Regisztráció Blogot indítok
Adatok
_Cicero_

8 bejegyzést írt és 31 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Petőfi Sándor nevét meghallva majdnem mindenki sznobul elkezd bólogatni, és kissé affektálva dicsérni őt: „Óó, igen, Petőfi! Az egyik legnagyobb magyar költőnk…” Na és nekem pont ezzel van bajom! Ugyanis ez a bajszos fiatalúr nem volt nagyszerű ember, de még csak…..
_Cicero_ 2008.12.22 03:58:26
Kedves erdélyi!

Szeretném tudni, mert érdekel, hogy Petőfi mit tett a magyarságért? Azt megemlíteném, hogy sose szavalta el a Nemzeti dalt a múzeum lépcsőin és politikai szerepet nem játszott '48 eseményeiben. Mint történelemmel foglalkozgató szeretném azt is leszögezni, hogy bár nagyon jól hangzik ez a 'pesti forradalom' illetve romantikus történelemszemlélet egyéb darabjai, de a lényegi döntések Pozsonyban történtek. Petőfi hol volt és mit tett a forradalomért? Az, hogy harcolt nem teszi különlegessé, elvégre nagyon sokan estek el a csatatéren rajta kívül.
Nyugodtan mondhatod a művészeknek, hogy jó lenne most hazafias húrokat pengetni, de ezt majd eldöntik ők. Aki fogékony rá úgyis megteszi. A mai fiatalok értik a Petőfi verset, de nem tudnak mit kezdeni vele. Mivel a költő művei sok esetben (finoman fogalmazva) rusztikusak, ezért azon nem lehet nagyon mit nem érteni. A természet vadvirága sem okoz nagy töprengést. A történelmi személyiségeket mindig saját kontextusukban kell vizsgálni, nem lehet kitépni őket onnan. Ennyire erővel felhánytorgathatom Nagy Károlynak, hogy nem csökkentette a gázárakat.
Másik. Mi az hogy valaki "magyarabb" mint a másik? Ez is mérhető? Miben? Véleményem szerint a határon túli magyarok is ugyanolyan magyarok mint az anyaországiak. Az én szememben valaki vagy magyar vagy nem. Az valóban szánalmas, hogy nem teszünk semmit a határon túli magyarokért, ezt be kell ismerni. Sajnos ilyen ország ez.
A modern világ "értékei" valóban silányak, de Petőfi versei ezen nem javítanak sokat. A "talpra magyar" nem egy életfilozófia. Fontos múltunkra emlékezni nemzeti szinten is, de egy forradalom nem ad cselekvési tervet a jelen kor számára. (egy bukott meg még kevésbé) Talán más dolgokat is lehetne ünnepelni néha. Mondjuk a kiegyezést! Amihez persze nagyban hozzájárult a '48-as forradalom, sőt akár annak eredményeként is felfogható. Miért nem ünnepeljük azt, amikor a magyarság tárgyalóasztalhoz tudott ülni, és megmutatta hogy tisztességes feltételek mellett képes kompromisszumot kötni? Ez talán nem érték? Az tény, hogy ellentmond a forradalmak bűvöletében élő magyar közgondolkodásnak, de talán lehetne egy kicsit újítani.
Végre a mai napnak is vége van… Mit csináljak, nem is tudom, valami buliba kellene menni, hogy végre kikapcsolódjak, meg elmúlt a menzim is, tehát ez az egy hét pasi nélkü már nagyon kiidegelt. De előtte a fontos feladat, még az utcán vagyok, rágyújtok egy cigire, vagy kettőre,…..
_Cicero_ 2008.10.03 01:02:26
Sziasztok!

Rég írtam nektek, de most szeretném a hiányt bepótolni.
Amit mocsokdream ebben a cikkben vázolt az az általam "diszkóskurvának" nevezett, főleg 14-18 éves korú nőszemélyek szórakozását, vagy mondhatni életfelfogását tükrözi. Egyéniség nem kell (Poe költészete érdekelné, de nem meri mondani mert ciki), a társak és a közösségi tudat alá rendeli magát, majd kielégíti ösztöneit a saját kis primitív szintjén. Nem valami elvont és ritka példáról van itt szó. Ez tömegjelenség. Mindezt egy srác szemszögéből is le lehetett volna írni, a lényeg ugyanaz. Nem tud mit kezdeni magával a fiatalság!!! Mivel van bennem egy látens tanárösztön, ezért nem tudok elnézni a probléma mellett. Van ugye a gyakori (de igaz) közhely, hogy ők a jövő nemzedéke. Szép jövőnk lesz... Nem az mintha a közelmúlt, az előző generáció jobb lett volna. Igaza volt Aranynak :
"Más kél megint, ha nem rosszabb, de
Nem is jobb a tavalyinál. "
De hát ez költészet!! Gyorsan el kéne rejteni, még a végén valakiben érzéseket és gondolatokat ébrészt, talán nem pont jókat, és akkor sebet ütne a szent közboldogságon jajjúristen!!!
Visszatérve a témára, már a gólyatáborok is hamis bevezetőt adnak az egyetemről, így van ez az élettel is. Honnan származik ma az élettapasztalat? Magazinokból, tvből, tinifilmekből és aluljárókönyvekből. Hol a valós élettapasztalat? Az építő gondolatok? A jövőképek? A szülőnek már nincs ideje a gyerekkel foglalkozni, egy kamasz meg egyébbként se hallgatná meg a tanácsokat. Akkor hova forduljon? Innen pedig már jön az írásodban vázolt példa.
Már párszor leírtam szerintem, de úgy érzem itt is fontos megemlíteni. Meg KELL teremteni a kulturális szórakozás kereteit és gyakorlatát! Nem azt mondom, hogy gyújtsunk fel minden diszkót és zárjuk be a kocsmákat, hanem kináljunk alternatívát, kiegészítést. Az én véleményem szerint a kávéház lenne az erre megfelelő fórum. Egy kulturált, nyugodt hely ahol beszélgetni is lehet, és inni is. Magam is sokat járok ilyen helyekre, és lám, itt nem a múlt heti berugás vagy az összehányt busz a téma. Hát nem fura? Ahol nem kannás bor van(amit be kellene tiltani), hanem szőlőből készült bor, sörök, nem pedig gyanús löttyök, és persze kávé, tea miegymás. Ha az ember beszélget, szeret közben fogyasztani is valamit. Nem üvölt az akváriumzene, hanem a háttérben valami kellemes szól (pl. jazz). Legyen szó arról, hogy valakit meg akarunk ismerni, vagy csak épp a baráti körrel akarunk találkozni, szerintem itt lehet igazán társasági életet élni. A hely (jobb esetben) pedig van annyira kulturált, hogy az ember egyenesen szégyennek érezné, ha itt részegen fetrengene. Ugyanez igaz a kulturált kocsmákra is, mert ilyen is van. Szerencsére vannak páran, akik ezt gyakorolják is. Mégha innen házibuliba mennek, akkor is. Mindjárt más mintha egy talponállóból 3 feles után szabadulnának.
Lehet idealistának nevezni, és kritizálni, örömmel veszem. Azt méginkább, ha valakinek más ötlete van.
Bocsi, egy kicsit hosszúra nyúlt, de szerintem megszoktátok :)
Üdv
Cicero (alias DaTa)
Cognitio Egy az Isten! 2008.07.05 03:48:00
Régóta nem írtam ide semmit, hát gondoltam most papírra vetem felgyülemlett gondolataim.Először is a tudomány és a vallás sokat emlegetett viszonyával akarok foglalkozni. Ateisták és teisták, ma sokat idézett, lerágott csontnak minősülő fogalmak. De valójában nagy különbség…..
_Cicero_ 2008.07.16 01:45:23
Kedves duplikátum!

Köszönöm építő jellegű hozzászólásodat, egy fontos szemszögből világítottad meg a kérdést. Akkor én is váloszolnék a kérdéseidre.
1. Mi alapján állítom, hogy a jelenségek mögött van valami más?

Ez a klasszikus metafizika legjobb kritikája. Hasonlót mondtak Freudnak is a tudatalattiról. Ha ennyire megfoghatatlan és láthatatlan, akkor ugyan miért kellene azt feltételezni, hogy létezik is. Ennek az álláspontnak az ellenzői a mai napig megoszlanak. Nem akarok igazságot tenni, mert nem tudok. Legyen elég annyi, hogy én a metafizika pártján állok. Vegyünk egy egyszerű példát. Nem látom, nem hallom hogy van levegő, de még megfogni se nagyon lehet. Igazán megszagolni sem, mert amit érzek az valaminek a szaga, ugyanígy értelmetlen megízlelni is. Tehát érzékszerveim által nem felfogható dolog. Akkor nem is létezik? Lennie kell, mert hiányát megérzem. Tehát a jelenség relációban áll a magában valóval. Nem látom, de tudom, hogy van. Ezzel azt akarom mondani, hogy az érzékeim nem tudnak megfelelő információt nyújtani a világról, sőt könnyen be is csaphatók (doppler effektus). Mi a tér? Hol van? És az idő? Ezek megértéséhez az elmémre van szükségem, így idő- és tértudatról érdemes beszélni. Ezek alapján feltételezem, hogy kell lennie egy érzékeken túli világnak. Ennek megismerése csak racionális úton lehetséges, már amennyire.

2. Mi alapján állítom, hogy az, ami a jelenségek mögött van, az igazság?

Először beszéljün az igazságról. Jelen kontextusban úgy tudnám megfogalmazni, hogy igazságnak tekintjük azt az ítélelet, amely egy adott tárgyról bővebb, jobb, pontosabb ismereteket ad. Mivel Én azt állítottam, hogy a tapasztalat limitált ismeretet képes adni a tárgyakról, ezért mondom azt, hogy ezt csak jelenségnek nevezhetjük. Az asztalon lévő könyvnek látom a színét stb. de nem látom hogy került oda, milyen gondolatok vannak a betűkben rögzítve. Hmm, ez egy kicsit abszurd volt :) Ezek alapján viszont egy olyan megállapításra jutottam, hogy nem alacsonyabb rendű a tapasztalat, de a gondolatiság nélkül nagyon sekélyes képet ad. Ez fordítva is igaz. Úgy szoktam metaforikusan megfogalmazni, hogy a világ egy nagy vízcsepp. Ami tapasztalati úton megismerhető, azt szabályszerűen kategorizálják, a hasonlatban egy szabolyás n oldaú sokszöggel ér fel. Az egyszerűség kedvéért legyen egy kis kocka. A kockát a cseppbe csak úgy tudom behelyezni, hogy nem tölti ki teljesen. A gondolati megismerés szintén ugyanilyen. Ha ezt egy nagy kockának képzelem el, akkor a vízcsepp lötyög benne, olyan dolgokról is vannak ismereteim, amik igazából nem is léteznek. Talán úgy lehetne a kettőt egymáshoz mérni, hogy megszámolnánk mennyi információt lehet tapasztalati/gondolati úton egy tárgyról megállapítani. De ennek minden bizonnyal nem sok értelme lenne. A magában való a jelenségtől elválaszthatatlan. Ha úgy tetszik, az igazság a kettő együtt. De nincs olyan alakzat, ami a csepp formáját képes lenne felvenni, mert a szabályok modellalkotást vonnak magukkal.
  A negativ.blog.hu oldalon felvázolt problémák egyik alapvető okáról fejtem ki a gondolataimat. Nevezetesen az önismeret hiányáról, arról, hogy sokan nem tudják objektíven szemlélni magukat. Ennek hiányában pedig ne csodálkozzunk azon, hogy bábként mozgatnak bennünket,…..
_Cicero_ 2008.05.28 01:21:20
Kedves keksz*!

A pszichológusokkal kapcsolatban lenne egy hozzáfűznivalóm. Magyarországon szinte szégyelni kell, ha valaki pszichológushoz jár! Egyből súlyos személyiségzavarokat feltételeznek, beteg deviáns embert látnak az illetőben, akitől félni kell. Pedig pont Ő az aki beismerte, hogy nincs rendben a világa, és elég bátor hozzá, hogy vállalja is. Megbecsülés helyett lenézik. Ez itt egy bevett szokás. Na persze nem akarok általánosítani, de szerintem ez a közvélekedés. Él is a szóhasználatban az "agyturkász" kifejezés, illetve a "dilidoki".
Én mindenkinek azt mondom, hogy a lélek és az élet útmutatója a filozófia. A beteg lélek orvossága a pszichológia. A kettő felcserélhető, együtt is alkalmazható, de az feltétlenül igaz, hogy mindkettőre szükség van. Csak persze a gyakorlat megint más. Ahelyett hogy az önismeretről, vagy a szabad akaratról filozofálnának, inkább csak butaságokkal foglalkoznak, vagy mint ahogy ti is írtátok, kirekesztik a gondolatokat. Mert gondolkodni fáj, mert az önismeret fáj. A pszichológia is kimerül a kamaszok közt a "lelkizésben" amely valamilyen szinten hasznos is. Ha komolyabb a baj, akkor persze pszichológusoz kell fordulni. Csak sajnos ez nehéz, mivel a társadalom stigmája elriaszt. Magam tapasztalom, hogy ha filozófiáról akarok beszélni, a legtöbb esetben csitítanak, vagy egyszerűen ignorálnak. Talán pont ezért írogatok ide :)
Összefoglalva a lényeget, oktatni kéne mind a pszichológiát és a filozófiát is (nem elsikkasztani az erre szánt órákat), önkontrol és önismeret birtokában lévő egészséges felnőtteket nevelni.
  Nem, nem a legújabb történészeti, régészeti felfedezésről van szó, csupán az emberi műveletlenség egyik szélsőséges esetével állunk szembe. Ami önmagában még nem is akkora tragédia, hiszen ez így van rendjén: vannak okosabbak és vannak kevésbé azok (itt most nagyon…..
_Cicero_ 2008.05.17 02:56:46
Valóban, a magyar felsőoktatás válságban van. Ezt egy friss tapasztalattal szeretném példázni.
Kedden vizsgát írtam, amire természetesen sokat készültem. Mellettem a kollega vigyorgot a lapjára. Sok szerencsét kívántam neki, amire csak annyit mondott, hogy szüksége lesz rá. Felvilágosított hogy csupán egy tételt tud, pedig három tétel kifejtése kötelező. Ezután csak hülyén röhögött, de azt már nem is akartam megtudni, hogy min. Gondolom sajt magát. (megjyezem az illető 2,7 átlaggal teljesít) Mit ne mondjak, szívesen az arcába vágtam volna, hogy takarodjon kifele és vissza se jöjjön! Meg kéne már érteni, hogy a felsőoktatás nem valami jól csengő divatos klub, hanem azt jelenti, hogy az illetőt kiválasztották az értelmiségi pályára, mivel arra ALKALMASNAK tartják. Alkalmas pedig értelmi képességi és egy műveltségi szint alapján lesz valaki, amihez társul egy viselkedési kultúra is. Rengeteg hallgatóval találkozom, akik jelmondata: "Csak a kettes meglegyen, akkor jóvan' ! " Az ilyen minek jön egyetemre???? Miért nem lehet kirúgni? Nem kellett sokáig gondolkoznom, hogy rájöjjek. A magyar oktatási rendszer (és az egész mindenkori politikai vezetés) az átlagba történő integrálást pártolja. Valamelyest segíti a hátrányos helyzetűeket, de szinte akadályozza a tehetségeket. Itt csak a jó középszer kell! Talán ezért lehet az egyetemre is boldog-boldogtalant felvenni. De rá kéne jönni, hogy így semmit se fog érni a diploma, és az illető aki végigbohóckodott 4-5 évet nem tudja majd feladatát ellátni. Csak rontja az egyetem hírnevét! Ez sem a rendszernek, sem az egyénnek nem jó. Lassan pedig a diák lesz az egyetem finanszírozója, akkor pedig elszabadul majd a pokol. Már látom ahogy felháborodott lusta hallgatók verik a tanár ajtaját, hogy megkapják a kettest, mert ugye ők "fizettek érte". Mi lenne a megoldás? A felvételi rendszer visszaállítása, radikális pontemelés! Aki nem alkalmas, azt pedig dobják ki azonnal!!
Cognitio O tempora, o mores! 2008.02.05 05:10:19
Ó idők, ó erkölcsök! Cicero ezen szavaival kezdeném a mai bejegyzést. Ezúttal nem Catilina ellen szól a , hanem a mai világot éri a kritika. A cikkben szeretném bemutatni, vagy inkább elképzelni milyen lehetett az ókor világa.Az ókor embere nem nevezhető fejletlennek, vagy netán…..
Negatív Steril fuvallat 2007.08.03 11:16:00
„Mint a népmesében, ahol a Nap és a Szél veszekszik, és az utóbbi óriás fuvallatot fúj, úgy repít most is a fogyasztói társadalom mocska háborúba minket. A vegyszer-fiolák hadserege már felállt, lakásajtónk előtt sorakozik, és soha-nem-ismert erejével a végső csapásra…..
_Cicero_ 2008.05.10 01:45:57
Sziasztok!

Valóban érdekes a felvetés. Én nem vallom azt, hogy vissza a természetbe, de igazán találhatnánk egy harmonikus együttélési formát Gaiával. Az ember, ha be akarjuk sorolni, biológiai szempontból élősködő, mert "felfalja" a készen talált természeti javakat. (persze a legtöbbet előtte át is alakítja, de ehhez megint csak nyersanyagok kellenek stb.) Olyanak vagyunk mint a vírusok. Ha majd végzünk ezzel a bolygóval, akkor szépen odébbállunk, feltéve ha valahogy kihúzzuk addig amíg meglesznek a szép nagy rakétáink. Az emberek nem hogy nem becsülik a természetet, hanem egyenesen a képébe taposnak lépten nyomon bizonyítva saját felsőbbségüket. Sokat gondoltam már arra, hogy ha régészek feltárnák 1000 év múlva civilizációnkat, mit találnának? Szép ékszereket, míves érméket, freskókat, páratlan palotákat, sírverseket?? Nem, egy rakás szemetet!! A XXI. század a hulladék civilizációja. Az általunk létrehozott termékek többsége haszontalan, szemét, felesleges holmi. Szórólapok, plakátok, eldobható termékek, felesleges konyhai gépek amelyek a 'kényelmünket' (=lustaságunkat) szolgálják. Nem azt mondom hogy elő a bográcsot és az aprófát, de biztos hogy szükség van gyümölcscentrifugára? Ami meg a vegyszereket illeti, én is egyetértek az előttem szólóval. Immunitást úgy alakítunk ki hogy érintkezünk természetes, de akár ártalmas anyagokkal is. Kisgyerekként én is a mezőn rohangásztam, beleléptem mindenbe, belélegeztem minden pollent, megcsípett a darázs stb. Mégis itt vagyok, és nincs allergiám se semmi ilyen bajom. Azzal hogy üvegbúra alá tesszük magunkat igazából csak szöget verünk a koporsóba. Már sokan feltaláltak olyan házakat, amelyek nem rá- hanem beleépülnek a természetbe (nem a gödörre gondolok). De még a múlt század poros téglaházai is jobbak az azbesztos panelopoliszoknál. Tényleg lehetünk ennyire hülyék, hogy saját élőhelyünket pusztítjuk el magunkkal együtt? És még jó képet is vágunk hozzá, mint elégedett fogyasztó...
hángörienidiocc Tudástársadalom 2008.03.05 15:32:00
A tandíjjal kapcsolatos bejegyzés kommentjei között szóba került, hogy az egyetemi képzésnek piacképes tudást kell-e nyújtania. Ugyanakkor az tulajdonképpen nem került megfogalmazásra, hogy mi is az, hogyan is néz ki a piacképes tudás.A jelen - iparosodott - társadalmainak…..
_Cicero_ 2008.03.28 22:43:40
Sziasztok!

Én vadnyúl álláspontjával értenék egyet. Hozzáteszem, az USA-ban láthatjuk mit jelent a gyakorlati tudás dominanciája. Lehet hogy 10 évesen már fel tudnak adni egy készpénz-átutalást, de fogalmuk sincs hogy az egész mire jó, vagy mi történik tulajdonképpen.
Az oktatási RENDSZERÜNK rossz, nem a tartalma. Én fontosnak tartom az elméleti tudást, mert aki tud összeadni (bagatel példa) az tudja azt papíron, számológépen és számítógépen és bármin. Egységes szimbólumok,terminusok vannak a tudományokban, ezért csak a nyelvet kell elsajátítani ha nemzetközileg is érvényesíteni akarják a tudást.(tisztelet a kivételnek) A felsőoktatás elméleti képzésről szól! Nem szakbarbárokat kell gyártani! Persze ehhez azt kell feltételezni, hogy az emberek gondolkodnak. Ugyanis a magolás SEHOL SEM MŰKÖDIK! Az elméleti tudás nem azt jelenti hogy fejből tudom az Árpád-házi királyokat, hanem hogy ezt az információt alkalmazni is tudom. E képesség nélkül nem tudásról, hanem adathalmazról beszélünk.
A szakmunkásképzés és más tisztán gyakorlati jellegű képzések természetesen nem igényelnek hosszas elméleti értekezéseket. A jó mester tanítsa meg a hasznos fogásokat.

Rasnak igaza van, nem hiszem hogy hasznos lenni mesék helyett a kamatos kamatról papolni általános iskolában. Megjegyzem középiskolában a tananyag része. Magyarországon tekintélyes mennyiségű élméleti anyagot szánnak a középiskolai diákoknak. A vicc az, hogy mégsem látszik a haszna. Ezt lehet sokmindenre fogni, a diák érdektelenségétől kezdve a tanár és a rendszer hibáján át mindenre. Tudatos állampolgárokat meg csak úgy lehet nevelni ha vannak erkölcsi,etikai,politikai ismereteik. A legtöbben csodálkoznak, hogy rezzenéstelen arccal rongálják a köztereket, lelopják a kábeleket, illetve a viselkedés is ebben az országban a bunkóság felé húz.(tisztelet a jelentős kivételnek) Kérdem én: Honnnan is tudnának bármit aról hogy mi az érték, a mi a "normális"? Itt a szülők szerepe lenne fontos. Az iskola tanítsa, a szülő nevelje a gyereket! Ne a tanárnő vesződjön azzal hogy a gyerek nem tud nyugton ülni, de ne kelljen otthon a logaritmusról családi konferenciát se rendezni. A szülők neveljék a gyerekeket a helyes, vagy legalább tolerálható, viselkedésre. Ezt a legtöbb meg is teszi. Az iskolában viszont lehetne pszichológia és filozófia óra! Papíron persze van, de a legtöbben elcsalják. Mindkettő a sikeres életvezetéshez járul hozzá. Erre a pénzügyi vagy gazdasági ismeretek nem adnak választ. Elvégre embereket oktatunk nem?
Viszont kötelezően legyen informatika is, és belefér szakkör formájában, lehetőleg kis csoportban a pénzügyi, vagy gazdálkodási ismeretek óra. Ne verje el a pénzét a gyerek,tanulja meg hogy az értéket képvisel (mármint az amit vesz belőle) Persze nem kell külön körömreszelésre és konzervniytásra órát szentelni, azt majd megtanulja magától, vagy megmutatják neki.
De minderre mit mondanak az iskolák? Nincs pénz. Hogyan legyen ennyi óra ennyi pénzből? Sehogy. Nincs pénz rendes és jól képzett tanárokra (vannak hanyag tanárok is, de segget vakaró építőmunkások is, nem szakmafüggő)és berendezésre. Így meg nem tehetnek mást minthogy lesöprik az asztalról.

De honnan legyen pénz? Véleményem szerint ennek állami kézben kell maradnia. Ha egy vállalat finanszíroz egy intézményt, akkor bele is szól működésébe. Ha beleteszi a pénzét, akkor jogosan várja el, hogy beleszólása is legyen. Márpedig aki a munkához ért, koránt se biztos hogy az oktatáshoz is. Illetve ha az adott cégnek a következő beruházáshoz több könyvelő kell akkor kipucolják a szociológusok felét és felvesznek kétszer annyi könyvelőt? Ha a főnök úrnak nem tetszik az egyik tanár akkor szépen kirakja anyagi okokból ? (sajnos ez a gyakorlat)A munkaerőpiac érzékeltesse igényeit a képzésben, de közvetlenül ne szóljon bele! Gondolom nem nézne ki jól hogy Panasonic Műszaki Egyetem vagy a Coca Cola Jogi Egyetem. Az intézmény vezetése határozza meg az oktatás körülényeit és módját, menetét. Az állam se "Jó gazda" de nem változik olyan gyorsan és sűrűn mint a piaci érdek. Ez persze hozzájárul hibáihoz is. De ne felejtsük el hogy az oktatás egy több tízéves folyamat,nem lehet előrejelezni hogy 2030-ban mi lesz a legkeresettebb szakma. Ezért mondom azt, hogy hasznosítható elméleti tudást oktassanak, így formálhatóbb munkaerőt teremtenek.
Nekem nem dobban meg jobban a szívem, ha felharsan a magyar himnusz. Én nem szurkolok egy csapatnak/sportolónak csak azért, mert magyar (fontosabb, hogy mennyire ember, mennyire felkészült, sportszerű-e). Vissza kell tartanom a nevetésem, ha valaki Wass Albert-verset szaval. A magyar…..
_Cicero_ 2008.03.22 02:41:58
Élmény volt a szöveget és főleg a kommenteket végigolvasni :D
Dióhéjban úgy tudnám megfogalmazni: ezek vagyunk mi magyarok. Az elhangzott hozzászólások jobban jellemeznek minket mint bármi más!
Volt itt szittya-sumer ősmagyartól kezdve honosított és kivándorolt magyaron át mindenféle. Muszály megemlítenem hogy a Buddha Buda párhuzam egyszerűen zseniális :DD Ilyet még életemben nem hallottam, voltunk mi már sumerek meg szíriuszi magyarok, de azt nem hittem volna hogy tényleg mi szartuk ide a kultúrát a barbár rómaiak és a gonosz kínaiak közé. Mi akkor még hintalóról se tudtunk hátrafelé nyilazni, amikor ők már államot építettek. Szóval érdekes vonásunk, hogy sok néphez hasonlóan mi se tudjuk tisztázni eredetünket.

Aztán voltak itt "nagymagyarok" is, akik a Himnusszal kelnék és a Szózattal fekszenek. Szóval akkor van nekünk egy nemzeteszménk, no de milyen? Kezdődött az egész egy Kossuth-Széchényi vitával (aki valamit csinálni akart ebben az országban az megőrült, jellemző magyar irónia) aztán jött a Horthy-féle keresztény nacionalizmus. Folytattuk a sort egy nyilas fanatizmussal és végül kockaköves hungaristákkal. Ezek után jogos a kérdés, hogyan is lenne itt normális nemzettudat, ha iyen előzmények voltak? Számomra a XIX. századi koncepción kívúl egy sem elfogadható. Abban is Széchényit pártolom.

Később voltak itt messzi földre vándorolt hazánk fiai. Mit mondanak ők: nem éri meg itt maradni, mert úgy se halad itt semmi, minek áldozzák fel magukat és életüket a haza poros oltárán? Jogos a felvetés. Maximum annyi kritikával élhetek,hogy ha mindenki aki tehetne valamit elmegy innen, akkor hogyan lesz haladás ? Persze teljesen megértem hogy elmentek, tényleg meg lehet itt őrülni. Ha nem tudnék magunkon és az itthoni állapotokon nevetni már én is "eltakarodtam" volna.

És a hatodik napon jöttek a vadmagyarok. Nekik valós alakjuk mellett van virtuális kivetülésük is, csak a cipőjük tartja őket a földön az ideák világából. Na ők aztán jól tudják mi kell a nemzetnek: dögöljön meg aki nem hiszi azt amit ők, nem 'magyar'. Hát érdekes. Magyar legyen hited és lészen országod? Próbálják csak meg, üljenek le a nappaliba és mondjanak el ezer imát, aztán nézzék meg hány méterrel lett hosszabb az ország kabalája, a négyes metró. A magyarkodás és a jelszavak skandálása nem mozgat meg hegyeket. Nem akarok általánosítani (de mégis megteszem) ők szoktak lenni azok akik úgy akarnak elérni valamit hogy ahhoz ne kelljen semmit se csinálni. Vegyük el a zsidóktól, mert ők úgyse érdemlik meg, dolgoztassuk rabszolgaként a szkeptikusokat és ha kész a vár lőjjük le őket hogy ne vegyék el a levegőt magyar tüdőnktől. Életmódszerűen tüntetnek, székházat ostromolnak hogy kifoszthassanak pár kommunista kólaautomatát és benne lesznek a tvben is egyszer. A kommunistázásról annyit, hogy ez egy nagy fogalmi zavar. Akiket ezzel a jelzővel illetnek egyáltalán nem azok, nem államosítanak, hanem saját zsebüket tömik. Ez nem komcsi szabadolom!! Akiket mi nagyon nem szeretünk azok a rendszerváltást kihasználó vadkapitalisták.Azt is meg merem kockáztatni, hogy nincs ma Magyarországon baloldali értékeket képviselő párt! Baloldali értékek pedig vannak, nem csak orosz komcsik léteznek a világon! A zsidózásról meg annyit, hogy meg lehet nézni mihez vezetett a nyilasok ámokfutása fél évszázada. Szétlövettetni egy országot a csodafegyverre várva, valóban igazi magyar virtus!

A végére hagynám azokat akikért megérte mindezt végigolvasni. Ők azok akik hajlandók egy kis verítéket hullatni azért, hogy legyen a semmiből valami, akik nem azzal foglalkoznak állandóan hogy ki mennyire magyar hanem lerendezik magukban a saját eszméiket,akik nem azt nézik kinek mennyi pénze van (dögöljön meg a szomszéd tehene), akik nem dobálással tiltakoznak de mégis vannak jogaik, nem lesznek a média áldozatai, elviselik a globalizáció veréseit (főleg) és áldásait, akik képesek hasznosan tölteni az idejüket és alkotni valamit ebbe a folyamatosan elhülyülő világban. Lehet hogy most csak egy ideáltípust alkottam, de legalább van valami koncepcióm.

Nacionalizmus márpedig lesz. Ha nem is ilyen névvel, eszmékkel de mindig lesz. Eredetileg összetartozást akart kifejezni, nem azt hogy ki a felsőbb és alsóbb rendű. Az a sovinizmus. Az emberek mindig tartozni fognak valahova, csak azt kell megjegyezni, hogy legyenek magyarok, japánok, németek vagy amerikaik mind mind emberek. Nem egyformák, nem egyenlőek, de emberek. Sztereotípiák márpedig léteznek, valami valóságalappal, de nem lehetnek egy gondolkodó ember iránymutatói. Azt kéne már végre megérteni, hogy elsősorban EMBEREK vagyunk, és másodsorban magyarok , csehek, etiópok, arabok... Ha jól tudom Kölcsey is mondott valami olyasmi hogy szeresd az emberiséget...Lehet, és kell is valahova tartozni, de ennek a léptékét és mértékét mindenki maga szabja meg. Lehetek én Tejúti és a családom tagja is, és mindez egyszerre. De ettől még ugyanúgy ember vagyok.

Az országnak talán az az egyik legnagyobb baja, hogy nem számolt el a múltjával. A németek túl tudtak lépni a fasizmuson. Nekünk miért nem megy a XX. század feldolgozása? Voltak sérelmeink, fájdalmaink, igazságtalanságok de ezen fogunk rágódni örökké? Csak nyávogunk hogy velünk mit tettek, meg hogy nekünk milyen rossz, ahelyett hogy tennénk ellene valamit vagy a probléma mélyére hatolnánk? Persze megint csak nem ostromlással. Kicsinyesek, anyagiasak és mérhetetlenül irigyek is vagyunk. Csak nézzük hogy nyugaton mi minden jó van, és az miért nem pottyan a mi ölünkbe.Ha majd nagy végre sikerül egy kicsit leülni és szembenézni a múlttal, akkor majd lehet azon gondolkozni, hogyan tovább? Addig csak folytatódik a szokásos káosz. Klasszikust idézve:
"A helyzet reménytelen, de tartható!"

(itt csak a negatívumokat említettem a kritikai hangnem miatt, van sok pozitívum is, ami persze megint nem azért van mert magyarok vagyunk)

Írtam ezt én, a Béke és Szeretet Keresztes Lovagjai megbízásából, amely nem Gyurcsány Ferenc egyik offshore cége, mert még meg sem alakult, és nem is fog.
Negatív A modern skizofrénia 2008.02.14 22:04:00
„Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala.” Az emberi kommunikáció hajdanán rendületlen volt. Minden szabadon áramlott a két fél között. Az emberi kommunikáció két ember között zajlott le. Éva nem tudott még…..
_Cicero_ 2008.03.02 02:26:46
Érdekes meglátás. Ami annyira fura az emberi világban, hogy sok dolog( mint az itt említett kommunikáció is) minél inkább arra törekszik hogy összehozza az embereket annál távolabbra teszi egymástól őket. Az internet és a mobil a legjobb példa. Connecting people! Ja, felhívhatom Szudánból is a családom, de az mégse olyan mintha ott lennék. Hallják a hangom, de az mégsem én vagyok. A net teljes anonimitást biztosít, láthatjuk a chatelők közt, bárki bármit mer mondai anyázni, mert úgyse kapják el érte.A társkeresők és fórumok magas szellemi színvonaláról nem is beszélve. Felelősség nuku. Én is tapasztalom, hogy a barátaimmal sokat msnezek, de mégis igényem van arra, hogy személyesen is találkozzak velük. A technikát én mindig eszközként értékelem, ami önmagában se nem jó, se nem rossz, az attól függ mire használják! Az ember szándéka az ami jó, vagy rossz. (persze szó sincs dualizmusról de a lényeget gondolom értitek) Ami hiányzik az az, amit okos emberek "lived experience"-nek neveznek (megélt tapasztalat) Akkor épülnek közösségek, akkor beszélhetünk összetartásról ha együtt élnek át valamit. Gondoljunk csak a katonákra a háborúkban, vagy csak az osztálykrándulásokra! Későb lehet róla beszélni, egy közösségben mindenki érteni fogja. Pedig nem kellett hozzá telefon, érdekes. A jövőre nézve én se látok semmi jót. Minket is beszippant majd a mátrix, aztán keressük hogy mi az emberi a kábelek között!
_Cicero_ 2008.03.14 01:49:14
Kedves keksz*

Valóban, létezhet egy ilyen elgondolás, ahogy az ember önmaga kivetített másával társalog. Viszont szerintem van egy kis különbség mai és a korábbi helyzetben. A digitális én (nevezzük "avatar"-nak) viszont nem teljes személyiség , csak a valódi egy aspektusa. A net eléggé tematikus, szóval mindenki csak egy részt jelenít meg magából. A probléma az, hogy ez néha visszavetődik a valós énre, és tényleg egyoldalú lesz. Persze ez szélsőséges eset, megszállott netezők vagy játékosok ,chatelők tartoznak ide. Szerintem önmagában ha egy másik ént alkotunk (mintakép, ilyen szeretnék én lenni) nem baj, csak ez ne valakinek a másolata legyen. Saját magunk "alapanyagából" legyen valami több, más kombináció. Régebben talán ez a kérdés máshogy alakult. Ha hallasz valamit akkor elgondolkozol rajta, ahogy írod, de ez az internet esetében nem mindig működhet. Annyi információ áramlik és olyan gyorsan, hogy nincs idő elgondolkodni rajta. Igazából nem is az a cél, csak a hatékony információszerzés. De ez a felgyorsult élethez köthető. Korábban csak a beszéd vagy az olvasás létezett, jobban meg lehetett emészteni az ismereteket. Illetve nem volt lehetőség a más énbe való beköltözésre, ami mondjuk talán jó és rossz is egyszerre. Ez megint csak az objektivitás-szubjektivitás problémája. A szocializálódás folyamatával egyetértek, de annyit tennék hozzá, hogy a mai világben pusztán egy szakterületen érvényesülnek az emberek, és ami gyakorlati problémát is okoz, az az ,hogy nincsenek meg még az alapvető állampolgári ismereteik sem! Nincs mérlegelés, gyakori a tekintélytisztelet. Ez mondjuk szinte mindig így volt. A saját énjük mellé elfogadják a demagóg képét. Nem is törekszenek egyénileg semmire, a haladás majd csak úgy jön az "idoltól".
Sajnos még nagyon sok negatív élményem és gondolatom van a mai magyar felsőoktatásról. Hangulataláfestésként nézzünk bele a következő videókba (elég hosszúak, ezért elég belőlük rövidebb szakaszt is megízlelni)     Igen! Már megint a hallgatókkal és a…..
_Cicero_ 2008.01.30 01:03:30
Sziasztok!

A művészettel kapcsolatban én olyan véleménnyel vagyok, hogy a művész alkossan valami újjat, nem kell annak valósnak lennie. Az eredetiséget tartom fontosnak! Ha ehhez tudatmódosításra van szükség, akkor tegye, és ő az aki alkotásáival képes ezt a világot tolmácsolni. Így értelme volt. A tapasztalással kapcsolatos vitában az empirista és a racionalista állaspont harcát vélem felfedezni. Én, mint az utóbbi tábor pártfogója, azt mondom hogy saját érzékeinken át nem lehet mindent megtapasztalni, azt nagyon könnyen be lehet csapni. Illetve ha egy módosított tudatállapotban teszem azt, akkor nem a valóságról tudok meg mást, hanem egyes szerek okozta hatásokról és az ezekre adott saját reakcióimról. A másik az, hogy az élet túl rövid és az ember túl korlátolt ahhoz hogy eleget megtapasztaljon. Illetve nagyon egyszerű okai is vannak. Ha tudni akarom,hogy a busmanok miért élvezik az új évszak kezdetét, mit szeretnek ebben, akkor nem költözök hozzájuk, hanem megpróbálom megszerzett ismeretek alapján rekonstruálni. Minél több adatom van róla, annál pontosabb lesz a hipotézis. Ha fontos számomra a kérdés, akkor viszont muszáj az elméletet gyakorlatban is megnézni. De ez már csak a közvetlen bizonyítás. Lehet a példa kicsit abszurd volt, de szerintem a lényeget jól érzékelteti. Szerintem viszont a gondolkodásban nincs haszna, oda a józánság és a logika szükséges, esetleg a képzelőerő, de módosult tudatállapotban ezek is módosulnak exponenciálisan, tehát az csak az "álomvilág"-ra lehet érvényes. Korelácó a valósággal fennálhat, de ezt nehéz bizonyítani...
Miután átvettük a társadalmat alkotót,vagyis az embert, nézzük meg mit is hozott létre?Minden állam egy erőszakszervezet, amelyet az emberek maguk ellen hoznak létre, és átruházzák rá a legitim erőszakgyakorlás hatalmát.A tankönyvi meghatározás után vizsgáljuk meg, historista…..
_Cicero_ 2008.02.01 19:26:44
Kedves keksz*!

Köszönöm az értékes hozzászólásod. Fontos elemet tettél hozzá a cikkhez. Nekem erről Locke társadalmi szerződése jutott az eszembe. A definícióm nem szerepel tankönyvbe, csak a hangvétel miatt írtam. Az erőszakgyakorlás csak egy dolog. De lényegében szerintem arról szól a történet, hogy lemondok önkéntesen bizonyos dolgokról a közösség javára, de a közösség erőforrásaiból én is részesülök. Abban teljesen igazad van, hogy káosz lenne az önbíráskodásból. Viszont ezzel a rendszerrel az a probléma szerintem, hogy nem lehet jól szabályozni ki hogyan részesül/ad bele a közösségi forrásokba.Ez alapvető konfliktusforrás. Egyfajta utópia építésén gondolkodom. Eszembe jutott az anarchista nézet is, mely szerint csak hivatali feladatokat látna el az állam. Akkor viszont a törvényeknek "normatív"-nak kéne lenniük. De univerzális norma meg nincs. Szóval a közösség nem minden tagja fogadná el. Igazából nehezen tudom elképzelni egy harmonikus társadalom képét. Régen úgy gondoltam, hogy ha általános a jólét és a világ termelése automatizált akkor minden megoldódna. De arra jutottam, hogy ez nem magasba röpítené az emberiséget, hanem dekadensé tenné. Ha nem lenne szükség munkára, akkor nem az önművelés felé, hanem a hedonizmushoz fordulnánk. Ezen talán csak egy nagy felismerés, egy megvilágosodás segítene, ami felébresztené a kíváncsiságot. De hogy ez mi lenne...??
Cognitio Az értékről 2008.01.29 02:26:06
Sok említés esett már a sivár jelenről, az értékek megváltozásáról,illetve azok létezéséről. Ezzel szeretnék ma foglalkozni.Érték az, ami az ember számára fontos, amiért harcol és akár ölni is képes. Egész gondolkodása az értékek köré formálódik, melyek…..
_Cicero_ 2008.02.01 19:43:08
Kedves keksz*!

Érdekes a felvetés.Az értékpluralizmussal egyet értek. Párhuzamosan létező értkékeket követünk, de mondjuk lehetségesnek tartom, hogy idővel egyeseket elhagyjunk és újjakat vegyünk fel. A hierarchia kérdése valóban bonyolult, felveti a tolerancia problémáját is , amely szerintem veszélyes is lehet. Minde az intolerancia, mind a teljes elfogadás veszélyes lehet. Talán itt is az arany középút elvét vallanám. Ami a saját szubjektív értkérendemtől távol áll azt elutasítom, ami elfogadható azt integrálom. A kérdés mondjuk folytatódik a megítéléssel. Ha valami tőlem távol áll, attól még nem feltétlen rossz. De szerintem a hierarchia problémája kivédhetetlen. Például számomra az "anyagi dolgok" sosem jelenthetnek annyit mint egy szellemi talány. Nem tudom egy szinten kezelni a kettőt! A témafelvetéseddel kapcsolatban azt mondom, a pénz eszköz, értéknek nem tudom elismerni. Hozzásegíthet valami értékes eléréséhez, de önmaga nem lehet az.Az idő és érték kapcsolatában tény, hogy egyes értékek időn kívül objektíven létezhetnek. Legjobb példa erra a szabadság, és a többi eszme. De, ennek cáfolatát is ki tudom mondani. Ha a kollektív tudatból kivész egy eszme, akkor megszűnik létezni. Tehát azt mondhatom, hogy az objektív érték az emberiség kollektív tudatában létezik. Így értem hogy pusztulása is lehetséges.Az érték követése valóban boldoggá tehet, de talán erre is igaz, hogy mind jó és rossz is van benne. A dualista világnézet itt sem lehet érvényes. Egy érték követése annak örömét jelenti, de kizárja egy másik megismerését.
  Képzeljünk el egy eltúlzott látomást egy gyárról, ahol a futószalagok mellett arctalan emberek milliói végzik megállás nélkül ugyanazt a monoton munkát. Nincs arcuk, csak egy széles mosoly (smile) a szájuk ősi helyén, amit az üzembe való belépésükkor pecsételték oda…..
Cognitio Bevezető 2008.01.03 23:28:00
Üdvözlet minden kedves olvasómnak!A blog célját már fent olvashatjátok, remélem hasznosan tudjuk eltölteni az időt. Magamról nem akarok sokat mondani, de néhány dolgot mégis szükségesnek tartok. Egyetemista hím nemű egyed vagyok, erős érdeklődéssel a történelem és filozófia…..
Előző írásom közben/után felvetette egyik olvasónk (Mandula) a következő néhány kérdést: „Szerinted van szabad akarat? Vajon mennyire megszabott egy ember sorsa? És mennyi az a pici, amit változtathat rajta? És vajon ezt tudatosan teszi? Vagy öntudatlanul, ösztönösen…..
Cognitio Élet 2008.01.05 02:44:09
A mai bejegyzésemben magával az élettel, annak mibenlétével szeretnék foglalkozni. Kezdjük talán egy hivatalos meghatározással:"Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb…..
Cognitio Létezem? 2008.01.04 01:43:09
 "Cogito ergo sum" Legyen ez a megállapítás mai témánk kezdete. Elmélkedéseim kapcsán arra az eredményre jutottam, hogy az engem körülvevő világ létezését nem tudom igazolni. Miért is nem? A válasz nagyon egyszerű: csak a saját érzékeimen keresztül tapasztalom a…..