Adatok
bazaltrajongó
0 bejegyzést írt és 99 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A királyleánykát általában könnyű, üde, reduktív technológiával készült borként látjuk viszont a palackban és a pohárban, nem is emlékszem hirtelen, hogy valakitől kóstoltam volna magasabbra pozicionált tételt. Az egyébként kellemes, kedves, de extrát ritkán nyújtó királyleánykák tömegében Hepci…..
bazaltrajongó
2021.01.15 15:00:04
@zoli: Jancis Robinson, Julia Harding, José Vouillamoz Wine Grapes munka is terjeszti azt a vélekedést, miszerint a királyleányka nem egy és ugyanazon fajta lenne a fetească regală-val. Utánanéztem, mire alapíthatják azt a mikroszatellites információt, mely szerint nem egyezik meg a két fajta. Egy román szerzők által közölt cikkre találtam, melyben a mikroszatellit profil valóban eltér egy magyar kutatók által publikált cikkben közölt királyleányka mikroszatellit profiltól. José Vouillamoz eddig ment, ennyi már elég is volt neki, hogy ez jelenjen meg fent nevezett könyvben: "However, comparison of their DNA profiles shows that Királyleányka and Fetească Regală from Romania are distinct varieties (Vouillamoz)". Ugyanakkor, kontroll végett az ottonel muskotály profilja is szerepelt a román szerzők cikkében, és - láss csodát - pontosan ugyanúgy tért el ez a profil az ottonel muskotály referencia profiljától, ahogyan az ugyanazon cikkben publikált fetească regală profil a magyar szerzők cikkében publikált királyleányka profiltól. Vagyis az elektroforézis kiértékelésekor elcsúszott a bázispár méret skála, valójában a két profil megegyezik. Ennyit erről.
Egyszer azt találtam írni, hogy „rövid múltja ellenére Bakó Ambrust én az egyik legrátermettebb és leghaladóbb magyar bortermelőnek gondolom”. A borok mögött lévő emberen túl ezt a fantasztikusan jól sikerült 2013-as évjárat borai alapján bátorkodtam megfogalmazni és ma sem gondolom másként.…..
bazaltrajongó
2017.11.15 11:31:26
bazaltrajongó
2017.11.15 22:04:12
Kapocs borvidéki múlt és jelen között – keresve sem találni jobb szerepet a szekszárdi kadarkának. Bár többé-kevésbé közismert, hogy a nemzeti kincsként kezelt fajta gyökerei közel sem hazai eredetűek, tény, hogy azt a szocializmus nagyüzemi borideológiája sem tudta kizökkenteni…..
bazaltrajongó
2017.02.10 15:19:05
@akov: @MádiN.:
eszerint a Mészi kadarka (Mészikadar) egyertelmuen nem Kadarka. Nem is Csokaszolo, de a Csokaszolovel igen kozeli rokonsagban van (pl. lehet, hogy edestestverek).
A munkaban szerepel Arad-Hegyaljarol begyujtott "Menesi Kadarka" is, ez nem egyertelmu, hogy Balla Gezaeval azonos, de nincs okunk feltetelezni, hogy attol elter. Egyebkent Werner Janostol meg lehet kerdezni.
Mindenesetre a targyalt "Menesi Kadarka" valoban Kadarka, de ketsegtelenul egy erosen eltero tipus a tobbi Kadarkahoz kepest.
eszerint a Mészi kadarka (Mészikadar) egyertelmuen nem Kadarka. Nem is Csokaszolo, de a Csokaszolovel igen kozeli rokonsagban van (pl. lehet, hogy edestestverek).
A munkaban szerepel Arad-Hegyaljarol begyujtott "Menesi Kadarka" is, ez nem egyertelmu, hogy Balla Gezaeval azonos, de nincs okunk feltetelezni, hogy attol elter. Egyebkent Werner Janostol meg lehet kerdezni.
Mindenesetre a targyalt "Menesi Kadarka" valoban Kadarka, de ketsegtelenul egy erosen eltero tipus a tobbi Kadarkahoz kepest.
bazaltrajongó
2017.02.10 15:21:05
Még soha nem tartottunk tramini-kóstolót a klub 7-8 éves történelmében. Mikor közöltem a jónéppel, hogy mi lesz a téma, némelyek részéről vicces volt a reakció. Tramini? Tényleg? Hát ez jópofa! Abból létezik rendes bor is?
Kezdetben én is azt tapasztaltam, hogy a tramini vonzó, olykor kissé…..
bazaltrajongó
2016.09.07 19:35:34
(Fogadjátok szeretettel Dámosy Bálint cikkét a nálunk szinte ismeretlen, de annál érdekesebb és drágább svájci borokról. Bálint remélhetőleg a jövőben is megosztja majd veletek gondolatait itt a Borrajongón.)
Ha az ember Svájcra gondol, akkor elsőre minden bizonnyal nem a svájci bor jut eszébe, sőt…..
bazaltrajongó
2016.05.11 00:58:12
Bott Frigyesnek olyan évjárata volt a '13-as, amiről sok borász egy életen át csak álmodozik. Szinte minden fajta és házasítás klasszis szintig jutott, nem is emlékszem arra, hogy valakinek egy azon évből fehérből, vörösből egyaránt ilyen lenyűgöző palettája lenne. A tavalyi…..
bazaltrajongó
2016.02.09 09:50:15
@silvousplait: Ahogy BZoli is írta, "Franciaországból lerendelni a címkét, dugókat, kapszulát pedig úri hóbort lenne." Jóllehet már elindultunk ebbe az irányba, hogy a dugót onnan hozzuk :(
bazaltrajongó
2016.02.09 10:26:42
@Szten00: van magyar forgalmazó, nincs probléma a beszerzéssel, az árak a natúr dugóéhoz hasonlók, ugyanazokat az eszközöket lehet használni, és több, kiváló hazai referencia is van.
Talán az egyetlen hátrány, hogy a klisé a dugónyomathoz akkor ingyenes, ha legalább 6 000 darabot rendelsz (bár csak egyszer kell megcsináltatni, legközelebb már meglesz, kivéve persze, ha évjáratos az oldalnyomat). Natúr dugónál ez ezer darabtól ingyen volt.
Egyébként meg kell próbálni alkudni a 6 000-ből, ha elsőre nem akarsz annyit rendelni.
Magam részéről utánaolvastam, amennyit lehetett, különösen az AWRI eredményei voltak hasznosak (sokéves összehasonlítások, azonos tételek sokféle lezárással), már amihez hozzáfértem belőle. Ezek alapján, ha csak a bor szempontját nézem, három lezárás potenciálisan a legjobb - hibátlan natúr dugó, technikai parafa (pl. DIAM) és speciális csavarzár (ami pontosan annyi levegőt enged be, amennyi szükséges, se többet, se kevesebbet). A hibátlan natúr dugó kiváltság. A speciális csavarzár még nem igazán kiforrott, bár már nincs messze, hogy mi is többféle, pontosan meghatározott oxigén áteresztésű csavarzárak közül rendelhessünk.
Nekem az is fontos szempont, hogy a technikai parafa valamelyest környezetbarátabb a csavarzárnál.
Szóval nekünk, parasztoknak marad a technikai parafa. Nagyon jó és teljesen életképesnek tartom (a pocsék minőségű parafa is jó hozzá, tehát a lehetséges volumen is sokkal nagyobb).
DIAM-ból már lehet választani többféle áteresztő-képességűt is, akár 10-30 év a garancia, és nincs az a probléma sem, hogyha megütődik a palack szája, akkor megszűnhet a zárás (l. csavarzár).
(Azt csak ide, a megjegyzésbe írom, hogy a többi alternatív lezárás az AWRI eredményei alapján, egyes további csavarzár típusok kivételével, MIND túl sok oxigént enged be. A sarantin típusú csavarzár pedig túl keveset - ez utóbbi nyilván csak az érlelésre szánt boroknál érdekes).
Talán az egyetlen hátrány, hogy a klisé a dugónyomathoz akkor ingyenes, ha legalább 6 000 darabot rendelsz (bár csak egyszer kell megcsináltatni, legközelebb már meglesz, kivéve persze, ha évjáratos az oldalnyomat). Natúr dugónál ez ezer darabtól ingyen volt.
Egyébként meg kell próbálni alkudni a 6 000-ből, ha elsőre nem akarsz annyit rendelni.
Magam részéről utánaolvastam, amennyit lehetett, különösen az AWRI eredményei voltak hasznosak (sokéves összehasonlítások, azonos tételek sokféle lezárással), már amihez hozzáfértem belőle. Ezek alapján, ha csak a bor szempontját nézem, három lezárás potenciálisan a legjobb - hibátlan natúr dugó, technikai parafa (pl. DIAM) és speciális csavarzár (ami pontosan annyi levegőt enged be, amennyi szükséges, se többet, se kevesebbet). A hibátlan natúr dugó kiváltság. A speciális csavarzár még nem igazán kiforrott, bár már nincs messze, hogy mi is többféle, pontosan meghatározott oxigén áteresztésű csavarzárak közül rendelhessünk.
Nekem az is fontos szempont, hogy a technikai parafa valamelyest környezetbarátabb a csavarzárnál.
Szóval nekünk, parasztoknak marad a technikai parafa. Nagyon jó és teljesen életképesnek tartom (a pocsék minőségű parafa is jó hozzá, tehát a lehetséges volumen is sokkal nagyobb).
DIAM-ból már lehet választani többféle áteresztő-képességűt is, akár 10-30 év a garancia, és nincs az a probléma sem, hogyha megütődik a palack szája, akkor megszűnhet a zárás (l. csavarzár).
(Azt csak ide, a megjegyzésbe írom, hogy a többi alternatív lezárás az AWRI eredményei alapján, egyes további csavarzár típusok kivételével, MIND túl sok oxigént enged be. A sarantin típusú csavarzár pedig túl keveset - ez utóbbi nyilván csak az érlelésre szánt boroknál érdekes).
bazaltrajongó
2016.02.09 11:43:12
@furmintfan: Első kérdésedre valószínűleg Octopus jobban tudja a választ (Németi Zoltán), én tőle hallottam először, hogy foglalkoznak ilyennel.
Hogy mi a szükséges oxigénmennyiség, arra pokoli nehéz válaszolni.
Nyilván vannak olyan borok, ahol gyakorlatilag 0. És olyanok is, melyeknek nagyon kevés.
Amennyire meg tudom ítélni, részben éppen úgy derült ki, hogy egyes boroknak kell egy kevéske oxigén a palackban, hogy a csavarzár alatt nem szépen értek. A kiváló natúr dugó is iszonyú kevés oxigént juttat a borba (egy adat szerint 28 év alatt még annyit sem, mint amennyi a bor és a dugó közt van a a palackban, ha nem védőgázzal van ez az űr kitöltve). Émile Peynaud könyvében még úgy beszél a palackos érlelésről, mint ahol oxigén szerepet nem játszik.
Szóval a magam részéről, (mivel tapasztalat szerint szépen és hosszú ideig érnek natúr dugó alatt a boraim) abból indultam ki, hogy nézzük meg az AWRI adataiban, mennyi oxigént juttat be az a natúr dugó, amelyik a legkevesebbet, és azt vegyük jó kiinduló pontnak. Ennél egyértelműen kevesebbet gyakorlatilag csak a sarantin juttatott be, hasonlót pedig többféle technikai parafa.
A kénszint megint nagyon sok dologtól függ. Ha felteszem azt, hogy ugyanannyi levegő van a palackban a diam alatt, mint a natúr dugónál, ugyanaz a bor és ugyanannyi ideig akarom érlelni, akkor én abból indulok ki, hogy ugyanakkora kénszintnek jónak kell lenni (hiszen hosszútávon ugyanannyi levegőt juttat be).
Fontos megjegyezni, hogy a natúr dugó az első 1-2 évben relatíve több levegőt juttat a borba, később pedig majdnem semmit (a fogalmazás túlzó, de a lényeg így könnyebben érthető). Ezért, gyors fogyasztásra szánt boroknál a diam-mal megkockáztathatónak tartok alacsonyabb kénszintet is (vagy olyan diam-ot, ami több levegőt juttat a borba, ezek ugyanis olcsóbbak).
Hogy mi a szükséges oxigénmennyiség, arra pokoli nehéz válaszolni.
Nyilván vannak olyan borok, ahol gyakorlatilag 0. És olyanok is, melyeknek nagyon kevés.
Amennyire meg tudom ítélni, részben éppen úgy derült ki, hogy egyes boroknak kell egy kevéske oxigén a palackban, hogy a csavarzár alatt nem szépen értek. A kiváló natúr dugó is iszonyú kevés oxigént juttat a borba (egy adat szerint 28 év alatt még annyit sem, mint amennyi a bor és a dugó közt van a a palackban, ha nem védőgázzal van ez az űr kitöltve). Émile Peynaud könyvében még úgy beszél a palackos érlelésről, mint ahol oxigén szerepet nem játszik.
Szóval a magam részéről, (mivel tapasztalat szerint szépen és hosszú ideig érnek natúr dugó alatt a boraim) abból indultam ki, hogy nézzük meg az AWRI adataiban, mennyi oxigént juttat be az a natúr dugó, amelyik a legkevesebbet, és azt vegyük jó kiinduló pontnak. Ennél egyértelműen kevesebbet gyakorlatilag csak a sarantin juttatott be, hasonlót pedig többféle technikai parafa.
A kénszint megint nagyon sok dologtól függ. Ha felteszem azt, hogy ugyanannyi levegő van a palackban a diam alatt, mint a natúr dugónál, ugyanaz a bor és ugyanannyi ideig akarom érlelni, akkor én abból indulok ki, hogy ugyanakkora kénszintnek jónak kell lenni (hiszen hosszútávon ugyanannyi levegőt juttat be).
Fontos megjegyezni, hogy a natúr dugó az első 1-2 évben relatíve több levegőt juttat a borba, később pedig majdnem semmit (a fogalmazás túlzó, de a lényeg így könnyebben érthető). Ezért, gyors fogyasztásra szánt boroknál a diam-mal megkockáztathatónak tartok alacsonyabb kénszintet is (vagy olyan diam-ot, ami több levegőt juttat a borba, ezek ugyanis olcsóbbak).
Vannak olyan borok, amelyek megállítják egy pillanatra az időt. Ha sikerülne, ilyen borokat kéne állandóan inni, de nem olyan könnyű ám ezt megszervezni! Magyar borban meg aztán pláne, szinte alig találni olyat, ami az időnek állít emléket és tudja azt, amit a nagy franciák,…..
bazaltrajongó
2016.01.22 21:32:29
@BZoltan: a magaméra válaszoltam, pedig a Tiedre (is) akartam
bazaltrajongó
2016.01.23 01:16:58
@akov: Ahogy írtam, sosem adatott meg az a szerencse, hogy kóstoljam a borát. A megbízható forrásom a 2006-os Célestins-ről írt utoljára, az még szinten volt.
A cellartracker statisztika alapján a 2007-es és 2008-as Célestins is kimagasló (persze ez nem feltétlen jelent bármit is), a 2009-esről még nincs elég adat, 2010-esnél fiatalabb meg még nem is kapható.
Nem tudom.
De ha 2006 után mind gyenge, akkor is bőven időben vagyunk még, jópár bora megbízható leírások alapján 20 évesen még nem lejtőn ment lefelé.
Az egri problémához nem tudok igazán hozzászólni, mert sem a borokat nem kóstoltam, sem egri pincékben nem voltam már évek óta (akkor sem sokszor).
Amit tudok a témához hozzászólni, azt egy tokaji termelő mondta (érdemes idézni, hiszen az egri pincék sokban hasonlítanak a tokajiakhoz): a falakat, más, egyéb felületeket rendszeresen ellenőrzik, és ha találnak rajta mást, mint nemes pincepenészt, akkor azt letakarítják (mechanikusan). Itt a rendszerességen nagy hangsúly van.
Azt is elmondta az illető gazda, hogy a nemes pincepenésznek nem az a haszna, hogy szabályozza a páratartalmat (ha egyáltalán szabályozza), hanem hogy elveszi a helyet a káros/büdös mikroorganizmusoktól.
Ha büdös penész, nyálkás tenyészet, tartós nedvesség (folyékony víz, nem pára) nincs a pincében, tapasztalatom szerint nincsen gond. Hogy nem ragyog a pince, az semmilyen befolyással nincs a borra, akkor sem, ha fahordóban van. A hordók, tartályok belsejének viszont tisztábbnak kell lennie, mint a tányérnak, amiből a legkedvesebb vendégnek adunk enni. Ebben nincs pardon.
Nekem "könnyebb" dolgom van, mert a pince nincs mélyen, ezért a megfelelő hőmérsékletet csak légkondícionálóval tudom biztosítani. Ez leviszi a páratartalmat (a szerelő mérése szerint 40%-ra!), ezért penész alig van, az sem büdös, rendszeresen el is pusztul, illetve le is takarítjuk (kivéve azt a nagyon kevés nemes pincepenész, ami tengődik nálam valahogy).
Hogy a hordóval ne legyen baj, azt pedig biztosítja az, hogy a bort állandóan ellenőrizzük, véletlen se induljon el benne káros folyamat, így a káros mikroorganizmusok nem is szaporodnak fel a hordó fájában sem. Amikor pedig nincs benn bor, akkor telirakjuk ilyen vizes oldattal: 0,5% citromsav és 200 mg/l SO2-nak megfelelő koncentrációban adagolt törzsoldat. Hetente töltögetjük ugyanezzel és ugyanúgy ellenőrizzük, mintha bor lenne benne. Még a borkő leválását is segíti, és tökéletes rendben tartja a hordókat. Ha leesik benne a kén, még azelőtt észre lehet venni, hogy baj lenne, ilyenkor lecseréljük frissre. Nem olcsó, de őszintén, az új hordó árához képest ingyen van.
A cellartracker statisztika alapján a 2007-es és 2008-as Célestins is kimagasló (persze ez nem feltétlen jelent bármit is), a 2009-esről még nincs elég adat, 2010-esnél fiatalabb meg még nem is kapható.
Nem tudom.
De ha 2006 után mind gyenge, akkor is bőven időben vagyunk még, jópár bora megbízható leírások alapján 20 évesen még nem lejtőn ment lefelé.
Az egri problémához nem tudok igazán hozzászólni, mert sem a borokat nem kóstoltam, sem egri pincékben nem voltam már évek óta (akkor sem sokszor).
Amit tudok a témához hozzászólni, azt egy tokaji termelő mondta (érdemes idézni, hiszen az egri pincék sokban hasonlítanak a tokajiakhoz): a falakat, más, egyéb felületeket rendszeresen ellenőrzik, és ha találnak rajta mást, mint nemes pincepenészt, akkor azt letakarítják (mechanikusan). Itt a rendszerességen nagy hangsúly van.
Azt is elmondta az illető gazda, hogy a nemes pincepenésznek nem az a haszna, hogy szabályozza a páratartalmat (ha egyáltalán szabályozza), hanem hogy elveszi a helyet a káros/büdös mikroorganizmusoktól.
Ha büdös penész, nyálkás tenyészet, tartós nedvesség (folyékony víz, nem pára) nincs a pincében, tapasztalatom szerint nincsen gond. Hogy nem ragyog a pince, az semmilyen befolyással nincs a borra, akkor sem, ha fahordóban van. A hordók, tartályok belsejének viszont tisztábbnak kell lennie, mint a tányérnak, amiből a legkedvesebb vendégnek adunk enni. Ebben nincs pardon.
Nekem "könnyebb" dolgom van, mert a pince nincs mélyen, ezért a megfelelő hőmérsékletet csak légkondícionálóval tudom biztosítani. Ez leviszi a páratartalmat (a szerelő mérése szerint 40%-ra!), ezért penész alig van, az sem büdös, rendszeresen el is pusztul, illetve le is takarítjuk (kivéve azt a nagyon kevés nemes pincepenész, ami tengődik nálam valahogy).
Hogy a hordóval ne legyen baj, azt pedig biztosítja az, hogy a bort állandóan ellenőrizzük, véletlen se induljon el benne káros folyamat, így a káros mikroorganizmusok nem is szaporodnak fel a hordó fájában sem. Amikor pedig nincs benn bor, akkor telirakjuk ilyen vizes oldattal: 0,5% citromsav és 200 mg/l SO2-nak megfelelő koncentrációban adagolt törzsoldat. Hetente töltögetjük ugyanezzel és ugyanúgy ellenőrizzük, mintha bor lenne benne. Még a borkő leválását is segíti, és tökéletes rendben tartja a hordókat. Ha leesik benne a kén, még azelőtt észre lehet venni, hogy baj lenne, ilyenkor lecseréljük frissre. Nem olcsó, de őszintén, az új hordó árához képest ingyen van.
bazaltrajongó
2016.01.23 13:00:48
@BZoltan: Köszi az összefoglalót Henri Bonneau-ról, nekem nem volt energiám hozzá, de mégis itt van :)
A hordótisztítással kapcsolatban: meggyőződésem, hogy jó a módszer, amit írsz.
A mi esetünkben azonban azzal is számolni kell, hogy picit korábban palackozunk, ezért ált. május-júniustól nincs bor a hordókban (vagyis évi átlagban 4 hónapig, amíg must érkezik). Régebben július-augusztusig érleltem, de a tavasz végi palackozás szebb eredményeket adott, ezért átálltam erre. A hordót üresen hagyni viszont nem akarom, rengeteg rosszat hallottam róla, illetve láttam magam is olyant, hogy amúgy hibátlan hordókat azért kellett selejtezni, mert a sokéves "szárazon" kénezés szétmarta a fát, kisujjal el lehetett törni a dongákat. (Nyilván nem lehet és nem is szabad annyira kiszárítani a hordót, hogy semmi víz ne legyen benne, ha pedig van, akkor abban oldódik a SO2, ebből pedig idővel kénsav lesz - úgyis jut be oxigén -, ami szép lassan szétmarja a fát).
A hordótisztítással kapcsolatban: meggyőződésem, hogy jó a módszer, amit írsz.
A mi esetünkben azonban azzal is számolni kell, hogy picit korábban palackozunk, ezért ált. május-júniustól nincs bor a hordókban (vagyis évi átlagban 4 hónapig, amíg must érkezik). Régebben július-augusztusig érleltem, de a tavasz végi palackozás szebb eredményeket adott, ezért átálltam erre. A hordót üresen hagyni viszont nem akarom, rengeteg rosszat hallottam róla, illetve láttam magam is olyant, hogy amúgy hibátlan hordókat azért kellett selejtezni, mert a sokéves "szárazon" kénezés szétmarta a fát, kisujjal el lehetett törni a dongákat. (Nyilván nem lehet és nem is szabad annyira kiszárítani a hordót, hogy semmi víz ne legyen benne, ha pedig van, akkor abban oldódik a SO2, ebből pedig idővel kénsav lesz - úgyis jut be oxigén -, ami szép lassan szétmarja a fát).
Már megint egy rajnai-olasz sor, de én nem bántam, szerintem ugyanolyan érdekes és tanulságos lehet egy vegyes fehér sor is, mint egy fajtatiszta. Nem is merném állítani, hogy minden esetben olyan szembeötlő a két fajta különbsége, vakon sokszor az első szippantásra magabiztosan megtippelem melyik a…..
bazaltrajongó
2015.10.19 10:37:14
bazaltrajongó
2015.10.19 10:58:37
@rszabi: Kedves Szabolcs! Köszönöm szépen!
Mivel nem voltam ott, ezért csak egy részére tudok igazán reagálni:
"a lecsengesben fasnak ereztem". Ez azért lepett meg, mert csak erjedés alatt volt fában a bor (az érlelés 100% acél), és mert a hordók közül a legfiatalabb is 8 éves volt. Szóval faíz aligha van a borban. Más lehet, ami fának érződik.
Még egyszer köszönöm!
Ambrus
Mivel nem voltam ott, ezért csak egy részére tudok igazán reagálni:
"a lecsengesben fasnak ereztem". Ez azért lepett meg, mert csak erjedés alatt volt fában a bor (az érlelés 100% acél), és mert a hordók közül a legfiatalabb is 8 éves volt. Szóval faíz aligha van a borban. Más lehet, ami fának érződik.
Még egyszer köszönöm!
Ambrus
A Borrajongó
Badacsonyi alapok 2014-ből - Villa Tolnay Tavasz trió és Bakó Ambrus Badacsony
2015.07.16 06:00:00
A 2014-es évjárat nehézségeit valószínűleg teljesen felesleges az olvasóknak ecsetelni, mindenki tudja, hogy a legtöbb magyar borvidék az előző 3 évhez képest mind mennyiségben, mind minőségben gyengébb produktummal számolhat. A Badacsony és környéke sem úszta meg komolyabb esőzések nélkül az évet.…..
bazaltrajongó
2015.07.18 11:37:45
@MádiN.: Szia Norbi!
Igen, töltöttünk 2014-es Villa Mellett Kéknyelűt. Kicsit brutális bor, de szerintem egyensúlyban van...
És töltöttünk édes Kéknyelűt, de nem írhatjuk rá, hogy Badacsonyi (se Balatoni, se Balatonmelléki, se Dunántúli, stb.), csak asztali borként hozhatjuk forgalomba, vagyis a Kéknyelűt sem írhatjuk rá (nem fér bele a termékleírásokba, mert német jégborokhoz illő sava van). Valószínűleg az lesz a neve, hogy "Ahogy Termett" :))
Igen, töltöttünk 2014-es Villa Mellett Kéknyelűt. Kicsit brutális bor, de szerintem egyensúlyban van...
És töltöttünk édes Kéknyelűt, de nem írhatjuk rá, hogy Badacsonyi (se Balatoni, se Balatonmelléki, se Dunántúli, stb.), csak asztali borként hozhatjuk forgalomba, vagyis a Kéknyelűt sem írhatjuk rá (nem fér bele a termékleírásokba, mert német jégborokhoz illő sava van). Valószínűleg az lesz a neve, hogy "Ahogy Termett" :))
bazaltrajongó
2015.07.19 09:42:54
@BZoltan: Szia Zoli!
Teljesen egyetértek. DE: ha visszaolvasod a hozzászólásom, látni fogod,hogy kényszerpályán vagyok, nemhogy eredetmegjelölést, de még fajtanevet sem írhatok a borra. A túl magas savtartalom miatt egyik szóbajöhető termékleírásnak sem felel meg, FN bornál pedig nem engedélyezett a Kéknyelű fajtamegjelölés.
Ezért nincs más választás, mint a névvel zsonglőrködni, ahogy Te magad is ezt javasoltad egy korábbi, nekem írt leveledben ("Kétnyelvű, Kéknyelvű, Hétnyelű ...", à la Karner Gábor Tavasszal a föld).
Teljesen egyetértek. DE: ha visszaolvasod a hozzászólásom, látni fogod,hogy kényszerpályán vagyok, nemhogy eredetmegjelölést, de még fajtanevet sem írhatok a borra. A túl magas savtartalom miatt egyik szóbajöhető termékleírásnak sem felel meg, FN bornál pedig nem engedélyezett a Kéknyelű fajtamegjelölés.
Ezért nincs más választás, mint a névvel zsonglőrködni, ahogy Te magad is ezt javasoltad egy korábbi, nekem írt leveledben ("Kétnyelvű, Kéknyelvű, Hétnyelű ...", à la Karner Gábor Tavasszal a föld).
Bármennyire is hihetetlen, már elég rég volt a klubban célirányos száraz riesling kóstoló. Lassan már két éve. Úgyhogy a legutóbbi összejövetelen félénken felvetettem, hogy frissen beszerzett tizenhármasaimból akár lehetne is kanyarítani egyet és hát a kis társaság lelkesen kapott az ötleten.
A…..
Régi adósság nekem a Mátra, bevallom, sosem jártam erre pinceszeren. Ha ide jövök – és ez gyakran megesik –, akkor gombáért kajtatom az erdőket. A bor szempontjából a Mátra is Etyekhez hasonló zsákba került: túl közel van Budapesthez. Pedig nagy hiba kihagyni az éppen…..
bazaltrajongó
2015.03.01 01:32:05
@BZoltan: "A 2013-as év ekézését már hallottam pár helyről. Én értetlenül állok az ilyen vélemények előtt."
Én is. Egy pillanatig sincs kétségem afelől, hogy 2008 óta 2013 volt mifelénk a legjobb évjárat, viszont más borvidékek borait kóstolva az az érzésem, fehérborban az ország nagyobbik részében is így lehet. Azt nehéz megítélni, hogy 2008-nál jobb volt-e 2013, talán igen, azért nehéz az összehasonlítás, mert sokkal többet tudtunk és sokkal felkészültebbek voltunk 2013-ban, mint 2008-ban (Bzoli és nyilván sok más termelő szőlőjének a jelentős része pedig 2008-ban még igen fiatal volt, ez pedig rendkívül fontos tényező). Mindenesetre, potenciálisan igen közel lehettek/lehetnek egymáshoz ez a két évjárat, legalábbis 1999 óta a 3 legjobb közé tartozik mindkettő.
"Soha, ilyen zamatos, ízes, tiszta borokat nem adott egyik évben sem a szőlő."
2006 minálunk bőven felülmúlta mind 2008-at, mind 2013-at, idézett szempontból is, persze ahhoz kevés az ismeretem, hogy ezt az állítást ki tudjam terjeszteni több borvidékre is, de a 2006-os évjáratról lentebb bővebben szólok.
"A Balaton felvidéken a 13-as év kulcsa az volt, hogy hol mennyire harapta meg a szőlőt az október eleji fagy. A laposban, mélyen fekvő szőlőket egyetlen nap alatt kivégezte a reggelli fagy. De a déli és délkeleti fekvésű lejtős ültetvényeket a korai nap szépen megmentette."
Ez 100%-ig így volt. Nálunk talán annyi különbség van, hogy a Badacsony déli oldalán a kéknyelű és a furmint kivételével minden fehér fajta megérett szeptember végére (19-20 mustfok és biológiai érettség), ezért az október 3-5. körül érkezett hideg éjszakák (visszanéztem, nehogy pontatlan legyen :) már nem sok mindenben tehettek volna kárt amúgy sem.
"Ráadásul a hűvös napsütés szép lassú, kimért érést hozott. Nem szaladtak el a cukrot, de ki tudtak alakulni a legjobb ízekért felelős molekulák."
Minálunk okt. 7-től 29-ig egy szokatlanul meleg, napos és száraz időszak volt 2013-ban. Ez az időszak mindazon helyeken, ahol még megvolt a lomb (gyakorlatilag a legmélyebb fekvéseket leszámítva mindenütt), az összes fennhagyott szőlőt tökéletesen beérlelte. Különösen 21-29 volt az adott időszakhoz képest nagyon meleg, konkrétan abban a 9 napban szeptember közepének megfelelő hőmérsékletek voltak Badacsonyban. Ez, a kéknyelű kivételével az általam megfigyelt összes fajtánál azt eredményezte, amit Zoli is írt. A kéknyelű viszont 8 nap alatt (9-17-ig), anélkül, hogy aszúsodott vagy értékelhető mértékben töppedt volna, 1,5-2 mustfokkal feljebb ment, alig akartunk hinni a szemünknek.
Összességében 2013 minálunk tökéletesen beérett, ugyanakkor kielégítő savtartalmú termést adott, a borok pedig üdék, lendületesek, zamatosak, anélkül, hogy vékonyak lennének. De, természetesen, ez az én véleményem.
@pinotnoir_777: @pinotnoir_777
"A másik meg a terhelés, amit a két kolléga is írt: egész más viszonyokat teremt egy-egy évjárat kapcsán pl 1kg/tőke versus 4 kg/tőke, hűvösebb évben utóbbiból nemigen lehet sok jóra számítani."
Pontosan ezért szoktam azt mondani, hogy ha valaki sokat termel, akkor csak a legmelegebb évjáratokat fogja jónak tartani... És valahogy ez a vélekedés, ki tudja miért, sok fogyasztó fejében is gyökeret eresztett. Pedig, abban a pillanatban, hogy nincs igazán megterhelve egy ültetvény, azonnal tévesnek bizonyul.
Én is. Egy pillanatig sincs kétségem afelől, hogy 2008 óta 2013 volt mifelénk a legjobb évjárat, viszont más borvidékek borait kóstolva az az érzésem, fehérborban az ország nagyobbik részében is így lehet. Azt nehéz megítélni, hogy 2008-nál jobb volt-e 2013, talán igen, azért nehéz az összehasonlítás, mert sokkal többet tudtunk és sokkal felkészültebbek voltunk 2013-ban, mint 2008-ban (Bzoli és nyilván sok más termelő szőlőjének a jelentős része pedig 2008-ban még igen fiatal volt, ez pedig rendkívül fontos tényező). Mindenesetre, potenciálisan igen közel lehettek/lehetnek egymáshoz ez a két évjárat, legalábbis 1999 óta a 3 legjobb közé tartozik mindkettő.
"Soha, ilyen zamatos, ízes, tiszta borokat nem adott egyik évben sem a szőlő."
2006 minálunk bőven felülmúlta mind 2008-at, mind 2013-at, idézett szempontból is, persze ahhoz kevés az ismeretem, hogy ezt az állítást ki tudjam terjeszteni több borvidékre is, de a 2006-os évjáratról lentebb bővebben szólok.
"A Balaton felvidéken a 13-as év kulcsa az volt, hogy hol mennyire harapta meg a szőlőt az október eleji fagy. A laposban, mélyen fekvő szőlőket egyetlen nap alatt kivégezte a reggelli fagy. De a déli és délkeleti fekvésű lejtős ültetvényeket a korai nap szépen megmentette."
Ez 100%-ig így volt. Nálunk talán annyi különbség van, hogy a Badacsony déli oldalán a kéknyelű és a furmint kivételével minden fehér fajta megérett szeptember végére (19-20 mustfok és biológiai érettség), ezért az október 3-5. körül érkezett hideg éjszakák (visszanéztem, nehogy pontatlan legyen :) már nem sok mindenben tehettek volna kárt amúgy sem.
"Ráadásul a hűvös napsütés szép lassú, kimért érést hozott. Nem szaladtak el a cukrot, de ki tudtak alakulni a legjobb ízekért felelős molekulák."
Minálunk okt. 7-től 29-ig egy szokatlanul meleg, napos és száraz időszak volt 2013-ban. Ez az időszak mindazon helyeken, ahol még megvolt a lomb (gyakorlatilag a legmélyebb fekvéseket leszámítva mindenütt), az összes fennhagyott szőlőt tökéletesen beérlelte. Különösen 21-29 volt az adott időszakhoz képest nagyon meleg, konkrétan abban a 9 napban szeptember közepének megfelelő hőmérsékletek voltak Badacsonyban. Ez, a kéknyelű kivételével az általam megfigyelt összes fajtánál azt eredményezte, amit Zoli is írt. A kéknyelű viszont 8 nap alatt (9-17-ig), anélkül, hogy aszúsodott vagy értékelhető mértékben töppedt volna, 1,5-2 mustfokkal feljebb ment, alig akartunk hinni a szemünknek.
Összességében 2013 minálunk tökéletesen beérett, ugyanakkor kielégítő savtartalmú termést adott, a borok pedig üdék, lendületesek, zamatosak, anélkül, hogy vékonyak lennének. De, természetesen, ez az én véleményem.
@pinotnoir_777: @pinotnoir_777
"A másik meg a terhelés, amit a két kolléga is írt: egész más viszonyokat teremt egy-egy évjárat kapcsán pl 1kg/tőke versus 4 kg/tőke, hűvösebb évben utóbbiból nemigen lehet sok jóra számítani."
Pontosan ezért szoktam azt mondani, hogy ha valaki sokat termel, akkor csak a legmelegebb évjáratokat fogja jónak tartani... És valahogy ez a vélekedés, ki tudja miért, sok fogyasztó fejében is gyökeret eresztett. Pedig, abban a pillanatban, hogy nincs igazán megterhelve egy ültetvény, azonnal tévesnek bizonyul.
bazaltrajongó
2015.03.01 01:33:24
@zoli:
"Gondolom termőtájanként másképp volt, de ha visszagondolok, én messze 2006-ot tartom a az elmúlt tíz év legjobb évjáratának. Enyhe nyár volt, kevés hőségnappal, amit egy tankönyvbe illő vénasszonyok nyara követett (meggyőződésem szerint ez az időszak határozza meg elsősorban a végső minőséget). Még novemberben is bőven voltak napok, amikor rövidujjúban lehetett mászkálni. Hosszú tenyészidő, el nem égett gyümölcsök, savak és aki kivárt tökéletes érettségben szüretelhetett, sőt kiváló kései szüreteket, édesborokat lehetett olyan borvidékeken is készíteni, ahol az sokkal ritkább jelenségnek számít. Ennek az évnek a borai sokkal tovább álltak(/állnak, akinek még van), mint az azt követő 2007-eseknek, pedig azt jobban felmagasztalták a termelők, gondolom mert az a tuti, ha már a tőkén elkopik az almasav legjava és bejön a túlterhelt szőlő is elég cukorral.
Mindenesetre annak idején én is örültem két aszályos, illat- és zamatszegényebb évjárat után 2013-nak, bár az akkori vénasszonyok nyara azért nem érlelt annyira szépen."
Minden általam elérhető információ és nagyon sok bor is arra utal, hogy legalábbis fehérben és legalábbis minálunk, 2006 volt az elmúlt 17 év legjobb évjárata (bár 1999-ből túl kevés a borminta). A történet még 2005-ben kezdődött: hűvös és csapadékos volt a május, ezért relatíve kevés fürtkezdemény alakult azokban a rügyekben, melyekből a 2006. évi hajtások fejlődtek. Volt egy csapadékos, ennek ellenére átlagos hőmérsékletű és az átlagosnál naposabb májusunk, ez az idő június közepéig ki is tartott, szóval egy sokéves átlagnak megfelelő időpontban, június első felében virágzott a szőlő. Ezután következett egy ca. 6 hetes, szinte megszakítás nélküli kánikula, rengeteg napsütéssel (1995 óta a legmelegebb július, egyedül 2012-ben volt hasonlóan meleg ez a hónap, persze az ország egyes részein '12 júliusa még a '06-osnál is melegebb volt; de az augusztusokat figyelembe véve is dobogós '06 júliusa, az elmúlt 19 évben csak 2003 augusztusa volt egyértelműen melegebb, és 2012 júliusa és augusztusa hasonló). Ennek egy ékes megerősítése a 2006.07.28-án mért Balaton vízhőmérséklet: 31,0 C. Ennél többet még sosem mértek, ugyanennyit is csak még egyszer, 2003-ban, de akkor nagyon kevés víz volt a tóban. Ez a hat hét igencsak száraz is volt (49 mm csapadék, ez a megszokottnak a felénél is kevesebb), de a talajban jó tartalékok voltak és a páratartalom sem volt zavaróan alacsony - meleg volt, de nem voltak fórró napok, csak hőségnapok, légköri aszály gyakorlatilag nem volt (egy ilyen meleg hónapban ez rendkívül ritka). A szőlőt nem érte számottevő stressz, az egyedüli hatás annyi volt, hogy az amúgy is kevés fürtön még a bogyók is kicsik maradtak :), szóval a termés magától is alacsonyabb volt. A fő eredmény az lett, hogy augusztus elején zsendült a szőlő, a sokéves átlagnál 1-3 héttel korábban (és egy feltevésem a növényélettani ismereteim alapján: a leírt időjárásból arra lehet következtetni, hogy a zsendüléskor a megszokottnál magasabb volt a savtartalom). Erre pedig következett egy kifejezetten hűvös (1987 óta a leghűvösebb), az átlagosnál kissé csapadékosabb augusztus. Énszerintem ez volt a kulcs 2006-ban. Ez nyújotta el annyira az érést, hogy bár jött egy nagyon meleg szeptember (ha nem is annyira meleg, mint 2009-ben és 2011-ben, de 2012-höz hasonló, legalábbis nálunk), és egy rendkívül meleg október(ha jól láttam, 1966 óta a legmelegebb, bár 2000 és 2014 is közel volt hozzá, de 2014 októbere nagyon csapadékos volt és 1966-é is az átlagosnál csapadékosabb, 2000 októbere pedig az ország egy részén száraz, más részén viszont csapadékos - mindeközben 2006 októbere országszerte száraz volt - talán mondhatjuk azt, hogy 2006 októbere az elmúlt 48 év, de talán az elmúlt 100 év legszebb októbere volt <1907-ben és 1909-ben voltak szintén hasonlók>). Lényegében forró júliusra hideg augusztus, majd páratlanul meleg ősz, tökéletes csapadékeloszlással - lehet ennél jobbat kívánni fehér borhoz? Talán az egyetlen, amibe bele lehet kötni (már ha valaki akar ilyesmibe belekötni), hogy a hűvös augusztusnak köszönhetően olyan magas savak voltak (minálunk azóta csak 2010-ben és 2014-ben volt annyi ill. több), hogy csak magas mustfoknál/nagytestű borban lehetett elérni a harmóniát (vagy esetleg almasavbontással). Félreértés ne essék, ez engem nem zavart. Novemberben is lehetett tökéletesen egészséges szőlőt szüretelni, de még a sárgamuskotályt is úgy szedtük november 8-án, egy nyugatra néző, erdőtől körülölelt, nem túl magasan (ca. 140 m tszf) fekvő ültetvényben, hogy nem érte el a 10%-ot az aszúszem mennyisége, a többi bogyó pedig csak töppedt volt, de teljesen egészséges (pedig augusztus elején volt utoljára permetezve).
"Gondolom termőtájanként másképp volt, de ha visszagondolok, én messze 2006-ot tartom a az elmúlt tíz év legjobb évjáratának. Enyhe nyár volt, kevés hőségnappal, amit egy tankönyvbe illő vénasszonyok nyara követett (meggyőződésem szerint ez az időszak határozza meg elsősorban a végső minőséget). Még novemberben is bőven voltak napok, amikor rövidujjúban lehetett mászkálni. Hosszú tenyészidő, el nem égett gyümölcsök, savak és aki kivárt tökéletes érettségben szüretelhetett, sőt kiváló kései szüreteket, édesborokat lehetett olyan borvidékeken is készíteni, ahol az sokkal ritkább jelenségnek számít. Ennek az évnek a borai sokkal tovább álltak(/állnak, akinek még van), mint az azt követő 2007-eseknek, pedig azt jobban felmagasztalták a termelők, gondolom mert az a tuti, ha már a tőkén elkopik az almasav legjava és bejön a túlterhelt szőlő is elég cukorral.
Mindenesetre annak idején én is örültem két aszályos, illat- és zamatszegényebb évjárat után 2013-nak, bár az akkori vénasszonyok nyara azért nem érlelt annyira szépen."
Minden általam elérhető információ és nagyon sok bor is arra utal, hogy legalábbis fehérben és legalábbis minálunk, 2006 volt az elmúlt 17 év legjobb évjárata (bár 1999-ből túl kevés a borminta). A történet még 2005-ben kezdődött: hűvös és csapadékos volt a május, ezért relatíve kevés fürtkezdemény alakult azokban a rügyekben, melyekből a 2006. évi hajtások fejlődtek. Volt egy csapadékos, ennek ellenére átlagos hőmérsékletű és az átlagosnál naposabb májusunk, ez az idő június közepéig ki is tartott, szóval egy sokéves átlagnak megfelelő időpontban, június első felében virágzott a szőlő. Ezután következett egy ca. 6 hetes, szinte megszakítás nélküli kánikula, rengeteg napsütéssel (1995 óta a legmelegebb július, egyedül 2012-ben volt hasonlóan meleg ez a hónap, persze az ország egyes részein '12 júliusa még a '06-osnál is melegebb volt; de az augusztusokat figyelembe véve is dobogós '06 júliusa, az elmúlt 19 évben csak 2003 augusztusa volt egyértelműen melegebb, és 2012 júliusa és augusztusa hasonló). Ennek egy ékes megerősítése a 2006.07.28-án mért Balaton vízhőmérséklet: 31,0 C. Ennél többet még sosem mértek, ugyanennyit is csak még egyszer, 2003-ban, de akkor nagyon kevés víz volt a tóban. Ez a hat hét igencsak száraz is volt (49 mm csapadék, ez a megszokottnak a felénél is kevesebb), de a talajban jó tartalékok voltak és a páratartalom sem volt zavaróan alacsony - meleg volt, de nem voltak fórró napok, csak hőségnapok, légköri aszály gyakorlatilag nem volt (egy ilyen meleg hónapban ez rendkívül ritka). A szőlőt nem érte számottevő stressz, az egyedüli hatás annyi volt, hogy az amúgy is kevés fürtön még a bogyók is kicsik maradtak :), szóval a termés magától is alacsonyabb volt. A fő eredmény az lett, hogy augusztus elején zsendült a szőlő, a sokéves átlagnál 1-3 héttel korábban (és egy feltevésem a növényélettani ismereteim alapján: a leírt időjárásból arra lehet következtetni, hogy a zsendüléskor a megszokottnál magasabb volt a savtartalom). Erre pedig következett egy kifejezetten hűvös (1987 óta a leghűvösebb), az átlagosnál kissé csapadékosabb augusztus. Énszerintem ez volt a kulcs 2006-ban. Ez nyújotta el annyira az érést, hogy bár jött egy nagyon meleg szeptember (ha nem is annyira meleg, mint 2009-ben és 2011-ben, de 2012-höz hasonló, legalábbis nálunk), és egy rendkívül meleg október(ha jól láttam, 1966 óta a legmelegebb, bár 2000 és 2014 is közel volt hozzá, de 2014 októbere nagyon csapadékos volt és 1966-é is az átlagosnál csapadékosabb, 2000 októbere pedig az ország egy részén száraz, más részén viszont csapadékos - mindeközben 2006 októbere országszerte száraz volt - talán mondhatjuk azt, hogy 2006 októbere az elmúlt 48 év, de talán az elmúlt 100 év legszebb októbere volt <1907-ben és 1909-ben voltak szintén hasonlók>). Lényegében forró júliusra hideg augusztus, majd páratlanul meleg ősz, tökéletes csapadékeloszlással - lehet ennél jobbat kívánni fehér borhoz? Talán az egyetlen, amibe bele lehet kötni (már ha valaki akar ilyesmibe belekötni), hogy a hűvös augusztusnak köszönhetően olyan magas savak voltak (minálunk azóta csak 2010-ben és 2014-ben volt annyi ill. több), hogy csak magas mustfoknál/nagytestű borban lehetett elérni a harmóniát (vagy esetleg almasavbontással). Félreértés ne essék, ez engem nem zavart. Novemberben is lehetett tökéletesen egészséges szőlőt szüretelni, de még a sárgamuskotályt is úgy szedtük november 8-án, egy nyugatra néző, erdőtől körülölelt, nem túl magasan (ca. 140 m tszf) fekvő ültetvényben, hogy nem érte el a 10%-ot az aszúszem mennyisége, a többi bogyó pedig csak töppedt volt, de teljesen egészséges (pedig augusztus elején volt utoljára permetezve).
Ha már tegnap ilyen fergeteges sikert aratott az elzászi beszámoló, akkor folytatnám is. :) Most a traminik után következzen két csúcsbor a tegnap már említett termelők szortimentjéből. Bár elég húzós áruk volt, de nagyon kíváncsi voltam, hogy mit tudhatnak. Meg hát egyszer élünk :)..
bazaltrajongó
2015.02.28 23:03:15
@BZoltan: Szia Zoli!
Nem azzal vitatkozol, amit írtam, hanem amit belevetítesz, de mindjárt válaszolok részletesebben a másik poszt alatt, szóval lásd ott :)
Nem azzal vitatkozol, amit írtam, hanem amit belevetítesz, de mindjárt válaszolok részletesebben a másik poszt alatt, szóval lásd ott :)
2014. június, Szicília.
Az Etna északi lejtőjének szerpentinjeit rójuk, hogy a szicíliai borvilág egyik erősen eklektikus személyiségével találkozzunk. Második napja látogatjuk az itteni borászatokat és kezd bennünk kialakulni egy kép arról, milyen lehet az Etnán dolgozni. A…..
bazaltrajongó
2015.02.15 21:04:20
@BZoltan: "Szerintem egyébként a szőlőel magával jön be a pincébe az élesztő és a legnagyobb számban magábana cefrében van az az élesztő ami elindítja az erjedést."
Van bizonyíték, hogy jön be a szőlővel sok vadélesztő és nagyon kevés borélesztő. Arra is van bizonyíték azonban, hogy a spontán erjedések jelentős részében (nem az összesben) a pincében már megtelepedett borélesztő(k) dominálja(ák) az alkoholos erjedést.
"Ha a mustot szűröd, ülepíted akkor biztos, hogy nagyobb esélyt adsz a pince környezetében alacsony számban jelen levő egyébb gombáknak."
Nyilván. De azért szűrni nem szűröm, csak ülepítem, és megközelítőleg sem tükrösre :). Ami pedig ballonba vagy acélba kerül, az nagyon lassan idul be.
"Egy fahordó dongájában beszáradt gombát aktiválni és felszaporítani biztos idő. Szerintem a prést lecserélni az esetleges gombák miatt az túlzás :) Lemosod a szüret végén türzsoldattal és csókolom, nem telel át semmi." Nem is ezzel volt gond, hanem szüret közben. Az első három tétel szép lassan idult a maga útján, a negyedik viszont előbb kezdett el erjedni, mint az első/második, és a negyediktől kezdve az összes néhány nap alatt beindult. Szóval a fakosár beoltotta őket olyan élesztővel, ami az adott év első három tételének valamelyikéből származott. Amióta nincs fakosár, a jelenség megszűnt. Gyanús, hogy már nincs olyan eszközöm, ami beoltaná őket. De már készülök arra, hogy mintát veszek és beviszem a mikrobiológusokhoz, nézzék meg, aztán jövőre szintén. Ki tudja, mi derül ki?
"Szerintem az erjesztő gombák részei a terroir-nak és az évjárathatásnak. Emiatt én nem avatkozom be az életükbe."
Szerintem is. Épp ezért gondolom úgy, hogy a fakosárral beavatkoztam az életükbe (az első három tétel valamelyikének az élesztőjével/ivel a fakosár beoltotta a később jövőket az adott évben, ezért a később szedett szőlővel bejövő élesztőknek esélye sem volt). Szóval a fakosárnak mennie kellett :)
"hogy inkább oxigénhiányról van szó (a mustülepítésen, hidegen és kénezésen kívül), de persze ez mind nem zárja ki a növényvédelem negatív hatását."
"Rengeteg módon lehet egy gombáak keresztbe tenni :) Szerintem mondjuk a feldolgozás során a mustba bőségesen kerül elegendő oxigén."
Kerül, de talán mégsem elég. Amikor a több hete elindulni nem akaró mustokat meglevegőztettük, mind beindult 1-3 napon belül, a maradék meg utána is hetekig nem, szóval az oxigén biztosan az egyik tényező a sok közül. Tényleg rengeteg módon keresztbe lehet tenni egy gombának, mint gyakorlatilag minden élőnek :)
" a bor alapvetően azért élelmiszer. Szóval van élettani hatása, tápértéke... a jó bornak jó élettani hatása van. Na, szóval kispórolni a húst a levesből azért nem szép dolog :) De ezt megbeszéltük már egyszer. Én továbbra is azt tartom, hogy egy jó levesben is van nafta. Olajok, zsírok, savak, fehérje, szénhidrát..."
Főleg régebben ez általános hozzáállás volt, és ma is van, aki így fogyasztja a bort. De nem mindenki, köztük én sem. Ismétlem, én nagyon szeretem a borod, és örülök, hogy van ilyen. Azt viszont nem hiszem, hogy ez lenne A legjobb, vagy A leginkább elismerésre méltó út (ha van olyan egyáltalán). Egy a nagyon jó utak közül. Igen, Te sem állítod, hogy a Te utad a legjobb/leginkább elismerésre méltó út. De korábban azért a nyilatkozataid sokszor azt sugallták, hogy gondolni viszont annak gondolod. Lehet, csak bemagyaráztam és/vagy bemagyarázom magamnak, de az itteni hozzászólásaid eltérnek, nem ezt sugallják, csak azt, hogy az egyik legjobb útnak tartod :)
Én nem kirekeszteni akartalak/akarlak, csak azzal a vélekedéssel szembe szállni, hogy a nagyobb tápértékű bor készítése A legjobb út.
Van bizonyíték, hogy jön be a szőlővel sok vadélesztő és nagyon kevés borélesztő. Arra is van bizonyíték azonban, hogy a spontán erjedések jelentős részében (nem az összesben) a pincében már megtelepedett borélesztő(k) dominálja(ák) az alkoholos erjedést.
"Ha a mustot szűröd, ülepíted akkor biztos, hogy nagyobb esélyt adsz a pince környezetében alacsony számban jelen levő egyébb gombáknak."
Nyilván. De azért szűrni nem szűröm, csak ülepítem, és megközelítőleg sem tükrösre :). Ami pedig ballonba vagy acélba kerül, az nagyon lassan idul be.
"Egy fahordó dongájában beszáradt gombát aktiválni és felszaporítani biztos idő. Szerintem a prést lecserélni az esetleges gombák miatt az túlzás :) Lemosod a szüret végén türzsoldattal és csókolom, nem telel át semmi." Nem is ezzel volt gond, hanem szüret közben. Az első három tétel szép lassan idult a maga útján, a negyedik viszont előbb kezdett el erjedni, mint az első/második, és a negyediktől kezdve az összes néhány nap alatt beindult. Szóval a fakosár beoltotta őket olyan élesztővel, ami az adott év első három tételének valamelyikéből származott. Amióta nincs fakosár, a jelenség megszűnt. Gyanús, hogy már nincs olyan eszközöm, ami beoltaná őket. De már készülök arra, hogy mintát veszek és beviszem a mikrobiológusokhoz, nézzék meg, aztán jövőre szintén. Ki tudja, mi derül ki?
"Szerintem az erjesztő gombák részei a terroir-nak és az évjárathatásnak. Emiatt én nem avatkozom be az életükbe."
Szerintem is. Épp ezért gondolom úgy, hogy a fakosárral beavatkoztam az életükbe (az első három tétel valamelyikének az élesztőjével/ivel a fakosár beoltotta a később jövőket az adott évben, ezért a később szedett szőlővel bejövő élesztőknek esélye sem volt). Szóval a fakosárnak mennie kellett :)
"hogy inkább oxigénhiányról van szó (a mustülepítésen, hidegen és kénezésen kívül), de persze ez mind nem zárja ki a növényvédelem negatív hatását."
"Rengeteg módon lehet egy gombáak keresztbe tenni :) Szerintem mondjuk a feldolgozás során a mustba bőségesen kerül elegendő oxigén."
Kerül, de talán mégsem elég. Amikor a több hete elindulni nem akaró mustokat meglevegőztettük, mind beindult 1-3 napon belül, a maradék meg utána is hetekig nem, szóval az oxigén biztosan az egyik tényező a sok közül. Tényleg rengeteg módon keresztbe lehet tenni egy gombának, mint gyakorlatilag minden élőnek :)
" a bor alapvetően azért élelmiszer. Szóval van élettani hatása, tápértéke... a jó bornak jó élettani hatása van. Na, szóval kispórolni a húst a levesből azért nem szép dolog :) De ezt megbeszéltük már egyszer. Én továbbra is azt tartom, hogy egy jó levesben is van nafta. Olajok, zsírok, savak, fehérje, szénhidrát..."
Főleg régebben ez általános hozzáállás volt, és ma is van, aki így fogyasztja a bort. De nem mindenki, köztük én sem. Ismétlem, én nagyon szeretem a borod, és örülök, hogy van ilyen. Azt viszont nem hiszem, hogy ez lenne A legjobb, vagy A leginkább elismerésre méltó út (ha van olyan egyáltalán). Egy a nagyon jó utak közül. Igen, Te sem állítod, hogy a Te utad a legjobb/leginkább elismerésre méltó út. De korábban azért a nyilatkozataid sokszor azt sugallták, hogy gondolni viszont annak gondolod. Lehet, csak bemagyaráztam és/vagy bemagyarázom magamnak, de az itteni hozzászólásaid eltérnek, nem ezt sugallják, csak azt, hogy az egyik legjobb útnak tartod :)
Én nem kirekeszteni akartalak/akarlak, csak azzal a vélekedéssel szembe szállni, hogy a nagyobb tápértékű bor készítése A legjobb út.
bazaltrajongó
2015.02.15 22:06:58
@BZoltan: és amikor a cukor ellen szóltam és szólók, az különben sem ellened vagy a Te boraid ellen szól, hanem az előbb emlegetett vélekedés ellen, illetve az ellen, hogy nagyon sok tömény, túlságosan alkoholos bor van a magyar piacon (még akkor is, ha ez a teljes piacnak még 1 ezrelékét sem teszi ki). Ha ugyanezt az arányt megnézzük az úgymond élvonalbeli termelők borainak arányában, sokszorosát kapjuk, hiszen az élvonalbeli termelők volumene az, ami nagyon kicsi az egész piachoz képest.
November végén volt szerencsém Bakó Ambrusnál járni. Voltam én már itt, első alkalommal talán még a Villa Sandahlnál találkoztunk. Ezúttal Niklas Jörgensen barátunkat (Wine Virtuosity, Mad About Madeira blogok ismert szerzője) hoztuk el Octopus kollégával. Niklas többször járt…..
bazaltrajongó
2015.01.26 19:41:38
@Syntax Error:
Örömmel látunk, ha erre jársz!
A Kékfrankosban (egy-két másik mellett) én is sok fantáziát látok, akár a Balatonnál is.
@akov: Az mindenkinek csak jó, ha ugyanazt értik az egyes fogalmak alatt :)
Örömmel látunk, ha erre jársz!
A Kékfrankosban (egy-két másik mellett) én is sok fantáziát látok, akár a Balatonnál is.
@akov: Az mindenkinek csak jó, ha ugyanazt értik az egyes fogalmak alatt :)
bazaltrajongó
2015.01.27 11:04:27
@silvousplait: Köszönöm én is!
A Villa Mellett Kéknyelű 2013-mal kapcsolatosan talán hasznos info nem csak Neked:
ez a bor meghálálja, ha kap egy kis időt, akár a palackban, akár a kitöltés után (nem dekantálásra gondolok, de érdemes lassan fogyasztani, mert nem mutatja meg magát csak úgy, rögtön, egyszerre, ellentétben sok másik, 2013-as borommal).
Bakó Ambrus
A Villa Mellett Kéknyelű 2013-mal kapcsolatosan talán hasznos info nem csak Neked:
ez a bor meghálálja, ha kap egy kis időt, akár a palackban, akár a kitöltés után (nem dekantálásra gondolok, de érdemes lassan fogyasztani, mert nem mutatja meg magát csak úgy, rögtön, egyszerre, ellentétben sok másik, 2013-as borommal).
Bakó Ambrus
A mennyiségi szemlélet megszállása és diktatúrája, valamint a borrendszerváltás zavaros évtizedei után időszerű és szükségszerű volt egy (vagy több) olyan szőlőfajta után nézni, amely biztos pontként segít majd kifordítani a sarkából az egész világot. A furmintba vetett hitet már igazolja a…..
bazaltrajongó
2014.07.30 09:06:01
@RAMBO: B20 és B14 klónok. Teli van velük a Badacsonyi borvidék. Bőségesen van összehasonlítási alapom. Még a hegyen belül is, ugyanezek a klónok, gyengébb fekvésben 1-2 héttel később érnek.
bazaltrajongó
2014.08.02 10:04:25
@furmintfan: itt válaszolok :)
A régi borokból szinte mindből tettem el kis mennyiséget, 2005 OR 20+ palack van, 2006 OR ca. 10, vannak fiatalabbak is, de azok még nincsenek készen, szerintem.
Éppen a fejlődés követése volt a cél, megérte :)
Kereskedelembe a 2009-es került először, nem tudom, bárkinek van-e még belőle rajtam kívül.
Üdv
A régi borokból szinte mindből tettem el kis mennyiséget, 2005 OR 20+ palack van, 2006 OR ca. 10, vannak fiatalabbak is, de azok még nincsenek készen, szerintem.
Éppen a fejlődés követése volt a cél, megérte :)
Kereskedelembe a 2009-es került először, nem tudom, bárkinek van-e még belőle rajtam kívül.
Üdv
bazaltrajongó
2014.08.03 17:10:12
@Syntax Error: Szüleimen kívül nemigen adtam belőle/belőlük senkinek. Ősszel lehet lehetőség, ha nem ütközik a szüret egy húzósabb időszakával :)
Szerintem most ezzel el is indítok egy sorozatot. Kedvenc hazai fajtám jeles képviselői alkalomadtán szembeállítva kedvenc nemzetközi fajtám képviselőivel. Nézzük mit mutatnak egymás mellett. Első körben Homonna Rány 2012 Vs. Van Volxem Altenberg 2012 került sorra. Persze amikor kóstoltam őket, még…..
bazaltrajongó
2014.02.09 20:19:33
@szenvedély S.:
"az igazán kiemelkedő bor a csúcsai közötti völgyben is legyen kiemelkedő más borokhoz képest." lényegében erre hivatkozol válaszodban - elfogadom, ha Neked ez elvárás, lentebb kitérek rá, számomra miért nem elvárás ez, illetve lényeges a következő dolog is, amit említettél:
Ha megbarnult alma ízét érzed, minden valószínűség szerint elöregedett borról van szó (citrusfélék héja lehet egy másik jel). Ha a bor "csak" nem jó ízű, kiüresedett, vagy érződnek benne kellemetlen aromák, még észhez térhet. Nem világos a válaszodból, milyenek lehettek Bott 2011-es Csontosa és a Nobilis 2009-es Barakonyija a két csúcs között, talán ezt meg tudod velünk osztani.
Ha DZ 2009 Veres, 2011 Kakas és Szepsy 2011 Szt Tamás furmintokban megbarnult alma zamatát érezted, valamelyes esélye lehet rossz tárolásnak is (nem feltétlen Nálad, hanem mielőtt Hozzád kerültek a palackok), ezek közül a középsőt ősszel és a tél elején kóstoltuk - nagyon be volt zárkózva, de oxidációnak (se megbarnult almának, se citrusfélék héjának) nyomát sem éreztük rajta.
Jómagam sajnos még egyetlen Knoll bort sem kóstolhattam, F.X. Pichlert is csak néhányat, a fenti példámban más, megbízható ember (David Plattner, írásait l. www.wineloverspage.com, személyesen ismerem) tapasztalatára alapoztam. Ő is azt írta, hogy nemcsak Emmerich Knoll, de F.X. Pichler borait is hosszan lehet érlelni, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az esetek többségében a Knoll borok szebbé válnak az érlelésnek köszönhetően, míg az FX borok inkább "csak" változnak és túlélnek, de sosem lesznek szebbek annál, amilyenek fiatalon voltak, sőt.
Hogy miért nem várom el feltétlen, hogy a két csúcs között is szép legyen a bor, lássunk két példát:
Tokaji aszúbor: (www.wineloverspage.com/reports/tokaj.phtml) "Márta agrees this wine (M.W.-B. Pince Kft. Tokaji Aszú 6 Puttonyos 1996) seems beyond its difficult closed phase now, in particular because she finds her wines HERBACEOUS during that time, actually DOWNRIGHT UNATTRACTIVE on the nose after the fruit has shut up (she says this usually is the case already soon following bottling, and taking earlier vintages into account as well, we figured out that the wines probably need about SIX YEARS to come around). The 1996 6P should now enter its more aromatic plateau of maturity, developing tertiary aromas and flavours of coffee, tobacco and chocolate." Kiemelések tőlem.
Illetve több Badacsonyi borral is volt hasonló tapasztalat (Németh Pince és saját borok). Saját 2006-osaim között több bor is keserű volt és ázott kartonpapírra emlékeztetett a zárkózott fázisban, mégis gyönyörűen kimásztak (megbarnult alma, citrushéj zamat viszont nem volt bennük).
Végül arról, hogyan bírhat ki alacsonyabb savtartalmú bor 20 évet - nem tudom, de azt tapasztalom, hogy a tiszta technológia (mondjuk úgy, minimalista, de nem 100% beavatkozásmentes - kénhasználat van, fejtések megfelelő számban és időben vannak) az alacsony savtartalmú borokat, sőt a vékonyakat is hosszú életűvé teszi. Megint a Németh Pincére hivatkozom. Az ő 1994-es olasz rizlingjük az utóbbi 1-2 évben indult el a lejtőn lefelé, pedig csak 5-5,5 g/l a savtartalma). 20 évesen még iható, bár már nem olyan nagy élmény, mint korábban. Ugyanő neki sokkal egyszerűbb borai 1993-ból még virgoncak, nyilván a magasabb savtartalomnak köszönhetően.
"az igazán kiemelkedő bor a csúcsai közötti völgyben is legyen kiemelkedő más borokhoz képest." lényegében erre hivatkozol válaszodban - elfogadom, ha Neked ez elvárás, lentebb kitérek rá, számomra miért nem elvárás ez, illetve lényeges a következő dolog is, amit említettél:
Ha megbarnult alma ízét érzed, minden valószínűség szerint elöregedett borról van szó (citrusfélék héja lehet egy másik jel). Ha a bor "csak" nem jó ízű, kiüresedett, vagy érződnek benne kellemetlen aromák, még észhez térhet. Nem világos a válaszodból, milyenek lehettek Bott 2011-es Csontosa és a Nobilis 2009-es Barakonyija a két csúcs között, talán ezt meg tudod velünk osztani.
Ha DZ 2009 Veres, 2011 Kakas és Szepsy 2011 Szt Tamás furmintokban megbarnult alma zamatát érezted, valamelyes esélye lehet rossz tárolásnak is (nem feltétlen Nálad, hanem mielőtt Hozzád kerültek a palackok), ezek közül a középsőt ősszel és a tél elején kóstoltuk - nagyon be volt zárkózva, de oxidációnak (se megbarnult almának, se citrusfélék héjának) nyomát sem éreztük rajta.
Jómagam sajnos még egyetlen Knoll bort sem kóstolhattam, F.X. Pichlert is csak néhányat, a fenti példámban más, megbízható ember (David Plattner, írásait l. www.wineloverspage.com, személyesen ismerem) tapasztalatára alapoztam. Ő is azt írta, hogy nemcsak Emmerich Knoll, de F.X. Pichler borait is hosszan lehet érlelni, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az esetek többségében a Knoll borok szebbé válnak az érlelésnek köszönhetően, míg az FX borok inkább "csak" változnak és túlélnek, de sosem lesznek szebbek annál, amilyenek fiatalon voltak, sőt.
Hogy miért nem várom el feltétlen, hogy a két csúcs között is szép legyen a bor, lássunk két példát:
Tokaji aszúbor: (www.wineloverspage.com/reports/tokaj.phtml) "Márta agrees this wine (M.W.-B. Pince Kft. Tokaji Aszú 6 Puttonyos 1996) seems beyond its difficult closed phase now, in particular because she finds her wines HERBACEOUS during that time, actually DOWNRIGHT UNATTRACTIVE on the nose after the fruit has shut up (she says this usually is the case already soon following bottling, and taking earlier vintages into account as well, we figured out that the wines probably need about SIX YEARS to come around). The 1996 6P should now enter its more aromatic plateau of maturity, developing tertiary aromas and flavours of coffee, tobacco and chocolate." Kiemelések tőlem.
Illetve több Badacsonyi borral is volt hasonló tapasztalat (Németh Pince és saját borok). Saját 2006-osaim között több bor is keserű volt és ázott kartonpapírra emlékeztetett a zárkózott fázisban, mégis gyönyörűen kimásztak (megbarnult alma, citrushéj zamat viszont nem volt bennük).
Végül arról, hogyan bírhat ki alacsonyabb savtartalmú bor 20 évet - nem tudom, de azt tapasztalom, hogy a tiszta technológia (mondjuk úgy, minimalista, de nem 100% beavatkozásmentes - kénhasználat van, fejtések megfelelő számban és időben vannak) az alacsony savtartalmú borokat, sőt a vékonyakat is hosszú életűvé teszi. Megint a Németh Pincére hivatkozom. Az ő 1994-es olasz rizlingjük az utóbbi 1-2 évben indult el a lejtőn lefelé, pedig csak 5-5,5 g/l a savtartalma). 20 évesen még iható, bár már nem olyan nagy élmény, mint korábban. Ugyanő neki sokkal egyszerűbb borai 1993-ból még virgoncak, nyilván a magasabb savtartalomnak köszönhetően.
bazaltrajongó
2014.02.11 13:24:31
@szenvedély S.: Köszönöm!
Rosszul ismeri fel a süke böngésző, íme:
www.wineloverspage.com/reports/tokaj.phtml
Rosszul ismeri fel a süke böngésző, íme:
www.wineloverspage.com/reports/tokaj.phtml
bazaltrajongó
2014.02.14 12:14:42
@szenvedély S.:
Köszönöm! Nem lep meg, sokszor elmondtam, hogy fehérborban 2010 jobb évjárat volt, mint '11 vagy '12 (csak egy hivatkozás: ... [Bakó] előadásában visszatérő motívum volt, hogy náluk 2010 jobb év, mint 2011...
gaultmillau.tumblr.com/post/29532374635/villam-csapott-a-villamba )
Nehéz év volt, de komoly odafigyeléssel ki lehetett olyan borokat hozni, melyek felülmúlják a legjobb '09-eseket, '11-eseket és '12-eseket is.
'13-tól persze sokkal többet várunk!
Köszönöm! Nem lep meg, sokszor elmondtam, hogy fehérborban 2010 jobb évjárat volt, mint '11 vagy '12 (csak egy hivatkozás: ... [Bakó] előadásában visszatérő motívum volt, hogy náluk 2010 jobb év, mint 2011...
gaultmillau.tumblr.com/post/29532374635/villam-csapott-a-villamba )
Nehéz év volt, de komoly odafigyeléssel ki lehetett olyan borokat hozni, melyek felülmúlják a legjobb '09-eseket, '11-eseket és '12-eseket is.
'13-tól persze sokkal többet várunk!
Izgalmas pályát járt be a Villa Sandahl az elmúlt két-három évben. Szinte a semmiből felbukkanva bloggereket tartolt a 2011-es évjárat, de még a szkeptikusok sem vitatták, hogy valami megmozdult Badacsonyban. Ezek után volt botrány egyszer és még egyszer, aztán valamiért úgy…..
bazaltrajongó
2014.02.12 17:22:18
@furmintfan:
Sziasztok!
Szombaton ott leszünk a Borjour Magnum-on.
Teljes választékunk elérhető dr. Soós Katalinnál (magánszemélyeknek és viszonteladóknak is), l.
www.villasandahl.com
a kezdőoldalon, jobbra, az én nevem fölött, az árlistákat és az egyéb lelőhelyeket küldöm a blogos elérhetőségre.
Sziasztok!
Szombaton ott leszünk a Borjour Magnum-on.
Teljes választékunk elérhető dr. Soós Katalinnál (magánszemélyeknek és viszonteladóknak is), l.
www.villasandahl.com
a kezdőoldalon, jobbra, az én nevem fölött, az árlistákat és az egyéb lelőhelyeket küldöm a blogos elérhetőségre.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz