Adatok
a végtelen űrben együtt
0 bejegyzést írt és 312 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Többek között már a második napon eltűnt édesanyám ivóleve, a kis fülhallgatós rádiója, amit nagyon szeretett és a pénztárcájából is hiányzott 2000 forint.
Tisztelt Praxis blog!
Sajnos édesanyám hosszú évek óta különféle betegségekkel küzd. Ennek…..

A műsorvezetők, és most nem az Obersovszky-iskola diákjaira gondolunk, hanem a valódi tévésekre, bármilyen kevés is legyen belőlük, szóval a műsorvezetők akkor követik el a legnagyobb hibát, ha egy interjúra, beszélgetésre olyan prekoncepciókkal ülnek le, amiken képtelenek vagy…..

Kérdezem én, hogy mire számíthat egy "civil", ha engem nővérként a saját munkahelyemen így kezelnek egyes, maguknak túl sokat megengedő orvosok.
Tisztelt Praxis blog, kedves olvasók!
Egészségügyi dolgozóként szeretném megosztani veletek, hogy jártam a minap a…..
a végtelen űrben együtt
2014.03.13 07:01:08
@mldrv: "még azt megjegyzem h bocsi de informatikai háttérrel nekem fájt olvasni, amit és ahogyan írtál."
Fájdalmad volt, mert informatikai háttérrel olvastál amit és ahogy írtam. Majd nem érted mire gondolok. Szívesen megmondom, csak előbb áruld már el mit olvastál, amiben az informatikai háttér fájdalmat okoz. Ha most sem érthető, akkor feladom.:)
Fájdalmad volt, mert informatikai háttérrel olvastál amit és ahogy írtam. Majd nem érted mire gondolok. Szívesen megmondom, csak előbb áruld már el mit olvastál, amiben az informatikai háttér fájdalmat okoz. Ha most sem érthető, akkor feladom.:)
a végtelen űrben együtt
2014.03.13 09:26:31
@bajkal: Be kell vallanom, hogy még engem is megszégyenítő mód, de sokkal részletesebben írtál a posztot körülvevő helyzetről.
Sokat idéztél különböző helyekről, amik értelmezik, magyarázzák, szabályozzák ezeket a kérdéseket. Csak egy dolgot(a legfontosabbat)nem vettél figyelembe. Az embert, aki ott dolgozik nap mint nap. És mint tudjuk, ahány ember, annyiféleképp gondolkodik és alkalmazza a törvényeket, belsőutasításokat. Ezért,hogy ez mégse így legyen, vezetőket alkalmaznak a munkahelyeken. Ő a felelős mindenért azon a területen, ahova kinevezték. A vezető tanulmányozza, hogy mik azok a törvények és utasítások, amik rá és irányítása alá rendelt területet érintik. Azt ő is világosan tudja, hogy ha mindent úgy tesznek, ahogy a nagykönyvben levagyon írva, akkor folyamatos és kellően gördülékeny munkavégzésre nem lesz alkalom. Tehát, elkezdi rugalmasan kezelni a szabályzókat. Kidolgoz egy munkastruktúrát és azt végrehajtandó, utasításba adja a beosztottaknak. Ezek az utasítások kellően átgondoltak szinte minden szempontból, hisz átöröklődnek az előző vezetéstől és ütköztetve/megbeszélve van a felső vezetéssel. Szépen megcsiszolt dolgok ezek és nagyon nehéz ellene bármit tenni. Az alapgondolata, hogy a törvények az íróasztal magányából alkotott elméleti szövegek, gyakorlati alkalmazásuk megnehezíti/kényelmetlenné teszi a munkavégzést.
Visszatérve: ezen a munkahelyen is világosan látszik, hogy a nővérek utasítást hajtanak végre. Adnak egy általános tájékoztatást, de ha ennél többre lenne szükség, automatikusan elutasító magatartást vesznek fel. A jelenlévő orvossal egyetemben hárítanak, időben eltolva a betegről való tájékoztatást. Tájékoztathatnának, de a belső, vezetői utasítás ezt nem engedi. Amit annyit tesz a gyakorlatban, hogy péntektől-hétfőig, betegség/baleset esetén az Isten tudja meddig, se a beteg, annak zavartsága esetén a hozzátartozó nincs döntési helyzetben, a további teendők terén. Teljes kiszolgáltatottság az eü. alkalmazott kénye-kedve szerint, miközben az eü. törvény az orvos partnereként aposztrofálja a beteget és kijelenti, hogy a beteg, illetve zavartsága esetén ki rendelkezhet a kezelés tekintetében. A beteg bekerül tiszta tudattal, de nem rendelkezik afelől, hogy zavartsága esetén ki a jogosult, közben azt vagy véglegesen, vagy időlegesen elveszti, akkor máris túszává válik egy rendszernek, aki ha kellően embertelen, komoly gondot tud okozni, melynek elszenvedője a hozzátartozó lesz. De hát az már ugye nem az ő baja.
Sokat idéztél különböző helyekről, amik értelmezik, magyarázzák, szabályozzák ezeket a kérdéseket. Csak egy dolgot(a legfontosabbat)nem vettél figyelembe. Az embert, aki ott dolgozik nap mint nap. És mint tudjuk, ahány ember, annyiféleképp gondolkodik és alkalmazza a törvényeket, belsőutasításokat. Ezért,hogy ez mégse így legyen, vezetőket alkalmaznak a munkahelyeken. Ő a felelős mindenért azon a területen, ahova kinevezték. A vezető tanulmányozza, hogy mik azok a törvények és utasítások, amik rá és irányítása alá rendelt területet érintik. Azt ő is világosan tudja, hogy ha mindent úgy tesznek, ahogy a nagykönyvben levagyon írva, akkor folyamatos és kellően gördülékeny munkavégzésre nem lesz alkalom. Tehát, elkezdi rugalmasan kezelni a szabályzókat. Kidolgoz egy munkastruktúrát és azt végrehajtandó, utasításba adja a beosztottaknak. Ezek az utasítások kellően átgondoltak szinte minden szempontból, hisz átöröklődnek az előző vezetéstől és ütköztetve/megbeszélve van a felső vezetéssel. Szépen megcsiszolt dolgok ezek és nagyon nehéz ellene bármit tenni. Az alapgondolata, hogy a törvények az íróasztal magányából alkotott elméleti szövegek, gyakorlati alkalmazásuk megnehezíti/kényelmetlenné teszi a munkavégzést.
Visszatérve: ezen a munkahelyen is világosan látszik, hogy a nővérek utasítást hajtanak végre. Adnak egy általános tájékoztatást, de ha ennél többre lenne szükség, automatikusan elutasító magatartást vesznek fel. A jelenlévő orvossal egyetemben hárítanak, időben eltolva a betegről való tájékoztatást. Tájékoztathatnának, de a belső, vezetői utasítás ezt nem engedi. Amit annyit tesz a gyakorlatban, hogy péntektől-hétfőig, betegség/baleset esetén az Isten tudja meddig, se a beteg, annak zavartsága esetén a hozzátartozó nincs döntési helyzetben, a további teendők terén. Teljes kiszolgáltatottság az eü. alkalmazott kénye-kedve szerint, miközben az eü. törvény az orvos partnereként aposztrofálja a beteget és kijelenti, hogy a beteg, illetve zavartsága esetén ki rendelkezhet a kezelés tekintetében. A beteg bekerül tiszta tudattal, de nem rendelkezik afelől, hogy zavartsága esetén ki a jogosult, közben azt vagy véglegesen, vagy időlegesen elveszti, akkor máris túszává válik egy rendszernek, aki ha kellően embertelen, komoly gondot tud okozni, melynek elszenvedője a hozzátartozó lesz. De hát az már ugye nem az ő baja.
a végtelen űrben együtt
2014.03.13 14:41:46
@Tempus-Anh: Abortusz?

Megszavazták a halált, majd hazamentek a családjaikhoz. Gabi is nagyon szeretett volna gyereket. Sajnos az övé már sosem születhet meg.
Kedves Praxisblog!
Múlt hét pénteken temettem el, a 36 évesen elhunyt páromat, Vass Gabriellát. Ezúton is szeretném megköszönni az ő…..
a végtelen űrben együtt
2014.03.13 10:26:23
a végtelen űrben együtt
2014.03.13 12:57:49
@Irkutszk: Kisebb félreértés van, azt hiszem. Ha valaki már az életéért küzd, akkor teljesen mindegy hogy kinek és mennyit, de könyörög. Ebben az estben orvost szóba se hozom, hisz nem vagyok tisztába vele, hogy milyen kritériumok alapján és kik döntenek(ne is tudjam meg!). A koldus könyörgése ebben az esetben csak egy hasonlat, hisz ő megtestesíti a kiszolgáltatottságot. Számomra mindegy hogy tehet-e róla, vagy sem.

A szoba tele csecsemőkkel, de egyik nővér sem jött be ebben az időszakban. Kint kávéznak és valaki szerelmi, nemi életét taglalják.
Kedves Praxisblog szerkesztői, olvasók!
A soproni Erzsébet Kórházzal kapcsolatban szeretném megosztani Önökkel azokat a tapasztalataimat,…..
a végtelen űrben együtt
2014.03.12 17:58:16
@steery: Sokban egyetértek Veled. Amit nem értesz az az, hogy aki véleményt formál, az melyik oldal képviselője. Ha mondjuk renitens beteg, vagy hozzátartozó megnyilvánulásai lettek volna rögzítve, akkor az nagyon helyes lett volna. Ha most nem a "Praxison" beszélgetnénk, hanem egy olyan fórumon ahol a panaszosok kommentelnek, akkor általános helyesléssel találkoznál a rögzítéssel kapcsolatban. A véleményekben mindig a látószög iránya a meghatározó.
a végtelen űrben együtt
2014.03.12 19:15:51
@rea.chris: Bocs, hogy csak most vettem észre írásod. Valahogy átcsúsztunk felette. Együttérzésem. Javaslom: ha nem okoz gondot Neked, akkor írd meg a "Praxis" blog felkérése alapján ezt a történetet. Passzol a fenti posztra. Amit írtál, arra nem válaszolt senki, ezért legyél Te is egy poszt és írd meg még egyszer, de alaposan átgondolva, visszaemlékezve, hogy védeni tudd a történetedet és legyél itt, amikor nekiállnak szétszedni. Annyit ígérhetek, hogy én biztos Veled leszek. Tudom nem sok, de csak ezt tudom felajánlani. Légy bátor és írd meg.:)

Nem elég, hogy hosszú órákat várunk, még akkor a bocsánat kérés helyett csapkodás és melegebb éghajlatra küldés is kijut az ember lányának?
Kedves Praxis, kedves olvasók!
Sjanos én is rossz tapasztalatokat szereztem a magyar egészségügyben. Nem gondoltam volna, hogy egy…..
a végtelen űrben együtt
2014.03.06 22:36:19
@zellerlevél: Köszönöm, most már látom!:)
a végtelen űrben együtt
2014.03.08 08:57:18
@Tempus-Anh: A mai napon ajánlanám Neked és még nagyon sok sorstársadnak és főleg magamnak. Ha megsértettem itt egy hölgyet, akkor ezennel bocsánatot kérek buta fejemnek és kárpótlásként a következő idézetet írom:
"Soha a nőkről csúnyán ne beszélj, nincs oly alantas asszonyi személy,
aki ne volna méltó tiszteletre: hisz asszony nélkül férfi nem születne. "
(Pedro Calderón)
"Soha a nőkről csúnyán ne beszélj, nincs oly alantas asszonyi személy,
aki ne volna méltó tiszteletre: hisz asszony nélkül férfi nem születne. "
(Pedro Calderón)

Megpróbálta a beépített hívógombbal a nővért hívni, amely nem járt sikerrel, mert a nővérhívó ki volt kapcsolva, végül betegtársa ment ki a nővérért.
Tisztelt Praxis Blog!
Édesanyám tapasztalatait fogom önöknél közzé tenni, amely nem rövid történet, és valójában…..
a végtelen űrben együtt
2014.03.04 23:39:47
@CPR: Kösz, hogy megtiszteltél azzal, hogy elolvastad a kommentem. Tudod, úgy általában írogatok, semmi komoly. Nézek filmet, olvasgatok, utazgatok, szóval igyekszem kellemesen tölteni hátralevő napjaim. Most az utóbbi hetekbe beregeltem ide, hogy testközelből lássam mi a pálya az orvosi blogban és ha már itt vagyok írogatok ezt-azt. Betegpárti vagyok, talán mert nem vagyok orvos. Hogy ennyit tudok az egészségügy belső köreiről? Írnak itt mindenfélét, csak figyelni kell. Annyit még megjegyeznék, hogy mint minden ember, én is láttam, hogy működik az egészségügy, ezért egyáltalán nem vagyok meglepődve itt semmin, mert tökéletesen lefedi azt, amit kinn az életben tapasztaltam. Már írtam: nem osztok észt, nem tanítok, nem mondom meg jól. A véleményemet írom és igyekszem a panaszos felé és mást, ha nem muszáj, nem szólítok meg. Egy blogban szerintem mindenki elmondhatja a véleményét, értelemszerűen, a felvetett témára koncentrálva.
a végtelen űrben együtt
2014.03.04 23:57:04
@Tempus-Anh: Erről egy vicc jut eszembe. Biztos ismered, de ha nem, akkor talán vidít egy kicsit: A kemény alkoholista mája kezdi felmondani a szolgálatot, ezért elmegy a kórházba és kivizsgáltatja magát. A vizsgálat végeztével megkeresi őt az ágyánál az orvosa és gyászos képpel néz a betegre. Az kissé ijedten kérdi: nagy a baj doktor úr? Mennyi időm van hátra? Az orvos: 10. Na jó!-így a beteg-, de mi 10? 10 hónap, tíz hét?
9-8-7-6....Bocs a viccért!:)
9-8-7-6....Bocs a viccért!:)
a végtelen űrben együtt
2014.03.05 10:49:18
@CPR: Rendben! Akkor azt hiszem, le is zárhatjuk ezt. Az első mondatom egy udvarias szófordulat és mivel ezt lényegében kikérted magadnak, ezennel tekintsd semmisnek.
A lényeg: nem neked írtam, de kérdeztél valamit és én balga válaszoltam. Tudom hiba volt, többet nem teszem. Hogy mit jelentek ki itt a blogban, az az én dolgom. Hogy te kritizálod, esetleg nem tetszésednek adsz hangot, az meg a tied. Ettől még jól elvagyunk.:)
A lényeg: nem neked írtam, de kérdeztél valamit és én balga válaszoltam. Tudom hiba volt, többet nem teszem. Hogy mit jelentek ki itt a blogban, az az én dolgom. Hogy te kritizálod, esetleg nem tetszésednek adsz hangot, az meg a tied. Ettől még jól elvagyunk.:)

