Adatok
Áfa Töprengő
2 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Szerintem a volt NAV-os Horváth András harca az áfacsalás ellen hiábavaló. Habár a legtöbb ember szimpatizál vele és munkájával, de valójában a magyar vásárlóknak igen nagy szükségük van az áfacsalt termékekre -mert "olcsó". Pedig nem, de erről majd később.
Nem titkolom,…..
Áfa Töprengő
2014.02.24 08:30:35
@nu pagagyí: halmozódó adókban akkor sem hiszek.
Beruházásüldöző, vállalkozásellenes. Középvállalatokat komolyan tönkreteszi.
Tegnap összeírtam pár töprengésemet:
afatoprengo.blog.hu/2014/02/23/az_amerikai_afa
Beruházásüldöző, vállalkozásellenes. Középvállalatokat komolyan tönkreteszi.
Tegnap összeírtam pár töprengésemet:
afatoprengo.blog.hu/2014/02/23/az_amerikai_afa
Áfa Töprengő
2014.02.24 08:58:55
@xclusiv:
"Az én szisztémámban se kell "adót bukni", ha befizeti azt az, akitől befogadom a számlát."
Bocs, keveredés volt. Valahol fentebb volt szó levonási jog nélküli, halmozódó rendszerről is; meg a "csak azt lehet visszakérni, amit befizettek" rendszerről is. A halmozódásos észrevételem a "nincs semmilyen levonás" rendszerre vonatkozik.
"És szerinted ez olyan általános in the states?"
Nem vagyok gyakorló states adóspecialista, de igen, általános probléma. Biztos kisebb gond, mint a magyar áfacsalások - de a tippelt magyar szintnél majdnem mindenütt kisebb probléma az áfacsaloás. EU-n belül komoly gond, de ott is jellemzően jóval kisebb gond, mint nálunk.
És talán az is belejátszik, hogy az USA sales tax szintjei 5-10% körüliek.
"csak szándék kérdése hogy az áfa bevallása és befizetése napi szinten történjen."
Ebben van valami. Mondjuk, túlzás, de valóban létező irány lehet, hogy a gyakoribb bevallással, fizetéssel csökkenthető legyen a befizetés-levonás közötti eltérés.
De: ezek persze elég durva admin, banki költségeket is jelentenének. Én azt látom, hogy közepes méretű cégek ma is vért izzadnak néha, hogy az adóbevallásaikat rendszeresen, időre, pontosan elkészítsék. A napi típusú bevallogatásnak jóval nagyobb lenne a hiba%-a, még nagy jóindulat mellett is.
De: ha az állam valóban sokat meg tud ezzel spórolni, akkor akár lehetne ilyen irányba menni - ha a cégeknek ebből a spórolásból valóban kompenzációt tud adni. Kicsit az online pénztárgép sztorival voltam így: ha az állam valóban évi 90 milliárd forintot spórolna meg az online kasszák bevezetésével, akkor miért nem adja oda a fejlesztés, üzemeltetés költségeit teljes egészében a vállalkozásoknak? Nem csak részbeni támogatásként - fizessen mindent az állam. A spórolásból futna rá. De valahogy nem fair, hogy a vállalkozásokra raknak egy plusz terhet, azért, hogy a költségvetés hatékonyabban szedjen be pénzt.
"Mégis hadd kérdezzem már meg, hogy a be nem folyt pénzből ő mégis mit igényelne vissza?"
Mert azt a pénzt a vevő kifizette. Ha az állam nem tudta beszedni az eladótól, mert béna volt, béna szabályokat, béna ellenőrzést üzemeltet, akkor miért a vevő szívjon emiatt? Az államnak 100szor hatékonyabb eszközei vannak a pénz elfogására (inkasszó), a csalók felderítésére (állami apparátus, adatokba betekintés) mint nekem, vevőnek. Akkor a saját maga által kialakított szabályok szerint, általa begyűjtendő adó be-nem-szedésének kockázatát ne én, vevő viseljem már, hanem az eladó.
Méltányos szerintem, amit az EUB ítéletek kimondtak: a vevő csak akkor feleljen az általa levont, de eladó által kifizetett áfa összegéért, ha a vevő nem a tőle elvárható gondossággal, alapossággal járt el, ha összejátszott az eladóval, vagy ha racionálisan észre kellett volna vennie az eladó csalárdságát.
A nagy izgalom az: mi is elvárható, mikor kellene valakinek észrevennie a csalárdságot? Szerintem egyébként jó lenne, ha a szabályozás, vagy akár adóhatósági anyagok sokkal objektívebben, példákkal illusztrálva afféle "best practice" ötleteket adnának, hogy különböző helyzetekben mi is az elvárható gondosság. Valahol nagyon nem tisztességes, ha a NAV csak annyit mond: ezt csak egyénileg lehet vizsgálni, és pont. Ha nincsenek konkrét, vagy legalább iránymutatásszerű elvárások, akkor igazságtalan a cégeket támadni, hogy nem felelnek meg az elvárásnak.
"bullshit. Ha igaz az, hogy évente 1700 milliárd, kiírom: 1.700.000.000 Ft a tét"
Tartom, amit fentebb írtam: lehet, csak akkor a vállalkozásokat kompenzálni kell. Egyébként: az áfa nem vállalkozási teher. Ez egy fogyasztási adó, ami a vállalkozások számára teljesen semleges kéne, hogy legyen; a végső fogyasztókat, legtipikusabban a lakosságot terheli.
Egyéb adók csökkentésével lehet kompenzálni a vállalkozásokat, csak nem igazán fair módon. Mondjuk, ha egy kereskedő cég olyan iparágban dolgozik, ahol nagy volumenek és kicsi árrések vannak, akkor neki nagyon sok fizetni- és bevallani, levonni valója van. Nagy volumen, sok plusz költség.
Egy másik vállalkozás kevés ügyletet csinál nagyon nagy haszonkulccsal (mit tudom én, luxusautókkal házal). Neki kevés áfa-adminisztrációja lenne.
Mégis, könnyen lehet, hogy az első cég eleve kevés adót fizet (mert kicsi a nyeresége), a második pedig sokat. Ha tehát a társasági nyereségadó csökkenésével kompenzálják a cégeket, akkor a luxuskereskedő, akinek a tételes áfabevallással alig van dolga, sokat takarít meg; míg az eddigi is küszködő, kis árrésű kereskedőnek csak extra terhei vannak.
Szóval ha már, akkor valami közvetlenebb kompenzáció kellene, hogy járjon.
"Az én szisztémámban se kell "adót bukni", ha befizeti azt az, akitől befogadom a számlát."
Bocs, keveredés volt. Valahol fentebb volt szó levonási jog nélküli, halmozódó rendszerről is; meg a "csak azt lehet visszakérni, amit befizettek" rendszerről is. A halmozódásos észrevételem a "nincs semmilyen levonás" rendszerre vonatkozik.
"És szerinted ez olyan általános in the states?"
Nem vagyok gyakorló states adóspecialista, de igen, általános probléma. Biztos kisebb gond, mint a magyar áfacsalások - de a tippelt magyar szintnél majdnem mindenütt kisebb probléma az áfacsaloás. EU-n belül komoly gond, de ott is jellemzően jóval kisebb gond, mint nálunk.
És talán az is belejátszik, hogy az USA sales tax szintjei 5-10% körüliek.
"csak szándék kérdése hogy az áfa bevallása és befizetése napi szinten történjen."
Ebben van valami. Mondjuk, túlzás, de valóban létező irány lehet, hogy a gyakoribb bevallással, fizetéssel csökkenthető legyen a befizetés-levonás közötti eltérés.
De: ezek persze elég durva admin, banki költségeket is jelentenének. Én azt látom, hogy közepes méretű cégek ma is vért izzadnak néha, hogy az adóbevallásaikat rendszeresen, időre, pontosan elkészítsék. A napi típusú bevallogatásnak jóval nagyobb lenne a hiba%-a, még nagy jóindulat mellett is.
De: ha az állam valóban sokat meg tud ezzel spórolni, akkor akár lehetne ilyen irányba menni - ha a cégeknek ebből a spórolásból valóban kompenzációt tud adni. Kicsit az online pénztárgép sztorival voltam így: ha az állam valóban évi 90 milliárd forintot spórolna meg az online kasszák bevezetésével, akkor miért nem adja oda a fejlesztés, üzemeltetés költségeit teljes egészében a vállalkozásoknak? Nem csak részbeni támogatásként - fizessen mindent az állam. A spórolásból futna rá. De valahogy nem fair, hogy a vállalkozásokra raknak egy plusz terhet, azért, hogy a költségvetés hatékonyabban szedjen be pénzt.
"Mégis hadd kérdezzem már meg, hogy a be nem folyt pénzből ő mégis mit igényelne vissza?"
Mert azt a pénzt a vevő kifizette. Ha az állam nem tudta beszedni az eladótól, mert béna volt, béna szabályokat, béna ellenőrzést üzemeltet, akkor miért a vevő szívjon emiatt? Az államnak 100szor hatékonyabb eszközei vannak a pénz elfogására (inkasszó), a csalók felderítésére (állami apparátus, adatokba betekintés) mint nekem, vevőnek. Akkor a saját maga által kialakított szabályok szerint, általa begyűjtendő adó be-nem-szedésének kockázatát ne én, vevő viseljem már, hanem az eladó.
Méltányos szerintem, amit az EUB ítéletek kimondtak: a vevő csak akkor feleljen az általa levont, de eladó által kifizetett áfa összegéért, ha a vevő nem a tőle elvárható gondossággal, alapossággal járt el, ha összejátszott az eladóval, vagy ha racionálisan észre kellett volna vennie az eladó csalárdságát.
A nagy izgalom az: mi is elvárható, mikor kellene valakinek észrevennie a csalárdságot? Szerintem egyébként jó lenne, ha a szabályozás, vagy akár adóhatósági anyagok sokkal objektívebben, példákkal illusztrálva afféle "best practice" ötleteket adnának, hogy különböző helyzetekben mi is az elvárható gondosság. Valahol nagyon nem tisztességes, ha a NAV csak annyit mond: ezt csak egyénileg lehet vizsgálni, és pont. Ha nincsenek konkrét, vagy legalább iránymutatásszerű elvárások, akkor igazságtalan a cégeket támadni, hogy nem felelnek meg az elvárásnak.
"bullshit. Ha igaz az, hogy évente 1700 milliárd, kiírom: 1.700.000.000 Ft a tét"
Tartom, amit fentebb írtam: lehet, csak akkor a vállalkozásokat kompenzálni kell. Egyébként: az áfa nem vállalkozási teher. Ez egy fogyasztási adó, ami a vállalkozások számára teljesen semleges kéne, hogy legyen; a végső fogyasztókat, legtipikusabban a lakosságot terheli.
Egyéb adók csökkentésével lehet kompenzálni a vállalkozásokat, csak nem igazán fair módon. Mondjuk, ha egy kereskedő cég olyan iparágban dolgozik, ahol nagy volumenek és kicsi árrések vannak, akkor neki nagyon sok fizetni- és bevallani, levonni valója van. Nagy volumen, sok plusz költség.
Egy másik vállalkozás kevés ügyletet csinál nagyon nagy haszonkulccsal (mit tudom én, luxusautókkal házal). Neki kevés áfa-adminisztrációja lenne.
Mégis, könnyen lehet, hogy az első cég eleve kevés adót fizet (mert kicsi a nyeresége), a második pedig sokat. Ha tehát a társasági nyereségadó csökkenésével kompenzálják a cégeket, akkor a luxuskereskedő, akinek a tételes áfabevallással alig van dolga, sokat takarít meg; míg az eddigi is küszködő, kis árrésű kereskedőnek csak extra terhei vannak.
Szóval ha már, akkor valami közvetlenebb kompenzáció kellene, hogy járjon.
Az áfacsalások miatt mostanság többször is előjött az ötlet: az áfarendszer alapjait kéne megváltoztatni. Lássuk, miről is beszélünk. Rövid összehasonlító elemzés, és veszély-előrejelző következik!
Az európai áfa (+ egyébként ma már az afrikai, ázsiai,…..
Minden morgásom és elégedetlenkedésem ellenére elismerem: az adóhatóságnak sincs könnyű dolga.
Az áfacsalások ellen elvben mindneki tud küzdeni. Tessék megkeresni a bűnösöket, tessék elkapni őket. Nem szabad lepaktálni velük, nem szabad a multikkal puhábban bánni, mint az…..
Az áfacsalás "botrány" szép lassan a érdektelenség mocsarába süllyed, már csak talán Vágó Gábor LMP-s képviselő dolgozik az ügyön Horváth Andráson kívül. A Fidesz taktikája bevált, nem kell vele foglalkozni, nem kell neki teret adni, szépen magától kifullad az "ügy". Pedig…..
Áfa Töprengő
2014.02.17 13:00:52
Tényleg érdekes. Az ember azt gondolná, fel kéne venni pár ügyes embert a NAV-hoz, akik nézik a kereskedők aktuális akciós ajánlatait, körbemennek pár naponta a boltban, aztán ha találnak gyanús áru cuccokat (pláne cukor-liszt-olaj-stb), akkor gyors ütemben mennek is a céghez megbízólevéllel, kérik a beszállítók adatait, gyors ütemben vizsgálódnak, nem tudom. Persze, gondolom, a jogszabályi garanciák miatt nem ilyen egyszerű a dolog... ehh, nem tudom.
Amúgy a szállóigeértékű "ezermilliárdról" éppen ma írtam pár gondolatot:
afatoprengo.blog.hu/2014/02/17/egy_gondolat_ezermilliardrol
Röviden: van némi kételyem, hogy az ezermilliárd az tényleg annyi-e, illetve hogy ami az ezermilliárd, az tényleg az-e, amiről beszélni szokás.
Amúgy a szállóigeértékű "ezermilliárdról" éppen ma írtam pár gondolatot:
afatoprengo.blog.hu/2014/02/17/egy_gondolat_ezermilliardrol
Röviden: van némi kételyem, hogy az ezermilliárd az tényleg annyi-e, illetve hogy ami az ezermilliárd, az tényleg az-e, amiről beszélni szokás.
Áfa Töprengő
2014.02.17 13:19:06
@Én is akarok kommentelni:
Igen, valahogy így. :)
Amúgy pedig biztos lehet valahogy javítani a helyzetet. Mondjuk, a nagy kereskedőkkel kialakítani valami standard kapcsolatot, hogy a tényleg gyorsan megszerezhető adatot azok azonnal kötelesek legyenek kiadni (pl: ki a te beszállítód, hogyan tartod vele a kapcsolatot?). Persze, a hosszú láncok tényleg arra valók, hogy ne lehessen hamar végigfutni rajtuk. De ha már hamarabb be lehet zárni a láncokat, nem 1-2 év után kell új csatornákat kiépítenie a szállítónak, hanem egy hónap után, talán lehet haladni.
Vagy nem. Valószínűleg idealista vagyok.
Igen, valahogy így. :)
Amúgy pedig biztos lehet valahogy javítani a helyzetet. Mondjuk, a nagy kereskedőkkel kialakítani valami standard kapcsolatot, hogy a tényleg gyorsan megszerezhető adatot azok azonnal kötelesek legyenek kiadni (pl: ki a te beszállítód, hogyan tartod vele a kapcsolatot?). Persze, a hosszú láncok tényleg arra valók, hogy ne lehessen hamar végigfutni rajtuk. De ha már hamarabb be lehet zárni a láncokat, nem 1-2 év után kell új csatornákat kiépítenie a szállítónak, hanem egy hónap után, talán lehet haladni.
Vagy nem. Valószínűleg idealista vagyok.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A köztes fázisokban a vevők valamiféle igazolásokat adnak az eladóknak, hogy ők nem fogyasztók, és akkor adó nélkül kapják a cuccokat.
Illetve, kicsit halmozódó talán mégis: azt hiszem, a legtöbb tárgyi eszköz után a cégeknek be kell fizetniük az áfát, mert hogy az náluk felhasználásra kerül.