Regisztráció Blogot indítok
Adatok
genezistan

0 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Egyvilág - Fórum Értékteremtés 2019.01.03 14:19:46
  (Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)   (Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)   1.   Ár, érték, értékteremtés Az ár és érték jelentését,…..
genezistan 2019.01.25 14:08:59
Köszönöm az eligazítást. Természetesen a szöveg tagolása és a szókincs a szerző joga, ennek ellenére az én agyamban található fogalmakkkal összevetve az említett témákat, maradtak kérdőjelek. Például a nyereség, áldozat összefüggésből nekem a haszon fogalma hiányzik, a hasznosság elvével együtt, illetve az egyenlőtlen cserék következményeinek taglalása. Ennek kapcsán az a tény is, hogy az emberi gondolkodásban jelen van a könyvelés (mérlegelés) gyakorlata, amely során nemcsak az anyagi, hanem a nem tangibilis javak is szerepelnek. Számtalan helyen a csere nem megfogható dolgok anyagiakért történő beváltása és annak fordítottja fordul elő, mely tranzakciók részletes tárgyalása is érdekes. Lehet, hogy ezekkel is foglalkozol, mert nem ismerem az egész munkát összefüggéseiben, csak néhány témát olvastam el ötletszerűen.
A könyveléssel kapcsolatban érdemes lenne arra irányítani a figyelmet, hogy a cserék bizonyos fajtái (reakciók-ellenreakciók, pl. jutalmazás, büntetés, stb.) esetében az inger-válasz között eltelt időt szándkosan megnyújtja a késedelembe érdekelt fél, hogy ezzel előnyre tehessen szert. Gyakorlatilag az orvosi-gyógyítási-ápolási munka egy része is ilyen, mivel az orvos tudja, hogy a szervezet vagy a természet magától is képes regenerálódásra, csak ki kelle várni. A gazgasági élet kettős könyvelése, az igazságszolgáltatás időbeli eljárásai mind alkalmasak arra, hogy hatalmat lehessen gyakorolni. Az azonnal reakciót, a megtorlást, lincselést, stb. a törvények nem engedik, ugyanakkor a gazdasági javak nagy része kerül kisajátításra a késleltetés legális eszközeinek megtagadása révén.
Nem emlékszem, hogy esik-e szó a hatalomról, ha nem, akkor ajánlanám Bertrand Russel azonos című könyvét. További jó munkát.
Az elmúlt évszázadok egyik legjelentősebb társadalmi változása az urbanizáció. Rengeteg ember szakadt ki egy olyan mikrokörnyezetből, ahol az átláthatóság volt a természetes. Magyarul, mindenkiről tudunk mindent. Együtt dolgoztak, együtt élték meg az életük kisebb-nagyobb eseményeit. Az életük…..
Beszédírók MOST MUTASD MEG! 2017.10.19 23:18:24
Ez tragédia. Abban az értelemben is, hogy mindenképpen értékvesztéssel jár Sárosdi Lilla bátor kiállása. Már most kimondható, hogy a Vígszínház, Marton László, és a Színház- és Filmművészeti Egyetem jó hírneve megtépázódott, és további értékvesztés várható. A szervezetek és a főrendező…..
genezistan 2017.10.21 07:57:24
Engem a konkrét ügyben az általános érdekel, ti. hogy a szégyent tagadással, hazugságal, bagatellizálásal és megnémulással, stb. kerülik az emberek, a megszégyenítés tilalmas lett, helyette elválasztjuk az embert (pl. a gyereket) a tettétől. A bűnös, vétkes, hibás vagy megtévedt embert a jog is védi, olyannyira, hogy nem érvényesül az igazságszolgáltatás az igazságérzet, erkölcsi felfogás, a normalitás igényei szerint.
A gond tehát már a joggal kezdődik, senki sem köteles maga ellen vallani,szabad önvédelemből hazudni, nem köteles senki családtagja ellen terhelően vallani, stb.
Mivel az isteni igazságszogáltatásban és/vagy a verbális büntetésben/átkozódásban éppeszű ember nem nagyon bízhat, marad a kiközösítés/kiátkozás, vagy ami ugyanannak számít, a forgalomból kivonás/cselekvőképességtől való megfosztás, vagyis a bebörtönzés valamely formája, illetve a szökés, disszidálás és árulás, átállás az ellenkező oldalra.
A jog az erősebbet védi, kétségtelen, hogy ilyen helyzetben a kiszolgáltatott és megnyomorított irracionáiisan fog viselkedni, akár még terroristává (anarchistává) is válhat. Nem csak a nemi kapcsolatokban van előnye az erősebb félnek, hanem az üzleti életben is. Az egész civilizált társadalmi berendezkedés azt a hazugságot hirdeti, hogy van tisztességes piaci ár (fair market value), amely két független, nem kényszerhelyzetben lévő fél között alkuval alakítható ki egy cseretranzakció kapcsán.
De nincsen két olyan fél, amelyik közül az egyik ne lenne jobban kényszerhelyzetben, mint a másik a csere általa várt ellenértékét illetően. A várakozások persze nem mindig feltártak.
A szólásszabadság (freedom of expression) eredetileg nem a vélemény, hanem az érzelmek, érzések kifejezésének szabadsága. Az adott botránynak tekintett eset, ha nem az újságban jelenik meg, hanem valaki megírja színdarabnak, "szublimálódik", és azt megnézvén a nézők nem fognak egymásnak esni akkor sem, ha két táborra szakadnak.
Ha azonban sok ilyen történet kerül a köztudatba, és marad katarzis nélkül, azaz ha nem billen vissza a világ a "beteges", abnormális inicidens után, akkor csak tovább gyűlik , halmozódik az elfojtott aggresszió, a bosszúvágy és a törleszteni akarás érzése, így ne csodálkozzanak azok, akik ezért a jelenségért felelősek, vagyis azok, akik ellepték a művészi pályákat, a sportélet, az okatás és az egészségügy intézményeit, de még az igazságszolgáltatási hatalmi pozíciókat is, ha vadászni fognak rájuk és a sok megalázott, kihasznált és megrontott ember helyett időnként törlesztenek egy keveset.
Csak a forradalmak, az ideológiai reformok után mutatkozik meg puritanizmus, önmérséklet, szekszuális viselkedési szigorítás, de csak az alatvalókkal szembeni követelményként. A közösségben élő hívőknek az erényekről szóló tanításban az engedelmesség áll az első helyen, no és a feltétel nélküli szeretet, az ellenséggel szemben is. Ezek mind ellentmondanak a józan észnek, amely nem hiszi, hogy az irodalom és művészet, no meg a mass media által rosszéletű és egobeteg emberek munkája, művei és életvitele hasznos és kívánatos a társadalmak számára, ahogyan a tudománynak se azzal kellene foglalkoznia, hogy milyen eszközök lennének még hatékonyabbak a tömegek többféle kizsákmányolására és/vagy az ellenséges tömegek elpusztítására.
Magyarországon 79 évet kellett várni arra, hogy Bertrand Russelnek a Hatalom című könyvét kiadják magyarul, és azt elolvasván esetleg a lakosság tisztánlátása megnőjjék.
Ha mindenki olvasta volna ezt a könyvet, sokan talán már arra is tudnák a választ, hogy hogyan lehet a hatalom ma is tapasztalható túlburjánzását korlátozni. Nyugat-Európában ezt vállalati, foglalkozásbeli viselkedési kódexszek megírásával igyekeznek elérni, amely az írásbelisége miatt megfelelő segítséget nyújthat a botrányos normaszegések felmerülése esetén a megfelelő válaszlépések és bizonyítások megfogalmazásában.
Addig marad a civakodás, szimpátia és elfogultsági alapon, no és az elzárkózás a cselekkvés melletti elkötelezettség felvállalásától, amely önmagában véve is ugyanolyan felháborító, mint az eredeti cselekmény lehet, hiszen csak azt mutatja, hogy a mérlegelésen a kármentesítés, a kisebbik rossz kérdése merül fel, ahogy a közlekedési balesetekeben is a károkozóval enyhébben bánnak, ha olyan a társadalmi helyzete, és bagatelizálják az ügyet, mondván, hogy a halottakat már úgy sem lehet feltámasztani, és ha a felelőst megbüntetik, akkor egy család, egy cég, egy szakna vagy egy párt tűnik el a csatornában. De fájjon miattuk azoknak a feje, akik már akkor romlottak voltak, amikor ezeket a családokat, cégeket, szakmákat vagy pártokat eredetileg önként felvállalták. De nem fog fájni, mert az időhúzás régi receptje szerint nemcsak az eredeti cselekmény, de a kaotikus eseményözön közepette a most felvetett kérdés is elavul, idejét múlja, elveszti aktualitását, mivel minden ügy csak pillanatnyi élettartamra számíthat a közéletben.
genezistan 2017.10.21 07:57:59
Engem a konkrét ügyben az általános érdekel, ti. hogy a szégyent tagadással, hazugságal, bagatellizálásal és megnémulással, stb. kerülik az emberek, a megszégyenítés tilalmas lett, helyette elválasztjuk az embert (pl. a gyereket) a tettétől. A bűnös, vétkes, hibás vagy megtévedt embert a jog is védi, olyannyira, hogy nem érvényesül az igazságszolgáltatás az igazságérzet, erkölcsi felfogás, a normalitás igényei szerint.
A gond tehát már a joggal kezdődik, senki sem köteles maga ellen vallani,szabad önvédelemből hazudni, nem köteles senki családtagja ellen terhelően vallani, stb.
Mivel az isteni igazságszogáltatásban és/vagy a verbális büntetésben/átkozódásban éppeszű ember nem nagyon bízhat, marad a kiközösítés/kiátkozás, vagy ami ugyanannak számít, a forgalomból kivonás/cselekvőképességtől való megfosztás, vagyis a bebörtönzés valamely formája, illetve a szökés, disszidálás és árulás, átállás az ellenkező oldalra.
A jog az erősebbet védi, kétségtelen, hogy ilyen helyzetben a kiszolgáltatott és megnyomorított irracionáiisan fog viselkedni, akár még terroristává (anarchistává) is válhat. Nem csak a nemi kapcsolatokban van előnye az erősebb félnek, hanem az üzleti életben is. Az egész civilizált társadalmi berendezkedés azt a hazugságot hirdeti, hogy van tisztességes piaci ár (fair market value), amely két független, nem kényszerhelyzetben lévő fél között alkuval alakítható ki egy cseretranzakció kapcsán.
De nincsen két olyan fél, amelyik közül az egyik ne lenne jobban kényszerhelyzetben, mint a másik a csere általa várt ellenértékét illetően. A várakozások persze nem mindig feltártak.
A szólásszabadság (freedom of expression) eredetileg nem a vélemény, hanem az érzelmek, érzések kifejezésének szabadsága. Az adott botránynak tekintett eset, ha nem az újságban jelenik meg, hanem valaki megírja színdarabnak, "szublimálódik", és azt megnézvén a nézők nem fognak egymásnak esni akkor sem, ha két táborra szakadnak.
Ha azonban sok ilyen történet kerül a köztudatba, és marad katarzis nélkül, azaz ha nem billen vissza a világ a "beteges", abnormális inicidens után, akkor csak tovább gyűlik , halmozódik az elfojtott aggresszió, a bosszúvágy és a törleszteni akarás érzése, így ne csodálkozzanak azok, akik ezért a jelenségért felelősek, vagyis azok, akik ellepték a művészi pályákat, a sportélet, az okatás és az egészségügy intézményeit, de még az igazságszolgáltatási hatalmi pozíciókat is, ha vadászni fognak rájuk és a sok megalázott, kihasznált és megrontott ember helyett időnként törlesztenek egy keveset.
Csak a forradalmak, az ideológiai reformok után mutatkozik meg puritanizmus, önmérséklet, szekszuális viselkedési szigorítás, de csak az alatvalókkal szembeni követelményként. A közösségben élő hívőknek az erényekről szóló tanításban az engedelmesség áll az első helyen, no és a feltétel nélküli szeretet, az ellenséggel szemben is. Ezek mind ellentmondanak a józan észnek, amely nem hiszi, hogy az irodalom és művészet, no meg a mass media által rosszéletű és egobeteg emberek munkája, művei és életvitele hasznos és kívánatos a társadalmak számára, ahogyan a tudománynak se azzal kellene foglalkoznia, hogy milyen eszközök lennének még hatékonyabbak a tömegek többféle kizsákmányolására és/vagy az ellenséges tömegek elpusztítására.
Magyarországon 79 évet kellett várni arra, hogy Bertrand Russelnek a Hatalom című könyvét kiadják magyarul, és azt elolvasván esetleg a lakosság tisztánlátása megnőjjék.
Ha mindenki olvasta volna ezt a könyvet, sokan talán már arra is tudnák a választ, hogy hogyan lehet a hatalom ma is tapasztalható túlburjánzását korlátozni. Nyugat-Európában ezt vállalati, foglalkozásbeli viselkedési kódexszek megírásával igyekeznek elérni, amely az írásbelisége miatt megfelelő segítséget nyújthat a botrányos normaszegések felmerülése esetén a megfelelő válaszlépések és bizonyítások megfogalmazásában.
Addig marad a civakodás, szimpátia és elfogultsági alapon, no és az elzárkózás a cselekkvés melletti elkötelezettség felvállalásától, amely önmagában véve is ugyanolyan felháborító, mint az eredeti cselekmény lehet, hiszen csak azt mutatja, hogy a mérlegelésen a kármentesítés, a kisebbik rossz kérdése merül fel, ahogy a közlekedési balesetekeben is a károkozóval enyhébben bánnak, ha olyan a társadalmi helyzete, és bagatelizálják az ügyet, mondván, hogy a halottakat már úgy sem lehet feltámasztani, és ha a felelőst megbüntetik, akkor egy család, egy cég, egy szakna vagy egy párt tűnik el a csatornában. De fájjon miattuk azoknak a feje, akik már akkor romlottak voltak, amikor ezeket a családokat, cégeket, szakmákat vagy pártokat eredetileg önként felvállalták. De nem fog fájni, mert az időhúzás régi receptje szerint nemcsak az eredeti cselekmény, de a kaotikus eseményözön közepette a most felvetett kérdés is elavul, idejét múlja, elveszti aktualitását, mivel minden ügy csak pillanatnyi élettartamra számíthat a közéletben.
Colorcam United Colors of Balaton 2014.11.29 11:49:56
Lassan beköszönt a tél. Azt nem mondom, hogy a csontjaimban érzem, de a naptár és a hőmérő beszédes párost alkotnak a falon. Tavaly elkerült minket (állítólag többen látták a déli féltekén nyaralni), kipihente magát, erőt gyűjtött, így hát idén bizonyára nem kegyelmez.…..
Látszólag jelentéktelen kis manipulációt követett el az ATV, ebben azonban minden benne volt, az is, hogy mit képzelnek magukról, a szakmájukról, sőt, a nézőkről.Történt, hogy hétfő este, a Bokros Lajos "témáját feldolgozó" Egyenes beszéd ideje alatt még mindig tárgyaltak a…..
  „A többségi elv eredendő módon következik a közösségi élet logikájából.” (Willmoore Kendall)   Van itt valami, ami magától értetődő, mégis vitatják. A modern versengő demokráciákban rendszerint az nyer felhatalmazást a kormányzásra, aki győz a választásokon,…..
genezistan 2014.09.21 16:09:25
A liberális-antiliberális ellentétet a terhes-nem terhes tulajdonságokkal összemosni nagy ostobaság. A terhesség mint állapot ugyan elvont, de fizikai paraméterek testesítik meg szemben a liberális elvont tulajdonsággal. De a liberalizmus, mint fogalom is egy agyament termék a többi izmussal megegyezően, mivel a szubsztanciálás (substantiation) elnevezésű mentális művelet eredménye. Ez az eredmény pedig jözérthetőbben a fantázia szüleménye.
A legszórakoztatóbb az, amikor a politikai pályára igyekvő üzletemberek azt bizonyítgatják, hogy ők tisztességes üzletemberek (voltak) pofátlanul azt próbálván elhitetni a nem üzletemberekkel, hogy a megélhetésük forrása a haszon és a haszonszerzés is tisztességes. ha ez így lenne, akkor nem tettek volna és nem tennének ma sem kárt a környezetben és embertársaikban, tekintve, hogy ez a haszonszerzés bizonyos szinten túl patológiás. Aki a mérleget nem egyensúlyban akarja tartani, hanem mindig a rá kedvező oldal felé billenteni az nem való közösségbe, ahol a cserének kölcsönös megelégedettségen kell folynia. De nem ez történik, ezért nem számíthatnak békés jövőre a kis és nagy harácsolók. Csak nézzük meg a bírósági ügyeket az ott szereplő vádlottakat és áldozatokat. Azáltal, hogy a bíróság lassítja a munkát, hogy közben az indulatok csillapodjanak vagy elmúljanak, csak a saját fejére húzza a bajt és lassan minden hivatalban testőrökre lesz szükség, hogy a társadalmi igazságtalanságokat fenn lehessen erővel tartani. Itt már nem sok bizalom maradt, ami pedig az alapja volt a társadalmi fejlődésnek, a fegyvergyártáson kívül, ami viszont egyre tökéletesebb lesz, míg végeleg személytelenné nem válik maga a gyilkosság, aminek a fő motívuma kicsiben és nagyban is a vagyonszerzés.
Teljesen felesleges folyamatosan szimbolikus szinten megújúlni, új rendszerről, új korszakról szövegelni, amikor a vak is láthja, hogy a kizsákmányolás rendszere nem változott. Az előző rendszerben azzal próbálták az ügyeseket megakadályozni a vagyonszerzésben, hogy mindenkit munkaviszonyra kényszerítettek, de mára kiderült, hogy az ügyesek arra fókuszáltak, hogy abból legyen vagyonuk, hogy kevesebb emberre legyen szükség. De mint láható, ez a kevesebb embertömeg növekszik, már majdnem a fele Skócia lakoságának elégedetlen egy viszonylag jó életszínvnallal is, vajon mennyi elégedetlenség kell ahhoz, hogy az emberek még nagyobb számban bolonduljanak meg, és forduljanak irracionális viselkedéssel a közömbös többiek ellen, mivel a felelősök folyton elbújnak vagy elmenekülnek sorstársaik még biztonságosnak látszó szárnyai alá?
Kár ezt a kérdést akár materialista-idealista, vallási vagy filozófiai konfliktusként nézni, tárgyalni. Sokkal kevésbé látható dologról, az eneria elsoztásról van szó, amelynek szűke csak most tudatosult. Az energia fogalma szemben az anyag és a tömeg fogalmával jóval kevesebb figyelmet kapott a tudományban és így a társadalomtudományban is, nagy tere lett a hókusz-pókusznak. Majd ha egy kicsit jobban megismerjük a természetét és főleg mozgását és szabályozását, akkor talán okosabbak leszünk. A szeretni tudást nem lehet megparancsolni, a krisztusi gondolat az igazság egyik fele. A másik felének megértéséhez magát a nyelvet is más szemmel kell néznünk, hiszen az információátadásnak csak egy töredéke megy végbe szavakkal. A hatalom persze nem is arra vadászik, hanem a tapintható érzelmekre, a lájkokra, hiszen az érzelmek manipulációja a működési terepe. Ami elárulja, hogy a bizalmatlanság kölcsönös, tehát a helyzet reménytelen.
A második válogatóra, amit a zsűritagok öltözete alapján ugyanakkor vettek fel, mint az elsőt (hacsak nem az a helyzet, hogy Tóth Gabi művésznő minden ilyen szereplésére ugyanazt a combközépig érő, testre simuló, a bóti csöcsöket maximálisan kiemelő ruhát veszi fel), a…..
genezistan 2014.09.14 09:53:56
Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált.[1] Az értelem hálója Minden tudás - így a szervezeti tudás is - hálózatos szerkezetű. Az emberi konstrukciók „értelmes” rendbe illeszkednek.…..
genezistan 2014.03.07 10:54:05
Mivel az iskolában az anyanyelvi oktatás irodalom és nyelvtan tantárgyakban közvetít "tudást", ez a tudás sosem lesz úgy megosztható, hogy segítségével csökkentsük, vagy kiküszöböljük a társadalmi és személyes konfliktusokat. Másrészt, mivel a matematika az algebrai műveletek révén ismerhető meg, a világ dolgainak "rendezése" a tudatban, az elvont gondolkodás sgítségével megmarad a nagyság vagy méret szerinti rendezésnél, amely analóg az erősebb vagy hatalmasabb tulajdonságok szerint megélt valóság tapasztalatával.
Ezzel a fizikai világ energia szimmetriájához hasonlóan a tudatban is folyton felbomlik a szimmetria és csak azon erőlködünk, hogy vagy visszaállítsuk egy semleges, változás nélküli nyugalmi heyzetbe, vagy átfordítsuk a mi oldalunkra, azaz az erősebbnek gondolt oldalra, hogy az előző kellemetlen érzésünktől megszbaduljun.
Azzal, hogy a nyelv segítségévl létrehozunk egy szimbolikus világot, szimbolikus cselekvéseink megkímélnek az erőszak használatától, de egyben bevisznek bennünket egy nem létező valóságba, legfőképpen a metaforák és a szimbolikus, csupa másolásból és némi újdonságnak számító variációk folyamatos újratermelésével. A tudás, a know how ls a how to rejtve marad, titkolttá válik a szándék is, és marad a metafóra, az érzékelés, észlelés megtévesztése. It a piros, hol a piros sok tízezer éve folytatott színjátéka.