Adatok
Alfőmérnök48
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Modern boszorkányüldözést emleget a Galamus, a baloldali véleményformálók retrodizájnos véleményoldala Biszku Béla egykori tömeggyilkolásra parancsot adó komcsi belügyér pere kapcsán.
Oké, olvasói levélről van szó. És tudjuk, „a szerkesztőség álláspontja nem…..
A PLT cikkére reflektáló, Mi lesz veled, fiatal középosztály? című cikkünk sok visszajelzést, nagy visszhangot kapott. Úgy döntöttünk: vitát, párbeszédet, beszélgetést indítunk a témáról egy cikksorozat formájában, amire elsősorban magukat megszólítottnak érző…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
„Náci szöveget pl a kurucinfón találsz - ha már meguntad a saját mocskodat.” -- írod ugyanannál a posztnál, ahol ezt írtad:
„Mibe, hogy lesz, aki a Galamus levelezőjét párhuzamba állítja majd a náci kommentelőitekkel?"
Egy másik posztnál ezt írod:
„Holger Hartland · nyitottfiok.blog.hu 2014.01.28. 11:09:03
@Ezt a népet sajnáljam?: Általában én is a h-betűs szót használom, de neked, a náci söpredéknek meleget mondok. Ugass csak, söpi. Ez itt a Mandiner: a te közeged. Itt te vagy otthon. Én csak látogatóba jöttem. Most pedig megyek vissza egy másik világba, amiről neked fogalmad sincs.”
Tehát adhattál volna választ a fenti kérdésemre:
„Ezek szerint Ön (főhadnagy másodnickje; gondolom a nick ötletét padillától lopta, akit akkor még tabudöntögető hoaxnak tartott, ma már csak egy ócska provokátornak) úgy látja, hogy vannak náci kommentelők a mandineren.
Megkérném, hogy nevezzen meg néhányat ezek közül és hozzon föl példát náci kommentre. (Csak, hogy tudjam, hogy ha már ez:
"Ez a sok hiteles zsido, tele az pocsom minddel, mindre rabasztunk. Aki nem baszott ra, az, aki kiirtotta oket. Azok jol el vannak komam, senki nem basztatja oket a holokausztert, latod. Azok pedig meg is csinyaltak, erdemes volt, ennyi az uzenete a tortenetnek.)"
delphoijosda.blog.hu/2012/11/03/xxiv_786/fullcommentlist/1#c18214786
Ön szerint nem náci szöveg, akkor mi számít annak?”
(Bár az @Ezt a népet sajnáljam-nick, csak egy kommentelő, fentebb meg többesszámban írtál, de ez most részletkérdés.)
De nem ezt tetted, szarházi ostoba patkány, hanem megpróbáltál besározni ócska, primitív bolsi trükkökkel.
Na, akkor nézzük, hogy az illető, akinek állítólagos zsidóságáról írtam ironikusan, hogyan viszonyul a zsidósághoz:
„Azért még elmondok egy személyes történetet, hátha érdekes. (Nem fikció, _EZ_ valóban nem az.)
Gimnáziumban a legjobb barátom egy zsidó fiú volt, egy kollegista. Nem tudtam, hogy zsidó, és ha tudtam volna, se jelentett volna ez semmit, hiszen a világon semmiféle fogalmam nem volt akkor még arról, hogy „antiszemita” volnék, azt se tudtam, azt eszik-e vagy isszák.
Ez a barátom egy szép napon, talán harmadikban vagy negyedikben (milyen éles emlék, pedig már húsz éve) azt mondta, miután hétvégén otthon járt, hogy az apja beszélgetett vele, és elmondta neki, hogy zsidók, és hogy ez fontos (egész addig vagy nem tudta ő sem, vagy tudta, de körülbelül annyit számított neki, mint nekem számított [volna, ha tudom]). Hát jó, gondoltam, no és? Van egy zsidó barátom.
Nos, az volt az a nap, amikortól kezdve _ő_ többé nem beszélt velem. Az apja ugyanis azon a héten „felvilágosította” (?), ismétlem, hogy „mi zsidók vagyunk, fiam, és ez fontos” (ne tőlem várják a töredékesség megoldását). Ezt ugyan még elmondta nekem, és azt is, hogy ez őt „meggyőzte”, de hiába kérdeztem, vajon ez mit jelent, és hogy mit mondott az apja, és miről, és mivel kapcsolatban és hogyan győzte meg. Kérdeztem tőle, és bevallotta, hogy... _nem tudja megmondani_. Szó szerint azt mondta, NEM TUDJA MEGMONDANI, DE [az apja beszéde hozzá] MEGGYŐZŐ VOLT. Na de MI, MIÉRT és egyáltalán? Ezt sohasem tudtam meg, azóta sem.
Furcsálltam eléggé az esetet, de gondoltam, majd csak kiderül valami, fény derül a homályra. De nem derült ki semmi, csak az, hogy onnantól kerülni kezdett. Előtte, mondom, kölcsönösen a legjobb barátok voltunk, olyan jó barátok, hogy kiálltunk egymás mellett, ha valamelyikünknek kellemetlenséget okoztak (ez vele igen gyakran előfordult, mert kicsit túl érzékeny volt), és én aztán sem változtam semmit. Semmit, de semmit. Pontosan olyan pozitíve viszonyultam (volna) barátomhoz, mint annakelőtte.
Mire vélhetném ezt ma? Müsztérion?
De el kellett még telnie ahhoz sok évnek, hogy ez az eset egyáltalán valami jelentést nyerjen számomra, ha értelmet éppen nem is nyert. Mert én még akkor sem értettem, mi az antiszemitizmus, amikor már általam tisztelt bácsik és nénik is megkapták ezt a jelzőt, és amikor már a kandúrunk és a sarki virágágyás is antiszemita volt.”
konzervatorium.blog.hu/2009/12/18/a_chabad_elie_wiesel_es_a_fidesz_vallaspolitikai_kortanc_budapesten/fullcommentlist/1#c8081479
És nézzük, hogyan viszonyulok én a kérdéshez:
"Alfőmérnök 2009.12.22. 23:06:58
@Dr. Zoidberg: Természetesen nem a zsidóság egészére jellemző, lehet, hogy a "jellemző" szó nem is megfelelő, mert egy kicsit túl általánosító, de jól példáz egy kétségkívül létező jelenséget: hogy bizonyos zsidók kiközösítik maguk közül a nemzsidókat. Ilyen: van. És elég sok ilyen eset van ahhoz, hogy legyen értelme beszélni róla. (Természetesen arra is van példa, mikor a nemzsidók kiközösítenek maguk közül valaki csak azért mert zsidó. Ez az un. antiszemitizmus. Ennek a fordítottjáról írt Loxon, ami szerintem ugyanolyan gusztustalan dolog, mint az antiszemitizmus, csak éppen nincs rá szavunk. De attól, hogy nincs rá szavunk, még létezik a jelenség. Aki ezt tagadja, az vagy zöldfülü, vagy egy fasz.)”