atesza 2014.10.04 17:42:27

Üdv
Most akadtam erre a nem mindennapi "történetre". (amihez csak gratulálni tudok, nem semmi)
Aminek talán én is "részese" voltam 1 éven át. Úgy emlékszem 92-93 ban voltam Ferihegyen katona. Mi vonultunk,de már csak 1 évre. Így kaptuk is a szivatást rendesen.
Összességében nekem nagyon jó volt, persze így utólag visszagondolva.
A laktanyaparancsnok úgy emlékszem valami Farkas Zsolt volt, de nem biztos.
A szakaszparancsnokom pedig,-ezt nem felejtem el- Lázár(mi csak lézernek hívtuk). Mivel egy kis alacsony vörös emberke volt, ráadásul tök vicces és jópofa.
Nem tudom 91 előtt mi volt a rendszer, de nálunk már úgy volt, hogy 2 hét szoli, 1 hét kiképzés és 1 hét otthon. Persze ez az egy hét otthon nem mindig jött össze, de általában megvolt.
Mi is jártunk F1 és F2 re, változó volt.
Nekem is vannak jó és vicces történeteim, amikre a mai napig emlékszem. Még most is -pl pár napja voltam egy repülősnapon- ha megérzem a levegőben a kerozin szagát, mindig ez az egy év szolgálat jut az eszembe. A betonon a gépek mellett, télen nyáron.....
Na de nem is húzom az időt, jó volt nagyon ezt olvasgatni.

atesza 2014.10.04 17:51:56

Még annyit.
Szerintem ez az egész történet egy könyv formájában is megállná a helyét. Nem gondoltál még rá?

atesza 2014.10.08 17:44:22

@Dvorszky határőr:
Szia
A blogra úgy találtam, hogy rákerestem google-ban, nem e van valami régi "emlék" a ferihegyi határőrségről. Sokszor eszembe jut még az az egy év. Ezért is kerestem rá.
Mikor én vonultam, úgy emlékszem 23 éves voltam, de azért voltam már ilyen "öreg" mert kb. 2-3x halasztást kértem egy suli miatt. Bevonulás előtt, személyesen felkeresett a lakásunkon egy százados vagy ezredes, már nem tudom. Gondolod..... csak lestem mikor csengettek a lakásunkon. Aztán szépen, egy kávé mellett elmondta hogy hová fognak vinni. Persze áradozott róla,hogy milyen jó,és elitt hely lesz. Majd meg is jött a behívóm. És megtudtam, hogy amitől mindenki rettegett, sajnos valóra vált, a 2 hónap kiképzésem Nyírbátorban lesz. Állítólag a legrosszabb hely volt ami csak lehetett. De kibírtuk. Ezután vittek Ferihegyre.
23 évesen mondhatni én voltam a legöregebb. Igaz akkoriban már nem volt olyan nagy a szivatás. Igaz mi voltunk az első "egy éves bevonulók".
Az egy hét kiképzés?
Az azt jelentette, hogy bent a laktanya mellett, volt egy focipálya, vagy valami ilyesmi, és minden nap oda ment ki a szakasz. Ott volt aztán futás, meg ilyen apróságok, kúszás mászaás, stb. Elég laza volt, mivel csak a szakaszunk és a szakaszparancsnok volt velünk.
Utólag belegondolva, sok olyan dolog volt ami örökre megmarad. Pl. éjjeli szoliban a hajtóműben alvás, reggel pl. már a DELTA gépnél a kávé mindig ki volt készítve a lépcsőn, pl. éjjel a nagy lépcsőt visszatoltuk a géphez és bementünk szétnézni, pl. az F2-n a "kéteringes" autóról mindig akadt kaja, vagy az F1 en a csomagosnál a légitársaság kértyákat lopkodtuk a csomagokról.
Volt olyan is, hogy pont szilveszter előtti nap riccses voltam. Pont kivittek, mert elfogtak 2 "orosz szökevény örömlányt" akikre egész nap vigyázni kellet 2 külön szobában, mert kihalgatták őket. A csaj ott sírt a vállamon hogy most mi lesz vele.
Aztán volt olyan szoli is, amikor a laktanyánktól pár 100 m-re volt egy barakk, ahol a kitoloncoltak várták a sorsukat, és a körül kellett járőrözni. Ott aztán voltak gubancok.
Ha bármi kérésed van szólj, mert van sok emlékem. sajnos akikkel voltam, azokat azóta sem láttam.
Amógy Ózd mellett éltem, jelenleg Egri vagyok.