Szerintem ezek nem ilyen egyszerű dolgok.
A szuperportás valószínűleg csak egy udvarias faszi akit Ancsa túlértékelt. Mivel hamar túljutottak a szexen, a dologban a pasasnak már nem maradt kíváncsiskodni való és feltehetőleg 60-70%-ban se illettek egymáshoz, nem hogy 90. Már ha csak abból indulunk ki, hogy Ancsa egy multinál produkciós vezető, a pasi meg portás. Ancsa meg nem egy függetlenségi harcos. Szerintem legalább is nem az. Szerintem a pasik engedik el a kezét de ha lesz olyan, aki valóban 90%-ban megfelelő, akkor lehet, hogy a 90-be pont beleesik az a tulajdonság, hogy az a pasi nem fogja elengedni őt. Nem gondolod?
Nagy probléma ha valaki sok éven keresztül sosem vet fel kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mit is akar ő vagy mi az értékes számára. Ha pedig ezek a kérdések felvetődnek, akkor konfliktus fog születni. Mert a cél az, hogy megtaláljuk magunkat az életben, hogy értelmes életet éljünk. és aki ezt nem találja meg húsz évesen (van aki igen) annak szembe kell néznie a változással. Ancsa barátnőm lehet, hogy nem tökéletes, és biztosan nem sajnálnivaló, de szerintem többször jár "odaát", mint azok akik stabilnak hitt értékrendjükbe ragadva, magukat féltve araszolnak a halálig.
Amit mondasz (az idézet) az értelmezhető úgy is, hogy Milán azt gondolja, hogy ő 90%-ban tökéletes de a fene abba, aki a maradék 10%-ot is meg akarja kapni.
Szerintem ezek nem ilyen egyszerű dolgok.
A szuperportás valószínűleg csak egy udvarias faszi akit Ancsa túlértékelt. Mivel hamar túljutottak a szexen, a dologban a pasasnak már nem maradt kíváncsiskodni való és feltehetőleg 60-70%-ban se illettek egymáshoz, nem hogy 90. Már ha csak abból indulunk ki, hogy Ancsa egy multinál produkciós vezető, a pasi meg portás. Ancsa meg nem egy függetlenségi harcos. Szerintem legalább is nem az. Szerintem a pasik engedik el a kezét de ha lesz olyan, aki valóban 90%-ban megfelelő, akkor lehet, hogy a 90-be pont beleesik az a tulajdonság, hogy az a pasi nem fogja elengedni őt. Nem gondolod?
Nagy probléma ha valaki sok éven keresztül sosem vet fel kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mit is akar ő vagy mi az értékes számára. Ha pedig ezek a kérdések felvetődnek, akkor konfliktus fog születni. Mert a cél az, hogy megtaláljuk magunkat az életben, hogy értelmes életet éljünk. és aki ezt nem találja meg húsz évesen (van aki igen) annak szembe kell néznie a változással. Ancsa barátnőm lehet, hogy nem tökéletes, és biztosan nem sajnálnivaló, de szerintem többször jár "odaát", mint azok akik stabilnak hitt értékrendjükbe ragadva, magukat féltve araszolnak a halálig.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A detektív, aki nem tud meghalni: Sherlock Holmes utóélete
február 20.
(amúgy SF szakosztályi est van minden hónap harmadik szerdája, ha jól tudom)
www.facebook.com/events/386961082093604/
Sajnos a weboldaluk nem frissül, gondolom ezért marad ki a szemlézésből, de mivel rendszeres program, érdemes figyelni FB-n.