Adatok
Annof
116 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Első babámat várom, várjuk A-val, a férjemmel, most vagyok a hatodik hónapban.
Sok mindent el lehet mondani erről az állapotról, hiszen tényleg csodálatos, különleges és felfoghatatlan élmény. Ugyanakkor a megtapasztalás még a legzsigeribb és legtestibb valójában is annyira változó és múlandó,…..
A nyelv a hús, ha csontod megtagad.A nyelv a kezet fel, add meg magad.A nyelv a láss, a játssz, a kér, a fél.A nyelv ahogy a torkodon kifér.
A nyelv horog, harag, ha ráng a száj.A nyelv kinyújt, begyújt. A nyelv muszáj.A nyelv a lég, a hang, a csont, a fog.A nyelv a csak, a csuk. Csorog,…..
Mit málló kőre nem bizol:mintázd meg levegőből.Van néha olyan pillanatmely kilóg az időből,
mit kő nem óv, megőrzi ő,bezárva kincses öklét,jövője nincs és multja sincs,ő maga az öröklét.
Mint fürdőző combját ha halsúrolta s tovalibbent -így néha megérezhetedönnön-magadban Istent:
fél-emlék a…..
Csupa fény ez a kék lebegés ez a szárnyas hajláscsupa rezgő sóhaj szállt a parasztkeritésreIndák sürü indák egymást tépőegymásba fonódó zöld ölelése
Jön a szél a folyóról vízszagu szél jönborzong az anyagtalanul dagadó zuhatagFelhős szirmok súly nélküli táncaa hatalmas fény suhogó két szárnya…..
A tó ma tiszta, éber és oly éles fényü, mint a kés, lobogva lélekző tükör, mit lassu harcban összetör karom csapása. Nyugtalan heves fogakkal visszamar a mélyen megzavart elem. Legyőzve, lustán fekszem el és hallgatózom. Csillagok rebbennek csak, mint elhagyott egek vizébe zárt halak, tünődve úszó…..
A tárgyak lassan fölveszikvonásaink, szokásaink.Hozzánk lényegül ágy és asztal,bensőnket őrzi, kitapasztal.
Kanál, pohár, villa és csészelesz az embernek alkatrésze.Lassan a testünk oda fárad,hogy a szék tekint bútorának.
Képek, lemezek, könyvek, szobrok,féltve őrzött, meghervadt…..
Szolgálni kell. Embert, hazát.Soha nem urat, rendszert, elvet.A tényeket menteni át,búvárolni a mentett nyelvet.
Ereje: könyvek néma hangja.Szűk szobából tág égre látott,és lassan, szót a szóra rakva,felépített egy tág világot.
Gyermek voltam, ámulva néztem,az ajtajában csendben…..
A hófúvás szívében villogóEzüstkorong a régi toronyóra:Számlapján két jogarnyi mutatóHajszolja egymást, s minden új fogócskaCsúcspontja, hogyha körre kört robogvaÉjfélt mutatva egyesülnek ők;A vaksors vágyát bűvölik valóra,Ha percre bontva a megmérhetőt,Ízekre szedik az egyöntetű időt.
A hófúvás…..
Egyszerűen csak fáraszt az idő,hogy rajta kívül töltök éveket.Tőlem már nem, csak belőlem telik,mindig magamban kell, hogy nézzelek.
Ne volna ez a kérdezz-felelek,Most is, ahogy a buszra várok.Beszélget veled valaki bennem,mikor én hallgatni kívánok.
..
Rosszul láttad, na, évedés volt, réfa.
Hol volna két ábor, hamis abuk, ez nem az őrültek anyája itt,nincs hasadt udatú értelmiség,sőt, étje van az értelmes beszédnek,az örvényeket józanul betartják,amiként az ízparancsolatot,az űzzel nem játszanak, semmi vész,semmi lapdázás nincs…..
Végtelenbe nyúló beszélgetéseinkhányszor változtatták át a mindennapokőrlő, taposómalom-idejétvalami különös, gravitációbólkiszakadt közeggé, libegtünk,világűrbe kilőtt űrhajósok,ágyban, asztalnál, sétálva földúton,erdei tisztásra terített pokrócon,bámulva éjszakába, révedve hajnalba,borult…..
ZSOLTÁROS
Dicsérlek, Uram,amiért nekem adtad kedvesemet,lelkem helyett lelkemet,okos kertészemet,növekedésem ösztönzőjét,burjánzásom visszanyesőjét,akiben megtalálhatom mindazt,amire érdemes volt sóvárognom.
Add, hogy fájdalmat neki ne okozzak,hogy fájdalmában osztozni képes legyek,s ha osztozni…..
Mióta készülök, hogy elmondjam neked,hányféle egybeszűrt mintázat fénye-visszfényevagy te bennem, tükröződésekkel, faleveleksárga tenyereivel, táncoló vízi lényekzsibongásával teleszórt felszínű patak,melynek tarkasága elemezhetetlen,jó, nem is elemzésre teremtetett, szaladcsupán a maga útján, soha…..
Nem írok naplót egy ideje. Verset se, ha lehet. Nem csinálok semmit, élek tehát. Ha lehet. Furcsa vagyok,tudom. Igyekszem még a lényegre figyelni, ha lehet.
Semmi sem reménytelen. Egy hosszú út utáni éj-szakai terasz. Éretlen szőlőfürtök. Út menti lopottfüge. Zajos utca, Pihenés nélküli délelőtt.…..
Álomban utak fényesedtek.Sokáig bűvöletedben éltem.Emléked galamb és virág,virágok szirma a szélben.Szél és folyó sodorta fényed,magukba zártak a hegyek.Indás feledés font körül,vad fű, burjánzó rengeteg.Bőrödre rátapadt a táj,hogy önmagába szívjon át.Így élsz e mohó pusztításbanmegfoghatatlanul…..
Mint egy nő, elhagy a nyár. A száradó fa-
levelek, akár az emlékek, szállnak a lúd-
bőrző szélben. Délben. Vagy tán délután.
A pillám csukva már. Ringat a víz, ahogy
ringat buja asszonyi far. Szivárog a pára,
s mint ritka köd, felszáll a múlt, el-eltakar.
Ürömillat a fájdalom, betölt…..
The art of losing isn’t hard to master;
so many things seem filled with the intent
to be lost that their loss is no disaster.
Lose something every day. Accept the fluster
of lost door keys, the hour badly spent.
The art of losing isn’t hard to master.
Then practice losing farther, losing…..
I think that I shall never see A poem lovely as a tree. A tree whose hungry mouth is prest Against the earth's sweet flowing breast; A tree that looks at God all day, And lifts her leafy arms to pray;
A tree that may in Summer wear A nest of robins in her hair;
Upon whose bosom snow has…..
Ha nem vagy nálam, akkor is velem vagy. Elküldelek s követlek; újra elhagy kalóz kedvem s hiányod visszaszív. Úgy élsz bennem, mint kezemen a néma vonások, gyors madárban röpte célja, kút mélyén tiszta víz.
Ahogy szólsz, jársz, tüzét vidám eszednek, vágyad tündér játékát őrizem meg, szemedből a…..
Ha gyorsvonat az életed, és menetrend szerint halad, nem bánod és nem élvezed, hogy minden élmény elmarad, ha látsz mezőt és kék hegyet és várakat és házakat és szélsörényes réteket és messze sziklaszálakat, ha nélküled fut minden el, de elfordulsz és rálegyintesz, mint akit már nem érdekel,…..
Ha testedet mész visszakapni, légy bátor, bátor, bátor. Merj átölelni, megharapni, és menj, ha nem bírsz ittmaradni, légy az, aki még sose voltál, a többi megy magától. Ha önmagad vágysz visszavenni, légy bátor, bátor, bátor. Merj sírni, fájni, felnevetni, a meggyűlöltet megszeretni, légy újra…..
Egy ágyon mikor fejem hátravetve hagytam, hadd szálljon arcomba a vér miközben te miközben a te nyelved
a lihegésem vad nyelvét beszélte
láttam hogy fenn az utca túlfelén a tető alatt kariatida tartja fején a lemenő napot vak sorsistennő vár becsukott szemmel hogy roppant forróságát…..
A tegnapokkal fogy az élet, A holnapokkal egyre nő, S szemedben mégis mindörökké A mának arca tűn elő.
Ha ember távozik a földről, Helyére nyomban más hatol, S az esti nap mikor lenyugszik, Egyúttal fölkel valahol.
Úgy látod: mindig egy a gázló, Csak rajta más hullám suhan;…..
Hajnalének
Járj át, akár a virradat, szobát a kék derengés, hass át, rezegtess, mintha tört pohárban kélne csengés…
Úgy légy a hangom, úgy telíts testemben szétremegve, mint ébredés, ha fény hasít nehéz sötét szemekbe.
Látásommá légy: nézzelek, akár a néma dolgok,…..
Egyre várlak. Harmatos a gyep, Nagy fák is várnak büszke terebéllyel. Rideg vagyok és reszketeg is néha, Egyedül olyan borzongós az éjjel. Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét És csend volna. Nagy csend. De hallanánk titkos éjjeli zenét, A szívünk muzsikálna ajkainkon És…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz