Regisztráció Blogot indítok
Adatok
humboldt

0 bejegyzést írt és 28 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2014.02.04. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
ténytár.blog Paks: négyszázmilliárdos megszorítást hoz évente az "évszázad biznisze"? 2015.03.16 08:07:00
A paksi atomerőmű tender nélküli bővítésének híre alig több mint egy éve sokkolta a téma szakértőit és a szélesebb közvéleményt. A teljes GDP 10 százalékát meghaladó, hozzávetőleg 3750 milliárd adóforintból épülő paksi bővítésről, minden idők legdrágább magyar…..
humboldt 2015.03.16 11:25:00
1. A 30 éves titkosítást az Orbán utáni első kormány feloldja.

2. A paksi atomerőmű éves forgalma jelenleg 600 millió Euro körül alakul. Nem nyeresége, FORGALMA.

3. Az új blokkok kapacitása 20 %-kal nagyobb lesz, ezért számoljunk 720 milliós forgalommal. Ebből kell évente kb. 720 milliót fizetni tőketörlesztésre és kamatra 20 éven keresztül. Vagyis gyakorlatilag minden évben többszáz millió euro-s veszteséggel kell számolni.

4. Németországnak akarunk áramot exportálni? Németország per pillanat Franciaország után Európa második legnagyobb áramexportőre, annak ellenére, hogy pár év alatt hét atomerőművet vont ki a forgalomból. Ha időnként a szükség úgy hozza, Franciországból importál olcsón áramot. Ennyit az export-üzleti tervről.

5. Ez a beruházás nem egyszerűen értelmetlen, hanem szabályos atomcsapást jelent az országnak. Ha mégis meg akarják csinálni valakik, akkor nagyon alávaló hátsó szándékokat kell feltételezni mögötte.

6. Ez a döntés évtizedekig a naprakész technológiai fejlesztésektől, vagy pl. az oktatástól von el létfontosságú forrásokat, így Magyarországot gyakorlatilag örök időkre az európai perifériára sodorja.
humboldt 2015.03.16 19:23:06
@Siri Keeton:

www.manager-magazin.de/politik/weltwirtschaft/a-892011.html

Deutschland erneut Stromexport-Europameister

"Damit wurde im Jahr 2012 der höchste Überschuss der letzten vier Jahre erzielt"

Néha még Franciaországot is megelőzi áramexportban Németország. Mivel franciaországban folyamatosan ott dübörög az ötvenvalahány atomerőmű, kénytelenek irgalmatlan olcsón túladni a feleslegen - ekkor vásárol Németország.

Egyébként a franciák is kezdenek kiszállni az atomból:

Frankreich. "Auf absehbare Zeit wird es keine Neubauten geben." Präsident Hollande kündigte an, den Anteil von Atomstrom von derzeit 75 Prozent auf etwa 50 Prozent im Jahr 2025 zu senken. Die staatliche Energieagentur geht davon aus, dass bis 2030 34 der 58 Atomreaktoren im Land abgestellt werden können, auch ohne Anstieg der Treibhausgasemissionen.

Franciaország 2030-ig 34 atomreaktort állít le az 58-ból. Miért nem építenek újakat?

1993-ban 430 reaktor működött világszerte, 2012-ben már csak 375. Vajon miért nem terveznek mostanában a civilizált világban újabb atomerőműveket? Mert nem éri meg. A világ a tisztább, olcsóbb energiaforrások felé mozdul.

A néhány folyamatban levő építkezés Európában már sokkal drágább, mint ahogy tervezték. Komolyabb atomerőmű-építési tervek csak Kínában és Oroszországban vannak, ahol egyébként sem döntő szempont a racionalitás.
Dinamó Műhely Merkelizmusnak mennie kell! 2015.03.01 19:43:45
A magyar progressziónak föl kell lépnie az európai politikai status quo ellen. Vissza kell szorítani a jelenlegi német politika hegemóniáját az európai döntésekben. A „merkelizmusnak” mennie kell. Nem lehet az európai politikai meghatározója újra a chamberlaini politika –…..
humboldt 2015.03.02 19:10:16
Mit is kell „merkelizmus” alatt érteni?
Már az rögtön érdekes, hogy „izmus”. Értem én, hogy lélektanilag könnyebb egy izmus ellen harcolni, de hogy pont egy német vezetőhöz kell ezt kapcsolni?
Ma Németország – és tegyük hozzá – Észak-Nyugat-Európa a világ egyik legélhetőbb, legdemokratikusabb, gazdaságilag és társadalmilag legkiegyensúlyozottab régiója. Igazi PÉLDAKÉP! Merkel, valamint az osztrák, holland, sakandináv kollégái – és a mögöttük álló százmilliónyi választó – ennek a régiónak aktív alakítója és karbantartója.
Természetes, hogy folyamatosan jelentkeznek újabb és újabb problémák, mivel a történelem nem fejeződött be a 8. osztályban.
A periférián persze hatványozottan jelentkeznek a gondok , aminek újkori okát abban látom – most ne menjünk bele a történelmileg kialakult felállásba - , hogy az odaáramló eu-s transzferek és hatalmas hitelek döntő részét pazarlóan, gondatlanul, gondtalanul, korrupt illetve populista módon költötte el a helyi „elit”. A pénzeket nem a társadalom felzárkóztatására, oktatására, versenyképessé tételére fordították, ami által nagyságrenddel jobb lehetne a periféria tőkevonzó képessége és végeredményben a jövedelemtermelő képessége.
A periféria elitje a pályázatok elnyerése mellett a populizmusban jeleskedik, hogy megtarthassa hatalmát, ami számára elsősorban az állami és eu-s pályázati pénzek elosztásának hatalmát jelenti. A populizmus nagyon drága dolog, de a periféria elitje számára ez nem gond, mert az árat valójában mindig mással fizetteti meg: legyen az a helyi adóalany, akit adóztat, legyen az a hitelező, akinek pénzét esetleg nem fizeti vissza, vagy legyen az az európai unió, akinek tulajdonképpen „kötellessége” is küldeni a pénzt.
Mit ért a periféria elitje „több Európa” alatt? Talán több pénzt? Gyanítom, hogy igen! De úgy, hogy aki adja, az ne adjon tanácsot, és ne is akarja tudni, mire megy el!
De mégis, kitől várjunk tanácsot, ha baj van?
Az észak-nyugati társadalmak választott képviselőitől, vagy a perifériák mohó és populista elitjétől?
A temérdek „ingyen” pénz, vagy a temérdek „olcsó” hitel édes méregként hat a periféria gazdaságára, és főleg társadalmára. Pazarlás, hanyagság, mohóság, korrupció jár vele.
A periférián népszerű csúsztatás, hogy az európai észak-nyugat, kiemelten Németország az Euro legfőbb nyertese, ezért hát fizessen is, lehetőleg sokat és főleg szó nélkül.
Szögezzük le: Németország akkor is jól állt és export-világbajnok volt, amikor még egy periferiális ország sem volt tagja a „európai közösségnek”. Németország akkor is jól állt, amikor az Euro még sehol sem volt. Németország sírva-zokogva adta fel saját pénzét, a stabilitás és jólét szimbólumát. A Német Márka a világ egyik legkeményebb pénze volt. Németország nem a pénzének folyamatos leértékelésével kívánt versenyezni a világban, hanem a minőséggel. Németország azért lehet nyertese bármelyik pénzrendszernek, mert fáradhatatlanul kutat, fejleszt, reszel, csiszol, tanul, alkalmazkodik. Közben takarékos, de sokat költ oktatásra, komolyan veszi a társadalmi mobilitást, példamutató a demokratikus intézmények működtetésében, nem tűri a korrupciót. Ez a siker titka. És mi mást is javasolhatna a perifériának, mint saját sikerének titkát?
Az európai puritán észak-nyugat a világ más nagy játékosaival versenyez: az észak-amerikai centrummal és a távol-keleti centrumokkal.
Azt világosan kell látni, hogy egyik centrum sem törődik annyit a saját perifériájával, mint a „merkelizmussal” fertőzött európai centrum.
Braun Róbertnek azonban sikerült megneveznie Európa ellenségét: merkelizmus.
Gratulálok!
Szerintem viszont Európa valódi ellensége: a periféria elitje (tisztelet a kivételnek), és azok a „szakértők”, akik erről a tényről megpróbálják elterelni a figyelmet.
ténytár.blog Bajban a kormány - eltelt egy év, megint nem csökkent az államadósság 2015.02.23 08:09:00
A Fidesz, még a 2010-es kormányváltás után egyik elsődleges céljául tűzte ki az államadósság csökkentését. Az adósságszabályban az 50 százalékos álomhatárt jelölték meg. Ehhez képest a valóság siralmas, úgy tűnik tavaly sem sikerült csökkentenie az államadósságot a…..
humboldt 2015.02.23 09:35:01
"...a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása után, körülbelül 2100 milliárd forintot fordítottak államadósság csökkentésre,..."

Itt ne felejtsük el azt az évi 300-400 milliárd forintot megemlíteni, ami korábban a manyup-ba folyt, de immár egyenesen a költségvetésbe áramlik.

Ez az összeg nagyjából 1500 milliárd Ft, ami további 5 százalékponttal vihette volna lejjebb az adósságrátát.

A felelőtlenséget (vagy mit) a nettó államadósság alakulásában lehet tettenérni a legjobban.

A nettó államadósság a GDP 73,1 százalékának megfelelő összeget tett ki a múlt év végén.

A bruttó államadósság 77,3 százalék volt, tehát a tartalékok a GDP 4 százalékára olvadtak!?

2010-ben ez az érték még 20% körül mozgott.

Foglaljuk össze:

Miközben

1. soha nem látott mennyiségű pénz érkezik az EU-ból,

2. soha nem látott mennyiségű adót szednek be,

3. az ország jobban teljesít folyamatosan,

az adósságállomány lényegében egyre nő.

Hoool vaaan aaa pééénz?
A Világgazdasági Intézet blogja Görögország lehet Európa megmentője 2015.02.17 16:53:52
A kontinens a görögöktől kapta nevét és kultúráját, amelyen felvirágozhatott. A mára alaposan megfogyatkozott szépségű Európába a görögök most új életet lehelhetnek… A piaci verseny a maga természeténél fogva az egyenlőtlenségek növekedése irányába hat. Az…..
humboldt 2015.02.17 20:04:49
Az USA-ban is nagy különbségek vannak az egyes tagállamok között gazdasági teljesítőképességük szerint. Hogy ne essen szét a valutaövezet, működtetik a transzfereket. Cserébe persze a központi adminisztráció, amely a transzfereket koordinálja, belenéz a rászorulók gazdálkodásába is. Ehhez meg is van a társadalmi-politikai kohézió: ők az amerikakiak.

Az európai centrumországok azt mondják: több transzfer, több beleszólás.

Az európai periféria azt mondja: több transzfer, kevesebb beleszólás.

Ez rokonok között is határeset.

Láttuk, az elmúlt évtizedekben hogyan működött a transzferek hasznosulása: néhány kivételtől eltekintve pocsékolás (kilátótornyok, stadionok), pazarlás (párhuzamosan futó autópályacsodák, viaduktok), korrupció, lenyúlás. Egy szűk elitt meggazdagodott – persze nem valódi piaci teljesítmény alapján-, a versenyképesség leromlott, a piaci jövedelmek csökkentek, az eladósodás folyamata beindult.

A hatékony felhasználás, ami a periféria versenyképességét növelné, elméletileg is kizárt, mert a pénzt valójában nem a piac allokálja, hanem a bürokrácia. A vállalatok nem kutatnak, reszelnek, csiszolnak, piaci mikrorepedéseket keresnek, hanem lesik a pályázatokat, az ingyenpénzt. A "siker" érdekében pedig kenik a pályázatírókat, a politikusokat, a köztisztviselőket, folyik a túlárazás, vagy éppen az alulárazás, a lenyúlás, az alvállalkozók bedöntése, a normális piaci folyamatok végletes torzítása.

Ha egy régióban vállalatok sokasága nem a piaci boldogulást, hanem a pályázati sikereket keresi, akkor ott csökkeni fognak a piaci jövedelmek, és tovább nő az ingyenpénztől való függőség.

Ha egy gazdaságban hosszú ideig nem a szorgalom és az etikus működés a domináns tényező, hanem a gátlástalanság és a bürokratikus kiszorítás, ott a kontraszelekció előbb-utóbb padlóra küldi az egész társadalmat is.

Ez az ingyenpénz paradoxona: túl azon, hogy sok esetben elnézett és felderítetlen köztörvényes bűncselekményről van szó (tehát végzetesen rombolja a morált is) a szabadon elkölthető transzferek édes méregként bénítják a periféria gazdaságát. Tulajdonképpen minél több az ingyenpénz, annál nagyobb arányú a versenypiac torzulása, annál nagyobb és makacsabb lesz a lemaradás a centrum gazdaságához képest, és annál nagyobb lesz a ráutaltság az újabb transzferekre.

Nézzünk körül itthon is: a magyar perifériák távolodnak a magyar centrumtól: mennyi transzfer kellene Komló, Ózd, Salgótarján versenyképessé tételéhez? Sajnáljuk talán magyar honfitársainktól a több transzfert? Tényleg több transzfer, és kevesebb beleszólás szünteti meg a periféria strukturális válságát?

Ezeket a kérdéseket dobta a gép. A játékos bizonytalannak tűnik, csak tippelni tud.
Európa, maradj talpon!
Dinamó Műhely Energiát és demokráciát! 2015.02.16 09:22:49
Az állampolgárok ugyanis csak akkor fogják átalakítani, racionalizálni, fenntarthatóvá tenni és a közösség érdekeihez igazítani energiafogyasztásukat, ha maguk is megismerik az energiatermelési lehetőségeket, maguk termelik meg az általuk felhasznált energiát és azzal…..
humboldt 2015.02.17 09:41:35
2. rész

12. Szóval ott tartottunk a 8. pontban, hogy évente mínusz 730 millió € a szaldó 21 éven keresztül. Az egyenlő: mínusz 15.330.000.000 €, tehát bő 15 milliárd € fix bukta.

13. Mivel a tényleges költségek minimum egyharmaddal a tervezett költségek felett lesznek - nagyon szerényen becsülve - a várható bukta 20 milliárd € körül lesz. És kiszállni sem lehet, tudjuk, a légycsapó!

14. Wladimir Sliwjak (orosz ökológus): világszerte 15 országban működnek szovjet-orosz technológiával épített atomreaktorok, és mindegyik rá van utalva a RosAtom-leány TWEL által dúsított uránra. Emiatt ezek az országok bizonyos energiafüggőségben vannak Oroszországtól.

Ennyit a energiafüggetlenségről és a diverzifikált energiapiacról.

15. Egy atomerőmű szakszerű lebontása sem filléres mulatság. A greifswaldi erőmű - kb. akkora, mint a paksi - lebontása 4 mrd €-t emészt fel. Paks esetében is eljön az idő, amikor ki kell csengetni ezt az összeget.

16. Az atomhulladék veszélytelen tárolása újabb 1-2 mrd €-ba fog kerülni valakinek.

17. Összegezve: a várható közvetlen bukta 20 mrd € lesz, a lebontás és a környezeti károk elleni védekezés további 5 mrd €-t jelentenek majd, tehát az utóbbi negyven év legjobb üzlete mínusz 25 milliárd € hozammal kecsegtet.

Paksi atom: a mínusz 25 milliárd euro-s üzlet

18. Ez akkor is mínusz 25 milliárd, ha több évtizedre oszlik szét a költség: évente minimum 700-800 millió € körüli plusz terhet jelent majd a mindenkori adófizetőknek. Unokáink is fizetni fogják. Visszasírjuk még a jó kis emberléptékű stadionépítéseket!

19. A felsőoktatásra manapság 400 millió €-t szánnak évente Magyarországon. Ez 100 millió €-val kevesebb, mint a drezdai műszaki egyetem éves költségvetése. Újabb pocsékolás helyett pl. a felsőoktatásra fordított összeget kellene megduplázni, megháromszorozni, hogy legyen valami ebből az országból.

20. Ez a döntés évtizedekig a naprakész technológiai fejlesztésektől, vagy pl. az oktatástól von el létfontosságú forrásokat, így Magyarországot gyakorlatilag örök időkre az európai perifériára sodorja.
humboldt 2015.02.17 09:36:41
1. rész

A legfőbb érv - azonban, talán, főleg, szerintem, miért ne -, amiért a Bibó-kollégisták hirtelen rácuppantak a projektre, az a végtelen mennyiségű beton, amit a család vállalkozásai építhetnek be az erőműbe, és az a végtelen mennyiségű kő, amit a népszerű, patinás kőbányász családi vállalkozás szállíthat Paksra. Van igazság tehát a huncutul mosolygó családfő kijelentésében, hogy ez lesz "az utóbbi negyven év legjobb üzlete".

"Varga Mihály … a köztévében már a kamat mértékét is elárulta. A miniszter elmondta: 21 év alatt sávos kamatozással 4, 4,5 és 4,9 százalékos kamattal kell majd visszafizetnünk azt az euróhitelt, amit Oroszország az atomerőmű bővítésére nyújt. Az első tizenegy évben négy százalék alatti eurókamatot mondott a miniszter (a NGM tájékoztatása szerint pontosan 3,95 százalék), a második szakaszban 4,5 százalékos lesz a kamat, a harmadik, befejező időszakban pedig 4,9 százalékos kamatozású lesz a hitel. Varga Mihály szerint a feltételek rendkívül kedvezőek az országnak, mert ilyen hosszú futamidejű hitelek a piacon nincsenek és olcsóbb is, mintha Magyarország venné fel.
Tíz évig épül majd a két blokk - beleértve a tervezésre, előkészítésre szánt első öt évet -, egy féléves beüzemelési idő van még 2025-ig és a 21 éves törlesztési idő 2046-ig tart, tehát 36 évre szóló megállapodásról van szó - hangsúlyozta a miniszter. A szerződés előtörlesztésre is lehetőséget ad - tette hozzá Varga Mihály. "

Akkor számoljunk!

1. 10 mrd € orosz hitel + 2,5 mrd más (drágább) hitel szükséges az építéshez. (egyébként még egyetlen atomerőmű sem készült el a világon a tervezett költségen belül, nem ritka a duplázódás sem). Ebből az építkezésből - ha beindult - kiszállni nem lehet, mert partnerünk rajta tartja kezét a gázcsapon, az olajcsapon, meg a légycsapón. (lásd még: Fehéroroszország, Ukrajna, Baltikum)

2. Gigantikus közbeszerzések esetén gigantikus a korrupciós veszteség: 70-80%-ból készül valami, 20-30% elszivárog. Az olyan beruházásoknál, ahol oroszok dominálnak, az arány hasonló, csak fordítva. (a matematikában ezt nevezik szocsi-együtthatónak.)

3. 2025-től 21 éves törlesztési idő áll rendelkezésre. Átlagosan 4,5% lesz a kamat az orosz hitelen, az egyszerűség kedvéért legyen a számításunkban a többi hitel kamata is 4,5%.

4. A tőketörlesztés évente: 595 millió €

5. A kamatfizetés évente (átlag): 295 millió €

6. A kettő együtt évente: 890 millió €

7. A paksi atomerőmű (kapacitás 2000 MW) 2012-es forgalma 184 mrd Ft (kb. 613 millió €), adózatlan eredménye 40 mrd Ft (kb. 133 millió €) volt.

8. Európában az áram piaci ára csökkent az utóbbi években. Ezen felül hazánkban rezsiharc dúl: folyton jóárasítják az áramot. Szakértők szerint a Pakson termelt áram költsége legalább kétszer magasabb lesz, mint a piaci ár. Tehát nagy bevételnövekedésre nem lehet számítani, legfeljebb a kapacitásbővülés arányában. Az új blokkok kapacitása 2400 MW lesz, ami 20%-kal nagyobb a jelenleginél, így a forgalom 735 millió €-ra, az adózatlan eredmény 160 millió €-ra ugorhat.

9. Van tehát jó esetben évente 160 millió € eredményünk, amiből 21 éven keresztül évente 890 millió € pénzt kell törlesztésre fordítanunk. A maradékot arra költjük, amire csak akarjuk. Valahogy így működött a Szovjetunióba irányuló sertésexport is - ahogy Hofi professzor elmagyarázta nekünk ("a 14 malac").

10. Pár évig a régi blokkok és az újak párhuzamosan termelnek, a többletet Németországba akarják majd exportálni. Németország per pillanat Franciaország után Európa második legnagyobb áramexportőre, annak ellenére, hogy pár év alatt hét atomerőművet vont ki a forgalomból. Ha időnként a szükség úgy hozza, Franciországból importál olcsón áramot. Ennyit az export-üzleti tervről.

11. World Nuclear Industry Status Report 2013: 1993-ban 430 reaktor működött világszerte, 2012-ben már csak 375. Vajon miért nem terveznek mostanában a civilizált világban újabb atomerőműveket? Mert nem éri meg. A világ a tisztább, olcsóbb energiaforrások felé mozdul.

A néhány folyamatban levő építkezés Európában már sokkal drágább, mint ahogy tervezték. Komolyabb atomerőmű-építési tervek csak Kínában és Oroszországban vannak, ahol egyébként sem döntő szempont a racionalitás.

Franciaország 2030-ig 34 atomreaktort állít le az 58-ból. Miért nem építenek újakat? Talán túl drága és túl veszélyes?
DiploMaci A formálodó új világrendet már a kínaiak vezetik 2014.10.14 08:35:36
A Financial Times online kiadása október 8-án egy érdekes gondolatkísérlettel jelentkezett. Az IMF legújabb kiadványa (World Economic Outlook) kapcsán a feltörekvő gazdaságokat egy új, hipotetikus G7-be tömörítették, és ez alapján készítettek összehasonlítást a…..
humboldt 2014.10.16 11:25:28
1. A vásárlóerő-paritásos GDP relatív (spekulatív) érték: a valódi, tényleges (abszolút) GDP értékéből a hazai (lokális) árszínvonal figyelembevételével állítják elő laboratóriumban.

2. Egy ország vásárlóerő-paritásos GDP értékének és az ország valódi, tényleges világgazdasági súlyának egymáshoz semmi köze, ezért erősen félrevezető összekeverni – és ilyen értelemben összehasonlítani – ezeket az adatokat. Próbáljon valaki Mercedes-t, Boeing-et, Kalasnyikovot vagy olajat venni a vásárlóerőparitásos rengeteg dollárjával! És ki akar Calcutta szélén putrit bérelni havi egy bigmac-ért?

3. Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-nek van értelme, mert valamennyire össze lehet hasonlítani az életszínvonalat a különböző országokban.

4. A vásárlóerő-paritásos GDP a szegény ember ópiuma. Arra szolgál, hogy úgy lássuk, nálunk (vagy Indiában) az élet nem is annyira rossz.

5. A BRIC fejlődési üteme látványos lehet most, mert hihetetlenül alacsony bázisról indul. A növekedés motorja extenzív jellegű (végtelen mennyiségű, olcsó munkaerő, vagy végtelen mennyiségű nyersanyag, kinél mi). Ehhez párosul a „régi G7” fizetőképes piaca, illetve a „régi G7”-ből kiinduló elképesztő mennyiségű FDI (és technológia) áramlás a BRIC-be.

6. A „régi G7” által kialakított gazdasági mechanizmusok, a szabad kereskedelem, a szabad tőkeáramlás tették lehetővé, hogy más országok egyáltalán kimozdulhassanak az elmaradottság béklyójából. Természetesen a globalizációval járó vadhajtásokat vissza kell nyesegetni, de azt látni kell, hogy globalizáció nélkül a BRIC sem lenne sehol.

7. A BRIC - ha folytatódik (?) a lendületes növekedés - előbb vagy utóbb beleesik a „közepes jövedelem” csapdájába. Már nem lesz olyan vonzó az FDI számára, viszont vonzóbb lesz, mint vásárló. A növekedési ütem a felzárkózóból lelassul követőbe. Az abszolút különbség egy szint elérése után nem csökken tovább, makacsul tartja magát.

8. Ha kimerülnek az extenzív lehetőségek, akkor már csak az intenzív lehetőségek maradnak, hogy folytatódjon az utolérési folyamat: innováció, innováció, innováció. Ehhez pedig nem kell más, mint a legszélesebb körű társadalmi mobilitás biztosítása (nem veszhet el egy tehetség, egy ötlet sem), a legszélesebb körű társadalmi párbeszéd intézményesítése, az oktatás kiemelt támogatása minden szinten, felszabadított, befogadó, inspiráló, toleráns társadalmi-gazdasági keretrendszer kialakítása – csak így jöhet létre hosszú idő alatt egy valóban produktív, mindig megújulni képes társadalom. A BRIC nem ebbe az irányba halad: a növekedés gyümölcseit egy szűk elit sajátítja ki, valami jut még a vékony felső-középosztálynak (ismerős?). A politikai berendezkedés is ennek a célnak felel meg, és ezt a mechanizmust konzerválja.

9. A „nyugati” civilizációban intézményesült legjobban a párbeszéd, ami lehetővé teszi a hibákkal való folyamatos szembenézést és az alkalmazkodást. A mai „nyugati” civilizáció – miden anomália ellenére – a legélhetőbb, ezért leghumánusabb berendezkedés minden eddigi kísérlet közül. A világ gazdasági és politikai menekültjei például nem a BRIC országokat keresik – vagy ők is tévednek?
Fent és lent - gátlástalan patriotizmus A felzárkózás egy mítosz 2014.09.26 12:33:00
A fejlett világhoz történő felzárkózás ígérete a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben egy mítosszá vált, és azt ma már annak eredeti hirdetői, a liberális értelmiség sem vallja. Az Orbán-rezsim működésével bevégződik a leleplezés, és elkezdődik a mítoszgyártás…..
humboldt 2014.09.27 01:11:08
A tőkeerő terén és az innovációs versenyben a centrum, a munka mennyiségi kínálatában és árában a távoli periféria diktál. Összességében a termelési tényezők várható alakulása nem teszi lehetővé a felzárkózást a centrumhoz.

Az átmeneti élénkülések eredményeit a periodikus válságok megsemmisítik. Gazdaságtörténeti tény: az esetleges, gyenge, pár évtizednyi konvergenciát rendre masszív divergencia követi: I. világháború – II. világháború – olajárrobbanások – a keleti blokk felbomlása – adósság- és hitelválság.

Az osztrák GDP 1960 óta csaknem 4,5-szeresére, a magyar GDP csak 3,8-szeresére nőtt, és jelenleg az olló éppen tovább nyílik.

A mélyben komoly erők hatnak, amik nem engednek felemelkedni a trendvonalról. Ez a realitás, lényegében ezer éve.

Magyarország számára a reális cél a leszakadás mérséklése, a régiós – félperifériás - szint megtartása.

A külföldi működőtőkék által indukált profitáramlások egyenlege természetesen a centrumnak kedvez.

A külföldi kölcsöntőkék kamatai is a centrum felé áramlanak.

A perifériába irányuló kohéziós transzferek ezt csak részben ellensúlyozzák. Ezen pénzek felhasználása egyébként elméletileg sem növelheti a periféria hatékonyságát, mert döntően nem a piac allokál, hanem a – korrupcióval erősen fertőzött – bürokrácia. Kifejezetten káros egy nemzetgazdaságnak, hogy számos vállalat a pályázást, az egyéni kijárást gyakorolja, nem a piaci alkalmazkodást. Ez is egy olyan mechanizmus, ami konzerválja a periféria hátrányát.

Az európai centrum - a puritán Észak-Nyugat - valójában nem is költhet többet a szükséges minimumnál az elmaradottabb déli és keleti régiók konvergenciájára, mert akkor maga is lemarad az észak-amerikai és az ázsiai centrumokkal szemben. Ez országon belül is így működik: Észak-Magyarország nem konvergál Közép-Magyarországhoz, Szicília nem konvergál Lombardiához, és Kína belső területei sem konvergálnak Pekinghez, hanem biztosítják a kimeríthetetlen, olcsó munkaerő-kínálatot a centrumok számára. A centrumnak jól jön a jóléti olló által generált migráció a perifériáról.

Az aktuális magyar gazdaságpolitika a centrum-periféria folyamatokon túl is gyengíti a növekedési potenciált: voluntarista, etatista, befektetés ellenes. Túlzott és improduktív az állami tőkeallokáció: termelő és szolgáltató cégek államosítása, stadionépítés, valódi verseny nélküli közbeszerzések, állami földek tényleges verseny nélküli bérbeadása és főleg a vele járó uniós pénzek átjátszása a hűbéreseknek, trafik-osztás, bank-osztás,stb.stb.stb..

Az eu-s pénzek nélkül számítva a beruházások aránya a GDP-hez mérten 15-17%-ra esett (optimális 20-24% lenne). A beruházások volumene közelíti az 1999-es szintet, és ami még sajnálatosabb, az 1979-es (!!!) szintet is.

A terlmelési tényezők: a tőke, a természeti adottságok, a munka és a technikai haladás mennyiségi és minőségi vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon egyik területen sem várható érdemi pozitív elmozdulás belátható időn belül. Hosszabb távon belső erőből egyedül a munkaerő minőségét lehetne emelni az oktatáson keresztül, illetve kedvező körülmények megteremtése esetén ismét nőhetnek a külföldi működőtőke-beruházások, ám ezen tényezők erősödése is csak a centrumtól való távolodás fékezésére lesz elegendő.

A történelmi előzmények: az öt évszázadnyi gyarmati sor, a vesztett háborúk, az általános bizalmatlanság mindenféle "idegennel" szemben, a centralizált rendszerek máig tartó, veszedelmes ölelése, a széthúzás, a hatalmi elitek és a választói tömegek vonzódása a paternalista megoldásokhoz mind ugyanabba az irányba mutatnak: Magyarország társadalma elveszti az esélyét is, hogy valaha felzárkózzon Nyugat-Európához.

A produktív, piaci, versengő, szociális, demokratikus, puritán kapitalizmus a periférián illúzió marad.

Magyarország – ha a jelenlegi irányba halad - a következő évtizedekben leszálló ágban lesz gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt, legjobb esetben stagnálás, pangás várható. Lesznek persze jobb éveink is közben, ha dől a pénz az EU-ból és veszik nyugaton az Audi-t, de alapvetően nem közelítünk a centrumhoz.

A magánfogyasztás és a közfogyasztás - egészségügy, oktatás, nyugellátás, tömegközlekedés, útfenntartás, közbiztonság - folyamatos lecsúszás után inkább balkáni szintre kerül.
humboldt 2014.09.27 22:43:35
@mobilus: igen, a jelenlegi irányba haladva elméleti esély sincs a felzárkózásra.
ténytár.blog Éllovasból sereghajtó: esélytelen a magyar felzárkózás 2014.06.17 08:01:00
Az IMF júniusban megjelent országjelentése nem bánt kesztyűs kézzel a magyar kormánnyal. A 98 oldalas dokumentum számos pontján megtalálhatóak az aggodalomra utaló jelek: továbbra is számos rendszerkockázat van a gazdaságban, a konvergencia nagyon lassú, a kormányzati programoknak…..
humboldt 2014.06.17 14:39:09
Egy ezer éves kérdés: mikor érjük utol a nyugatot?

(Az alábbi modell statikus, mivel nem veszi figyelembe azt a körülményt, hogy a régiók gazdasági erejének közeledése megával vonja a vásárlóerő-paritás kiegyenlítődését. Ez azt is jelenti, hogy a közeledés folyamata valójában jobban elnyúlik, mint amit a statikus modell alapján kiszámolunk. Most az egyszerűség és a szebb eredmény érdekében használjuk ezt a képletet. Egy dinamikus modellben a periféria növekedési grafikonja nem metszi a centrum növekedési grafikonját, hanem csupán nagyon lassan közelíti(ha egyáltalán). A modellünkben nem számolunk a periodikus válságok visszarendező hatásával sem (amikor általánban visszaáll az eredeti távolság), hogy ne vegye el végleg a kedvünket.)

A centrum GDP/fő(c) értéke (vásárlóerő-paritáson)
durván 2-szerese a periféria (Magyarország) GDP/fő(p) értékének:

(1) GDP/fő(c) = 2 * GDP/fő(p) (vásárlóerő-paritáson)(a csillag szorzást jelent)

Az európai periféria éves növekedési üteme (rp) legyen hosszú távon 1,5 %, ami – az elmúlt 150 év tapasztalatai ellenére – optimistán másfélszerese a hosszú távon lassuló centrum 1 %-os növekedési ütemének (rc).

Az n-edik évben a GDP/fő így néz ki a két régióban:

GDP/fő(c) * (1+ rc)az n-ediken és GDP/fő(p) * (1+ rp)az n-ediken

Azt szeretnénk, hogy ez a két érték egyenlő legyen az n-edik évben, ami így az utolérés éve:

(2) GDP/fő(c) * (1+0,01)az n-ediken = GDP/fő(p) * (1+0,015)az n-ediken // helyettesítünk az (1) egyenlet alapján:

(3) 2 * GDP/fő(p) * (1+0,01)az n-ediken = GDP/fő(p) * (1+0,015)az n-ediken // osztunk GDP/fő(p) -vel:

(4) 2 * 1 * (1+0,01)az n-ediken = 1 * (1+0,015)az n-ediken // rendezünk: osztunk (1+0,01)az n-ediken -nel

(5) 2 = (1,015)az n-ediken / (1,01)az n-ediken = ((1,015)/ (1,01))az n-ediken = (1,015/1,01)az n-ediken // osztunk a zárójelen belül:

(6) 2 = 1,00495 az n-ediken // keressük n-t, vagyis a 2-nek az 1,00495 alapú logaritmusát:

log1,00495 "2" = n = 140,36 év

Vagyis tartósan kedvező körülmények között – és meg kell jegyeznünk, az elmúlt 150 évben nem volt ilyen tartós helyzet - nem is tart egészen másfél évszázadig, amíg Magyarország utolérheti a centrumot. Nagy buli lesz 2154. október 20-án.

Ne legyünk komolytalanok!

Elég megcélozni az EU átlagát, aminek jelenleg a 62 százalékán állunk. A képlet így néz ki: mivel 100% : 62% = 1,6 , ezért

log1,00495 "1,6" = n = 95,18 év

Vagyis tartósan kedvező körülmények között nem is tart egészen egy évszázadig, amíg Magyarország utolérheti az EU-átlagot. 2109. december 26-án nagy buli lesz.

Ha a növekedési rátánk kitartóan 3% lenne, miközben a környezetünké és a legfontosabb gazdasági partnereinké csak 2% – tehát évtizedeken keresztül az uniós növekedési átlag fölött növekednénk 50 százalékkal, amire a történelemben még nem volt példa -, akkor is 50 év lenne az időtartam, mialatt megközelítenénk az EU átlagát az életszínvonal tekintetében. A tartósan 3 %-os növekedést azonban gyakorlatilag kizárhatjuk - ha őszinték vagyunk.

Az EU átlagának elérése már csak azért is bűvészmutatvány lenne, mert az egy dinamikus nagyság, egy felfelé mozgó célpont. A velünk egy pályán versenyző összes többi ország tolja felfelé az átlagot. Recesszió idején – amiből mi biztosan nem maradunk ki - csökkenhet az átlag. Egy bármilyen átlag elérése azt feltételezi, hogy miközben mindenki állva bámészkodik, mi ludovikás huszártiszt módjára elnyargalunk.

Előzési és utolérési tündérmesével a politikai vezetők nem áltathatják tovább a társadalmat. Hamis illúziók számos rossz választáshoz vezettek eddig is. A „jóléti rendszerváltás”, a „hét százalékos növekedés” az „egymillió új munkahely” mind olyan ígéret, amiben csak csalódni lehet.

Magyarország helye a félperiférián betonba van öntve.
Haza és Haladás Blog A Paksi Atomerőmű II. tervezett beruházásának elemzése 2013.10.12 10:44:27
  A Paksi Atomerőmű jelenlegi megnövelt teljesítményű blokkjainak meghosszabbított élettartama is lejár a 2030-as években, így szükség lesz a kieső baseload (tehát folyamatosan üzemelő, áramot termelő) kapacitás, 2000 MW pótlására. Pótlására és nem pedig…..
humboldt 2014.03.08 23:42:14
Akkor számoljunk!

1. 10 mrd € orosz hitel + 2,5 mrd más (drágább) hitel szükséges az építéshez. (egyébként még egyetlen atomerőmű sem készült el a világon a tervezett költségen belül, nem ritka a duplázódás sem). Ebből az építkezésből - ha beindult - kiszállni nem lehet, mert partnerünk rajta tartja kezét a gázcsapon, az olajcsapon, meg a légycsapón. (lásd még: Fehéroroszország, Ukrajna, Baltikum)

2. Gigantikus közbeszerzések esetén gigantikus a korrupciós veszteség: 70-80%-ból készül valami, 20-30% elszivárog. Az olyan beruházásoknál, ahol oroszok dominálnak, az arány hasonló, csak fordítva. (a matematikában ezt nevezik szocsi-együtthatónak.)

3. 2025-től 21 éves törlesztési idő áll rendelkezésre. Átlagosan 4,5% lesz a kamat az orosz hitelen, az egyszerűség kedvéért legyen a számításunkban a többi hitel kamata is 4,5%.

4. A tőketörlesztés évente: 595 millió €

5. A kamatfizetés évente (átlag): 295 millió €

6. A kettő együtt évente: 890 millió €

7. A paksi atomerőmű (kapacitás 2000 MW) 2012-es forgalma 184 mrd Ft (kb. 613 millió €), adózatlan eredménye 40 mrd Ft (kb. 133 millió €) volt.

8. Európában az áram piaci ára csökkent az utóbbi években. Ezen felül hazánkban rezsiharc dúl: folyton jóárasítják az áramot. Szakértők szerint a Pakson termelt áram tényleges költsége jóval magasabb lesz, mint a piaci ár. Tehát nagy bevételnövekedésre nem lehet számítani, legfeljebb a kapacitásbővülés arányában. Az új blokkok kapacitása 2400 MW lesz, ami 20%-kal nagyobb a jelenleginél, így a forgalom 735 millió €-ra, az adózott eredmény 160 millió €-ra ugorhat.

9. Van tehát jó esetben évente 160 millió € eredményünk, amiből 21 éven keresztül évente 890 millió € pénzt kell törlesztésre fordítanunk. A maradékott arra költjük, amire csak akarjuk. Valahogy így működött a Szovjetunióba irányuló sertésexport is - ahogy Hofi professzor elmagyarázta nekünk ("a 14 malac").

10. Pár évig a régi blokkok és az újak párhuzamosan termelnek, a többletet a Bibó-kollégisták Németországba akarják exportálni. Németország per pillanat Franciaország után Európa második legnagyobb áramexportőre, annak ellenére, hogy pár év alatt hét atomerőművet vont ki a forgalomból. Ha időnként a szükség úgy hozza, Franciországból importál bagóért áramot. Ennyit az export-üzleti tervről.

11. 1993-ban 430 reaktor működött világszerte, 2012-ben már csak 375 (World Nuclear Industry Status Report). Vajon miért nem terveznek mostanában a civilizált világban újabb atomerőműveket? Mert nem éri meg. A civilizált világ a tisztább, olcsóbb energiaforrások felé mozdul.

A néhány folyamatban levő építkezés Európában már sokkal drágább, mint ahogy tervezték. Komolyabb atomerőmű-építési tervek csak Kínában és Oroszországban vannak, ahol egyébként sem döntő szempont a racionalitás.

Franciaország 2030-ig 34 atomreaktort állít le az 58-ból. Miért nem építenek újakat? Talán túl drága és túl veszélyes.

12. Szóval ott tartottunk a 8. pontban, hogy évente mínusz 730 millió € a szaldó 21 éven keresztül. Az egyenlő: mínusz 15.330.000.000 €, tehát bő 15 milliárd € fix bukta.

13. Mivel a tényleges költségek minimum egyharmaddal a tervezett költségek felett lesznek - nagyon szerényen becsülve - a várható bukta 20 milliárd € körül lesz. És kiszállni sem lehet, tudjuk, a légycsapó!

14. Wladimir Sliwjak (orosz ökológus): világszerte 15 országban működnek szovjet-orosz technológiával épített atomreaktorok, és mindegyik rá van utalva a RosAtom-leány TWEL által dúsított uránra. Emiatt ezek az országok bizonyos energiafüggőségben vannak Oroszországtól.

Ennyit a energiafüggetlenségről és a diverzifikált energiapiacról.

15. Egy atomerőmű szakszerű lebontása sem filléres mulatság. A greifswaldi erőmű - nagyságrendileg akkora, mint a paksi - lebontása 4 mrd €-t emészt fel. Paks esetében is eljön az idő, amikor ki kell csengetni ezt az összeget.

16. Az atomhulladék veszélytelen tárolása újabb 1-2 mrd €-ba fog kerülni valakinek.

17. Összegezve: a várható közvetlen bukta 20 mrd € lesz, a lebontás és a környezeti károk elleni védekezés további 5 mrd €-t jelentenek majd, tehát az utóbbi negyven év legjobb üzlete mínusz 25 milliárd € hozammal kecsegtet.

Paksi atomerőmű-bővítés: a mínusz 25 milliárd euro-s üzlet

18. Ez akkor is mínusz 25 milliárd, ha több évtizedre oszlik szét a költség: évente minimum 700-800 millió € körüli plusz terhet jelent majd a mindenkori adófizetőknek. Unokáink is fizetni fogják. Visszasírjuk még a jó kis emberléptékű stadionépítéseket!

19. A felsőoktatásra a Bibó-kollégisták kb. 400 millió €-t szánnak évente. Újabb pocsékolás helyett ezt a pénzt kellene megduplázni, megháromszorozni, hogy legyen valami ebből az országból.
Pénzügyi Szemle Online Blog Itt a Magyarország számára is követendő recept 2014.03.05 08:31:00
Még soha egyetlen feltörekvő piac sem vált fejlett országgá úgy, hogy a külföldtől és a külföldi tőkétől várta a megváltást.Az elmúlt egy hónapban mást sem hallottunk a feltörekvő piacokkal kapcsolatban, mint hogy eljött számukra a vég, mondván a fejlett világ…..
humboldt 2014.03.05 10:22:19
"A könnyebbik utat követve még soha senkiből nem lett fejlett ország, és vajon mi lenne annál könnyebb, mint úgy finanszírozni egy fellendülést, hogy az adott ország kölcsön vesz külföldről és abból igyekszik megvalósítani a növekedését."

Igen, a kölcsöntőke, amit alapvetően az állami bürokrácia allokál, és soha nem térül meg, valóban ölni tud. Ez bármilyen színezetű kormányzás esetén fennáll.

Amire viszont égető szükség van, az a külföldi MŰKÖDŐTŐKE, amit a jelenlegi kormány politikája taszít.

A terlmelési tényezők: a belföldi tőke, a hazai természeti adottságok, a munkaerő és a technikai haladás mennyiségi és minőségi vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon egyik területen sem várható érdemi pozitív elmozdulás belátható időn belül.

Hosszabb távon belső erőből egyedül a munkaerő minőségét lehet emelni a közoktatási, felsőoktatási és szakképzési rendszer piacorientált fejlesztésén keresztül, illetve kedvező körülmények megteremtése esetén ismét nőhetnek a külföldi működőtőke-beruházások.

Ám ezen tényezők erősödése is csak a centrumtól való távolodás fékezésére lesz elegendő.

Ha a munkaerő minőségét erodálja és a külföldi működőtőkét taszítja a kormányzás, abból egy nagyon szomorú történet lesz.
ténytár.blog Matolcsy fergeteges négy éve 2014.02.27 08:08:00
A kormányzati ciklus végére eljött az az idő, hogy mindenki learassa, amit vetett. Az unortodoxia pápájának is van mit aratnia, mi pedig itt a Ténytárnál úgy ujjongunk, mint a játékos kis tigrisek, hiszen Matolcsy Györgyről írni mindig hálás feladat. Bár a miniszterelnök…..
humboldt 2014.02.27 10:11:07
ténytár.blog Gazdaság: kormányzati költés pörgeti a GDP-t? 2014.02.19 08:01:00
A múlthéten megjelent KSH gyorsbecslés alapján 2013-ban 1,1 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék, amely valamelyest magasabb volt az elemzői várakozásoknál. A relatíve kedvező adathoz hozzájárult az utolsó negyedév teljesítménye is: év/év alapon 2,7 százalékkal, míg…..
humboldt 2014.02.20 17:08:31
1. Gratulálunk az 1,1%-os sikerhez, és további jó időjárást kívánunk!

2. Az össztermék növekedése a termelési tényezők alakulásától függ:

termelési függvény: {tőke (K); természeti tényezők (N); munka (L); technikai haladás (λ)}

f(GDP)={K;N;L;λ}

Vegyük sorra a tényezőket:

2.1. Belföldi tőke, külföldi tőke, működőtőke, kölcsöntőke (K)

2.1.1. A belföldi nemzeti tőke nem tud érdemben nőni az állam, a vállalatok és a háztartások adósságállománya, valamint a gyenge megtakarítási képesség miatt.

2.1.2. A külföldi működőtőke (FDI) a szabadságharc miatt kerüli az országot (a 2012-es kiugró FDI-adat döntően átfolyó tőkének köszönhető). A korábban befektetett külföldi működőtőkék által indukált profitáramlások egyenlege természetesen a centrumnak kedvez.

A külföldi kölcsöntőkék kamatai is a centrum felé áramlanak.

A perifériába irányuló kohéziós transzferek ezt csak részben ellensúlyozzák. Ezen pénzek felhasználása egyébként elméletileg sem növelheti a periféria hatékonyságát, mert döntően nem a piac allokál, hanem a – korrupcióval erősen fertőzött – bürokrácia. Kifejezetten káros egy nemzetgazdaságnak, hogy számos vállalat a pályázást, az egyéni kijárást gyakorolja, nem a piaci alkalmazkodást. Ez is egy olyan mechanizmus, ami konzerválja a periféria hátrányát.

A beruházások aránya a GDP-hez mérten 15-17%-ra esett (legalább 22-25% kellene). A beruházások volumene közelíti az 1999-es szintet, és ami még sajnálatosabb, az 1979-es (!!!) szintet is.

2.2 Természeti tényezők (N)

Magyarország nem rendelkezik jelentős ásványkinccsel, és semmi nem utal arra, hogy ez a helyzet a jövőben érzékelhetően jobb lesz. Az idegenforgalmi adottságok (hegyek, vizek) nemzetközi összehasonlításban gyengék. A mezőgazdasági adottságok jók, ám – tekintettel a hosszabbodó, egyre melegebb, egyre szárazabb nyarakra – fejlett öntözőrendszer nélkül nem lehet egyenletesen kimagaslót produkálni.

Miután uniós pénzekből felújítottuk a főtereket, felállítottuk az emlékműveket és a Kossuth téren visszaköszön a remek múlt, gondolni kellene egy földeket behálózó csatorna- és víztározórendszerre is, amivel az árvíz és a belvíz elleni küzdelem is hatékonyabb lehetne.

2.3 Munkaerő (L)

A munkaerő kínálata mennyiségben a lakosság fogyása, ezen belül a nehezen integrálódó népesség arányának növekedése, az egészségi és mentális állapot romlása, az öregedés és a kivándorlás miatt csökken, minőségben az oktatási rendszer állami-klerikális átszabása, az egyetemek sorvasztása, az agyelszívás és agyelűzés miatt romlik. A foglalkoztatási ráta tragikusan alacsony. Az ambiciózus aktívak elvándorlása fokozódik.

2.4. Technikai haladás (λ)

A technikai haladás csak követő vagy lemaradó lehet a centrumhoz képest. Az anyavállalat (centrum) marad a K+F-központ a leányvállalattal szemben, valamint a leányvállalatnál (a periférián) elért kutatási eredmények is az anyavállalat tulajdonában maradnak (szabadalmi jogok). A centrumban a munkabérek magasak, a munkanélküliség alacsony, a vállalatok folyamatosan törekednek a munkaerő technikai helyettesítésére, a műszaki fejlesztésre. A periférián ez a nyomás nincs meg (alacsonyabb bérek, magasabb munkanélküliség, inflatorikus környezet), a vállalatok kényelmesebbek. A periféria hagyományosan inflálással igyekszik csökkenteni az adósságát, illetve pénzének leértékelésével igyekszik helyreállítani a versenyképességet. Ez azonban leveszi azt a nyomást a vállalatokról, hogy kizárólag technikai haladással, hatékonyságnöveléssel tartsanak lépést a piaccal. Mindezek a hatások bebetonozzák a periféria hátrányát.

A technikai haladás motorja az innovációs aktivitás. Jellemző adat az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO) benyújtott szabadalmi bejelentések száma.

2012-ben az EPO-nál bejelentett szabadalmak száma egymillió főre vetítve Ausztriában 220, Hollandiában 300, Németországban 330, Finnországban 350, Svédországban 360, Luxemburgban 780, Svájcban 830.

Magyarországon 10 (tíz) darab.

A technikai haladás és a munkaerő általános minősége szempontjából kulcsfontosságú a felsőoktatás.

A legszélesebb társadalmi körnek a legszélesebb hozzáférés a legmagasabb szintű tudáshoz: ez együtt a nemzeti versenyképesség megőrzésének a záloga.

A társadalom átlagos képzettségének emelése csupán a szükséges minimum, hogy egyáltalán versenyben maradhasson az ország. Minőségi beruházásokra is szükség van. Ha a korszerű termelőeszköz nem jön a minőségi munkaerőhöz, akkor a minőségi munkaerő megy a korszerű termelőeszközhöz.

ÖSSZEGZÉS:

A terlmelési tényezők: a tőke, a természeti adottságok, a munka és a technikai haladás mennyiségi és minőségi vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon EGYIK TERÜLETEN SEM várható érdemi pozitív elmozdulás belátható időn belül. Hosszabb távon belső erőből egyedül a munkaerő minőségét lehet emelni, illetve kedvező körülmények megteremtése esetén ismét nőhetnek a külföldi működőtőke-beruházások, ám ezen tényezők erősödése is csak a centrumtól való távolodás fékezésére lesz elegendő.
DiploMaci Jóból is megárt a sok? Kereszttűzben a németek 2014.02.18 07:55:00
Tavaly év vége óta jelentős bírálatok kereszttüzébe került az Európa Unió egyik legpedánsabb tanulójának számító Németország. A főként amerikai kezdőlökéssel megindított kritikaáradat – amely azóta az Unión belül is igen jó táptalajra lelt – éles hangon felszólal…..
humboldt 2014.02.20 11:33:30
1. Egyébként a német exportdinamikának köszönheti Magyarország is - az itt termelő német autóipar közvetítésével -, hogy nem szakadt be erősebben a magyar gdp.

2. Az export-többlet végeredményben termékben kifejezett versenyképesség. Entschuldigung.

3. Pénzügyi síkon az export-többlet hitelnyújtásként jelenik meg, mivel a külvilág összességében - országonként természetesen óriási a szóródás - nem tudta ekvivalens értékű termékekkel ellentételezni a német termékeket, így nem juthatott ekvivalens mennyiségű bevételhez sem.

4. Ha a külvilág a németektől pénzügyi segítségre - kvázi hitelnyújtásra - tart igényt, akkor tudomásul kell vennie a német export-többletet (és megtakarító-képességet), ahelyett, hogy ekézi a gazdaságpolitikájukat.

5. Az export-többlet a német külkereskedelemben két módon tűnhetne el:

- a németek visszafogják magukat, vagy
- a külvilág felzárkózik.

Első esetben nemcsak Németország, hanem egész Európa, és valamennyire az egész világgazdaság is megroppanna, beláthatatlan következményekkel.

A második esetet csak azért említettem, hogy nagyobb legyen a választék, de igazából nem nagy a realitása.

6. Tehát az egyes országoknak - akik "szenvednek" a német export-többlettől - azt javasolnám, hogy tanuljanak, tanuljanak, tanuljanak, és egyszer majd, ha versenyképesen termelnek, magától megoldódik a problémájuk.

7. Versenyképesek pedig akkor lehetnek, ha például nem annyit költenek az EGÉSZ felsőoktatásukra, mint az EGY darab drezdai műszaki egyetem, nem stadionokat építgetnek országszerte, nem költenek gigantikus összeget soha meg nem térülő enrgetikai beruházásra, és a többi, és a többi.
Pénzügyi Szemle Online Blog Így látják mások az egykulcsos adót 2014.02.18 08:31:00
Az egykulcsos szja bevezetése egy olyan fejlett gazdaságban, mint az USA elhibázott döntés lenne, Magyarország azonban logikus lépést tett a bevezetéssel.Parázs vita kerekedett a magyar egykulcsos adóról írt posztjaink kapcsán - az első cikk itt olvasható, a második itt érhető el…..
humboldt 2014.02.18 10:48:11
Az erős középosztály esete az egykulcsos eszjéával

Az „ERŐS KÖZÉPOSZTÁLY” szlogenjével bevezetett lineáris jövedelemadó-rendszer

1. harmadik világra jellemző különbségeket gerjeszt;

2. a közterhek elosztása vonatkozásában erkölcstelen;

3. lényegében a főhivatalnoki, államigazgatási „felső-középosztály”, a „szpáhik” közpénzen történő megvásárlásának eszköze;

4. szándékolt, vagy nem szándékolt mellékhatásként a nagyvállalatok magasabb beosztású alkalmazottainak is kedvez, némi kárpótlásként azért, hogy a nyugdíjpénztári megtakarításaikat elkonfiskálta a kormány.

5. A hazai terméket fogyasztó és az itthon megtakarító "erős középosztály" létezése azonban nemcsak Magyarországon, jellemzően az egész periférián illúzió.

6. A személyi jövedelemadó kiengedésével felszabaduló százmilliárdok nem találják meg az utat a "középosztálytól" a vállalatokig sem a fogyasztási, sem a megtakarítási ágon. A csekély megtakarítást is az állam hitelkereslete szívja el a vállalatok elől. Akinek az egykulcsos szja jóvoltából van mit megtakarítania, az szédületes kamatozású állampapírt vesz, amiből az állam az egykulcsos szja által ütött gigantikus lyukat tömködi. Így megy ez körbe-körbe, amíg valami nem kerül a küllők közé.

7. Az egykulcsos szja miatt keletkező költségvetési hiányt a kötvénykibocsátáson kívül a hitelezésre, beruházásra, innovációra képes külföldi vállalatok, bankok fosztogatásával teremti elő a kormány, amivel tovább súlyosbodik a beruházási helyzet.

8. Az aggregált kereslet pedig azért csökken (jobb esetben stagnál), mert a társadalom többségének jövedelmi helyzete reálértelemben romlott.

9. A hatalomgyakorlás szempontjából célszerű, hogy a politikai osztály és az államapparátus nagykanállal ehessen a fazékból.

10. Az egykulcsos szja-rendszer gazdaságösztönzés szempontjából tehát HATÁSTALAN, az erre való hivatkozás csak a valódi szándék leplezését szolgálja. Az egykulcsos szja a jelenlegi kormányzat egyik legsúlyosabb gazdaságpolitikai tévedése, amihez társadalompolitikai-ideológiai okból és hatalompolitikai megfontolásból ragaszkodik.

Az egykulcsos szja mögött húzódó ideológia leképeződése egy olyan „nemzeti középosztály”-on alapuló társadalmi modell, ami már száz éve is avítt volt Európában:

- pár ezer fő a hatalmi és birtokos elit,
- pár tízezer fő a jól fizetett és lojális bütokrácia,
- pár százezer fő állami, ámde kiszolgáltatott alkalmazott,
- pár millió bizonytalan helyzetű kapaszkodó,
- és pár millió lecsúszó, anyagilag ellehetetlenülő, szellemileg apátiába süllyedő ember.

11. Az anyagilag stabil helyzetű, az államtól független, szélsőséges gondolkodástól mentes, autonóm emberek: egyszóval POLGÁROK száma néhány százezerre tehető, amit nem lehet széles középosztálynak nevezni.

12. Egy ellensúly nélküli kormányzásra törő hatalomnak nem is érdeke a kritikára képes, valódi középosztály megerősítése.

13. Széles középosztály nélkül pedig tényleg nehéz egy normális demokráciát üzemeltetni. Ez a periféria ördögi köre.

Rég nem látott cinizmus tükröződik abban a PERVERZ REDISZTRIBÚCIÓBAN, amit a jelenlegi kormány működtet.
humboldt 2014.02.19 10:01:12
@midnight coder: Sok szemponttal egyetértek, amiket felvetettél - pl. a képzett munkaerő elvándorlásának veszélye -, de ezek megoldására nem tartom ideális megoldásnak a lineáris adóredszert.

1. Az egyértelmű, hogy az egykulcsos szja gazdaságösztönzés szempontjából hatástalan, egyenesen kontraproduktív - mivel lefelé tolja az agregált belső keresletet.

2. Az adóbevételek többszáz milliárdos nagyságrendű kiesését ráadásul ellensúlyozni kell, különben elszalad a költségvetési hiány, az államadósság hamarosan kezelhetetlen mértékűvé duzzad (vagy tovább kell csökkenteni a közkiadásokat, ami viszont puskaporossá teheti a levegőt).

3. AZONBAN: az adókiesést ellensúlyozó kormányzati intézkedések, valamint az általános gazdaságpolitikai és politikai irányvonal drasztikusan visszafogják a beruházásokat, amik nélkül új munkahelyek nem jöhetnek létre.

4. Új beruházások nélkül a magasan képzett, nyelveket beszélő fiatalok sem látnak értelmes jövőt Magyarországon, emiatt nő a kivándorlási nyomás.

5. Cak az új termelőberuházások teremthetnék meg az esélyét, hogy a magasan képzett emberek olyan bért kaphassanak, amely progresszív adózás mellett is vonzó. A vállalatok képesek lennének vonzó bért kínálni a viszonylag kevés számú magasan képzett munkaerőnek, ha a viszonylag nagy számú alacsonyan képzett munkaerő számára nem kellene a lineáris adókulcs miatt megnövekedett bruttó bérnövekményt is kigazdálkodniuk.

6. Tehát a fejlett országokra jellemző, magasabb aggregált belső keresletet biztosító, erősebb társadalmi szolidaritást megjelenítő, erősebb társadalmi kohéziót és békét megvalósító progresszív adóztatás Magyarországon is fenntartható lenne - természetesen ésszerű kulcsokkal és sávokkal -, ha a külföldi és belföldi működőtőke számára vonzó lenne a befektetési környezet.

7. Az egy főre jutó külföldi működőtőke értéke Magyarországon 7.000 € körül van. Ez az érték a hasonlóan kis méretű belső piaccal rendelkező Dániában 20.000 €, Norvégiában 30.000 €, Írországban 40.000 €, Svájcban 50.000 €. Ezzel szemben Görögország 2000 €/fő, Románia 3000 €/fő.

8. El lehet dönteni, melyik irányba kívánunk haladni.

9. Hiszen tudjuk: az út nem vezet sehova - mi magunk megyünk rajta.
humboldt 2014.02.19 11:23:11
@konrada: Sok mindennel egyetértek - így is, úgy is meg lehet közelíteni a témákat. Ezért ilyen rettentően bonyolult a helyzet. Ez egy perifériás átok.

Ahogy a devizahitelezés felfuttatása fatális hiba volt, ahogy az államadósság elengedése fatális hiba volt, úgy a külföldi működőtőke elriasztása is fatális hiba minden szempontból. Ezek együtt olyan bénultságba kényszerítik a gazdaságot, hogy az atom adja a másikat.

Egy folyamatosan bővülő gazdaságban, folyamatosan bővülő foglalkoztatás mellett nem lenne gond egy progresszív adóztatás - persze okosan meghúzott sávhatárokkal és nem zsigerelő adókulcsokkal.
A rénszarvas magabiztossága Hová visz ez az út? 2014.02.18 18:12:42
A két puccos fekete autót megelőzi a vaskos porfelhő, amit előttük hömpölyget a hegy felől fújó lágy szellő. A bajszos paraszt megcsóválja a fejét, és eltartja magától a pipáját azzal, hogy majd folytatja, ha újra minden elcsendesedett. De az autók lelassítnak, a porgomolyag…..
humboldt 2014.02.19 08:48:12
Politikai kampány blog Felülmérik-e a közvélemény-kutatók a Fideszt? 2014.02.16 10:20:26
"Egyébként ez a Fideszt mindig erősen felülmérik is egy ostoba mítosz" - írta egy kommentelőm az előző bejegyzéshez. Ez az állítás kisebb utánajárással ellenőrizhető: a nagyobb munkát elvégezte helyettem Karácsony Gergely (még kutatóként) és Lakatos Zsuzsa 2006-ban, akik…..
humboldt 2014.02.17 11:09:58
1. Orbán átvette az irányítást az ország felett, mindegy, mit mérnek a kutatók, mindegy, ki nyeri a választást.

2. Ha véletlenül az ellenzék nyerné a választást egy hajszállal, akkor Orbán működtetni fogja az ellensúlyok rendszerét: alkotmánybíróság, bíróság, ügyészség, média, számvevőszék, költségvetési tanács, na és az utca. Az anyagi és az informális hatalma megvan hozzá. Egy olyan törvény sem menne át az alkotmánybíróságon, ami nem tetszik Orbánnak. Az ország kormányozhatatlanná válik.

3. Egy kétharmados ellenzéki győzelemet csak gazdasági-pénzügyi válsághelyzet eredményezhetne, ami jelenleg - köszönhetően a német gazdaságnak és a nemzetközi pénzbőségnek - nincs. Tartós, folyamatos lecsúszás, illetve távolodás az európai centrum színvonalától - az van, de ez nem látványos, nem ugrasztja a tömegeket. Akiknek nem tetszik a folyamat, azok közül százezrek inkább kivándorolnak.

4. A világháború után a marshall-terv keretében adott összeg a kedvezményezett 16 ország gdp-jének nem egészen 3 százalékát tette ki. Magyarország az EU-tól ÉVENTE megkapja ezt az összeget. Mégis ki ellen harcol Orbán - szavak szintjén? Képmutató politika a szavazatokért - mert valójában az Orbán-rendszer egyik legfontosabb anyagi tartópillérét az EU által finanszírozott közbeszerzések becsatornázása, meg például a földterület alapú támogatások jelentik. Ez pénz elegendő ahhoz, hogy egy jól szervezett minoritás (kb. 15%) dominálja az egész társadalmat.

5. Orbán több évtizedes jelenléte a magyar közéletben történelmi léptékű hatással lesz az országra: nyugat és kelet határán a mérleg kelet felé billen, ammak minden következményével együtt. A szakadék csak nőni fog, egy öregedő társadalom fogja rezignáltan várni az unokák hazautalásait.
törökgáborelemez 505. Atom és hatalom 2014.01.19 00:05:21
Kár erőlködni, a közvélemény nem fog felháborodni, bármennyire is szeretnék, nem lesz hatása az ellendrukkereknek, az emberek nagyon is jól tudják, mi az érdekük, Magyarországon az atomenergia a nyerő – írta ma egy rendszeresen kommentelő Fidesz-szimpatizáns a blog fb-oldalára.…..
humboldt 2014.02.12 10:22:33
Akkor számoljunk!

1. 10 mrd € orosz hitel + 2,5 mrd más (drágább) hitel szükséges az építéshez. (egyébként még egyetlen atomerőmű sem készült el a világon a tervezett költségen belül, nem ritka a duplázódás sem). Ebből az építkezésből - ha beindult - kiszállni nem lehet, mert partnerünk rajta tartja kezét a gázcsapon, az olajcsapon, meg a légycsapón. (lásd még: Fehéroroszország, Ukrajna, Baltikum)

2. Gigantikus közbeszerzések esetén gigantikus a korrupciós veszteség: 70-80%-ból készül valami, 20-30% elszivárog. Az olyan beruházásoknál, ahol oroszok dominálnak, az arány hasonló, csak fordítva. (a matematikában ezt nevezik szocsi-együtthatónak.)

3. 2025-től 21 éves törlesztési idő áll rendelkezésre. Átlagosan 4,5% lesz a kamat az orosz hitelen, az egyszerűség kedvéért legyen a számításunkban a többi hitel kamata is 4,5%.

4. A tőketörlesztés évente: 595 millió €

5. A kamatfizetés évente (átlag): 295 millió €

6. A kettő együtt évente: 890 millió €

7. A paksi atomerőmű (kapacitás 2000 MW) 2012-es forgalma 184 mrd Ft (kb. 613 millió €), adózatlan eredménye 40 mrd Ft (kb. 133 millió €) volt.

8. Európában az áram piaci ára csökkent az utóbbi években. Ezen felül hazánkban rezsiharc dúl: folyton jóárasítják az áramot. Szakértők szerint a Pakson termelt áram tényleges költsége jóval magasabb lesz, mint a piaci ár. Tehát nagy bevételnövekedésre nem lehet számítani, legfeljebb a kapacitásbővülés arányában. Az új blokkok kapacitása 2400 MW lesz, ami 20%-kal nagyobb a jelenleginél, így a forgalom 735 millió €-ra, az adózott eredmény 160 millió €-ra ugorhat.

9. Van tehát jó esetben évente 160 millió € eredményünk, amiből 21 éven keresztül évente 890 millió € pénzt kell törlesztésre fordítanunk. A maradékott arra költjük, amire csak akarjuk. Valahogy így működött a Szovjetunióba irányuló sertésexport is - ahogy Hofi professzor elmagyarázta nekünk ("a 14 malac").

10. Pár évig a régi blokkok és az újak párhuzamosan termelnek, a többletet a Bibó-kollégisták Németországba akarják exportálni. Németország per pillanat Franciaország után Európa második legnagyobb áramexportőre, annak ellenére, hogy pár év alatt hét atomerőművet vont ki a forgalomból. Ha időnként a szükség úgy hozza, Franciországból importál bagóért áramot. Ennyit az export-üzleti tervről.

11. 1993-ban 430 reaktor működött világszerte, 2012-ben már csak 375 (World Nuclear Industry Status Report). Vajon miért nem terveznek mostanában a civilizált világban újabb atomerőműveket? Mert nem éri meg. A civilizált világ a tisztább, olcsóbb energiaforrások felé mozdul.

A néhány folyamatban levő építkezés Európában már sokkal drágább, mint ahogy tervezték. Komolyabb atomerőmű-építési tervek csak Kínában és Oroszországban vannak, ahol egyébként sem döntő szempont a racionalitás.

Franciaország 2030-ig 34 atomreaktort állít le az 58-ból. Miért nem építenek újakat? Talán túl drága és túl veszélyes.

12. Szóval ott tartottunk a 8. pontban, hogy évente mínusz 730 millió € a szaldó 21 éven keresztül. Az egyenlő: mínusz 15.330.000.000 €, tehát bő 15 milliárd € fix bukta.

13. Mivel a tényleges költségek minimum egyharmaddal a tervezett költségek felett lesznek - nagyon szerényen becsülve - a várható bukta 20 milliárd € körül lesz. És kiszállni sem lehet, tudjuk, a légycsapó!

14. Wladimir Sliwjak (orosz ökológus): világszerte 15 országban működnek szovjet-orosz technológiával épített atomreaktorok, és mindegyik rá van utalva a RosAtom-leány TWEL által dúsított uránra. Emiatt ezek az országok bizonyos energiafüggőségben vannak Oroszországtól.

Ennyit a energiafüggetlenségről és a diverzifikált energiapiacról.

15. Egy atomerőmű szakszerű lebontása sem filléres mulatság. A greifswaldi erőmű - nagyságrendileg akkora, mint a paksi - lebontása 4 mrd €-t emészt fel. Paks esetében is eljön az idő, amikor ki kell csengetni ezt az összeget.

16. Az atomhulladék veszélytelen tárolása újabb 1-2 mrd €-ba fog kerülni valakinek.

17. Összegezve: a várható közvetlen bukta 20 mrd € lesz, a lebontás és a környezeti károk elleni védekezés további 5 mrd €-t jelentenek majd, tehát az utóbbi negyven év legjobb üzlete mínusz 25 milliárd € hozammal kecsegtet.

Paksi atomerőmű-bővítés: a mínusz 25 milliárd euro-s üzlet

18. Ez akkor is mínusz 25 milliárd, ha több évtizedre oszlik szét a költség: évente minimum 700-800 millió € körüli plusz terhet jelent majd a mindenkori adófizetőknek. Unokáink is fizetni fogják. Visszasírjuk még a jó kis emberléptékű stadionépítéseket!

19. A felsőoktatásra a Bibó-kollégisták kb. 400 millió €-t szánnak évente. Újabb pocsékolás helyett ezt a pénzt kellene megduplázni, megháromszorozni, hogy legyen valami ebből az országból.
humboldt 2014.02.14 09:19:29
@aum: Köszönöm a kiegészítést!

Akkor a végső bukta minusz 30 milliárd € is lehet - nem csodálkoznék.

Ez a döntés évtizedekig a naprakész technológiai fejlesztésektől, vagy pl. az oktatástól von el létfontosságú forrásokat, így Magyarországot gyakorlatilag örök időkre az európai perifériára sodorja.
A Forbes Magyarország blogja Paksi bővítés: mindent egy lapra 2014.02.13 15:22:26
Ha milliókért veszünk otthonra egy presszógépet, amihez utána olcsón szerezzük be a szemes kávét, akkor ettől olcsón isszuk naponta a feketét? Nem. Az atomerőmű is ilyen: ha már kifizettük a hiperdrága gépet, akkor hiába költünk utána keveset, olcsón már semmiképpen nem…..
humboldt 2014.02.14 09:03:31
1. 10 mrd € orosz hitel + 2,5 mrd más (drágább) hitel szükséges az építéshez. (egyébként még egyetlen atomerőmű sem készült el a világon a tervezett költségen belül, nem ritka a duplázódás sem). Ebből az építkezésből - ha beindult - kiszállni nem lehet, mert partnerünk rajta tartja kezét a gázcsapon, az olajcsapon, meg a légycsapón. (lásd még: Fehéroroszország, Ukrajna, Baltikum)

2. Gigantikus közbeszerzések esetén gigantikus a korrupciós veszteség: 70-80%-ból készül valami, 20-30% elszivárog. Az olyan beruházásoknál, ahol oroszok dominálnak, az arány hasonló, csak fordítva. (a matematikában ezt nevezik szocsi-együtthatónak.)

3. 2025-től 21 éves törlesztési idő áll rendelkezésre. Átlagosan 4,5% lesz a kamat az orosz hitelen, az egyszerűség kedvéért legyen a számításunkban a többi hitel kamata is 4,5%.

4. A tőketörlesztés évente: 595 millió €

5. A kamatfizetés évente (átlag): 295 millió €

6. A kettő együtt évente: 890 millió €

7. A paksi atomerőmű (kapacitás 2000 MW) 2012-es forgalma 184 mrd Ft (kb. 613 millió €), adózatlan eredménye 40 mrd Ft (kb. 133 millió €) volt.

8. Európában az áram piaci ára csökkent az utóbbi években. Ezen felül hazánkban rezsiharc dúl: folyton jóárasítják az áramot. Szakértők szerint a Pakson termelt áram költsége legalább kétszer magasabb lesz, mint a piaci ár. Tehát nagy bevételnövekedésre nem lehet számítani, legfeljebb a kapacitásbővülés arányában. Az új blokkok kapacitása 2400 MW lesz, ami 20%-kal nagyobb a jelenleginél, így a forgalom 735 millió €-ra, az adózott eredmény 160 millió €-ra ugorhat.

9. Van tehát jó esetben évente 160 millió € eredményünk, amiből 21 éven keresztül évente 890 millió € pénzt kell törlesztésre fordítanunk. A maradékot arra költhetjük, amire csak akarjuk. Valahogy így működött a Szovjetunióba irányuló sertésexport is - ahogy Hofi professzor elmagyarázta nekünk ("a 14 malac").

10. Pár évig a régi blokkok és az újak párhuzamosan termelnek, a többletet Németországba akarják majd exportálni. Németország per pillanat Franciaország után Európa második legnagyobb áramexportőre, annak ellenére, hogy pár év alatt hét atomerőművet vont ki a forgalomból. Ha időnként a szükség úgy hozza, Franciországból importál olcsón áramot. Ennyit az export-üzleti tervről.

11. World Nuclear Industry Status Report: 1993-ban 430 reaktor működött világszerte, 2012-ben már csak 375. Vajon miért nem terveznek mostanában a civilizált világban újabb atomerőműveket? Mert nem éri meg. A világ a tisztább, olcsóbb energiaforrások felé mozdul.

A néhány folyamatban levő építkezés Európában már sokkal drágább, mint ahogy tervezték. Komolyabb atomerőmű-építési tervek csak Kínában és Oroszországban vannak, ahol egyébként sem döntő szempont a racionalitás.

Franciaország 2030-ig 34 atomreaktort állít le az 58-ból. Miért nem építenek újakat? Talán túl drága és túl veszélyes.

12. Szóval ott tartottunk a 8. pontban, hogy évente mínusz 730 millió € a szaldó 21 éven keresztül. Az egyenlő: mínusz 15.330.000.000 €, tehát bő 15 milliárd € fix bukta.

13. Mivel a tényleges költségek minimum egyharmaddal a tervezett költségek felett lesznek - nagyon szerényen becsülve - a várható bukta 20 milliárd € körül lesz. És kiszállni sem lehet, tudjuk, a légycsapó!

14. Wladimir Sliwjak (orosz ökológus): világszerte 15 országban működnek szovjet-orosz technológiával épített atomreaktorok, és mindegyik rá van utalva a RosAtom-leány TWEL által dúsított uránra. Emiatt ezek az országok bizonyos energiafüggőségben vannak Oroszországtól.

Ennyit a energiafüggetlenségről és a diverzifikált energiapiacról.

15. Egy atomerőmű szakszerű lebontása sem filléres mulatság. A greifswaldi erőmű - kb. akkora, mint a paksi - lebontása 4 mrd €-t emészt fel. Paks esetében is eljön az idő, amikor ki kell csengetni ezt az összeget.

16. Az atomhulladék veszélytelen tárolása újabb 1-2 mrd €-ba fog kerülni valakinek.

17. Összegezve: a várható közvetlen bukta 20 mrd € lesz, a lebontás és a környezeti károk elleni védekezés további 5 mrd €-t jelentenek majd, tehát az utóbbi negyven év legjobb üzlete mínusz 25 milliárd € hozammal kecsegtet.

Paksi atom: a mínusz 25 milliárd euro-s üzlet

18. Ez akkor is mínusz 25 milliárd, ha több évtizedre oszlik szét a költség: évente minimum 700-800 millió € körüli plusz terhet jelent majd a mindenkori adófizetőknek. Unokáink is fizetni fogják.

19. A felsőoktatásra manapság 400 millió €-t szánnak évente Magyarországon. Ez 100 millió €-val kevesebb, mint a drezdai műszaki egyetem éves költségvetése. Újabb pocsékolás helyett pl. a felsőoktatásra fordított összeget kellene megduplázni, megháromszorozni, hogy legyen valami ebből az országból.
Dr. Erőss Gábor - új, bal, zöld Szovjetrendszer Pakstól az egyetemig 2014.02.03 13:07:38
Azoknak van igazuk, akik szerint az Orbán-rendszernek vannak ugyan előzményei, de mégis új, sajátos történeti alakzat. Ám azok sem tévednek, akiket a rendszer számos vonása az államszocializmusra emlékeztet. Az új szovjet atomerőmű, a burjánzó állami monopóliumok és az állami…..
humboldt 2014.02.04 19:23:47
@Fyall: Mindazonáltal - elismerve az általad mondottak igazságtartalmát -, mégiscsak a külföldi működőtőkeberuházások kritikus (nagy) tömege biztosíthatja KIZÁRÓLAG Magyarország számára a tartós növekedést, amiből lassan az egész társadalom profitálhat. Hazai "nemzeti" tőke egyszerűen nem áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségben. Külföldi működőtőke nélkül megnézhetjük magunkat. Olyanok lennénk, mint Albánai, Szerbia, és a hasonló "szabad" országok, ahonnan sikeresen riasztják el a külföldi befektetőket évtizedek óta.

Minőségi működőtőke pedig csak akkor jön, ha képzett tömegek állnak rendelkezésre, és egyébként meg barátságos a befektetési klíma.

Azt a munkalehetőséget, ami egy ilyen beruházás mentén jön létre, hívhatjuk szelemmi bérmunkának is, a lényeg, hogy valakinek megélhetést jelent, az államnak pedig járulékbevételt, szja-t.
humboldt 2014.02.04 11:42:18
Itt érdemes megállni egy gondolatra: Baden és Württemberg, XIX. század: Carl Benz édesapja mozdonyvezető volt, aki korán meghalt, a fiút édesanyja egyedül nevelte. Gottlieb Daimler apja vendéglős volt. Wilhelm Maybach árvaházban nőtt fel. Nem éppen a felső középosztály. Ezért nem veszhet el egyetlen tehetség sem!

Az ingyenességgel szemben nem lehet érv a diplomás kivándorlás. Az ország elhagyása nem lakodalmas menet, hanem a legtöbb esetben súlyos gazdasági kényszerhelyzet és családi tragédia. Mivel képtelenség - még az állami szférában is -, hogy az állam tízezerszámra garantálja a végzettségnek megfelelő munkahelyeket, ezért az is képtelenség, hogy az állam röghöz kösse a hallgatókat. Hihetetlen, hogy Európában egy olyan alapjogról, mint a szabad költözés, ádáz vitát kell folytatni az állammal.

Ha egy diplomás elmegy, mert nem talált munkát, legalább nem terheli a szociális rendszereket, talán még a szülőket is támogatni tudja. Például Törökországba és a balkáni országokba több milliárd eurót utalnak évente a kivándorolt családtagok. Ha viszont van megfelelő munka, akkor itthon adózik, a szaldó mindenképpen pozitív az állam számára.

Ha széles tömegek kizáródnak a felsőoktatásból, sokan már a középiskola után elhagyják az országot. Ők talán fizessék vissza a gimnáziumi képzés árát? Aki itthon marad, terheli a szociális rendszereket, szerencsésebb esetben betanított munkát végez.

Az alacsonyan képzett tömegek növelése arra predesztinálja az országot, hogy a tömegtermelő, összeszerelő jellegű beruházásokért versenyezzen Ázsiával, ami be is betonozza helyünket az európai periféria szélén. Ez lenne Magyarország helye?

Az egész társadalom feladata, hogy értékválasztásaival, hétköznapi, szakmai és politikai viselkedésével vonzó országot teremtsen a végzősök számára, az állam feladata pedig a vonzó beruházási környezet megteremtése, és akkor tényleg kevesen mennek el. Olyan országot kell teremteni, ahol – hazai híján – a külföldi működőtőke bátran terjeszkedhet, ezzel teremtve munkaalkalmat a magasan képzett munkaerőnek. Mindig lesz kivándorlás, a mérték változik attól függően, hogy milyenek a hazai kilátások. Ez a folyamat megatrend, nem lehet visszafordítani – a centrum-periféria viszony determinálja -, tehát alkalmazkodni kell hozzá.

Minden erőszakos kísérlet – mint például a diplomás jobbágyság intézménye - csak taszítóbbá teszi az országot. Befektetést kell vonzani, ami itthon tartja a mérnököt! A legtöbb tehetség pedig a legnagyobb merítésből kerülhet elő. Ezen a téren is nemzetközi verseny van: ha nagy tömeg kiszorul a felsőoktatásból, akkor sokan már egyetemre is külföldön fognak járni, és ők már biztosan nem jönnek haza.
humboldt 2014.02.04 11:42:21
A technikai haladás és a munkaerő általános minősége szempontjából kulcsfontosságú a felsőoktatás. A centrum országai ennek megfelelően kezelik ezt a területet.

Hogy mindjárt érzékeljük is a magyar felsőoktatás lemaradásának dimenzióját, elég egy adatot megjegyezni: a magyar felsőoktatás állami támogatása évről évre csökken, jelenleg évi 400 millió euro. Ez 100 millióval kevesebb, mint a drezdai műszaki egyetem éves költségvetése.

Az európai centrum sok egyetemén ingyenes az oktatás, csak a túlfogyasztók fizetnek. Sok helyen, ahol pedig van tandíj, ott marginális tétel a családok költségvetésében.

A legszélesebb társadalmi körnek a legszélesebb hozzáférés a legmagasabb szintű tudáshoz: ez együtt a nemzeti versenyképesség megőrzésének a záloga.

A középosztály nem töpreng azon, hogy az ő adójából vajon miért is tanulnak az alulról jövők, mert tudják: minél többen jutnak feljebb, annál többen biztosítják majd a vásárlóerőt az egész gazdaság számára, annál többen adják hozzá tudásukat a közös sikerhez, annál nagyobb merítésből választhat párt magának a középosztályos csemete. Végeredményben a középosztály valóban erősebb lesz. Nem veszhet el egy tehetség sem! Ellenkező esetben a fizika nyers törvényei működnek: gyorsuló mozgás lefelé. Minél nagyobb tömeg marad esélytelen és nincstelen, annál nagyobb erővel és egyre nagyobb mértékben húzza magával lefelé az egyre vékonyabb középosztályt. A legfelső jövedelmi réteg és a jómódú, képzett középosztály nem reprodukálja önmagát – sehol a világon, soha a történelemben -, így a létszám tartásához vagy a még kívánatosabb növeléséhez egyszerűen matematikailag szükségszerű a lentről jövők mobilitásának biztosítása.

Ma azok a leggazdagabb és legstabilabb országok Európában, ahol a reformáció hatására a leghamarabb vált általánossá a közoktatás, a tehetségek a lehető legnagyobb merítésből emelkedhettek ki.

A tankötelezettséget legkorábban a világon a német dél-nyugati, protestáns hercegségekben vezették be. Elsőként Württemberg (1559), Pfalz (1592), Strassburg (1598), Elzász, Szász-Gotha. Magyarországon 300 évvel később, Eötvös József minisztersége idején, 1868-ban vezették be az általános tankötelezettséget. A legversenyképesebb társadalmak évszázadok óta óriási erőfeszítéseket tesznek a tudás társadalmasításáért.

A periféria dilemmája, hogy milyen mértékben finanszírozza, vagy egyáltalán finanszírozza-e az állam a felsőoktatást, mert sok diplomás elmegy az országból, és oktatásuk ára így kidobott pénznek tűnik. A válasz: igen, finanszírozza minden erővel! Jelenleg a GDP fél százalékát sem költi az állam a felsőoktatásra. Az OECD-átlag másfél százalék. Így nem fogunk felzárkózni sehova. Természetesen nem csupán több pénz kell a felsőoktatásra, hanem hatékonyabb struktúrában kell a több pénzt elkölteni. Nem kell csodákra gondolni, hanem meg kell próbálni lemásolni a fejlett és az újabban sikeres országok felsőoktatását. Olyan egyszerű dolgokat kell megnézni, hogy egy adott méretű országban hány darab egyetem van, mekkora egyetemek vannak, mit tanítanak, a lexikális tudást sulykolják vagy inkább a problémamegoldó készségeket fejlesztik. Biztosan akadnak kevésbé fontos projektek az országban (pl. államosítások, stadionok, stb.), ahonnan át lehetne csoportosítani még egy százalékot, ha a tudásalapú társadalmakhoz akarunk felzárkózni. Ezt kell eldönteni!

Ha a piaci igényeknek megfelelő struktúrában több diplomás van az országban, szívesebben telepednek le magas hozzáadott értékű termelést és szolgáltatást végző vállalatok. A skandináv országok a drága, viszont magasan képzett munkaerejükkel sokkal több tőkét vonzanak, mint a déli országok az olcsó, de alacsonyan képzett tömegeikkel.

A felsőoktatás amerikai típusú finanszírozása egy olyan országban, ahol a középosztály sem tehetős, erősen kontraszelektál, lefojtja a társadalmi mobilitást. A felső középosztály ugyan megengedhetné magának ezt a luxust, azonban a felsőoktatás ezen a módon száz évet repülne vissza a történelemben. Sokan úgy gondolják majd, minek tanulni, a papa úgyis befizet. Mások úgy gondolhatják, minek tanulni, a papa úgysem tud befizetni. Az egyetem meg úgy gondolhatja, nem rúgom ki, mert ő fizet.

Mennyi képességet, ambíciót veszít el így a társadalom, amikor minden egyes tizedszázalékra szükség van a felzárkózáshoz!?

Ha a felsőoktatás nem közszolgáltatás, hanem privilégium, akkor túl sok tehetség vész el, és ez végzetes hiba egy olyan ország számára, amely nem képes úgy beszippantani a világ szellemi elitjét, mint az Egyesült Államok. A túlfogyasztást – amely minden ingyenes szolgáltatás esetén fennáll - teljesítményen alapuló szabályozással kell korlátozni. Csak a renitensek fizessenek!
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása