Adatok
Péter Takács
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ez év május 5-én az ELTE-n 25 éve indult geográfusképzés (illetve az első geográfusévfolyam diplomázásának 20 évfordulója) alkalmából öregdiák találkozóra került sor. A jól szervezett és jó hangulatú eseményen mind az előadók, mind a hallgatóság részéről elhangzott pár olyan, a geográfus szakkal és…..
Péter Takács
2018.05.21 12:32:04
@gigabursch: de miért kell erről ilyen mélységben tanulni azután, miután szakirányválasztásnál nagyjából eldől, hogy erdőmérnök, vagy településmérnök lesz-e belőled MSc-n? :)
Péter Takács
2018.05.21 14:25:59
@lezlidzsi84: szerintem az egy félreértés, hogy a BSc-nek teljesen gyakorlatias tudást kell adnia. Én úgy gondolom, ahogy te is leírtad az osztatlan képzésnél, hogy a BSc első két éve tökéletesen megfelelő arra, hogy az átfogó, alapozó ismereteket átadja. Nálunk, első BSc éfolyamnál még az általános földrajz szigorlat is megvolt, ami szerintem tökéletes lezárása lehetne az alapozó ismereteknek (sajnos úgy tudom, hogy azóta megszüntették). Ezen túl addigra maximum a szakirányt tudja eldönteni az ember, illetve isok esetben nkább csak azt, hogy a természettudományos, vagy a társadalomtudományos vonal érdekli-e jobban, illetve ha egyik sem, akkor lesz egy BSc diplomája, amivel legalább egy mindenhol hasznos szemléletmódot elsajátított, a papírral pedig az általános elemző és problémamegoldó képességét tudja bizonyítani
Az igazi problémák nálam is a mesterszaknál kezdődtek, mégpedig ugyanabból az okból kifolyólag, amit osztatlan képzésnél te leírtál. Naivan azt hittem, hogy akkor három év BSc alapozás után most végre megismerem A szakmát. Ezzen szemben alig nyújtott valami újat, így muszáj volt máshol kihívások után néznem.
Mai fejjel azt gondolom, hogy a geográfus mesterszaknak ilyen formában nem sok értelme volt. Sokkal jobban örültem volna annak, ha rögtön BSc után egy jóval hosszabb listából választhatok sokkal specializáltabb mesterszakot. De első évfolyamként ezen nem csodálkozom, sajnos ki kellett tapasztalni az új rendszer adta lehetőségeket tanárnak, hallgatóan egyaránt.
Ma viszont úgy tudom, földrajz BSc után már elég sok mesterszak közül lehet válogatni: humánökológia, meteorológia urbanisztika, térinformatika, regionális gazdaságtan, természetvédelmi és településmérnök stb., ami nagyon jó fejlemény. Nagy probléma viszont, hogy ezek nagy része csak elég sok extrakredit teljesítésével, és főleg az ELTE-n (és az FFI-n) kívül érhetők el.
Az igazi problémák nálam is a mesterszaknál kezdődtek, mégpedig ugyanabból az okból kifolyólag, amit osztatlan képzésnél te leírtál. Naivan azt hittem, hogy akkor három év BSc alapozás után most végre megismerem A szakmát. Ezzen szemben alig nyújtott valami újat, így muszáj volt máshol kihívások után néznem.
Mai fejjel azt gondolom, hogy a geográfus mesterszaknak ilyen formában nem sok értelme volt. Sokkal jobban örültem volna annak, ha rögtön BSc után egy jóval hosszabb listából választhatok sokkal specializáltabb mesterszakot. De első évfolyamként ezen nem csodálkozom, sajnos ki kellett tapasztalni az új rendszer adta lehetőségeket tanárnak, hallgatóan egyaránt.
Ma viszont úgy tudom, földrajz BSc után már elég sok mesterszak közül lehet válogatni: humánökológia, meteorológia urbanisztika, térinformatika, regionális gazdaságtan, természetvédelmi és településmérnök stb., ami nagyon jó fejlemény. Nagy probléma viszont, hogy ezek nagy része csak elég sok extrakredit teljesítésével, és főleg az ELTE-n (és az FFI-n) kívül érhetők el.
Péter Takács
2018.05.23 00:22:39
@lezlidzsi84: Nekem anno fél év hollandiai Erasmus részképzés után voltak kegyesek 4 kreditet jóváírni a szabadon választható tárgyak közül (véletlenül sem a kihagyott törzsképzéshez tartozó tárgyakat, mintha ott nem releváns dolgokat tanítanának). Ha ezt az egyébként direktben releváns és elvileg könnyen megfeleltethető külföldi tanulmányokat jobban elismernék, már beljebb lennénk szerintem.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz