Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Rákóczi Gergely

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A ki mit tud a budai várfal bontásáról?-címmel ma publikált posztunkra az alábbi választ kommentálta Rákóczi Gergely régész: Kedves urbanisták, A budai vár említett területén már jó ideje folynak munkálatok, a képen látható daru is már legalább 1 éve ott áll.…..
Rákóczi Gergely 2014.05.29 11:14:23
Kedves urbanisták,

Egy szakszerű feltárásnak sosem része a falak légkalapáccsal való szétzúzása, ezek a munkálatok tehát az építkezéshez kötődnek.

Az index-cikkben olvasható adat nem egészen igaz, az érintett szakasznak falkoronája (pártázat, mellvéd) ugyan újkori (XX.sz.-i), a főfalak magja azonban Zsigmond-kori (1437 előtti).
A fotózott rész a külső nyugati várfal, amivel párhuzamosan fut egy belső erődfal is, így e kettő köze egy hatalmas, 1000 négyzetméteres zwingert, falszorost képez. Ezt az újkorban Újvilág-ároknak, a török korban pedig Jeni mahalle-nak, azaz "új városnak" nevezték, ugyanis ekkoriban valóságos balkáni kisváros képét mutatta. A városrésznek még külön dzsámija is volt.
A terület teljesen feltáratlan. A falszoros Hunyadi Mátyás korában már létezett, s itt sejthetőek a budai királyi rezidencia alsó, Krisztinaváros felőli díszkertei, melyekről 1663-ban a palotát meglátógató Evlia Cselebi török utazó is megemlékezett.
A most bontott faltól bentebb (és a sziklaplató terepviszonyai miatt fentebb) futó 2. fal 8 m magas, 2.5 m széles volt.
A falszakasz sokat rongálódott, ugyanis minden valamire való ostrommérnök a Krisztinaváros felől a vár legsebezhetőbb D-i pontját lövette tüzérségi ütegekkel. (vö. Marsigli 1686-os ostromtérképével, 1529-30 as ostromnaplókkal, 1849 es honvédostrom terveivel).
Az 1684.évi budai ostrom után a szultán Isztambulból Kösze (Szakálltalan) Sziavus aga szultáni mérnököt küldte ide és ő kapott megbízást a sérült nyugati várfalak kijavítására.
Sziavus aga helyreállította a régi falakat és azokat egyes pontokon fokozottan megerősítette. A Karakas pasa tornyát újabb bástya építésével erődítette.
A torony jelenlegi állapota azonban (ahogy a képen is látható) csak az 1960'-as években alakult ki, miután az eredeti török tornyot Hauszmann Alajos 1900 körül lebontatta. A várfalszakasz támpilléreit szintén ő vágatta át, s ő léteítette a ma látható szerpentin-utat is (akkoriban a királyi lovarda falszorosban álló épületének infrastrukturális szükségletei miatt volt szükség erre).

Az Indexnek annyiben van igaza, hogy ezt a lebontott tornyot, valamint a Fehérvári Rondellát (mostani Krisztinaváros felőli kocsilehajtó) a Világháború után építették újjá.

A falszakasz tömbje azonban középkori, s jelenlegi felépítése szerint a 2 m vastag várfal külső téglaköpenye újkori (XX. sz.), ami ráfed egy (homokkő kváderből készült (50 cm vasta) falazatra (Bach-korszak, honvédostrom utáni javítás). Befelé haladva ezután következik csak az 1-1.2 m vastag falmag, mely Zsigmond-kori, vegyes, forró habarccsal kötött masszív falazat.

A jelenleg bontott falszakasz alapja tehát középkori (Zsigmond kori II. periódus, vagy V. László / Hunyadi Mátyás-kori), sőt egyesek szerint a képen látható Karakas pasa tornya is az. Neve ellenére annak építését is ekkorra tehetjük.

(Gerevich László: A budai vár feltárása. Bp, 1966.; Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról. BudRég XXIV. 3-4. (1977); KOPPÁNY Tibor: Várak és kastélyok magyarországon a 11-19. században; BUZÁS Gergely: A budai gótikus szoborleletről. Valóság 36. 4(1993)89-97.; MAGYAR Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója. BPR. 1997, 101-120.)
Rákóczi Gergely 2014.05.31 08:00:33
@Dobó Géza: ÉN köszönöm a promóciót :) Gratula a bloghoz, nagyon király!
fotó: Németh Anikó   Egy olvasónk küldte a fenti képet, és időközben az Index tudósítója is kiment ma délelőtt a helyszínre, ahol a  szakik légkalapáccsal bontották a várfalat. Fotó: Bődey János/Index Van valakinek érdemi infója, hogy kiért/miért bontanak?..
Rákóczi Gergely 2014.05.28 20:46:50
Kedves urbanisták.
A budai vár említett területén már jó ideje folynak munkálatok, a képen látható daru is már legalább 1 éve ott áll. (gugli maps 2013 nyári fotón már szerepel)
A megcélzott falszakasz alapja középkori eredetű, az 1950'-es évek során folyt feltárások is érinteték a területet, s Gerevich László a "Nyugai, ún. Hosszú-fal"-ként azonosította a vár legkülső nyugati védműveként a XV. században emelt falszakaszt. A képen a Karakas-pasa tornya látható. Ez török kori (16.sz.-i) építmény, az ún. Északi (Koldus) kapuval áttört legkülső várfalba csatlakozik. A Hallart-féle 1686-os metszeten is látható az 5 nyugati pillérrel megtámasztott falszakasz, végén egy alul henger, felső szintjén poligonális kiképzésű bástyaszerű saroktorony (ekkor a toronysisak hiányzott, s a szakasz belső oldalán egy mecset állott). torony és a hozzá csatlakozó nyugati hosszúfal a Haüy féle metszeten is látható(1687).
Maga a nyugati zárófal felépülése a Mátyás-korra tehető (XV. sz. 2. fele), a hozzá csatolt saroktorony nélkül, de ún. ambulacrum-mal, azaz védőfolyosóval. Ez a belső nyugati várfal konzolai alapján 4 m széles lehetett, a várfal külső homlokzatára 1.5 m-rel kiülő gyilokjáró folyosóval. A képen látható torony csak 1620 körül került a védelmi rendszerbe, ekkor építette ugyanis Karakas Mehmed pasa. A torony környékét 1991-ben kutatta Magyar Károly régész.