Adatok
unionista2 (törölt)
0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Már éppen barnulni indultam, amikor a kezembe került Ansinn bejegyzése a Kapitalizmus blogon, amelyre hadd reagáljak még, annál is inkább, mert mindenképpen méltóbb befejezése a politikai idénynek egy szimpatikus bloggertárs szimpatikus blogon megjelenő posztját pertraktálni, mint a…..
unionista2 (törölt)
2014.06.18 12:13:19
hja, és ez nyilván nem fog menni most ősszel. az ellenzék vereségét borítékolni lehet. de a következő években a független, szabad főváros megteremtésére kellene törekedni. nem országos győzelemre. ha budapest németbarát, zsidóbarát fővárossá válna, akkor a kormány is megdőlne hip-hop. megdöntené a külföld. visszajönnének ugyan a szocialisták, és valószínűleg megmaradna a jobbik. de az önkormányzatokban a radikális liberális és a mérsékelt konzervatív értelmiség lenne többségben. amelyik éppenséggel ki is egyezhetne. önkormányzati keretek között működhetne nagykoalíció.
unionista2 (törölt)
2014.06.18 12:37:32
@Lexa56:
a legtöbb vidéki város a királlyal vagy a császárral szemben vívta ki a szabadságot. esetenként az egyházzal szemben.
orbán viktor, a helyettese lázár jános és a tarlós istván nevű helytartó a feudális uralkodókhoz képest senkik. értem persze, hogy könnyebb lenne egy szocialista kormánnyal egyezkedni. de arra egyelőre esély nincs. mert az ellenzék gyurcsány ferenccel nem győzhet. gyurcsány nélkül viszont nincs baloldal. innentől kezdve budapestet lehet visszafoglalni. és abban partner lehet az lmp, és akár a mérsékelt jobboldali értelmiség is. aztán majd ezek után döntsék el az európai szövetségesek, hogy mit akarnak.
a legtöbb vidéki város a királlyal vagy a császárral szemben vívta ki a szabadságot. esetenként az egyházzal szemben.
orbán viktor, a helyettese lázár jános és a tarlós istván nevű helytartó a feudális uralkodókhoz képest senkik. értem persze, hogy könnyebb lenne egy szocialista kormánnyal egyezkedni. de arra egyelőre esély nincs. mert az ellenzék gyurcsány ferenccel nem győzhet. gyurcsány nélkül viszont nincs baloldal. innentől kezdve budapestet lehet visszafoglalni. és abban partner lehet az lmp, és akár a mérsékelt jobboldali értelmiség is. aztán majd ezek után döntsék el az európai szövetségesek, hogy mit akarnak.
unionista2 (törölt)
2014.06.18 19:41:45
Kiindulópont: Azok az értelmiségiek, akik a fidesz által felépített világban találták meg a politikai otthonukat (vagy maguk is részt vettek ebben az építkezésben), a „nemzeti öncélúság” hagyományát követik. Ennek lényege az „európai mintakövetés” hagyományának…..
unionista2 (törölt)
2014.06.16 10:23:47
@Alkibiadesz:
etninicizásra azért van szükség, mert a problémákra országos megoldások nincsenek. és etnicizás nélkül nem lehet szértverni a pártokat. magyarországon ezért kellett a baloldalt "lezsidózni", a jobboldalt ezért kellene "lecigányozni". persze úgy, hogy azért ezek a csoportok védve legyenek.
az elemi biológiából indulok ki. abból, hogy a humán evolúció minden ága valamilyen közéleti viselkedési mintát hordoz magában. ebből következően ezek az eredetcsoportok különféle közjogi intézményeket preferálnak.
a sémi népek a szupranacionális intézményeket. jelzem az arabok is, és nem csak a zsidók. az arabok lazább föderációban, konföderációban érdekeltek. amilyen az arab liga. a zsidóság pedig szorosabb egységekben. amilyen az usa, illetve amilyen az use (united states of europe) lenne. ezt az atlanti óceán mindkét partján a zsidó és zsidóbarát értelmiség forszírozta. én unionista vagyok, szóval az európai unió alapgondolatával nincs különösebb problémám. szóval én is azt gondolom, hogy szükség van egységes belső piacra, közös pénzre, stb. a szupranacionális intézményeket nálam jobban kevesen preferálják.
csakhogy nem lehet megúszni a társadalmi vitát. és szerintem jogosan mondják azt az euroszkeptikusok, hogy a totális jogegységgel egy puha diktatúra jönne létre. néhány ember döntene európa sorsa felől, akiket nagyon könnyű lenne befolyásolni.
szerintem erre a problémára a válasz nem a nacionalizmus, hanem részben az, hogy európai uniót kisebb föderatívabb egységekre kellene osztani. brit, skandináv, atlanti, mediterrán, közép-európai föderációra. ehhez kapcsolódhatna a keleti partnerség. ez már ugye leszerelné az ukip és az fn (front national) követeléseit. mert az angol és a francia nyelvterület viszonylagos önállóságot kapna. ibériát, itáliát és hellászt nem lenne túl bonyolult déli egységbe terelni. és ehhez kapcsolódhatna anatólia (kis-ázsia/törökország), izrael, észak-afrika, asszíria (közel-kelet), arábia, mezopotámia (irak) és akár perzsia (irán). egy kisebb föderatív egységekből összerakott páneurópai civilizáció előnyös lenne feltéve, hogy az európai unió elég erős. mert ebben a formációban azért ebben egy iszlám-keresztény konfliktus fenyeget. az amerikai és az orosz távolodással európa védtelenné válhat. és erre a nyugatnak nincs válasza.
és itt jöhetnek be a kelet-közép európai hagyományok. a megyerendszer. nekem az a tippem, hogy az errefelé élő kelet-indoeurópai népek a a megye megszervezését eredendően a megye védelemét tartják fontosnak. és ez biológia. ez független az iskolázottságtól. az orosz-ukrán szeparatisták azt mondják, hogy ők majd megszervezik és megvédik luhansk vagy donetsk megyét. egy várost és annak környékét. az egyszerű emberek alapvető közigazgatási egységnek ezt tekintik. ez a megyerendszer.
21 ep képviselői hely van. 21 megye. buda megye (az elég hazafias), pest-buda megye (budapest belső városmagja és annak környéke, szent istván kormányzati kerület), pest megye és a magyarországi középtájak: a vidék (a megyék). szerintem ez tetszene a kelet-indoeurópaiaknak. ez hozná közel az uniót. a parasztok úgy éreznék, hogy végre képviselve brüsszelben. mert ott ül az európai parlamentben a megye kormányzója. vagy ha úgy tetszik, akkor az ispán. az alispán (vicispán) vezeti a megyei (uniós) közigazgatást. ezek az unió (decentralizált) háttérintézményei. (és ha ezek európai pénzből működnek, akkor a megyei közigazgatás függetleníthetők az államoktól.) sőt létrehozhatók az államhatárokon átívelő etnikailag kiegyensúlyozott uniós megyék: szatmár-satu mare, vagy bihar-bihor.
az uniós vidékfejlesztési forrásokat közvetlen a megyékhez kellene rendelni. a területalapú támogatásokat a járáshoz. ezek a miniszterelnökséghez és az oligarchákhoz vannak kötve.
a megyerendszer a zsidóságnak nem jó. (nekik tényleg nem jó.) mert ha budapest nagykerületekre lenne osztva, akkor a központi régióban is elvesztetnék a hegemóniát és a hegemónia illúzióját is. néhány városrészbe (tkp. városias járásba) szorulnának. zsidó, vagy zsidóbarát negyedekbe. de ez a realitás. viszont így létrejöhet az európai jogegység. akár uniós törvényhozás is úgy, hogy a rendeletalkotás megmarad a megyében. megvédjük magunkat a megyében és a járásban. megvédjük a kultúrát és az agrárkultúrát. van egy jogegységi törekvés, de igazodni kell a parasztokhoz. nem az lenne, hogy néhány "zsidó" megalkotja a jogi és a gazdasági szabályokat, hanem csak majdnem.
a korai kapitalizmusban polgárosodást a megyétől, a járástól (tkp. a földtől) való elszakadás vezérelte. de ez a város-vidék ellentét okafogyottá vált azzal, hogy az iparvárosok a megyejogúak, a mezővárosok járásjogúak lettek. járás->megye->nemzet hierarchiában szerveződhet egy mezővárosokból és iparvárosokból hálózat. ez lenne a reálgazdaság. ami a szabad tőkepiacot is korlátozza. mert a helyi rendeletalkotás, a helyhatóság erős. ez a nemzethatárokat is összemossa. mert szatmár-satu mare, bihar-bihor megye "nagy-magyarország" és "românia-mare" része is lenne.
etninicizásra azért van szükség, mert a problémákra országos megoldások nincsenek. és etnicizás nélkül nem lehet szértverni a pártokat. magyarországon ezért kellett a baloldalt "lezsidózni", a jobboldalt ezért kellene "lecigányozni". persze úgy, hogy azért ezek a csoportok védve legyenek.
az elemi biológiából indulok ki. abból, hogy a humán evolúció minden ága valamilyen közéleti viselkedési mintát hordoz magában. ebből következően ezek az eredetcsoportok különféle közjogi intézményeket preferálnak.
a sémi népek a szupranacionális intézményeket. jelzem az arabok is, és nem csak a zsidók. az arabok lazább föderációban, konföderációban érdekeltek. amilyen az arab liga. a zsidóság pedig szorosabb egységekben. amilyen az usa, illetve amilyen az use (united states of europe) lenne. ezt az atlanti óceán mindkét partján a zsidó és zsidóbarát értelmiség forszírozta. én unionista vagyok, szóval az európai unió alapgondolatával nincs különösebb problémám. szóval én is azt gondolom, hogy szükség van egységes belső piacra, közös pénzre, stb. a szupranacionális intézményeket nálam jobban kevesen preferálják.
csakhogy nem lehet megúszni a társadalmi vitát. és szerintem jogosan mondják azt az euroszkeptikusok, hogy a totális jogegységgel egy puha diktatúra jönne létre. néhány ember döntene európa sorsa felől, akiket nagyon könnyű lenne befolyásolni.
szerintem erre a problémára a válasz nem a nacionalizmus, hanem részben az, hogy európai uniót kisebb föderatívabb egységekre kellene osztani. brit, skandináv, atlanti, mediterrán, közép-európai föderációra. ehhez kapcsolódhatna a keleti partnerség. ez már ugye leszerelné az ukip és az fn (front national) követeléseit. mert az angol és a francia nyelvterület viszonylagos önállóságot kapna. ibériát, itáliát és hellászt nem lenne túl bonyolult déli egységbe terelni. és ehhez kapcsolódhatna anatólia (kis-ázsia/törökország), izrael, észak-afrika, asszíria (közel-kelet), arábia, mezopotámia (irak) és akár perzsia (irán). egy kisebb föderatív egységekből összerakott páneurópai civilizáció előnyös lenne feltéve, hogy az európai unió elég erős. mert ebben a formációban azért ebben egy iszlám-keresztény konfliktus fenyeget. az amerikai és az orosz távolodással európa védtelenné válhat. és erre a nyugatnak nincs válasza.
és itt jöhetnek be a kelet-közép európai hagyományok. a megyerendszer. nekem az a tippem, hogy az errefelé élő kelet-indoeurópai népek a a megye megszervezését eredendően a megye védelemét tartják fontosnak. és ez biológia. ez független az iskolázottságtól. az orosz-ukrán szeparatisták azt mondják, hogy ők majd megszervezik és megvédik luhansk vagy donetsk megyét. egy várost és annak környékét. az egyszerű emberek alapvető közigazgatási egységnek ezt tekintik. ez a megyerendszer.
21 ep képviselői hely van. 21 megye. buda megye (az elég hazafias), pest-buda megye (budapest belső városmagja és annak környéke, szent istván kormányzati kerület), pest megye és a magyarországi középtájak: a vidék (a megyék). szerintem ez tetszene a kelet-indoeurópaiaknak. ez hozná közel az uniót. a parasztok úgy éreznék, hogy végre képviselve brüsszelben. mert ott ül az európai parlamentben a megye kormányzója. vagy ha úgy tetszik, akkor az ispán. az alispán (vicispán) vezeti a megyei (uniós) közigazgatást. ezek az unió (decentralizált) háttérintézményei. (és ha ezek európai pénzből működnek, akkor a megyei közigazgatás függetleníthetők az államoktól.) sőt létrehozhatók az államhatárokon átívelő etnikailag kiegyensúlyozott uniós megyék: szatmár-satu mare, vagy bihar-bihor.
az uniós vidékfejlesztési forrásokat közvetlen a megyékhez kellene rendelni. a területalapú támogatásokat a járáshoz. ezek a miniszterelnökséghez és az oligarchákhoz vannak kötve.
a megyerendszer a zsidóságnak nem jó. (nekik tényleg nem jó.) mert ha budapest nagykerületekre lenne osztva, akkor a központi régióban is elvesztetnék a hegemóniát és a hegemónia illúzióját is. néhány városrészbe (tkp. városias járásba) szorulnának. zsidó, vagy zsidóbarát negyedekbe. de ez a realitás. viszont így létrejöhet az európai jogegység. akár uniós törvényhozás is úgy, hogy a rendeletalkotás megmarad a megyében. megvédjük magunkat a megyében és a járásban. megvédjük a kultúrát és az agrárkultúrát. van egy jogegységi törekvés, de igazodni kell a parasztokhoz. nem az lenne, hogy néhány "zsidó" megalkotja a jogi és a gazdasági szabályokat, hanem csak majdnem.
a korai kapitalizmusban polgárosodást a megyétől, a járástól (tkp. a földtől) való elszakadás vezérelte. de ez a város-vidék ellentét okafogyottá vált azzal, hogy az iparvárosok a megyejogúak, a mezővárosok járásjogúak lettek. járás->megye->nemzet hierarchiában szerveződhet egy mezővárosokból és iparvárosokból hálózat. ez lenne a reálgazdaság. ami a szabad tőkepiacot is korlátozza. mert a helyi rendeletalkotás, a helyhatóság erős. ez a nemzethatárokat is összemossa. mert szatmár-satu mare, bihar-bihor megye "nagy-magyarország" és "românia-mare" része is lenne.
unionista2 (törölt)
2014.06.16 20:36:04
@Alkibiadesz:
közép-európában alapvetően két közjogi tradíció létezik.
nyugatos (osztrák-német): kerület->tartomány->föderáció
keleties (magyar-lengyel): járás->megye->nemzet
ezek szerkezetükben nagyon hasonlók. méretbeli eltérések vannak. a német kerület nagyobb, mint a magyar járás. a német tartomány nagyobb, mint a megye. a német föderáció nagyobb, mint a magyar nemzet. de nagyon hasonló struktúra. ezeket elvben nagyon könnyű integrálni. egyszerűen össze kell fésülni a kettőt. minden commune (vidéki nagyközség, városias kis közösség) közvetlen választ egy önkormányzati képviselőt. és ezekből aztán olyan közigazgatási egységek jönnek létre, amilyeneket a népek csak akarnak: járás/kerület/megye/régió. ezeknek a városias párjai is léteznek: mezőváros/előváros/iparváros/főváros. ami tradicionálisan járás/kerület/megye/régió joggal felruházott szabad királyi és császári város. a város és a vidék ilyenformán nem egymás alá van rendelve, hanem egymás mellé. az európai civilizáció lényege, vagy lényegi eleme, hogy különféle helyhatóságok váltogatják egymást. a kereszténydemokrácia és a klasszikus liberális demokrácia.
az ortodox nacionalista világkép ettől alapjaiban eltér. a balkániak azt mondják, hogy ezen önkormányzati szintek fölött nemzetieskedni kellene. ők a nemzetté való összekovácsolódást tartják fontosnak. a skandinávok azt mondják, hogy az önkormányzatiságot etatizmussal kell kombinálni. a leszakadó közösségekkel szolidárisnak kell lenni. a kis közösségekbe való szerveződést eredendően a cigányság hordozza magában. a náci haláltáborokban egyes cigány csoportokat nem lehetett "osztályozva" szétválasztani. olyan erős volt az összetartás. persze ezen szint felett ugyanez a cigányság széttartóvá válik. szóval úgy tűnik, hogy a népeknek eredendően különféle méretnagyságok kellenek az optimumkereséshez. és ebben a különféle eredetcsoportok eltérnek. a zsidóság azt mondja, hogy induljunk ki az egyénből és mindenféle önkormányzati struktúra nélkül hozzunk létre egy világméretű hálózatot. egyébként az sem világméretű. szóval arra a zsidóság sem képes. ázsiában nincsenek sehol. és az amerikai és az európai csoportok között sincs szoros kapcsolat. nekem nincs problémám azzal, hogy legyen európai egyesült államok. én unionista vagyok. csakhogy ehhez különféle közjogi tradíciót kell összecsiszolni. a zsidó kultúra csak egy a sok közül.
közép-európában alapvetően két közjogi tradíció létezik.
nyugatos (osztrák-német): kerület->tartomány->föderáció
keleties (magyar-lengyel): járás->megye->nemzet
ezek szerkezetükben nagyon hasonlók. méretbeli eltérések vannak. a német kerület nagyobb, mint a magyar járás. a német tartomány nagyobb, mint a megye. a német föderáció nagyobb, mint a magyar nemzet. de nagyon hasonló struktúra. ezeket elvben nagyon könnyű integrálni. egyszerűen össze kell fésülni a kettőt. minden commune (vidéki nagyközség, városias kis közösség) közvetlen választ egy önkormányzati képviselőt. és ezekből aztán olyan közigazgatási egységek jönnek létre, amilyeneket a népek csak akarnak: járás/kerület/megye/régió. ezeknek a városias párjai is léteznek: mezőváros/előváros/iparváros/főváros. ami tradicionálisan járás/kerület/megye/régió joggal felruházott szabad királyi és császári város. a város és a vidék ilyenformán nem egymás alá van rendelve, hanem egymás mellé. az európai civilizáció lényege, vagy lényegi eleme, hogy különféle helyhatóságok váltogatják egymást. a kereszténydemokrácia és a klasszikus liberális demokrácia.
az ortodox nacionalista világkép ettől alapjaiban eltér. a balkániak azt mondják, hogy ezen önkormányzati szintek fölött nemzetieskedni kellene. ők a nemzetté való összekovácsolódást tartják fontosnak. a skandinávok azt mondják, hogy az önkormányzatiságot etatizmussal kell kombinálni. a leszakadó közösségekkel szolidárisnak kell lenni. a kis közösségekbe való szerveződést eredendően a cigányság hordozza magában. a náci haláltáborokban egyes cigány csoportokat nem lehetett "osztályozva" szétválasztani. olyan erős volt az összetartás. persze ezen szint felett ugyanez a cigányság széttartóvá válik. szóval úgy tűnik, hogy a népeknek eredendően különféle méretnagyságok kellenek az optimumkereséshez. és ebben a különféle eredetcsoportok eltérnek. a zsidóság azt mondja, hogy induljunk ki az egyénből és mindenféle önkormányzati struktúra nélkül hozzunk létre egy világméretű hálózatot. egyébként az sem világméretű. szóval arra a zsidóság sem képes. ázsiában nincsenek sehol. és az amerikai és az európai csoportok között sincs szoros kapcsolat. nekem nincs problémám azzal, hogy legyen európai egyesült államok. én unionista vagyok. csakhogy ehhez különféle közjogi tradíciót kell összecsiszolni. a zsidó kultúra csak egy a sok közül.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz