Adatok
Régi Olvasó
0 bejegyzést írt és 636 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Dynazty: Game of Faces (2025)
Kiadó:Nuclear Blast
Honlapok:www.dynazty.comfacebook.com/dynaztyband
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Dynazty. Már akkor sem volt egyedi stílusa, hiszen a '80-as évek hajbandáit utánozta, de legalább ízléses, míves módon, kellő stenkkel tisztelegtek a nagy…..
Kiadó:Reigning Phoenix MusicHonlapok:www.brainstorm-web.netfacebook.com/officialbrainstormA legamerikaiasabb német metal együttes. Nem, nem a Pink Cream 69-ről beszélek, hanem arról a több mint 25 éves alakulatról – akik, jóllehet a legutóbbi három-négy albumukon a kényelmesebb utat választva…..
Kiadó:AFM Records
Honlapok:www.avatariumofficial.sefacebook.com/avatariumofficial
Nehéz (súlyos) dolga van manapság a doomster fontolva haladóknak, hiszen, ha fülünkre, és nem szívünkre hallgatunk, meg kell, hogy állapítsuk, a stílus lényegét jelentő tritónuszon alapuló riffek minden permutációját…..
Íme, a Metal Hammer H(ungarica) 1990-es évfolyamának 7. száma. Nem igazán akarok ehhez semmit hozzáfűzni, főleg nem szándékom triumfálni, hogy lám-lám, mondom én, sekélyesek számomra a kurrens megjelenések, hiszen zenei szocializációm kb. erre az időszakra esik, tehát lássátok csak, akkoriban a léc…..
Régi Olvasó
2025.01.05 20:39:06
@Borathan: Ezt írtam volna én is, mint te! Nem szabad, nem is lehet összehasonlítani a különböző generációk zenei befolyásoltságát, érdeklődését, a zene szerepét. Akkor az volt, ma más van.
Emlékszem édesapám reakciójára, amikor elmagyaráztam neki, hogy miért hallgatok 14 évesen 30 külföldi együttestől is kazettát és ő értetlenkedve csak annyit mondott: amikor itt vannak a Beatles, a Bee gees, az Abba és a BoneyM, lemezek, akkor minek több?
Mellesleg ma már én is megmosolygom azokat, akiknek elég 30 zenekartól szerzeményeket hallgatni...
A No prayer for the dying valóban gyengébb lett az elődeinél, de szerencsére én pont akkor vettem meg műsoros kazin, amikor lelkileg az talált be a legjobban. És azért, mert más volt, mint amiket addig megismertem. Azóta is szívesen hallgatom, annak ellenére is, hogy magam is úgy vélem, nem lett klasszikus.
Emlékszem édesapám reakciójára, amikor elmagyaráztam neki, hogy miért hallgatok 14 évesen 30 külföldi együttestől is kazettát és ő értetlenkedve csak annyit mondott: amikor itt vannak a Beatles, a Bee gees, az Abba és a BoneyM, lemezek, akkor minek több?
Mellesleg ma már én is megmosolygom azokat, akiknek elég 30 zenekartól szerzeményeket hallgatni...
A No prayer for the dying valóban gyengébb lett az elődeinél, de szerencsére én pont akkor vettem meg műsoros kazin, amikor lelkileg az talált be a legjobban. És azért, mert más volt, mint amiket addig megismertem. Azóta is szívesen hallgatom, annak ellenére is, hogy magam is úgy vélem, nem lett klasszikus.
Ugyan én lettem az oldschool arc (plusz thrash-felelős) a csapatban, így alakult a munkamegosztás, de amikor komolyra (értsd éves lista) fordul a dolog, csak előkerül a progos énem. Garael így általában hátrányba kerül a Tartuffe-Kotta tandemmel szemben. Legalábbis eddig így volt, idén viszont éppen…..
Amennyiben blogunk nem titkolt – sikeres vagy sikertelen – másodcéljától, a zenéhez kapcsolódó kulturális tartalmiság megosztásától eltérnénk, és a bulvár eszköztárjával küzdenénk a népszerűségért, a lassan elmúló év fő szalagcímei a következőképpen alakulnának: "a gonosz mibenléte a zenében, avagy…..
Régi Olvasó
2024.12.30 17:35:46
@Dionysos:
Miért is kellene fölfejteni a szálakat a kezdetekig? Miért baj ha csak foltokban ismeri a zenehallgató az adott műfajt (vagy még úgy sem...)? Egyáltalán miért kell bármi mással foglalkozni egy adott lemez, dal hallgatása közben? Miért kell mindig mindent valami máshoz hasonlítani? Önmagáért nem elég szeretni?
Bevallom, nem értem ezt a hozzáállást. Nagyon másként hallgatok zenét, ez valószínűleg ebből adódik. Nem jobban, nem rosszabbul, másképp. A legtöbb esetben (kivételek persze, hogy vannak) az éppen hallgatott lemez bennem kifejtet hatását figyelem, azt értékelem. Emiatt kell egy-egy albumot többször, több lelki állapotban, körülményben meghallgatnom. Számomra lényegtelen, hogy a stílus alapkőletevői anno mit játszottak és milyen minőségben, az a fontos, hogy belőlem mit vált ki az új megjelenés.
Egy példa, de majd a hamarosan közzétvődő toplistámban is meg fogom említeni: az alapvetően black műfajba sorolható Winterhorde 2023-as lemezét csak most ősszel fedeztem fel, és annak ellenére, hogy ezt a sötét műfajt egyáltalán nem szeretem, sőt, kerülöm, ez a csapat már másodszor fektet kétvállra. Nem érdekel, hogy ismernem kellene-e a Venom, Bathory, Celtic Frost lemezeit ahhoz, hogy kellően megalapozottan mondhassak véleményt a Winterhorde-ról, mert egyszerűen nem azokhoz hasonlítom, hanem ahhoz, hogy közel 50 évesen ez a lemez megint tudott olyan érzelmeket kiváltani belőlem, amit korábban nem sikerült másnak. Csak a fókuszált lemez a lényeg, nem a teljes paletta. Pláne nem a paletta kialakulása...
(Az meg csak hab a tortán, hogy ezen az oldalon talán pont nekem van a metál műfajon belül a legszerteágazóbb zenei ízlésem. Igen, hamar elkurvít szinte bármilyen megjelenés. :))
Miért is kellene fölfejteni a szálakat a kezdetekig? Miért baj ha csak foltokban ismeri a zenehallgató az adott műfajt (vagy még úgy sem...)? Egyáltalán miért kell bármi mással foglalkozni egy adott lemez, dal hallgatása közben? Miért kell mindig mindent valami máshoz hasonlítani? Önmagáért nem elég szeretni?
Bevallom, nem értem ezt a hozzáállást. Nagyon másként hallgatok zenét, ez valószínűleg ebből adódik. Nem jobban, nem rosszabbul, másképp. A legtöbb esetben (kivételek persze, hogy vannak) az éppen hallgatott lemez bennem kifejtet hatását figyelem, azt értékelem. Emiatt kell egy-egy albumot többször, több lelki állapotban, körülményben meghallgatnom. Számomra lényegtelen, hogy a stílus alapkőletevői anno mit játszottak és milyen minőségben, az a fontos, hogy belőlem mit vált ki az új megjelenés.
Egy példa, de majd a hamarosan közzétvődő toplistámban is meg fogom említeni: az alapvetően black műfajba sorolható Winterhorde 2023-as lemezét csak most ősszel fedeztem fel, és annak ellenére, hogy ezt a sötét műfajt egyáltalán nem szeretem, sőt, kerülöm, ez a csapat már másodszor fektet kétvállra. Nem érdekel, hogy ismernem kellene-e a Venom, Bathory, Celtic Frost lemezeit ahhoz, hogy kellően megalapozottan mondhassak véleményt a Winterhorde-ról, mert egyszerűen nem azokhoz hasonlítom, hanem ahhoz, hogy közel 50 évesen ez a lemez megint tudott olyan érzelmeket kiváltani belőlem, amit korábban nem sikerült másnak. Csak a fókuszált lemez a lényeg, nem a teljes paletta. Pláne nem a paletta kialakulása...
(Az meg csak hab a tortán, hogy ezen az oldalon talán pont nekem van a metál műfajon belül a legszerteágazóbb zenei ízlésem. Igen, hamar elkurvít szinte bármilyen megjelenés. :))
Régi Olvasó
2024.12.30 19:11:12
@garael:
De jó, hogy említed a generációs eltéréseket!
Igen, teljesen átérzem amit fiaddal kapcsolatban írsz, hiszen a leányom is 16 és hatalmas Alvin fan lett (Sonata Arctica, Alestorm, Green Day, stb. vonal mellett), igaz, ő kevésbé turkál a neten zenék után. Ellenben kisebbik fiam (19) már jópár prog/kísérletezős zenekart szerettetett meg velem (Caligula's Horse, Omnific, Syncatto, stb.), hiszen legnagyobb kedvencei a Haken és a Leprous. Már együttese is van, a haverjaival próbálkoznak újat létrehozni. (Amit viszont egyedül művel a zongorán, attól elájulok.) Nagyfiam (21) is jópár együttest felvett a hallgatnivalóim közé olyan műfajból, amiket csak érintve követek (Ad Infinitum, Amaranthe), így ha hármójuk mutat valami újdonságot, akkor az apjuk javarészt örül neki és büszke is. De ettől még a fő "anyag"beszerző maradtam én - nekem ez hobbi is. A múltban böngészés náluk leginkább a középsőre jellemző, a nagyra meg szinte egyáltalán nem. Ez nem baj, csak érdekesség.
Viszont az biztos, hogy csemetéink az apai metállombkorona alatt cseperedtek és ez látszik is rajtuk. Remélem... :)
Bárcsak többen lennének: tudatosan zenét hallgató fiatalok. Mert ez hiányzik igazán, a saját ízlés iránti igény.
De jó, hogy említed a generációs eltéréseket!
Igen, teljesen átérzem amit fiaddal kapcsolatban írsz, hiszen a leányom is 16 és hatalmas Alvin fan lett (Sonata Arctica, Alestorm, Green Day, stb. vonal mellett), igaz, ő kevésbé turkál a neten zenék után. Ellenben kisebbik fiam (19) már jópár prog/kísérletezős zenekart szerettetett meg velem (Caligula's Horse, Omnific, Syncatto, stb.), hiszen legnagyobb kedvencei a Haken és a Leprous. Már együttese is van, a haverjaival próbálkoznak újat létrehozni. (Amit viszont egyedül művel a zongorán, attól elájulok.) Nagyfiam (21) is jópár együttest felvett a hallgatnivalóim közé olyan műfajból, amiket csak érintve követek (Ad Infinitum, Amaranthe), így ha hármójuk mutat valami újdonságot, akkor az apjuk javarészt örül neki és büszke is. De ettől még a fő "anyag"beszerző maradtam én - nekem ez hobbi is. A múltban böngészés náluk leginkább a középsőre jellemző, a nagyra meg szinte egyáltalán nem. Ez nem baj, csak érdekesség.
Viszont az biztos, hogy csemetéink az apai metállombkorona alatt cseperedtek és ez látszik is rajtuk. Remélem... :)
Bárcsak többen lennének: tudatosan zenét hallgató fiatalok. Mert ez hiányzik igazán, a saját ízlés iránti igény.
Tartuffe ugyan nem instruált, hogy ne idétlenkedjem az idén (is) el a listámat, de bármennyire is igyekszem, már képtelen vagyok az elvárások szerinti listát összeállítani. Visszaolvastam, az elmúlt 10-15 évben alapvetően arról szóltak a toplistáim, hogy egy-két aktuális kedvencet kivéve (pl.…..
Régi Olvasó
2024.12.29 21:27:43
@turisas:
Megnyugtattál, KÖSZÖNÖM!
Viszont csak most kezdem értetni a kettőnk között lévő szakadék okát! Te művész vagy, én a zene prostituáltja.
Te a zene minőségét, a hangzást teszed előtérbe, én a DALOK rám gyakarolt hatását, vagyis a bennem kiváltott érzelmeket.
Agyon karcolt, sercegő bakeliteken, megnyúllott, százszor másolt kazettákon nevelkedtem, legtöbbször ma is munka mellett tudok csak zenét hallgatni, így a hangzás, a megszólalás sokadrangú, ellenben a dalokkal, amik belőlem érzelmeket váltanak ki. A dallamok, amiket fütyörézhetek akkor is, amikor nem szólhat közülöttem zene, azok meg egyenesen manna a lelkemnek!
(Az új Salvus talán az egyetlen, ahol a minőség is számított, mert az bitang jól szól, és a dalok is szenzációsak. És arra kerítettem lehetőséget, hogy elmélyülten is meghallgassam.)
Megnyugtattál, KÖSZÖNÖM!
Viszont csak most kezdem értetni a kettőnk között lévő szakadék okát! Te művész vagy, én a zene prostituáltja.
Te a zene minőségét, a hangzást teszed előtérbe, én a DALOK rám gyakarolt hatását, vagyis a bennem kiváltott érzelmeket.
Agyon karcolt, sercegő bakeliteken, megnyúllott, százszor másolt kazettákon nevelkedtem, legtöbbször ma is munka mellett tudok csak zenét hallgatni, így a hangzás, a megszólalás sokadrangú, ellenben a dalokkal, amik belőlem érzelmeket váltanak ki. A dallamok, amiket fütyörézhetek akkor is, amikor nem szólhat közülöttem zene, azok meg egyenesen manna a lelkemnek!
(Az új Salvus talán az egyetlen, ahol a minőség is számított, mert az bitang jól szól, és a dalok is szenzációsak. És arra kerítettem lehetőséget, hogy elmélyülten is meghallgassam.)
Roa's Ark: Roa's Ark (2024)
Kiadó:Rocode Records
Honlapok:roasark.bandcamp.comfacebook.com/RoasArk
Ez aztán az olvasócsalogató (újmagyarul úgy mondanánk: clickbait) bejegyzés! Ide a rozsdás bökőt, hogy Carl Roa nevét még a mi olvasóink sem ismerik hallomásból sem! Pedig elvileg - de nagyon-nagyon…..
Régi Olvasó
2024.12.21 19:18:32
@Dionysos:
:D
Azt a földön hagyott gereblyéjét neki, jól beleléptem!
Nem néztem utána, és nem is emlékeztem rá. de ez a két lemezkritika csak azt jelenti, hogy a DR-ban nehéz csalódni... :)
Ettől függetlenül, szerintem nagyon mélyen alulértékelt banda.
:D
Azt a földön hagyott gereblyéjét neki, jól beleléptem!
Nem néztem utána, és nem is emlékeztem rá. de ez a két lemezkritika csak azt jelenti, hogy a DR-ban nehéz csalódni... :)
Ettől függetlenül, szerintem nagyon mélyen alulértékelt banda.
The New Roses: Attracted To Danger (2024)
A The Dead Daises előzenekaraként jöttek, láttak, győztek, azóta hallgatom ezt az atipikus német brigádot. Azért atipikus, mert ezt a fajta whisky-áztatta, enyhén country beütésű, ámde tökös rockzenét (valahonnan a "New Jersey" – "Keep The Faith"…..
Opeth: The Last Will And Testament (2024)
Kiadó:Reigning Phoenix Music
Honlapok:www.opeth.comfacebook.com/Opeth
Az Opeth 14. lemez sorlemeze kétségkívül megérdemelne egy önálló bejegyzést, de besűrűsödött elfoglaltságaim közepette most csak erre futja. Több körülmény miatt is érdekes a kiadvány:…..
Kiadó:H-Music
Honlap:facebook.com/nevergreen.hu
Hét év hosszú idő, még a kőkatedrálisok esetében is. Ennek ellenére "újra nyergeli a lovát a barbár", aki igenis tudomást vett arról, hogy a "véres szárnyú angyalok" még szomorúbbak lettek, és az ellenség is új harceljárásokkal kényszeríti a "lángoló…..
Kiadó:Radiant Records
Honlapok:www.nealmorse.comfacebook.com/nealmorse
Talán nem tahóság azt mondani (minden bántó szándék nélkül teszem), hogy a Dream Theater és az alapító dobos, Mike Portnoy újra összeborulásának legnagyobb vesztese nem a másik Mike (Mangini), hanem Neal Morse, hiszen Portnoy…..
Régi Olvasó
2024.11.10 19:38:47
@lesliedawn: Régi Olvasóként gratulálok a dalhoz! Tetszik, hallgatnám még tovább...
(Hasonló érzés fogott el, mint anno a Morph Sintrinity albumánál.)
(Hasonló érzés fogott el, mint anno a Morph Sintrinity albumánál.)
Kiadó:earMusic
Honlapok:www.skidrow.comfacebook.com/skidrow
Egyszerre érezhetik magukat végtelenül szerencsésnek és szerencsétlennek a Skid Row tagjai, mint ahogy mi is hasonló következtetésre juthatunk velük kapcsolatban, ha leheveredünk a pamlagra és betoljuk ezt a CD/DVD-t. (Személyes…..
Régi Olvasó
2024.10.24 16:39:27
@turisas: Jó nagy korsód van! ;)
Kiadó: Frontiers Records
Honlapok:www.nazarethdirect.co.ukfacebook.com/nazarethofficial
Egy "Régi olvasónk" hívta fel a figyelmet a Nazarethre egyik hozzászólásában: az, hogy még nem született egyetlen cikk sem a bandáról, olyan hiátus, amit a legjobb esetben is szégyelleni kell, a legrosszabban…..
Régi Olvasó
2024.10.19 21:38:25
Nem tudom, ki emlékszik még az olvasóink közül az évezred végi Metal Hammer kiadásokra, melyekhez mellékleteként egy kazettányi, később CD-nyi válogatást pakolt a szerkesztőség az aktuális, recenzált albumok egy-egy szerzeményével – beindítva a rockerek nyálcsorgató mirigyeinek működését az akkor…..
Régi Olvasó
2024.10.14 20:03:13
@garael: Könyvtár? Nofene, tudsz újat mondani! Szerintem ezt még sehol nem hallottam.
De ha már nosztalgia, felhoztad bennem az első, mindent meghatározó zenei élményemet.
76-os születésű vagyok, így a 80-as évek Petőfi rádióján cseperedtem, hiszen szüleim ezt hallgatták. Minden hétfőn "kettőtől ötig" egy BRG MK-27-tel vettük fel a dalokat és örültünk ha kincsre leltünk. No meg otthon is, meg mindkét nagyszülői házban is volt lemezjátszó, így a 3 külön bakelitgyűjteményt is sercegtettem szabadidőmben. Akkor még volt. Hofi összes lemezét azóta is kívülről tudom. Ennyit a bevezetésről.
Nem voltam még 10, midőn egy könnyű délután nagybátyám, aki Jugoszláviából a Trabantba eldugva hozta be hazánkba a bakeliteket, kezembe nyomta az egyik friss szerzeményének borítóját és feltette a lemezt, jól felhangosítva. A kezdeti recsegések alatt beszippantott Boris Vallejo lemezborítója, amilyenhez foghatót nem, vagy legfeljebb csak az IPM magazinok címlapján láthattam addig. Az a kép brutális volt. Brutális, de gyönyörű. És akkor megszólalt ez:
youtu.be/s0MP1hOc6t8?si=ukAmH0yLz0CXTMX9
Egy életre meghatározóvá vált - pár másodperc alatt szakítottam Záray-Vámosival, Kovács Katival, de még a Beatlessel is. Mindörökké hálás leszek nagybátyámnak!
De ha már nosztalgia, felhoztad bennem az első, mindent meghatározó zenei élményemet.
76-os születésű vagyok, így a 80-as évek Petőfi rádióján cseperedtem, hiszen szüleim ezt hallgatták. Minden hétfőn "kettőtől ötig" egy BRG MK-27-tel vettük fel a dalokat és örültünk ha kincsre leltünk. No meg otthon is, meg mindkét nagyszülői házban is volt lemezjátszó, így a 3 külön bakelitgyűjteményt is sercegtettem szabadidőmben. Akkor még volt. Hofi összes lemezét azóta is kívülről tudom. Ennyit a bevezetésről.
Nem voltam még 10, midőn egy könnyű délután nagybátyám, aki Jugoszláviából a Trabantba eldugva hozta be hazánkba a bakeliteket, kezembe nyomta az egyik friss szerzeményének borítóját és feltette a lemezt, jól felhangosítva. A kezdeti recsegések alatt beszippantott Boris Vallejo lemezborítója, amilyenhez foghatót nem, vagy legfeljebb csak az IPM magazinok címlapján láthattam addig. Az a kép brutális volt. Brutális, de gyönyörű. És akkor megszólalt ez:
youtu.be/s0MP1hOc6t8?si=ukAmH0yLz0CXTMX9
Egy életre meghatározóvá vált - pár másodperc alatt szakítottam Záray-Vámosival, Kovács Katival, de még a Beatlessel is. Mindörökké hálás leszek nagybátyámnak!
Kiadó:Nuclear Blast
Honlapok:www.nightwish.comfacebook.com/nightwish
"A Yesterwynde egy fantasztikus utazás az időn, az emlékeken és az emberi természet szebbik felén keresztül. Szavakkal nem lehet leírni, mennyire izgatottak vagyunk, hogy kiadhatjuk a tizedik albumunkat, amelynek elkészítése…..
Dionysos Rising
Ügyeletes kedvenc 61. – Feinstein: Third Wish (Third Wish, 2004)
2024.09.06 18:08:51
Kíváncsi lennék rá, hogy blogunk húszas-harmincas éveit taposó olvasói közül – van ilyen? – ki tudja kapásból felmondani a Feinstein névről a heavy metal "egyszeregyet" – ha senki, akkor valószínűleg túlbecsültem oldalunk látogatóinak számát, vagy feltételeztem, hogy eléggé elmélyedtek kedvenc zenei…..
Kiadó: Frontiers Music
Honlap: newhorizon.seMost, hogy a magyar oktatás számos kihívással küzd – aminek csak egy szegmense a pedagógushiány, de véleményem szerint legalább akkora probléma a tananyag jellegének (lexikális tartalom sulykolása), összetételének (még mindig úgy teszünk, mintha nem lenne…..
Régi Olvasó
2024.08.20 19:35:30
Kiadó: Napalm Records
Honlap: www.powerwolf.net
A politikai kultúrában a kezdetek óta priorizáltan foglalnak helyet a rövid, tömör, érzelmekre ható frázisok, a Powerwolf pedig úgy gondolta, hogy ha a politikusoknak szabad, akik nekik miért is ne? Az új album ennek megfelelően a maga 39 percével…..
Régi Olvasó
2024.08.02 18:58:32
Dionysos Rising
Vitaindító: AI metal-országban is a színre lép, itt a világ vége?
2024.06.28 18:30:04
Cursed Colonist - Freedom Battle Cry (AI Generated Progressive Metal Music)
Hát ennek is eljött az ideje. Egyesek szerint egyszerűen korunk új Sátánjaként, a végzet hírnökeként aposztrofált AI (artificial intelligence) heavy metal lemez írására (generálására) adta fejét, izé, algoritmusát, hogy a…..
Régi Olvasó
2024.06.28 22:21:17
@Kotta: Én viszont, pont a lemezkritikádhoz hirtelen felindulásból elkövetett reakciómmal megindokolva, kizártnak tartom, hogy valaha is "OK lesz" egy programsor által kreált bármi. Mert ha tévedek, akkor az emberiségre komoly visszafejlődés vár, hiszen szinte bármiben helyettesítheti majd a semmi. Mert mi is az AI? Egy rakás nulla és egyes. Tehát semmi élő.
Régi Olvasó
2024.07.01 13:43:55
@turisas: Mindenki megenné, alig lehet már most megkülönböztetni a valós zenét a program (én akkor sem hívom másnak!) által kiszart végterméktől. De ez nemcsak hogy zsákutca, egyben azt az utat is megöli, ami a zsákutcáig elvezet. Mert vizionálhatok egy olyan jövőt is, ahol egy este alatt összegányoltatok egy lemezre való dalt a programmal, miközben megspórolok x év kemény hangszeres gyakorlást, nélkülözést, dalírást. A végeredményt meg befogadja az egyre szürkébb zenefüllel rendelkező társadalom. Mert ott ahol a művészréteg kihal, a zeneértő rajongótábor is elposványosodik.
Kiadó:DeathWave Records
Honlapok:www.witherfall.comfacebook.com/witherfall
Jól megdicsértem a banda legutóbbi albumát és – nem akarom fényezni magamat, de – megjósoltam azt is, hogy van még annál több is ebben a csapatban (pedig a "Curse…" sem volt piskóta, ugye). És lőn. Kiteljesedtek és akkora…..
Régi Olvasó
2024.06.28 19:09:47
@Kotta: Oké, lehiggadok, megígérem!
(Viszont nem tudom, hogy kire célzol az utolsó mondatoddal. Ki vitázik az AI-ről? Lemaradtam. Az utolsó 20 hozzászólásban ha jól láttam, filmes megbeszélés zajlott.)
(Viszont nem tudom, hogy kire célzol az utolsó mondatoddal. Ki vitázik az AI-ről? Lemaradtam. Az utolsó 20 hozzászólásban ha jól láttam, filmes megbeszélés zajlott.)
Régi Olvasó
2024.06.28 19:26:14
Sebastian Bach: Child Within The Man (2024)
Fogalmam sincsen, miért hiszik azt a művész urak feszt, hogy szólóban modernek kell legyenek (lásd még Ozzy vagy Mick Mars, de a sor napestig folytatható). Hiszen a napnál is világosabb, hogy a közönség a korábbi zenekaraik csúcskorszakát akarják újra…..
Régi Olvasó
2024.06.16 18:38:21
@garael: Ó, a New Horizon; az első számtól eltekintve, egy hallgatás után úgy érzem, hogy barátok leszünk!
Kiadó: AFM Records
Honlap: www.rhapsodyoffire.com
Érdekes dolgokat produkál az emberi psziché: az érzelmek úgy tudnak uralkodni az értelem felett – amit a politikusok, szektavezetők, ideológiai guruk remekül ki is használtak és használnak –, hogy kialakítsák az úgynevezett kognitív disszonancia…..
Kiadó:Wells Music
Honlapok:www.teramaze.com.aufacebook.com/teramazeteramaze.bandcamp.com
Most őszintén, most mi a jó büdös francot mondhatnék a Teramaze-ről? Hogy kéne lereagálnom azt, amit az utóbbi időben művelnek? Olyan ez az ausztrál progresszív banda, mint egy csalfa szerető. Hol életem…..
Kiadó: Frontiers Records
Honlapok:www.scardust.coscardust.bandcamp.com
Epica, "Awake" és "Change Of Seasons"- korabeli (!) Dream Theater, a Pink Floyd gyermekkórusa, némi jazz, a hörgés és a klasszikus éneklés közti összes vokális skála végigbravúrkodása, mindez a féktelenség, a szabályokat…..
Régi Olvasó
2024.05.23 17:46:58
@beardfish: Ó, az Anthropia! Ezen lemezét éppen most ajánlottam egyik progzenét keresgető kollégámnak, mint régi gyöngyszemet! (A Seeds os Decay a kedvenc dalom róla, pedig kilóg a lemezről.)
A Madder Mortem zseniális lett - most is, de őket vagy nagyon szereti az ember, vagy messziről elkerüli, hiszen a "néni hisztis agresszióját", amit időnként elenged, nem könnyű megszokni. Egyedi, hangulatos, változatos. Nekem varázslatos.
A Hartlightra nem figyeltem eddig fel, de a fenti soraid miatt szerintem rápislantok. Köszi!
A Madder Mortem zseniális lett - most is, de őket vagy nagyon szereti az ember, vagy messziről elkerüli, hiszen a "néni hisztis agresszióját", amit időnként elenged, nem könnyű megszokni. Egyedi, hangulatos, változatos. Nekem varázslatos.
A Hartlightra nem figyeltem eddig fel, de a fenti soraid miatt szerintem rápislantok. Köszi!
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A leírás alapján semmi jóra nem számítottam és láss csodát, a 3. és a 7. dal kivételével mind tetszik! Hozzáteszem gyorsan, az eddigi lemezei is bejöttek, de az Amberian Dawn is kedvelt látogató nálam.
(A két lakodalmas-metálnak is találtam viszont helyet. Talán nem kellene elmondanom, de - a főnökeim talán nem olvassák a D.R-ot, így - elmesélem, hogy az Intercity vonatok hangosítását úgy szoktam leellenőrizni, hogy a telefonomat rákötöm az utastájékoztatóra, indítok rajta valami muzsikát és meghallgatom, hogy minden kocsiban jól szól-e. Ennek viszont elszenvedői azok, akik éppen a vonaton tartózkodnak. Rendszerint takarítók, jegyvizsgálók, kocsivizsgálók, kocsiirányítók, vagy éppen korán helyet foglaló utasok. Vicces helyzetek is elő szoktak fordulni, amikor a random funkciónak köszönhetően mondjuk egy TEN után berobban egy GRIDLINK. Viszont megrendeléseket is szoktam kapni, hogy ezt a dalt Pestig játszd, vagy Eddát hozzál már, mert megcsaplak. A takarítók többsége viszont mulatóst kér, de nekem olyanom nincs; ellenben most már lesz, amire még jobban mosolyognak majd, mint eddig! :))