Szervezetlenség, kapkodás, stressz. Mintha ezek lennének a kulcsszavak. A beteg, tudva azt, hogy beteg, eleve nincs a legnyugodtabb állapotban.
Minden poénkodás és irónia ellenére rengeteg olyan inger ért az elmúlt hetekben, ami elgondolkodtatott.Nem, nem egy poszt fogja megoldani a…..
a végtelen űrben együtt
2014.03.03 14:16:21
@Mária: ""Nemrég hallottam egy előadást. Az élesztőről szólt, arról, hogy stressz, baj esetén a molekulák összefognak - és ugyan így viselkednek az emberek is. Legalább mi tartsunk össze."
Gondolom erre célzott:"A Schizosaccharomyces pombe hasadó élesztő sejtjeiben lejátszódó
oxidatív stresszfolyamatok vizsgálata. Aminek van külső és belső stresszhatása.
Gondolom erre célzott:"A Schizosaccharomyces pombe hasadó élesztő sejtjeiben lejátszódó
oxidatív stresszfolyamatok vizsgálata. Aminek van külső és belső stresszhatása.

Úgy gondolom ez elsősorban a kormány felelőssége! Ha felsőbb szinten nem vennék semmibe a betegellátást és az ápolók munkáját,akkor szerintem nem itt tartanánk.
33 éve dolgozom az egészségügyben, tudom, hogy vannak ilyen kollégák, ezzel együtt nem szabad általánosítani!…..
a végtelen űrben együtt
2014.03.02 13:21:37
@Tempus-Anh: Nem-nem! Még mindig nem pontos a meghatározás. A vezéreknek nem kell a géppuskával szemben menetelni, mert nem ez a dolguk. A hadvezetéshez nem értő embereket elég kiképezni hogy, hogy kell elsütni a puskát. Aki ért hozzá, hogy mikor, mivel és kire kell lőni, azt butaság lenne a csata elején rögtön agyonlövetni. Emlékezzünk a Don kanyarra. Egy, lényegében operett hadsereg, teljesen képzetlen /valós háborút alapul véve/, tiszti állománnyal, bevezényelte valaki/na ki?:)/a darálóba. Szerintem tudta, hogy mi lesz, de politikailag szükséges volt, hát megtette. Addig ő a rezidencián volt elfoglalva a bokros teendőivel. Jobb mint az orosz tél, a katyusák fényénél.
a végtelen űrben együtt
2014.03.02 14:55:20
@Tempus-Anh: Én úgy tudom, hitler(kis h-val) Erdélyt ígérte horthy-nak cserébe, ha Magyarország belép a németek mellett a háborúba. De javíts ki, ha másképp tudod.

A nagymamám lett az az egy az a bizonyos nyertes aki magáénak tudhatta az 1 millio forintos fődíjat amiért csupán 350.000.- ft-ot kell fizetnie.
Tisztelt Szerkesztőség!
Nem egyedi történettel keresem meg önöket azért kezdeném így a levelet ami a történet végén ki is fog…..
a végtelen űrben együtt
2014.03.02 13:38:55
@dukeekud: Elnézést, de ezzel a végtelenül leegyszerűsített és alapjában is hibás megközelítéssel nem értek egyet. Akik az elmés trükköt -ami legálisan felépített kereskedelmi ügyletnek néz ki, elsőre, sőt másodjára is-, nem néz ki csalásnak. Ezért nagyon veszélyes és sokszor annyira elmés, hogy még a jogalkotónak is el kell gondolkodnia, hogy történt-e törvényszegés, vagy nem. Ezeket messziről sem lehet pszichopatának nevezni. Tanultak, tájékozottak. Ki az közületek, aki megtudná határozni, hogy amikor -mondjuk- új, vagy használt autót vesz, akkor annak mennyi a valós ára? Nagyon kell érteni és naprakészen érteni hozzá, hogy ne verjenek át.
A másik fél -a becsapott- sem buta, csak tájékozatlan, valamint indokolatlanul bízik az emberek becsületességében. Ja és a fennálló törvényekben, hatóságokban, akik arra szerveződtek és képezték magukat, hogy a társadalmat megvédjék az ilyen kis okoskáktól, akik rég rájöttek, hogy munka nélkül sokkal jobb élni, mint munkával.
A másik fél -a becsapott- sem buta, csak tájékozatlan, valamint indokolatlanul bízik az emberek becsületességében. Ja és a fennálló törvényekben, hatóságokban, akik arra szerveződtek és képezték magukat, hogy a társadalmat megvédjék az ilyen kis okoskáktól, akik rég rájöttek, hogy munka nélkül sokkal jobb élni, mint munkával.

A választott orvosom az utolsó napon véletlenül betévedt a szobánkba (a kollégáját kereste), csak annyit mondott, hogy elnézést, előfordul az ilyesmi.
Rettenetes felháborodás, elkeseredés miatt szántam rá magam ennek a történetnek a megírására, melynek a
Hogyan lesz…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.28 21:30:11
@mig54: Nem látom, hogy valaki is kért volna tőled javaslatot, ergo, megint belekontárkodtál. Ha van valami problémád, akkor add elő te és ne mást akarj erre rábírni. Szóval vegetatív idegrendszer működése. Gyerünk add elő, ne másnak az izéjével akard a csalánt verni.
a végtelen űrben együtt
2014.03.01 11:04:35
@reepach:
Kedves reepach!
Ezen gondolataidat -amit most döbbenetre képes voltál gúny és alázás nélkül megfogalmazni- elgondolkodtatott, legalábbis megtorpanásra késztetett. Bevallom, most zavarba hoztál. Erre álmomban sem mertem volna gondolni. Emberi szavak, minden lekicsinylés nélkül. Akkor -ezen szavak igaz voltában való hittel-, ezennel kijelentem, hogy több mint valószínű, félreértettelek, ezért --elnézést-- kérek. Nem esik nehezemre, olyannal szemben, aki: nem akar hülyének nézni, szintén emberként kezel, ami magába foglalja a másik tévedési lehetőségét, de azt jóindulattal hajlandó kezelni. Kölcsönös tisztelet, még akkor is, ha a beszélgetőpartner nem egy súlycsoportot képvisel és a számára belátott terep göröngyös. A szakértői segítség egy, a szakmát nem belülről ismerő embernek nem a gúnyos és lekezelő kioktatásban kell hogy megjelenjen. Több mint valószínű észrevetted Te is és még sokan, hogy a lekezelő és gúnyos emberrel se elnéző, se kapituláló nem vagyok. A kommunikáció mindenfajtájára képe vagyok, de az intelligensen toleráns a természetes közegem. De ha harcra kényszerítenek...
"Butaság": ennek a szónak pejoratív jelentése van, ami sértő. Van sok szinonimája, gondolom Te is ismersz néhányat. Pl.: ha én nem vagyok orvos, akkor értelemszerűen buta vagyok hozzá, ergo, amit írok butaság. Na erre én azt mondom, hogy ez a butaság. Ismerethiány, rosszul, vagy félre értelmezés, de ezek elképzelhetők és bocsánatos hibák egy nem szakembertől. Pl.: ha véleményben jelzem, hogy túlzom, akkor ezért nem állítunk senkit pellengérre. Vagy:"Ezzel a "vegetatív idegrendszerről azt gondolja, hogy valamiféle ételizesítő por." Egy ilyen mondatot nem a rosszindulat vezérli, esetleg harag?
Na, mindegy: én sem vagyok haragtartó. A kritikát meg szeretem, ha építő jellegű és nem kioktatóan hülyítő. Béke és kölcsönös tisztelet, "a végtelen űrben együtt".
Kedves reepach!
Ezen gondolataidat -amit most döbbenetre képes voltál gúny és alázás nélkül megfogalmazni- elgondolkodtatott, legalábbis megtorpanásra késztetett. Bevallom, most zavarba hoztál. Erre álmomban sem mertem volna gondolni. Emberi szavak, minden lekicsinylés nélkül. Akkor -ezen szavak igaz voltában való hittel-, ezennel kijelentem, hogy több mint valószínű, félreértettelek, ezért --elnézést-- kérek. Nem esik nehezemre, olyannal szemben, aki: nem akar hülyének nézni, szintén emberként kezel, ami magába foglalja a másik tévedési lehetőségét, de azt jóindulattal hajlandó kezelni. Kölcsönös tisztelet, még akkor is, ha a beszélgetőpartner nem egy súlycsoportot képvisel és a számára belátott terep göröngyös. A szakértői segítség egy, a szakmát nem belülről ismerő embernek nem a gúnyos és lekezelő kioktatásban kell hogy megjelenjen. Több mint valószínű észrevetted Te is és még sokan, hogy a lekezelő és gúnyos emberrel se elnéző, se kapituláló nem vagyok. A kommunikáció mindenfajtájára képe vagyok, de az intelligensen toleráns a természetes közegem. De ha harcra kényszerítenek...
"Butaság": ennek a szónak pejoratív jelentése van, ami sértő. Van sok szinonimája, gondolom Te is ismersz néhányat. Pl.: ha én nem vagyok orvos, akkor értelemszerűen buta vagyok hozzá, ergo, amit írok butaság. Na erre én azt mondom, hogy ez a butaság. Ismerethiány, rosszul, vagy félre értelmezés, de ezek elképzelhetők és bocsánatos hibák egy nem szakembertől. Pl.: ha véleményben jelzem, hogy túlzom, akkor ezért nem állítunk senkit pellengérre. Vagy:"Ezzel a "vegetatív idegrendszerről azt gondolja, hogy valamiféle ételizesítő por." Egy ilyen mondatot nem a rosszindulat vezérli, esetleg harag?
Na, mindegy: én sem vagyok haragtartó. A kritikát meg szeretem, ha építő jellegű és nem kioktatóan hülyítő. Béke és kölcsönös tisztelet, "a végtelen űrben együtt".

Egy lábujj műtéttel kezdődött: cukorbeteg volt,és sajnos muszáj volt leműteni kettő lábujját is! Mindenhol voltak problémák a nővérekkel.
Édesanyámat is kórházban segítették a halálba! Nevezetesen a veszprémiben! Nem ott hunyt el,mert előtte még megjárta a…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.28 21:23:29
@Braincelle: Mégis mi az indokod, hogy ezt mond? Amit ötletként írtam, nem kötelező, szabadon választott, de aki elfogadja, az vállalja. Így is, úgy is a munkáját végzi, csak akkor kicsit fegyelmezettebben. Arról nem írtál ilyet, hogy munkaidőben szabadon választott dolgokat művelnek munkaidőben. Az nem felháborító? Akkor lenne az, amit írsz, ha kötelező lenne, de ez elképzelhetetlen.

Volt,hogy kiszakadt a katéteres zacskó,folyt a pisi mindenfelé a földön. Felkutattam a felmosó szettet,és felmostam.
2003-ban sem volt jobb a helyzet. Nagymamámat az Erzsébet kórházba kellett vinni (ez a Péterfy Sándor u-i kórházhoz tartozik)a belgyógyászatra. Megkapta az…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.27 09:18:49
@Tempus-Anh:
Köszönöm! Ez egy mentálisan leépülő ember utolsó rúgásai voltak. Most megyek és meghalok.:)
Köszönöm! Ez egy mentálisan leépülő ember utolsó rúgásai voltak. Most megyek és meghalok.:)
a végtelen űrben együtt
2014.02.28 16:51:33
@Tempus-Anh: Ott a pont.:)
Nekem nem volt kötelességem a nagyszüleimet gondozni, lévén unoka vagyok és van lányuk, de mivel annak idején Ők is gondoskodtak rólam, kutyakötelességemnek éreztem, hogy ezt amennyire tudom, visszaadjam. Több mint 10 év állandó és a végére szinte teljes körű segítség volt és amikor a végén a mama távozott(írtam a honvéd kórház esetet), akkor úgy éreztem, hogy még jobb lett volna ha tovább csinálhatom.:(
Nekem nem volt kötelességem a nagyszüleimet gondozni, lévén unoka vagyok és van lányuk, de mivel annak idején Ők is gondoskodtak rólam, kutyakötelességemnek éreztem, hogy ezt amennyire tudom, visszaadjam. Több mint 10 év állandó és a végére szinte teljes körű segítség volt és amikor a végén a mama távozott(írtam a honvéd kórház esetet), akkor úgy éreztem, hogy még jobb lett volna ha tovább csinálhatom.:(

Bevallom őszintén, bennem egy percig sem merült fel, hogy bármi baj történhet. Teljes mértékben megbíztam az orvosomban, és a szülésznőmben.
Köszönet,….
"Aminek meg kell történnie, az megtörténik. Akivel találkoznod kell, azzal találkozol. Akinek észre kell vennie, az…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.27 16:04:02
@Turchi: Mivel nem írtad oda, hogy kérdéseid költőiek, így nem veszem annak, válaszolok. Érdekes és egyben találó a megállapításod. Tudod, ez a "kevesebb néha több", nálam felér egy szitkozódással, de azért ne vedd rossz néven, mert nem annak szántam. Az én elvem, hogy senkibe nem fojtom bele a szót, annyit ír, amennyit akar. Nem vagyok nagy híve a modern kommunikáció áldásainak, mely feltalálta az SMS-t, a NET társadalomban kialakult szlengeket, rövidítéseket és egyéb malacfarknyi szövegváltást. Az írás -főleg egy ismeretlennel-, mint a beszéd egy formája, nem fedi le két, vagy több ember közti kommunikáció egészét. Annak csak kis hányadát képes kitenni. A többi gesztusokból áll. Az írásból tehát kimarad a legfontosabb. Ráadásul még ismeretlenek is vagyunk egymásnak. Ilyenkor írásban és főleg nyúlfarknyiban nem lehet normálisan kifejezni magad. Maximum szitkozódni, ezt tegnap kipróbáltam.:) Szóval: nálam az írás önkifejezési mód és ha ihletem van, akkor verbális örömszerzés. Félre ne érts! Tudok röviden és tömören fogalmazni, de minek? Mi a kényszer rá? Nem szeretnek olvasni az emberek? Nem kíváncsiak egymás gondolataira? Türelmetlenek? Mi a kényszer oka? Miért ez a nagy sietség? Mi a baj a részletesen leírt gondolatokkal? Miért jobb a rövidebb? Én szeretem a részleteket, mert a lényeg mindig abban rejlik. Nem a csontváz a lényeg, az csak tartást ad. Ami ráépül, az a lényeg. Ha már úgy döntök, hogy írok/válaszolok, akkor nem sajnálom sem az időt, sem a kis újaimat. A beszélgetés, pedig a legfontosabb érintkezés.
Gondolom most már kiszáradtál a sok olvasásba, úgyhogy...bocs a hosszú válaszért.:)
Gondolom most már kiszáradtál a sok olvasásba, úgyhogy...bocs a hosszú válaszért.:)
a végtelen űrben együtt
2014.02.27 16:32:20
@Turchi: Értettelek és ígérem nem tartalak fel. Lásd el feladataidat. Nekem van időm bőven és ritkán rohanok, nincs miért. Lehet én másként szervezem.:)
a végtelen űrben együtt
2014.02.27 17:36:56
@Turchi: Bennem addig nincs rosszindulat, amíg többszörös alapja nincs. Mondjuk folyamatos sértegetés. Kettőnk között ilyen még nem történt, ergo alap a jóindulat. Beszéljünk meg valamit: nem értünk félre semmit, nem gondolunk és nem feltételezünk rosszat. Ha valamit nem vélünk érteni, akkor rá kérdezünk. OK?:)

Sajnos későn tudtam meg, hogy a fizetős szárny mennyivel másabb! Modern bútorokkal, kényelmes ágyakkal, lapos tv, WiFi, hűtőszekrény, széf, fürdőszoba, WC bent, szőnyegpadló, zárható, fotócellás ajtó stb.
Néhány szó a Soproni szanatóriumról . Januárban 2 hetet töltöttem…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.25 23:56:53
a végtelen űrben együtt
2014.02.26 00:08:27
@mig54: már megnézted:D
a végtelen űrben együtt
2014.02.26 00:33:54
@mig54: szintúgy...

Ezután már nem volt kézfogás, csak viszlát.
Az ami megtörtént,már egy héttel ezelött volt,és eddig is sokat gondolkoztam azon,hogy közzé tegyem-e. Döntöttem.
Előzmények:
Gyomorpanaszaim voltak,majd,beutaló gasztro dr hez-aki colonoscopiát javasolt.a koromra való…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.24 14:50:09
@Szabo T: Na kérem szépen! Így is lehet válaszolni. Köszönöm az emberi hangot és a részleteket is! Tudod, manapság már ez is nagy dolog. Simán lebarmoltak, mert ilyeneket mertem kérdezni, miközben, teleszájjal ordítják, hogy semmit nem tudunk az orvosokról és a munkájukról. Remélem Te nem érezted sértve magad? Engem elsősorban az emberi motivációk érdekelnek, azaz, maga az ember. Utána jöhet a szakma.
Apropó szakma: véleményed szerint melyik a járhatóbb út? A tekintélyelvű, poroszos mentalitású gyógyítás, vagy a szolgáltatást nyújtó orvoslás. Hogy érzed, jobban jártál szakmailag, hogy kimentél, vagy inkább visszavágysz? /Az utolsó kérdés lehet kissé megmosolyogtató, tudom./:) Hogy látod: a TB finanszírozott, vagy a biztosítós modell lenne jobb nálunk?
Utolsó kérdés: a szakmai fejlődésednek vége, vagy tervezed a tovább fejlődést?
A válaszokat előre is köszönöm!:)
Apropó szakma: véleményed szerint melyik a járhatóbb út? A tekintélyelvű, poroszos mentalitású gyógyítás, vagy a szolgáltatást nyújtó orvoslás. Hogy érzed, jobban jártál szakmailag, hogy kimentél, vagy inkább visszavágysz? /Az utolsó kérdés lehet kissé megmosolyogtató, tudom./:) Hogy látod: a TB finanszírozott, vagy a biztosítós modell lenne jobb nálunk?
Utolsó kérdés: a szakmai fejlődésednek vége, vagy tervezed a tovább fejlődést?
A válaszokat előre is köszönöm!:)
a végtelen űrben együtt
2014.02.24 19:22:10
@Szabo T: Gratulálok és sok sikert kívánok a továbbiakhoz. A válaszaid tökéletesen egyeznek az általam elképzeltekkel. Nagyon jó lenne, ha kis hazánkban is ehhez hasonló rendszer lépne életbe, mert csak ebben látom a kiutat a mai kilátástalan helyzetből. De ehhez óriási szemlélet és hozzáállás változásra lenne szükség és persze némileg több pénz. A pénzben nem látok komoly nehézséget. Az emberi hozzáállásban már sokkal erősebb az ellenállás. Még sok a szakmai/politikai hűbérúr, akinek a zavarosban halászás igencsak megfelelő.
a végtelen űrben együtt
2014.02.24 20:25:17
@rikitikitévi: Nem kell ellopni és akkor lesz pénz bőven. Ausztriában nem lopják el és lám működik.

Sokat hallani, hogy internet, meg öngyógyítás, a beteg esetleg többet is árthat magának, de lévén sajnos munkanélküli lettem, nem tudok magánklinikára menni.
Tavaly visszatérő csalánkiütéssel jártam a házi orvosomat, aki azt mondta menjek haza, és "sakkozzam" ki, mire vagyok…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.21 13:37:09
a végtelen űrben együtt
2014.02.21 13:41:26
@Tempus-Anh: Igazad van, de véleményem szerint egyrészt a betegsége elhúzódása, részben többirányú tehetetlensége -ami nem feltétlenül jelenti az önhibát!-, miatti elkeseredés mondatta vele ezt. Nehéz tárgyilagosan panaszkodni.
a végtelen űrben együtt
2014.02.21 17:13:15
@hekhekhekhekkinen:
1, Ez így sommásan jól hangzik, de nem igaz.
2, Csak kimondjuk és már meg is van!:)
3, Igaz a NET, de a kettessel is valószínűleg többet tud, csak jó lenne elkerülni.
4, ez ugyan olyan könnyű adott esetben, mint a "szerezz pénzt".
Nincs pénz, nincs NET, nem elég bátor, nincs e..e, de ezt inkább hagyjuk.:)
1, Ez így sommásan jól hangzik, de nem igaz.
2, Csak kimondjuk és már meg is van!:)
3, Igaz a NET, de a kettessel is valószínűleg többet tud, csak jó lenne elkerülni.
4, ez ugyan olyan könnyű adott esetben, mint a "szerezz pénzt".
Nincs pénz, nincs NET, nem elég bátor, nincs e..e, de ezt inkább hagyjuk.:)

Hozzáteszem az SZTK-ban 2-szer kértük hogy röntgenezzék meg a lábát, de ők biztosak voltak a dolgukban. A második kórházban csak néztek, hogy hogyhogy nem volt még megröntgenezve, és hogyhogy nincs még gipszben a lába.
Üdvözlöm!
Nos, a történet a következő:…..

Drága Laikusunk emlékét szívünkben örökké megőrizzük! Most búcsúzunk Tőle.
Kedves állandó hozzászólók, olvasók, Mindenki!A Praxis blog sokak által eleget emlegetett (valószínűleg nem éppen pozitív kontextusban) megálmodója és szerkesztőjeként a lehető legritkábban…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.19 11:46:55

A doktornő megnézte a torkát, megérintette a homlokát, majd kijelentett, a gyerek makk egészséges, és nincs semmi baja. Mindezt úgy, hogy előzőleg indulás előtt mérték meg a lázát a feleségemmel és 38, 9-et mutatott a lázmérő.
Tisztelt Praxis blog!Nemrég a feleségem új…..

Még a személyzet sem állta meg szó nélkül az ügyeletes doktornő mulasztását. Egy orvos pl. így nyilatkozott a kollégájának: „Na, megint jó ügyeletesünk van!”
Nem túl szerencsésen kezdődött az évünk. Már január végén meghalt a nagypapám, és valószínűleg ennek nagy…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.12 13:07:02
@Babette_: ja, ha "kurvára", akkor valóban.:)
a végtelen űrben együtt
2014.02.12 13:14:31
a végtelen űrben együtt
2014.02.12 20:42:18
@mig54: Az "o", valójában ó. Az óne/helyesen/ Óne vejteresz /szó nélkül, teketória nélkül, egyszerűen, kurtán-furcsán, az idézett estben "tárgyilagosság kurtán". Ennek rövidített szlengje az one. Erre gondoltam, te műveletlen.
Itt azonnal elnézést kérek mindenkitől, hogy ezen a napon, amikor az itt tisztelt és szeretett ember elvesztése miatt többen megrendültek. Ezért úgy gondoltam, hogy ma már nem foglalkozok beírással a blogba. De ez a minősíthetetlen megnyilvánulást nem hagyhattam szó nélkül. Az elhunytat sajnos nem ismertem, de ettől függetlenül részvétemet nyilvánítom.
Itt azonnal elnézést kérek mindenkitől, hogy ezen a napon, amikor az itt tisztelt és szeretett ember elvesztése miatt többen megrendültek. Ezért úgy gondoltam, hogy ma már nem foglalkozok beírással a blogba. De ez a minősíthetetlen megnyilvánulást nem hagyhattam szó nélkül. Az elhunytat sajnos nem ismertem, de ettől függetlenül részvétemet nyilvánítom.

Az eddigi embertelen 6-8 órás, esetenként 10 órás várakozás után most mi lesz?
Tisztelt Praxis!Aggódom. Aggódom,mert a Honvédkórház ( ax. ÁEK) sürgősségi osztálya eddig is agyon volt terhelve. Most kinevezték a toxikológusok legjobbját (nem vagyok gúnyos, tényleg nagyon jó a…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.08 09:02:00
@Oltalom: Már a finom utalás is rengeteg kérdést vet fel. A legfőbb kérdés, hogy ha nem ilyet, akkor mégis milyet? De tényleg! Érdekelne kinek milyen ötlete van, ami még a megvalósítás határait ugyan súrolja, de kivitelezhető.
A szempontok a következők:
1, Embernek tekintjük továbbra is a drogost/alkoholistát?
2, Megkülönböztetjük-e, az idült, vagy akut esetet?
3, Büntetésnek, vagy gyógykezelésnek tekintjük?
4, Kérjünk-e pénzt és melyiktől /idült/akut/. Mennyit?
5, Megkülönböztessük azt, aki tud fizetni és azt aki nem?
6, A megkülönböztetés miben nyilvánuljon meg. Brutalitás, csúnya viselkedés?
7, Ha a hátrányos megkülönböztetésnek következménye van, azt ki vállalja?
Most hirtelen ennyi. Tudom, hogy egy szélsőséges esethez, mint ez is, többféleképp viszonyul egy ember. Az első viszonyulás, az ösztönös. A második, hogy milyen társadalomban szocializálódott. A harmadik, hogy mit engedhet meg magának a társadalomban elfoglalt pozíciója miatt. Az elsőt elrejtjük, mert szégyelljük, a második kissé árnyalja a keményebb színeket, a harmadik megkövetel és adott estben képmutatásra sarkall, ami persze nem jelenti azt, hogy adott estben úgyis gondolja, ahogy állást foglal.
Mer valaki állást foglalni?
A szempontok a következők:
1, Embernek tekintjük továbbra is a drogost/alkoholistát?
2, Megkülönböztetjük-e, az idült, vagy akut esetet?
3, Büntetésnek, vagy gyógykezelésnek tekintjük?
4, Kérjünk-e pénzt és melyiktől /idült/akut/. Mennyit?
5, Megkülönböztessük azt, aki tud fizetni és azt aki nem?
6, A megkülönböztetés miben nyilvánuljon meg. Brutalitás, csúnya viselkedés?
7, Ha a hátrányos megkülönböztetésnek következménye van, azt ki vállalja?
Most hirtelen ennyi. Tudom, hogy egy szélsőséges esethez, mint ez is, többféleképp viszonyul egy ember. Az első viszonyulás, az ösztönös. A második, hogy milyen társadalomban szocializálódott. A harmadik, hogy mit engedhet meg magának a társadalomban elfoglalt pozíciója miatt. Az elsőt elrejtjük, mert szégyelljük, a második kissé árnyalja a keményebb színeket, a harmadik megkövetel és adott estben képmutatásra sarkall, ami persze nem jelenti azt, hogy adott estben úgyis gondolja, ahogy állást foglal.
Mer valaki állást foglalni?
a végtelen űrben együtt
2014.02.08 12:46:43
@Oltalom: Ha nem okoz gondot Neked, akkor rávilágítanék egy két észrevételemre a fenti problémával kapcsolatban. Javaslom, továbbra is csak az alkoholistára és a drogosra koncentrálást.
Tehát: Az alkohol is drog is, tudatmódosító hatású. Ezenkívül mindkettő -saját viszonylatában tekintve- mérgező és függőséget kialakító vegyület. Amikor valaki ezekhez nyúl, akkor nem feltétlen szándékos és rosszindulatú. Nem akar a társadalomnak sem, de a közvetlen környezetének se rosszat okozni. Az ilyen egyén /és többségében tapasztalatlan fiatalról van szó-/ -független korától-, nem rossz szándékú, de meggondolatlan. A visszaesők már más megítélés alá kerülnek. Ott már kialakult a függőség. Nem akarnak teher lenni, de mégis azzá válnak. Amit fentebb említettél -mármint, ha marad erőforrás a kezelésükre, akkor majd foglalkozunk velük- nem jó. A drog/alkohol mérgezés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. A rehabilitáció már más tészta.
Az emberhez méltó bánásmód kifejezéssel is csínnyán kell bánnunk, mert az, hogy emberhez méltó meghatározás, már önmagában is tág értelmezést takarhat.
Mondok egy példát: a beteg idős és betegségénél fogva magatehetetlen állapotban van. Az eü. törvény világosan fogalmaz: minden kórházi osztályra felvett betegnek kötelező élelmet biztosítani. A gyakorlat a következő: az ételosztó oda teszi az aznapi menüt a beteg mellé, az nem tudja megenni, lévén magatehetetlen. A kérdés: emberhez méltóan kezelték? Persze! Adtak enni, nem? Arról kitehet, hogy nem tudja megenni. Szóval a fogalmak és a gyakorlat sokszor szöges ellentétben állnak egymással.
Visszatérve: A mérgezettekkel rögtön foglalkozni kell és majd utána lehet csak szelektálni. A bánásmód soha nem lesz meghatározható, mert örökké ott lesz a kérdés: mihez képest? Az úgynevezett rendes betegekhez képest. Ők megfelelő bánásmódot kapnak? Mi a megfelelő és mi nem az? Mennyit kell fizetnem, hogy az legyen. Elég-e a pénz, ha nincs elég személyzet, eszköz? És sorolhatnám a végtelenségig.
Tehát: Az alkohol is drog is, tudatmódosító hatású. Ezenkívül mindkettő -saját viszonylatában tekintve- mérgező és függőséget kialakító vegyület. Amikor valaki ezekhez nyúl, akkor nem feltétlen szándékos és rosszindulatú. Nem akar a társadalomnak sem, de a közvetlen környezetének se rosszat okozni. Az ilyen egyén /és többségében tapasztalatlan fiatalról van szó-/ -független korától-, nem rossz szándékú, de meggondolatlan. A visszaesők már más megítélés alá kerülnek. Ott már kialakult a függőség. Nem akarnak teher lenni, de mégis azzá válnak. Amit fentebb említettél -mármint, ha marad erőforrás a kezelésükre, akkor majd foglalkozunk velük- nem jó. A drog/alkohol mérgezés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. A rehabilitáció már más tészta.
Az emberhez méltó bánásmód kifejezéssel is csínnyán kell bánnunk, mert az, hogy emberhez méltó meghatározás, már önmagában is tág értelmezést takarhat.
Mondok egy példát: a beteg idős és betegségénél fogva magatehetetlen állapotban van. Az eü. törvény világosan fogalmaz: minden kórházi osztályra felvett betegnek kötelező élelmet biztosítani. A gyakorlat a következő: az ételosztó oda teszi az aznapi menüt a beteg mellé, az nem tudja megenni, lévén magatehetetlen. A kérdés: emberhez méltóan kezelték? Persze! Adtak enni, nem? Arról kitehet, hogy nem tudja megenni. Szóval a fogalmak és a gyakorlat sokszor szöges ellentétben állnak egymással.
Visszatérve: A mérgezettekkel rögtön foglalkozni kell és majd utána lehet csak szelektálni. A bánásmód soha nem lesz meghatározható, mert örökké ott lesz a kérdés: mihez képest? Az úgynevezett rendes betegekhez képest. Ők megfelelő bánásmódot kapnak? Mi a megfelelő és mi nem az? Mennyit kell fizetnem, hogy az legyen. Elég-e a pénz, ha nincs elég személyzet, eszköz? És sorolhatnám a végtelenségig.
a végtelen űrben együtt
2014.02.08 14:05:39
@blackshíp: Szerintem nem ennyire sarkítva gondolta, csak érintőlegesen célzott rá. Ennek meghatározása, rendszerint a rendelkezésre álló erőforrások mennyisége szokott mérvadó lenni. Mindenki felelős valamilyen szinten mindenért. Pont ezért vagyunk emberek. Tehát, amikor azt a kifejezést használjuk, hogy emberségesen, akkor az empátiát, megértést, a megbocsájtást, a mi is lehetnénk adott esetben a helyén érzésre asszociálunk. Persze ezek -mint említettem- mindig addig terjednek, ameddig a takarónk ér.

Teljesen elfogadott, ha egy 30-as évei elején járó doktornő, felelősségre von, hogy mit keres a beteg éjfélkor egy ügyeletes osztályon?
Tisztelt PRAXIS Blog!Az én történetem egy budapesti peremkerület ügyeletén kezdődött, majd a városon kívüli kórház ügyeletes osztályán…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.06 13:37:32
a végtelen űrben együtt
2014.02.06 14:45:13
@platelet: Még egyszer: nem voltam erőszakos. A "megkérem" szó talán világos ebben az esetben. Az orvos nem is vette annak. Számára az volt a meglepetés, hogy van olyan ember is, aki mer szólni, ha nem érthető az orvos latinosan temperamentumos indoklása. A latin a kollégáknak van, a hozzátartozó nem kolléga, tehát magyarul kéretik indokolni.
"Túl kellene lépni már a beteg iskolázottsága kezdetű nótán. "
A tájékoztatásnál mind a beteg, mind a hozzátartozó tekintetében a hivatalos nyelv a magyar és pont. A latint szakmán belül. Na így értsd.
"Dehogynem. Sőt, továbbmegyek: ezt is, mint sok más faktort, figyelembe kell venni, és úgy magyarázni a betegnek, hogy minden beteg értelmezni tudja, és elegendő legyen számára."
Lásd, mint fent./már ugyan arról beszélünk.:)/
Sok példát említhetnék, de maradjunk a fent írtnál. Például, mint ennél az estnél. Utólag már mindenki tudja mi is volt, de a beteg kezdetben még nem tudja és ha számára ismeretlen, valamint nagy fájdalommal jár, akkor irány az orvos. Szombat lévén, az ügyelet.
"Túl kellene lépni már a beteg iskolázottsága kezdetű nótán. "
A tájékoztatásnál mind a beteg, mind a hozzátartozó tekintetében a hivatalos nyelv a magyar és pont. A latint szakmán belül. Na így értsd.
"Dehogynem. Sőt, továbbmegyek: ezt is, mint sok más faktort, figyelembe kell venni, és úgy magyarázni a betegnek, hogy minden beteg értelmezni tudja, és elegendő legyen számára."
Lásd, mint fent./már ugyan arról beszélünk.:)/
Sok példát említhetnék, de maradjunk a fent írtnál. Például, mint ennél az estnél. Utólag már mindenki tudja mi is volt, de a beteg kezdetben még nem tudja és ha számára ismeretlen, valamint nagy fájdalommal jár, akkor irány az orvos. Szombat lévén, az ügyelet.
a végtelen űrben együtt
2014.02.06 18:02:39
@platelet: Nézd. Teljesen világos, amit írok. Ha nem érted, részemről sajnálom. Már minden oldalról elmondtam és most már csak ismételni tudom magam.
A latin használat épp olyan mint a fizika. Vannak bonyolult szakkifejezések, és aki ebben dolgozik, az egymásközt ezt is használja. Tudom most se fogod érteni, mert nem is akarod. A magyar nyelv nagyon gazdag és ha nem is pontosan lehet leírni egyes dolgokat, azért némi jó szándékkal megoldható. Ha a különböző tudományok világhírű professzorainak megy, akkor megy egy kis dokinak is.
A beteg, ha fontos megy azonnal, a részleteket meg majd orvos úgy is közli. Nem kell ezt túl bonyolítani. Ha Téged zavar a sommás vélemény, azt el tudom fogadni. Ugord át és kész.:)
A latin használat épp olyan mint a fizika. Vannak bonyolult szakkifejezések, és aki ebben dolgozik, az egymásközt ezt is használja. Tudom most se fogod érteni, mert nem is akarod. A magyar nyelv nagyon gazdag és ha nem is pontosan lehet leírni egyes dolgokat, azért némi jó szándékkal megoldható. Ha a különböző tudományok világhírű professzorainak megy, akkor megy egy kis dokinak is.
A beteg, ha fontos megy azonnal, a részleteket meg majd orvos úgy is közli. Nem kell ezt túl bonyolítani. Ha Téged zavar a sommás vélemény, azt el tudom fogadni. Ugord át és kész.:)

A válasz egyszerű: szégyenteljes, ami itt folyik, arról nem is beszélve, hogy az orvosok eltitkolják (tisztelet a kivételnek) a különböző gyógyítási módokat, lehetőségeket, eljárásokat.
Tisztelt Praxis!Dühös vagyok, és egyszerűen kritikusnak tartom a magyar egészségügy…..

41 évi tb-járulék (egészségügyi járulék, stb. ) befizetése után is, ha kórházi ápolásra szorulsz, mélyen a zsebedbe kell nyúlnod!
Tisztelt Prxis!
Azon gondolkozom, hogy az 1960-as években honnan volt sokkal több pénze a kórházaknak ?
1961-ben…..
a végtelen űrben együtt
2014.02.01 14:13:03
@reepach: Fika már megy. Érv?
a végtelen űrben együtt
2014.02.01 15:58:25
@reepach:
A történet a következő: desw-nek írtam, de ezt talán Te is látod. Amit írtam a saját nézőpontom, ezt előre bocsájtottam. Ezzel -már amit írtam- lehet egyetérteni, lehet nem és lehet fikázni, mint ahogy voltál kedves. De, hogy most még valami magyarázó szöveget kérsz hozzá, az elég érdekesen sajátos logika. Ha nem érted, vagy nem tudod értelmezni, elfogadni, hát... A lényeg: nem Neked írtam, csak belekontárkodtál és cáfoló érvek nélkül fikáztál. Én ezt eltudom Tőled fogadni, mert a jó oldalad mellett van ilyen is. Szerintem fuss neki még egyszer. Próbálj jóindulattal közeledni, akkor esetleg van remény. Addig is: maradok tisztelettel.:)
A történet a következő: desw-nek írtam, de ezt talán Te is látod. Amit írtam a saját nézőpontom, ezt előre bocsájtottam. Ezzel -már amit írtam- lehet egyetérteni, lehet nem és lehet fikázni, mint ahogy voltál kedves. De, hogy most még valami magyarázó szöveget kérsz hozzá, az elég érdekesen sajátos logika. Ha nem érted, vagy nem tudod értelmezni, elfogadni, hát... A lényeg: nem Neked írtam, csak belekontárkodtál és cáfoló érvek nélkül fikáztál. Én ezt eltudom Tőled fogadni, mert a jó oldalad mellett van ilyen is. Szerintem fuss neki még egyszer. Próbálj jóindulattal közeledni, akkor esetleg van remény. Addig is: maradok tisztelettel.:)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Én nem adok és most sem adtam, hogy két napot benn voltam a kórházban. Persze tovább kellett volna lennem, de a saját felelősség hatott és kiengedtek. Hogy nem volt súlyos? Ami történt, ahhoz képest Isteni csoda, hogy nem lett az. Csak borda törés, mellkasi sérülés, zúzódások és egy-két helyen foltozás. A történet mondhatnám mindennapi: két autó találkozik kb. és összességében 140 Km sebességgel. A találkozás frontális. Lepattannak egymásról és harminc méterrel távolabb megállnak. A két autó totálkáros. Hogy nem haltam meg, azt a Jó Istennek, a biztonsági övnek, a légzsáknak köszönhetem. Próbáltam én már az első kórházi órákban egyedül Wc-re menni és ehhez kölcsön kértem egy járó keretet, de amint felegyenesedtem rögtön rosszul lettem, úgyhogy kacsa, majd később még egy, de másnap már egyedül. A röntgeneken és varrásokon túl csak pár szem fájdalomcsillapító kellett. Igaz, már az első 24 óra után kiakartam menni, de a doki hallani sem akart róla. De a 48 óra után kénytelen volt elengedni, mert nem volt maradásom. Van nekem más dolgom, mint itt lustálkodni. Igaz fáj mindenem, főleg a mellkasom az öv visszarántása miatt. Ja meg a törött borda, de azzal nem sokat lehet kezdeni. Majd meggyógyul. Az orvosok a szokásos "van valami gondja" kérdés mellett korrektek voltak. A nővérekre egy rossz szavam sem lehet, bár az egyik -kissé molett- "mi ez a disznóól! Csoda, hogy az orvosok még egyáltalán bejönnek ide" felkiáltása csak megszínezte az órák szürke egyhangúságát. Szóval pénzt nem adtam, de emberbaráti szeretetből -bár járni alig tudtam, lévén bokám dupla volt-, megborotváltam egy szobatársam, mert járni alig bírt, állni sem nagyon. Bár kölcsön adtam a borotvám, képtelen volt borotválkozni, mert már sok napos szakálla volt, a borotva megtelt szőrrel és csak csúszott, úgyhogy feladta. Neki álltam és megcsináltam én. Hálás volt én meg örültem, hogy segíthettem. Lopásról -míg ott voltam- nem hallottam.