Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Prof. Wurm

0 bejegyzést írt és 19 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
„Virágba borultak az almafák (pardon, a NARANCSFÁK), ez történt velünk”. Németh Lehel hatvanas években dúdolgatott nótája újra aktuális? Nos, úgy néz ki igen, mert mindenki meglepetésére a kormánypárt az összefogásnak titulált gittegyletet alaposan a földbe döngölte és „narancsba” borította az…..
Prof. Wurm 2022.04.17 20:04:37
Ez egy érdekes és főleg tanulságos választás volt az összes országos párt számára. A véleményem nyilván nem mentes az elolvasott számtalan értékeléstől. Mindezzel együtt, ahogy én látom. Rendkívül sok munkával, kompromisszummal létrejött egy ellenzéki összefogás, melynek célja az egy az egyben történő megmérettetés volt. Nagyon erős önmegtartóztatás kellett, hogy a DK, Jobbik, Momentum (csak hogy a három legeltérőbb felfogású pártot említsem) a cél érdekében meg tudjon egyezni. Az előválasztás első fordulója nagyszerűen sikerült. Megmozgatták az egész országot, reményt keltettek azokban, akik már lemondtak a kormányváltás lehetőségéről. Majd jött a második forduló, ami gyakorlatilag el is döntötte a választásokat. Ha egy összefogáspárti jelölt a partnerét - akivel együtt kell működnie a későbbiekben a cél érdekében - a lealázás eszközeivel győzi le, az nem sok jót jelent a későbbiekre vonatkozóan. Innét kezdve csak a fanatikusok gondolhatták úgy, hogy reális esély van a győzelemre. A fő problémát abban látom, hogy egyrészt az összefogás (és itt nem jelölök meg konkrét szereplőket) nem tudta meggyőzni a Jobbik táborát arról, hogy az ellenzék győzelme nekik is érdekük. Másrészt nem ismerték fel, hogy vidéken kellene dolgozni egyszerű, mindenki által érthető és hihető kampánnyal. A "cserbenhagyás" megnyilvánulása a választás éjszakáján csak következménye annak, hogy MZP az egész kampány stratégiát a saját szája ízére módosította.
És végül Nagyatádról. Az eredmény szerintem a PM megnyilvánulásaitól függetlenül történt. Ő ott volt Szászfalvi oldalán és elment Ander fórumára is. Az eredmény nyilván nem mentes az elmúlt 30 év történéseitől. Az biztos, hogy a kormánypárt nem fogja megköszönni az eredményt a városnak tudva azt, hogy Nagyatád nélkül is létezik a NER rendszere.
Szeretett polgármesterünk már regnálásának kezdete óta nehezményezte a reá is vonatkozó önkormányzati „házirendet”, mivel a „fehérházi” apparatcsik képzőn anno olyan polihisztorokat képeztek, akik minden előírás, korlát és kontroll nélkül megoldanak minden feladatot. Miután Lenin-fiú nem lehetett…..
Prof. Wurm 2020.02.09 00:20:39
Néhány észrevétel a bejegyzéshez. Két részletben teszem közzé, mert hosszabb a megengedettnél.

Kezdésként meg szeretném jegyezni, hogy nem túl etikus dolog a blog tulajdonosától felfedni egy nickname mögött rejlő személyt, de borítsunk fátylat eme tényre és koncentráljunk a témára.

Szerintem az események nem ebben a sorrendben történtek. Emlékeim szerint a hozzászólások időtartamának megváltoztatása, és a testületi ülések 16 óráról 14 órára előrehozása csak 2006 után, és nem a második ciklus után történt. Ugyanekkor volt a hozzászólások időtartamának korlátozása is. Akkor, amikor te is képviselő voltál. Persze tévedhetek.

A közmeghallgatások rendszerét nem tudta kiherélni, mert az törvényben szabályozott. A mai napig bármilyen, a közéletet érintő kérdést fel lehet tenni a közmeghallgatásos testületi ülésen, legfeljebb erről a nagyérdemű publikum nem tud. A kérdések és vélemények tartalma független attól, hogy mi a közmeghallgatás témája.

A két alpolgármester intézménye nem 2010 után keletkezett, hanem már 2002-ben.

De, ha már szóba hoztam a témát, néhány eszmefuttatás ezzel kapcsolatban.

A többség csak annyit lát, hogy választottak polgármestert és képviselőket, de a mögötte működő folyamatokról nem tud, mert az már nem része a publikus közéletnek.

Akkor kezdjük a kezdetektől. 1994-ben az MSZP taggyűlése az akkor regnáló elnököt jelölte polgármesternek. Jelenlegi polgármesterünk akkor úgy gondolta, hogy ő alkalmasabb erre a posztra, ezért egy új szervezetet hozott létre, hogy elképzeléseit azon keresztül érvényesítse. Vágyai teljesültek, mert kb. 3%-kal több szavazatot szerzett, mint Hubay Sándor és magasan verte pártelnökét. A történelem a „mi lett volna ha” kérdéseket nem ismeri, illetve értelmetlen ezeket feltenni. A tény, hogy nyert.

1994-ben még 17 képviselőt választottunk, tehát a minősített többséghez 9 szavazat kellett. Akkor hat Nagyatádért, három MSZP és két SZDSZ biztosította ezt a többséget. De ki legyen az alpolgármester? Az MSZP elnöke, akivel szemben létrehoztam a saját szervezetemet, nem lehet, ez teljesen nyilvánvaló. A szerencse úgy hozta, hogy a testület tagja lett egy olyan személy, akit a város többsége ismer, becsül, még ha nem baloldali beállítottságú is. KDNP színekben került be. Legyen hát ő. És lett is. A konfliktus leküzdve, az egyéb morális kérdések másodlagosak.

És jött 1998. A választás eredménye elsöprő győzelem polgármesteri szinten. A testületben hat Nagyatádért, négy MSZP és két SZDSZ képviselő. Már nem lehet elkerülni az MSZP-s alpolgármestert. Így a korábbi mozgalmi főnök lesz a helyettes.

2002-ben már az MSZP van többségben. Hat MSZP egy SZDSZ és öt Nagyatádért képviselő. De a hét baloldali nem minősített többség. Itt a lehetőség változtatni. Kell két alpolgármester. És lett is. Egy a Nagyatádért Egyesülettől, mint helyettes, és egy az MSZP-től. Végre olyan helyettes, aki az „én emberem”.

A következő ciklust (2006) ismét a Nagyatádért nyeri. Hat Nagyatádért, öt MSZP, ráadásul az MSZP elnök országgyűlési képviselő is. Marad az előző felállás. Annyi „bukéja” van a dolognak, hogy már érződik az MSZP gyengülése a ciklus végéhez közeledve, így az MSZP alpolgármestere felszólítást kap a lemondásra, mondván, hogy megszegték a megállapodást.

(folyt. köv.)
Prof. Wurm 2020.02.09 00:21:19
(folytatás)

2010. A FIDESZ országos győzelme. Az új ÖTV szerint már csak 11 képviselője van a városnak. Ebből öt FIDESZ és három Nagyatádért. A minősített többséghez már csak hat képviselő szavazata kell. Mivel a FIDESZ erősítést kapott egy független képviselő szavazatával, így övék a többség. A pm politikai zsenialitását mutatja, vagy a másik oldal tapasztalatlanságát - kinek mi szimpatikusabb -, hogy olyan megállapodást tudott kötni két alpolgármester és egy bizottsági elnök átadásával, ami biztosította a ciklus végéig a zökkenőmentes irányítást. Ellenkező felállás esetén talán a polgármester lemondását is elérte volna, de hogy ő irányított volna alpolgármesterként, az biztos. A Somogyért listájáról megyei önkormányzati képviselő. Itthon a kormánypárt támogatja, a megyén furcsa lenne ellenzékiként fellépnie, ezért a független státuszt választja, 2011-ben kilépve a delegáló frakcióból. Erre próbálják lemondatni egy általa előre aláírt nyilatkozattal, de hasztalanul. Biztosan tudta, mert a politikához nagyon ért, hogy a kormánypárt ezt a helyzetet ki fogja használni a Somogyért elnöke ellen, ami meg is történt. A dolog a rabosításig jutott el. Na nem az övéhez, hanem Nagyatád díszpolgáráéhoz. Végül nem vesztett, de nem is nyert senki.

Jön a következő ciklus választása. A választópolgárok értékelték a kormánypárt helyi képviselőinek erőtlenségét, és ismét a Nagyatádért nyert öt képviselővel. A FIDESZ szerzett hármat. A többséghez kellenek ők is, na meg ők vannak kormányon, így egy saját és egy kormánypárti alpolgármester a végeredmény. Megjegyzendő, hogy a Nagyatádért színeiben győztes képviselőkből a pénzügyi bizottság elnöke nem tagja az egyesületnek, később pedig egy másik tag is kilép az egyesület soraiból. Előre kell gondolkodni. Lehet, hogy a következő ciklusban már nem leszek polgármester? Itt az idő előkészíteni a tartalék menekülő útvonalat. És létrejött a Prológ Alapítvány, célkitűzéseiben meglehetősen nagy átfedéssel az önkormányzati feladatokkal. És láss csodát, az alapítványba dől a pénz. Vajon honnét és miért? Talán egyszer megtudjuk.

Végül eljutottunk napjainkig. Arányaiban soha nem látott mértékű Nagyatádért siker. A nyolc választókörzetből hatban az egyesület nyert. Még ott is, ahol borítékoltuk volna előre a FIDESZ győzelmét. Természetesen nyeri a polgármesteri választást. Már nincs szüksége a többséghez senkire, de a kormánypárttal illik jóban lenni. Az eredmény egy saját, már nem egyesületi tag és egy kormánypárti alpolgármester. Az egyesület színeiben nyert képviselők többsége már nem tagja az egyesületnek, de már nincs szükség az egyesületre sem, hisz várhatóan ez az utolsó ciklusa. A Prológ Alapítvány nyert. A kuratórium elnöke a polgármester, az egyik tagja alpolgármester, a másik bizottsági elnök.

Hát nem túl röviden ennyit a politikáról és az alpolgármesterek számáról.
Prof. Wurm 2020.02.10 19:34:22
Akkor vegyük sorba a bejegyzésedben elhangzottakat!

1. Egyesület létrehozása. Én is leírtam.

2. Hozzászólások időtartama, testületi ülés kezdőpontja. Megemlítettem, mást mit lehet még mondani róla?

3. Közmeghallgatás kiherélése. Leírtam a lényeget. Lehet, hogy nem engedte, de a törvény mást ír, legfeljebb nem tudnak róla.

4. Hogy kiket áldozott be és miért, erről nem tisztem beszélni.

5. A jegyzőkönyvek hiányát nem figyeltem, mert nem szoktam korábban nézni. Most én is hiányolom, ugyanúgy, mint a testületi ülések közvetítésének bármikor megtekinthető nyilvánossá tételét. (Youtube)

6. A szabadság témájáról írhatnék, de felesleges. A 2011-es törvénymódosítás szabályozza a korábbiaktól eltérően, de a polgármester munkájának segítőjeként nem az én szerepem volt felhívni erre a figyelmet. Volt erre törvényileg megnevezett személy, és voltak „ellenzéki” képviselők is, akik megtehették volna.

7. A két alpolgármester -és általában az alpolgármester – választásának témáját jártam körbe részletesebben, valamint beleszőttem néhány egyéb elemet. Így is hosszú lett. Ezt nem Neked írtam, hanem azoknak, akiket esetleg érdekel a politikai folyamatok mikéntje.

8. Az interpellációk intézménye. Ehhez tartozik szorosan a lejárt határidejű határozatok végrehajtása, ugyanis ebben szerepelnek az interpellációkkal kapcsolatos határozatok is. Vajon azok, akik felvetettek témákat elfelejtették, hogy mikorra várható a megoldás, vagy nem is az volt az érdekes, csak az, hogy a választók érezzék a „törődést”? Mit írjak erről?

9. A nickname témát csak megemlítettem. Nem a személyem miatt elsősorban, hanem úgy általánosságban. Soha nem bújtam el semmi elől, legfeljebb nem nyilvánítottam/nyilvánítok véleményt bizonyos dolgokról, amihez szerintem jogom van.

10. És végül! Folyamatosan azt várod, hogy megtépjem az ingem, hamut szórjak a fejemre, majd vonuljak végig a városon bűnbánatot gyakorolva. De nem érzem, hogy ezt kellene tennem. Igen, hat cikluson keresztül támogattam a polgármestert, mert ez volt a dolgom. De ezt szerintem nem elvtelenül tettem. Az azért érdekes jelenség lett volna, ha helyettesként, vagy a delegáló szervezet vezetőjeként rendre én szólalok fel a nyilvánosság előtt a polgármester tevékenységét kritizálva, miközben az „ellenzék” csendben marad. Nem tagadtam soha, hogy nekem is volt felelősségem. Ugyanúgy, mint a többi képviselőnek. Egyébként, ahogy a Hamletben olvashatjuk: „Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes.”

A prolongálás nincs ellenemre. Sajnálatos, hogy a harmadik résztvevő már nem lehet közöttünk!!
Nos, nem hallom, mit susognak a Széchenyi park gesztenye fái, de azt hallom, hogy min csemegéznek a város „jól értesült” lakói. Mondhatnám a Skorpió zenekart idézve, hogy „újra dübörög a banda” (ami igaz) de valójában nem erről van szó. A „rossznyelvek” szerint, amint azt a legutóbbi kommentező is…..
Prof. Wurm 2019.11.17 13:56:29
@stb.: Azért ne legyünk teljesen igazságtalanok minden egyéb ellenérzést félretéve! A pm fizetését törvény írja elő, tehát az erről szóló szavazás csak formalitás. Azt előbb vagy utóbb meg kell szavazni, tehát választási lehetőség igazán nincs. Ugyanez vonatkozik az alpolgármesterek juttatására, ami a társadalmi megbizatású pm tiszteletdíjának 70-90%-a lehet. Ez nálunk 70%. Ettől eltérni csak az érintettek rendeletben előírt juttatásról szóló lemondó nyilatkozatával lehetne. És miért mondanának le róla? A mostani felállásban eggyel kevesebb bizottsági elnök van és megszűnt a sport tanácsnoki státusz, ami bizottsági elnöki juttatással járt. Ez évi kb 1 mFt megtakarítás.
Az alpolgármesterek számának és kilétének meghatározása igazából nem az elvégzendő feladatoktól, és a jelölt kvalitásától függött soha, hanem politikai alkuk és szavazat maximalizáló törekvések eredménye. 2010 előtt a szocik voltak olyan helyzetben, akik nélkül nem lehetett az előterjesztéseket megszavaztatni, tehát kellett egy apm tőlük, és nyilván egy megbízható ember a saját csapatból. 2010 után ez a jelenlegi kormánypártra igaz. Most - ebből a szempontból - nem lenne szükség a második apm-re, mert a minősített többség a saját csapattal is megvan, de taktikai okokból a kormánypárttal is jóban kell lenni. Hát ilyen a politika!
Az egy másik kérdés, hogy a 25 évvel ezelőtti 40-es korosztályú saját csapat mára már 60 feletti, fiatalnak egyáltalán nem nevezhető, és a testületben ülő megfiatalított "saját csapat" már csak a nevében az, egyéb tekintetben semmi köze hozzá.
Prof. Wurm 2019.11.18 01:24:26
@stb.: Azt hiszem félreérti a helyzetet. Az, hogy valaki politikai alkuk révén kap valamilyen tisztséget, még nem zárja ki, hogy "Nagyatád város fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítse" feladatát. És miből következik az, hogy én bárkit is politikai tölteléknek tekintenék? Egyáltalán mi az a "politikai töltelék"? Én minden képviselőt tisztességes, tenni akaró embernek ismertem meg. Számomra is sértő ez a megközelítés! És nem Nagyatádon ilyen a politika, hanem mindenhol. Mégegyszer értelmezni kellene az általam leírtakat. A görcsös erőlködés nem nem vezet adekvát eredményre.
És ne rajtam kérje számon senki a válaszokat!
  Csütörtök este, közel három hónapos hiábavaló „csodavárás” után elment Bodzai Jenő. Magasztalnom, és valami lélekemelőt kellene most írnom Jenci barátomról, aki a véleménykifejtés, és terjesztés jeles képviselője volt. Egyedülállóan kitartó közéleti aktivitását, őszinte, kritikus…..
Prof. Wurm 2016.11.11 00:05:23
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.

Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
"Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... "
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.

Vigyázz magadra Jenő, búcsúzom tőled. Köszönöm hogy itt voltál nekünk!
A március 24-én tartott képviselő-testületi ülést követően polgármesterünk az internet majd az „Ormai TV” közvetítésével sietve és önelégülten adta közre, hogy szemét ügy letudva, minden a legnagyobb rendben. „Elértünk oda, ahova régóta tartunk. Régi célunk valósult meg. Megbízható, kiszámítható…..
Ismételt „hazai” pengeváltásoknak lehettek szemtanúi, ill. olvasói a hét elején a facebook rendszeres látogatói. A korábbi közéleti vitapartnerek ezúttal igencsak filozofikus megközelítésékkel estek egymásnak, némi halvány egyetértésre utalás mellett. Tekintettel arra,…..
Prof. Wurm 2014.12.10 00:29:56
Kedves civil48 és Bakos József!

Te mindig Emil Gustav Friedrich Martin Niemöller és Ady Endre gondolataira hivatkozol, miszerint időben szólni kell, hogy később ne tehess szemrehányást magadnak, és mások se neked. Persze, ebben igazad van, csakhogy olyat is számon kérsz, amiről mindenki tudja, hogy más szintű döntést igényel, valamint olyat is, ami közösségi döntés (ún. demokratikus).

Márk evangéliuma, Jézus a hajón.
A vihar lecsendesítése.

„35Aznap alkonyatkor így szólt hozzájuk: „Keljünk át a túlsó partra.” 36Erre elbocsátották a népet, és magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is csatlakoztak. 37Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. 38Felkeltették: „Mester – kérdezték –, nem törődöl vele, hogy elveszünk?” 39Erre fölkelt, parancsolt a szélnek, és utasította a tavat: „Csendesedj! Némulj el!” A szél elült, s nagy nyugalom lett. 40Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?” 41Nagy félelem fogta el őket. „Ki ez – kérdezték egymástól –, hogy még a szél és a víz is engedelmeskedik neki?””

A lényeg annyi, hogy át kell vinni a hajót a túlsó partra. Csakhogy az országban már „évszázadok” óta olyan a politikai helyzet, hogy aki a kapitányi hídon áll, elosztogatta a haverjainak a vitorlát és az evezőket. Aki tudja, a tenyerével lapátolja a vizet. Annyi rum éppen jut, hogy ne jusson a matrózok eszébe a kapitányt és a tiszteket feletetni a cápákkal. Az aspiránsok egyike nem is rejti véka alá, hogy a hajót a szemközti jéghegynek szeretné kormányozni. A másik minden nap önképzőköri performance keretében a fedélzeten a korláthoz láncolja magát tíz percre azonos színű széldzsekiben, tiltakozásul a csikóhalak élőhelyének megzavarása ellen. A harmadik egy mentőövön gyakorolja a kormányzást, azt kapdossák ki egymás kezéből, miközben a kötél szépen rájuk fonódik. Javukra legyen mondva, hogy legalább a túlsó part felé néznek. A néhány mentőcsónakon menekülők meg most kapaszkodnak fel arra a távoli óceánjáróra, amelynek füstje egyre halványabban lebeg a horizonton.

„…el nem tagadhatjuk, és nem szépíthetjük azt a példátlan önzést, amelynek durva konfliktusaiból áll e korszak úgynevezett politikai története. Keserű arra gondolni, hogy ez ország politikai vezetői méltatlan, alacsony lelkű, legjobb esetben tehetségtelen emberek voltak” Szekfű Gyula Tomori című tanulmányából.

Erről és a helyi politikáról is többször ejtettem szót, még korábbi hozzászólásaimban is. Igazság, igazságérzet – fennkölt szavak. Csak nem gondolod komolyan, hogy a „Sokféle szemszögből való vizsgálódásnak is (így a vitának is) egy az igazsága!”? Az igazság szubjektív, bármennyire is nem így látszik.

Rajneesh Chandra Mohan Jain , más néven Bhagwan Shree Rajneesh, majd későbbi közismert nevén Osho, egy Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban élő vallási vezető, egy új, sokat vitatott vallási mozgalom megalapítója mondja:
„Soha ne kérdezd senkitől, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Az élet egy kísérlet, magadnak kell felfedezned, mi a helyes és mi a helytelen. Megeshet, hogy helytelenül cselekszel, de szert teszel a tapasztalatra, ami tudatosítja benned, mit kell kerülnöd. Megeshet, hogy valami jót teszel, és azonnal kiélvezheted az áldásait. A jutalom nem ezen az életen túl, nem a mennyországban és a pokolban vár. Hanem itt és most. Minden tett azonnali eredményt hoz. Csak légy éber, és figyelj. Az érett emberek azok, akik megfigyelték és felfedezték maguknak, mi helyes és mi helytelen, mi jó és mi rossz. És azáltal, hogy ezt felfedezték a maguk számára, mérhetetlen belső tartásra tettek szert. Ha az egész világ mást gondolna, számukra az is közömbös. Megvan a saját tapasztalatuk, ami vezeti őket, és ez elég.” Valamint ezt is: „Az ego a létező legnagyobb hazugság a világon - te pedig a legelemibb igazságként fogod fel.”

- Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához?! - Ezt pedig Virág elvtárs mondta.

Számon kéred véleményemet, és hogy nincsenek érveim? Érdekel is az téged/titeket! A lényeg, hogy ismét, és ismét, és ismét elmondhasd a sajátodat, miközben meg sem hallod az enyémet. Azt, hogy megpróbáltam néhány – a hozzáállásomat alapvetően meghatározó – gondolatomat közzétenni, azonnal holmi hatalmi túltengésnek értékelni, számomra meglehetősen hajmeresztő hallani!

De sebaj! Míg mi itt a vita látszatát keltjük, a homokszemek peregnek, a víz pedig folyik lefele a Rinyán.
Prof. Wurm 2014.12.12 21:38:06
Hát igen. Írásban valóban mellébeszélek a konkrét kérdéseket illetően. Ennek oka elsősorban az, hogy míg a beszélgetések során a partner látja a mimikát, testbeszédet, és ebből értelmezi az elhangzott mondatok szándékát, addig írásban ez nem lehetséges. Megfigyeltem, hogy az általam leírtakat helyenként ti sem úgy értitek, ahogy azt én szerettem volna. Négyszemközti beszélgetésben vissza lehet kérdezni, és pontosítani a gondolatokat, írásban nagyon körültekintetőnek kell lenni, mert erre nincs lehetőség. Félek, hogy a véleményemet a blogot olvasók nem úgy értelmezik, ahogy én azt szeretném, ezért inkább tartózkodok a konkrét kérdések megválaszolásától. Nem azért, mert nincs véleményem, hanem mert azt többféleképpen is lehet interpretálni szándéktól függően, erre pedig semmi szükségem nincs.

Nem kérdéseket vártam tőled, hanem megoldási javaslatokat. Kérdések sokaságát tudom én is feltenni, de a feladat nem az, hogy tudsz-e kérdezni, hanem hogy a magadnak is feltett kérdésekre tudod-e a választ, és a válasz az életben megvalósítható-e. Vörömarty óta tudjuk, hogy az álmodozás az élet megrontója. Persze azt is tudjuk, hogy ha nem lennének a begyöpösödött dogmák ellen küzdők, a mindenkori rendszerrel elégedetlenek, az újat és másképp akarók, a gondolkodásban előttünk járók, akkor ma is baltával vadásznánk és hajánál fogva húznánk be az új asszonyt a barlangba.

A TV nyilvánossága nyilván adhat támpontot a munka megítélésének tekintetében, de kérdés, hogy hányan nézik a TV-t, érdekli-e egyáltalán az átlagembert a bizottsági ülésen történtek? Ma azt gondolom, hogy ennél sokkal fontosabb dologgal vannak elfoglalva - az önfenntartással, és ez szomorú. Mármint az szomorú, hogy azért kell aggódniuk és dolgozniuk, hogy a mindennapi betevő meglegyen, és a gyerek se legyen földönfutó, mikorra felnő. Egyébként már gondolkodtam, hogy a Bakos féle blog mellett/helyett meg lehetne jelentetni egy internetes újságot, ami nem kerül pénzbe, csak munkába. Ennek lehetne kinyomtatható verziója, amit terjeszthetne, aki akarja.

A polgármesterrel szembeni fenntartásaitokra már többször reagáltam. Lehet, hogy naiv vagyok, de én nem tapasztaltam semmilyen visszaélést a részéről, és mai ismereteim alapján nem tudom elképzelni, hogy korrupt volna. Az, hogy mennyi a fizetése és felveszi-e a szabadság megváltást, az ő döntése. Nem hiszem, hogy több mint tíz évig ezen kell lovagolni. Egy idő után unalmassá, nevetségessé válik. Biztosan olvastátok az Egy menedzser élete című könyvet Lee Iacocca-ról. Ha nem, érdemes elolvasni. A Ford után a Chrysler igazgatóságának elnöke és vezérigazgatója lett, egy csőd közeli cégnél. Az első évben évi 1 dollár fizetést kért azzal, hogy ha rendbe teszi a céget, a következő évben az eredeti fizetés dupláját kapja. Megkapta. Egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a mi polgármesterünk nem érdemli meg a fizetését. Persze ez is szubjektív igazság. Tökösnek lenni pedig lehet, hogy népszerű, de nem biztos, hogy mindig célszerű.

Az alapvető problémát nem az ellenőrzés és a civil kontroll hiányában látom, hanem a kiszámítható, tervezhető gazdálkodás feltételeinek hiányában, az örökös „tőlünk függtök” finanszírozási rendszer fenntartásában, a „legyél elkötelezett felénk” igény követelésében. Én elkötelezett vagyok a város irányában, de mi köze van ennek ahhoz, hogy ki van kormányon?
Mindezek megoldása után természetesen elfogadhatónak tartom javaslatodat a 3. pontban vázoltak szerint, és ehhez hasonló más elképzeléseket is, amennyiben azok megvalósíthatók.

off
Most olvasom Frei Tamás 2015 című könyvét. Ha még nem olvastátok, szerezzétek meg. Nem a kerettörténet érdekes, hanem a jellemábrázolások és a kor- és kórtörténet.
on

És továbbra is hajlandó vagyok megosztani veletek gondolataimat, vitázni veletek és másokkal – bár úgy látom nincs tülekedés mások részéről -, mindaddig, míg a nem próbáltok a becsületembe gázolni és megalázni, persze - mint az elején mondtam – visszafogottan konkrét kérdéseket illetően. Arra ott a fehér asztal.
Az időjárás várható alakulásáról számtalan csatornából értesülhetünk, de a helyhatósági választások Nagyatádon várható következményeiről nem adnak hírt a médiák. Pedig az érdeklődő választópolgárok szívesen olvasnának a Pirkadatban, vagy hallgatnának a helyi…..
Prof. Wurm 2014.10.21 22:27:41
@bakos.jozsef:
A te olvasatodban a testületen belül egyesek szervilisek (a kollaboráció mellett, vagy azzal együtt, vagy helyett), mert valamilyen érdekből tartoznak egy párthoz, szervezethez, vagy támogatják a polgármestert. Könnyű megbélyegezni azt, amit nem tudunk igazán mélységében, összefüggéseiben értelmezni. Nem tudom helyes-e csak egy-két szempont alapján megítélni valakit, figyelmen kívül hagyva, hogy a valóság sokrétű, és az értékek között is létezhet rangsorbeli különbség, ezért másnak másként lehet fontos ugyanaz. A szervilis fogalmának - általad is gyakorolt - sajátos és túlzásba vitt használata egy válság tünete. Ezen felfogás szerint valahová tartozni már eleve gyanús, hiszen a valódi ember nem törődik mások véleményével, önmegvalósít, és mindig az igazságot képviseli mindennel szemben, tehát minden irányba kritikus és távolságtartó. Valahová tartozni egyenlő a behódolással, hiszen az ember így már igazodik, és olyan szabályokat és elveket követ, amelyeket nem ő alkotott. Vagyis önállótlan, a valahová tartozás jegyében feladja önmagát, feltehetően mindezt korrupt módon, hiszen ezáltal előnyt, biztonságot, hasznot remél. Aki ma lojális, az rögtön szervilis, talpnyaló, lakáj, szolga. Hinni valamiben ma valószerűtlennek tűnik, mivel az átlag semmiben nem hisz. Szó szerint. Mivel magából indul ki, ezért nem hiheti azt sem, hogy valaki mégis őszintén hisz abban, ahová tartozik, de valahogyan magyaráznia kell önmagának a jelenséget, és ekkor jön be egyetlen alternatívaként a gyanúsítás, hogy az illető korrupt, buta, megvezetett, szervilis, birka, helyezkedik. Neki semmi sem elég jó, semmi sem elég hiteles, és senki sem elég tiszteletreméltó. Mindegy, hogy miről érvel, történelemről, vallásról, politikáról, mert igazolási kényszer vezeti, azt kell mutatnia, hogy ő saját szemlélettel rendelkezik, ő lát, ő meg tudja ítélni a dolgokat, és ő nem tartozik sehová, csak önmagához, ezt az örökös kívülállást pedig érvekkel kell igazolnia, mindennek rámutatva a gyarló, esendő, tökéletlen, bűnös voltára. Ezért csak vitatkozni tud, de beszélgetni nem. A beszélgetés ugyanis összekapcsolódás, tánc, közösség, a vita pedig szembenállás, különállóság, győzni akarás. Aki nem tud csak egyféleképpen beszélni, gondolkozni, az valójában nem szabad, hanem egy illúzió rabja: önmaga illúziójáé. Onnan nézve persze mindenki más önállótlan, szervilis és alkalmazkodó. Azt hiszem világos voltam.

A testületi ülést pedig megnézem, és folytathatjuk.
Prof. Wurm 2014.10.22 17:48:09
@bakos.jozsef:
Nos, miután az "ismerkedésen" túl vagyunk, talán könnyebb lesz a párbeszéd, esetleg vita. Az általam korábban írtak a véleményemet, nézőpontomat, esetenként vágyaimat tükrözik, ha kicsit hosszú lére eresztve is. A valósággal, a tényekkel pedig én is tisztában vagyok, mivel én sem ma kezdtem.

Néhány premieren már túl vagyok. A szerep alakításának szabadsága pedig sokban függ a rendezőtől és a forgatókönyv írótól. Azt, hogy hogyan tudom eljátszani, befolyásolja a többi szereplő alakítása is, még akkor is, ha ez az "Első Alabárdos" szerepe, bár egy tehetséges szereplő nagyot alakíthat minden szerepben és körülmények között. Kérdés, hogy hogyan állok én a tehetséggel!! Ezt mindig a nézők ítélik meg, ők hoznak ítéletet. Úgy tűnik, hogy az én általam képviselt stílus még nehezen emészthető az előadást ritkábban nézők számára.

Na nézd, kicsit nem figyelek oda, s máris filozofálok! Távozz tőlem, Sátán!

"Elég szomorú, ha már a bolondnak sem szabad bölcsen beszélnie arról, amit a bölcsek bolondul csinálnak." (William Shakespeare: Ahogy tetszik)

A fehér asztal melletti eszmecserét nem szoktam visszautasítani, már csak azért sem, mert a vitapartner orcája sokkal közelebb van. :) Az időpontot majd egyeztetjük (meg a fegyvernemet is). Abban pedig nem kételkedtem, hogy nincs az az isten, amelyik vissza tudna téged tartani az írástól.
Prof. Wurm 2014.10.22 21:53:32
@bakos.jozsef:
Most nem tudom, hogy provokálsz, vagy egyszerűen csak sértegetsz, de mindegy, mert az ingerküszöböm elég magas. Az viszont tisztán látszik, hogy nem igazán értetted az előző kommentjeim lényegét. Idéznék magamtól: "Neki semmi sem elég jó, semmi sem elég hiteles, és senki sem elég tiszteletreméltó." Előítéleteid rabja vagy még mindig. Kár! A többit majd privátban.