Regisztráció Blogot indítok
Adatok
kacsa.

0 bejegyzést írt és 607 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az elmúlt évben a kirándulás és túrázás, mint szabadidős tevékenység újabb lendületet kapott. A rövidebb vagy akár hosszabb séták egyértelműen pezsdítőbbek, ha négylábú barátainkkal tesszük meg azokat. Az alábbi cikkben összegyűjtöttünk olyan hazai kirándulóhelyeket, amelyek a kutyáknak és…..
Ahogy Európa felett a lelki szemeim előtt egy sötét ködfelleg úszik, úgy itt, Nicaraguában minden olyan derűs és békés. Persze pont a távolság az, ami leginkább elferdíti a tényeket, és a valódi tapasztalás által tudod csak bizonyosan, hogy mi is a valóság. Éppen ezért gondoltam arra, hogy…..
kacsa. 2021.02.15 16:03:35
Első körben egy pontosítás: a légzéskönnyítő szeleppel ellátott maszkokra mondják azt, hogy viselőjét védi, a környezetét nem (miután szelepről van szó, nem kell rajta meglepődni). FFP2-esből van szelep nélküli is, az a viselőjének a környezetét is védi, feltéve, hogy jól illeszkedik.

Az ismert fertőzöttek száma sok mindentől függ: nem mindegy, mennyit tesztelnek az adott országban, milyenek a szokások és lehetőségek (zárt kocsmában tömörül mindenki esténként vagy az utcára kiülve élnek társasági életet), ehhez részben kapcsolódik az éghajlat is, mennyire jutott el oda a fertőzés és el tudott-e terjedni, földrajzilag sziget vagy átjáróház, mekkora a népsűrűség, fegyelmezettek-e az emberek, mennyire individualisták (pl. zárkózzon be, aki fél, nehogy má' miattuk ne bulizhassak) stb.
Van olyan ország, aminek kisebb gondja is nagyobb ennél a koronánál, de Európában nem szokták meg, hogy van olyan betegség, amit nem tudnak kezelni, ráadásul arányaiban több az idős és krónikus beteg, emellett az emberek sokszor a saját egyéni érdekeiket jóval a társadalom érdekei elé helyezik. Úgyhogy itt jöttek a korlátozások. Egy részük szerintem nem sokat ér, de ha semmi sem lenne, összeomlana az egészségügy. Én egyébként ennyit kibírok, más sír miatta. Különbözőek vagyunk. Ettől még jobb lenne, ha nem felülről az emberekre kényszerített korlátozások lennének, hanem az egyén magától hozna olyan döntéseket, amivel csökkenti a járvány terjedését.
kacsa. 2021.02.16 00:00:31
@Akuci: A javítást köszönöm :). Véleményem szerint a maszk nem csodaszer, de hatékonyabb, mint az este 8 órás takarodó és kisebb gazdasági kárt is okoz.

Azon nem kell csodálkozni, ha valaki fél az ismeretlentől. Még egy év alatt sem derült ki minden fontos dolog a vírussal kapcsolatban és alaposan tesztelt, hatékony szer sincs ellene, csak ígéretesnek tűnő cuccok. Ennél az új koronánál lutri, hogy kinél, mennyire és mik lesznek az utóhatásai: három egészséges, korai harmincas barátom közül az egyik megúszta hőemelkedéssel, a másik egy nagyon ütős influenzához hasonlította, a harmadik egy hónapig nem tudott felkelni az ágyából, más szervére is ráment és félő, hogy az agyát is károsította, mert a szellemi képességei sokat romlottak.

EÜ: Amit nagy szívásnak látok, hogy az ellátás mondjuk egy közepes influenzajárványra és annak a hosszára van méretezve. Ez most ennél durvább terhelést jelent és hosszabb ideig. Mondják, hogy van elég ember és eszköz az intenzíveken... lehetséges, de ezek az emberek máshonnan lettek átcsoportosítva. Olyan helyekről, ahol esetleg már eleve nem volt elég ember. A rendszer összeomlását szerencsére sikerült eddig elkerülni, de a háttérben sokan vannak, akik a korona miatti kapacitáshiány miatt nem jutottak más területen megfelelő ellátáshoz. Minél jobban szabadjára engedik ezt a nyavalyát, annál többen fogják az EÜ-t terhelni, annál több embert kell hozzájuk átcsoportosítani (pl. elmeorvost a covid osztályra).
De ott van a teljes hazai idegenforgalom és vendéglátás, ahol nem tudják, mire számítsanak a következő pár hónapban, hogyan tervezzenek és a túléléshez nem látom, hogy nagy segítséget kaptak volna. De pl. a középiskolás tanárok sem tudják, hogy jelenléti- vagy távoktatásra készüljenek 2 hét múlva. Egyéni élethelyzettől függ, ki és mit tart a kisebbik rossznak (túlterhelt EÜ vs. kivéreztetett gazdasági szereplők).
Ahogy nyáron a szabályok betartatását hiányoltam, úgy most a kiszámítható és logikus korlátozásokat.
  Egy biztos: még véletlenül sem szeretném a járványügyi szakember szerepét játszani. Bevallom: halvány fogalmam sincs, hogy mennyivel többen betegednének meg, ha a kijárási korlátozás csak este tíztől indulna, és arról sem, hogy javulnának-e a mutatók, ha már hattól bezárkóznánk. Tippelni sem…..
kacsa. 2021.02.04 17:57:33
A tiltás-lazítás mellett nem árt figyelembe venni a szabályok betartásának (betartatásának) hatékonyságát is. Mert hiába hoznak korlátozásokat, ha sokan sportot űznek abból, hogyan tudják kijátszani. Most - úgy érzem - eléggé befenyítették a népet ahhoz, hogy nagyjából betartsák a szabályokat, ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek kirívó esetek, de a többség még kitart. Viszont nyáron-ősszel nem voltak jó tapasztalataim a vendéglátás terén sem. Budapesten még csak-csak láttam a próbálkozást. De elgondolkodtatott, amikor például a pincér szólt rám, hogy nem kell maszkot hordani, vidéken engem piszkált az utas a vonaton, hogy miért van az a rongydarab a szám elé kötve és egyes szálláshelyeken még október végén is mindenféle óvintézkedés nélkül tolták a svédasztalos reggelit a szokásos stílusban (szóval az 5 éves Pistike ugyanúgy megfogdosta a felvágottat, az anyuka meg azt, hogy puha-e a zsömle). Pedig a vendéglátósoknak érdekében állt volna csökkenteni a fertőzés terjedésének a kockázatát, hiszen már túl voltak a tavaszon, tudták mit veszíthetnek és mégsem.

