Adatok
freeeyes
880 bejegyzést írt és 78 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Emlékszem még halványan, hogy merre mutattunk. Ki előre, ki csak úgy de el-el vágytunk. Kék partokon, távoli felhőktől övezve öleltük a seholt, a soha be nem következőt. Aztán ki-ki amerre az útja vitte eltűnt és felbukkant másutt. Talán megfeledkeztünk magunkról?
Ködös minden, a föveny homokos. A…..
Az én, az én, az én, a feltörekvő én. Fémesen pulzáló hideg érzés. A jobb kezemben. A balom tenyerébe temetem a csuklóm. Mennyi fém, mennyi technológia. A felismerés, hogy már nem az enyém. Saját magam döntöttem így és most sem azt a döntést bánom igazán. Azt bánom, hogy elúszik a kontroll.
Lassan…..
és ha úgy van ha úgy van
megtetszene megragadna
ám ha nem úgy ha nem úgy
kezdheted újra
Tedd az álmod a zsebedbe
Kell hogy legyen egy -tedd bele
Ha nem is a tiéd nem tudod
Belenézve csak hazudsz
Sosem tudod tiéd vagy e
Más ültet-te szedd le!
benned fogant neked adták
vagy csak…..
Utca utca bánat utca bánat kővel van kirakva ..
Beszökik és egy pillanatra megállapodva feltekint. Csillog picit, felpattan és könnyet csalva tovatűnik. Nem olyan nagy a táv csak épp százötven millió kilométer. Lehet ezért fáj annyira a szem peremén szertefoszló fény, bár valószínűbb hogy a fáradtság teszi. Nem egész öt óra telt alvással, ebből…..
Ez klassz,szuper és csodálatos. Kékkel festettük be a tegnapot, minden sarkot. Egy percre sem nyugszunk soha meg sem állunk, bennünk a nyugtalanság talál csak talán nyugalmat. Ebben a forgásban nehéz megmelegedni, folyton fagyos rohanásban.
Időnként érzem, hogy kis zsarátnokok pislákolnak a lelkem…..
Párát permetet szitál az ég és a csöndet csak a hungarocell morzsák ciripelése szakítja meg.
Gondolom ez így jó, hogy hol köd, hol füst, hol pedig a horony porja takarja el a holnapot. Az irány még mindig jó, de a választott nehézségek attól még nehezek.
Szülőföldem szép határa, fing szag van itt…..
Dombon föl völgybe le
Égből aláhulló ködpára a világ
Fémesen csillog a csapott pára
Széllel ellibbenő
Ahol az ég kezdődik ott most gomolyog
Kis életek mikro közegek
Ilyen messze fent is lent is
Hol voltatok ti eddig ?!
Szokatlan ez a helyzet
Vándor botról egy horgony…..
Reggeli üres száraz mennyezet rajta szilárd képek szertefoszlók én csak nézem. Irányvonal a semmibe vész mondd meg nekem bátran látsz e még mást dicsfényt érdemeken túli égi fényt bármit. Én érzek de nem látok üres paletta színek nélküli többször elgurított fehér mintát látok lelki szemeimmel én.…..
Talán nincs már más jöjj elő
Ágy alól figyelő sötétben elvesző
Ki vágyát e falakba ölte
Most minket ölelve szerető
Könnyes a szemed hallom ám
Ég a lámpa a padláson
Zárva az ajtó a kert a fejsze
a padló tükrében alászállsz
De ha mi most el viszi e magával a hovát
kinek Kivel…..
Álom élmény három lépték szenzáció
Kell egy én nem kell hogy féltsem
Anélkül miért is lenne jó
Kár hogy én nem miért is nem
veszített belőle de mit tehetnék
A démon ébred pislog már
Nincs idő de hömpölyög itt van már
Korszakos múlt lefelé folyó üvöltő
Megállni kár ha már tovább…..
Fél szemmel nézem, ahogy vitorlát bont a függöny. Kék pasztell színen fehér foltok úsznak felfelé. Milyen gyönyörű ez a sötét szürkeség - ahogy gomolyog a látvány megül bennem és kihajt - csoda csintalan játék. Csak ne fájna ennyire. Bár itt vagyok megint a hangok mankóba állva stabilizálnak.…..
Hát kiveszett volna teljesen? A végén még versírásra kell adnom a fejem. Azt hiszem nem megy a betűkkel már semmi sem.
Hallom magamban a dallamot pedig csak olvasok. Lehet egész más mentek megint és mégsem hallgatok. Vesszőkre sem mertem adni a fejem (,) kellett ez nekem?!
Azt hiszem hiányzik a…..
Először mindig szabadkozom. Az igazság az, hogy elszoktam az írástól és nagyon nehezen vettem rá magam, hogy szakítsak pár percet erre. De gondolataim még mindig vannak és azt hiszem az ő jelenlétük tesz nyugtalanná annyira, hogy a végén írni kezdek. A kihagyás miértjét…..
Halkan dalol kétezer-egy. Inkább zúg, mint dalol. Akkor dal volt? Talán akkor sem. Kissé összezavarodtam. Ezt az albumot szerettem régen, nagyon sokat hallgattam. Az elsők között volt, mint azok amiket az ember friss tinédzserként saját találmányként kezel. Annyira, olyannyira…..
Voltak ötleteim, néha séta közben eszembe jutnak dolgok arról, hogy hogyan kellene. Az többször is eszembe jutott, talán ezért nem felejtettem el, hogy már nem tartom olyan jónak mint amikor leírtam-kész-post it időszakom lezárult. Most másokkal szemben is kritikusabb vagyok,…..
"Végül is mindenkivel megesik egyszer-egyszer, hogy duplikálja önmagát "
Tanulva az elmúlt időkből, azért ide is lejegyzem. THe secret life of Walter Mitty OST full album soundtrack, hátha törlik a forrást. Kutyasétáltatós, merengős és nagyon jó összeállítás. …..
Nagyon sok kis cetlim van már, összehajtva lekódolva. Nem egy bonyolult titkosítás, de ha kell a legjobb módszer. Megfigyeltem, ha leírom elfelejtem és nem jön többet. Az agyam azt hiszi, létrehozta. Megnyugszik és szót se többet.
Jók ezek a reggelek, még mindig jók. Megnyugvós,…..
Alapvetően, csak megjelölés. Ezt a célt szolgálja most ez a poszt. Egy poszt-álom-ikus poszt. Pont nem érdekel, hogy nincs ilyen, de nagyon fontos hogy ezt a reggelt ne felejtsem el. Fontos, de magában hordozza a lényegtelenségét is, hiszen Isten könyörülete a világ és az emberek…..
Fontos momentumok mentén megy egy gondolat. Az amit hiszek benne foglaltatik, szoríts mert szerencsés kell, hogy legyek megint. Kell és kell és fontos, hogy most az legyen ; elindultam és a jövendőm hisz bennem.
Egy újabb fesztivál véget ért, egy újabb ponton túl a szellem eltekint…..
Csak kicsit, mert mikor kinyitod a szemed és túl vagy az első hangokon tudatosul, hogy a szervezeted kétségbe van esve. Az az igazi jó-és kellemes barát a villanytűzhelyen csak arra vár, hogy meggyőzhessen minden reggel olyan, mintha csak a tegnap estét szakítottad volna félbe.…..
Mindenféle zaj ér és én azt mondom hogy ez nem ér hogy mindenféle véleménnyel annyian vannak. Már azt sem lehet tudni ki mi fán eszi hogy én mi fán eszem de az biztos hogy a mindenki mindennél okosabb. Néhány apró pattogások sötét fényben zajongások séták utcák váratlanok…..
Mi kavarog, csak nem a napfényt fújta el a szél?! Imbolygó mintákat fest most az üvegre, fák táncát a kövezetre. Elnyúlik rajta egy érzés, nyugodtan mélán néz vissza rám és lassan fejét a helyére vissza helyezi. Szellemfény, egy árny egy gondolat, egy színtelen semmiség.…..
Mint általában és mostanában ez a standard, gyakran és leggyakrabban előforduló egyben. Írok, újra és újra és várom a választ.
Ha kapok, máshova hívnak. Ha nem morcos vagyok, de nem keserít el túlságosan. Az nem én vagyok. Egyszerűen csak rosszul van összerakva a világ és…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz