Matula Gergő Bácsi 2017.03.23 16:57:48

@Numda: Doktor úr, hasonló egészségproblémák miatt eléggé nyugtalanít a válasza. Mit jelent laikusok számára érthetően, milyen diabetológiai vizsgálatot kellene pontosan lefolytatni, ha a diabétesz gyanúja fennáll, de az éhomi vércukorértékek jóknak tűnnek?

A másik kérdés, hogy ha az EKG akár nem is mutat eltérést, de lehet úgy infarktusa az embernek, hogy a vérnyomása sem tér el a szokásostól? (Az Ön esetében egyértelműnek tűnik az eltérés).

Köszönöm.

Matula Gergő Bácsi 2016.09.28 20:17:46

Ez most komoly? Mert viccnek kicsit erős.

Az okés, hogy éretlen gyerekek nem alkalmasak családalapításra,
és gyermeknevelésre. Nem is erőltetném rájuk.
De ennek komolyan az az alternatívája, hogy öljük meg a magzatot?
Ha már emberéletről van szó, nem kellene
legalább egy *kicsit* gondolkozni más lehetőségeken, hogy ne kelljen meghalnia?

Örökbeadásról hallott valaki? Hogy egyre több meddő pár van?
Hogy hosszú éveket várakoznak örökbefogadható gyerekekre,
akik szeretnének, de nem jön össze?

Azt meg a végképp nem értem, hogy magukat humánusnak, felvilágosultnak gondoló emberek, akik pl.
- ellenzik a halálbüntetést
- elítélik a Feröer-szigeteken folyó delfin-mészárlást
- netán az állatkísérleteket úgy általában
- sőt vegetáriánusok, és próbálják kerülni, hogy állatok életébe kerüljön a táplálékuk
(ne értsetek félre, ezek itt feljebb mind rendben vannak)
ugyanazok simán rámondják a magzatra, hogy dögöljön meg, mert az a legegyszerűbb,
és főleg, a legkényelmesebb?
Inkább nyakatekert magyarázatokat találnak ki arra, hogy a magzat miért nem ember?

Értem én, hogy a nő azt tesz a testével, amit akar. Rendben.
De a magzat már nem(csak) az ő teste, tehát nem rendelkezik vele korlátlanul, és tetszés szerint.

Nyilván nem az a cél, hogy éretlen emberek egész életükben fizessenek a figyelmetlenségükért
(és majd jól megbosszulják a nem kívánt gyerekükön). Elfogadom, hogy vannak olyan
extrém élethelyzetek, ahol az abortusz lehet a megoldás. De ez legyen a rutinszerű válasz?

Ha a súlyos köztörvényes bűnözőket nem öljük meg (pl. mert esetleg mégis van fél % esély, hogy téves az ítélet),
akkor a magzatot miért, aki *garantáltan* ártatlan?

Matula Gergő Bácsi 2016.09.30 15:35:53

@RedWing:

"Szóval a családalapítást nem erőltetned rájuk, de azt, hogy kihordja és megszülje a gyereket, azt igen? Mégis hogyan képzelted?"

Visszakérdeznék. Ha aközött kell választani, hogy A-nak meghatározott ideig az életét megnehezítő kényelmetlenséget okozol, vagy B-t megölöd, hogyan választanál? Talán az
sem mellékes, hogy A legalábbis részben felelős a helyzetért, B meg egyáltalán nem.
Szóval, hogy hangzik az igazságos ítéleted? (Szélsőséges körülményektől, pl. életveszély, megerőszakolás most tekintsünk el.)

"Továbbá írod, hogy a magzat fölött nem rendelkezhet(ne) a nő. Ezt is milyen formában tudnád megvalósítani? Hozzáférsz fizikailag a gyerekhez anélkül, hogy az anyához hozzáérj? Nem? Akkor? "

Azt nem állítom, hogy egyáltalán nincs semmilyen joga felette. De hogy kizárólagos joga nincs, az biztos. Mint ahogy egy megszületett gyerek esetében is természetesen elsősorban a szüleinek vannak vele kapcsolatban jogai, de ettől még nem tehetnek meg vele akármit.

Természetesen nem lehet a magzathoz hozzáérni anélkül, hogy az anyát ne érintené. De miért következne ebből az, hogy egyedül az anya dönt felőle, és azt amit akar? Talán van némi különbség aközött, hogy egy valaki kivágatja valamelyik szervét (ami csak az övé és senki másé) és kikaparnak egy magzatot, aki egy önálló élőlény.
Igaz, hogy az anya nélkül életképtelen, de ebből miért következik az, hogy bármit meg lehet vele tenni?
Az újszülött csecsemő is életképtelen az anyja nélkül.

Matula Gergő Bácsi 2016.08.02 12:03:02

Talán nem a "liberalizmus" szó megítélése érdekes annyira. Hanem az, hogy egyes általános fogalmakhoz az egyes szekértáborokban milyen kötelező(!) konnotáció tartozik.

Ami az ilyen vitákban mindig megdöbbent (de kicsit azért szórakoztat), hogy az egyik tábor elvakultjai mennyire nem veszik észre, hogy UGYANOLYANOK, mint a másik táboré. Ha search-replace segítségével lecseréljük a kommentjeikben a kulcsszavakat, tökéletes "másikoldali" véleményt kapunk. Néha arra gondolok, hogy ugyanaz a robot generálja a szövegüket, két szókészlettel :-)

Az értelmes embert nem az különbözteti meg a sudribunkótól, hogy más a véleménye. Hanem az, hogy képes elviselni és feldolgozni azt a belső feszültséget, ami aközött van, ahogy a világról gondolkozik, meg amit érzékel és tapasztal (ha még képes ez utóbbira).

Aki erre nem képes, vagy lusta, az általában egy kellemetlen és unalmas doktríner. Folytonosan meg tudja erősíteni a maga alláspontját a gondosan szűrt tapasztalással, cserébe nem kell soha meghasonlani. Sem tanulni, és fejlődni.

Ha ilyenekkel kerülünk össze egy vasúti kocsiban, ne vitatkozzunk velük! Hümmögjünk, sóhajtozzunk egyetértően, akkor hamarabb békén hagynak.

Itt feljebb (és vsz majd lejjebb is) sok ilyet olvashatunk, kellemes böngészést kívánok maguknak.

Most megyek, vár a Kis-Balaton.

M. G.

Matula Gergő Bácsi 2014.06.26 08:58:51

@akineknemmegy:

1 mondatban: a látszat ellenére nem szexuális problémáról van szó, bár a zavar ott jelentkezik.

Bővebben:
Vannak esetek, amikor nem azok az igazi problémák, amiket annak érzékelünk.
A Te esetedben a probléma a szexualitásban jelentkezik (azt érzékeled), és ezért azzal akarsz kezdeni valamit.
Erre bemutattál pár félresikerült/sikertelen megoldást.
De az csak tünet, okozat, ott *nem* fogod tudni megoldani, mert az egészet okozó ok
a mélyben *változatlanul tovább dolgozik*.

A látszólag szexuális problémák nagy része (70-80%) nem szexuális, hanem egyéb, pl. érzelmi probléma
(önbecsülés, feldolgozatlan harag, stb) eredetű.

A hozzászólásaidból még egy átlagos konyhapszichológusnak is villog a piros lámpa a fejében.

Valamilyen okból (és ebben nem vagy egyedül) az önértékelésedet teljesen a szexuális teljesítményedhez
kötöd. Miután ebben folyamatos kudarcot vallasz, ezért az önértékelésed rohamosan romlik.
Csakhogy az erősen visszahat a szexuális teljesítményre. Ezzel létrejön egy öngerjesztő folyamat.

Miután ezen a fontos területen kudarcosnak érzed magad, elkezdtél rágörcsölni,
és ezzel fokozni az előbb leírt folyamatot. Sikeresen felépítettél egy jó nagy adag haragot,
önmegvetést ennek következtében.

A rossz önértékelés paradox módon gyakran jár együtt narcimussal.
Pszichológiai közhely, hogy a szélsőséges önutálat, önmegvetés tulajdonképp a gőg, és az önimádat egy formája.
Elsőre talán meglepő, de így van; hogy miért, azt itt hosszú lenne kifejteni.

Remek példa az, hogy eldöntötted, hogy Te fizetni AKARSZ a szexért.
No, nézzük meg, valójában mit is jelent ez?
Esélyt sem akarsz adni valakinek hogy *így* elfogadjon, és *így* szeressen.
Talán sérti a büszkeséged? Veszélyesnek érzed kiszolgáltatni magad?
Nyilván, hiszen egy prosti nem utasíthat vissza, hiszen fizetsz neki.
Mennyivel jobban hangzik az, hogy nem akarsz rosszat a másiknak, akár még a prostinak sem, ugye?

(Van a jól hangzó ok, és a valódi ok.)

És újra egy paradoxon - az érzelmi gyógyulás (magad elfogadása, és a másik szeretetének elfogadása)
el fogja hozni a szexuális problémád megoldását. Persze ehhez idő kell, és annak vállalása,
aki *egészében* vagy (ami több, mint a szexuális teljesítményed) , és annak a kockázatnak a vállalása, hogy valódi kapcsolatot építs fel valódi emberekkel.

A fenti sztori egyébként (bármily meglepő) egy *típusprobléma*,
amit jellemzően egyedül nem tud megoldani egy ember,
mert nem lát jól magára, a torz önképe miatt a valós
lehetőségeit nem veszi észre, a problémáit meg túl nagynak látja.

Emiatt mindenképp javaslok mentálhigiénés szakembert vagy pszichológust.
Ez nem megbélyegzés.

Addig is javaslom például Pál Ferenc: A függőségtől az intimitásig c. könyvét

Szóval nincs még veszve semmi, csak teljesen rossz nyomon voltál. Az autó megállt, és bár tudjuk, hogy a kerekein gurul, hiába rugdossuk, ha a motorral van a probléma.

Matula Bácsi