Adatok
gregor man
0 bejegyzést írt és 101 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Szimmetriatörés: amikor a semmiből valami lesz
Einstein vetette fel a tér aktív szerepét, amikor arra a gondolatra jutott, hogy az anyag, pontosabban annak tömege, megváltoztatja a tér szerkezetét, aminek következtében a tömegek kölcsönhatásba lépnek, és ez a gravitáció. Higgs is a tér és anyag…..
gregor man
2023.11.26 22:14:17
Előadásom valószínűleg nem csak témájában, hanem felfogásában is szokatlan lesz. A jelenlegi kutatást a specializáció jellemzi, amely egy-egy szűk témát vizsgál rendkívüli alapossággal. Itt most ennek épp ellenkezőjéről lesz szó: különböző diszciplínák közötti kapcsolatkeresés lesz a tárgy,…..
gregor man
2023.10.24 10:21:25
index.hu/techtud/2023/10/24/szimulacio-szuperszamitogep-univerzum-osrobbanas-evolucio-neutrino-kutatas-fizika-kozmologia/
"„a kozmológia válaszút előtt áll”, ugyanis a nagy teljesítményű teleszkópokból érkező adatok nem mindig felelnek meg az elméleti elvárásaiknak.
Vagy a kozmológia standard modellje hibás, vagy a megfigyelési adatokban vannak finom torzítások
– áll a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban megjelentetett tanulmányban."
"a korábbi szimulációk a sötét anyagra koncentráltak, a csillagászok most úgy vélik,
A KÖZÖNSÉGES ANYAGOT ÉS A NEUTRÍNÓT, VAGYIS AZOKAT AZ APRÓ RÉSZECSKÉKET KELL FIGYELEMBE VENNI AZ UNIVERZUM EVOLÚCIÓJÁNAK MEGÉRTÉSEKOR, AMELYEK RITKÁN LÉPNEK KÖLCSÖNHATÁSBA A NORMÁL ANYAGGAL."
Úgy tűnik kezdik kicsit elengedni a sötét anyag mindenhatóságát.
De kérdeznék is valamit:
Ha a gravitációt a tér görbülete okozza és a gravitáció megkülönböztethetetlen a gyorsulástól, akkor a gyorsulás is kapcsolatba hozható a tér görbületével?
"„a kozmológia válaszút előtt áll”, ugyanis a nagy teljesítményű teleszkópokból érkező adatok nem mindig felelnek meg az elméleti elvárásaiknak.
Vagy a kozmológia standard modellje hibás, vagy a megfigyelési adatokban vannak finom torzítások
– áll a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban megjelentetett tanulmányban."
"a korábbi szimulációk a sötét anyagra koncentráltak, a csillagászok most úgy vélik,
A KÖZÖNSÉGES ANYAGOT ÉS A NEUTRÍNÓT, VAGYIS AZOKAT AZ APRÓ RÉSZECSKÉKET KELL FIGYELEMBE VENNI AZ UNIVERZUM EVOLÚCIÓJÁNAK MEGÉRTÉSEKOR, AMELYEK RITKÁN LÉPNEK KÖLCSÖNHATÁSBA A NORMÁL ANYAGGAL."
Úgy tűnik kezdik kicsit elengedni a sötét anyag mindenhatóságát.
De kérdeznék is valamit:
Ha a gravitációt a tér görbülete okozza és a gravitáció megkülönböztethetetlen a gyorsulástól, akkor a gyorsulás is kapcsolatba hozható a tér görbületével?
A legújabb hírekben olvashatjuk, hogy 2023. július 1.-én felbocsátották a Kennedy Űrközpontból az Európai Űrügynökség Euclid teleszkópját, amely az univerzum eddig nem ismert úgynevezett “sötét anyagát” próbálja felderíteni. Mekkora esély van arra, hogy ez a kísérlet sikeres legyen, és…..
gregor man
2023.07.05 10:07:59
Ha már kozmológia...
Itt ez a cikk:
termvil.hu/2020/01/17/ertjuk-e-a-tagulo-univerzumot/
Benne ilyen mondatok: "...egy ilyen távoli galaxisról származó fény kezdetben valóban távolodott tőlünk (mint maga a galaxis is), de a felénk irányuló, távolodó fotonokat a Hubble szféra egyszer csak utolérte, és ettől a pillanattól kezdve már valójában közelednek felénk és idővel el is érnek bennünket (a fényt kibocsájtó galaxis továbbra is a Hubble szférán kívül van). Tehát a csillagászok rutinszerűen figyelnek meg galaxisokat, amelyek mindig is a fénysebességet meghaladó sebességgel távolodtak tőlünk"
Akkor most az a foton, mely a kibocsátó csillagból felénk irányul, de kezdetben távolodik tőlünk, /hozzánk képest a fénysebességnél gyorsabban/ az mikor utoléri a Hubble szféra, /tehát már láthatóvá válik, közeledik felénk/ akkor egy pillanatra 0 a sebessége, majd azonnal átmegy fénysebességű közeledésbe?
Kicsit zavarosnak tűnik az egész "részecske horizont"-os, "Hubble szférás" tértágulás elmélet.
Egyáltalán mit jelent a gyorsulva tágulás? Ha a legtávolabbi galaxisok fénysebességgel /meg annál gyorsabba távolodnak, a közeliek meg sokkal lassabban, azaz a múltba nagy volt a sebesség a közelmúltban meg kisebb, akkor ebből nem az következik, hogy lassul a tágulás sebessége?
/A 13 milliárd fényévre lévő galaxisok akkor nagy sebességgel távolodtak tőlünk, de ki tudja most mennyivel távolodnak? Lehet pont olyan lassan mint a közelünkben azaz a nem túl távoli múltban lévők./
Rám férne egy kis érthetőbb magyarázat. :)
Itt ez a cikk:
termvil.hu/2020/01/17/ertjuk-e-a-tagulo-univerzumot/
Benne ilyen mondatok: "...egy ilyen távoli galaxisról származó fény kezdetben valóban távolodott tőlünk (mint maga a galaxis is), de a felénk irányuló, távolodó fotonokat a Hubble szféra egyszer csak utolérte, és ettől a pillanattól kezdve már valójában közelednek felénk és idővel el is érnek bennünket (a fényt kibocsájtó galaxis továbbra is a Hubble szférán kívül van). Tehát a csillagászok rutinszerűen figyelnek meg galaxisokat, amelyek mindig is a fénysebességet meghaladó sebességgel távolodtak tőlünk"
Akkor most az a foton, mely a kibocsátó csillagból felénk irányul, de kezdetben távolodik tőlünk, /hozzánk képest a fénysebességnél gyorsabban/ az mikor utoléri a Hubble szféra, /tehát már láthatóvá válik, közeledik felénk/ akkor egy pillanatra 0 a sebessége, majd azonnal átmegy fénysebességű közeledésbe?
Kicsit zavarosnak tűnik az egész "részecske horizont"-os, "Hubble szférás" tértágulás elmélet.
Egyáltalán mit jelent a gyorsulva tágulás? Ha a legtávolabbi galaxisok fénysebességgel /meg annál gyorsabba távolodnak, a közeliek meg sokkal lassabban, azaz a múltba nagy volt a sebesség a közelmúltban meg kisebb, akkor ebből nem az következik, hogy lassul a tágulás sebessége?
/A 13 milliárd fényévre lévő galaxisok akkor nagy sebességgel távolodtak tőlünk, de ki tudja most mennyivel távolodnak? Lehet pont olyan lassan mint a közelünkben azaz a nem túl távoli múltban lévők./
Rám férne egy kis érthetőbb magyarázat. :)
A kepleron elv olyan kozmológiát alapoz meg, amelyben világossá válik a sötét energia eredete, és amelyben nincs szükség a sötét anyag hipotézisére. Ennek kidolgozását hosszú kutatómunka előzte meg, melynek eredménye hat fontos fizikai elv összekapcsolásában jelenik meg. A keperon nem a meglévő…..
Az előző írás: Távolhatások és kontakt kölcsönhatások
Korábbi írások: Linkek
Hétköznapi világunk tapasztalatai a mozgást mindig valamilyen anyaghoz kötik, az anyaghoz pedig súlyt (tömeget) rendelünk hozzá. A mozgás tehát az anyag egyik tulajdonsága. Ez a természetes gondolkodás kiindulópontja. De…..
gregor man
2021.09.02 17:07:47
Felütés
Hogyan változott a fizika felfogása térről, időről és anyagról a modernkori felfedezések nyomán?
A teret és időt közvetlenül nem figyelhetjük meg, erről az anyagi világ objektumainak elhelyezkedése és mozgásai alapján szerzünk tudomást – legyen szó akár csillagokról, hétköznapi…..
gregor man
2020.11.18 19:50:35
gregor man
2021.01.18 08:55:46
Kaptam egy levelet az egyik olvasótól, amit itt idézek a név kezdő betűjét feltüntetve, mert a megjegyzés nem mint nyilvános komment érkezett:
Tisztelt R. A. !
Olvastam „Az ikerparadoxon: a látszat valósága” blog bejegyzést. Igaz, hogy másutt is olvastam már többször erről a problémáról. A…..
gregor man
2020.11.26 15:12:14
@F.J.56: "Milyen fizikai tulajdonsága van az időnek, ami alapján lehet mérni? "
Szerintem semmilyen. Ahogy fentebb kifejtettem:
"A „valami” az kvantált, ami pedig nem kvantált, mint az idő és a tér, az azért tűnik folytonosnak és /végtelennek/, mert csak úgy létezik mint a végtelen számsor /amihez mindig hozzáadhatok még egyet/, valójában nem fizikai entitás, létező, csak egy segédfogalom a változás észlelhetőségéhez."
"Az idő és a tér, az fizikai értelemben NINCS! Nem létezik mint fizikai entitás, ezért nem kvantált, de nem is folytonos /csak annak tűnik/, MERT MINT MATEMATIKAI LÉPTÉK A VÁLTOZÁS LEÍRÁSÁRA, bármilyen értéket felvehet."
Ez persze csak az én véleményem.
Szerintem semmilyen. Ahogy fentebb kifejtettem:
"A „valami” az kvantált, ami pedig nem kvantált, mint az idő és a tér, az azért tűnik folytonosnak és /végtelennek/, mert csak úgy létezik mint a végtelen számsor /amihez mindig hozzáadhatok még egyet/, valójában nem fizikai entitás, létező, csak egy segédfogalom a változás észlelhetőségéhez."
"Az idő és a tér, az fizikai értelemben NINCS! Nem létezik mint fizikai entitás, ezért nem kvantált, de nem is folytonos /csak annak tűnik/, MERT MINT MATEMATIKAI LÉPTÉK A VÁLTOZÁS LEÍRÁSÁRA, bármilyen értéket felvehet."
Ez persze csak az én véleményem.
gregor man
2020.11.26 20:08:27
@csimbe: "miért ne tekinthetnék rájuk úgy, mint a fizikai létezés duális alapjára, a szellem „megtestesülésének” kvantumos mivoltára"
Valahogy így képzelem én is.
Ha az anyag legmélyére próbálunk fókuszálni, /például fénysebességű forgás modell/, akkor mintha valami matematikai-logikai, ha úgy tetszik szellemi konstrukció lenne az, ami létrehozza azt a tulajdonsághalmazt, ami számunkra mint anyagi részecske manifesztálódik.
„NEM VALAMILYEN ANYAG FOROG, HANEM A FORGÁS MAGA AZ ANYAG (ha fénysebességgel történik).„
Valahogy így képzelem én is.
Ha az anyag legmélyére próbálunk fókuszálni, /például fénysebességű forgás modell/, akkor mintha valami matematikai-logikai, ha úgy tetszik szellemi konstrukció lenne az, ami létrehozza azt a tulajdonsághalmazt, ami számunkra mint anyagi részecske manifesztálódik.
„NEM VALAMILYEN ANYAG FOROG, HANEM A FORGÁS MAGA AZ ANYAG (ha fénysebességgel történik).„
A kölcsönhatások egységalkotó szerepe
Gondolkodásunk eredeti bűne az egész szétválasztása, ezt próbáljuk jóvátenni a kölcsönhatások által. A kölcsönhatás fejezi ki az összetartozást, a szétválasztott elemek egységét. A Nap, a Föld és a többi bolygó összetartozik, az egységet közöttük a…..
Az ősi univerzum fizikai törvényei sem voltak mások, mint a maiak, csak a mértékegységek térnek el
Óriások laknak a házban, de nem csak ők hatalmasak, hanem hatalmasak székeik, asztaluk is, szintén nagy tányérokból esznek és nagyok az evőeszközeik, sőt az ételük is. Minden nagy körülöttük.…..
gregor man
2020.03.03 11:37:01
@38Rocky: Ez nem semmi! Teljes újragondolásra késztet, és mégha csak elképzelés is, lenyűgöző.
Köszönöm.
Köszönöm.
gregor man
2020.03.04 11:44:07
@38Rocky: " energiájának 99,9 %-át adta át a térnek."
Mivel az energiaátadás a fény lassulásából származik, ez azt jelentené, hogy a kiszabaduló fény /elektromágneses sugárzás/ sokszorosan gyorsabb volt a mainál? Van elképzelés, hogy mekkora lehetett a maihoz képest?
Ez feloldaná azt a problémát, hogy a felfúvódás sokszorosan meghaladta a fény sebességét, hiszen csak a mai fénysebességre igaz az állítás, az akkorit nem kellett meghaladnia.
A csillagok fénye, ha jól értem eltörpül e hatalmas kiszabaduló energiához képest, és csak kismértékben járul hozzá a sötét energia mennyiségéhez?
Az energiaátadás, ha jól sejtem nem volt lineáris, hanem -akárcsak a felfúvódás-, kezdetben erőteljesebb volt majd egyre lasulóbb ütemben érte el a mai szintet.
Mikor a legrégebbi csillagok vöröseltolódását az akkori fény gyorsabb voltával magyarázod, akkor a háttérsugárzás, a kiszabadult és visszamaradott "fény" sebessége már töredéke volt az eredeti sebességnek, energiamennyiségnek?
Mivel az energiaátadás a fény lassulásából származik, ez azt jelentené, hogy a kiszabaduló fény /elektromágneses sugárzás/ sokszorosan gyorsabb volt a mainál? Van elképzelés, hogy mekkora lehetett a maihoz képest?
Ez feloldaná azt a problémát, hogy a felfúvódás sokszorosan meghaladta a fény sebességét, hiszen csak a mai fénysebességre igaz az állítás, az akkorit nem kellett meghaladnia.
A csillagok fénye, ha jól értem eltörpül e hatalmas kiszabaduló energiához képest, és csak kismértékben járul hozzá a sötét energia mennyiségéhez?
Az energiaátadás, ha jól sejtem nem volt lineáris, hanem -akárcsak a felfúvódás-, kezdetben erőteljesebb volt majd egyre lasulóbb ütemben érte el a mai szintet.
Mikor a legrégebbi csillagok vöröseltolódását az akkori fény gyorsabb voltával magyarázod, akkor a háttérsugárzás, a kiszabadult és visszamaradott "fény" sebessége már töredéke volt az eredeti sebességnek, energiamennyiségnek?
Milyen lehetett az ősi univerzum?
Az ősrobbanás elmélete erre a kérdésre olyan választ ad, hogy a kezdeti univerzum elképzelhetetlenül parányi és forró volt, amikor egyetlen matematikai pontba zsúfolódott össze az összes anyag, amelyben ott volt mai univerzumunk sokmilliárdnyi galaxisának minden…..
Folytonos-e a fizikai világ, vagy kvantumok építik fel?
Newton folytonosságon alapuló mechanikája
Folytonos-e az anyag, vagy léteznek tovább már nem osztható építőkövei? Ez a kérdés más ősidők óta foglalkoztatta az emberiséget. A görög filozófus Démokritosz jutott el arra a gondolatra, hogy az…..
gregor man
2018.07.09 20:38:51
@38Rocky: "Az univerzum van, volt és lesz, csupán megjelenési formája változik."
Abszolut egyetértek ezzel.
Köszönöm a választ.
Abszolut egyetértek ezzel.
Köszönöm a választ.
Meddig terjed a valóság, hol veszi át helyét a látszat, saját fantáziánk, vagy valamilyen elméleti konstrukció? Ez a kérdés fontossá válik, amikor a mikrovilág titkait kutatjuk, mert ennek a világnak a józan ész által sokszor nem értett paradoxonjai onnan származnak, hogy elvéthetjük a valóság és…..
Hosszú ideje folyik a vita a tudományon belül is, meg azon kívül is, hogyan egyeztethető össze a foton részecske és hullám természete? A kérdés tisztázásához először fogalmazzuk meg, hogy mit értünk részecskén és mit hullámon.
A részecske fogalma
A részecskére gondolva egy golyó, vagy…..
gregor man
2018.12.01 21:25:10
Ezt is megértük! Megszámolták hány foton van az "égen". :) /Vagy nem./
"A mérések szerint a csillagok általi kibocsátás után az űrbe kikerült fotonok (látható fényrészecskék) mennyisége 4-szer 10 a 84.-en."
index.hu/techtud/2018/12/01/megmertek_a_valaha_kibocsatott_osszes_csillagfeny_mennyiseget/
És köszi a választ is, aminek megérétéséhez az új bejegyzés is fontos!
"A mérések szerint a csillagok általi kibocsátás után az űrbe kikerült fotonok (látható fényrészecskék) mennyisége 4-szer 10 a 84.-en."
index.hu/techtud/2018/12/01/megmertek_a_valaha_kibocsatott_osszes_csillagfeny_mennyiseget/
És köszi a választ is, aminek megérétéséhez az új bejegyzés is fontos!
A fizika kalandja
Megfordítható-e az idő iránya, megelőzheti-e az okozat az őt kiváltó okot?
2019.02.20 11:12:29
Héjjas István John Wheeler nyomán vetette fel a lehetőséget, hogy az idő visszafelé is terjedhet, amikor az okozat megelőzi az őt létrehozó okot. Ezt egy késleltetett választási kísérletre alapozza. Ebben két rés segítségével interferenciát hoznak létre oly módon, hogy a fény fotonjait egyesével…..
gregor man
2019.02.22 10:50:48
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Úgy is mondhatnánk egyszerűen: "Ahogy nő a tudás szigete, úgy lesz egyre hosszabb, nagyobb az ismeretlenség óceánjával érintkező partja."
gregor man
2019.06.04 10:21:18
"A kvantumfizikusoknak végre sikerült megmenteniük Schrödinger macskáját"
index.hu/techtud/2019/06/04/schrodinger-macskaja-qubit-kvantumelmelet/
www.nature.com/articles/s41586-019-1287-z
"A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy az egyes befejezett ugrások fejlődése folyamatos, koherens és determinisztikus. "
Érdekesnek tűnik, tudnál erről valamit mondani? A te elméletedet érintheti ez, esetleg alátámasztja?
index.hu/techtud/2019/06/04/schrodinger-macskaja-qubit-kvantumelmelet/
www.nature.com/articles/s41586-019-1287-z
"A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy az egyes befejezett ugrások fejlődése folyamatos, koherens és determinisztikus. "
Érdekesnek tűnik, tudnál erről valamit mondani? A te elméletedet érintheti ez, esetleg alátámasztja?
gregor man
2019.07.15 14:52:48
hvg.hu/tudomany/20190715_kvantum_osszefonodas_foto
"A Glasgow-i Egyetem tudósainak sikerült rögzíteni a kvantum-összefonódást, amit Einstein elutasított."
A multkori cikk mintha igazolná az elméletedet, ez viszont mintha cáfolná.
Persze a "sikerült lefotózniuk egy ilyen összefonódást," elég furán hangzik.
Megnéznéd és értékelnéd ezt a hírt is az elméleted szempontjából?
Köszi.
"A Glasgow-i Egyetem tudósainak sikerült rögzíteni a kvantum-összefonódást, amit Einstein elutasított."
A multkori cikk mintha igazolná az elméletedet, ez viszont mintha cáfolná.
Persze a "sikerült lefotózniuk egy ilyen összefonódást," elég furán hangzik.
Megnéznéd és értékelnéd ezt a hírt is az elméleted szempontjából?
Köszi.
Bevezetés
Einstein a gravitációt, az egyenletesen gyorsuló rendszerek tehetetlenségi erejével hozta kapcsolatba. Korábbi bejegyzésekben ( „Screw model for quantum electrodynamics” illetve „A részecske fizika nyitott kérdései „ ) kimutattuk, hogy a gravitáció értelmezhető forgó rendszerek…..
Azzal tisztelt meg egy bekerült álnevű hozzászóló, hogy 2019. június 7-én a fejemre olvasta: „Erős fenntartásai vannak Gyurcsány Ferenccel szemben, azt is mondhatnám, hogy gyűlöli a DK vezetőjét.” Azóta firtatom önmagamnál, vajon hányadán is állok a volt miniszterelnökkel.
Egy biztos, idestova két…..
Nyilvános önkritikát gyakorlok, szégyellem magam, bocsánat. Várakozásommal ellentétben három párt is (MOMENTUM, LMP, MI HAZÁNK) válaszra méltatta érdeklődésemet, sőt, az egyik párt esetében maga a listavezető válaszolt.
A kiegészítések alapján frissítettem a táblázatot.…..
gregor man
2019.05.23 14:07:51
Dobjunk fel egy marék gyöngyöt, amely a padlóra vagy a kövezetre esve nagy területen fog szétszóródni. A szétszóródás oka a véletlen: annak rendkívül kicsi a valószínűsége, hogy véletlenül egymás közelében maradjanak a gyöngyök. Olyan eloszlásra számíthatunk, amely sokféleképp jöhet létre.…..
Az állandóság keresése a változásban
Világunk állandó változásban van, de ha meg akarjuk érteni, akkor keresni kell, hogy mi az állandó a változások mögött. Ezt keresi a fizika is, amikor kialakítja a maga saját fogalomrendszerét. Az út fontos állomása a nyugalmi energia. De hát lehet a nyugalom az…..
Életünkben is azt keressük, hogy hol találjuk meg az állandóságot a változó világban, amiben megkapaszkodhatunk. Így működik a fizika is. Newton volt az első, aki a mechanikai mozgásokban megtalálta a változások állandóit, az energiát, az impulzust és forgómozgások esetén az impulzusnyomatékot. A…..
gregor man
2019.01.13 18:52:31
@csakférfi: "Tényleg....ez jutott eszembe nekem is amikor a posztot végigolvastam."
Képzeld nekem tényleg ez jutott eszembe. :)
Igaz nem csak ez a poszt, hanem az összes elolvasása után, amit mindenkinek ajánlok, és akkor a fotonok által megvilágosodik az ember, vagy nem! :)
Képzeld nekem tényleg ez jutott eszembe. :)
Igaz nem csak ez a poszt, hanem az összes elolvasása után, amit mindenkinek ajánlok, és akkor a fotonok által megvilágosodik az ember, vagy nem! :)
gregor man
2019.01.14 12:13:17
@38Rocky: "De elég csak egy parányi lyuk a burán és a fény egy kis része már kimenekül. "
Itt érzek egy kis logikai ellentmondást, mert a valóság bizonyára ilyen, de a gondolatkísérlet lényege pont az lett volna, hogy mi történik, ha a gömbnek csak egy részét foglalja el a detektorernyő, viszont 100%-os elnyelődési képességgel, fázistól/időtől függetlenül!
/Mindez a gömbhullámos terjedés és a négyzetes szabály jobb megértése érdekében felállított feltételrendszer ami nem kell, hogy a valóságban létezzen./
Elméletileg ilyenkor minden egyesével indított fotont el kell, hogy nyeljen a távolságtól függetlenül, és egy nagyobb /tehát távolabblévő detektorgömb/ semmit nem látna/érzékelne!
Ráadásul logikailag, ha elkezdem a fotonkibocsátást süríteni, akkor sem szabadna változni a helyzetnek, azaz a külső detektorgömbhöz nem szabadna eljutni egy fotonnak sem amíg minden foton elnyelődik a közelebbi ernyőn, ami viszont e speciális gondolatkísérletben a négyzetes szabály érvénytelenségét kellene, hogy jelentse, hisz az energiaátadás 100%-os a gömbnél kisebb felület ellenére!
Van talán egy határ az egyesével küldött, és a sürübben küldött fotonok esetén? És az hol van? Ha óránként küldöm elnyeli, ha percenként, tán még mindíg elnyeli, és ha elérem az x sűrűséget akkor már kiszökik egy foton? De akkor sérül a gondolatkísérlet 100%-os elnyelési képessége.
Azt írod: "Ott ahol nincs detektor, nulla az elnyelődési esély, de a gömbhullám ott is jelen van, ezért a valószínűség számításánál a teljes gömbfelületet kell alapul venni."
Miért? Ha a foton elnyelődött/a fotonok elnyelődtek a teljes energia átadódott, a valószínűségi gömbhullám meg miért terjedne tovább?
Szóval tudom, hogy a valóságban ilyen nincs, de gondolatban? :)
Itt érzek egy kis logikai ellentmondást, mert a valóság bizonyára ilyen, de a gondolatkísérlet lényege pont az lett volna, hogy mi történik, ha a gömbnek csak egy részét foglalja el a detektorernyő, viszont 100%-os elnyelődési képességgel, fázistól/időtől függetlenül!
/Mindez a gömbhullámos terjedés és a négyzetes szabály jobb megértése érdekében felállított feltételrendszer ami nem kell, hogy a valóságban létezzen./
Elméletileg ilyenkor minden egyesével indított fotont el kell, hogy nyeljen a távolságtól függetlenül, és egy nagyobb /tehát távolabblévő detektorgömb/ semmit nem látna/érzékelne!
Ráadásul logikailag, ha elkezdem a fotonkibocsátást süríteni, akkor sem szabadna változni a helyzetnek, azaz a külső detektorgömbhöz nem szabadna eljutni egy fotonnak sem amíg minden foton elnyelődik a közelebbi ernyőn, ami viszont e speciális gondolatkísérletben a négyzetes szabály érvénytelenségét kellene, hogy jelentse, hisz az energiaátadás 100%-os a gömbnél kisebb felület ellenére!
Van talán egy határ az egyesével küldött, és a sürübben küldött fotonok esetén? És az hol van? Ha óránként küldöm elnyeli, ha percenként, tán még mindíg elnyeli, és ha elérem az x sűrűséget akkor már kiszökik egy foton? De akkor sérül a gondolatkísérlet 100%-os elnyelési képessége.
Azt írod: "Ott ahol nincs detektor, nulla az elnyelődési esély, de a gömbhullám ott is jelen van, ezért a valószínűség számításánál a teljes gömbfelületet kell alapul venni."
Miért? Ha a foton elnyelődött/a fotonok elnyelődtek a teljes energia átadódott, a valószínűségi gömbhullám meg miért terjedne tovább?
Szóval tudom, hogy a valóságban ilyen nincs, de gondolatban? :)
Téridő-részecske
Közvetlenül, vagy közvetve a fotonok révén nyerjük az információt a külvilágról, ezért alapvetően a fotonok természete határozza meg a fizikai világról alkotott fogalmainkat. Környezetünk tárgyairól a fotonok özöne érkezik hozzánk és minden egyes foton, valamelyik elektron…..
A modern fizika dilemmái
Haladás vagy zsákutca?
Rockenbauer Antal
A fizikai törvények három alapvető kritériuma
Hétköznapi életünkben kialakultak fogalmaink a mozgásról, mint a tárgyak egymáshoz képesti viszonyáról, térbeli elhelyezkedésével és az események időbeli lefolyásáról.…..
gregor man
2018.07.29 13:09:07
@38Rocky: "Az elektron térfogatának nincs értelme, illetve nullának tekinthető"
Pont ezt mondtam én is, csak hozzátettem, hogy ez minden fénysebességű forgást végző részeszkére igaz kell, hogy legyen, így az atommag belsejében lévőkre is, és máris közeledünk a méretnélküliség, azaz az üresség elfogadásához.
Most vagy elfogadjuk igaz állításnak az elektronra - és minden fénysebességű forgás által létrejött részecskére- az extrém tértorzulás következményét: nulla felület, azaz kívülről nézve nulla átmérő, vagy itt valami nagy ellentmondás van az értelmezésben.
Mégegszer mondom csak a részecskék dimenzionális értelemben vett méretéről beszélek nem arról, hogy tulajdonságaik által milyen messzire hatnak.
A fénysebességű forgások által létrejött részecskéken kívül, van bármilyen más részecske, vagy bármi "Valami" a téridőben a téridőn kívül? /A kvarkokat, az elekromágneses sugárzást, vagy a vákumfluktuáció kvázi részecskéit is tudtommal fénysebességű forgással ertelmezed. /
Tehát az én problémám a következő:
1. Ha téridőben nincs más csak a fénysebességű forgások által extrém módon torzult nulla felületű téridő-részecskék, és állításod szerint az elektron "térfogata nullának tekinthető" , akkor ez a többi részecskére is igaz kell legyen.
2. Ha ez igaz akkor a világ minden ilyen elemi részecskéjének nulla térfogatát összeadva is nulla jön ki. Ez dimenzionális értelemben maga az Üresség.
3. Ha nem igaz, akkor milyen nem fénysebességű forgás által létrejött "elemi" részeszke van még amiről nem tudok. /A proton, meg a neutron nem elemi, de az őket alkotó összetevők már azok./
Bocs, hogy ezen lovagolok, de ezt szeretném megérteni és szeretném, ha engem is pontosabban étrenél. Én nem beszéltem arról, hogy az elektron mekkora részét tölti ki az atom térfogatának.
Én az atomon belüli ürességről beszéltem.
Ha nem is pontosan, de tudható mekkora egy atom, egy atommag?
Erre bizony rengeteg válasz található a neten: "Az atom átmérője 100 pm (10−10 m) nagyságrendű; térfogatának nagy része üres. A középpontjában található egy nagyon kis méretű atommag: tipikus átmérője 10 fm (10−14 m)."
Ha ezek tudhatók, akkor bizony kivonható az atom térfogatából az atommag térfogata, és kijön a 99,9999%
Vagy te azt mondod az atom az atommag mérete meghatározhatatlan, még hozzávetőlegesen is?
Pont ezt mondtam én is, csak hozzátettem, hogy ez minden fénysebességű forgást végző részeszkére igaz kell, hogy legyen, így az atommag belsejében lévőkre is, és máris közeledünk a méretnélküliség, azaz az üresség elfogadásához.
Most vagy elfogadjuk igaz állításnak az elektronra - és minden fénysebességű forgás által létrejött részecskére- az extrém tértorzulás következményét: nulla felület, azaz kívülről nézve nulla átmérő, vagy itt valami nagy ellentmondás van az értelmezésben.
Mégegszer mondom csak a részecskék dimenzionális értelemben vett méretéről beszélek nem arról, hogy tulajdonságaik által milyen messzire hatnak.
A fénysebességű forgások által létrejött részecskéken kívül, van bármilyen más részecske, vagy bármi "Valami" a téridőben a téridőn kívül? /A kvarkokat, az elekromágneses sugárzást, vagy a vákumfluktuáció kvázi részecskéit is tudtommal fénysebességű forgással ertelmezed. /
Tehát az én problémám a következő:
1. Ha téridőben nincs más csak a fénysebességű forgások által extrém módon torzult nulla felületű téridő-részecskék, és állításod szerint az elektron "térfogata nullának tekinthető" , akkor ez a többi részecskére is igaz kell legyen.
2. Ha ez igaz akkor a világ minden ilyen elemi részecskéjének nulla térfogatát összeadva is nulla jön ki. Ez dimenzionális értelemben maga az Üresség.
3. Ha nem igaz, akkor milyen nem fénysebességű forgás által létrejött "elemi" részeszke van még amiről nem tudok. /A proton, meg a neutron nem elemi, de az őket alkotó összetevők már azok./
Bocs, hogy ezen lovagolok, de ezt szeretném megérteni és szeretném, ha engem is pontosabban étrenél. Én nem beszéltem arról, hogy az elektron mekkora részét tölti ki az atom térfogatának.
Én az atomon belüli ürességről beszéltem.
Ha nem is pontosan, de tudható mekkora egy atom, egy atommag?
Erre bizony rengeteg válasz található a neten: "Az atom átmérője 100 pm (10−10 m) nagyságrendű; térfogatának nagy része üres. A középpontjában található egy nagyon kis méretű atommag: tipikus átmérője 10 fm (10−14 m)."
Ha ezek tudhatók, akkor bizony kivonható az atom térfogatából az atommag térfogata, és kijön a 99,9999%
Vagy te azt mondod az atom az atommag mérete meghatározhatatlan, még hozzávetőlegesen is?
Amikor egy tudományágban bizonyos törvények általánosan elfogadottá válnak rendkívül nehéz olyan eredményt elfogadtatni, amely azt részben, vagy egészben cáfolná. Sokkal könnyebb olyan közleményeket elhelyezni a szakirodalomban, amely nem ad igazán újat, hanem a jól bevált és elfogadott…..
A fizika kalandja
Paradigmaváltás a fizikában: téridő görbülete kontra kvantumelv
2016.02.04 08:22:57
Háromnegyed éve indítottam el „A fizika kalandja” című blogot. Azóta már a félszázadik bejegyzésnél tartok, ezért ideje, hogy összefoglaljam mit tartok a legfontosabbnak írásaimban. Indulásként nézzük meg, hogy mi történt a modern fizika hajnalán.
A fizika XX: századi forradalma
A XX: század…..
gregor man
2018.07.21 20:52:10
@Wez9: "nem létezhetnek forgások a tér nélkül, de a tér nem létezhet forgások nélkül"
Az időbe vetett elménknek megnyugvást hozna, ha elfogadhatnánk:
"Kezdetben vala a TÉR /az euklideszi/ melyben ENTRÓPIA Isten megtörve a szimetriát, megforgatta a Tér pontjait, mozgásba hozva a Lét kerekét..." , de az ilyenfajta megnyugvás valószínűleg csak egy újfajta teremtésmítosz elfogadását jelentené :)
Az időbe vetett elménknek megnyugvást hozna, ha elfogadhatnánk:
"Kezdetben vala a TÉR /az euklideszi/ melyben ENTRÓPIA Isten megtörve a szimetriát, megforgatta a Tér pontjait, mozgásba hozva a Lét kerekét..." , de az ilyenfajta megnyugvás valószínűleg csak egy újfajta teremtésmítosz elfogadását jelentené :)
gregor man
2018.07.22 22:22:16
@Wez9: "Szerintem is spekuláció az arra a kérdésre adott bármilyen válasz, hogy hogyan jött létre a világ, de az is, ha azt feltételezed, hogy öröktől fogva létezik. "
Ilyen beszélgetéseknél volt, hogy feltették nekem provokatívan a kérdést: "Hiszel istenben?"
Visszakérdeztem: "Márminthogy van Isten, vagy nincs Isten?"
-Igen.
Ilyenkor ezt szoktam válaszolni:
- Szerintem téved az aki azt állítja nincs Isten. /Ekkor szoktam kapni egy kis mosolyt./
- De téved az is aki azt hiszi van. /Ez már nem annyira tetsző. :)/
- Ugyanis a "Van" és "Nincs" szavaink, -de mondhatnám a kezdet, születés, véges, végtelen, örök stb, stb,- szavakat is, csak a mi tér-idő-anyag-mozgás világunk tapasztalatai által kaptak jelentéstartalmat, ezért ezekre a "végső" kérdésekre értelmezhetetlenek.
Sajnos, vagy nem sajnos saját elménk nyelvi-logikai korlátaiba ütközünk. És akkor még azt nem is említettem, hogy a matematikai ismeretek hiánya is akadályozza a mélyebb megértést. /Ezzel sajnos én is küzdök./
Tehát tulajdonképpen igazad van: hinni a kezdetben, ugyanolyan tévedés lehet, mint hinni a kezdet nélküliségben, örökkévalóságban.
A Buddhizmus ezt próbálja megkerülni a Nirvana indirekt megfogalmazásával: "A Nirvana kialvása mindannak a feszültségnek, ami a Samsarat fenntartja."
De Buddha hozzáteszi ezt is: "Ha utadban áll öld meg Buddhát." Azaz ilyen kérdésekben a szavak, a tanítások nem mindíg elégségesek, de ettől még nagyon helyes, hogy ezeket megbeszéljük, bár egy fizikustól azt hiszem helyesebb "csak fizikusi" válasz várni, mert ezek nagyon-nagyon jó válaszok!
Többet tanultam belőle, mint a keleti tanokból.
Köszönöm.
Ilyen beszélgetéseknél volt, hogy feltették nekem provokatívan a kérdést: "Hiszel istenben?"
Visszakérdeztem: "Márminthogy van Isten, vagy nincs Isten?"
-Igen.
Ilyenkor ezt szoktam válaszolni:
- Szerintem téved az aki azt állítja nincs Isten. /Ekkor szoktam kapni egy kis mosolyt./
- De téved az is aki azt hiszi van. /Ez már nem annyira tetsző. :)/
- Ugyanis a "Van" és "Nincs" szavaink, -de mondhatnám a kezdet, születés, véges, végtelen, örök stb, stb,- szavakat is, csak a mi tér-idő-anyag-mozgás világunk tapasztalatai által kaptak jelentéstartalmat, ezért ezekre a "végső" kérdésekre értelmezhetetlenek.
Sajnos, vagy nem sajnos saját elménk nyelvi-logikai korlátaiba ütközünk. És akkor még azt nem is említettem, hogy a matematikai ismeretek hiánya is akadályozza a mélyebb megértést. /Ezzel sajnos én is küzdök./
Tehát tulajdonképpen igazad van: hinni a kezdetben, ugyanolyan tévedés lehet, mint hinni a kezdet nélküliségben, örökkévalóságban.
A Buddhizmus ezt próbálja megkerülni a Nirvana indirekt megfogalmazásával: "A Nirvana kialvása mindannak a feszültségnek, ami a Samsarat fenntartja."
De Buddha hozzáteszi ezt is: "Ha utadban áll öld meg Buddhát." Azaz ilyen kérdésekben a szavak, a tanítások nem mindíg elégségesek, de ettől még nagyon helyes, hogy ezeket megbeszéljük, bár egy fizikustól azt hiszem helyesebb "csak fizikusi" válasz várni, mert ezek nagyon-nagyon jó válaszok!
Többet tanultam belőle, mint a keleti tanokból.
Köszönöm.
Somogyvámosról sokaknak a Krisna-völgy jut eszébe először. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen a nem egész 1000 főt számláló település csendesen megbújik Somogy megye dombjai között, a Fonyódi járásban. Az 1993-ban alapított Krisna-völgy azonban országos szinten ismertté tette ezt a kis falut az…..
gregor man
2018.06.12 18:30:13
@Elemér Erdélyi: 81 volt az! Iván már a túloldalról figyeli őket, meg minket is. :) Homorud után még jött Balástya, és csak sokkal később rendezte a sorait a világszervezet Krisna-völgybe. A Gitából meg kiretusálták az első gurujukat Dvarakesat. De szép Forum-os idők voltak. :)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Görbülni, tágulni képes Valami, vagy a teljesen tulajdonságmentes Semmi?
Egyszer azt írtad: „Nem valami forog, hanem a /fénysebességű/ forgás maga a Valami*!”
Ezzel Te kimondtad, hogy a Tér nem fizikai entitás, csak a forgás által válik valamivé!
Én is elmélkedtem már erről régebben:
Létezés nincs folytonos változás nélkül.
Változás nincs megkülönböztetés nélkül.
Megkülönböztetés nincs felosztottság/megszakítottság azaz „kvantált sokság” nélkül.
Megszakítottság „sokság” nincs elkülönültség nélkül.
Elkülönülni csak mozgás által tud a fizikailag létező Valami /kvantált anyag/, a csak matematikailag értelmezhető Semmi /az üres Tér, és az entrópia által meghatározott irányú Idő/ folytonos és végtelen, koordináta rendszerében.
Tehát nincs létezés /mozgásban lévő/ Anyag, Tér és Idő nélkül, de a Tér és Idő nem fizikai entitás, csak az anyag „létezés-indikátora”!
Ha a Tér (és az Idő) maga a Semmi, akkor nincs probléma a kezdettel és véggel, vagy a végtelennel, hisz akkor mint koordináta rendszer mindig továbbgondolható a végtelen felé. Az ősrobbanás által létrejövő és azóta növekvő „Tér- gömb” is elég abszurd. Mi van a határán kívül? És persze az idő sem akkor jött létre, csupán csak akkortól nyer értelmet, mint a változás folytonosságának mutatója, aminek a sebessége lassulhat is. /nagy gravitáció/
Ellenben ha a Tér Valami akkor kell legyen tulajdonsága, szerkezete. Mérete? Sűrűsége? /hisz tágul/
Akkor kvantáltnak kéne lennie nem folytonosnak. /Ekkor a Semmi, mint olyan nem is létezne!/
Pedig szerintem, a Valami nem létezhet Semmi nélkül! A Semmi pedig Valami nélkül!
A szimetriatörésre is jó magyarázat, hogy a Semmi /Üres Tér/ 1 állapotú, míg a Valami végtelen állapotú. Ezért van inkább a Valami, mint az Abszolut Semmi!
Persze ettől még lehet használni a „Téridő”, „Térgörbület” matematikai leírásait, ha ezzel jól magyarázhatók a fizikai világ dolgai gravitáció, stb.
Szóval szerinted az Üres Tér (és az Idő) az fizikailag létező Valami, vagy csak az egymás-mellettiség és egymás-utániság matematikai koordináta rendszere, mely csak a mozgó anyag által nyer értelmet?