Volt tanulmányozó 2014.08.24 08:23:57

Sziasztok Kedves Fórumozók!

Nagyon régóta olvaslak benneteket, történeteket és kommenteket, mint ahogy a felhasználónevem is mutatja, óriási szükségem is volt erre, hogy tapasztalatokat gyűjtsek, mint friss tanulmányozó Jehova Tanúival. Három nagyon kedves személlyel annak idején fel is vettem a kapcsolatot, nagyon sokat segítettek nekem, amit természetesen akkori leveleimben meg is köszöntem. Ez volt a bemutatkozásom egy darabja :)

És akkor rátérnek arra, amiért igazából újra regisztráltam magam, (szegénységi bizonyítványom, hogy bár nagyon régóta napi olvasótok vagyok, annak idején a felhasználónevemet és jelszavamat nem jegyeztem meg )ez a történet az, amihez én is hozzá tudok szólni érdemben.

Egészen meglepődve olvastam anyus történetét, mert én ilyet Tanúkkal nem tapasztaltam, ami természetesen nem azt jelenti, hogy nem lehet a története valós. Én egy évvel ezelőtt, szeptemberben kezdtem meg a tanulmányozást velük. Hetente 1x, ahogy ez lenni szokott. Elég sok Tanúval ismerkedtem meg ez idő alatt, tanulmányozásvezetőm mellett általában váltották egymást a hölgyek, magyarázatként, ha én nem megyek a gyülekezetben, akkor a gyülekezet jön hozzám.

Abban a fél évben, ameddig a tanulmányozásom tartott, csupa-csupa kedvességet tapasztaltam meg a részükről, bátran állíthatom, erőszakot nem tapasztaltam, gondolok itt arra, hogy a gyülekezetbe sem hívtak örökösen és megállás nélkül, nem szajkózták, hogy menjek , természetesen említést tettek, de nem voltak erőszakosak, nem forgott vérben a szemük, mert azt mondtam, erre még nem állok készen.

Másik otthonunkban még nem voltam tanulmányozó, azonban oda is kopogtak be Tanúk, kérték, egy szórólapot, amin egy bibliai vers szerepelt, otthagyhassanak. Egyáltalán nem voltak erőszakosak mikor visszajöttek, hogyan döntöttem, érdekel-e. Annyit mondtam, hogy köszönöm, elhatárolódunk és illedelmesen elköszönve távoztak. Tehát akkori időből sem tapasztaltam meg részükről a vérben forgó szemeket, amiket anyusnak tapasztalnia kellett.

Van egy gyermekem, 9 éves, pont annyi, mint anyus leírt a saját gyermekéről.

Volt, hogy tanulmányozott velünk, ha éppen kimaradt nátha miatt az iskolából és bevallom, a halállal is foglalkoztunk, hiszen foglalkozni is kell véleményem szerint az elmúlásról, lévén, egy ekkora korú gyereket már fel lehet lélekben finomat készíteni erre, sőt, kell is, de ez csak az én magán véleményem, nem vagyunk egyformák. Az én gyermekemet nem viselték meg a halállal kapcsolatos információk, arra szeretnék itt utalni, hogy ezt sem tették erőszakosan, sőt, ez a téma a Tanúkkal nem úgy történt, hogy a legelső találkozáskor már feltették számára a kérdést: tudod-e, mi van a halál után?

Szerencsére én az elmúlt időszakban semmiféle erőszakosságot nem tapasztaltam meg, így tehát erre utalóan sincsenek rossz gondolataim Jehova Tanúit illetően, sőt! Olyan nagyon szívesen megpróbálnék nekik segíteni annak felismerésében, hogy nem a megfelelő helyen keresik Istent, de én ehhez nagyon picike porszem vagyok.

Még szeretném megosztani a tanulmányozásom befejezésével járó észrevételemet. Itt sem történt erőszakoskodás. Inkább eltávolodás tőlem és a családomtól. Mikor összegyűjtve a bátorságomat megírtam a levelemet - mert személyesen nagyon gyenge lettem volna, iszonyatosan féltem attól, hogy mondandómmal megbántom tanulmányozásvezetőmet - , már postafordultával kaptam a megerősítést, hogy megért engem , Jehova kísérjen utamon , de semmiféle erőszakoskodás nem volt.

Természetesen az elmúlt hónapokban már azok a Tanúk is, akikkel megismerkedtem, teljesen simán elmennek mellettem köszönés nélkül, azaz, ha én nem köszönök, ők úgy tesznek, mintha nem ismernének meg. De ők sem jöttek oda erőszakoskodni és vérben forgó szemekkel a tudtomra adni, hogy Sátán befolyása alatt állok ...Sok észrevételem van még ezzel kapcsolatosan, de nem szeretnék túl hosszúra nyúlni!!!

Köszönöm a lehetőséget, hogy fenti sorokat megoszthattam!!

Volt tanulmányozó 2014.08.24 09:38:37

@ORION: A sok-sok hasznos információ birtokában most már én is tiszta szívből örülök, hogy időben rájöttem arra, ez nem az a hely, amit én keresek. Isten segített abban, hogy egy olyan témánál tudjam befejezni a tanulmányozást, (vérkérdés) amire hivatkozva nem tudnak "belém kötni" és megértsék, miért nem tudom a tanulmányozást folytatni és ezt meg tudtam tenni anélkül, hogy lehajtott fejjel kelljen elsunnyognom, egy "már nem akarok tanulmányozni" mondattal, hiszen alapos okom volt arra, hogy véget vessek a Tanúkkal folytatott tanulmányozásnak. Így egyfajta tisztességes kapcsolat megmaradhatott tanulmányozásvezetőmmel és kedves családjával, bármikor találkozunk, szemlesütés nélkül köszönhetek. Más kérdés, hogy ők már kerülnek bennünket, mi részünkről akkor sincs harag, sőt, barátságunkról is biztosítottam őket, természetesen valahol a szívem mélyén biztos voltam abban, hogy távolodni fognak, hiszen világiakkal Jehova Tanúi nem barátkozhatnak.

Volt tanulmányozó 2015.01.14 17:37:51

@haj_nal_ka:

Üdvözöllek!

Szívből örülök, hogy Neked megmaradt a jó kapcsolatod M. nénivel, én ezt már nem mondhatom el sajnos a volt tanulmányozás vezetőmről és nem árulok el titkot, hogy ez a kapcsolat nem végettem szakadt.

A tanulmányozás visszamondása után még gyermekeink egy iskolába jártak, így volt lehetőségünk összefutni, illetőleg a folyóiratokat is mindig hó elején megkaptam, én is minden esetben biztosítva voltam arról, hogy az ajtajuk nyitva áll előttem és érdekes, amit írsz, mert nekem is azt mondta, ígéretes tanulmányozó voltam, de természetesen megérti döntésemet, hiszen tudja, ki áll a háttérben...

Most már ez nincs így, mi iskolát váltottunk és így a találkozások is elmaradtak, mára pedig már be sem csengetnek, hanem helyette a postaládába bedobják nekem a folyóiratokat. (pedig erről azt mondták annak idején, hogy ezt nem teszik, mert ők nem postások)

Sajnos bekövetkezett, amire számítottam és mivel nincs meg a napi kontakt az iskola révén, így többé nem látják értelmét velem kapcsolatba lépni.

Én ma is úgy gondolom, hogy az ajtóm nyitva áll volt tanulmányozásvezetőm és kedves családja előtt, de tudom, többet nem fognak minket meglátogatni, azóta egy érdeklődő email, vagy sms sem jött, én pedig általuk tudom, világiakkal nem barátkozhatnak,így szomorú szívvel veszem ezt tudomásul és nem zavarom őket , pedig oly szívesen írnék és érdeklődnék, hogy létük felül.