Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Bátori István

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2014.01.14. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Babák, gyerekek és nyelv Antanténusz és a babák esete 2013.10.31 12:30:54
Az újszülöttek, akik anyanyelvük jellegzetes hanglejtés- és nyomatékmintáit már magzati korukban megismerték, ezeket használják vezérfonalakként ahhoz, hogy a beszédfolyam hangsorainak kódját alaposabban is megfejtsék. A meghatározott hangsúlyviszonyokkal rendelkező nagyobb…..
Bátori István 2014.01.16 08:56:05
Egy gondolat erejéig még a nyelvjárási kérdésekhez kapcsolódva: az "anyanyelv" elsajátításakor a kisgyerek valóban az édesanyja nyelvét sajátítja el. Azaz azt, ahogy az anyja beszél. Természetes, hogy a nyelvek (és nyelvjárások) között regionális különbségek vannak, amit ahogy az anya, a gyerek is átvesz. Számára ez lesz "a" nyelv, a normális nyelv (amíg ezt rossz esetben ki nem nevelik belőle az iskolában). Valószínűleg tartom azt is, hogy a jelentős különbségekre a kisgyerek is felfigyel, hiszen ugyanúgy érzékeli őket, ahogy más beszélő is (sőt, valószínűleg még alaposabban figyel, hiszen éppen meg akar tanulni beszélni).
A szótagok kapcsán: ha belegondolunk, nem is lenne életszerű az, hogy a gyerek hangok, és nem hangkapcsolatok, szótagok alapján tanulja meg a nyelvet, hiszen előbbit életszerű helyzetben nem is igazán hallhat izoláltan.
Babák, gyerekek és nyelv 2013.10.10 18:19:54
Ajánló „Innátizmus? – egy pszicholingvisztikai kérdés és a szociolingvisztika elmélete-módszertana” – tudományos szakcikk. (In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs szerk.: Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia —…..
Bátori István 2014.01.15 23:53:59
Babák, gyerekek és nyelv 2013.11.22 23:24:39
Ajánló „Nyelvtörténet: a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika keresztmetszetében” – tudományos előadás. (A PPKE Elméleti Nyelvészet Tanszékének és Magyar Nyelvészet Tanszékének „Nyelvelmélet és diakrónia” konferenciája. Budapest. 2013. 11. 19.) Most egy olyan…..
Bátori István 2014.01.15 23:53:54
Több kérdés is felmerült bennem az ismertetőt olvasva: „Függetlenül attól, hogy újabban már nem fokozatos eltolódásokat, hanem inkább ugrásszerű változásokat feltételeznek, a napjainkban is használt nyelvtörténeti folyamatmegnevezések (monoftongizáció, nyúlás, tővéghangzók eltűnése stb.) továbbra sem az okokat, csupán a kiindulás és az eredmény viszonyát, vagyis a korábbi és a későbbi adatsorok közti eltéréseket jelölik” – az első kérdésem pusztán gyakorlati jellegű: arra lennék kíváncsi, hogy a fent említett terminusok helyett melyek lennének például alkalmasak arra, hogy az általuk jelölt változási tendenciákat, folyamatokat kézenfekvőbben nevezzék meg. Lehet, hogy rossz a párhuzam, de például az orvostudományban is a betegségeket a pozitív kórkép, az elváltozás alapján nevezik el pl. „májcirrhosis”, és nem a kiváltó okról pl. „túlzott alkoholfogyasztás”. És ebből következik a második kérdésem is: vajon valóban reális célként tűzhetjük ki azt, hogy a nyelvi változások kiváltó okait feltárjuk? Véleményem szerint ezek olyan rendkívül bonyolult összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat takarnak (amolyan pillangóhatás-szerű), melyekkel a nyelvészet – éppen a beszélők és tágabban a világ összetettsége miatt – sajnos aligha tud megbirkózni.

Egy másik, az újgrammatikus módszertannal szemben máshol elhangzott, a fentiekkel összefüggő kritika az, hogy a szinkrónia és diakrónia különválasztása által a nyelvi változásokat statikus rendszerben írja le az újgrammatikus iskola (tkp. szinkron állapotok egymásutániságaként, tehát "állapot > állapot > állapot" módon), így az nem képes a nyelvi változásokat valódi, dinamikus mivoltukban bemutatni.
Ezzel kapcsolatban én azt kérdezném, nem elképzelhető, hogy az efféle jelölések inkább a nyelvi változások írásbeli ábrázolására szolgálnak, s mint ilyen, kényszerűségből is leegyszerűsítettebbek a változások valódi mivoltánál? Hiszen nehéz elképzelni, hogy egy olyan nyelvész, aki éppen a nyelv történetével foglalkozik, komolyan gondolná, hogy a nyelvi változások ilyen egyszerűen, vagy lineárisan működnének, esetleg azt, hogy a változások ugrásszerűen következnének be.
Babák, gyerekek és nyelv 2013.09.01 16:24:05
Ajánló „A morfoszintaktikai szabályok és a pszicholingvisztika” – tudományos szakcikk. (In: Benő Attila–Fazakas Emese–Kádár Edit szerk.: „…hogy legyen a víznek lefolyása…” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére. Erdélyi Múzeum-Egyesület: Kolozsvár.…..
Bátori István 2014.01.14 18:03:59
A bemutatott kísérletek a nyelvelsajátítást illetően nagyon meggyőzőek (szótanulás és grammatikai tudás sorrendjének szempontjából) és egyértelműen cáfolják valamiféle "velünk született grammatika" létezését. Ha jól értelmezem, a későbbiekben azonban (amikor már kialakult grammatikával számolhatunk) meglehetősen nagy problémát okoz az analitikus, illetve a "hangsorminta nyelvtan" közötti választás szempontjából az, hogy a kísérletek résztvevői rendelkeznek már bizonyos metanyelvi tudással is (pl. írni-olvasni tudnak), illetve a kísérletek metodológiájának megalkotása is komoly nehézséget jelent. Az jutott eszembe, voltak-e már olyan próbálkozások, amelyek során ezen, vagy ehhez hasonló kísérleteket esetleg analfabétákkal végeztek el? Hiszen nyilvánvaló, hogy ott ezek a metanyelvi ismeretek nem befolyásolnák a kísérlet eredményét, illetve jóval kisebb mértékben.
Babák, gyerekek és nyelv A magzatok nyelvi titkai 2013.08.29 22:43:30
Az emberek egészen eltérően viszonyulnak ahhoz a tényhez, hogy a kismamák gyakran beszélnek magzataikhoz: a különféle vélemények két szélsőséges álláspont között helyezkednek el. Vannak, akik egyenesen azt gondolják, a kis pocaklakók nemcsak hogy hallják, de értik is, amit…..
Bátori István 2014.01.14 15:01:58
@Levelekiné Magyar Orsolya: Én is úgy gondolom, hogy az újszülöttek fel tudnák ismerni az anyjuk jellegzetes szívhangját (tempóját, erősségét, egyéb fiziológiai és hallható sajátosságait), ha hallanák azt. Ha jól gondolom, a magzat az anyaméhben nem feltétlenül különíti el élésen az egyes hangokat egymástól, hiszen mindet egyszerre érzékeli. Nem tudja, hogy adott alkalommal éppen beszédet, éneket, madárcsicsergést hall-e éppen, csak az egészből egy nagy hangfolyamot észlel, amiben vannak bizonyos visszatérő és ismétlődő dolgok, ezeket minden bizonnyal érzékeli. A születés után pedig örül neki, ha ebből a korábbi hangfolyamból bizonyos motívumokat, jellegzetes mintákat (pl. a nyelv prozódiája, egy ének stb.)felismer – még akkor is, ha a megszokottól kissé eltérő módon – hiszen a már ismert dolgokat természetes módon preferálja.
Babák, gyerekek és nyelv 2013.08.22 23:20:07
Ajánló „Gügyögés kicsiben és nagyban” – tudománynépszerűsítő cikk. (Nyelv és Tudomány 2013. 08. 22.) Hamarosan jön a következő blogbejegyzés, addig is egy kis olvasnivalót ajánlok a dajkanyelvről. Anyát hallgatni jó! (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra) A felnőttek a…..
Bátori István 2014.01.14 15:01:53
A "gügyögés" bizonyos szempontból talán kevésbé szerencsés kifejezés, mivel egyrészt meglehetősen negatív konnotációval bír, másrészt bár sokan tényleg nem gügyögnek a babákhoz és kisgyerekekhez, mégis a normálistól eltérő módon szólnak hozzájuk. A saját környezetemben én is úgy tapasztalom, hogy bár jó néhányan az ellenkezőjét állítják, mégis mindenki egészen más módon beszél a babákhoz és kisgyerekekhez, mint ahogyan egyébként a felnőttekhez tenné. Ezek alapján én inkább arra hajlok, hogy mindez ösztönös viselkedésmód lehet, s nehezen tudom elképzelni, hogy árthatna a kicsik fejlődésének. Pusztán feltevés részemről, de esetleg azonban, hogy a kicsik valóban ezt preferálják, talán szerepet játszhat az is, hogy a dajkanyelvet – főleg csecsemőkorban – általában más ingerek, pl. érintés, simogatás, szemkontaktus stb. is kísérik, hiszen tényleg nehéz megállni, hogy ne hívjuk fel valamilyen módon a csecsemő figyelmét arra, hogy szólunk hozzá. Talán a babák pavlovi módon a dajkanyelvhez egyéb kellemes ingereket, valamilyen törődést is társítanak, nem csoda, hogy el tudják különíteni attól, ahogy anya – és persze mások is – a felnőttekhez szólnak.
Babák, gyerekek és nyelv Síró újszülöttek és beszélő cumik 2013.07.16 11:40:39
Azt mondják, már az újszülöttek felismerik anyanyelvüket, sőt mintha más nyelvekkel szemben ez iránt valami eredendő lojalitást is éreznének, mintha a szívük kezdettől fogva az anyanyelvükhöz húzna. Vajon van ennek a meglepő kijelentésnek bármiféle alapja, vagy ez is csak egy…..
Bátori István 2014.01.14 10:46:08
Babák, gyerekek és nyelv Utazás a nyelv világába 2013.06.27 14:10:11
Az emberek együtt élnek a nyelvvel, nap mint nap beszélnek és meghallgatnak, írnak és olvasnak. Olyan szoros kapcsolat ez az emberek és a nyelvük között, ami erősebb és tartósabb a legjobb házasságnál is. Egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy a nyelv valamilyen formában…..
Bátori István 2014.01.14 10:23:55
@ponges: A nyelvek folyamatosan változnak, térben és időben egyaránt. Még egyazon időben, egymás mellett is számtalan nyelvváltozat létezik. Ezek egymástól olykor csak egészen kis mértékben, olykor pedig már a kölcsönös megértést is akadályozó mértékben különböznek – ha nagyon szigorúak lennénk, azt mondhatnánk, végső soron annyi nyelv(változat) létezik, ahány beszélő –. Ebből következően sokszor már az is problémás, mit tekinthetünk egyáltalán azonos nyelvnek és mit nem. A kérdésedre a válasz tehát leginkább az lehet, hogy minden nyelvet – és nyelvváltozatot –, minden időben "tökéletesnek" tekinthetünk, hiszen a változásokat a beszélők alakítják saját igényeiknek megfelelően. Ezen "igények" persze igen sokfélék lehetnek és csak ritkán tudatosak: pl. ahogyan fent is említették, valamilyen új helyzethez való adaptáció előidézhet nyelvi változást, de az érzelmi töltetet kifejezése is, pl. egy szlengszó, esetleg egy becenév alkotása és használata kapcsán, olykor bizonyos attitűd megjelenése a nyelvhasználatban is stb. A változások azonban egyaránt érintik a nyelv minden elemét. Mindebből következik, hogy sohasem lesz olyan, hogy akár a nyelv grammatikája, akár a szókincse végleges állapotot mutasson. Sőt, nem is lehet bizonyos esetekben ezeket a szinteket élesen elválasztani egymástól még akkor sem, ha nyilvánvalóan nem azonos a változékonyságuk.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása