Patres (törölt) 2014.08.13 20:29:05

@Laci7000: Kedves Laci;
Én magam sem kívánom nagyon a témát már feszegetni.De végy fontolóra néhány kérdést.
Módodban állt,megtetted-e már eleddig,hogy alaposan megvizsgáld ezt a dolgot? Alaposan!Mélyrehatóan!? :)

Ha megtetted,milyen irodalmakból merítetted az általad felhozott érveket,pontosabban milyen hátterű írók tollából származó értekezésekből?

Mely'korból' származó írók írásai által kerültél a jelenlegi álláspontodra?
Módodban állt-e már alaposan megvizsgálni a 'korai' egyházatyák írásait,ők hogyan tekintették Péter primátusára? Ők hogyan értelmezték az Úr szavait amit Péternek mondott? Utána néztél?

Mikor vetődött fel egyáltalán legelőszőr az a gondolat,hogy esetleg mégis úgy van ahogyan a protestánsok tartják? Bizonyíthatóan!?
Ez a néhány kérdés bár igen egyszerű,mégis nagyon sokat számíthat. :)

Patres (törölt) 2014.08.14 17:06:15

@Jona3: @Laci7000: @leslie07:

Mint említettem,nem volna helyénvaló itt átcsapni egy katolikus hitvédelmi beszélgetésbe,nem is tudnám rövidre fogni.Egyrészt nem ez valóban a téma,másrészt nem ezért olvasgatlak benneteket.

Mivel azonban érdeklődést,helyenként felháborodást érzékelek, ezért néhány forrást becitálok a témában.Jó olvasást ,de annál jobb értést hozzá! :)

www.depositum.hu/szikla.html#isten

Patres (törölt) 2014.08.23 17:48:52

@leslie07:

Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!

Hogy teljesebb legyen a kép I. Damazusz (vagy Damasus) megválasztása nem
erőszakkal történt. Liberius pápa 366. szept. 24-én meghalt. A római klérus
két részre szakadt (hiszen már korábban is szakadás volt II. Felix
ellenpápa okán). A volt ellenpápa hívei gyors és sietős választással Ursinus diakónust kiáltották ki pápává a S. Maria
in Trastevere bazilikában.

Eközben a szabályos választás (amely sokkal
tovább tartott) a S. Lorenzo in Lucina bazilikában Damazuszt választotta
meg, akit 366. október 1-én a katolikus egyház főtemplomában, a Lateráni
Szt. János bazilikában szabályosan fel is szenteltek Róma püspökévé.
Így volt egy pápa és egy ellenpápa (ez utóbbit kérdés, hogy
egyáltalán felszentelték-e).

A kitört zavargások miatt a városi vezetőnek
(aki ekkor még pogány volt: Viventius Sciscianus) kellett közbeavatkoznia,
s száműzte Ursinust, mivel megbizonyosodott róla, hogy megválasztása
jogtalan volt. Az eseményről beszámol Ammianus Marcellinus pogány
történetíró is.
Ezt követően az ellenpápa hívei bezárkóztak a S. Maria in
Trastevere bazilikába - a Damasus-pártiak pedig valóban, véres ostrommal
lerohanták őket.
Itt sor került méltatlan eseményekre is, ez igaz.
De ami tény: Damazuszt nem erőszakkal, hanem tisztán és jogszerűen választották
meg, a harcokra később, az ellentáborok között került sor.

Ursinus megpróbált visszatérni a városba, de I. Valentinianus császár megint
száműzte. Ezután többször megrágalmazta, beperelte Damazuszt, már nem a
megválasztása, hanem egyéb vádpontok (pl. paráznaság) címén.

A vádjait egy közvetítő, Izsák révén terjesztette elő. Mivel ezek megint hamisnak
bizonyultak, a császár végül Germániába száműzte az ellenpápát.
A rágalmazások nem csitultak, így 378-ban egy római zsinat 44 püspökkel
kiközösítette a rágalmazókat.

Tény és való, hogy a rágalmazók és a
választással elégedetlenek részben célt értek, hiszen a vádak árnyéka egyes
(egyházellenes) történészek tolla hegyén Újra meg újra felbukkan.

Ilyenkor csakis azt lehet tenni, hogy a források felkutatásával
igyekszik az ember lehetőleg korrekt módon összerakni a képet.

Aki pedig elzarándokol Rómába, az ezer helyen fog találkozni Damazusz pápa
ujjnyomaival, hiszen a kereszténnyé váló birodalom egyik legjelentősebb pápája volt, s a nagyobb-kisebb római bazilikák sora sokasodik munkásságáról, elkötelezettségéről.

Ezek pedig tények, és
nem szóbeli vádak.

Az eset tanulsága: az ember ne higgyen el semmit, csakis azt, aminek igyekezett maga is megbízható, tudományosan megalapozott
forrásokban utánanézni (könyvtár, lexikonok, egyháztörténelmi szakirodalom,
több forrás egybevetése, kritikus értékelés, olvasás), hiszen a vádaskodás
és rágalmazás ma is kifizetődő iparág.
A Wikipédia pedig szegényesen fogalmaz ezt illetően (is).
+