Egyes korlátozásokon én is lazítanék, csak azt nem tudom, hogyan lehetne az emberekkel a maradékot betartatni.

Veszélyeztetettek elszigeteléséről annyit, hogy nem lehet őket hermetikusan elzárni és sokszor nehéz is eldönteni, kinél lesznek komoly gondok. Szélsőséges példa: egy 90 felé közeledő ismerősömről utólag derült ki a fertőzés (igaz, pont a szövődmények miatt vizsgálták meg), egy 30-as, egészséges barátom viszont épp, hogy megúszta a kórházat, egy hónapig fel sem tudott kelni, begyulladt ez-az és azóta sem jött teljesen rendbe. Aki sportol az sem feltétlenül makk egészséges és aki egészséges, annak is túlpöröghet az immunrendszere.
Öröm az ürömben, hogy ilyen korlátozások mellett van rá esély, hogy az idei influenzajárvány az érdeklődés hiánya miatt nagyrészt elmarad.
Alapvetően - valószínűleg szakmámból adódan, vagy talán épp fordítva, azért ez a szakmám, mert ilyen a beálítottságom - a biztonsági szempontú “Jobb félni, mint megijedni” hozzáállás híve vagyok. Ezért háborít fel a sok vírusszkeptikus, valamint a rengeteg álhíroldal minden valós alapot és tényt…..
kacsa. 2021.01.25 12:53:28
Sok szempontból egyetértek az írással, csak ami szerintem elvileg működhetne járványkezelés címén, az nálunk gyakorlatban nem működik. Mert marhára tetszik, hogy egyes távol-keleti országok viszonylag kevés korlátozással is megvannak, azt mégis jobban állnak, mint mi, pedig nagyobb a népsűrűség (pl. Tajvan, Japán), csakhogy ez nálunk félő, hogy nem működne. Mert ott mondjuk akkor is hordanak maszkot, amikor nem kötelező, nálunk meg akkor sem feltétlenül, ha az, kivéve, ha befenyítik a népet. A járvány terjedését az is akadályozná, ha az embereknek meglennének a normális döntéshozatalhoz szükséges ismereteik, de ezt nem lehet 1 perc alatt pótolni. Na meg az is sokat segítene, ha egyesek azt a rohadt nagy egójukat félretennék és nem folyton a kibúvókat keresnék. Így viszont kaptunk olyan szabályokat, amik közül van, ami az esetek jelentős százalékában nem hatékony (pl. maszkviselés Bp. külvárosában egy kihalt utcán), de néhány százalékban hasznos (pl. maszk tömegben). Aztán vagy betartják, vagy nem.

Vendéglátósok: egyfelől sajnálom őket, egy ideális világban szerintem lehetne olyan szabályozást hozni, hogy ne menjenek tönkre, de a vírus terjedésére se tegyenek rá még egy lapáttal. Másfelől a nyár és az ősz meggyőzött arról, hogy hiába megy kétszeresen az ő bőrükre a játék, mégis sokan igen lazán kezelték még azt a kevés szabályt is, ami akkor érvényben volt. Tudom, hogy kényelmetlen egész nap maszkot hordani, de amikor a pincér anélkül viszi ki az ételt napi 100+ embernek és jó vendéglátós módjára még el is beszélget a vendégekkel, a konyhába belesve szintén nincs ilyen téren fegyelem és még a vendégre is rászólnak, hogy minek hordja a maszkot, amikor bemegy a mosdóba, akkor elbizonytalanodom, hogy lehetne-e olyan könnyítést hozni, ami nem hordozna nagy kockázatot és betartanák.
Azért a maszkviseléssel jövök, mert annak az anyagi költsége viszonylag alacsony, viszont sok esetben csökkenti a fertőzés valószínűségét. És sokan mégis akkor kezdték el fegyelmezetten hordani (már, aki), amikor elkezdték fenyegetni a népet, hogy most már aztán tényleg ejnye-bejnye, komoly büntetés lesz.
Téli túrázás  A tél túrázás szempontjából megosztó műfaj. Van, aki alig várja, hogy a tiszta hóillatban, kipirult arccal kapaszkodjon fel egy fagyos csúcsra – ahonnan aztán vagy kristálytiszta égbolt és semmivel össze nem hasonlítható kilátás lesz a jutalma, vagy tejköd. Aztán vannak, akik a telet…..
kacsa. 2021.01.22 10:14:26
@Zed is not dead yet: Az előző kutyánkban K... nyakörv mellett (télire vegyszermentes biocuccos nyakörvet kapott) a hosszú élete során talán ha 3 kullancs volt azok is döglöttek. A mostani kutyánkból viszont egyszer volt, hogy szintén K... nyakörv mellett 20+ kullancsot szedtünk ki egy kirándulós hétvége után (egy részük kövér is volt és élt is), pedig nem volt régi a nyakörv és már novemberi hideg is volt. Amikor rá egy hétre belázasodott, rohantam is vele az állatorvoshoz (természetesen hétvégén, mert mikor lenne beteg egy kutya, ha nem hétvégén vagy ünnepnapon). Valószínűleg kutyája válogatja, hogy milyen védekezés válik be a vérszívók ellen. Mi most épp kombinálunk, hogy meleg időben tablettát kap egyrészt a szúnyogok miatt, másrészt mert olyankor többet fürdik természetes vizekben, télen pedig nyakörvet. Aztán reménykedünk, hogy a sok vegyszerrel, amit rárakunk, beadunk nem okozunk neki vagy a környezetének nagy bajt.

@Tatyiandme: Labrador ősökről nem tudunk, de az előző kutyánk golden volt, gyönyörű, világos krémszínű bundával. A gyönyörű bunda kb. az első pocsolyáig tartott, ha nem figyeltem. Van róla olyan kép, amin bocitarka vagy panda mintás, de olyan is, ahol a feje búbjáig sáros. Úgyhogy ismerős. Még szerencse, hogy száradás után általában öntisztult a bundája.
Egy bevált londoni gyakorlat, amit már New York is követ. Néhány londoni környéken kialakították az első ún. School Street-eket, vagyis lezárták az utakat a forgalom elől reggel és délután az iskolák környékén, hogy a gyerekeket és főként a szüleiket gyaloglásra és kerékpározásra ösztönözzék...
Elterjedt a neten az a hír, hogy egyáltalán nem lesz tűzijátékozás idén szilveszterkor. De igaz-e ez, mi ebből a tény, és mi a fikció? Pintér Attila, a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet főszervezője szerint még korai az örömünk...
kacsa. 2020.12.14 00:28:15
@]{udarauszkasz: Egyfelől igazad van, hogy a hülyék mindig találnak valamit, de ha megnézzük, mikor durrognak a legtöbbet és mikor van a legtöbb részeg, az valószínűleg szilveszterkor van. Nem jó párosítás. Emlékszem, hogy az első olyan évben, amikor engedélyezték a durrogtatást, két srác, akivel együtt buliztunk már 8-9 körül kissé részeg volt és úgy gondolták, ha már lehet durrogni, jópofa dolog séta közben mindenféle hülye helyre petárdát dobni. A társaság józanabb fele persze próbálta ettől őket visszatartani. A csúcs az volt, amikor az egyik petárda nem robbant fel rögtön, a srác pedig fel akarta venni. Két embernek kellett visszafogni, ha nem teszik, a kezében robban fel. Nem véletlen van ilyenkor nagyüzem a traumatológián.
A másik, hogy sokszor bele sem gondolnak tűzijátékozáskor, hogy mire kell figyelni: eldől, megy az autóra, másik emberre stb. hogy gondoljon a kutyákra is, ne pont a közelükben kezdjen rá, az már extra.
Nem azt mondom, hogy mindenképpen tiltsák be, én is meg szoktam nézni (mi nem durrogtatunk), mert újévkor komolyabb a tűzijáték felhozatal egyes helyeken, mint aug. 20-án. Sőt, sokszor a blöki is velem van ilyenkor (a mostani - lekopogom - nem félős), de ha betiltanák az állatokra (nem csak kutyákra!) vagy a sérülésekre hivatkozva, nem sírnék.
Ha verseny lenne, hogy ki tud több zöldterületet beépíteni a budapesti kerületek közül, toronymagasan a XI. kerület nyerne. Hogy miért? Íme pár terület, ami gyökeresen megváltozhat a közeljövőben. Kezdjük talán a mostanában sokat emlegetett szuperkórházzal. A kormány a XI. kerület Dobogó nevű…..
kacsa. 2017.07.27 11:53:48
A környék infrastruktúrája szerintem sincs felkészülve ilyen mennyiségű új lakásra, lakóra. Ráadásul - ahogy mások előttem már rámutattak - ott folyik el mellette a patak, ami alapozás, talajvíz és árvízvédelmi szempontból sem elhanyagolható apróság. Azt nem tudom még elképzelni sem, hogy hogyan lehet egy akkora területre annyi lakást úgy bezsúfolni, hogy ne egy élhetetlen "bérkaszárnya" legyen belőle.

@Ma Baker: 1) a XI. kerületben tényleg sok fát vágtak ki, amit meg ültettek, azok állapota sok helyen messze van az egészségestől (javaslom megnézni az őrmezei P+R vasút felé eső oldalán a fákat), ráadásul sok idő, mire ezek megnőnek. Egyes esetekben indokolt volt a fakivágás, viszont a Bocskain pl. nem sok értelmét láttam.
2) Ha jártál már az említett területen (Péterhegy), tudod, hogy egy kertes házas környékről van szó, ahhoz mért infrastruktúrával. Szóval nem csak a zöld, hanem a műszaki része is problémás.
A madárpopuláció változása a természeti sokféleség (biodiverzitás) változásának egyik legjobb indikátora. Ez a mutató pedig vészjeleket ad: az európai madárlétszám – elsősorban a mezőgazdasági termelés térfoglalása és a mesterséges növényvédő szerek intenzív használata miatt – évek óta folyamatosan…..
kacsa. 2020.11.28 15:27:30
@nemecsekerno_007: A mezővédő erdősávok tekintetében lehet, hogy mi járnánk jobban. Kb. 10 éve még az volt a helyzet, hogy a németeknél, hollandusoknál arányaiban kevesebb volt belőlük, mint nálunk. A tendencia viszont szomorú volt számunkra, ugyanis amíg Ny-Európában rájöttek, hogy nem volt jó ötlet ezeket kivágni, nálunk a nagyobb táblák kialakítása miatt csökkent a számuk. Pont emiatt támogatnám, hogy legalább a megmaradt növénysávokra vigyázzanak. Egyik barátom ilyesmi témából írt szakdolgozatot, segítettünk neki a terepi munkában és már szemre is látszott az, amit aztán a statisztikai elemzés is igazolt: a fás sávok közelében jóval több a beporzó rovar. Ha nincsenek ilyenek, kis túlzással, de éhen halunk.

Tőlünk nyugatabbra az intenzív mezőgazdaság miatt sok dolgot tönkretettek, azóta próbálják ezeket helyrehozni. Itthon viszont ahelyett, hogy tanulnának belőle, elkövetik szinte ugyanazokat a hibákat. Pedig az összegyűlt tapasztalatok és a földterületek állapota minket segítene.
kacsa. 2020.11.28 16:45:13
@nemecsekerno_007: No, olyat én sem szeretnék, de itt nem csúcstechnológiáról van szó, hanem sokszor olyanról, amit már a régiek is tudtak. Divatos manapság a biogazdálkodás, de messze nem új dolog. Van egy '80-as évek közepén kiadott könyvem, ami tulajdonképpen erről szól, csak nem így hívják. Az elején leírják, honnan szedegették össze a tudásmorzsákat: főként onnan, hogy a nagymama és más őseik mit, mivel vetettek együtt. Kezembe akadt egy '50-es évekbeli MÁV-os növényzettel kapcsolatos könyv: sok tanácsát ma is megszívlelhetnék. Van olyan kutató, aki nem szégyell kimenni mondjuk az erdélyi pásztorok közé és tanulni tőlük, mert van mit.
Úgyhogy igazad van, megvannak az adottságok. Csak vigyáznunk kellene arra, amink van. Amit fent leírnak, nem gaz nyugati ármány, hanem egy jó része velünk él, csak nem becsüljük meg, mert eltávolodtunk tőle. Nem vagyok betiltás párti, de az emberekben tudatosítani kellene sok dolgot.
A mai napon átlépte Magyarországon a 4000 főt a koronavírus járvány halottainak a száma. Ez a szomorú adat sajnos alkalmat ad rá, hogy végezzünk egy aktuális számvetést a járvány során elhangzott néhány korábbi kijelentéssel. Ezek közül is az egyik legmegosztóbb, Svédország járványkezelésének nyári,…..
kacsa. 2020.11.25 18:38:36
"mit nyertünk a tavaszi és a mostani lezárásokkal?"
A tavaszival időt nyertünk és tapasztalatot. Ezt aztán ősszel vagy jól használták ki vagy nem. Nálunk - szerintem - rosszul használták ki, mert sokáig az volt a kommunikáció, hogy nincs itt semmi baj, aztán amikor a növekvő fekália kezdte elérni az ingerküszöbüket, hirtelen bekeményítettek, de ez is olyan felemásra sikerült.
Tudom, ha az a sok volna ne lett volna... de ha nyáron nem dobják be a lovak közé a gyeplőt mind szabályozás, mint példamutatás, mind a szabályok betartatása terén, akkor valószínűleg nálunk is kevesebb halott lenne. Kellemetlen a maszkviselés például a tömegközlekedésen, de gazdaságilag és szerintem az egyén szempontjából is kevesebb áldozattal jár, mint egy 8-tól 5-ig tartó szobafogság. Mégis: Betartották és betartatták a nyáron? Ha a vezetők tesznek rá magasról (kevesebb Adria, ugye?), akkor mit várnak a köznéptől? Tegnapi élmény a boltból, hogy a felvágottas pultnál az eladó maszk nélkül telibe köhögte a motyót, majd orrot fújt és azzal a kézzel dolgozott tovább. Mondjuk eddig is csak csomagolt dolgokat vettem abban a boltban.

Svédek: Svédországban dolgozó orvos barátom nincs annyira elragadtatva az ottani járványkezeléstől, mint a szerző. A szomszédos országokhoz (Norvégia, Finnország) képest nagyon nem állnak jól.
Ennyi erővel Kelet-Ázsiához (pl. Japán, Tajvan, Szingapúr) is hasonlíthatnánk Magyarországot, tudtommal ott sincs hivatalos, nagy szigor, még sincs akkora járvány. Csak hogy van egy nagy különbség a mentalitásban: ott még azokat a szabályokat is betartják, amik nem kötelezők, nálunk meg azt sem, ami az. Közeli ismerős február-márciusban volt Tajvanon, ahol aztán tényleg korán megjelent ez az új korona. Ő mesélte, hogy nem voltak komoly korlátozó szabályok, nyugodtan turistáskodhatott, de maszk és higiénia tekintetében iszonyat fegyelmezettek voltak az ott lakók. Nem is olyan durva ott a járványhelyzet, pedig ott aztán jóval nagyobb a népsűrűség, mint nálunk.
Éppen ezért szerintem több szempontból hibás a cikk megközelítése: az egyik az, hogy a hasonló országokhoz képest a svédek sem állnak jól, a másik, hogy az, hogy egy enyhébben korlátozó ország jobban áll, nem feltétlenül jelenti azt, hogy akkor most nálunk az enyhe korlátozás lenne vagy lett volna a jó út. Lehetett volna talán a tavaszi szigor után még a nyár elején, ha betartottuk és betartatták volna. De ez a vonat már elment. Most már csak a kármentés folyik. Ha most kezdenek itt-ott megtelni az intenzíven az ágyak, mi lett volna tavasszal, amikor kevesebb felszerelés és tapasztalat volt? Igaz, a szakember a legszűkebb keresztmetszet (avagy mit keres Svédországban az említett barátom, aki orvos... pénzt és nyugalmat, de ez már messzire vezet).
Írta és fotózta: Pandur Zsanett   Az élet alapja a víz. Sokat hallott, már-már közhelynek tűnő megállapítás ez. Tudjuk, tudjuk, hogyne tudnánk, mégis milyen rácsodálkozással tudatosul bennünk a valós tartalma, amikor a saját bőrünkön (kertünkben) érezzük a hatásokat...
kacsa. 2020.11.19 10:54:03
@clemens: Ez a kérdés bennem is felmerült és az is, hogy ha közterületen lévő vízelvezető árokról van szó, azt mennyire törvényes ilyen módon megbolygatni. Ilyen téren inkább kisebb közösségen belüli rendszert tudnék elképzelni: kis helyi víztározó (tóvá felduzzasztott patak), de könnyen lehet, hogy ez sem lenne mindenhol működőképes (közös lónak túros a háta).

A telken lehulló csapadék felfogása egyszerűbb, sokan csinálják, hogy először hordóba folyik az ereszcsatornából a víz és abból öntöznek (ez kiváló szúnyog tenyészhely is lehet, ezért hálóval vagy tetővel nem árt lefedni). Ennek a haladó megoldása a ciszterna, aminek nagyobb a tárolókapacitása (a túlfolyóra figyelni kell), veteményes locsolásához nagyon jó. A költségesebb változata pedig a "házi vízmű", amikor egy szivattyúval a ház vezeték hálózatába nyomják a vizet, így csak az ivó- és főzővizet kell kannában hordani. Nagyszüleimnél volt ilyen, ezáltal jóval kevesebb vizet kellett cipelniük. Ezért is fura nekem a sok, utcai árokba kivezetett ereszcsatorna.
Itt a tél, éjjel, de már napközben is hideg van, hamarosan jönnek az éjjeli fagyok is. Ha kinti kutyád van, megteszel mindent, hogy jól érezze magát ilyenkor is? Összeszedtük a leghasznosabb tanácsokat, amiket mindenképpen érdemes megfogadnod!..
kacsa. 2020.11.18 15:59:55
Bejáratnál szokták tanácsolni és ebben van valami, hogy ugyan szebben néz ki, ha középen van, de célszerűbb inkább a szélére rakni, hogy nagyobb védett helye maradjon bent a kutyának. Egyébként meglepően kicsi ajtón keresztül is képesek ki-be járkálni. A hőfüggönyt eddig még nem sikerült megoldanunk: bármit is raktunk fel, bármekkora darabokból, leszaggatta.
Hosszú, hogy miért volt rá szükség, de amivel mi még próbálkoztunk nagy hidegben és nem tűnt rossz megoldásnak: éjszakára egy 10 literes, forró vízzel megtöltött műanyag kannát rongyokba bugyolálva (hogy ne égessen és lassabban hűljön) beraktunk a házba. Reggel még valamivel melegebb volt, mint a környezete.

Ha valakinél nem akar bemenni a kutya a házába, több oka lehet, de a mi kutyánkat az zavarta, hogy onnan nem lát rá az ajtóra és a kapura, amióta átraktuk a házat, nagy hidegben és melegben bemegy, egyébként meg keres egy stratégiai pontot a kertben, ahonnan rálát a fontosabb dolgokra és ott fekszik. Azt már megszoktam, hogy neki más az ideális hőmérséklet, mint nekem... érzésem szerint úgy 15-20 °C-kal ;).

Abban még az általam megkérdezett állatorvosok sem értettek egyet, hogy a kutya hőháztartásának szempontjából mennyire szerencsés a kinti-benti tartás (nappal mínuszok kint, este 20 °C bent), de sok kertes házban akad olyan épület vagy helyiség, ami fagymentes, de nem meleg pl. garázs, esetenként kazánház, nyári konyha, beüvegezett tornác stb. öreg, beteg, mérsékelten hidegtűrő kutyánál ez is megoldás lehet, bár nálunk 1-2 éjszaka bent alvástól (pl. túrán, szálláshelyen) még nem lett baja . Aki hajlamos a lakberendezésre, azt bezárás előtt célszerű jól kifárasztani. Ugyanez áll a szilveszteri pánikolókra is: egy jó nagy séta dec. 31-én a durrogásoktól távol - mondjuk egy erdőben - valamennyire az idegeket is nyugtatja. Csodát nem tesz, de segít.
Így lett a Baeder-féle bébiszappanból előbb háborús csereáru, majd a szocialista nők kedvenc piperecikke, a Baba szappan...
A komposztálás sok éve a kerti témák egyik legnépszerűbbike, hiszen abszolút zöld elképzelés, házilag is kivitelezhető, megoldást jelent többféle problémára, nem csoda hát, ha gyakran előkerül. A legtöbb leírás ugyanakkor jellemzően odáig jut, hogy taglalja az előnyeit, és próbálja rávenni a…..
Nem szerencsés, ha egyetlen vidéki háziorvos akarja eldönteni, hogy bezárjuk az országban az összes óvodát és iskolát. Nem szerencsés, ha megkérdőjelezhető kijelentéseket kérdőjel nélkül adunk közre. ..
kacsa. 2020.11.07 14:44:24
Egy fokkal jobb írás, mit a múltkoriak, amik a címlap elejére kerültek, de még mindig elég egyoldalú. Előrebocsátom, nem vagyok a Tudás birtokában, hogy mi lenne ebben a helyzetben a legjobb, de attól tartok, hogy nincs olyan megoldás, ami minden szempontból jó. Amiről a védjük a gazdaságot vonalon mozgók meg szoktak feledkezni, hogy nem csak az inaktívakat veszélyeztetheti, ha kontrollálatlanul terjed a nyavalya. Egy 30 évesnek is lehet olyan baja, ami miatt gáz lenne, ha elkapná, 50 felett már az a csoda, ha valakinél semmilyen krónikus betegséget nem találnak, de egy 70 éves is dolgozhat (emellett nem csak így lehet hasznos, értékteremtő tagja a társadalomnak). Az csak a ráadás, hogy több 10 millióba kerül akár egy ember kezelése is az intenzíven, emellett az EÜ rendszer túlterhelése nem csak itt jelentkezik. Egy közepes influenzajárványra még fel vannak készülve, de ott van oltás, bejáratott gyógyszer, az emberek korábban nagyobb eséllyel találkoztak vele és elviszi a meleg. A korona ezen felül jön. Talán a maszkviselés és a távolságtartás mérsékli az influenzát is, de ez kevés a győzelemhez.

Na most az iskolabezárás egyik oldala a gazdasági-szociális, a másik az, amiről @NFL55T is írt. Az egyéni élethelyzetek. A férjem középiskolai tanár, az egyik szülő már tavasszal jelezte, hogy a gyerek apja immunhiányos állapotban van, nem merik kockáztatni az egészségét. A gyerekek kb. annyira nem kaphatják el ezt, hogy az egyik osztályban a héten sorra jöttek az igazoltan covid + esetek (mert az őszi szünet kisöpörte a koronát a suliból). Na ők valószínűleg nem fognak ebbe belehalni (az már egy másik történet, hogy egy betegség után maradhat vissza károsodás és úgy néz ki, hogy erre a vírusra is igaz ez), de hazavihetik olyannak, akinek ez majdnem biztosan beutaló lesz az intenzívre. A tanárok közül is többen kidőltek már. A hibrid oktatás (egyes tanárok, osztályok esetén táv- amúgy meg jelenléti) úgy lesz egyre bonyolultabb, ahogy nő a fertőzöttek száma. Az igazgatónak viszont nincs joga elrendelni a távoktatást, pedig ő jobban ismeri a körülményeket, mint egy minisztériumi ember. Nem értem, miért nem lehet legalább nekik meghagyni a döntés szabadságát. Igaz, van abban valami, hogy az iskola sokak szemében a gyermekmegőrző feladatát látja el. Viszont nagyon nem mindegy, hogy milyen településről, illetve hogy alsóról van szó, középiskoláról vagy esetleg a felsőoktatásról. A munkahelyemre járnak be egyetemisták, az egyikük lázas, köhögős stb. beteg lett, de 2 hétig nem tesztelték, utána pozitív lett neki, majd a szobatársának is. A szobatársa addig bejárt az egyetemre, mert azon a helyen kötelező az előadásokra (!) is bejárni. Más egyetemen és karon már a félév is úgy kezdődött, hogy az előadások online mennek, a gyakorlatok közül ami csak személyesen tartható meg, az élőben. Szerintem ez egy kompromisszumos megoldás, mégis ekézték miatta a kar vezetését (immunológus a dékán az okt. dékánhelyettes meg virológus :)).

Mielőtt bárki kérdezné: igen, most olyan helyzetben vagyok, hogy nem örülnék a fogaimon kívül más koronának (terhesség, amúgy magas kockázatúnak ítélt), emellett a korosodó szüleimmel élünk együtt (egyiküknek gyerekkora óta rossz a tüdeje) és a férjem valószínűleg haza fogja hozni előbb vagy utóbb, mert tanár (neki mondjuk vas egészsége van, csak egy citokin vihar ne jöjjön). Úgyhogy részemről van egy kis para, de erre a környezetemben sokaknak legalább ennyi oka van, mint nekem, a maradék meg veri a nyálát, hogy minek félni egy kis megfázástól. Az országot nem állítanám le miatta, de hogy az ingyenes parkolástól várják a megoldást (az is, ha az önkormányzatok kivéreztetése a cél), meccsre pedig még mindig lehet járni, az kicsit túlzás.
Az egész azzal kezdődött, hogy – zöld ígéretek ide vagy oda – a tavaszi járványhelyzet miatt elmaradt budapesti lomtalanítást az FKF nyáron és ősszel amennyire csak lehet, be akarta pótolni. Egyszerűen átgondolható, hogy ez miért rossz, ezért akár maguktól is kitalálhatták volna, miért kellett volna…..
kacsa. 2020.11.01 23:31:50
Az írással egyrészt egyetértek, másrészt amire utalt is a cikk, ha valaki csökkenteni akarja a lomtalanításba dobott cuccok mennyiségét, sokszor bonyolult leadni az újrahasznosítható hulladékokat a megfelelő helyen. Szerencsénk van, mert Budapesten lakunk (vannak hulladékudvarok), a nagycsalád össze szokta szervezni a dolgokat, van aki kertes házban lakik, így a tárolás sem kivitelezhetetlen, emellett kis furgont is tudunk szerezni a szállításhoz, mégis sokszor már ott tartunk, hogy hagynánk az egészet a fenébe. Megvan, hogy melyik típusú hulladékot melyik hulladékudvarban veszik át... ha épp van még hely. Régebben valami rendszer szerint ürítettek, így lehetett arra építeni, hogy ha hétfőn ürítenek és kedden visszük az üveget, akkor átveszik. Most lehet, hogy feleslegesen pöfögünk oda, mert tele van. Ha üveg is van és mondjuk elektronikai is, akkor két különböző helyre kell szállítani, ha fém is, azt a MÉH-be kell vinni (kezdőknek: adókártya is kell, hogy átvegyék!). És közben égetjük az üzemanyagot. A ruhagyűjtés még rendben van, sokszor családon vagy közösségen belül lesz gazdája, de kinek kell a rongy? Bútorból a megunt "ikeás" sok helyre elmehet, de az elhunyt nagymama 80 éves tömörfa bútora után még a jótékonysági szervezetek sem kapkodnak (megértem őket: szívás a szállítás, a tárolás, miegymás). Egyes hulladékfajtáknál fél-egy évig is megy a gyűjtögetés, mire eljutnak a hulladékudvarba, ahol talán át is veszik. Mert nálunk van hely (persze ezért a nagycsalád is ide gyűjtögeti a cuccost, szóval néha egy lomis udvara rendezett park hozzánk képest :S). Viszont ezért részben meg tudom érteni azokat, akik csak egyszerűen kihajítják lomtalanításkor a holmit. Sokkal egyszerűbb. Ha konténeres lenne a gyűjtés, akkor is az lenne.
A probléma gyökerét részben kezelni lehetne azzal, ha egyes eszközök javíthatóak lennének, illetve azzal, ha úgy általában kevesebb cuccot vennénk, de ehhez elég komoly szabályozás, illetve szemléletformálás kellene).
 A boltban megfizethetetlen az alma, ízetlen a szilva, löttyedt a barack? Sebaj, térjünk át a saját gyümölcs termesztésére, így kikerülünk a hagyományos ellátási lánc fogságából, saját nevelésű, ezért ellenőrzött hátterű, akár bio minőségű gyümölcsöt nyerhetünk, mindeközben pedig pénztárcánkat is…..
kacsa. 2020.10.19 23:44:43
@enrikokaruszo: Nekem is hasonlóak a tapasztalataim. Feltéve, hogy időben leszedem a termésről a buroklégy miatt rajta maradt és megfeketedett burkot. Ami sokszor kétszer annyi idő, mint magának a termésnek a felszedése. Emellett a kezet is megfogja, úgyhogy célszerű kesztyűben csinálni. Ha rajta marad a burok, akkor azt később nehezebb leszedni és hamarabb is kezd el penészedni.
A kerítés közelében lévő diófánál a szomszéd árnyékolása és az áthulló levelek is konfliktusforrás lehet. Nálunk legalábbis azért sír az új szomszéd, mert "szemetel" a fa (fű + örökzöld jellegű a kertje). Megjegyzem, a fa volt ott előbb, a kerítésről nem tehet.
kacsa. 2020.10.20 09:43:06
@Kritikus Helyzet: Ahogy írtam, a dió előbb volt ott, mert ~ 40 éve gyümölcsös volt az a terület, azt osztották fel, de a szomszéd telek még 10 éve is beépítetlen volt, hatalmas gyümölcsfákkal. A szomszéd annak tudatában költözött oda (ikerház viszonylag kicsi kerttel), hogy a kerítés közelében van egy diófa is. Először az egyik ágat akarta levágatni, belementünk, aztán a másikat, aztán az egész fát. Mert átfújja a szél a lombot. Na erre én már azt mondom, hogy legyen boldog az örökzöld+fű+kocsibeálló felépítésű kertjével, de minket hagyjon békén. Az a fa most van a legjobb korban, nincs rá 30 évem, hogy kivárjam, amíg máshol megnő nekünk egy ilyen fa. Szegény fa így is elég féloldalas, hogy a szomszéd fölé nyúló ágak hiányoznak.
 Ülök ebben a Petri-csészében aminek iskola a neve, és közben bízok benne, hogy nem kapom el a vírust. Áltatom magam, hogy ha hordom a maszkot, rendszeresen mosom-fertőtlenítem a kezem védve vagyok. Miközben fél napomat zárt térben töltöm huszonhat gyerkőccel, és a többi négyszázzal, ha kilépek az…..
kacsa. 2020.10.10 23:53:02
A posztolót nagyon nem irigylem. Kitartást kívánok a hivatásához (remélem az)! A híradásokban elhangzó ma meghalt x idős vagy krónikus betegnél el szoktam rajta gondolkozni, hogy egyfajta megnyugtatásnak szánhatják, hogy csak a halálhoz amúgy is közel (?) állókat viszi el, az egyszeri állampolgárt nem, de a népesség hány százaléka az, akinél nem lehetne semmilyen krónikus betegséget találni?

Iskola terén nem tudom, mi lenne a jó megoldás: a digitális oktatás eleve hatalmas plusz terhet ró a diákra, szülőre, tanárra is, érzelmileg is megterhelő, de a leszakadó rétegeknél ezt még tetézi azzal, hogy még jobban leszakadnak (nincs eszköz, nincs szülői segítség, nincs ebéd).
Viszont ez a nyugi, lesz majd valahogy hozzáállás sem jön be. Előírtak néhány -- számukra olcsó -- dolgot, hogy viseljen maszkot a nép, ne másszon a másik nyakára és akkor minden jó lesz, de nem érzem úgy, hogy ők bármi különöset tenni akarnak a terjedés ellen. Sem tavasszal, sem most nem tudom eldönteni például, hogy azért nem tesztelnek, mert spórolnak vagy azért, mert a kapacitások szűkösek, esetleg tesznek az egészre.
Egy példa: egyetemista nagyon köhög, lázas, rosszul van, telefon a háziorvosnak, teszt nuku, ha jobban van, menjen egyetemre, a lakótárs persze végig jár, hiszen igazolatlan hiányzás lenne, amit azon a szakon komolyabban vesznek. 10+ nap múlva a diák még mindig beteg, ismerőssel intéz egy ellenanyag tesztet, mondván ha korona, akkor ennyi idő után már ki kell, hogy mutassa. A teszt pozitív. Végül hajlandóak voltak hivatalosan is tesztelni, a PCR teszt is pozitív lett (ha jól tudom, a lakótársé is), hivatalos értesítést nem kaptak a karanténról (ismerős mondta, hogy annyira el vannak havazva, hogy 3 hetes csúszás is lehet ebben). Ebben nem az a durva, hogy beteg lett egy diák, mert van az úgy és valószínűleg túl fogja élni (és ha mákja van, nem marad vissza belőle semmi), hanem az, hogy annyira jó a rendszer, hogy akivel együtt él, a tünetek megjelenése után még 2 hétig szabadon járhatott-kelhetett. Sőt, kötelező volt járnia az egyetemre, ahol azért elő szokott fordulni pár "idős, krónikus beteg". De az öreg csont profokra nem kell vigyázni, hiszen hasznot nem hajtanak, a tudásuk is könnyen pótolható... ja nem. Influenza ellen legalább tudják magukat oltatni azok, akik paráznak tőle, de ebben a helyzetben mit csináljanak? Zárkózzanak be otthon, az órák pedig megtartják magukat?
Miután egy párkapcsolat ténylegesen kialakult, a párok életében komoly beszélgetések veszik kezdetét, amelyek közül az egyik a pénzügyek témaköre. Kezdődik azzal, hogy meghatároznak egy összeget az esküvő fedezésére majd pedig megbeszélik a további pénzügyeket a jövőjükre nézve. De vajon mi a helyes…..
kacsa. 2020.10.07 11:54:24
A címben végül is benne van, hogy a közös kassza ellen fog érvelni a szerző, de célszerűbb egymás mellé tenni az érveket és az ellenérveket is, mert szerintem a házastársaktól és az élethelyzettől is függ, hogy melyik válik be.

A közös kassza mellett egy nagy érv, hogy nem kell számolgatni a közös kiadásoknál, hogy ki fizette. És itt most nem arra gondolok, hogy akik külön kasszán vannak, azoknak mindent kockás papíron forintra pontosan számon kell tartania, de azért jó, ha hasonló jövedelem mellett nincsenek nagy aránytalanságok.
Mondom ezt úgy, hogy mi külön kasszán vagyunk, mert így alakult és jelen helyzetünkben nincs is vele gondunk. Sem a fizetésünkben, sem a közös célokra elköltött pénzösszegben nincs nagy eltérés kettőnk között (próbaképpen pár hónapig írtuk, egyikünk fizeti a rezsit, másikunk nagyobb részt a bevásárlásokat), a saját dolgainkra is marad valamennyi, emellett a pénzügyi felfogásunk is hasonló. Így, hogy külön kasszán vagyunk, nyugodtabban költünk a hobbinkra vagy tesszük félre, mert nem a másiktól "vesszük el" rá a pénzt. VISZONT ha bármi borítja ezt, például az egyik házastárs takarékosabb a másik költekező, vagy valamelyiküknek kiesik a fizetése, gyerek születik, egyikük kütyümániás vagy drága a hobbija, akkor könnyen el tudom képzelni, hogy célszerűbb egy közös számla a közös kiadásokra és előre megbeszélni, hogy ki, mennyit rak bele (pl. jövedelemarányosan). Aztán van olyan házasság, ahol közös számla van és a pénzügyileg tudatosabbnál van a kassza kulcsa. Ez a mi esetünkben furcsa lenne, de ismerek olyat, akinek ha nincs "felügyelete", elfolyik az összes pénze hó végére, pedig alapvetően felelősségteljes, felnőtt ember.

@Balogh Zsolt: Kicsit elő (vagy utó?) ítéletesre sikerült ez a hozzászólás. Van, ahol a nő a költekezőbb, de sok olyan is, ahol a férfi. A mi családunkra például több esetben az utóbbi az igaz, a nők gyűjtögetnek, a férfiak főként műszaki árucikkekre vadásznak :). De ez nem probléma, ha reálisan látják magukat, megbeszélik és fel tudják állítani a fontossági sorrendet (rezsi, konyhapénz, tartalék, kütyük).
Keresni viszont az ismeretségi körömben többnyire tényleg a férfiak keresnek jobban még akkor is, ha kezdetben hasonló volt a fizetésük. Ha a nő elmegy szülni, nem gyűlik a munkatapasztalata (kivéve a házimunka-tapasztalat :)), kiesik a munkából, erodálódik a kapcsolati rendszere, ha visszamegy dolgozni, kevesebbet ér (beteg a gyerek, érte kell menni a bölcsibe/oviba, korlátozott túlóra és hasonlók) és lehet, hogy nem is a fizetés alapján fog munkahelyet választani (ha választhat...), hanem hogy rugalmas-e a munkaidő, van-e részmunkaidős lehetőség vagy távmunka, közel van-e az ovihoz stb. És lehet egyenlő béreket követelni, de a multi telibe fogja tojni, hogy valaki gyereket is nevel, ha az illető nem akar aznap még ráhúzni pár órát, mert határidő van és a meló utáni sörözéseket is kihagyja a főnökkel.
Poroljuk le az eddigi tudásunkat az internetfüggőségről! Ehhez segítséget nyújt egy most debütáló dokumentumfilm, amelyben a nagy tech cégek alkotói vallanak arról, hogy miképp alakították át a világot az általuk létrehozott algoritmusokkal, applikációkkal! [Az olvasási idő: 10 perc. ]   Payne…..
kacsa. 2020.09.29 18:10:30
@Almandin: Sok dologgal egyet kell értsek. Vannak rádöbbentő élmények az életben. Az egyik ilyen, amikor az akkor 6 éves unokaöcsémmel utaztunk a Dunakanyarban, mentünk kirándulni. Ahogy elindultunk, elkezdett sírni a telefon után. Mondtuk neki, hogy nézze a szép tájat. Kinézett talán egy percre az ablakon, majd megint sírt a telefon után. Mutattuk neki, hogy erre most ráfaragott (mindenkinél nyomógombos "terepi" telefon volt), elsőre kiakadt rajta, másodjára felvilágosítottuk, hogy nem a képernyőt kell nyomkodni, aztán kb. 10 perc alatt ráunt az azokon lévő játékokra. Utána legalább tudtunk vele beszélgetni. Leszállás után elkezdett hisztizni, hogy itt nincs erdő, miért kell ennyit sétálni stb., mondtuk neki, hogy a tömegközlekedésnek ez egy ilyen szokása, hogy inkább a lakott területeken van megállója. Megszokta, hogy autóval mennek mindenhova és szinte azonnal ott van a látnivaló (ez már egy másik téma). És lehet mondani, hogy gyerek és azért türelmetlen, de pár évvel korábban valahogy jobban bírta az utazást is és a kirándulás is jobban lekötötte. Azóta a szülők már elég komolyan korlátozzák a gépidejét.
Amit még problémának látok a kütyüzésnél, hogy a finommotoros mozgást nem nagyon fejleszti. Aztán elvárják a gyerektől, hogy tanuljon meg cipőt kötni, gombot gombolni, írni és hasonlókat.
Ha a szülő korlátokat szab a kütyühasználatnak, attól nem lesz digitális analfabéta a gyerek, mert ha van kitartása, képes próbálkozni, tanulni és használni az eszét, akkor később is be tudja hozni az állítólagos lemaradását, viszont a gyerekkora gazdagabb lehet, ha nem csak egy sík képernyő tölti ki az egészet. Egyébként lehet, hogy szűk látókörű vagyok, de nem látom, hogy milyen olyan készség van, amit a gyerek csak a kütyüzéstől tud elsajátítani és csak 6 éves kora előtt. Valahogy a mostani fiatal felnőttek is megtanulták azokat használni ;).
A kortársak az iskolában már más kérdés, mert ha a szülők belemennek a "fegyverkezési versenybe", akkor először jön, hogy xy-nak már van telefonja, neki miért nincs, aztán ha butát kap, az a baj, ha okosat, de olcsót, akkor meg az. Ha mindent megkap, nem vigyáz rá, ha kevesebbet, akkor "csórónak" tartják.