uresmezo 2014.08.01 20:17:27

Azért egyvalamit csak tisztázni kéne! Mondjuk, több országban eltöltött huzamosabb idő után, jó nyelvtudás birtokában – kéretik a jó nyelvtudást nem félre érteni - olyan jó, hogy nem csak a szavakat érti az ember, hanem azt is, hogy mi van elrejtve abban amit hallunk, akkor ki lehet jelenteni:

- - - Akárhová mész, a hülyék már ott vannak - - -

Nem a sajátjainkra gondolok, a helyiekre. Azok vannak leginkább ennek a felfedezésnek kitéve, kik jobbak, sokkal jobbak a helyi átlagnál és ilyenkor a helyiekben előjön a munkahelyféltés. Arra a legkevesebben gondolnak, hogy mi – határátkelők – azért vagyunk ott, mert a helyiek arra a bizonyos munkára nem alkalmasak. Az itthonülők azt mondják, azért kapjuk meg azt a bizonyos munkát amit, mert a helyieknek nem kell, mert méltóságon alulinak tartják. ÓÓÓÓriási tévedés!

Egy határátkelő nem hasonlítható össze semmilyen szempontból a helyi munkavállalóval. A határátkelő TUD valamit. Nagyon. Van célja, akarata, szorgalma, kitartása, és jobb mint a helyi átlagember. Egy idő után feltűnik „tiszta magyar világ” van ott is, mert bizony ott is van, hogy ennek annak eze meg aza a kollégád és ha ez eléri az otthoni szintet, akkor elkezded böngészi az álláshirdetéseket.

Igen, nem csupa öröm az élet, de a határátkelő nem tucatárú, ezért van az, hogy itt is inkább sikerekről olvashatunk, mert az is siker, ha felismerd, hogy tovább kell menned, és tovább mész. Nagy a világ!

uresmezo 2014.07.28 06:24:45

@Határátkelő: „engem beteszel a ballib kalapba”

Nagyon megfogtad a lényeget! Mihelyt csak szikrája látszik, hogy bizony azért vagyunk többségében „határátkelők” mert otthon nincs szükség ránk és ezért nem dicsőítsük urainkat, jön, hogy --ballib vagy--. Az ilyen embert hiábavalóan érintette meg a nyugat/kelet vagy bármilyen nem otthoni hatás, otthoniként reagál.

Ha minket, befogadnak, munkát adnak, akkor csak tudunk valamit és erre a valamire otthon nem tartanak igényt. Az, hogy mi, kik kint vagyunk nem hiányzunk egyelőre „névsorolvasáskor” nagyon sokba fog még kerülni. Ez a munkavállalói „halmaz” nem azt választotta, hogy (családi- és párt-) kapcsolatokon keresztül látszattevékenységgel üsse el az időt, hanem megszerzett tudásának, gyakorlatának birtokában kész megmérettetni magát egy teljesítményorientált világban. És megálljuk a helyünket.

Ahelyett, hogy a határátkelőknél felhalmozott kinti ismeretre otthon igény lenne, megy a legújabb hazai „útkeresés” a munkaalapú társadalom megteremtése munka nélkül. Ha így megy mi is sorra kerülünk, ha elfogy a legyőzendő ellenség, ahogy néhányszor itt is lehetett már a „hűtlen” határátkelőkről olvasni egyik-másik hozzászólásban.