Adatok
Pavol Rusnák
0 bejegyzést írt és 39 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
„Némelyek mindenkor hazaárulónak fogják tartani Lindert, mások pedig, majd esetleg a Nobel-díj világbékejutalmára fogják ajánlani.” (Juhász Nagy Sándor)
Az 1918 őszi háborús vereség következtében kitört forradalom eredményeként hatalomra kerülő Károlyi-kormány tevékenységével kapcsolatban a…..
Pavol Rusnák
2018.12.09 23:10:39
@PintérTamás: A probléma lelki oldalán nem csupán a "békevágyról" és a háborúutánni eufóriáról van szó. Nem szabad figyelmen kívűl hagyni a belső frontot, ahol zavargások, fosztogatások zajlottak. A Károlyi-kori rendfentartásnak több volt az áldozata mind a vörös és fehér terrornak egyutvéve. Tél volt, tuziagyaghiány, élelmiszerhiány, pénzhiány. A magyar állam a nemzetőrségek fizetését nem fedezte, illetve nem volt rá képes. Márpedig a katonaságnak is rendszeres zsoldot kel fizetni, hogy fegyverben maradjon. Arról nem is beszélve, hogy a új hatalom nem lehetet biztos abban, kiben bízhat, nehogy már valamilyen monarchista tábornok megpróbalja katonailag megdönteni. Oroszorságban volt rá példa.
Pavol Rusnák
2018.12.10 14:08:34
@PollmannFerenc: Én a Rákosi-per cimű monográfiában talatam erre utalást több helyen is: mek.oszk.hu/04600/04627/04627.doc
Kókay László olaszországi naplójának a 25. része említi a velük szemben felbukkanó csehszlovák légionistákat, ami a hozzá kapcsolódó kommentekkel arra ösztönzött, hogy röviden és vázlatosan válaszolni próbáljak olyan kérdésekre, hogy miként is alakult ki a légió olaszországi komponense, hol harcolt…..
Pavol Rusnák
2018.09.28 19:30:51
A caporettói áttörés után az osztrák–magyar hadsereg egy része az Isonzó és a Piave folyók közötti területen megszálló, vagyis rendőri feladatokat látott el. Ekkor találkoztak azokkal a művekkel, amelyeket Olaszországban az irredentisták hatására készítettek Ferenc József…..
Pavol Rusnák
2018.09.16 19:57:43
@MTi: Ez nem csak délvidéken volt így. Úgy általában a politikailag turbulens 20. század jellegzetessége az emlékműveknek minimum az eltávolítása, vagy utcanevek megváltoztatása. És ez a köztérért folytatott hadakozás a 21. századba is átcsúszott.
Amúgy, ha jól tudom, pont ebben az időszakban Friedrich Adler, Karl von Stürgkh miniszterelnök gyilkosa, bizonyos popularitásnak orvendet Ausztriában. No még a Szerbeknek ott van Gavrilo Princip kultusza. Csehországban, és részben Szlovákiában is, pedig hősöknek számítanak azok a kommandósok, amelyek 1942-ben megölték Reinhard Heydrichot.
Amúgy, ha jól tudom, pont ebben az időszakban Friedrich Adler, Karl von Stürgkh miniszterelnök gyilkosa, bizonyos popularitásnak orvendet Ausztriában. No még a Szerbeknek ott van Gavrilo Princip kultusza. Csehországban, és részben Szlovákiában is, pedig hősöknek számítanak azok a kommandósok, amelyek 1942-ben megölték Reinhard Heydrichot.
Pavol Rusnák
2018.09.16 20:32:22
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 25. rész
1918. június 17-én éjjel Kókay László rohamszakaszával a Sovilla előtti vasúti töltésnél éjszakázik. Hadnagyunk visszamenőleg megörökíti saját ezrede és a debreceni 39-esek nagy veszteséggel járó aznapi harcainak történetét. A csak magukkal…..
Pavol Rusnák
2018.09.06 20:12:09
Itt elég jó vannak szétírva a legionáriusok bevetései és veszteségei: www.csol.cz/domains/csol.cz/index.php/clanky-a-reporty/z-cinnosti-csol/archiv/2009/158-ceskoslovenska-legie-v-italii-za-prvni-svetove-valky
Itten pedig a cikk vége felé kritikus leírása a eseményeknek: dejinyasoucasnost.cz/archiv/2006/12/na-piave-zvecera-/
A harcokba általában csak felderítő csapatok keveredtek, mert amúgy nem szabadot volna bevetni a legionáriusokat, félvén hogy lemorzsolódnának és így megszűnne a propagandaértékük. Volt olyan harc, melybe csak azét keveredtek, mert az olasz parancsnokuk, Andrea Graziáni tábornok, egy tipikus harcéhes (nem túl nagy túlzással közveszélyes) őrült volt, aki mindenképen bizonyítani akart.
Itten pedig a cikk vége felé kritikus leírása a eseményeknek: dejinyasoucasnost.cz/archiv/2006/12/na-piave-zvecera-/
A harcokba általában csak felderítő csapatok keveredtek, mert amúgy nem szabadot volna bevetni a legionáriusokat, félvén hogy lemorzsolódnának és így megszűnne a propagandaértékük. Volt olyan harc, melybe csak azét keveredtek, mert az olasz parancsnokuk, Andrea Graziáni tábornok, egy tipikus harcéhes (nem túl nagy túlzással közveszélyes) őrült volt, aki mindenképen bizonyítani akart.
Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 7. rész Karintiába, Villach mellett egy Obervellach nevű községbe kerültünk. Itt már nem volt kiképzés, csak néha gyakorlatoztunk egy kicsit az ágyúkkal. Csak mi voltunk itt, semmilyen másik katonai egység nem volt. A közelben…..
Pavol Rusnák
2015.10.17 16:35:48
@Gefraiter: Szerintem egy kicsit sarkító összehasonlítani bármilyen OM egységet a légiósokkal, mert:
1.- Az OM hadseregbe soroztak, holott a légiókba önkéntes alapon toboroztak. Így a harci értékük már eleve valamivel nagyobb volt.
2.- Egy OM katona, ha megadja magát, túléli, egy légiós viszont nem. (ennek ellenére azért elég sok légiós eset fogságba…)
3.- Az OM hadseregbe szolgáló cseh katonák a háború elejétől a legnagyobb vérszivattyúkba is be voltak vetve. A légiósok világháborús harcait két kéz újain meg lehetne számolni. Az olasz fronton szinte csak felderítők kerültek harcba, és soha nem több mint egy-két szakasz. Ez azért volt, mert nagy nehézségek voltak az utánpótlással - semmiképpen NEM SZABADOTT KIVÉREZNIÜK. Így persze nem nehéz jól teljesíteni.
4.- Az OM csapatokkal ellenbe a légiókban kevés volt a katonaiskolát végzett tiszt. Ezért például az orosz légiósok nem ismerték a hagyományos támadási elírásokat és meg kellet tanulniuk improvizálni. Zborovnál a támadási tervet volt felderítők és rohamcsapatos kiképzésben részt vevő tisztek állították össze - ez volt miden későbbi sikerüknek is a kulcsa. Másrészt, viszont ha védelemre szorultak, látványosan rosszabbul teljesítettek. ;)
1.- Az OM hadseregbe soroztak, holott a légiókba önkéntes alapon toboroztak. Így a harci értékük már eleve valamivel nagyobb volt.
2.- Egy OM katona, ha megadja magát, túléli, egy légiós viszont nem. (ennek ellenére azért elég sok légiós eset fogságba…)
3.- Az OM hadseregbe szolgáló cseh katonák a háború elejétől a legnagyobb vérszivattyúkba is be voltak vetve. A légiósok világháborús harcait két kéz újain meg lehetne számolni. Az olasz fronton szinte csak felderítők kerültek harcba, és soha nem több mint egy-két szakasz. Ez azért volt, mert nagy nehézségek voltak az utánpótlással - semmiképpen NEM SZABADOTT KIVÉREZNIÜK. Így persze nem nehéz jól teljesíteni.
4.- Az OM csapatokkal ellenbe a légiókban kevés volt a katonaiskolát végzett tiszt. Ezért például az orosz légiósok nem ismerték a hagyományos támadási elírásokat és meg kellet tanulniuk improvizálni. Zborovnál a támadási tervet volt felderítők és rohamcsapatos kiképzésben részt vevő tisztek állították össze - ez volt miden későbbi sikerüknek is a kulcsa. Másrészt, viszont ha védelemre szorultak, látványosan rosszabbul teljesítettek. ;)
Nem egészen derék katonák kalandjai a Nagy Háborúban
Az első, 1923-as megjelenése óta Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című regénye megszámlálhatatlan kiadás élt meg. Jelenlegi tudomásunk szerint több mint 60 nyelvre fordították le…..
A méltánytalanul elfeledett Berzeviczy Albert a magyar politikai és kulturális élet meghatározó személyisége volt a XIX–XX. század fordulóján. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként az első világháború évei alatt Tisza István miniszterelnökkel, valamint a korszak…..
Pavol Rusnák
2015.06.10 07:43:08
@PintérTamás: Hát persze, ez az - nem mindenki uralkodó. :) Ráadásul a Habsburgok mindig is fontos pártfogói voltak a Szent Széknek, akár csak a Romanov-ház a ortodoxiának.
Véleményem szerint, ha más lenne a öröközési sorrend, és Szarajevóban Károly es Zita haltak volna meg (és persze Otto is valahogy elkerülne láb alól) akkor most Ferenc Ferdinánd lenne boldog, mert hát, ami Károlyra, az őreá is mondható lehetne. ;)
Véleményem szerint, ha más lenne a öröközési sorrend, és Szarajevóban Károly es Zita haltak volna meg (és persze Otto is valahogy elkerülne láb alól) akkor most Ferenc Ferdinánd lenne boldog, mert hát, ami Károlyra, az őreá is mondható lehetne. ;)
Pavol Rusnák
2015.06.15 13:31:10
@Moticska Tihamér:
1.- Mi az, hogy „megkérdőjelezhetetlen mandátum“ egy jogilag nem létező álamban? Magyarország függetlensége 1918. október 31-én volt kikiáltva egy olyan területen, amely az idáig Osztrák-Magyar Monarchiának tartozott. Egy új államot elméletileg bárki bármilyen területen kikiálthat (mint például az Iszlám Állam, a Doneczki és Luhanszki köztársaságok, stb.), de a nemzetközi jog szerint csak akkor válhat igazi állammá, amikor az nemzetközileg el van ismerve. És pont ez volt Magyarország alapproblémája, amivel Károlyinál talpraesettebb államférfiak se tudnának mit kezdeni – Magyarországot senki nem ismerte el.
Csak egy módja volt annak, hogy jobb pozícióba kerüljön Magyarország – még azelőtt valahogy odajutni a párizsi tárgyalásokra, míg nincsen minden eldöntve (mint az osztrákok). Hogy ez nem sikerült, az mesze nem csupán Károlyi bűne. A kudarc belé volt kódolva a magyar politikai kultúrába, amely nem tette lehetővé, hogy a politikai erők összefogjanak, pont, amikor szükség volt arra.
2.- A hadsereggel már hosszabb ideje voltak problémák, de még a legoptimálisabb helyzetben csak egy frontot lehetet volna hatékonyan védeni, nem pedig mindet. Nem elég, hogy vannak katonák, a katonáknak kel étel, lőszer, ruha, stb. Egy modern, iparosított háborút az nyeri meg, akinek több a forrása – ezt a szabályt sehogyan nem lehet megkerülni – Magyarország pedig szinte mindenből hiányt szenvedet, magára maradott volna mindenki szemben, utánpótlás nélkül. Ezért egy, egy ellenséggel akár fel lehetett volna venni harcot (de csak amíg ki nem fogy a hadianyag!!!), egész Antantal szemben viszont nem. Mint maga Tisza is bejelentette, a háború el volt veszítve.
1.- Mi az, hogy „megkérdőjelezhetetlen mandátum“ egy jogilag nem létező álamban? Magyarország függetlensége 1918. október 31-én volt kikiáltva egy olyan területen, amely az idáig Osztrák-Magyar Monarchiának tartozott. Egy új államot elméletileg bárki bármilyen területen kikiálthat (mint például az Iszlám Állam, a Doneczki és Luhanszki köztársaságok, stb.), de a nemzetközi jog szerint csak akkor válhat igazi állammá, amikor az nemzetközileg el van ismerve. És pont ez volt Magyarország alapproblémája, amivel Károlyinál talpraesettebb államférfiak se tudnának mit kezdeni – Magyarországot senki nem ismerte el.
Csak egy módja volt annak, hogy jobb pozícióba kerüljön Magyarország – még azelőtt valahogy odajutni a párizsi tárgyalásokra, míg nincsen minden eldöntve (mint az osztrákok). Hogy ez nem sikerült, az mesze nem csupán Károlyi bűne. A kudarc belé volt kódolva a magyar politikai kultúrába, amely nem tette lehetővé, hogy a politikai erők összefogjanak, pont, amikor szükség volt arra.
2.- A hadsereggel már hosszabb ideje voltak problémák, de még a legoptimálisabb helyzetben csak egy frontot lehetet volna hatékonyan védeni, nem pedig mindet. Nem elég, hogy vannak katonák, a katonáknak kel étel, lőszer, ruha, stb. Egy modern, iparosított háborút az nyeri meg, akinek több a forrása – ezt a szabályt sehogyan nem lehet megkerülni – Magyarország pedig szinte mindenből hiányt szenvedet, magára maradott volna mindenki szemben, utánpótlás nélkül. Ezért egy, egy ellenséggel akár fel lehetett volna venni harcot (de csak amíg ki nem fogy a hadianyag!!!), egész Antantal szemben viszont nem. Mint maga Tisza is bejelentette, a háború el volt veszítve.
Pavol Rusnák
2015.06.16 10:04:24
@Moticska Tihamér:
Tiszával ne számítson, az addigra politikailag leszerepelt.
Az, hogy a Habsburgok trónon maradnának egy érdekes opció, viszont az ország nemzetközi jogi helyzetén sehogyan se nem változtatna. Nemzetközileg elismert állam az Osztrák-Magyar Monarchia volt. Az „újszülött” Magyar Királyságnak ugyan sokkal nagyobb lenne a belső legitimitása, viszont a külvilág számára még így is új államnak számítana, amelynek létezését vagy elismerik, vagy nem – megjedzem, nem volt érdekükben elismerni. Pláne hogy a Habsburgok trónon maradása halálos fenyegetést jelentene az Antant egész háborúutáni koncepciójának.
Még egy probléma van az egésszel – Magyarország önnálósodásának eredetileg maga Károly király se akarta. A Wekerle kormány perszonális unióval való próbálkozásának tudomásom szerint keresztbe tett, nem de?! Ő 1918 végén még a Monarchiát égészében akarta tartani.
Mint mondtam, egy frontot azokkal a csapatokkal lehetet volna védeni, de az egész országot koros korul aligha. 1918. október végéig a csapatok nagy részé morálisan lezüllet. A karhatalmi feladatok is sok egység bevetését igényeltek.
Ami a mai Szlovákia területének elfoglalását illeti, engedje, hogy idézzem Bánlaki Józsefet:
„A cseh betörés hírére a magyar kormány is megtette a szükséges ellenintézkedéseket. A Magerl nemzetőr- és csendőrkülönítmény felváltására két századot és egy páncélvonatot Zsolnára irányított. Nyitra védelmére Trencsénbánba egy századot, Pöstyénbe háromnegyed századot és négy géppuskát, Lipótvárra két századot, Szegedre 260 nemzetőrt és a volt 32. ezred két századát küldte ki s azonkívül Budapestről Szered-Lipótvár védelmére három század és egy üteg indult Bertalanffy őrnagy parancsnoksága alatt. Nagyszombat védelmére 400 tengerész és egy üteg ment. Budapestről azonkívül két század, egy géppuskás század és egy üteg Gangel százados alatt Pozsonyból Nagyszombatba. Pozsony védelmére 549 tiszt, 3922 nemzetőr, 603 polgárőr, az alakulásban levő 13. gyalogezred, egy repülőgép és a 2. számú páncélvonat állott rendelkezésre. Megerősítésül Nagykanizsáról egy fél zászlóalj, Budapestről pedig egy karhatalmi század indult útba. A Budapest-pozsonyi vasútvonal fedezésére Galántára a volt 32. gyalogezred két százada és egy fél géppuskás százada rendeltetett ki.
E minden esetre elég számos erőknek értéke azonban silány volt. A Nagyszombat védelmére kirendelt tengerész különítmény Nagyszombatot otthagyta és Pozsonyba távozott, illetve részben szétszéledt. A Pöstyénbe kirendeltek kijelentették, hogy csak napi 50 korona zsoldért hajlandók szolgálni; a zsolnai csoport megtagadta az engedelmességet.
Mindazonáltal az említett erők felvonulása már magában véve elég volt ahhoz, hogy a csehek további előnyomulását megakassza és az november 25-ig tényleg szünetelt is.“
...
...
„Közben a csehek újból felvették az egy ideig félbeszakított hadműveletek fonalát. A nagyszombati csoport nov. 28-án Pozsony felé előnyomulván, közte és Gangel százados különítménye között Cziffernél kisebb csatározás keletkezett, de komolyabb harcba egyik fél sem fogott, Gangel századost nov. 29-én Bánó őrnagy váltotta fel a 13. ezred félzászlóaljával és december 1-ig Bánó és Bertalanffy őrnagyok a Nagyszombatból Pozsonyba, illetve Nyitrára vezető utakat elzárták ugyan, de a pozsonyi katonai kerületi parancsnokság azt jelentette a hadügyminisztériumnak, hogy a csehek ellen kirendelt csapatok és karhatalmak teljesen megbízhatatlanok, s hogy a nyitrai karhatalom nagy része elszéledt.
December 2-án a csehek Szered és Nyitra felé tapogatóztak, Nagyszombaton pedig egy egész gyalog- és egy tüzérezredet vontak össze. December 4-én Bánó őrnagy csapatát Angyal százados váltotta fel a 20. ezred két századával. Magerl különítménye Zsolnán megtagadta az engedelmességet s feloszlott és így a csehek december 6-án Zsolnát ismét megszállották. Bertalanffy őrnagy szeredi csoportjának fele másnap megszökött és útjában mindenütt rabolt és fosztogatott.“
Ezzel is szeretném demonstrálni, hogy menyire nem lehet csupán a vélt vagy valós katonai égségek utólagos fiktív ide oda vezénylésével „háborúkat nyerni”, mind, ahogyan ezt Őn próbálta. ;)
Tiszával ne számítson, az addigra politikailag leszerepelt.
Az, hogy a Habsburgok trónon maradnának egy érdekes opció, viszont az ország nemzetközi jogi helyzetén sehogyan se nem változtatna. Nemzetközileg elismert állam az Osztrák-Magyar Monarchia volt. Az „újszülött” Magyar Királyságnak ugyan sokkal nagyobb lenne a belső legitimitása, viszont a külvilág számára még így is új államnak számítana, amelynek létezését vagy elismerik, vagy nem – megjedzem, nem volt érdekükben elismerni. Pláne hogy a Habsburgok trónon maradása halálos fenyegetést jelentene az Antant egész háborúutáni koncepciójának.
Még egy probléma van az egésszel – Magyarország önnálósodásának eredetileg maga Károly király se akarta. A Wekerle kormány perszonális unióval való próbálkozásának tudomásom szerint keresztbe tett, nem de?! Ő 1918 végén még a Monarchiát égészében akarta tartani.
Mint mondtam, egy frontot azokkal a csapatokkal lehetet volna védeni, de az egész országot koros korul aligha. 1918. október végéig a csapatok nagy részé morálisan lezüllet. A karhatalmi feladatok is sok egység bevetését igényeltek.
Ami a mai Szlovákia területének elfoglalását illeti, engedje, hogy idézzem Bánlaki Józsefet:
„A cseh betörés hírére a magyar kormány is megtette a szükséges ellenintézkedéseket. A Magerl nemzetőr- és csendőrkülönítmény felváltására két századot és egy páncélvonatot Zsolnára irányított. Nyitra védelmére Trencsénbánba egy századot, Pöstyénbe háromnegyed századot és négy géppuskát, Lipótvárra két századot, Szegedre 260 nemzetőrt és a volt 32. ezred két századát küldte ki s azonkívül Budapestről Szered-Lipótvár védelmére három század és egy üteg indult Bertalanffy őrnagy parancsnoksága alatt. Nagyszombat védelmére 400 tengerész és egy üteg ment. Budapestről azonkívül két század, egy géppuskás század és egy üteg Gangel százados alatt Pozsonyból Nagyszombatba. Pozsony védelmére 549 tiszt, 3922 nemzetőr, 603 polgárőr, az alakulásban levő 13. gyalogezred, egy repülőgép és a 2. számú páncélvonat állott rendelkezésre. Megerősítésül Nagykanizsáról egy fél zászlóalj, Budapestről pedig egy karhatalmi század indult útba. A Budapest-pozsonyi vasútvonal fedezésére Galántára a volt 32. gyalogezred két százada és egy fél géppuskás százada rendeltetett ki.
E minden esetre elég számos erőknek értéke azonban silány volt. A Nagyszombat védelmére kirendelt tengerész különítmény Nagyszombatot otthagyta és Pozsonyba távozott, illetve részben szétszéledt. A Pöstyénbe kirendeltek kijelentették, hogy csak napi 50 korona zsoldért hajlandók szolgálni; a zsolnai csoport megtagadta az engedelmességet.
Mindazonáltal az említett erők felvonulása már magában véve elég volt ahhoz, hogy a csehek további előnyomulását megakassza és az november 25-ig tényleg szünetelt is.“
...
...
„Közben a csehek újból felvették az egy ideig félbeszakított hadműveletek fonalát. A nagyszombati csoport nov. 28-án Pozsony felé előnyomulván, közte és Gangel százados különítménye között Cziffernél kisebb csatározás keletkezett, de komolyabb harcba egyik fél sem fogott, Gangel századost nov. 29-én Bánó őrnagy váltotta fel a 13. ezred félzászlóaljával és december 1-ig Bánó és Bertalanffy őrnagyok a Nagyszombatból Pozsonyba, illetve Nyitrára vezető utakat elzárták ugyan, de a pozsonyi katonai kerületi parancsnokság azt jelentette a hadügyminisztériumnak, hogy a csehek ellen kirendelt csapatok és karhatalmak teljesen megbízhatatlanok, s hogy a nyitrai karhatalom nagy része elszéledt.
December 2-án a csehek Szered és Nyitra felé tapogatóztak, Nagyszombaton pedig egy egész gyalog- és egy tüzérezredet vontak össze. December 4-én Bánó őrnagy csapatát Angyal százados váltotta fel a 20. ezred két századával. Magerl különítménye Zsolnán megtagadta az engedelmességet s feloszlott és így a csehek december 6-án Zsolnát ismét megszállották. Bertalanffy őrnagy szeredi csoportjának fele másnap megszökött és útjában mindenütt rabolt és fosztogatott.“
Ezzel is szeretném demonstrálni, hogy menyire nem lehet csupán a vélt vagy valós katonai égségek utólagos fiktív ide oda vezénylésével „háborúkat nyerni”, mind, ahogyan ezt Őn próbálta. ;)
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 12. rész
Az 1919/20-as tanév egy új hatalom keretei között találta a temesvári iskolákat. Bár a békeszerződés még nem született meg, a románok igyekeztek kész helyzetet teremteni a megszállt területeken. Az állami…..
Pavol Rusnák
2015.06.09 08:59:56
@Hatvanas: @PintérTamás:
Szeretném látni a rendezvényt meghirdető plakátnak, vagy röpiratnak a szövegét. Biztosan sokatmondó lenne. ... :)
Szeretném látni a rendezvényt meghirdető plakátnak, vagy röpiratnak a szövegét. Biztosan sokatmondó lenne. ... :)
Osztrák-magyar hadikitüntetések az első világháborúban
Az első világháborús osztrák-magyar harctéri kitüntetések közismertségéről árulkodik, hogy 1916-ban a „Nefelejcs” című operett egyik betétdalának (címben idézett) refrénje is a legénység részére adományozható rangos elismerésekről: helyes…..
Pavol Rusnák
2015.04.05 22:14:23
@PollmannFerenc: Hát persze. Saját tapasztalatomból tudom menyire zavaró a „propůjčení medaile“ kifejezés első hallásra :) (de akár másodikra is). Ezt Hašek is jól tudta, ráadásul, mivel 1921-ben írta az első kötetet, számíthatott azzal, hogy az olvasók érteni fogják a történet lényegét. Nem hagyott ki egyetlen lehetőséget, hogy parodizálja a sereget és a rendszert. ;)
@Vhailor: A megbízhatóság vagy a megbízhatatlanság attól is függ, ki fogalmazza meg, na még persze a fronttól és az időszaktól is. Ha jól emlékszem volt itt a blogon már valahol szó róla, de nem fogom keresni.
Igaz, voltak, akik céltudatosan átszöktek, ezeknek a számat viszont nem vélelem vészesnek (a későbbi légiósoknak is egy része csak később, a fogolytáborokban volt indoktrinálva), ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a hátországban is voltak, akik a háború elejétől szították a szláv ellenes indulatokat. Kb. két évvel ezelőtt böngésztem egy neten publikált lokális hetilapot (nem emlékszem hirtelen, hogy melyik várósét), és nem hittem a szememnek, milyen cikket találtam kb. 1914 szeptembere vagy októbere tájékán (a gorodoki lovasrohamhoz kerestem sajtóközleményt). Az volt írva benne, hogy Juriga Nándort, tót országházi képviselőt, Pozsonyban hazaárulásért elítélték és kivégezték – hát ilyen orbitális hülyeség a világon nincsen! Hogyan juthatott egy ilyen izgató hamis hír a nyomdába, amikor az ország háborúban van? Megérne egy külön kutatást! (megpróbálom valahogy visszakeresni a cikket mert nem mentettem le)
@Vhailor: A megbízhatóság vagy a megbízhatatlanság attól is függ, ki fogalmazza meg, na még persze a fronttól és az időszaktól is. Ha jól emlékszem volt itt a blogon már valahol szó róla, de nem fogom keresni.
Igaz, voltak, akik céltudatosan átszöktek, ezeknek a számat viszont nem vélelem vészesnek (a későbbi légiósoknak is egy része csak később, a fogolytáborokban volt indoktrinálva), ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a hátországban is voltak, akik a háború elejétől szították a szláv ellenes indulatokat. Kb. két évvel ezelőtt böngésztem egy neten publikált lokális hetilapot (nem emlékszem hirtelen, hogy melyik várósét), és nem hittem a szememnek, milyen cikket találtam kb. 1914 szeptembere vagy októbere tájékán (a gorodoki lovasrohamhoz kerestem sajtóközleményt). Az volt írva benne, hogy Juriga Nándort, tót országházi képviselőt, Pozsonyban hazaárulásért elítélték és kivégezték – hát ilyen orbitális hülyeség a világon nincsen! Hogyan juthatott egy ilyen izgató hamis hír a nyomdába, amikor az ország háborúban van? Megérne egy külön kutatást! (megpróbálom valahogy visszakeresni a cikket mert nem mentettem le)
Pavol Rusnák
2015.04.05 22:52:39
@Vhailor: Azért én semmiképpen nem általánosítanék. Sok függött attól kibe menyire tombolt a „nemzeti öntudat”, és menyire komolyan vette az Isten előtt tett esküjét. Legkeményebbek a szokolisták voltak, azok viszont már a háború elején átszöktek. Akik pedig kitartottak a császári zászlók alatt, azokat az átszököttek „osztrákoknak” csúfolták. Szegény átlagos cseh katona. Háború alatt sokan rossz szemmel néznek rá, mert cseh, tehát megbízhatatlan, háború után pedig az új álam határán lefegyverezik, mert „osztrák”, tehát megbízhatatlan…
Pavol Rusnák
2015.04.06 09:03:51
@Vhailor: Ján Masaryk: 1915-1918 -> huszárezred (nem tudom melyik); galíciai front; előléptetés; kitűntetés (nem tudom milyen); a kockázat mértéke – szinte nulla. Azon néhány monarchiás tiszt egyike volt, akiknek sikerült a háború után állami álláshoz jutni – nem nehéz kitalálni miért. :D
A háború kitörésekor Olaszország nem lépett be a nagy összecsapásba, ahogy azt szövetségesi kötelezettsége megkívánta volna, és így nem támogatta Ausztria–Magyarországot a harcban. Sőt, amíg a Monarchia katonái két hadszíntéren nagy veszteséget elszenvedve küzdöttek,…..
Pavol Rusnák
2015.03.16 21:23:08
@Fosca: Szerintem inkább kerékpáros. Csak azt nem értem, minek neki szurony ha a kezében egy 6.5mm Carcano M91 Moschetto da Cavalleria van.
Kovács György háborús naplója – 22. rész
Egy újabb megrázó háborús történet, ezúttal az fronton küzdő katona feleségének hűtlenségéről és tragikus következményeiről. Akár Móricz Zsigmond is írhatta volna… (Ezt is.)
Tetűpor a címe ennek az…..
Pavol Rusnák
2014.10.24 13:03:32
@fofilozofus: A facebookon megvitattuk. Igaz lehet, csak a fegyver nem féltétlenul katonai muszájt hogy legyen:
www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=800496749992417&id=131124350262997&comment_id=800811829960909&offset=0&total_comments=22¬if_t=share_reply
www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=800496749992417&id=131124350262997&comment_id=800811829960909&offset=0&total_comments=22¬if_t=share_reply
Békefi Tamás – Békefi Ákos: Az utolsó évszázad
..
slovensky
1914. augusztus 17-én Gorodoknál a Monarchia huszárait lovasrohamra vezényelték az őket felkészülten váró orosz állások ellen. A hősies, de értelmetlen akcióban, az orosz tüzérségtől és géppuskáktól kaszálva, majd pedig a visszavonulás során a támadásban résztvevő 5. honvéd…..
Pavol Rusnák
2014.08.28 08:32:33
@luftwaffe44: Akkor viszont nincs mese, ha meg akarja tudni, hogy a kételyei megalapozottak e vagy sem, és hogy milyen források voltak használva (valahonnan ez a szám csak kiugrott), kénytelen lesz elolvasni az Anton Holzer 2008-ban megjelent monográfiáját:
Holzer, Anton: Das Lächeln der Henker. Der unbekannte Krieg gegen die Zivilbevölkerung 1914-1918. Darmstadt 2008
Holzer, Anton: Das Lächeln der Henker. Der unbekannte Krieg gegen die Zivilbevölkerung 1914-1918. Darmstadt 2008
Pavol Rusnák
2014.08.28 12:52:55
@PollmannFerenc: OK, akkor nyugott szívvel kimondhassuk, hogy az igazság valahol a 1913 és 60 000 között lebeg (amennyiben ezt vesszük a maximális becsült határnak).
Pavol Rusnák
2014.09.02 10:18:45
@Ligeti Dávid: erre bukkantam rá, de úgy látsik, nincsen digitalizálva ... :
Slivinski, A. “Konnyi Boi 10-Oi Kavaleriiskoi Divizii Generala Grafa Kellera 8/21 Avgusta 1914 – Go Goda U D. Iaroslavitse …. “ Serbia: 1921 56 pages watercolours and drawings
@Brájen: Találtam egy Keller grófot (a fenti monográfia címében :) ), de ő altábornagy, a 10. lovashadosztály parancsnoka, volt, nem pedig főhadnagy, mind az a cikkben áll. Bár bevallom, sejtelmem sincs hány Keller gróf volt az orosz hadseregben. ;)
Slivinski, A. “Konnyi Boi 10-Oi Kavaleriiskoi Divizii Generala Grafa Kellera 8/21 Avgusta 1914 – Go Goda U D. Iaroslavitse …. “ Serbia: 1921 56 pages watercolours and drawings
@Brájen: Találtam egy Keller grófot (a fenti monográfia címében :) ), de ő altábornagy, a 10. lovashadosztály parancsnoka, volt, nem pedig főhadnagy, mind az a cikkben áll. Bár bevallom, sejtelmem sincs hány Keller gróf volt az orosz hadseregben. ;)
Kovács György háborús naplója – 12. rész
Hősünk mai rendkívüli története 1916 nyarán Galíciában játszódik a Bruszilov-offenzíva idején. Apa és fiai misztikus, már-már horrorisztikus, ugyanakkor mélyen megrázó és megdöbbentő háborús története következik csak erős…..
Pavol Rusnák
2014.08.14 21:16:31
@MTi: Simán. A második világháború alatt a csendesóceáni harctéren például tömegesen preparálták a japán koponyákat, hogy haza küldik szüleiknek, kedveseiknek.
Ez viszont egy érzelmileg motivált, megfontolt cselekedett volt. Azt a célt szolgálta, hogy a halottak megkaphassák a végtiszteletet otthon, a családtól. Aki csak tehette, próbálta haza hozatni a halottját - persze lehetőleg egészében ...
Ez viszont egy érzelmileg motivált, megfontolt cselekedett volt. Azt a célt szolgálta, hogy a halottak megkaphassák a végtiszteletet otthon, a családtól. Aki csak tehette, próbálta haza hozatni a halottját - persze lehetőleg egészében ...
(avagy: újabb szarajevói variációk)
Jónéhány esztendeje már, hogy izgalmas kirándulást tettem a virtuális történelem területére. Hogy mi az a virtuális történelem? Az, amitől a magukra valamit adó történészek többsége úgy irtózik, mint – állítólag – az ördög a…..
Magyarország Nagy Háborúja 1914-1918
Egy évszázad távolából is joggal vethető fel a kérdés: miért háborúzott a magyarság 1914 és 1918 között, kereken 51 hónapon át szinte a fél világgal – orosszal, románnal, szerbbel, montenegróival, olasszal, franciával, angollal,…..
Pavol Rusnák
2014.02.22 17:15:03
@PintérTamás: Ha esetleg az eszkalácio el is lenne hárítva, annak mi lenne az értelme? Szerbek legyvőzése önmágában nem oldotta volna meg a szituációt (olasz seregek is mindig le voltak győzve és nem segítet). Egy Szerbia ellen alkalmazot minimálterv persze – mégpedig hogy a szerb teruletek egy részét a szomszédos országok kapják meg - akár muködhetett is volna (Magyarország vagy Bolgária példa erre), de valószínu, hogy csak a világháború kitöréséig – ami, mind tudjuk, a szerb konfliktus nélkul is kirobban.
Amint kirobban a világháború, az a mérvadó, hogy az Olaszokat és a Románokat ki képes hatékonyabban lefizetni. A Centrális Hatalmak részéről ezt nem tartom valószinúnek, ezét marad az Antant melleti fellépésuk. Ebben az esetben legszerencésebb paradox módon az lenne, ha gyórsan és egyidejuleg féllépnek a Monarchia ellen és annak hadserege gyorsan öszeroppan. A gyors vereségekett és avval járó teruletvesztéseket ugyanis a Monarchia azelőtt is ki tudta heverni. Ebben az eseben válószinűleg fennmaradhatott volna.
Azért írom hogy valószínűleg, mert nem tudni, hogyan reagált volna az OM öszeomlásra a Német Birodalom. He lenne rá ereje, akkor legaláb az nyugati felét megzálhatta volna, ami a háború után a Monarchia szétverésével fenyegetett. Ha pedig ez nem kovetkezett volna be, akkor a Monarchia háború utánni fenmaradása azon múllot volna, hogy vajon a Budapest meddig volna képes elmenni a fedaralizálás elleni harcában.
@B Bauer: De igen volt hasonló terve, csak a gyors orosz mozgósítás miatt át kellet a szerb frotról északra szálítani majdnem egy egés hadsereget.
Amint kirobban a világháború, az a mérvadó, hogy az Olaszokat és a Románokat ki képes hatékonyabban lefizetni. A Centrális Hatalmak részéről ezt nem tartom valószinúnek, ezét marad az Antant melleti fellépésuk. Ebben az esetben legszerencésebb paradox módon az lenne, ha gyórsan és egyidejuleg féllépnek a Monarchia ellen és annak hadserege gyorsan öszeroppan. A gyors vereségekett és avval járó teruletvesztéseket ugyanis a Monarchia azelőtt is ki tudta heverni. Ebben az eseben válószinűleg fennmaradhatott volna.
Azért írom hogy valószínűleg, mert nem tudni, hogyan reagált volna az OM öszeomlásra a Német Birodalom. He lenne rá ereje, akkor legaláb az nyugati felét megzálhatta volna, ami a háború után a Monarchia szétverésével fenyegetett. Ha pedig ez nem kovetkezett volna be, akkor a Monarchia háború utánni fenmaradása azon múllot volna, hogy vajon a Budapest meddig volna képes elmenni a fedaralizálás elleni harcában.
@B Bauer: De igen volt hasonló terve, csak a gyors orosz mozgósítás miatt át kellet a szerb frotról északra szálítani majdnem egy egés hadsereget.
Pavol Rusnák
2014.02.22 19:01:56
@PollmannFerenc: ... ami megint csak azt jelenti, hogy mégis csak kitörhetett a világháború, csak éppen később és más ürügyel ... ;)
Pavol Rusnák
2014.02.26 13:11:11
@Krampux: Nem zavaros. Tisza István a háború mint az olyant nem ellenezte (például 1913-ban is támogatta, amikor a Szerbek nem akartak kivonulni Albániából). 1914 nyarán két dolog aggasztotta igazán. 1.- Hogy elég legitímnek fog e látszódni a háború magyarázata - nem kell e jobb alkalomra várni. 2.- Hogy a háború (győztes) kimenetele nem fogja e veszéjeztettni a dualista berendezést és a nemzetiségi arányokat.
Amint látni vélte, hogy nem, megnyugodot.
A fenti "nagy leleplezéséhez" csak anyit hogy: világ oligarcha -> sötét erők -> gellérthegyi boszorkányok. Egyetértek avval hogy más fórumra tartozik a téma.
Amint látni vélte, hogy nem, megnyugodot.
A fenti "nagy leleplezéséhez" csak anyit hogy: világ oligarcha -> sötét erők -> gellérthegyi boszorkányok. Egyetértek avval hogy más fórumra tartozik a téma.
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 41. rész
Elkeseredve az élettől
Másnap, [1915. június] 18-án kora hajnalban keltünk. Lábaim nagyon fájtak, amit jelentettem a szakaszvezetőnek, és ő azt mondta, hogy adjam át a lovat egy másik fiúnak, kinek szintén egy lova volt, s ő…..
Pavol Rusnák
2014.02.17 10:01:45
Egy sikeres "öncsonkítási" eset, ami ha jól tudom végül kitüntetéssel is végződött. ;)
www.facebook.com/1vilaghaborusemlekek/posts/511130272329790
Kár hogy már nem él a bácsi és nem lehet medtudni, hol is pontossan solgált - érdekes lenne utánnanézni az egésznek.
www.facebook.com/1vilaghaborusemlekek/posts/511130272329790
Kár hogy már nem él a bácsi és nem lehet medtudni, hol is pontossan solgált - érdekes lenne utánnanézni az egésznek.
A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 69. rész
Az 1916-os esztendő nem kezdődik jól Gergely számára: felmentési kérelmét a főispán elutasítja, s az újabb menetzászlóaljjal a patrónusa is elmegy a frontra. Február 17-e azonban újabb fordulatot hoz…..
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 7. rész
Újoncélet
Másnap, február 16-án megkezdtem a tizenharmadik iskolát tanulni. Hajnali 4 órakor felzavartak bennünket, csajkát osztottak ki köztünk, és mondták, hogy menjünk kávéért. Nekem nem kellett. Én három napig nem kóstoltam meg a katonai menázsit,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz