Adatok
beszamolok
163 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A múlt héten ismét eljött a szombat, és arra a szombatra is egy biciklitúra volt szervezve. Minek is változtassunk a jól bevált szokásokon ugyebár?;)
Egy ideig megpróbáltunk a volt kollégákkal olyan dolgokat ajándékozni egymásnak, ami élmény. Valami olyan utalványt, ami egy élményre váltható be és…..
Múlt hét szombaton ismét egy nagyot tekertem. Az elmúlt napokban csak szombaton volt igazán jó idő. Napsütés, kék ég, nyár. És ezt én egyből ki is használtam.
A terv szerint Waiblingenből tekertem Tübingenbe. De ahogyan azt megszokhattátok, a tervnél mindig kicsit hosszabb lesz az adott napi…..
Mostanában nagyon rákaptunk a biciklizésre. Szerencsére a környéken több folyó is van, aminek a mentén lehet jól kiépített bicikliutakon tekerni. A folyók lefolyása, hossza pedig újabb úti célokat és túracélokat hoz magával.
Szombaton a terv Waiblingen-Heilbronn volt a Neckar mentén. Ebből végül…..
Múlt hónap elején végre egy "normális" hétvégében lehetett részünk. Tartalmas programokkal, kimozdulással, kikapcsolódással, közös idő eltöltésével. És mindezt teljesen legálisan, hála a betegszámok csökkenésének. És a nyári jó időnek, ami kicsit megkésve, de azért csak megérkezett hozzánk…..
Pont egy hete megkaptam a második oltásomat is, és most már csak egy hét választ el a "normális" élettől. Legalábbis az engem másodszorra beoltó hölgy ezekkel a szavakkal adta vissza az oltási könyvemet: "14 nap múlva újra normális életet élhet". Én azért megkérdeztem volna, hogy mi is normális…..
Különböző okokból sokáig halasztottam ennek a blognak a megírását. Sok indokot fel tudnék itt sorolni, de az igazság talán az, hogy még mindig keresem a megfelelő szavakat arra, mi az elmúlt évben velem/velünk történt.
Azt mondják, hogy egy kapcsolatban a hetedik év a legkritikusabb. Hát nekem a…..
Az elmúlt bő nyolc hónapban négyszer mentem busszal munkába. Háromszor az időjárás viszontagságai miatt, egyszer pedig a munka utáni egyéb elfoglaltság okán. A többi munkanapon nyeregbe pattantam és tekertem a rendelőig. Sikerült hazafelé többször bőrig áznom, nyakig besarazni magam, vagy éppen gyök…..
Múlt hét pénteken, január 15.-én, volt napra pontosan hét éve, hogy életem első munkanapját abszolváltam Németországban. Ennek emlékére legyen itt egy bejegyzés az új munkahelyemről.
Az ünnepi szabadság után, elég pörgősen, beindult újra az élet. Itt vannak a hétköznapok. Egyik hét röppen el a…..
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nem csak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni." (Márai Sándor)
Ebben az igazán rendhagyó évben a karácsony is rendhagyóra sikeredett. Próbáltam rá lélekben…..
Ha utazásról van szó (ezt már mind jól tudjátok), azonnal teljes mellbedobással benne vagyok. Mindent előre megtervezek. Mindennek utánanézek, mindent előre kikeresek, tájékozódok, múzeumi belépőket veszek online, látogatási időpontokat foglalok a neten, jegyeket nyomtatok, útikönyve(ke)t szerzek…..
Június végétől Lau nálam töltött három és fél hetet. Amíg én a rendelőben, addig ő itthonról dolgozott. A jelenlegi koronás időszakban legalább a home office-t nem volt nehéz elintéznie.:) (Ugyanis senki sem mehet be náluk az irodába.) Nagyon szorgalmasan melózott, mikor én elindultam már a gép…..
A karanténban töltött utolsó hetek elég gyorsan elteltek. Amióta megvolt az új munkahelyem, sokkal nyugodtabb voltam otthon. Tényleg tudtam élvezni a szabad napokat. Valahogy nem hiányzott a város és a tömeg sem. Jó volt élvezni a napsütést, futni, sétálni a búzamezők között, rendet tenni magam…..
Szürrealizmusból realizmus.
Azt hiszem, lassan, lassan, de mindannyian egészen hozzászoktunk az új szabályokhoz. Távolságtartás, maszkviselés, lehetőleg ne fogjunk meg semmit, és mossunk utána legalább egy percig kezet, és ha tehetjük maradjunk otthon. Mindezen dolgok most már életünk…..
150. Igen, ez bizony a 150.(!) blogbejegyzésem. Így most megszakítva a koronanaplókat, rendhagyó módon, pár hónapos csúszással, de megírom a hatodik év kiértékelőjét.
Az elmúlt évet talán úgy tudnám megfogalmazni, hogy fél lábbal itt voltam, fél lábbal pedig ott. Készülődtem, terveztem, szerveztem,…..
Fény az alagút végén.
Múlt héten hétfőn újra kinyithattak nálunk a 800 négyzetméter alatti üzletek. A nagyobbak pedig megpróbáltak egy, az előírásoknak megfelelő méretű, vásárlóterületet kialakítani a vevőknek. A többi rész pedig maradt lezárva. Így most már újra lehet menni többek között…..
Nyugaton a helyzet változatlan.
A megbetegedések száma folyamatosan csökkent nálunk az elmúlt napokban, a korlátozó intézkedések azonban még mindig érvényben voltak. Az idő egész héten gyönyörű volt, szikrázó napsütés minden nap. Ennek következtében azért persze megpróbáltak az emberek kicsit…..
Már a jövő sem a régi.
Az elmúlt hetek azt hiszem sokat tanítottak nekünk. És főleg az én generációmnak. És az utánunk jövőknek. Mi, szerencsére, már nem ismerjük (leszámítva a karácsony és a húsvét előtti napokat), hogy milyen az, amikor üresek a boltok polcai. Mi nem ismerjük azt, hogy bizonyos…..
Ami nem öl meg, az megerősít.
Hétfőn este realizáltam igazán, hogy már csak egy nap és többet nem kell bemenjek a munkahelyemre. Valahogy megnyugtatott az a tény, hogy ebben a helyzetben nem kell betegeket kezelnem mindenféle (komolyabb) védőfelszerelés nélkül. De kicsit furcsa is volt, nem…..
Normálisnak maradni nem normális körülmények között.
A hétfőn a munkahelyen megint szünet nélkül csengett a telefon. El kellett magyarázni a betegeknek, hogy, igen, a vasárnap esti új rendeletek értelmében a masszázs szalonoknak be kellett zárniuk, de mi egy fizioterápiás rendelő(!) vagyunk és…..
Megszoksz vagy megszöksz.
Március 16.-án, hétfőn, reggel a munkába menet érezni lehetett, hogy az elmúlt napok eseményei bizony igen csak megváltoztatták a hétköznapjainkat. Én az előző hét hétköznapjain még otthon voltam, a hétvége mindig egy kicsit más, így először hétfőn reggel éreztem, hogy…..
Derült égből villámcsapás.
Egy sokszor átgondolt döntés. Rengeteg álmatlan éjszaka. Hosszas tervezés. Munka és lakás felmondása. Dobozok pakolása. Egy élet felszámolása. Szervezés. Készülődés. Várakozás. Búcsúzás. Elengedés. Majd egy világjárvány. Koronavírus. Lezárt határok. Bezárt rendelők.…..
Szórakozzunk, de csak otthon a kanapén.
Ez a bejegyzés még az egész mosatni helyzet előtt íródott. De azt hiszem, most talán aktuálisabb, mint bármikor lett volna. Lassan tényleg csak otthon lehetünk, és néha jól esne megnézni egy-egy normális adást a tévében. (Főleg egy koronavírusmenteset.)…..
Elmaradtam a blogolással. Nem kicsit, hanem nagyon. Cserébe most megpróbálok szemezgetni az elmúlt ősz eseményeiből. A teljesség igénye nélkül, de, ahogy már megszokhattátok, sok-sok képpel.:)
Lüneburg
Észak-német kisváros. Hangulatos belvárossal.
Potsdam
Őszintén, nem gondoltam, hogy Potsdam…..
Sylt. Németország legészakibb szigete. (Észak-Németország ígértem, hogy visszatérek még.) Egy sziget, ahova vagy repülővel vagy vonattal lehet eljutni. Az autósoknak külön autószállításra alkalmas vonatok állnak rendelkezésükre, melyek egy töltésen keresztül érik el a szigetet. A sziget a…..
Az augusztusi végi hamburgi tanfolyam után gondoltam egyet, és másfél napot még Észak-Németországban töltöttem. Hamburgban már egészen otthonosan mozogtunk a második héten, volt "vacsorázós" és "beülős" helyünk is, így úgy döntöttem, hogy ideje kicsit körül nézni Északon Hamburgon kívül…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz