Adatok
solya297
311 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A karácsony az egy olyan dolog amit mindenki szeret. Vagy legalábbis szeretnie kell mindenkinek, hiszen ez a hagyomány, ez ömlik a médiából, és mindenhonnan. Vásárolj millió díszt, fényfüzért, virágot, fát, ajándékot, még egy kis fényfüzért, amoda még gyertyát, hogy meghitt legyen, hiszen attól az…..
Olvasó Mackó
Raphaelle Giordano: A második életed akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egy van
2018.11.03 10:29:33
Ez az ősz valami új, váratlan, és bizony egyáltalán nem pozitív dolgot hozott az életembe: teljes letargiát, és motivációvesztést. Így pont kapóra jött, hogy a szülinapomra megkaptam ezt a könyvet. Nemes egyszerűséggel csak „boldogság”-könyvnek becézem, nagyon bíztam abban, segíteni fog kilábalni a…..
Régóta az olvasólistámon szerepelt ez a könyv, már csak azért is, mert nagyon érdekel ez a korszak, és világéletemben azt éreztem, hogy történelemórán közel sem kaptunk róla annyi infót, mint ami az én kíváncsiságomat kielégítené – így amikor megláttam ezt a könyvet (eredetileg a borítója fogott…..
Nagyon-nagyon régen tartott ennyi időmbe elolvasni egy könyvet. Ha nem motiválom magam azzal, hogy ez egy kultkönyv, az alapműveltség szerves része ismerni, valószínűleg a harmincadik oldalnál tovább nem jutok vele. De még így is szenvedésként jellemezném az olvasását, márpedig nem emlékszem rá,…..
a múltam mindig velem marad
"Mennyi időt kell eltöltenünk egy helyen, amíg az otthonunknak nevezhetjük?"
2018.10.13 19:20:29
Az elmúlt két évben nagyon nehéz időszak volt számomra a szeptember-október. Ilyenkor kezdődik az egyetem, "visszakapom" az életem, a hét egy részében. A másikat itthon töltöm.
De ennyire még sosem volt nehéz. Most nincs "itthon". Már nincs. Örülnöm kellene. Felépült a saját házunk, csodaszép,…..
Az elmúlt időszakban, az egyetemi tananyagon kívül csak thrillereket olvastam, és arra nem is gondoltam, mekkora felüdülés lesz újra egy könnyed, gondolkodást nem igénylő könyvet a kezembe venni. Ma viszont ez megtörtént, és hihetetlen élmény volt, így lehet, hogy nem túl objektív vélemény…..
Nagyot kellett fújnom, miután a végére értem ennek a könyvnek. Őszintén szólva, szinte sokkolt, de legalábbis teljesen meglepett a végkifejlet.
Imádom ezt a műfajt, a thrillerek világát, a csavarokat, csattanókat, de már többször előfordult velem, hogy a könyv felénél rájöttem, mi lesz a vége- na,…..
�����
nagyon nevetek.se
oldj meg mindent, legyél felnőtt, felnőtt vagy, nem érdekel mit csinálsz. Jaaa, hogy egy hónapban egyszer el akarnál menni valahova szombat délelőtt? És nem kérdezted meg 20 évesen tőlünk, hogy ráérsz-e? Hát még szép, hogy nem érsz rá!
(amúgy nyáron se dolgozz, van két…..
Azt hiszem, a barátságunkat ma este sikerült újabb szintre emelni. Eddig el kellett mennem vele bulizni ahhoz, hogy utána hajnalban sírdogáljak, hogy megint le lettem ejtve, és hogy milyen naiv vagyok, hogy mindig bedőlök neki.
Na, valahogy így indult a mai estém is. Hetekkel előre megbeszélt buli,…..
Biztosan csak képzelem az egészet, mert azt mondják, szeretnek.
Kisebbségi komplexusom, és önbizalomhiányból eredő problémáim, melyek szerint engem sosem senki nem szerethet és nem lehetnek barátaim, erősebb, mint valaha. Miközben az elmúlt évben kiépült kapcsolataim is stabilabbnak tűnnek, mint az…..
Van egy új fiú....hagyjuk. Én reménykedem, de neki nem kellek, elfogadom, nincs mit tenni, a közös társaságot nem fogom otthagyni miatta. Keményebb vagyok ennél.
Azt hiszem, ismerem a férfiakat, hiszen Ő, KR sok mindent tanított nekem rövidke románcunk alatt. Azután jön Ő, a kiskatona, és én semmit…..
Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. …S…..
a múltam mindig velem marad
Felnőtté válni, felnőttként viselkedni, gyermekként kezelve lenni
2016.10.25 21:09:11
Nehéz ügy volt mindig is, amiben itthon éltem. Gyakorlatilag én voltam, és vagyok a "háziasszony", 10 éves korom óta - no, nem mintha az édesanyámmal bármi történt volna, egyszerűen csak sosem volt kedve ellátni a feladatait, a segítségem pedig csakhamar kötelességé vált. De nem bántam. Azt…..
Megjelent a fiú, akibe beleszeretett. Tudta, hogy megbízhatatlan, tudta, hogy semmirekellő, csakhogy ilyesmi még nem tántorított el egyetlen lányt sem a fiújától. Nem bizony. A fiatal lányok szeretik a csirkefogókat. Mindig is szerették. Beléjük szeretnek és meg vannak győződve róla, hogy ők majd…..
ITT van a kutya elásva - meg a kimondatlan gondolatok is.
Szóval ha nem kellek neked, ne tátsd a szádat és csorgasd a nyálad, ha meglátsz. Ha kellek....várlak. Még mindig.
Tudom, ne panaszkodjak, te szóltál, hogy tönkreteszel, vagy tönkreteszel, ebből választhatok. Választottam,…..
Írni kellene. Mert az jó, az segítene, sírnék, kiírnám magamból, és holnap nem egy durcis, világfájdalmas, fáradt, életunt figura lennék; csak fáradt és életunt és rosszkedvű.
Nem tudok írni. Gyűlölöm a szőkéket. Írnom kellene N-nek. Szólnom kellene neki, hogy…..
Eger az nagyon messze van. ÉS én mégsem akarom, hogy elmenj. Hogy múlt legyél. Mert nem vagy az. 5 éve vagy az, akit szeretek. Nem tudlak elengedni. Ugye látlak még?
Most nem nyugtat, hogy 13 itthon van. Sem az, hogy a barátnőcskéd tuti nem Egerbe megy. Most az a lényeg, hogy több…..
Éppen ezért a változásért lépj túl a visszahúzó vagy idejétmúlt gondolatokon, érzéseken, és teremts helyette új, boldog, szeretettel teli világot magadnak. /Forrás: http://www.nlcafe.hu/horoszkop/20150720/tizmillioszoros-nap-tudnivalok/ /
Múlt, mikor tűnsz már el végre az…..
A napokban egyre többet gondolkozom azon, mennyi minden változott meg bennem/rajtam/körülöttem az elmúlt egy évben. A mennyiség pedig ijesztő. Vagy inkább furcsa, mert mindig hangsúlyozom, hogy van ami nem változik. Pedig, ha jobban belegondolok, ez nem igaz.
Persze, ahhoz, hogy…..
Jó-jó, tudom. Már egy hónapja itthon vagy. De csak most tudtam összeszedni magam annyira, hogy megírjam
Hazajött 13. de mit is akarok én írni rólad?! fogalmam sincs, mikor miért mit hol csinálsz. nem is tudom,meg akarom-e érteni.
Na jó, akarlak. Akarom azt, ami egy éve volt. De…..
Talán nem is ez a legjobb cím egy olyan bejegyzésnek, amit sírás előz meg, és az is követ....sőt, aközben keletkezett. Egy olyan bejegyzésnek, ami írása közben még magam sem tudom: most köszöntöm őt, hogy hazajött, vagy elköszönök egy embertől, aki négy évig meghatározó…..
Két hete még sírtam, hogy mi lesz velem nélküle. Nélkülük....de azért mégiscsak, múlt nélkül. És hogy mi van? Semmi! Két hét alatt nullára redukáltam azoknak a fiúknak a számát, akik miatt bármit is tennék magammal.
Főnök még összejár az exével,
CC (avagy a tipikus…..
valami fáj.
Még nem tudom, mi lesz velem nélkülük. Még nem akarok egyedük maradni. Még nem akarom elengedni, Még nem készültem fel arra, hogy holnap utoljára lássam.
Még nem lehet vége. Még nem mehet el. Még nem akarom elveszíteni őket. Még szükségem van rájuk.…..
4 hónap hosszú idő. Már nem is reméltem, hogy újra fogunk együtt akár egy kis időt is tölteni. De mégis, sikerült. A ma délutánomat Tündérrel töltöttem - legalábbis pár órát belőle. Most érzem, hogy nem is éreztem tisztán, mennyire hiányzott. Az első (és egyetlen?)…..
és köszönt...mármint nem Ő, hanem a haverja. Fél év után. WTF?
..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz