Regisztráció Blogot indítok
Adatok
FlyingBlade

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az elmúlt egy hónapban két várva-várt stratégia játék is kijött, mindkettő komoly történelmi háttérrel. Előbb az Europa Universalis 4, majd a Total War Rome 2. Kezdjük az előbbivel. Az  EU4 közvetlen előzménye a harmadik rész, amelyhez - ha jól számolom - négy…..
FlyingBlade 2014.04.15 21:46:46
Érdekes... Játszottam az Eu3 összes fontosabb patchével és kiegészítőjével és rengeteget az eu4-el. És szerintem messze sokkal kiforrottabb és összeszedettebb mint a 3. Alapból a legnagyobb hülyeség az épületekről amit írtál... így hirtelen nem tudom hogy melyik administrative tech-el jön a stock exchange de ha valaki felépíti a full production ágat és mondjuk egy templomot akkor már messze a dupláját hozza az adott terület ami egy 10-12 base tax-al rendelkező területnél 30-36 os éves Tax bevételt jelent a 14-16 hoz képest és akkor így benne van a National decisionos meg egyéb bónuszok is nagyjából, ami azért elég sok és ez az arány nem változik a kisebb taxos területeknél persze egy bizonyos szint alatt nem éri meg ami teljesen normális hisz kinek érné meg bankot építeni mucsaröcsögébe... A másik trade is sokkal reálisabb lett azzal hogy van trade flow és nem becseszed amerikába a kereskedőket és nézed hogy hú de sok pénz jön hanem megfelelően kell használni a hajókat és a merchantokat is normálisan helyezgetni kell. Pontok és fejlődés. A 3-ban eléggé idegesítő volt hogy nagyobb államokkal esélytelen volt minden techből tartani a szintet és még így is kicsit keletebbi államok esetében az ember totál lemaradt a kis államokhoz képest. Ezzel a pontrendszerrel kis ügyességgel bármelyik országgal és királlyal lehet tartani a szintet, viszont nagyon nehéz elhúzni a többiek elől. Pénzügy szempontjából szintén jó a pont rendszer mivel végre nem az van hogy az első kb 60 évben 0-n kell tartani a treasuryt és minimális hadseregen kell élni ha az ember nem akar inflációt. Hanem végre normálisan meg lehet közelíteni a forcelimitet (ellenben a 3-al ahol a land forcelimit az dísz volt) itt aki megteheti jobb advisort vesz ami nem ad sok bónuszt viszont kellőképpen balancolódik ezzel a játék. Ja és a hadsereg. Végre a háborúkat nem csak az dönti el hogy kinek nagyobb a serege hanem hogy ki tud normálisan játszani a manpowerrel. Aminek a hiánya komolyan megtréfálhatja a rapid terjeszkedésbe kezdőket. És a másik az AI elég sokat fejlődött háború terén főleg a szövetséges AI-k azzal hogy az AI-k egy része attacholja a seregedhez az övét végre nem értelmetlenül küldik a halálba és ami még szebb hogy ezt az ellenfél is megcsinálja és már nem nagyon működik a primitív taktika hogy beengedjük őket az országba szétválnak és egyesével lezúzzuk a komplett sereget. A diplomatás és misszionáriusos rendszer is szerintem százszor jobb mint a 3ban mert itt már végre nem az van hogy az embernek van 6 csitrilliárd diplomatája és látástól mikulásig használhatja őket mert sose fogynak el.
Összességében nagyon sokat javult a játék főleg átláthatóság szempontjából, úgy hogy az nem eredményezett bonyolultsági szint csökkenést. És végre sok már bent levő dolognak súlya lett( forcelimit, manpower,) ja és hiába a 4-ben is megvannak a bizonyos korlátok (coalition, manpower és egyebek) nem olyan specifikus mint a 3-ban volt ahol egy jobb casus bellivel 4-8 területet is nagyon alacsony infamyval lehetett elvenni míg más országokkal évekig kellett trükközni, helyezkedni egy gyenge casus belli megszerzéséhez.
Multiplayerben pláne élvezhető kiváló háborúkat lehet vívni és a koalíciók miatt későn is lehetnek élvezetes küzdelmek.