Regisztráció Blogot indítok
Adatok
pkfjb

0 bejegyzést írt és 54 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
       Domokos Gábor professzor hosszabb interjút adott a Qubitnak a felfedezéséről, hogy a testek kockaszerű darabokra esnek szét.     Egy részlet az interjúból:      "Itt a Műegyetem kertjében, ahol ülünk, zúzott kő van a lábunk alatt. Ha felmarkolunk egy adagot ezekből a kövekből, látjuk,…..
Maszkot hordani kötelező. Dolgozzuk fel végre!..
      Palkovics László bejelentette, hogy elkészült Magyarország Mesterséges Intelligencia stratégiája. Az anyagban találtam egy érdekes bekezdést.    "Áttöréssel kecsegtetnek bizonyos,hazai kutatók által világszínvonalon művelt, gazdagmatematikai elméletek, például amelyek a…..
Debrecen az ország második legnépesebb városa, de ha egy debreceni kirándulni szeretne a környéken, akkor elkeserítően kevés lehetőséget talál erre. Családok tízezreiről beszélünk, akik hétvégente, nyáron vagy egy-egy munkaszüneti nap alkalmából szánalmasan szegényes lehetőségek közül kell, hogy…..
pkfjb 2020.08.05 21:07:22
A biciklivel való megközelíthetősége a tavaknak nem akkora gond. A panorámaút mellé miért kellene kerékpárút? OK, a Vekeri tóhoz a panorámaút vége még van körülbelül 1 kilométerre, és nem a legrövidebb út a városból, de kirándulni feltétlenül a legrövidebb úton kell? A tavakat miért kellene aszfalton körbebiciklizni? Sétálni nem jó? És akik sétálni akarnak, azok közé hiányoznak a cikázó biciklisták? A némelyik tó körüli bicikliúthoz egyébként is fakivágások kellenének. A büfék, meg az úgynevezett infrastruktúra nekem meg abszolút nem hiányoznek. Igen, a vízpótlás kellene. Pallagra minek külön kerékpárút? A Pallagi úton a jelenlegi forgalmi viszonyok közt nyugodtan lehet biciklizni. Ami hiányozna, az Pallag és a Monostori dűlő (Bocskaikert) összekötése, és lehetőleg nem a 4-es út mentén kerékpárúttal, hanem aszfaltozott úttal, amit az ott lakók autóval is használhatnának (nem lenne akkora forgalom, hogy a biciklikliút külöl kellene. Akkor Nyíregyházáig már csak egy jó 4 km.es szakasz hiányozna Téglás és Újfehértó közt, meg egy jó kilométer Újfehértó másik vége meg a régi négyes út közt, amin be lehet biciklizni Nyíregyházára kicsiny forgalom mellett (ezek persze már a szomszéd megyéhez tartoznak). Olvastam, hogy Berattyóújfaluig azért készülget a kerékpáút, hogy Debrecenből Nagyvárad megközelíthető legyen biciklivel. Bár ez kerékpárút más okból hasznos, de Nagyváradra jelenleg kis forgalmú úton kiválóan el lehet jutni biciklivel Pocsaj felé, még egy-két kilométerrel rövidebb is. Zelemérre tényleg lehetne kerékpárút, de ott sem a látvány, sem a hangulat nem viselné el a tömeget.
Minden évben több mint 4 millió lányt metélnek körül, zömével 15 éven aluliakat. Az eljárásnak többféle típusa létezik: enyhébb változatánál a klitorisz fölötti bőrt csípik le, a legbrutálisabb csonkításkor pedig az egész nemi szervet eltávolítják, majd összevarrják. Egyiknek sincs semmilyen pozitív…..
Nemrégiben Steve egyik posztjában feszegette a kiejtés-akcentus kérdéskörét, megjegyezve, hogy 52 év kanadai élet után már angolul gondolkodik és álmodik, mégis maradt egy kis akcentusa. A poszt kapcsán rengeteg érdekes vélemény érkezett, ezekből válogattam egy csokorra valót...
Kanyonok, vízesések, hegységek, tavak és sivatagok is szerepelnek az Amerikai Egyesült Államok legszebb helyei között, melyekben - ha élőben most nem is - képekről annál csodásabb gyönyörködni!   A cikksorozat többi részét a következő linkeken érhetitek el: | I. rész | II. rész | III. rész | IV.…..
pkfjb 2020.05.28 13:00:26
Klasszikus kérdés a Tórát, a Bibliát kritizáló részéről, hogy miként egyeztethető össze a vitathatatlan tudományos tény, mely szerint bizony léteztek dinoszauruszok a Földön és a Tórában leírt történet. Korábbi írásomban beszéltem a zsidó hagyomány álláspontjáról, mely a Föld cca. 4,5 milliárd éves…..
       Történelmi időket élünk.  A kormányzati tájékoztató előadáson Röst Gergely egyik slide-ján 1:22:05-kor a "végtelen dimenziós operátorok spektrálsugara" kifejezés szerepel.     Mivel ez politikai szakkérdéssé vált, az Örülünkvincent blog kötelességének érzi, hogy tájékoztassa a közvéleményt…..
pkfjb 2020.04.27 10:20:31
"noha valóban az is fontos, hogy a szükséges intézkedések valamiféle tudományos alapozással rendelkezzenk, azért a végrehajtás minősége kurvára nem szándékokon múlik, és nem azon, hogy ott fel tudsz-e mutatni néhány elfogadható arcot". Szerintem az is ízlés kérdése, hogy mit jelent az elfogadhtó arc. Önmagában az, hogy az illető a saját szakmájában, illetve a saját részterületén kiváló és hozzáértő szakember, ha nem pontosan a saját szekterületén próbál észt osztani, vagy ha a politikai meggyőződése a saját szakterületén is befolyásolja, hogy mennyire szigorúan ragaszkodik a szakma szabályaihoz, ha ne adj isten, van az a pénz, vagy ha korrekt módon is kapja meg az eredményeit, az interpretációban már befolyásolja a politika, akkor én nem biztos, hogy ebben a kontextusban elfogadható arcnak nevezném az illetőt. Sőt, a valóságot többnyire többféleképpen lehet modellezni, és bás mindegyik modell lehet a maga módján megalapozott és indokolható, vezethetnek különböző eredményre. A időjárásjelentés késztéséhez is több modellt futtatnak amik nem mindig ugyanarra a jóslatra vezetnek. Sajnos egy-egy tudós, mivel ők is emberek, gyakran jobban szereti azt a modellt, és jobban is elhiszi, amit ő magy acsinált, vag a minek a kidolgozásában részt vett. Így aztán lehetnek lülönböző jóslatok, különböző külön-külön jó arc tudósok által propagálva, a politika pedig megteheti azt, hogy azt "hiszi el", ami azt támogatja (ha van ilyen), amelyik az ő szándékait támogatja. A politikusokra és a tudomány egészére is vonatkozik a 'Most people use statistics like a drunk man uses a lamppost; more for support than illumination'.
A Nemzetközi Űrállomás egyik asztronautáját a közelmúltban trombózis érte. Azonnal véralvadásgátlót kapott és rendbejött. Egy új tanulmány szerint azonban további egészségügyi kockázatokat talált, amelyek az űrhajósokat fenyegetik. Ilyen a vérkeringés pangása, illetve áramlásának megfordulása a…..
pkfjb 2019.12.08 20:31:55
@inkábbkeddenvásárolj: És ha kiderül, hogy a krokodilok jobban bírják a súlytalanságot, akkor inkább őket küldeni az űrbe? :)
A szeptemberben indult négyrészes 'Hit és tudomány' vitasorozatunk záró alkalmán Jézus Krisztus személye körüli kérdéseket, történelmi tényeket és álhíreket boncolgathatjuk. Az eseményre való hangolódás érdekében a válaszadóknak szegeztünk egy-egy kérdést. Zoltán atyától azt kérdeztük, hogy a…..
           Amikor a nyolcéves apámat az anyjával együtt elvitték a gettóba, aztán a lágerbe, akkor valahogy nem mondta nekik senki, hogy egy vérből valók vagyunk. Akkor maradjunk talán ennyiben.          Én a marosvásárhelyi Székely Csabával vagyok egy vérből való, mert a Bányavakság a közös…..
         Bizonyosemberlegó elmagyarázta, hogy az a baj, hogy Magyarországon csak 250000 cikket termelnek évente, miközben Csehországban 360000-t.        Nem tudom, hogy mikor osztott utoljára Bizonyosemberlegó... Tegyük fel, hogy egy kutató évente két cikket ír. Akkor ahhoz a 250000-hez 125000…..
Kinek adják a jövedelemadójuk második egy százalékát az ateisták? Az elsőt közhasznú civileknek, a másodikat leginkább 31 bejegyzett egyháznak lehet adományozni. Ez utóbbira van még egy kategória, az úgynevezett „kiemelt költségvetési előirányzatú szervezet”, ebbe kizárólag a Nemzeti Tehetség…..
pkfjb 2019.03.14 19:21:59
@különvélemény: Ha az alapkutatás haszontalan, akkor miért is csinálnák a gazdagok? Vagy miért csinálná bárki? Esetleg egy-két milliárdos, szigorúan a saját kedvteléséből és pénzéből. De miért is lepődök meg olyasvalaki véleményén, aki szerint a tudomány vallás (ja, nem az).
pkfjb 2019.03.15 10:24:59
@különvélemény: Aki úgy gondolja, hogy az érték egyetlen mércéje a pénz, és aki aki az agy alapkutatásra való használatát pazarlásnak tekinti, azzal nincs mit beszélnem.
Bár felháborító, hogy az MTA kutatói közül néhány százan hamarosan elveszítik a munkáját, távol tartottam magam a megnyilvánulásoktól. Pályakezdő kutatóként több mint egy évet töltöttem az akadémia kézirattárában, és a jegyzőkönyvek olvasása közben meggyőződhettem arról, hogy nincs új a Nap alatt. A…..
pkfjb 2019.02.16 20:46:31
mta.hu/tudomany_hirei/alapkutatasi-kiskate-108879
Tudom, hosszú és unalmas végigolvasni, elgondolkodni rajta meg még inkább az. Valójában elég is annyi, hogy Soros meg migráns. mindez tökéletesen elegendő világ megértéséhez.
Az alábbiakban felsorolok öt dolgot ami engem nagyon idegesít a "szeretet ünnepében". Sok dolog amit írok általánosítás és nyilván nem mindenkire vonatkozik. Ezáltal ne is vegye mindenki magára. Ha valaki esetleg nem ért velem egyet, egy kommentben megírhatja, hogy mit gondol másképp. 1. Együtt a…..
pkfjb 2018.12.01 09:52:54
@ekat: Televan hibával. Aha.
A megszokottól eltérően kicsit komolytalanabb hangvételben próbálom átfogóan ostorozni a magyar címadások rossz beidegződéseit. Jó szórakozást hozzá!..
Mi a foton, részecske vagy hullám? A félremagyarázott kétréses kísérlet A „Hogyan gondolkozik a foton?” című írásomhoz érkeztek olyan megjegyzések, aminek megvilágítása segít jobban megérteni a foton természetét. Ezért kissé bővítve visszatérek a témára. A kvantummechanika egész történetét…..
pkfjb 2018.04.05 12:58:42
@38Rocky: Nem próbálom félreérteni, amit írsz, egyszerűen nem tudom, miről beszélsz. Újra idézlek: "Rámutattam, hogy a legközelebbi detektor csak akkor szólal meg, ha kedvező a fázisa, amikor a gömbhullám odaér. Ellenkező esetben a foton továbbhalad, amíg nem ér el egy kissé távolabbi detektorhoz, amelyben már kedvező a fázis." Esetünkben egyenlő távolságban levő detektorok veszik körbe a forrást, tehát ha továbbhalad, ott már nincs detektor. Vagy azt értetted, hogy ugyanabban a detektorban megy tovább, ahol egy másik elektronnal, vagy bármivel még kölcsönhathat? Akkor írhattad volna azt, és nem másik detektort, ami oldalirányban van. Nem akartam sokadszor megismételni a kérdésemet. Ha iránykorrelált fotonpár kibocsátásáról van szó, akkor hogy van az, hogy a detektorbeli elektronnal levő fázis pont két olyan detektorban fog stimmelni, amik egymással ellentétes irányban vannak? Itt csak hivatkoztál más írásaidra, amikben viszont erre válasz nem hogy nincs, de magát a kérdéskört sem korrektül tárgyalják. A legutóbbi leveledből arra következtetek, hogy a koppenhágai interpretációnak azt részét, hogy a hullámfüggvény a detektálás pillanatában a tér minden pontján eltűnik azaz a hullámfüggvény (általánosabban az állapotvektor) redukcióját nem próbálod magyarázni. Ha elfogadjuk ezt az interpretációt, és az állapotvektor mindent tartalmaz a rendszerről (nincsenek rejtett paraméterek), akkor az, amit magyarázni próbálsz, hogy miért pont az a detektor szólal meg, amelyik megszólal, nem magyarázandó és nem is magyarázható. Bármennyire is ragaszkodsz a handwaving-hez, ha a handwaving korrekt, akkor ahhoz legalább elvben léteznie kellene az elmélet keretein belüli matematikai leírásnak is. A leginkább egyszerűsített leírás lehetne két részecske rendszerének egy olyan időfüggő leírása, amelyben az egyik részecske kibocsátódik nagyjából gömbszimmetrikus hullámfüggvény által leírva, a másik részecske van valahol az egyszerűség kedvéért egy potenciálvölgyben (ne komplikáljuk a dolgot atomokkal), és léteznie kellene olyan állapotának a rendszernek, ami pont a szerencsés fázisban való találkozásnak felel meg, amikor a kívánt azaz detektálásnak megfelelő kölcsönhatás 100% valószínűséggel létrejön (mondjuk a völgybeil alapállapotú részecske biztosan gerjesztett állapotba kerül). Nos, ilyen állapot nem lesz. És nem is csak azért, mert az elektromágneses sugárzás korrekt leírására nem való a hullámfüggvény, ahhoz kvantumtérelmélet kell, amiben mellesleg az egyfotonos állapotban a fázis nem is meghatározott, éppen úgy mint a hely sem az, tehát attól beszélni, hogy egy pillanatban a fázis pont olyan, amilyennek lennie kell, épp olyan, mint arról beszélni, hogy egy adott pillanatban a részecske ott van, ahol. Az általad emlegetett fázisegyezés egyfajta rejtett paraméter lenne. Relatív fázisok lehetnek értelmesek (különben interferencia sem lehetne). Mindemellett az általad kívánt jelenség akkor sem írható le a kvantumelmélet mozgásegyenleteivel abban a formában, ami a handwaving-ednek megfelelne. A mozgásegyenletek a redukciót nem írják le, olyan állapot meg nincs, ami úgy fejlődik időben, hogy a kezdeti képnek is meg a kívánt végállapotnak (biztos felgerjesztődés) is megfelelne. Tovább megyek a Bell-egyenlőtlenség sértése többek közt azt mutatja, hogy egy mérés eredménye (kivéve, ha az állapot olyan, hogy a mérés értéke meghatározott) nem dőlhet el lokálisan. A te magyarázatodban valami ilyen történne. Egy szóbeli magyarázat jó és fontos lehet, hogy megértsük, mi van a matematika mögött, de nem helyettesíti a matematikai leírást, ha ilyen leírás nem létezhet az illető elmélet keretei közt, akkor vagy a magyarázat rossz, vagy az elméleti keret.
pkfjb 2018.04.05 17:11:43
Nem azt írom, hogy a forrástól pontosan egyenlő távolságra vannak a detektorok, csak azt, hogy nem egymásmás mögött vannak. Írod: "Miből indult ki Bell, amikor kizárja a rejtett paraméter lehetőségét a kvantummechanikából? Abból, hogy feltételezi a rejtett paraméterről, hogy a fotonok teljes útján, a kibocsátástól a detektálásig, mindig pontosan kézben tartja a két foton polaritási irányát. De mi csak az detektáláskor kapunk erre információt, azt továbbra sem ismerjük, hogy mi volt a kibocsátáskor. " Hogy mi volt a kibocsátáskor???? Totálisan meghatározatlan volt az olyan állapotokban, amelyek a legismertebb Bell-egyenlőtlenséget (Aspen) az úgynevezett CHSH-egyenlőtlenséget maximálisan sértik. Vannak Bell-egyenlőtleségek, amiket nem is az úgynevezett maximálisan összefont állapotok sértenek a leginkább. Nem, Bell nem abból indul ki, sőt, Bell-egyenlőtlenségek levezetéséhez semmiféle hivatkozás nem kell sem kvantumfizikára, sem fázisra. Nincs szó makrovilágról és mikrovilágról. Sőt, térbeli irányokról (sem makroszkopikusan, sem mikroszkopikusan) sincs szó törvényszerűen (Az Aspen kísérletben olyan mennyiségek vannak, amiknél van szó térbeli irányról, meg polarizációról, de a dolog ennél sokkal általánosabb). Olyan feltevésekről van szó, amelyeknek bármelyikének az elvetése a józan ész szerint igen fájdalmas. A kvantummechanika szerint pedig a Bell-egyenlőtlenségek sérülhetek, és a kísérlet szerint ezt meg is teszik. A józannak gondolt ész szerint nem tehetnék. Hogy ezek után melyik feltevést kellene elvetni? Nos, ez az, amiben vita van, és az sem biztos, hogy egyáltalán eldönthető. Nem tudom, szerinted mi a Bell-egyenlőtlenség. NEM arról szól, hogy a polarizációk lehetnek 100%-ban korreláltak, vagy antikorreláltak. Ilyen korrelációkat klasszikusan is bármikor láthatunk.
A kérdéseimre továbbra sem válaszoltál, de valójában nem is várok választ, hiszen, mint előzőekben próbáltam megértetni veled tökéletesen sikertelenül, arra, hogy a határozatlan helyű részecskét végül miért pont ott találom meg (melyik detektor szólal meg), ahol megtalálom, nem kell és bizonyosan nem is lehet megválaszolni ha a kvantumelmélet úgy helyes, ahogy gondoljuk. A kontextusban nem értelmes kérdésre vélsz válaszolni. És ez a legfontosabb mondanivalóm. Mi különleges történik, ha két különböző részecske fázisban találkozik? Az interferencia nem arról szól. Meg a detektálás sem. Elkínlódhatsz a mozgásegyenletekkel, ha akarsz. A matematikával alátámaszthatatlan duma az duma. Ja, ez tényleg részletkérdés, de ha fotonokról meg polarizációról beszélünk, beam splittert (nyalábosztót) használnak, nem mágnest.
"Azt javasolom, ne ítélkezzünk előre, te is éppen úgy tévedhetsz, mint én." Ebben nem lennék annyira biztos. Legkevésbé sem vagyok tévedhetetlen, de azért vannak folyóiratok (pl. a Physical Review Letters, Quantum Information Processing), amelyik rám meri bízni, hogy szakértők által írott tudományos cikkeket bíráljak. Ilyen a témában. Elnézést, nem akartam tekintélyelv alapján vitatkozni. Mindenesetre én ezzel be is fejezem dolgot, ha más nyelven beszélünk, nem fogunk ötről a hatra jutni, így meg nem haladok azzal, amivel kellene.
Nyomoznak a volt miniszter és a Fidesz ellen is...
pkfjb 2018.03.19 09:33:18
Fegyveres harcok idején rendszerint a békéltető jár a legrosszabbul - tartja a keserű, régi mondás. E klasszikus alapvetés igazságát mi sem illusztrálja érzékletesebben, mint a Tennessee-i pedagógus esete, akit a minap azért jelentettek fel, mert az evolúcióról tanított az iskolában...
pkfjb 2017.03.28 22:03:50
@Atomic Warning: Bocs, írtam valami, csak nem jó ablakba. Itt van e fölött.
pkfjb 2017.03.28 22:23:32
@miketbeszéltek:
" -Miért valószínűbb annyival: a kezdetben volt az anyag, mint az, hogy kezdetben volt a gondolat, hogy az előbbi állítás az ész és logikus gondolkodás; az utóbbi meg az ész nélküli fanatizmus szüleménye???"

Azért tűnik annak, mert gondolatot még sohasem láttunk anyagot csinálni, a gondolat viszont minden további nélkül lehetséges hogy igen komplikált módon szervezett anyag működésének a terméke. Nem látszik ok arra, hogy bármi extrát is feltételeznünk kelljen a gondolat létrejöttéhez. A gondolatot elég rendesen meg lehet zavarni az agyat ért mechanikai, kémiai, stb. hatásokkal. Hogy az öntudat, gondolkodás, stb pontosan hogy jön létre, ne kérdezd, egyelőre nem tudni, a működésről egyelőre csak hihetetlenül elnagyolt kép van, amit meg a mesterséges intelligencia produkálni tud az egyelőre nem érdemli meg a gondolat elnevezést. Mindenesetre elég sok anyagdarabbal találkozhatunk ami egész jól elvan magának gondolat nélkül, miközben én még sohasem találkoztam olyan gondolattal, ami ne megfogható valaki illetve valakik fejéből pattant volna ki.

"-Mennyire valószínű, hogy csak akkor támadt kedve jelenlegi világunknak "ősrobbanni" miután összegyűjtötte az előző világ minden anyagát egy helyre? (Holott az is lehet, hogy gyorsul most is a tágulás?) "

Na, ez így olyan mértékben naiv, hogy inkább meg sem próbálnám elkezdeni tisztázni. Csak annyit, hogy az ősrobbanás semmiképp nem arról szól, hogy egy konkrét helyről a nagy üresség közepén az anyag elkezdett szétrepülni, mint a repeszek.
pkfjb 2017.03.29 09:33:14
@miketbeszéltek:" "Na, ez így olyan mértékben naiv," Bocsi a leegyszerűsítésért. De mindkét képpel csak azt akartam illusztrálni -ezek szerint sikertelenül-, hogy a tudomány a Kezdet előtti valóságról, a Kezdet okáról nem sok mindent tud mondani -azon kívül, hogy nincs értelme feltenni a kérdést. Ezért állítottam azt, hogy szerintem a hit Tárgya-a Teremtő Isten-sem rosszabb válasz az Ősokra. "

Nem egyszerű leegyszerűsítés, teljesen helytelen elképzelés a tudomány elképzeléséről. A Kezdet okáról valóban nem sok mindent lehet jelenleg tudni érdemben, de vannak próbálkozások, viszont túl kevés hozzájuk az elméleti alap. Számomra nem az a csoda, hogy mennyi mindent nem tudunk, hanem az, hogy itt ülve a világ egy hihetetlenül apró szegletében, pusztán a tőlünk karnyújtásnyira levő dolgokhoz közvetlenül hozzáférve, ezen kívül csak annyit látva a világból ami információ el szíveskedik jönni hozzánk a világ többi részéről (fény és egyebek formájában) mennyi mindenre tudunk nagy pontossággal következtetni, akár olyan extrém viszonyokról is, amik laboratóriumban talán sohasem lesznek elérhetőek. Ily módon meglehetősen megbízhatóan tudunk következtetni, mik történhettek nem sokkal a kezdet után. Én ezt tartom csodának, nem azt, hogy a kezdetről egyelőre csak spekulálni tudunk. Például nincs meg az az elmélet, ami a gravitációt és a kvantumvilágot egyben kezelné, márpedig ennek igen nagy relevanciája lenne ahhoz, hogy közelebb mehessünk a kezdet megértéséhez. Túl kevés az olyan itt és most elérhető és tanulmányozható jelenség, ami utat mutathatna hogyan lehetne az elméletben tovább lépni, és az tisztán elméleti esztétikai jellegű megfontolások is kevésnek bizonyultak. Az is meglehet, hogy a legfőbb ez irányú jelenlegi erőfeszítések tévútnak fognak bizonyulni. Az Ősokra a Teremtő Isten nem jelent igazi válasz, hiszen egy megmagyarázatlan dolgot egy másik megmagyarázatlannal próbál megmagyarázni azt mondva, hogy az utóbbit nem is kell, vagy lehet megmagyarázni, pusztán el kell hinni. Plusz az utóbbi valami sokkal nagyobb szabásúnak tűnik (egy gondolkodó mindenható), még nehezebb a létét csak úgy indokolni, mint az anyagi világét. Tehát az, hogy alapvető dolgokat nem tudunk a világról nem csoda, inkább az a csoda, hogy ennyi mindent tudunk. Egy racionális magyarázat nem tudása nem igazolja az irracionálisat. Mellesleg természetesen a tudomány nem zárja ki a teremtő isten létét, pusztán nincs ok arra, hogy ilyet mindenképp feltételeznünk kelljen, különösen hogy valójában ez a feltételezés ugyanazt a nem tudást pusztán egy magasabb szintre tolná. Az Istenről a vallások által alkotott kép viszont szánalmasan antropomorf, az Istent nagyon a saját képmásunkra teremtettük. Az is érdekes, hogy az Isten itt és most hallgatja az imáinkat. Az Isten, ha csak nem kizárólag a Földre koncentrál az óriási mindenségből, egyszerűen nem létezhet ugyanabban az időben mint mi, a mi időnk mint olyan számára kívül állónak kell lennie (a világunkban nincs abszolút egyidejűség, nem lehet olyat mondani, hogy egyszerre tud az Isten rólunk meg az Androméda galaxisban levő esetleges teremtményeiről, mert nincs olyan, hogy egyszerre) . Természetesen akár lehet valami olyasmi is a világ, mint egy számítógépes szimuláció, aminek a tere és az ideje és minden, amit benne látunk szimulálva van, ahol a mi térünk és időnk nem azonos azzal az (esetleges) térrel és idővel, mint amiben a szimulátor létezik, ha egyáltalán ilyenben létezik. De ha az igazság valamerre ebben az irányban van is, biztos hogy, amit az imént írtam, az is naiv elképzelés, hiszen olyanból indul ki, amihez hasonlót a mi világunkban már láttunk. Az embernek lehetnek agymenései, de jó ok nélkül nem érdemes túl messzire menni az agymenésben.