Adatok
Illés Anette
150 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Abból tudom, hogy valakinek már egy porcikája sem valódi, hogy olyasmiket képzelek el vele, amiket- amíg több kapcsolatom volt a valóságával- sose képzelnék.
Itt van például ő. Soha nem értem az arcához gondolatban sem, most pedig már a hajával játszom. Itt fekszik egy ágyon és alszik, én pedig…..
Vót, ahogy vót, mer máshogy hogy lett vóna, elképzeltem,hogy a konyhában a vacsorát Józsinak készítem,asztalhoz ültetem, mer vacsoraidő van a Józsit(így nevezik ugyanis az egyszerű legényt, akivel előbbutóbb, csakcsak, na mindenki érti eztet), pörkölt van, mer azt tegnap óta nem ettünk, és különben…..
Arra gondoltam, mennyit fizetnek vajon Sanyinak, merthogy így neveztem el a zöld szatyros, sapkás, kellően rozzant alkesz kinézetű bácsit, aki egy fideszes standocska nívóját emelte, egy közért előtti picike téren ácsorogva.Hát szóval nézegettem Sanyit, aki olyan dekoratív volt, mintha a Lehel téri…..
Fontos tanulni a befolyásolásról.Arról, hogyan és miért hatnak ránk dolgok.
Aki akarja, csökkenteni tudja vele privát félelmeit, aki akarja, kevésbé válik politikai manipuláció áldozatává, lényegében mindegy, mire használod, de használod, mert érdemes.
A dolog-miközben valójában magadat…..
A mesékkel csak egy baj van, hogy az átkok megtörését mindig valamilyen külső tényezőtől várja bennük az ember, legyen az egy herceg csókja, vagy bárki más igaz szerelme, amely majd megszabadít mindenféle gonosz varázslattól.
Olyasmit már kevésbé olvashatunk, hogy "hosszú és kitartó, gyógyszeres…..
Olyannyira idea vagy, hogy ha visszajössz valaha, neked is helyet kell csinálnom- melletted...
Rosszat álmodtam, nagyon rosszat. Azt álmodtam, hogy gonosz vagyok, hogy a dühöm erősebb, mint én, erősebb, mint bármi,
undorító vagyok.
Rázott a gyomorszájam görcse. Nem érdemeltem a jót, nem volt kegyelem- hiszen egy gonosz ember nem ismeri az irgalom fogalmát.
Satuban szorongattam…..
Valami és valami határán végre megcsíptem azt az izét.
Legtöbbször csak egy elillanó pillanat műve, vékonyka határ "jól vagyok" és "nem vagyok jól" között, így azonosítása nehéz, de annál szükségesebb. A felismerést követő gyors intuíció írja keresőbe az általam fabrikált-és lám létező- szót,…..
Nevezzük halmozásnak azt a jelenséget, mikor egymás után több konfliktus keletkezik, melyek feldolgozási ideje így egyre rövidül. Ilyenkor párhuzamosan több problémát próbál megoldani az agy. A gyakorlatlannak ehhez több idő kell.
Tegyük fel, hogy a gyakorlott kevesebb idő alatt is elbír…..
Isten popcorn-nal a kezében viháncol,
amikor már majdnem jó napod van, de aztán mégsem.
Az Öreg ilyen ügyekben tudniillik igen kreatív.
Szereti kivárni a dolgok idejét, mint a jó krimi utolsó tíz perce. Mikor biztosnak véled, ki volt napod főgonosza, aki akár elronthatta volna,…..
Kell egy kék szoba minden házba,
ahol a magányod megpihen...
Emlékszem arra a csoportos, plázabéli bóklászáshoz szervezett randira. Na, persze nem volt igazi randi, csak pasi kellett mellénk a feelinghez és a pláza valentin-napi kitudja, milyen hülyeségéhez. Valaki hozott hát két haversrácot, akikkel elüthető a délutáni kamasz-time, másra nem is emlékszem…..
Isten popcorn-al a kezében viháncol.
Úgy általában is, ha rólam van szó, de különösen akkor, amikorépp azon gondolkozom, a világ összes dzsuvája ott van egy gyerek kezén,különösen, ha táplálkozik-és akkor, az amúgy órák óta a vonatkocsiban-már utolsó idegszálamon-rohangáló kisgyerekkezében meglátom…..
Az egyik úgy gondolja, a csap elforgatva jó, a másik leszögezi, hogy az a csap nem forgatható fajta, piszkálni tehát nem ajánlatos. Na persze, mikor helyreigazítja az egyik vétkét, maga is elforgatja, így táncol az egyébként forgathatatlan csap minden nap, egy konyha közepén.
Az egyik úgy szereti,…..
A hagyományokat tartani kell.Egyetemi éveim egyik vezető hagyományát, vagyis a pizzázást a portással minden évben ápolom, választunk, rendelünk rutinnal, szelfi nincs, mert zsíros a kéz és különben is, csak a hülye foglalkozna ilyenkor ezzel.A rendelésünkre várva szokás szerint beavatódom a városunk…..
Elképzelem, hogy valami megint nem elég. Hogy megint az ablakhoz lépek és őt várom. Jólesik az októberi fény, mert mintha annak reményét hordozná, hogy újra láthatom. Besétál majd az ajtón, én pedig szinte beleőrülök abba a leírhatatlan borzalmas-csodába, amit ő jelent. Megáll majd minden. Ahogy…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz