Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Lékáné Viszokai Katalin

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Magyarországon nem létezik egységes, megbízható minősítési rendszer a kutyaiskolák üzemeltetésére vonatkozóan, ennek meg is van az eredménye. Sok tehetséges, hozzáértő oktató mellett olyan dilettánsok is dolgoznak ebben a szakmában, akiknek a tevékenysége nem csak haszontalan,…..
Lékáné Viszokai Katalin 2014.03.31 13:42:59
Úgy látom az egyetlen dolog amiben egyet értünk a kötödés fontossága. Ha kajára nem dolgoztatunk egy kutyát és játékkal nem motiválható mert nem érdekli, akkor milyen lehetőségek vannak még arra, hogy egy frissen a háztartásunkba költözött állattal felvegyük a kapcsolatot és valamilyen kommunikációba kezdjünk egymás megértése végett?
Nézzünk csak körül a sport kutyások háza táján pozitív megerősítés ügyben. Kaja és játék, csak az egyik vagy mind kettő, szerepel a kiképzés során, az eszközöket és a módszereket jól használva, elképesztő dolgokra lesznek képesek a párosok. A kötődés ezeknél a párosoknál igen magas szintű, ami nem egyszerűen abban merül ki, hogy játék gép a gazdi vagy éléskamra. A hobbi kutyásnál sokkal magasabb szinte képesek egymással kommunikálni. Számtalan közös akcióban vesznek részt aminek a vége a közös siker és öröm. A fizikális jutalom kaja/játék lehetősége mégis mindig kilátásban van a kutya számára. A rengeteg megmérettetés a sok tréning olyan összekovácsoló erővel bír, hogy az adott feladatra alkalmas kutya képes lesz a dolgát akár órákon keresztül is végezni nagyobb jutalmazás nélkül. Természetesen nem lehet mindenkinek célja a a sportkutyás szint teljesítése.
Sok családi kutyát tartó eljut odáig, hogy szakember segítségét kéri. Mégis sokan ennél a pontnál nem jutnak, tovább. Vagy azért mert nem szánnak rá pénzt, de leginkább időt. Nem adnak elég időt maguknak és a kutyának, nem jut el az információ, hogy ez a kapcsolat is folyamatos " ápolást" igényel, ez egy élethosszig tartó kölcsönös kommunikáció egy olyan lénnyel aki nem a mi szintünkön használja a verbális jeleket és mi pedig csak részleteiben ismerjük az ő nonverbális, főként testjelekből, szagokból álló jelzésrendszerüket. A kapcsolat mégis működő képes, a kötődés magas szintre emelhető lásd a vakvezető kutyák, rohamjelző kutyák példáját ahol egyébként a kötödés kialakítása a legfontosabb eleme az átadó tanfolyamoknak.
Tehát, hogyan alakítsuk ki a kötődést étel és játék nélkül? A kérdés jogos? Ésszerű?