Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Somlyai Richárd

0 bejegyzést írt és 11 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2014.01.10. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
világevő Budapest egyik legfurcsább éttermében egész jó etióp ételeket is lehet kóstolni 2019.01.05 21:06:31
Elég sok furcsa étterem van Budapesten, de még közülük is kilóg ez az egészen egyedi koncepció: olcsó magyaros büféebéd mellé etióp ínyencségek étlapról. Mutatom, hogy mit tud...
Somlyai Richárd 2022.02.12 00:50:25
Teljesen véletlenül találtam meg a cikket, ha még olvasod a hozzászólásokat akkor itt egy kis kulisszatitok. Nos, az új helyen tényleg nem tündököl a régi fényében, de én ott voltam 1994-ben az első Lalibela konyháján épp konyhafőnök pozícióban. Nem volt nehéz, összesen ketten voltunk szakácsok, váltottuk egymást :-) Akkoriban nagyjából 12-15 féle etióp ételt kínáltunk, és igen, volt magyar étlap, de szigorúan csak napi menü. Pont a napokban került a kezembe itthon a még írógéppel írt receptfüzet amit anno én szedtem össze. Nem volt teffünk ezért különböző lisztekből vegyészkedtük össze az indzserát. Négy használható misung maradt meg az utókornak, elképzelhető, hogy a mai napig is ezek egyikével dolgoznak. Ma már minden beszerezhető így lehet, hogy a teff liszt is, de 28 éve még a berbere is - amit mi helytelenül egyszerűen csak etióp paprikának hívtunk - utasszállító repülővel jött az akkori kb. 300 fős magyarországi etióp közösség valamelyik aktuálisan hazalátogató tagjával. Jellemzően nem voltak egyszerűek a körülmények, de az úttörőknek ilyen. Büszke vagyok rá, hogy bármilyen formában is, de megmaradt.

Az Október huszonharmadika utcában voltunk a Hai Nam mellett, vagyis azzal egy kapualjban, a sarkon lévő hodály. Most az Indiai Curry Corner, egy dohánybolt és a Phó 36 osztozik a területen. Az indiai előtt talán kínai volt, szóval úgy néz ki az elmúlt 30 évben vonzotta a környék a külföldi konyhát. Véleményem szerint nálunk volt az első értelmezhető gyros is. Szeretném azt mondani, hogy azt is mi kezdtük el, de ez nem feltétlen igaz. Ablakon keresztül árultuk utcára a mostani Hai Nam felénk eső sarkából, ami akkor melléképületként hozzánk tartozott és csak pár négyzetméter volt. Ezek szerint elsőként jártam a Hai Nam-ban :-) Arab barátok hozták a receptet és a technológiát ami elég autentikus volt akkoriban, de figyelve a költségekre bevallottan csirke felsőcombból készült, viszont olyan fűszerezéssel, hogy azóta se találtam olyat.

A mai napig tartom a kapcsolatot a tulajdonossal, lehet be is nézek hozzá tekerni pár lepényt, bár elméletileg magyarként senki nem tud nálam jobb tibs-et kovácsolni…ez egy 28 éves info, simán elképzelhető, hogy már nem up to date :-)))
comment:com Mr. Bean visszavonul 2011.09.07 13:30:00
Rowan Atkinson bejelentette, hogy nem játssza el többet Mr.Beant, mert túl öregnek érzi magát a felnőtt testbe zárt gyermek megformálásához. Volt macija, autója és képregényes takarója is, sőt még kvázi barátnője is, Irma Gobb. Szomorúak vagyunk, kedveltük. A híres karakter…..
Somlyai Richárd 2015.08.24 09:38:26
gyorsan kurvajót Nem baj, ha nem nézlek hülyének? A kocsmárosok szoktak, légy nyugodt! 2015.01.29 10:35:28
Amikor a kocsmában gulyást kérsz, akkor ugyanazt kapod, mint amikor odahaza marad egy kis pöri és még két napra kaja kell az éhes falkának. Nem szar az, csak éppen olyan szekundhand, ahogy az egyszerű német mondaná. Úgy készül hogy ...  fogsz két fasza répát - tudod,…..
Somlyai Richárd 2015.02.02 19:30:28
Fehérrépa NINCS, a sárgarépa Erdélyben - és nem csak a Székelyföldön - tényleg murok, ami viszont tárgyesetben murkot, de akkor a krumpli pedig pityóka.... Ezt csak úgy előre, hogy lássátok mennyire nem szoktam kötözködni :-)

Szóval, a kocsmában és/vagy étteremben azért "fő tányérban" a gulyás, mert marhapörkölt mindig van, ahogy főtt krumpli és húsleves is (a benne főtt zöldségnövényekkel), valamint a kész nokedli/csipetke is általában fellelhető. Ebből egyenesen következik, hogy tányérban vagy gyorsforralóban bármikor kitűnően össze tud állni a gulyásleves, szemben a szakmailag kifogástalanul elkészítettel, ami mondjuk csak a benne lévő hagymától és a leveshez elengedhetetlen folyadéktól igen romlandóvá válik...és mert 5 adagot nem célszerű főzni, de teszem azt 30 elkészülttel meg nem minden esetben lehet optimálisan gazdálkodni, ezért sokan a cikkben feszegetett vonalat részesítik előnyben. Ettől még tényleg finom, és ilyet otthon nem tudsz :-P
Gourmet marketingarc Kézműves burger in da house! 2014.02.06 22:01:13
Nemrég Szilárd a Lurdy Házban tartott előadást egy online marketing konferencián, ebből adódóan, na meg hogy egész nap havazott Budapesten, a nap nagy részét a házon belül töltöttük. Ebédidőre már torkig voltunk az édes és sós aprósüteményekkel, így inkább…..
Somlyai Richárd 2014.02.10 21:09:48
@L. Péter: én vagyok aki mindenbe beleszól, és ezt most itt sem hagyhatom ki :-)) DE! A konklúziót ide most nem szeretném leírni, nem akarom a szőrszálhasogató stílusommal aknázni a posztot, hisz teljesen rendben van. Lehetne privátban?
Elöljáróban ennyit: az Örs vezér tér közelében lakunk, régóta szemeztünk már a sashalmi üzlettel, így egyszer aztán betértünk (nem most volt, kb. 1 éve) A branding tényleg „mellbevágó”, a szó jó érelmében. Semmit nem tudtunk se a boltról se a hálózatról, ezért is volt nagyon jó azt látni, hogy ha már a Burger House ahol vagyunk, hát legyen minden az! Még ha ilyen „kis üzletről” is van szó, és itt ugye a Veres Péter utcai műintézmény méretére gondolok... Nos, holtidőben mentünk, 3 éves gyerekkel, egyedül ütünk bent. Tejesen oké volt az indulás, abszolút gyerekbarát személyzettel találkoztunk, megrendeltük a hambit <és itt jön majd a privát rész>, ami alapjaiban véve rendben volt, szóval csak így tovább!
Gourmet marketingarc Corso Gourmet, a hely ahova megéri betérni 2013.12.31 19:58:07
Budapesten a Váci utcában sétálgatva fedeztük fel még szeptemberben (nyitás után nem sokkal) a Corso Gourmet boltot és éttermet. A boltról nem írok, azt megtette már más, én csak inkább az éttermet veszem górcső alá. December 29-én, amikor betértünk újra, a bejáratnál egy…..
Somlyai Richárd 2014.01.10 22:44:20
Somlyai Richárd 2014.01.28 22:52:15
@imarcsika: Rendben, de az egyáltalán derült ki a cikkből, hogy ilyen vetülete is van. Nekem egy bolt volt, meg egy önkiszolgáló étterem, maximum leszedővel. A sommelier már első olvasásra is zavart, ebben az összefüggésben nem tudtam vele mit kezdeni, de így újra elolvasva tényleg van egy-két apró utalás a megszokott étterem jellegre is. Bocs, nem akartam rénszarvasos pulóvernek nézni és belekötni, de én már csak ilyen vagyok, lecsapok mindenre ;-)
Gourmet marketingarc Kádár Étkezde, ahol megállt az idő 2014.01.20 00:52:14
Az utóbbi pár hónapban többször is megfordultam a Kádár Étkezdében, ami a Klauzál tér egyik régi gyöngyszeme. Az éttermet 1957-ben alapította Kádár Béla, az elmúlt húsz évben pedig Orbán úr tulajdonában van a hely, aki egyben a szakács és a mindenkivel elbeszélgető host…..
Somlyai Richárd 2014.01.28 21:41:55
Oké, de ti most már felvállaltátok a tesztelést, így tényleg muszáj, és olyankor gondolom nem az étlap jobb oldalát nézitek. És a többiek? Egyáltalán kinek mit jelent az étterembe járás? Csak az éhség hajtja, vagy élményt akar? Igazából nem szabadna szétválasztani. Ma úgy állunk, hogy már rég megszűnt az a réteg, aki életvitelszerűen járt étterembe. Elmennek, mert a mama 70 éves, vagy Julcsi 18, ilyenkor élményt akarnak. Elmennek, mert irodában dolgoznak, és tök jó a 990 forintos menü délben. Elmennek, mert rég látott barátokkal találkoznak. Elmennek, mert most értek haza vidékről, nincs idő vagy kedv főzni. Ez az úgynevezett egyszer-egyszer. Tudod hányszor rácsodálkoznak az "új étlapra" a vendégek? Pedig közel 2 éves... Ennyire nem járunk étterembe. Mert drága. Pedig nem kellene annak lennie, vagy legalábbis nem minden esetben, de ez megér egy külön posztot.
Somlyai Richárd 2014.01.28 20:20:11
Olvasva a hozzászólásokat, kb. 70-80%-ban mindenkinek minden drága. Én sem tojom a pénzt, és természetesen megnézem miért fizetek, de mi az, hogy drága? Az ár/érték arányt vettétek figyelembe, vagy egy abszolút értéket? Erre most egyéb ok miatt vagyok kíváncsi, teljesen elvonatkoztatva a helyszíntől, de tényleg mi az, hogy drága? Mennyi lenne az olcsó, vagy inkább a fájdalommentesen kifizethető? Ki az aki tisztában van a vendéglátóipar árképzésével? Tudjátok mi a drága? A 90 forintos bekerülésű kóla vagy a 70 forintos víz kibontása 250-350 forintért, vagy az 55 forintos kávé (és itt 7500/kg áron számoltam!) 200-400 forintét. Ezt elismerem. Ezen miért nem akad ki soha senki? Miért csak az ételárak a drágák? Mondom mindezt vendéglátósként...
Somlyai Richárd 2014.01.28 21:17:24
@Héjj Szilárd MarketingArc: Teljes mértékben értem, de ugye szándékosan múltidőben fogalmaztál? Ezt akkor még nem tudod amikor beülsz, ugye!? Esetleg ajánlás miatt, vagy már jártál ott, de egyébként nem. Akkor mi alapján választasz? Egyértelműen az alapján, hogy mit akarsz enni. És ha utána nem ért meg annyit, akkor mi van? Ettől függetlenül jó volt, csak jobb lenne olcsóbban, vagy semmi pénzért legközelebb? Ez is összetett kérdés, hiszen ha semmi pénzért legközelebb, akkor 1 forint is drága azért ami ezt az érzést okozta. Tudom még bonyolítani, és azt is tudom, hogy tudod miért feszegetem a témát ;-) De majd ha kijössz a hó alól folytatjuk...
Gourmet marketingarc Ebből a műtőből te is mindent megennél! 2014.01.27 10:14:57
Éhgyomorral érkezni. Tisztaságra ügyelni. Fecskendő látványán felbuzdulni. Műtőbe bekukucskálni.  Dohányzást mellőzni. Kerekesszéket körbejárni. Műtőslámpába belenézni. Ajtón nem kopogni. Labormintát leadni. Receptet elkérni. Na, hol jártunk? Naná, hogy egy…..
Somlyai Richárd 2014.01.27 22:36:25
Nos, akkor gondolathalmazokban a következő rövid hozzászólást szeretném megengedni magamnak. Véleményegyeztetés céljából várok szakmabeli, Rendelő érdekeltségű, és természetesen vendég észrevételt is. Ez csak az én véleményem, ráadásul még nem is voltam a helyszínen.

- „Szóval fontos, hogy meglegyen az a valami plusz, ami miatt a helyed kitűnik a többi közül.”

Igen, ez a kulcs, de nagyon sokan nem jól használják. Nem enni kell adni a vendégnek, hanem élményt. Enni mindenhol lehet. Úgy gondolom ezért még nem lesz tematizált irányvonal belőle, de érezhetően megtalálták az irányt. Vagy a vonalat. Például a fecskendős hazavihető feles hatalmas. Szóval a hely oké, reméljük nem csak egy hype lesz…

- „…a levesek kanalas gyógyszerként, a desszertek rehabilitációként, a szeszes italok pedig kedélyjavítók, fájdalomcsillapítók néven tűnnek fel.”

Na, ez az a rész az étlapoknál, ami soha és sehol nem tetszik. Elképzelhető, hogy túl konzervatív vagyok a témában, de ezektől kiráz a hideg. Ettől függetlenül a civilek szeretik, van létjogosultsága.

- „Hétköznap dél és öt óra között 2 (890 Ft) és 3 fogásos (1090 Ft) menüt ehetsz, választani csak desszertet lehet, a többi adott.”

Aki kitalálta a menüt, az sz@rjon sünt! Vagy inkább ikersünt. Már bocs, és értem a másik oldalt, de ez nekünk nem jó. Konverzió szempontból kuka, az árképzése miatt meg bukta. Akkor minek? Mármint egy nem kifejezetten menüs helyre minek?

- „Eleve már az szimpatikus volt, hogy bár a földszinten még simán volt szabad asztal, semmi kivetnivalót nem találtak abban, hogy az emeleten foglaljunk helyet.”

Nálatok ez az emelet fétis ennyire előrehaladott? Figyelj, ha hozzánk jöttök, van fent 2 szoba, az egyik 8, a másik 12 fős, de nagyon szívesen összerakjuk nektek a 16 fős kerekasztalt is…ja, és hát a 70 fős nagyterem is rendelkezésetekre áll :-D

- „Aztán következett a főétel, ami rántott tengeri halfilé volt… A hal tényleg nagyon finom volt…”

Nem kérdezted mit rejt a tengeri álnév? Ez ugyan sztereotípia, és biztos fogok kapni miatta hideget-meleget – főleg a Rendelőtől –, de ha esetleg, véletlenül, ha csak úgy nem, de Pangasius volt, akkor azért…khm…!

- „…nekünk kicsit furcsa volt a tiramisu ilyen típusú kehelyben tálalása”

Pedig eléggé elterjedt szokás a fagylaltos kanállal gombócozott (ha jól látom) ilyen-olyan desszert. Aztán ezen lehet rugózni, hogy jó-e vagy nem, kényelmesnek kényelmes.

- „Ami nekem külön nagyon szimpatikus, az az volt, hogy amíg Szilárd a mosdóban volt, mivel sietnünk kellett, én közben kikértem a számlát, és a pincérlány megkérdezte, hogy kihozza-e azonnal a számlát, vagy először szeretnénk megbeszélni. Egy pillanatra nem értettem, hogy kivel és mit kellene megbeszélni, de aztán leesett, és egy teljesen életszerű szituációra tapintott rá, amikor ugye a pincér nem tudhatja, hogy ki fizeti majd a számlát, amit ráadásul én nőként kértem ki, és nyilván ezzel ő figyelmet fordított arra, hogy ne az ő jelenlétében éljünk át kínos pillanatokat a fizetés közben..”

Ez miért volt szimpatikus? Napjainkban teljesen normális, hogy mondjuk nő kéri a számlát. Ezt nem ragozzuk túl. Egyébként meg – hasonlóan a borrendeléshez –, aki kéri, kapja. Ez pont így a figyelmes és helyes. Nem kezdünk el azon tépelődni, hogy vajon mi lesz ezzel a kérlek ne haragudjatok, de óriási számlával. A másik meg az, hogy leteszem a számlát és diszkréten arrébb megyek, szóval semmi nem a pincér jelenlétében történik. Nálam ez mínusz pont.

- „…Itt kicsit fogalmi zavarba is keveredtem, mert össze-vissza magyarul és angolul is szerepelnek rajta az ételek. Ráadásul a mostanában Budapesten is nagyon felkapott fish & chips nagyobb hangsúlyt is érdemelne az étlapon”

Ezzel meg is magyaráztad, hogy miért nem kell fogalmi zavarba kerülni. Pont a Fish & Chips az az étel, amit hogy máshogy írjanak ki? Hal krumplival? Az gáz. A Club szendvicsnek ez a neve, a toast már magyarosodott, és na igen, a Chicken & Chips és a Hot Wings látszik kakukktojásnak, de az előbbit jó helyre írták, utóbbi meg évtizedek óta hódít a KFC-ben a világ 80 országában, szóval így szerintem belefér. Ezt figyelembe véve nincs össze-vissza magyar és angol.

- „és ha a személyzet megmarad olyan kedvesnek és jófejnek, amilyeneknek pénteken tűntek”

Tapasztalatok alapján a nyitóbrigád 3-6 hónapon belül a helyek 95%-ban lecserélődik, nem tudom miért. Ettől függetlenül a következő eresztés is lehet kedves és jó fej…

Nagyon jók a kritikák, és mint a múltkor is említettem, óriási pluszt ad a kiterjesztett értékelés. Pumpáljátok a blogot, nagyon tetszik az irány!
Somlyai Richárd 2014.01.28 17:58:36
Oké, nincsenek teli éttermek, ezért találtam ki valami piacrobbantót, de erről később  Viszont az sem igaz, hogy a menü miatt vagy a menüből tudja magát fenntartani egy hely. Az viszont sajnos tény, hogy kell. Ezzel egyetértettem előbb is, csak arra akartam rávilágítani, hogy nekünk ez nem annyira jó. A nekünk = mezei levespostás, azaz pincér, aki ráadásul a jattból él. Volt egy nagyon hosszú és viharos fb értekezésem a borravalóról, Szilibácsi mesélhet róla. A menü nem erről szól, de mi meg ebből élünk, és innentől érthető az ellenérzésünk. A lélektani határt jól látod, és ez ennyiben is marad. Mi sejtelmesen csak annyit szoktunk mondani ha megkérdezi a kolléga, hogy mi van a kettes asztalon: 2 menü szárazon. Vagyis szereti ha kicsit fáj :-O Amennyiben törzsvendég, akkor már nem szégyelli a 2 csapvizet, szóval azért azt visszük. És ezzel semmi baj nincs, mi is tisztában vagyunk a határral. Havi 20-22 nap meló, enni kell, és ha lehet jót, akkor oldjuk meg minél költséghatékonyabban. Összegezve: nálunk például 1150 a menü és 320 egy bármilyen softdrink. Szerinted hányszor viszünk menühöz csapvízen kívül akármit is? Budán vagyunk, a híres neves Hegyvidéken, de még itt sem sűrűn. A menüs vendégek legjobb esetben is sajnos csak kuponvadászok. Nem jönnek vissza teljes áron, főleg nem hétvégén. Gondolj bele, lakik valahol és elmegy dolgozni valahová. Ha nem szúr ki magával nagyon, akkor nem messzire, de leginkább igen. Na mármost teszem azt én az Örs vezér térnél élek, de a XII. kerületben dolgozok. Vonatkoztassunk el attól, hogy én bármikor 1 perc alatt ételhez juthatok, legyek mondjuk ügyfélszolgálatos a Gipsz Jakab kájefténél. Van 30 perc ebédszünetem, kiugrok a sarokra a kínaiba, legyen valami. Hű, ez finom! Hétvégén felpakolom a családot és átgurulok? Hát nem.

Ha tényleg eljöttök hozzánk, én felviszlek az emeletre, de jobban szeretnél majd lent ülni, hidd el. Az emelettel a másik baj az, hogy vagy túlzott figyelmet kapsz (mert ő ki, hogy külön akar ülni?), vagy nem érünk oda időben semmivel, mert kiesel a látókörből. Főleg menü alatt. Arról nem is beszélve, hogy mivel gasztroblogoltok, kritikát írtok, az milyen már, hogy az emeleten elbújva nem látjátok az összképet? Most szerencsétek volt, mert a kollegina aranyos volt, lett egy pozitív vélemény a kocsmáról (sic!), de mi van ha pokróc? Akkor az egész hely kuka? És ha lent minden flottul megy? Kapnak egy hatalmas mínuszt? Ne értsetek félre, persze jó dolog „elbújni”, olyan családias meg minden, de nem mindig hatékony.

A számlakérdés meg úgy van, ahogy mondtam. Indifferens, hogy mennyi negatív élményed volt, mindentől függetlenül az a normális és etikus, ha annak visszük a számlát aki kérte. És tökmindegy, hogy nő vagy nem, fiatal vagy öreg, extrém esetben gyereknek is letesszük, holott tisztában vagyunk azzal, hogy nem ő fog fizetni. A lényeg az, hogy utána nem állunk az asztal mellett őrségben amíg megtörténik a fizetés. Innentől kezdve bárki bármit megbeszélhet bárkivel. Nekem ez úgy jött volna le, hogy nem nézik ki belőlem, hogy ki tudom fizetni. Ettél ittál, boldog vagy, az asztalon a számla, majd mindjárt megyek és kaszálok. 1 egész perc . Erre csak ráérsz. Mivel írtad is, hogy minden gyorsan megérkezett, jó is volt, akkor ne a számlánál siess hirtelen. Persze, közbejöhet valami, de étterembe nem úgy megyünk – főleg nem délidőben –, hogy gyorsan már de hirtelen. Egyszóval még mindig nem jó amit a kisasszony művelt a számlázásnál.

A személyzetcsere pedig csak tapasztalat, okot tényleg nem tudok. Nyitottam pár éttermet, sajátot is, ez van. Ha és amennyiben érkeznek ezt cáfoló kommentek, szeretném jelezni, hogy 95%-ot írtam, vagyis a ma Magyarországon működő közel 34.000 helyből 1.700-ba ők beleférnek :-D
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása